I. Anglesit Broken-Hillfoől.
|
|
|
- Gabi Kelemenné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Y. ANNALES Ml'SEI NATION A LIS HUNGARICI. 1:07. KRISTÁLYTANI KÖZLEMÉNYEK. Dr. TOBORFFY ZoLTÁN-tÓl. (XI. tábla.) I. Anglesit Broken-Hillfoől. HOPP FERENCZ érdemes hazánkfia legutóbbi utazása alkalmával Ausztráliából többek közt igen szép ásványokat hozott a Magyar Nemzeti Muzeum számára ; ezek közül az anglesiteket óhajtom itt ismertetni. A szóban forgó anglesittufák Broken-Hillből (Willyama). Dél- Ausztrália eme jelentős bányahelyéről származnak, a hol az értékes ezüstérczeknek számos féleségét nyerik. De nemcsak bányászati szempontból fontos e hely, hanem mint valóságos kincstára a legváltozatosabb ásványspecieseknek is, a melyek közül G. SMITH 1 egymaga mintegy negyvenet sorol fel. Az anglesit mint a galenit oxydatioterméke fordul itt elő, igen gyakran pseudomorphálva az utóbbit. A galenit azonban egyrészt cerussittá is alakult, a mely rendszerint úgy a jelen esetben is az anglesitnek alapját képezi, sőt HAMMOND 2 nézete szerint vele keveredik is, s mintegy ólomsulfocarbonátot alkot. Röviden megemlíthetem, hogy e cerussitet részletesebben már MÜGGE :í ismertette. Leírása szerint az igénytelen külsejü kristályok rendesen ikrek az (130) prizma lapjai szerint, s szívalakú külsőt mutatnak. Lapokban nem nagyon gazdagok. Társásványai a vasokkeres alapon : ezüst, embolit, atakamit, azurit, 4 malachit és végül anglesit, a melyről azonban bővebben MÜGGE nem tesz említést. A Magyar Nemzeti Muzeum tulajdonában lévő anglesit kristályai meglehetősen aprók ; a legnagyobbak is alig érik el a 3 mm.-t. Nagy részük tejfehér, zavaros, de igen sok víztiszta, tükörfényes lapoktól csillogó kristály is található. A külső megjelenes tekintetében három, habár egymástól élesen el nem választható változatot észlelhetünk. 1 Zeitschrift für Kryst. Bd 25, p Zeitschrift für Kryst. Bd 30, p Neues Jahrbuch für Min. 1S97, II, p STEINER SZILÁRD, Annales Musei Nat. Hung. 1906, IV. p. 293.
2 kristálytani közlemények. 495 I. Főleg a nagyobb kristályokat jellemzi az a c véglap szerint táblás kifejlődés, a mely pl. a budai baryt közönséges alakjára emlékeztet, s a legegyszerűbb esetben csak az m és c combinatiójából áll. Ezekhez járulhat ezután az o(011) doma, gyakran úgy kifejlődve, hogy az m lapokkal egyensúlyban áll, s velük egy csúcsban találkozik. Ennek az eredménye egy piramis, a mely első tekintetre zavarba ejtheti a szemlélőt az orientálódásban. Az ilyen egyszerű combinatio azonban eléggé ritka. A legközönségesebb alak az mcaoyzld lapokból áll, a melyekhez esetenkint a X (210) prizma igen keskeny csíkjai csatlakoznak; ezt a combinatiót tünteti fel az 1. ábra távlatilag, a 2. ábra b (OlO)-ra vetítve. II. A második változatnál már a d és / lapok jobban előtérbe lépnek az <t és < rovására, s így a kristály közel elliptikus átmetszetet nyer (4. ábra). E lapok mellett a z (111) is, a mely az előbb csak keskeny szegélyt képezett, nagyobbra fejlődik. A legállandóbb combinatio ennél a változatnál az mcuoyzldgpvh III. A harmadik változaton az / (104) makrodoma az uralkodó alak, s ezáltal a kristály a brachytengely irányában erősen kiékül, mint azt az 5. és ö. ábrában jeleztem. A prizma még inkább háttérbe szorul s helyette az o, y és z jutnak túlsúlyra. A g-t, p-t ez esetben egyáltalán nem észlelhettem, s a v-t is rendesen a p pótolja. A [dz] övben is egy újabb forma, a p jelenik meg. a mely az előbbi esetekben nem szerepelt. A három féleségen észlelt összes alakokat csoportosítva tehát, a brokenhilli anglesit kristályformái a következők : f (001) 1 a (100) J veglapok ' m (110) I.?. (210) / prizmak ' 1 (104) I. orthodomak, d (102) J o (011) klinodoma, 2 (111) 9 (U3) V (lá'2) >' (212) /< (124) P (342) p (324) piramisok. E kristályalakok közül //, o, p, I, d és a a legjobb lapokat tüntetik fel ; főleg a kisebb egyéneken tükörfényesek, teljesen simák. A többi lap mindig érdes, s köztük m leginkább, olyannyira, hogy egyes esetekben alig ad reflexet. Kivételt csak r képez, mert ez inkább rostos a
