Közösségi (város)tervezés
|
|
- Alíz Enikő Dobosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 URBACT VÁROSTERVEZÉSI MŰHELY Közösségi tervezés a helyi támogató csoportban november 27. Közösségi (város)tervezés Sain Mátyás Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. Területi és Építészügyi Szakértői Osztály
2 Városmegújítás A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejlődésben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráerősít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösség bevonásával amely egyszerre forrása és kedvezményezettje e tevékenységnek úgy módosítsa a városfejlődési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat.
3
4 URBACT módszer Helyi közösségi intézményépítés (HTCS) Közösségi bevonás Közösségi tanulás (partnervárosoktól, egymástól) Közös(ségi) tervezés
5 Eddy Adams: Miért fontosabb most a városi érintettek kapacitásépítése, mint valaha a legnagyobb tapasztalat a lett önkormányzatok körében tapasztalható azon vágy volt, hogy máshogy dolgozzanak az érintettekkel, és hogy jobban megértsék az ezzel járó kihívásokat. Abban a hónapban, melynek végén a rigai Infó-nap megrendezésre került, a városi stakeholderek kapacitásépítése kiemelt téma volt. Ezen belül is visszatérő altéma volt a köztisztviselők támogatása abban, hogy sikeresebben működjenek együtt a lakosokkal. kihangsúlyozta a városok hatalmi szerepének eltolódását a közvetítés és a képessé tevés irányába. Teljes cikk:
6 Szempontok a közösségi tervezéshez 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
7 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
8 Vannak Ki tervez kinek? szerepek, hatalmi helyzetek (döntéshozó, képviselő, intézményvezető stb.) szakmák, szakterületek (építész, tájépítész, közműtervező, közlekedéstervező stb.) érintettek, használók Összehangoló elv: közösségi tervezés
9 DÖNTÉSHOZÓK / SZAKEMBEREK / LAIKUS LAKOSSÁG Mindenki szakértő valamiben Pl.: a polgármester a település vezetésében a jegyző az érvényes jogszabályokban a szakmérnök adott műszaki/tervezési kérdésekben a területen lévő vállalkozások és intézmények képviselői a saját szakterületükben a lakosság a saját életében, igényeiben DE: a hatalmi helyzet nem jelent egyben szakértelmet is!
10 Mindenkinek a megfelelő kérdést Polgármester / döntéshozó Mire van lehetősége a településnek? Mennyi pénz jut erre? (LEHETŐSÉGEK) Jegyző Mérnök Lakosság Mit írnak elő a jogszabályok, szabályozások? (SZABÁLYOK) Milyen műszaki lehetőségek vannak? Mi mennyibe kerül? (ESZKÖZÖK) A fejlesztés tárgyát illetően hogyan élnek most, mit szeretnek, mit nem szeretnek, hogyan szeretnének élni a jövőben? (CÉLOK)
11 Alaphelyzet: demokrácia deficit A döntéshozók nem gondolják, hogy jó nekik, ha az érintettek beleszólnak a fejlesztésekbe Az érintettek nem gondolják, hogy joguk és lehetőségük van beleszólni az őket érintő fejlesztésekbe
12 Az első lépések TÁRSADALMASÍTÁS HELYETT A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS TÉRNYERÉSE CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEK, KÖZÖSSÉGI ÉRDEK- ÉRVÉNYESÍTÉS
13 A tervezés paradigmája Külső kontra belső tervezés Külső tervező Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel Közösségi tervezés Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, egyetértésre jutnak
14 Miért jó ez mindenkinek? (1) Döntéshozónak, polgármesternek, projektgazdának: az valósul meg, amire igény van a bevont érintettek magukénak érzik, támogatják és vigyáznak rá (így pl. kisebb fenntartási költség) a bevontak érzik, hogy partnerként tekintették őket, elégedettek lesznek a vezetéssel kevesebb vagy egyáltalán nem létező konfliktus, ellenérzés, utólagos támadás megoszló felelősség (felelősségrevonás helyett tanulás)
15 Az érintetteknek: Miért jó ez mindenkinek? (2) a fejlesztés a lehetőségekhez mérten a legjobban meg fog felelni az igényeiknek közük van a fejlesztéshez, érzik, hogy részt vettek a létrehozásában megismerkednek másokkal, közösségi élményt kapnak szerepük, fontosságuk van a saját közösségükben
16 Miért jó ez mindenkinek? (3) A közösségnek (hosszútávon): nő a közösség összetartozása, helyi kötődése, fejlődik az identitása kialakul egy kapcsolati háló, ami más ügyekben is segítséget jelent az egyéneknek aktivizálódik a közösség, más fejlesztési ügyeket is előmozdathatnak
17 Más megközelítés
