Pócspetri község Képviselőtestületének. 5/2007. (IV. 1.) számú. rendelete

Átírás

1 Pócspetri község Képviselőtestületének 5/2007. (IV. 1.) számú rendelete a község igazgatási területe Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 6.. (3) bekezdése a., pontja szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében és a 16. (1) bekezdése szerinti hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Pócspetri község igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen helyi építési szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 2. A terv területének felhasználása (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a.) Beépítésre szánt területen 1. Lakóterület, ezen belül 1.1. falusias lakóterület Lf 1.2. kertvárosias lakóterület Lke 1

2 2. Vegyes terület 2.1. településközponti vegyes terület Vt 3. Gazdasági terület, ezen belül 3.1. egyéb iparterület Gip 4. Különleges terület K, ezen belül 4.1. temető területek 4.2. sport és rekreációs területek 4.3. kulturális vásár és hagyományőrző központ; b.) Beépítésre nem szánt területen 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. közutak: Köu 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark: KP 3. erdőterület, ezen belül 3.1. gazdasági erdő: Eg 3.2. védőerdő: Ev 3.3. korlátozott használatú gazdasági erdő: Egk 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. általános mezőgazdasági terület: Má 4.2. kertes mezőgazdasági terület: Mk 4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák 5. vízgazdálkodási terület: V került kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le. 3. Szabályozási elemek (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza. (2) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. (3) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. (4) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, és nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. 2

3 4. A telkek beépítésének feltételei (1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető. (2) Azokon a beépítésre nem szánt területeken, melyeken az építés feltételei (területelőkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (3) A közművesítettség mértéke: a) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. b) A lakó-, településközponti vegyes- és gazdasági területeket a mezőgazdasági üzemi terület kivételével teljes közművesítéssel kell ellátni. (4) A teljes közművesítésre kijelölt területeken a szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. 5. Építéshatósági eljárások (1) Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/ (XII. 29.) KTM rendelet 12. -án, illetve 17. -án túlmenően csatolni kell: a) A műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. b) A 46/ 1997 (XII. 29. ) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében olyan felmérési tervdokumentációt, amely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. (2) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető. (3) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást meg kell oldani. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető. (4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. A belvízvédelmi létesítmények mentesített oldalán bármely építmény elhelyezését csak az illetékes vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján lehet engedélyezni. (5) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel Tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők. 6. 3

4 A telekalakítás szabályai (1) A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően végezhetők. (2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. III. FEJEZET Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 7. A területre vonatkozó általános előírások (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. (2) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (3) Tetőtér-beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető (4) Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m - megtartása mellett: elő- és oldalkertben: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,5 m-es szélességgel, és 1,5 m-es magassággal); oldal- és hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakó hely, lugas, - kerti szabadlépcső és lejtő; hátsókertben: - multireklám tábla (2 m 2 felett ) a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el, - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence, - kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső és lejtőn, - szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop, kivéve a védett területeket, ahol ezen melléképítmények nem helyezhetőek el. 4

5 (5) A lakóterületek, településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetők el, az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló; b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító, 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta ) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi, 4. kisipari vagy barkácsműhely, kiskereskedelmi üzlet, 5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház), 6. pince, pince felépítménye. (6) Előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = K kötelezően megtartandó előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkert méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Meglévő telek esetében: 1. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása kialakult környezetben - a telepítési távolságok csökkentésének feltételei: A jelű ábra B jelű ábra C jelű ábra Tsz: TT: EK: HK: telekszélesség telepítési távolság Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint Nyílás nélküli tűzgátló fal 5

6 a.) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB MINT 12 MÉTER: ( A jelű ábra) - Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. - Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. - Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. - Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. b.) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB VAGY EGYENLŐ MINT 14 MÉTER: ( B jelű ábra) - A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével. - Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. - Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5,0 métert, illetve az építménymagasság mértékét. c.) A BEÉPÍTENDŐ TELEK SZÉLESSÉGE NAGYOBB MINT 14 MÉTER, DE KISEBB MINT 16 MÉTER: ( C jelű ábra) - Az oldalkert legkisebb mérete nem csökkenthető. - Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy a b.) pontban leírtak szerint kell eljárni. d.) A csökkentett beépítési távolságok, csak az oldalkertre néző homlokzatmagasságok előírt mértékének megléte esetén alkalmazhatók, az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. 6