3 d? toborffy zoltán makrotengely irányában. Hogy a mért szögértékek a KOKSCHAROW tengelyarányából (a : b : c = 0"78öl6 : 1 : 1*28939)* számítottakkal mennyire egyeznek, annak feltüntetésére szolgáljon az alábbi néhány szögadat: Számított : Mért : cl V2' 22 27' cd V2' 39 17V2' CO V4' 52 22' ÏÏ /2 / V 2 ' ).) Ï ' 42 30' ca mm VÍ yy' 122. Ï ' 53 24' zz' 111., Il ' 90 26' y ' 26 47' zo ' 45 16' pz ' 13 30' pm ' 36 24' pl ' 24 39' y ' Ojo mg ' 17 30' ca on ' 26 58' W ' 11 42' mv ' 13 37' II. Sphalerit és calcit Bojczáról. Az erdélyi aranyterületre tett kirándulásom alkalmával a bojczai aranybánya igazgatóságának szívességéből néhány ásványdarabhoz jutottam, a melyek az ottani zöldkőandesit érczteléreiből származnak. Ezek közül hármat óhajtok itt ismertetni a rajtuk található csinos sphalerit- és calcit-kristályok miatt, a melyeknek feldolgozása folytán néhány újabb adattal járulhatok hazánk ásványainak ismeretéhez. Az egyik példány túlnyomóan érczekből áll. Alapja apró piritkristályokkal sürün behintett tömör quarc, a mely a felületen a pirittel egyetemben nagyobb, mintegy 2 3 mm.-es kristályokká fejlődött ki. Ezekre helyenkint skalenoëderes termetű, erősen rostozott s goniometrikus mérésre alkalmatlan chalkopiritek telepedtek. Az utóbbiaknál sokkal tökéletesebbek a velük egykorú galenit- és sphaleritkristályok, a melyek tükörfényes, jól kifejlődött lapjaikkal tűnnek ki. A galenit 2 3 mm.-es kristályai a közönséges hexaëder-oktaëder combinatiót mutatják, rendszerint egyensúlyban kifejlődött lapokkal. A sphalerit mennyiségre is felülmúlja a galenitet, de kristályai is nagyobbak, s helyenkint 7 8 mm. nagyságot érnek el. Színe a rod- * Min. Russl
4 kristálytani közlemények. 497 naiéra emlékeztető fekete, de egyes kristályok barnák, sőt egészen gyantasárgák is találkoznak. A goniometrikus mérés adatai szerint a combinatiót hordó főalak rendszerint* a (ill) negativ tetraéder, a melynek fényes lapjait az élekkel párhuzamos homályos sávok, háromszöges rajzok jellemzik. Csúcsait néha csak p (111) ellentetraëder teljesen sík lapjai tompítják le, rendszerint azonban a /I (110) rhombtizenkettős, /'(331) deltoiddodekaëder és n (332) trigondodekaeder is résztvesz a combinatióban. Az idevonatkozó mérési adatok a következők : Számítolt : Mért : n>' 111. Ill = 70 31'44" 70 31' pd = 35 15'52" 35 13' dv = 13 15'52" 13 24' rp = 22 0'0" 22 0' vn = 18 öov2 I8V2 0 ca pn = 11 25V2 IIV2 0 ca A rhombtizenkettős és deltoiddodekaéder lapjai, mint a szögértékek igen jó egyezése is mutatja, simák és jól tükröznek, a háromszögtizenkettőséi azonban erősen legömbölyödtek, s legtöbbször csak a [ ] és : övek metszéséből adódnak ki. A sphaleritkristályok alakját a tábla 7. rajzán ábrázoltam.* Mint utolsó képződmény a felsorolt ásványokra sárgásfehér dolomit rakódott le, az ismeretes, nyeregszerűen hajlott lapú apró rhomboëderekben. A másik két gyűjtött darabon is ugyanezeket az ásványokat lelhetjük fel, hasonló paragenetikus sorrendben, de azzal a különbséggel, hogy itt az érezek mennyisége elenyésző csekély s a kristályok zömét a quarc, dolomit s főleg az erre telepedett en leit alkotja. A calcit ram. hosszú kristályai rendszerint tejfehérek, csak a csúcson átlátszók, s többnyire úgy fekszenek a dolomit rhomboëdereken, hogy mindkét végükön kiképződhettek. A combinatiót alkotó kristályalakok a következők :.l/(4<>41), e (01Î2), n (4153), r (1011), /(0445), //(3251), (5273)? A főalak az M, a melynek lapjai mindig egyenetlenek s legömbölyödöttek, de azért kielégítő pontossággal mérhetők. Az e negatív rhomboëder M után a legnagyobb kiterjedésű. Mint apró tompítás mutatkozik az r, az en és Mr] övek metszésében. A mindig jelen levő * A bojezai sphaleritről M. J. ACKNER tesz inár említést»mineralogie Siebenbürgens» czímű munkájában, de a kristályalakot nem részletezi. Annates Musei Xationalis Hunqarici. V.