18 A közösségi tervezés jellemzői (I) kommunikációs teret hoz létre: a közösségi tervezés a különböző egyéni és kollektív érintettek szükségleteinek feltárását célozza és ehhez teremti meg a párbeszéd lehetőségét; közös, folyamatos tanulás: a folyamatosan beérkező és felhalmozódó tapasztalatok állandó összegzése és a folyamat további szakaszában ezek hasznosítása szisztematikus és módszertanilag előkészített folyamat: fontos a tervezési folyamat részletes megtervezése annak érdekében, hogy a problémákat a legszélesebb kontextusban tudjuk majd vizsgálni az érintettek legszélesebb rétegeinek bevonásával és hogy az mindenki számára átlátható legyen;
19 A közösségi tervezés jellemzői (II) helyzet-függő: az egyedi társadalmi/fizikai körülmények feltárása szükségszerűen az adott helyzetnek leginkább megfelelő eszközök használatát jelenti. a facilitátorok kulcsfontosságú szerepe: a különböző vélemények, nézőpontok feltárása gyakran a térségben megszokott kommunikációs formák megbontásának kihívásával jár, ami érzékeny facilitátori munkát kíván; ezt gyakran, főleg a folyamat kezdetén egy kívülről jövő személy tudja hatékonyan végezni, de később egyre nagyobb szerepet kapnak ebben helyi érdekelt személyek;
20 párbeszéd vita Párbeszéd A párbeszéd együttműködés: két vagy több oldal együtt dolgozik a közös megértésre törekedve. A párbeszédben a cél a közös talaj megtalálása. A párbeszédben az egyik azért hallgatja meg a másik oldalt, hogy megértse, értelmezze és közös pontokat keressen. A párbeszéd gazdagítja és megváltoztatja a résztvevők szempontjait. A párbeszéd úgy tárja fel a feltételezések hátterét, hogy lehetővé teszi az átértékelést. A párbeszéd a saját álláspont elemzésére késztet. A párbeszéd utat nyit bármilyen, az eddigieknél jobb megoldás felé. A párbeszéd nyitott hozzáállást teremt: tévedhetünk, változtathatunk. A párbeszédben közöljük saját legjobb gondolatainkat is, tudva, hogy mások hozzászólásai inkább javítani, mint rombolni fogják. A párbeszéd a saját hitünk átmeneti felfüggesztését kívánja. A párbeszédben közös alapot keresünk. A párbeszédben a másik véleményében megerősítést keresünk. A párbeszéd magába foglalja a másik iránti igazi érdeklődést és nem az elidegenedésre vagy sértésre törekszik. A párbeszéd azt feltételezi, hogy a megoldás egyes részei mások kezében is lehetnek és ezek a részek együttesen egy működőképes megoldást eredményezhetnek. A párbeszéd nyitott marad. Vita A vita szembenállás: két oldal szembeáll egymással, törekedve arra, hogy bebizonyítsák, a másiknak nincs igaza. A vitában a cél a meggyőzés. A vitában az egyik azért hallgatja meg a másik oldalt, hogy hibát találjon benne és vitába szálljon vele. A vita megerősíti a résztvevők saját szempontjait. A vita úgy védi meg a feltételezéseket, mint igazságot. A vita a másik véleményének cáfolására késztet. A vita megvédi a saját álláspontot, mint legjobbat és minden más lehetőséget figyelmen kívül hagy. A vita merev magatartást eredményez és annak elhatározását, hogy csak nekünk lehet igazunk. A vitában közöljük legjobb gondolatainkat, amelyeket a végsőkig védünk és igyekszünk bebizonyítani, hogy helytállóak. A vita a saját hitünk teljes vállalását kívánja. A vitában feltűnő különbségeket keresünk. A vitában a másik véleményében gyenge pontokat keresünk. A vita magába foglalja a másikkal szembeni ellenállást, anélkül, hogy figyelne az érzésekre és a kapcsolatokra, továbbá a másik gyengítésére törekszik. A vita azt feltételezi, hogy egy jó válasz van valakinek a kezében. A vita befejezetté válik. Forrás: Párbeszéd Kör Kézikönyv számok - Szerk: Borbélyné Nagy Éva. Kiadja a Találjuk ki Magyarországot Klub Párbeszéd Kör Programja, Budapest
21 Külső tervező, majd társadalmasítás Az elkészült terveket (tervvázlatokat) véleményezésre bemutatjuk az érintetteknek Módszere: bekiabálós beírós (válasz nélkül) Közösségi tervezés Az érintetteket a tervezési folyamat legelején, már a problémák azonosításánál, az igények feltárásánál bevonjuk Módszere: tudatosan felépített tervezési folyamat változatos közösségi tervezési technikák folyamatos visszacsatolás
22
23 Közösségi/részvételi tervezés helyzetfeltárás akciókutatás konfliktuskezelés tanulás stb.
24 Eseti vagy folyamatos Egy-egy konkrét ügy kapcsán felmerülő részvétel. Ezt eseti, vagy projekt alapú részvételnek is nevezzük. Lényege: a részvételi folyamat az ügy megtárgyalása, megtervezése után lezárul. Részvételi intézményépítés: stabil és tartós folyamattá, a működés alapelvévé válik a helyi lakosság bevonása, részvétele Forrás: Pallai Katalin: Társadalmi részvétel Polgármester Akadémia TÖOSZ 2010.