7 2. Az oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: - A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.). - A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni. - Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető. d) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik, az alábbi eltérésekkel: 1. A lakóterületeken belül: építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek mélységét, úgy a hátsókert mérete minimum 6,0 méter, illetve ha ennél nagyobb a tényleges épületmagasság értéke. Ha a telekmélység nagyobb mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető melléképítmények elhelyezésére. 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK = > minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel (8) Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terv az alábbi jelöléseket tartalmazza: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól > ÉV > építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva. ÉV > építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV =K kialakult építési vonal (9) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésénél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: a.) Főépületek esetében: OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÁÉSI MÓD méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület-elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület-elhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket. 4. A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. 7

8 5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet. b.) Melléképületek esetében: A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. (10) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg. (11) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok és az övezeti előírások betartásával elhelyezhető. (12) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, az épület megtartható, de bővítése csak az övezeti szabályok megtartásával engedélyezhető. (13) Településközponti vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek, amelyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek), akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű. 8. Lakóterületek (1) A szabályozási terven jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf) és kertvárosias lakóterületek (Lke). (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot (sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el). (3) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. (4) A falusias lakóterületen belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: 1. Lakó- és gazdasági udvar zónája: - A lakóépület funkció az utcai telekhatártól számított 20 méterig terjedő zóna. - Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. - Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. - Lakófunkció a m-ig terjedő zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakóés gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. (5) A 3000 négyzetméter feletti telekrész és a 80 m-es mélységen túli teleksáv a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe. 8

9 9. A településközponti vegyes területek (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek. (2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. (2) bekezdés szerint. A 7. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (3) A tv 1.1 funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatóak ki. Az övezet elsősorban önálló intézmények, valamint lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. tv (4) A 2.1 funkcionális övezet önálló intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. Egy intézményhez legfeljebb négy lakás tartozhat. (5) A településközponti vegyes területen az intézményi funkciók esetében ha a telek átlagos szélessége legalább 12,0 méter az OTÉK szerint szükséges parkoló szám legalább 50 %-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. 10. Gazdasági területek (1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip). (2) Az egyéb iparterületi besorolású területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 20. (4) bekezdés szerint engedélyezhető. (3) Az egyéb iparterületi besorolású területeken belül egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. Közvetlenül a létesítményt szolgáló üzemegészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók engedélyezhetők. 11. Különleges területek (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek (2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: 9

10 a. Temető területek K 1.1 b. Sport- és rekreációs területek K 2.1 c. Kulturális vásár és hagyományőrző központ K 3.1 (3) A különleges területek övezeti szabályozása: K zs 01 a.) Temető területek A temető övezet működő vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül. A temető övezet, egy része kegyeleti park. b.) K 2.1 zs Sport- és rekreációs területek K 2.1 övezet sport, rekreációs és idegenforgalmi területek, illetve ezen a funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál. c.) K 3.1 zs Kulturális vásár és Hagyományőrző központ területe K 3.1 Kulturális vásár és hagyományőrző központ Illetve ezen funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szolgáltató és helytörténeti funkciók elhelyezésére szolgál (4) Az övezet területén kialakított vízfelület 50%-a a kötelezően előírt zöldfelület mértékébe beszámítható. 10

11 12. A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó szabályozása Sajátos használat szerint Falusias lakóterület fl 1 Alkalmazható építési övezet jele fl 1.1 fl , beépítési mód Telekre vonatkoztatott Alakítható legkisebb szélesség mély- telek ség terület (m) (m) m 2 zöldfelület % megengedett legnagyobb építménymagasság (m) legnagyobb beépítettség % O O fl O Lke 1 Lke O Településközponti vegyes terület tv 1 Gazdasági iparterület pig 1 tv 1.1 tv 2.1 pig 1.1 zs 5.7 zs 05.8 zs Sz Sz Sz * 40 Temető területek K zs Sz Sport- és rekreációs területek K 2.1 zs Sz Kulturális vásár és hagyománym egőrző központ K 3.1 zs Sz * A gazdasági területeken a technológiai szükségletnek megfelelően az építménymagasság mértéke a megadott értéktől eltérhet. 11