5 498 d! toborffy zoltán n skalenoëderen az nr éllel párhuzamos gyenge rostozás látható. Bitkán lépnek fel az l rhomboeder fényes lapocskái, ferdén tompítva az nn' skalenoëder élt, valamint nem g}'akori az y sem. A lépcsőzetesen tördelt skalenoëderlapok mérésekor az [nr] övben /?-től mintegy 7 50'-nyire is észleltem egy esetben egy elég jó reflexet, a mely az egyszerűbb jelű alakok közül valószínűleg az (5273) skalenoëdernek felel meg. A meghatározásra szolgáló szögadatok : Számított : Márt: ce = 45 3' 45 0' er 0112., Olli = 70 51W 70 52' rr Ï1 = 74 55' 74 55' m 10Î = 14 15' 13 53' nn = 18 7' 17Vs ca rm = S^IO 1 2' 31 3' el 01Ï = 12 2' 12Vs ca ny = 23 1' 22Vs ca = 8 14' 7 50 ca. A bojczai calcitról az irodalomban már találunk említést és pedig BREITHAUPT ásványtanában, 1 a hol a «4. Species, Carbonites eugnosticus» fejezetében van felsorolva e termőhely mészpátja is. E «species» jellemzésében BREITHAUPT az R 2 (2131)-et említi mint uralkodó formát; kívüle még az \R\2134). or(mo), ifi(0112), i? (7189), 7í (5164),ii 4 (5382), Ji (10Î1) és 4R (4041) vannak felsorolva. F. X. ZIPPE monográfiája ~ a ±R-1 (0551) említi meg. mint a bojczai mészpát uralkodó alakját, BENKŐ 3 pedig az Ri (2131) skalenoëdert, a mely 4R (4041), \H (0112), 27/ (2021) alakokkal van combinálva. A tőlem ismertetett calcit ezek egyikével sem egyezik meg. A bojczai calcit alakját a 8. ábrán tüntettem fel. 1 2 Vollständiges Handbuch der Mineralogie, 1841, II. Bd, p Übersicht der Krystallgestalten der rhomboëdrischen Kalkhaloides. Értesítő az erd. Muzeumegylet orv. term. tud. szakoszt. Kolozsvár, 1883.
6
7 Ann.Mus. Hung V. (1907). Tab. XI. Sphalei'il Boicza Calcit. Ny Grand V jtódai Budapest
A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI.
XVIII. ANNA I-KS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1920 21. A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI. Irta: DR. VENDL MÁRIA. (Hét ábrával.) A hunyadmegyei muszári és sztanizsai aranybányában az arany kisérő
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 8 KRISTÁLYTAN VIII. A KRIsTÁLYOK külső FORMÁJA (KRIsTÁLYMORFOLÓGIA) 1. KRIsTÁLYFORMÁK A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria
AFRIKAI AZURITEK ÉS CERUSSITEK. Azurit.
X. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1912. AFRIKAI AZURITEK ÉS CERUSSITEK. Dr. TOBORFFY ZOLTÁN-tói. (VI. tábla és két szövegrajz.) Azurit. A délnyugat-afrikai német gyarmatok tschumeli bányáiból (Ambo-
KALCITOK SZENTGÁLRÓL ÉS MÁRKHÁZÁRÓL.
KALCITOK SZENTGÁLRÓL ÉS MÁRKHÁZÁRÓL. írta: VENDL MÁRIA dr.* A 4 9. ábrával. Szentgál. (Veszprém m.) 4 7. ábra. A Szentgáli hegyvidéket fdolomit és dachsteini mész alkotja. Szentgál község maga dachsteini
3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK
3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK KRISTÁLYFORMA A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden egyes kristályforma független! Tehát a kristálylapok száma,
A E két ponton kívül Magyarországon még csak Ujmoldován, Kapuikon, Badnán és Sztanizsán van fluorit. IRODALOM.
5l»2 D* SCHAFARZIK FERENC bányában főleg P inkert E d e dr., M aros I. és S chréter Z. asszistens urak segítségével gyűjtöttem, még Calcittól elborítva egyes violáskékes pontok ötlöttek szemembe, melyekben
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen
XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI GIPSZ NAGYBÁNYÁRÓL ÉS FELSŐBÁNYÁRÓL.
XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI 1939. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA ET PALAEONTOLOGICA. GIPSZ NAGYBÁNYÁRÓL ÉS FELSŐBÁNYÁRÓL. Irta: DR. TOKODY LÁSZLÓ (Budapest). (3 ábrával.) * * * Az alábbi ásványtani
41. ábra A NaCl rács elemi cellája
41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok
ADATOK NAGYBÁNYA ÉS BORPATAK ÁSVÁNYAINAK ISMERETÉHEZ.
ADATOK NAGYBÁNYA ÉS BORPATAK ÁSVÁNYAINAK ISMERETÉHEZ. 87 115 in mélyen végzd alján keresztül is kifejtheti különböz nyomásának hatását. Fontos eredményekre vezethetne még ha a Margit-szigeti, st még a
_ 53. ERDÉLY KRISTÁLYODOTT CALCITJAI. Benhő Gábortól.
_ 53 ERDÉLY KRISTÁLYODOTT CALCITJAI. Benhő Gábortól. Az idetartozó irodalmi adatok a következők: I. Bielz M. Grundlage zu einer topographischen Mineralogie von Siebenbürgen, naeh Dr. Gustav Suckow's Ubersicht
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól.