25 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
26
27 A részvétel szintjei: a részvételi lépcső A részvétel különböző fokait lehet megkülönböztetni, pl.*: 6. Önálló kezdeményezés (facilitálás) 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel (tájékoztatás) növekvő részvétel *(A Pretty által meghatározott részvételi lépcsőből adaptálva):
28 1. Passzív részvétel, tájékoztatás Az érintetteket tájékoztatják arról, hogy mi fog történni, ill. mi az, ami már történt. Az információ teljes mértékben a külső szakértők, tervezők tulajdona.
29 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül Az érintettek részt vesznek a tervezési folyamatban azáltal, hogy a külső tervezők által feltett kérdésekre, kérdőívekre válaszolnak. A felmérés feldolgozásának eredményeit nem ismerik, így a tervezési folyamatba beleszólásuk nincs.
30 3. Részvétel konzultáción keresztül Az érintetteket bevonják a tervezési folyamatba konzultációk keretében, ahol kifejthetik véleményüket, nézeteiket. A külső szakértők határozzák meg a problémákat és a megoldásokat, de az érintettek véleménye alapján ezeket módosítják, finomítják. A döntéshozatalba az érintettek nincsenek bevonva.
31 4. Funkcionális részvétel (delegáció) Az érintettek csoportokat (munkaszervezeteket, bizottságokat) alakítanak, hogy előre eldöntött célokkal, feladatokkal foglalkozzanak (általában már a nagyobb stratégiai döntések meghozatala után). Az ilyen munkaszervezetek általában erősen függenek a külső szakértőktől és a tervezési folyamattól, de előfordul, hogy önállóvá válva fennmaradnak.
32 5. Interaktív részvétel (partnerség) Az érintettek közös elemzéseken vesznek részt, amelyek eredményeként akciótervek születnek, új helyi intézmények (munkaszervezeteket, bizottságokat) alakulnak, illetve a meglévőket megerősítik. Ezek a csoportok kontrollálják a helyi döntéseket és ezáltal az érintetteknek szerepe van a struktúrák kialakításában és a gyakorlati kérdések eldöntésében.
33 6. Önálló kezdeményezés (facilitálás) Az érintettek külső intézményektől függetlenül önálló kezdeményezést tesznek a helyzet megváltoztatására. A szükséges szakértői szolgáltatások és más források beszerzéséhez felveszik a kapcsolatot külső intézményekkel, de a források felhasználását saját döntési körükben tartják.
34 Nem minden fejlesztési tevékenységhez a legmagasabb szintű részvétel az optimális! Pl. autópálya-építés: a kormánynak képviselnie kell a szélesebb gazdasági érdekeket is, és néha ezek az érdekek nem vágnak egybe a térségi, illetve helyi érintettek (csoportjainak) érdekeivel. De mindig ki kell választani az optimális részvételi szintet az adott feladatnak és/vagy szereplőnek megfelelően!
35 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
36 Tervezési technikák használatának fontossága HATÉKONY A megbeszéléseken konkrét és gyors eredményekhez vezet, így a résztvevőket motiválja a sikerélmény. CÉLRAVEZETŐ A gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálja kijelöli az elvégzendő feladatokat, megadja az ehhez vezető lépéseket, időkorlátot szab. DEMOKRATIKUS Biztosítja, hogy minden érintett egyenlő mértékben részt vegyen, minden vélemény, álláspont megjelenjen.
37 Közösségi tervezési technikák Például (ÖTLETBÖRZE KÁRTYATECHNIKÁVAL): Mindenki írjon fel a kiosztott post-it-ekre 3-4 ötletet. Egy post-itre egyet, nagy, jól látható betűkkel. 4-5 perc múlva: sorban mindenki olvassa fel, amit a post-it-ekre írt. Ha valami nem érthető, kérdezzünk vissza, de amúgy ne véleményezzük. Minél több ötlet gyűlik össze, annál jobb. Egy facilitátor-segéd ragassza a felolvasott és átadott cetliket a táblára, témák szerint csoportosítva. Az ismétlődőket félig egymásra is lehet ragasztani. Ha mindenki beadta az ötleteit, a csoportosító személy foglalja össze, hogy mik a fő témák, mely ötletek a dominánsak. Az eredménnyel még tovább dolgozhatunk, pl. meghatározhatjuk, hogy melyek a legsürgetőbbek, vagy lehet pontozni stb.
38 Tervezési technikák általános jellemzői 1. Önálló gondolkodással indít 2. Mindenkit egyenlő mértékben bevon 3. Vizuális rögtön látszik minden eredmény
39 Vizuális tervezési technikák
40
41 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
42 Az URBACT II. általános tapasztalata, hogy a bevonás és a közösségi részvétel akadozott, nehézségekbe ütközött, leginkább azért, mert a bevonáshoz, a közös tervezéshez, a kommunikációhoz és a megvalósításhoz nem álltak rendelkezésre megfelelő készségekkel, felhatalmazásokkal és ráfordítható munkaidővel rendelkező moderátorok/facilitátorok.
43 A folyamatsegítés: facilitálás (animálás, moderálás) A klasszikus facilitációs helyzet akkor áll fenn, amikor egy megrendelő külső facilitátort alkalmaz. Ilyenkor a facilitátor feladata a közösen meghatározott célok és az elvárt eredmények elérése érdekében a következő: Hozzon létre egyetértést az elérendő eredmények tekintetében Tegyen javaslatot a folyamatra és válasszon módszereket Irányítsa, vezesse a csoportokat Vezessen megbeszéléseket Motiválja a partnereket Foglalja össze a partnerek hozzájárulásait Biztosítsa, hogy legyenek eredmények Hozzon létre kreatív és barátságos légkört
44 Elvárások a facilitátorral szemben Ne legyen személyesen érintett a közös munka eredményeiben Értse, hogy mivel kapcsolatos a közös munka Ismerje a csoport céljait és feladatait Legyen képes az embereket együttműködésre motiválni Legyen megfelelő energiája, figyelme és eltökéltsége arra, hogy a megbeszélt célok érdekében, a rendelkezésre álló időkereteken belül levezessen egy eseményt. Forrás: Bollinger-Zellweger: Facilitation: The Art of Making Your Meetings and Workshops Purposeful and Time-Efficient, Agridea, 2007
45 A facilitátor készségei Tisztán és artikuláltan beszél Figyelmesen hallgat, gyorsan ért és ki tudja szűrni a lényeget Az adott témát strukturálja és szervezi Összefoglalja a lényeget Motiválja és lelkesíti a résztvevőket Alkalmazza a megfelelő tervezési technikákat és módszereket Jól osztja be az időt Felismeri a csoportdinamikákat és megfelelően reagál Folyamatos rálátása van a közös munkára Forrás: Bollinger-Zellweger: Facilitation: The Art of Making Your Meetings and Workshops Purposeful and Time-Efficient, Agridea, 2007
46 Kiinduló feltételezések és elvek Minden résztvevőnek pozitívak a szándékai. Meg kell találni minden résztvevőnél az előrevivő célokat és szándékokat. Ez a hozzáállás segít abban, hogy konstruktív, relaxált légkör alakuljon ki. A résztvevők elsősorban arra vágynak, hogy megértsék a szempontjaikat. Az emberek nem azt akarják, hogy igazuk legyen, hanem, hogy megértsék őket. Ezért nagyon fontos, hogy a facilitátor akkurátusan foglalja össze a résztvevők által mondottakat. Ez a facilitátor egyik legfontosabb készsége. A jó facilitáció hatékonnyá és eredményessé teszi a munkát. A facilitátor ügyel arra, hogy minden hozzászólás tömör és lényegre törő legyen, ne legyen felesleges ismétlés, és a legfontosabbakat tömören összefoglalja. A jó facilitáció hatására a résztvevők jól érzik magukat a szituációban. A résztvevők elégedettek, ha a kérdéseket világosan feltett kérdésekre kell válaszolni, ha mindenki a megfelelő (egyenlő) módon hozzászólhat, és ha a többi résztvevő figyelmesen meghallgatja a hozzászólásokat. Forrás: Bollinger-Zellweger: Facilitation: The Art of Making Your Meetings and Workshops Purposeful and Time-Efficient, Agridea, 2007
47 Ki lehet egy URBACT programban a facilitátor?
48 A facilitátor a workshopon: Bemutatkozik, elmondja, hogy mi a szerepe. Elmondja, hogyan, milyen módszerekkel tudja hatékonnyá és eredményessé tenni a közös munkát. Megkérdezi, hogy a résztvevők elfogadják-e őt és az általa javasolt játékszabályokat. (Ha igen, erre szükség esetén hivatkozhat később is.) A felvázolt játékszabályos és időkeretek menti levezeti workshopot. Elmondja, hogy az elért eredmények hogyan fognak hasznosulni és hol érhetők el mindenki számára. Megköszöni az együttműködést és felvázolja a tervezési folyamat következő pontjait.