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. Az erdélyi muzeum-egyl. megbízásából végzett földtani kirándulásaim egy részéről volt szerencsém jelentést
Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
FULEKI ARAGONIT. (2 ábrával). A R A G O N I T V O N FÜLEK. (Mit 2 Textfiguren),
X X X I. A N N A L E S MUS ET N A T I O N A L I S H L N G A R I C I. PARS M I N E R A L O G T C A, GEOLOGICA, 1937 38. PALAEONTOLOGICA. FULEKI ARAGONIT. Irla: DR. TOKODY LÁSZLÓ. (2 ábrával). A R A G O
CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓDUDÁRÓL ÉS MARKASIT NEMESVITÁRÓL.
DIÓSJENŐ KÖRNYÉKE MIOCÉN-KORI RÉTEGEI S AZOK FAUNÁI. 39 24. S t ä c h e : Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Waitzen in Ungarn. -Jahrb. d. k. k. geol. Ra. 16. B. Wien, 1866. 25. S zab ó: Geológiai
ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő
ő Ö Ö ő ő ő Ó ő ő ú ú ő ő ő ő ű ő ú Ő ű ő ű ú ú ú ő Í ú ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő ő ő ú ű ű ú Ö ű ű Ö ú ű ű ű ú Ö ő ű ú ú ú ő ű ű ű ű ű Ö ő ő ő ű ú ű ú ő ú ő ű ő ű ú ő ő Ö ő Ó ű Ó ú ő Ó Ö ú ő ű ű Í Ü
Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö
ö Ö ü ö ü ö Ö ü ú í ü ü ü ü ö ü ö í ö ö ö í ü í í ö í ö ö ü ü ú ű ö ü ú í Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö
Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű
Ü Ü Ü Ü Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű Í Í Ü Ü Ő Ú Ü Ú Í ű Ü Ö Ú Í ű Í ű ű ű ű ű ű Í Ö ű ű ű ű Í Ó Í Í ű Ü ű ű Ó Í Í Í Í Ú Í Í Í Í Í Í Ő Ú Í ű ű ű ű ű ű Ő Ó ű Í ű Ő Ú ű Í Í Í ű Í ű Ő Ú ű ű Í ű ű ű ű Í ű ű ű
Ö ü Ö Ó ő Ö
Ü ú ő ö Í Ü Ö Ö ő Ű Ö ő Ö ü Ö Ó ő Ö ü ö ű Ö ü ő ö ű ő Ö ü ü Ö ü ő Í ő ö ú ő ü ö ö ő Ö Ő Ó ö ö ü ő ő ő ü ü ö ő ő ö ú ü ü ú ü ű ü ö ö ő ő ő ő ő Ö ü ő ö ő Ö ö ü ö ö ő ú ú ű ö ú ü ő ü ö Í ö Ú ő Ö ő ű ú Í ú
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
mm nagy, idiomorf kristályai abban igen srn jelennek meg. Találhatók azonban a bazaltban nagyobb, 1 2 cm átmérj olivin kristályok ÉRTEKEZÉSEK.
3 23 II. ÉRTEKEZÉSEK. A BÉNAHEGYI ARAGONIT NÓGRÁD MEGYÉBEN. Irta: Dr. Jugovics Lajos. Az északmagyarországi, Nógrád és Gömör vármegyékben elterül bazalthegyek között a Monossa egyike a nagyobb kiterjedés
NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó
ü Ö ü ü ó ó ó í ü ü ó ó ó ü ó ó ü ü Ö ü ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ú ú ü ü Í ú ó í í ú ü Á Í ü Ö ü ü ó Ö ó ó Í ű í ü í ó í í í Ö ó í í í Ö ü ü í í Ö
ő ü ó í í í ő ó Ó í
ő ü É Ö É Ü É í í í ó Ö ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ó Ö ő ű Ó ő ó ű ő ü ő ő í í í ő í í í í í í ő ü ő ó ü í í ő ó Ö ó ú ő ő ő É í ü ó ő ő ő ü ó í í í ő ó Ó í Ö ő ü ő ó í í ó í ő ő ő ó ő ő ü ó í í ó Í í ő ó ő
Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö
Ő Ó Ö Ó Ő Ü Í Ó Ö Ü Ő Á Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Á Ö Á Ó Ó Ü Í Ó Í Ü Ü Ó Ó Í Á Ö Á Ü Ö Í Ü Í Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ü Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ö Ö Ü Ó Ü Ü Ö Ó Ó Ü Ü Ó Ó Ó Í Ó Ü Ú Ö Ó Ó Ó Ü
ö Á Á ľ Á ö Á ł Ü ö É É É Í É í Ö Í Á É É É ć É É É ł É É ľ Á É Ú Á Ú É Á Ú É í Á í Á Ö Ž Á ę ł í š
łł ü ł í ł ł ą ń ľ ä Á ľ ť Í ď ô ö ö ü ö ú ö Á Á ľ Á ö Á ł Ü ö É É É Í É í Ö Í Á É É É ć É É É ł É É ľ Á É Ú Á Ú É Á Ú É í Á í Á Ö Ž Á ę ł í š ł Í ö ö í Í ł ä ďł ö ö Í ü ö Ú ď Í ö ö ľ í ž Ú ö Á ď Á Í öźö
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából.