49 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
50 Előkészítő lépések 1. A tervezés előkészítése 1.1. Helyi segítők rendelkezésre állása 1.2. Támogató helyi intézményrendszer 1.3. Kapacitásfejlesztés 1.4. Az érintettek azonosítása és elemzése
51 ÉRINTETTEK MENEDZSMENTJE Cél: Meghatározni a fő érintetteket, megnyerni a támogatásukat, majd megtervezni a bevonás folyamatát. Alapkérdések: KIKET? (személyek, intézmények, érintett csoportok stb.) MIKOR? A folyamat melyik szakaszában MENNYIRE? Milyen bevonási szinten HOGYAN? Milyen módszerrel Módszer: Ötletbörze arról, hogy kik a fő érintettek Priorizálás (hatalom/érdek) Megérteni a motivációikat Eltervezni, hogy hogyan lehet őket megnyerni/bevonni
52 Kulcskérdések, amelyek segítenek megérteni az érintetteket: Milyen anyagi vagy érzelmi érdeke fűződik a projekthez? Ez az érdek pozitív vagy negatív? Mi motiválja őt/őket a leginkább? Milyen információra van szükségük tőlünk? Hogyan szeretnek információt kapni? Mi a velük való kommunikáció legjobb módja? Mi (lehet) a véleményük a projektről? Megfelelő információ alapján alakították ki a véleményüket? Általában, ill. konkrétan a projekttel kapcsolatban ki befolyásolja a véleményüket? A fő befolyásolók közül melyeket tekinthetünk fontos, bevonandó érintetteknek? Ha valószínűleg nem pozitív és támogató a hozzáállások, mivel lehet őket a projekt mellé állítani? Ha sikerül megnyernünk őket, van-e olyan konfliktusban álló, vagy velük szemben ellenérzéseket tápláló fél, akivel kapcsolatban tenni kell valamit? Kik azok a szereplők, akiket ők befolyásolnak a véleményalkotásban? Bevonhatók-e ők is érintettként? Forrás:
53 Az érintettek elemzése Érintettek (személyek, csoportok) Érdekeik Kész -ségük Hozzáállás (ellenző, passzív segítő, aktív segítő) Kapacitás a tervezésben Javasolt tevékenység velük kapcsolatban Bevonásuk eszközei Polgármester Szociális intézmények vezetői Babakocsival közlekedők A fő utca üzleteinek tulajdonosai A szegregálódó iskolába járó roma családok szülői Különleges figyelmet kell azokra a csoportokra fordítani, akiket a legnehezebb bevonni!
54
55 1. A tervezés paradigmája 2. Részvételi lépcső 3. Tervezési technikák használata 4. Folyamatsegítés, facilitálás 5. Bevonás 6. A siker kritériumai
56 sok-sok idő A közösségi tervezés ára sok-sok energia (esetleg pénz) az igazsággal való szembenézés nehézsége feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat megbontani a megszokott kommunikációt vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk Lehetetlen a ma problémáit megoldani, ha ugyanúgy gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat. Albert Einstein
57 A közösségi tervezés (és cselekvés) erős motiváltság minimális feltételei meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény) elegendő mennyiségű erőforrások (idő, pénz) rendelkezésre állása tervezői készségek, erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte akár külső vagy belső a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek)
58 A siker kulcsai tisztázott elvárások, szerepek, felhatalmazás átlátható, érthető folyamat, aminek látszik a vége (vagy egyes szakaszainak vége) elérhető célok, kitűzött sikerkritériumok, gyors sikerek, fenntartott motiváció feladatok/felelősségek delegálása folyamatos, naprakész kommunikáció, visszajelzés intenzív, pörgős, tudatosan szervezett folyamat
59 A közösségi tervezés alkalmazásának veszélyei elsősorban külső kényszer, előírás esetén a motiválatlanságból kifolyólag alacsony részvétel, nem valós közösségi tervezés, egyes csoportok dominanciája, esetleg bizonyos érdekcsoportok preferálása, mások kizárása a közösségi tervezési folyamat lejáratása, bizalomvesztés
60 Melléklet Legalapvetőbb tervezési módszerek és eszközök
61 Alapvető eszközök
62 Ötletbörze (brainstorming) Cél Ez az eszköz arra használható, hogy az érintettek adott csoportjától gyorsan ötleteket szerezzünk azáltal, hogy engedjük őket szabadon kifejezni kreatív és kritikus gondolataikat. Gyakran használható első lépésként egy megbeszélésen, ahol azután egyéb módszereket alkalmazunk. Előny Minden személy egyforma súllyal vesz részt.
63 Ötletbörze (brainstorming) Határozzuk meg a megoldandó problémát és kérjük meg a csoportot, hogy gondoljanak a lehető legtöbb ötletre a kérdéses témával kapcsolatban. Erre elég sok időt szánhatunk. Az ötleteit mindenki csöndben papírra írja. Menjünk körbe megkérdezve mindenkit, hogy röviden vázolja fel egy ötletét. Az ötleteket helyzetrajzon, gondolati térképen vagy kártya technikával ábrázolhatjuk. Ebben a fázisban minden ötletet egyformán kezelünk. Ne hagyjuk, hogy az emberek elkezdjék megvitatni egymás ötleteit. Ha az összes ötletet összegyűjtöttük, egy mindenki által látható helyen (pl. egy flipcharton vagy táblán), sort keríthetünk némi elemzésre. A felmerülő problémákat, témákat és kérdéseket később csoportosíthatjuk, sorba állíthatjuk és felállíthatjuk a prioritásokat.
64 Kártyatechnika Cél A kártya-technikát az információk rendezéséhez, csoportosításához és besorolásához használják. Ez az egyik leghatékonyabb és legszélesebb körben használt technika a műhelymunka módszerei között, mivel könnyen használhatósága miatt sok ötletet gyorsan egybe lehet gyűjteni és az értelmezést segítendő el lehet rendezni. Lépések Kérjük meg a résztvevőket, hogy minden ötletet, álláspontot vagy információt írjanak le egy-egy kártyára (post-it cetlikre, vagy bármilyen módon felragasztható kártyákra) Ezután csoportosítsuk az összefüggő darabokat, és adjunk nevet vagy leírást minden csoportnak. Miután ezt megtettük, elemezhetjük a nyert információt. Minden személy egyforma súllyal vesz részt.
65 Műhelymunka Néhány javaslat: Magyarázzuk el a műhelymunka hátterét és tartalmát, valamint a kívánt eredményeket. Hagyjuk a résztvevőket bemutatkozni, majd vezessünk le egy tevékenységet, amely megtöri a jeget és kapcsolatot alakít ki a résztvevők között. Magyarázzuk el a napirendet és a műhelymunka folyamatát, valamint a facilitátor szerepét. Kérjük meg a résztvevőket, hogy mondják el, ők mit szeretnének elérni a műhelymunkán. Végezzünk el néhány olyan feladatot, amelyek segítik a műhelymunka kívánt eredményének elérését. Tisztázzuk a műhelymunka eredményeit és egyezzünk meg a jövőbeni tevékenységekről. Kérjük meg a résztvevőket, hogy írásban értékeljék a műhelymunkát (opcionális). Zárjuk be a műhelymunkát azzal, hogy megkérjük a résztvevőket, mondják el, mit jelentett számukra a műhelymunka. Értékeljük ki a műhelymunkát, foglaljuk össze az eredményeket és a lehető leghamarabb küldjünk el egy jelentést a résztvevőknek.
66 Gondolati térkép (mind mapping) Cél: A kártya-technikához hasonlóan információk gyors összegyűjtése és rendszerezése minimális eszközigénnyel. Jó módszer annak biztosítására, hogy egy helyzet minden aspektusát figyelembe vegyük.
67 Helyzetrajz (rich picture) Cél: Képi ábrázolása mindazon témáknak, elemeknek, amelyeket figyelembe kell venni, vagy amelyek fontosak egy adott (projekt-)szituációban, beleértve az érintetteket és a kérdéseket, a köztük fennálló interakciókat és kapcsolatokat.
68 Fizikai/helyi feltérképezés Cél: Vizuális, térkép jellegű ábrázolást nyújtani egy adott térség, földrajzi tér információiról az érintettek véleménye alapján a fókusz-kérdések bármelyikével kapcsolatban (pl. fizikai tényezők, mint az elérhető erőforrások és használatuk, a legfontosabb problémás területek, a javasolt innovációk helyszínei, krízisterületek, fejlődési magok, természeti erőforrások társadalmi vagy tulajdonosi alapon megkülönböztetett felhasználása stb.).
69 Fókuszcsoportos (célcsoportos) megbeszélés (focus group discussion) Cél Általános információk megszerzése, részletek tisztázása vagy vélemények összegyűjtése adott témáról, viszonylag kötetlenül beszélgető személyekkel. A módszer konszenzus kialakítására is használható. Lépések Határozzuk meg a résztvevők számát (ideális esetben négy és nyolc között), a csoport(ok) összetételét Tegyünk fel a csoportnak egy átfogó kérdést (pl.: Önök szerint milyen hatása volt egy bizonyos beavatkozásnak a térségben? ). Az előre megállapított időtartamon belül beszéljük meg a kérdést. A facilitátornak csak minimális mértékben kell hozzászólnia, mindössze azt kell biztosítania, hogy mindenki szóhoz jusson. Készítsünk részletes jegyzeteket a megbeszélésről. A fókuszcsoportokat legjobb párosan vezetni, egyikük facilitálja a megbeszélést, míg a másik személy jegyzetel. A megbeszélésről felvétel is készülhet. Annak biztosítására, hogy az összegyűjtött információk megbízhatók legyenek, tartsunk fókuszcsoportos megbeszéléseket egészen addig, amíg az információk ismétléssé nem válnak.