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából. A Kis-Szamos forrásvidéki kristályos hegytömeg központi magját,
í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö
É ó É ó ö ö í ö ó ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ö ö ö í ó ö í ó ó ó ó ó ö ö í ö í ö í ű ű ö ú ö ö ú ö ö ö ö í ó ó ó ö ö í Í ó ö ö ö ö Í Ü í í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI TÉRRÁCS ÉS ELEMI CELLA Az elemi cella a térrács azon legkisebb része, amely még rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival. Az elemi cellát a rácsállandó jellemzi:
Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö
Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö
ö ö ü ü ö ö ü ü ü ö Í ö ö í ü í ü ü Í í ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö ö í ü ü ü ü ö ü ü ö ö ö ü Ó ö ö ü í ö ö Ó ö ö ö ö ü ö ö ü ü í ö ü ü ö ö É ü ü ü í ü ö Í ö ü í ö ü í ö ö ö í ü
A Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó
Ö ü ü Ö ü ó ü ü í ó í ó í ü í ú ü ó ű ü ó ü ü ó ü ü Á í ó í ü í ú í Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó ó ü ú ó í ü í ó ú ó ó í ü ü ű í ó ó ó ű ó í ó Ö ú Ö ü ó ü ó í Ö ú
ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő
ö ö í ú ö ö Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö ó í ö ö ö ő ö ó ó ö ö ö í ú ö ó ó ö ó í Ű ö ő ó ö ő ö í ő ö ö ö ö ö ö ö ű í í ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í
ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü
Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ü ü ü Í ö Í ö ű ö ú ö ö ü ö ü ö ű Í ü ö ö ö ü ö ü ú ü ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü ö ű ö ú ö ö ú ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö Ö ü ü ö ü ú ö ö ú Ó ö ü Ó ü ü ü ö Ö ü ö ö ú ű
í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú
Á ö Ó ú ö ű í Ö Ő ö ű í Ó í ö Ó ü Ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó ó í Ó ö Ó ü Ó ö ó í í í í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú ú ó ö Ó ú ö ó ú
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö
ú ö ü ű í ü ö í ü í É É É Ő í ü ö ü ü í ü É ö í í í ü ö ö ű ö ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í
É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í
Í É Í É ö ü í í ö ö Í ö í í í í ű ü ö í Í É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í Ő Í Í ö ü í í ö Í ö Í í í í í í í í í í ű ü ö í í í ö Í ü í í ö ö Í ü ö ü É ú í ű ü ö í í Í É ö ú ü í Í í ö ö Í ö ö ö ü ü ú ű ü
ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö
ö ó ó Ü É Ö Ö ó ó ü ü Ó ó ó ü ő ő ü ő ő ó ő ó ó ő ó ó ő ó ó Ó ü ő ó ó ó ő ó ű ő ö ü ö ü ü ő ó ű ű ő ö ö ó ó ó Ö É Ó ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö
*) Előterjesztette az orvostermészettud. szakoszt dec. 11-én tartott természettud. szakülésén.
JELENTÉS A MÚLT NYÍBON HUNYADMEGYEBEN TETT ÁS- VÁNYGYÜJTŐ KIEÁNDULÁSAINAK EREDMÉNYEIBŐL. *) Dr. Benkő Gábor tanársegédtől. Az elmúlt nyáron az.erdélyi Múzeum-Egylet Igazgató Választmányának megbízása és
ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü
ü í ö ű ö ö í í í í ö ü Ö í ö ö í í ö í ö ö ú ö ö ü Ö ö ö ú ü ü ö ö ú ű ö ü ü ü ö ö ö ü Ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ö ö í ö ö ö ö ö
VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT
í á ő á é ö é é é é é í é ő á á ö é é é ó á á é é é é ő á á ő é ő í é é ü ő é é á é é ő á é ö é ü á ó ű é é é ő é é ü ö ö á á ó é á é á ó é ü á á é é ő á é é ó á á í á ö ü é ö ö á á ő é á á á á á á é ó
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia) RENDEZETTSÉG A KRISTÁLYOKBAN (ÉS A MŐVÉSZETEKBEN) Egydimenziós
Ú Í Ó ő óí Ú ő Ó Ü