70 World Café Forrás:
71 Saját kézikönyvek
72 További ajánlott irodalom
73 PÉLDA Budapest, VIII. kerület Teleki tér közösségi tervezés
74
75 Új Irány Tájépítész Csoport
76 Megközelítésük A lakosság/érintettek bevonása a kezdetektől különböző tevékenységeken keresztük Rendszeres (12 db) konzultáció/workshop Szimbolikus akciók a tervezési területen Az eredmények láthatóvá tétele
77 Résztvevő lakók = tervezőtársak
78 Helyi tervezési események
79 Műhelymunkák
80 Műhelymunkák és műhelymunkák és műhelymunkák
81 Fejlődő közösség
82 Tervezés és tervezés
83 Láthatóvá tétel
84 Az ötletektől az kiviteli tervig
85 Milyen lesz
86 Ünnep
87 Mellékhatás: a résztvevő lakossági csoportból létrejövő egyesület
88 Az elkészült park:
89 Utóélet: - FB aktivitás, blog-aktivitás - Tovább folytatódó klubok és munkamegbeszélések - Közösségi forrásteremtés a meg nem valósult ötletekre - Közösségi aktivitás, önkéntes fejlesztő munka
90 Még néhány fotó
91 Köszönöm a figyelmet! sainmatyas@lltk.hu
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenHelyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés. Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság
Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság 1 LEADER Liaison Entre Actions de Développement de l Economie Rurale Akciók
Részletesebben1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL.
1. rész BEVONÁS, RÉSZVÉTEL www.urbact.hu www.urbact.eu Mitől közösségi tervezés? Az érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában Lehetőségük van elmondani szükségleteiket, vágyaikat
RészletesebbenA közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A hazai közszféra fejlesztési gyakorlatának hiányosságai A térségek
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
RészletesebbenVárosrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor
Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor tervező menedzser Pécs, 2010. november 18. A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A városrehabilitációs kiírások a ROP-ok legkomplexebb
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenKonzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása
Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és
RészletesebbenKisvárosi közösségfejlesztési tapasztalatok. az élő-, kortárs közösség megtapasztalása
Kisvárosi közösségfejlesztési tapasztalatok az élő-, kortárs közösség megtapasztalása Jász-Nagykun-Szolnok megye ELVÁNDORLÁS, vagy TELEPÜLÉS MEGÚJULÁS Ami veszélyezteti a megújulást: A település elveszítheti
RészletesebbenDunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése
Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése szakképzésben Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.06 Mai előadás célja ITT és MOST! 1. Mérés/értékelés megítélésének
RészletesebbenA közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP
A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP Galánta, 2013. 07. 03. Előadó, foglalkozás vezető: Bárdos Gyula Miért is beszélünk ezekről a kérdésekről: térségfejlesztés, közösségfejlesztés?
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata
ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez
RészletesebbenA PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)
A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő
RészletesebbenA CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA
A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza
RészletesebbenKérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...
KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac
RészletesebbenKépzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenAjánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához
Ajánlások az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ways to enhance active aging through volunteering WEActiveVol Erasmus+ Strategic Partnership 2016-1-PL01-KA204-026166
RészletesebbenSchindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.
Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,
RészletesebbenTUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program
TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program Valódi partner, valódi megoldások. TUDATOS VEZETÉS VEZETŐFEJLESZTŐ PROGRAM 60 ÓRÁS COACHINGGAL KOMBINÁLT MODULÁRIS TRÉNINGSOROZAT A Tudatos Vezetés Program tréningsorozat
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése köznevelési szektorban Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.07 Előadás struktúrája: - Az előadás tanulási eredményei..
RészletesebbenImpact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change
Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi vállalkozásként civilek, társadalmi vállalkozások hatásnövelésén dolgozunk
Részletesebbenhozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.
HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenÚj szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin
Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenReflektív tanulási napló
Reflektív tanulási napló Bevezetés Mi a tanulási napló? A tanulási napló feljegyzések, megfigyelések, gondolatok és egyéb kapcsolódó anyagok gyűjteménye, ami egy időszak alatt épül fel és egy tanulmányi
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenResztoratív megközelítés a konfliktuskezelésben. Háttéranyag az Alma a fán Konfliktuskezelés workshop számára
Resztoratív megközelítés a konfliktuskezelésben Háttéranyag az Alma a fán Konfliktuskezelés workshop számára A resztoratív konfliktuskezelés alapelvei Nyílttá teszi a konfliktust Vállalja a konfrontációt
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez
Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan
Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
Részletesebbenparticipatív tervezés
Stake holder analysis és participatív tervezés Mi az érdekhordozó elemzés? Az Ée elemzés egy folyamat, amely során szisztematikusan összegyűjtjük és elemezzük azokat a lényegi információkat, amely alapján
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenVáltozás menedzsment Az emberi tényező Erőterek. Dr. Németh Balázs November 8.
Változás menedzsment Az emberi tényező Erőterek Dr. Németh Balázs 2017. November 8. Vezetők feladatai Fenntartás Változtatás a meglévő folyamatok stabil szinten tartása, a meghatározott célértékek elérése
RészletesebbenPályázatírás könytárosoknak
Pályázatírás könytárosoknak Könyvtár finanszírozás Fenntartó Saját bevételek Szponzorálás Adományok pályázatok Készen van-e a könyvtár a pályázatra? Ismeri-e a használók igényeit? Vannak-e céljai és elképzelései?
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.
ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá
RészletesebbenFenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai
Fenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai Kalóczkai Ágnes, Mihók Barbara Bodorkós Barbara, Fabók Veronika, Kelemen Eszter, Kovács Eszter, Margóczi Katalin, Pataki György SZIE KTI ESSRG AKUT
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenTanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.
1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenBelső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05.
Belső jelentési rendszerek bevezetésének nemzetközi tapasztalatai 2010. 03.05. Dr. Lám Judit Vázlat 1. A sikeres jelentési rendszer ismérvei 2. A belső jelentési folyamat lépései 3. A belső jelentési rendszer
RészletesebbenMCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenGINOP VEKOP A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése HELYZETELEMZÉSTŐL A CSELEKVÉSI TERVIG
GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése HELYZETELEMZÉSTŐL A CSELEKVÉSI TERVIG Előadó: Szymczak Judit Eruditio Zrt. szakértője +36 20 983 1943 szymju@gmail.com
RészletesebbenVélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenInnovációs körök munkaprogramja
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök
RészletesebbenKépzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
RészletesebbenÜtemezés tervezése A leghátrányosabb helyzet kistérségek fejlesztési és együttm ködési kapacitásainak meger
Ütemezés tervezése A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokajii Kistérség Fejlesztési és Együttműködési Kapacitásának Megerősítése
RészletesebbenThan Károly Ökoiskola Budapest
Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenBudapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület
Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenEgyütt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek
Együtt tanítunk! Participatív (részvételen alapuló) oktatási módszerek Innovatív (újszerű) oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat Futár András, Horváth Péter László, Katona Vanda Kik vagyunk?
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
RészletesebbenNEMZETI FEJLESZTÉSI POTENCIÁL TÉRKÉP
NEMZETI FEJLESZTÉSI POTENCIÁL TÉRKÉP 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Kiss István projektvezető istvan.kiss@lechnerkozpont.hu 1
RészletesebbenEmber-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.
Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel
Részletesebben1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit!
1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit! A folyamat első lépésének fő funkciói: 1. Bemutatni az önkéntes projektet / tevékenységet végiggondolva
Részletesebben2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés
2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel
RészletesebbenÚj tanulásszervezési módszerek
Új tanulásszervezési módszerek Kooperatív (együttműködő) tanulás Projektmódszer Témahét, vagy projekt hét A kooperatív tanulás lényege A résztvevők együttműködésén alapuló, kiscsoportos, feladat megoldó
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenAZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI
AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI Területileg integrált beruházások és Közösségvezérelt helyi fejlesztés a 2014-20-as programozási időszakban Zsolt SZOKOLAI H.1 Inclusive growth, Urban
RészletesebbenÚj szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában
Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink
RészletesebbenKOMNUKICIÓS ÉS PR TERV
KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező
RészletesebbenMEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON
MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
RészletesebbenGazdag szegények szegény gazdagok
T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények
RészletesebbenJOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok
JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok Hogyan és mit is csinálunk? Pályázati anyag: önéletrajz + motivációs levél +? Önéletrajz : lehet 1 oldalnál hosszabb? Kulcsszavak használata Tömör és átlátható, ne a
RészletesebbenMCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2018-2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat
RészletesebbenAz értékelési rendszerek minőségbiztosítása. Elkészült egy rendszer és kézikönyv
Az értékelési rendszerek minőségbiztosítása Elkészült egy rendszer és kézikönyv és már próbaüzemben van 450 szakértő, tapasztalat, képzés A tanfelügyeleti eljárás és minősítés kritikus pontjain A folyamatok
RészletesebbenÉ R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek
É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenHETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA
HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA KÉSZÜLT 2014 NYARÁN JÖVŐKÉP: Azt ismertük fel, hogy Isten olyan krisztusközpontú gyülekezetet akar látni Hetényegyházán, amely felismeri és cselekszi az
RészletesebbenPROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG
PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése
RészletesebbenDr. Mészáros Attila. A felsőoktatás humánerőforrás kutatásához alkalmazható mérőrendszerek
Dr. Mészáros Attila A felsőoktatás humánerőforrás kutatásához alkalmazható mérőrendszerek A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században TARTALOM o Kutatás-fejlesztések
RészletesebbenSajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.
Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
Részletesebben