Ü Ö Ú ó ó ó ó Ó ő ó Ú Í Ó ő óí Ú ő Ó Ü Í Ö Ó ó ó Ó Ö ő Ó Ó Ö Ó ó ó ö Ó Í Í Ö ó ó ó ö ó Ó Ö Ő Ó Ö Ó Ó ö Ó Í ó Í ű ó Ó ű ö ó ő ö Í Ö ó Ö Ö Ó ó Ó Ó Ö Ö Ó ő Ö ó ő Ó ő ó Ö Ó ó Ö Ö Ö ó Ó ő Ó ó ó Ó Ó Ó Ő Ő Ö
Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű
ű ű Ú Í ű ű Í Í Í Í Í Á Í ű Í Í Ó Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű Í Í ÍÍ Í Á ű Á Ó ű Ó Ü Ó Ó Ú Á Á Á Á Á Ó ű ű Ó Á ű ű Ö Ö Í Á Í Ú Ü Í Í Í Ú Á Á Ö Í Í Í Í ű Í Í ű Í Ö ű Í
É ó Í É
É Ó É É É Í ő É É ó Í É ó ú ú ó ö ű ő í ó ó í ü ű í Í ő ú í í ő ő ó ő ö ó ó ő ó ő ő ö ó ő ó ö ö ö ő ö ó ö ő ő í ó í í ő ó ú ó í ő ű ö ő Í ő ő ó ö ü ö ő ó ő ó ő ő ő ó ó ű ö í ő ö ö ö ő í ö ó ö ö ő í ü ú
ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű
ö ü ö Ö ü ü í ö ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű ü ö ü ö ö í ü ö ö ü í ö í ü ü ü ú ö ü ü ü ű í í ü ü ö Ö ü í ö ü ö Ö ü ö ö ű ö ö Ö ü ö ö Ö ü í í í Ü ö í
ő ő Ó
ú ő ű ű ő ű ú ő ő ű ű ű ű ú ő ő Ó ú ú ú Ó ő ő ő ú ő ú ú ú ú ú ő ő ő ú ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ő ú ú ő ő ő ú Ö ő ú ű ő ű ő ű ő ú ő ő ű Á ő ő ő ő Á Ö Á Ö Ö Ü Ö Ö Ü Ö Ö Í Ö Ö ő Ö Ö Á Ö ő Ó Ó Á Á Ö Ö Á Ő Á Á
ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő
Ö Í ú ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő ő ű Í Á ü ő ü ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ő ő ú ő Ü ú ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ő ü ű ü ő ő ü ú ú ő ő ü ő Í Ö ő ő ő Í ő ő ü ő ő ű Ü Á Á Á Á Á Á ű ő ő ő ü Í Ó ú Ó Á Á Á
Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú
Ö ü Ő Ö Ü Ö ü Ó ü ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú ü ú Ö Ö Ö Ő Ó ü ü Í ü ü ü ü Ö Ö ü ű Ö Ó Ö Ő ü ü Ö ü ú Ö ü ú ü ú ü Í Ü ű ű ü ű Í ú Ö Ö ü Ö ü ú ü ü Ü Á
Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö
ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ó ü ö ö ü ü ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó
í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü
ö ú í ü í Á í Ó Ü í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ö ö ö ö í í í í í ü í í í ö ú í ö í ü ú í í í í í ö ö í í í í í ű ü ű ö Á ű í ü ű ű ű í ű ö ú ö ú ú ü ö ö ű ü ö ú ö ű í í ű í ü ü ö ü
á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó
ö Ű Á ü ö ö ú Á ü ö ű ű ö ö ö ö ú ő Ó Á ö ü ö ö ő ő ú ü ő ö Ú Ó ő Ö Á Ö Ö Ö Ö ü Ö Ö Ó Ö Ö Í Ö Ö Í Ó Á Á Ö Ö Á Ö ü ő ö Ú Ó Á Ó Ó Ő Ö Ö Ö Ó Ó Ö Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á Á Á Í Á Ö ő ü ő ö ü ú ö ü ö ú ü ü ú ú
ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í
ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í Ü É Ö ü Í Ü Ü ü É Ő Ö ü Ö É É Ő Ü ü ü ü Ö ű Ö ű Ö ú Ó É Ö ü ü ü ü É Ö ű ü ü ü É ü ű Ó Ü ü ü Ü ű ü Ó ű ü É É Ö ű ű Ö ű É Ö ű ű ü Ö ü ü ü ú Ü Ő ü Ö ü Í Ő ű É É É Ö ü ü ü ü Ü É ű Ú Ő
ü ó ú ú ú ö ő ö ö ú ó ú ü ó ú ó ó Ü ó ó ö ó ó ő ő ó ö ó ö Ó ő ó ő í ő ő ú ó Ü ű ú ő ő ö ó í ü ű ö Ü ó ú ó ú ó ó ö ú ö ó ő ő ö Ü ő ű ö Ó ü í ű í í ó ü
ö ü ü ó ú ú ú ö ő ö ö ú ó ú ü ó ú ó ó Ü ó ó ö ó ó ő ő ó ö ó ö Ó ő ó ő í ő ő ú ó Ü ű ú ő ő ö ó í ü ű ö Ü ó ú ó ú ó ó ö ú ö ó ő ő ö Ü ő ű ö Ó ü í ű í í ó ü ő ó í Ú Ü ű Ü Ü ű Ü ű Ü ű Ü ű ű ö ő Ó ö ö ű í ó
Í ü í í í ü ű ű í ü í ü ü ű ü í ü í ű ü ü ű Ö ü ű ü í í ü í í ű ü ű í í ű ü í ü í í ü ü í ü Ú í ü í í í ű ű í ű í í í ü í í í í í ü í í ü í í í í ü í í í ü í í ü í ü ü ü ü Ó ü í ü í ü ü ü í ű í í ü ű
ADATOK MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYAINAK ISMERETÉHEZ. BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER MINERALIEN UNGARNS.
XXV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1928. ADATOK MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYAINAK ISMERETÉHEZ. Irta: DR KOCH SÁNDOR. (5 ábrával). BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER MINERALIEN UNGARNS. Von DR S. KOCH. (Mit 5 Abbildungen).
ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú
ö É Ő ü ü ű ö ű ű ö ű ö Í Ó Ö É É Ó É ú ü ü ú ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú ö ö ű ö ű ö ű ú ü ü ö ű ü ö ü ű ű ú ü ö ö ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ö
ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í
ú ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í ü ú ú ú ú ú í ú ü Ó ü ü ü ü Í Í í ü ü ü ü ü ü É í ü ü ú Í í ü í í í ü ü í í ú ü í ü í í í ú ú í ü ü ü ü í í í ű ü í í É É í í í í Ü í í ú
ö ö ő ö ű ö ű ö í ö ű ő ö ö ö ü őí ő ö ő ö ű ö ű ö í ő ó ö ö ó ö ő ö ö ü ö ó ü í ö ű ö ű ö í ö ó í ö ű ö ű ö í í ó ö ó ö ö ó ö ö ö ö ö ű ö ű ö í ö ű í
ö Ö ő ü ö Ö ű ö ű ö í ö ű í ó ö ó ö Ö ő ü ö ó ö í ó ó ó ö ö ö ő ö ö ű ö ű ö í ö ű í ö ü ő ö ü ö ö ü ö ű ö ű ö í ö ű í ó ö ó ó Ö ö ü ö ü ő í ó í ö ó í ó ö ű ö ű ö í ű í í ó ö ő ó ö ó ó ó Ö ö ö ő ő ő ó ö
ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő
Ö ü Ö Ö ő ü ű Ö Ó ő ü Ö ü Ö ü Ó ü ú ú ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő ú Ö Ó Á ű Á ü Ö ú Ö ű ő ű Á ú Ó Í ű ű ő Ó ű ő ű ű ű ű ú ú ú ü Ö Ö ő ú ú ú ú ő ü ü Ó ő ú ú ú ü ú Ö Ö Ú ű ű ú Ö ű Ö ű ü ű ú ő ő ű ú
Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat
Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,
é öí é ú ľ ľ ĺ ú éĺ ľ ő é ľ é ő ü é ő ĺí ó é ó ó ó ö ľ ľ Ę é ő ü ú ľ ľ é őł ü ó ť í ö é é ö ó ľ ó ľ ó é ő í éľ é é ó é é ó ő Íé é őł ĺ é ľ ü é ű ľ ő é
ú ľ ľ é é ü é ľ ĺ ö é ő ý ĺ ľ Ö ľ é é ü é ľ é ő ĺ óľ ö é í ü é ľ ľ ľ ö ó ü é ľ ő Ú é ő ó é ľó ó ó ö ľ ľ ľ é ľ é ľ ľ ľ é ő ľ ľó ő é é é ő Ĺ ő Í é ó é ľ é é éľ é ö ľ ö ö ü ö é ľó ő ľ ó é é ö í é Ö ľ é ľ
Ú Ö ö ľ ľ ć ľ ľ ú ľ Ö ľ Ĺ ľ ö ľ ľ ö ľ ę ľ ö ľ Í ö ľ ć ľ ú ľ ä Ź Ú Í ć Ö ľ ľ ľ ú Ď ľ ľ ö ć ö ľ ú Ĺ ö Ú ö ź ľ ú Í öľ ú Ú ő ľ ť ľ ť ť ě ú ť ľ ő ľ ŕ ľ ľ Ĺ Ú ö ö ö ö ő ľ ľ ö ľ ű ö ö ľ ő ľ Ö ľ Ĺ Í ľ Í ö ľ ľ
HEMATIT A KAKUKHEGYRÖL.
KÖVESÜLT KAGYLÓS RÁKOK ÁZSLÁBÓL. 431 Cf/therella karadarjensis n. sp. IV. tábla, 14 15. ábrák. - Hossza : 0*8 mm magássága 048 mm, átmérője 028 mm. Oldalról nézve a kagyló (IV. t. 14. á.) magas vesealakú.
ŕŕ ż ě Ż ŕ í Á ä Ý ý ż Í ż ż ż Ż ľ ĺ ő ľ ő í ĺ ő ü ü ő í ó í ü ľ ö ó ö ľ ü ő í í Ą ő ő ó ú ó ĺ ý í ĺ ö ó ö ó ü ő ü Ú ľ ó đ ĺ ö Í ó Ĺ ö ő ĺ ó ý ű ő đ É
ľ í í ŕ ü ú ő ü ó ó óľ ó ü ő íí ť ž ü í Í ö ľ ő ľ ő ü ľ ľ í ő ő É ő í ü ę ę ő ü ő ľ ü ő ľ ľ ľ ő ö ü ę ü ő ö ő ő ľ ęľ ü ő ó ő ó ľ ő ö ő ľ Ó Í ó í ľ ó ö Íő Á ó ó ó ő ú í ű ü ő ő ú í Íĺ ő ö ő ľ ú ľ ü ó ó
Ásvány- és kzettan. Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék
Ásvány- és kzettan Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék Témakörök Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Kristály fogalma Kristály fogalma: Sík lapokkal
Ú í ú ő í í ő ö ö í őí ő ö ű í ő í ő ő í ö ő ü ő ö ü ö ő Ú ö ű ő ö ű ö ő ö ő ú í í ö ő ö ő ő ő ö ű ö í ö ő ő í ő ú ö ő ü ü ő ö ő ü í ú ő ú ő ö ő ü ö ű
ö ű ú ő ő ő ö ő ő ö ő ú í ő ő ö ö ő ö ő ö ö ő ő ö ú ö ű ú ő ő ő ő ö ő ö ő ö í őí ő ő ü ő í ő ő ú í ö ő ü ő ú Ú í ú ő í í ő ö ö í őí ő ö ű í ő í ő ő í ö ő ü ő ö ü ö ő Ú ö ű ő ö ű ö ő ö ő ú í í ö ő ö ő ő
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
DER UNGARISCHEN KUPFERKIESE.
' * I XXY. TEEMÉSZETEAJZI FÜZETEK. 1902. ADATOK A MAGYAR CHALKOPYETTEK KRISTÁLYTANI ISMERETÉHEZ. Mauritz BÉLÁ-tÓl. (Tab. XIX. BEITRÄGE ZUR lírystallographischen KENNTNIS DER UNGARISCHEN KUPFERKIESE. Von
Tamaro GTX női/férfi túracipő Könnyű túra vagy kirándulócipő vízálló Gore Tex membránnal és strapabíró, jól tapadó talppal. [3410531, 3420737]
![Tamaro GTX női/férfi túracipő Könnyű túra vagy kirándulócipő vízálló Gore Tex membránnal és strapabíró, jól tapadó talppal. [3410531, 3420737]](/thumbs/33/16131352.jpg "Tamaro GTX női/férfi túracipő Könnyű túra vagy kirándulócipő vízálló Gore Tex membránnal és strapabíró, jól tapadó talppal. [3410531, 3420737]")
ó v m u V ZV N Y Ö N Y Ö R Ű! ú pő K m bő pő m u v m ó pdó pp 3 D D ő ú pő V óú pő p pp pb óű ő m 3 55 pő pő ő vc ő d 5 óv m x ó ő m m ddő ü m m u ó ó pu m v ő 5 853 5 58 5 m M m d L ő ó ó v p ő d pup
1.8. Ellenőrző kérdések megoldásai
1.8. Ellenőrző kérdések megoldásai 1. feladat: Számítsuk ki egy cm átmérőjű, cm hosszú, 1 menetes tekercs fluxusát, ha a tekercsben,1 -es áram folyik! N I 1 3,1 H = = 5. l, m Vs B = µ H = 4π 5 = π. m Φ
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
VÁLASZLAP ..BF.. KockaKobak Országos Matematikaverseny MINTA 2012. Kezdő feladat: KockaKobak Országos Matematikaverseny MINTA 2012.
..BF.. 1. AZ CP OJ VZ 2. DT ID WR ZX 3. AT ER NX RD 4. KF NF TF XJ 5. CV HF LD TL 6. MB SZ XD ZF 7. GB JH NL SB 8. FJ OD OP XP 9. FP PB RP WL 10. IP MH TX WX 11. BX JZ QL YB 12. HX KL MZ ST 13. FV JT VN
KEZELÉSI UTASÍTÁS CE 0085AQ0327
GP TÍPUSÚ HİLÉGFÚVÓK CE 0085AQ0327 KEZELÉSI UTASÍTÁS 2009.01.16 Mielıtt a megvásárolt meleg levegıt befúvó készüléket használatba veszik, olvassák el, és tartsák be a Kezelési Utasítás elıírásait. A gyártó,
Ásványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása,
A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása, előidézve az előállítására szolgáló anyagok megváltoztatásával. IFJ. DVORSZKY BÉLA oki. gyógyszerésztől. Bevezetés. sorrendjének A kilenezvenes évek elején
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok
A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai
Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel
ú Ö ü ĺĺ ú ź ü ü ú ű ú ö Í ĺ ĺ Á Á Í ö Í Ó ö Ą Á ö Ó Á ł ĺ ü Í ĺ ö ö ö Ĺ ú Í ü ü ü ö ü ĺ ű Ż Ż ú ĺ ü ű ĺ ĺ Ż ú Ö ü ű ú Ż Ż ö ü ö ć ĺ ĺ ĺ ł ĺ ô ĺ ĺ ĺ ĺć ł ĺ ĺ Í ü ü Ĺ ú ö ö ĺ ĺ ö ö ĺ ü ö Ĺ ö ú Í ü ö Ó Á
ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK
ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István
ľ ü í í ö ő ő ö Ü Ü í ü ü ő ľ ő ľ Ĺ ľ ę ú ö ľü ö ü ö Ĺ í í í ö ý Á ú í ú í ö ü í í í í ä ľ ú ő ö ö ő ü í ű ö ö ö í ő ľ ő ľ ő ü ű ö ö ľ ú í í í ö í ő ö
ő ľ ľü Í ľ ľ ľ ęô ő ü Ü Ü ľ ľ ľ ľ ö ľü ľ íľ ő ľ ő Ĺ ő í ü ő ö í ü ö ľ ń ú ő ő ü ö ü ę Á Ĺ Ú ő ü í ü Ĺ ő ę ő ľ ö ü Ĺ ű ö ä ö ö ü ü ľ Á ę ľ ő Ĺ ű ö ü ö í ö ęľ ę í ü ť ę ť ö ľü ľ ő í ä ő í đě Ü Ü ý ö ü ö
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),