12 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 13. Közterületek kialakítása és használata (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg. (2) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a.) hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m 2 felület felett, b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, (tárgyak), d.) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése, e.) távbeszélő fülke elhelyezése, f.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyagtárolás, (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint) g.) zöldfelületek, fasorok, h.) közművek felépítményei, i.) egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (3) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. (4) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. (Gyalogos átkelőhelynél döntött szegélysáv stb.) 14. Közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott - KÖú jelzésű területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények, valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak. (2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége. uök a.) 1 b.) c.) d.) Autópálya uök 3 Gyűjtőút, Szabályozása: 18 méter ill. a szabályozási terv szerinti érték uök 4 Lakóút, kiszolgáló út Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. uök 5 Vegyes használatú gépjármű út Szabályozása: 10 méter 12

13 e.) uök 6 Kiemelt külterületi kiszolgálóút Szabályozása: - Az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal meglévő jogi határokkal, illetve 6,00 méter - Az út építési területe minimum 12,00 méter (3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni. 15. A közművesítés területei és létesítményei (1) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke: Lakóterület: teljes közművesítés. Településközponti vegyes terület: teljes közművesítés. Gazdasági területek: egyéb ipari területen teljes közművesítés. Különleges területek: részleges közművesítés. (2) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. (3) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. (4) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (6) A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken belül a villamos-energia és a hírközlés közműveit földkábellel kell kialakítani. 16. Zöldterületek A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként a közparkok. Jele: KP. Területük közterület. 13

14 17. Erdőterületek (1) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint: a.) Eg gazdasági erdő ge 1.1 általános gazdasági erdő b.) Ev védelmi célú erdő ve 1.1 általános véderdő övezet ve 2.1 védő erdősáv, legalább 30 méter szélességben c.) kge 1.1 korlátozott használatú gazdasági erdő (2) A gazdasági erdő és a korlátozott használatú gazdasági erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. (4) bekezdés szerint engedélyezhető. 18. Mezőgazdasági területek (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak. Általános mezőgazdasági terület, jele: Má Kertes mezőgazdasági terület, jele: Mk. Korlátozott mezőgazdasági terület, jele: Mák. (2) Általános mezőgazdasági terület övezetei (Má) ám Szántó Beépítési lehetőségek OTÉK 29. (3) bekezdés szerint - Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 6000 m 2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 6000 m 2 alatti terület lakóházzal nem beépíthető. - Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható. - Az övezeten belül a településrendezési terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alábbi művelési ágak is: gyümölcsös, erdő a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével. 2. ám 2.1 gyep Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény. 14

15 ám 3.1 gyümölcsös 3. Beépítési lehetőségek OTÉK 29. (3) bekezdés szerint. ám 4.1 nádas övezet 4. Nem beépíthető (3) Kertes mezőgazdasági övezet (Mk) km 1.1 kertes mezőgazdasági övezet (4) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) 1. kám A védett területen belül, vagy annak környezetében. Beépítése az OTÉK szerinti előírásokkal, de csak Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető. - Természetvédelmi oltalom alá eső szántó területen művelési ág változás csak a természetvédelmi hatóság (HNPI) hozzájárulásával lehetséges. A települési építési szabályozás értelmében megengedhető változtatások: kám kám 2.1 Egk (Ev) kám 2.1 Védett gyepterület, övezet Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény a szakhatóságok hozzájárulásával, de nagyüzemi állattartó telepek létesítése nem engedélyezhető kám 3.1 Korlátozott kert ( gyümölcsös ) kám 4.1 Védett nádas övezet (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek Vízgazdálkodási terület V 1 élővízfolyások medre és partja övezet V 2 közcélú nyílt csatornák medre és partja V 4 vízállásos terület 15

16 (2) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítandó a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 20. Környezetvédelmi előírások (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b.) megelőzze a környezetszennyezést, c.) kizárja a környezetkárosítást. (2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint 1. (3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának telken belül kell gondoskodni. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (4) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon. (5) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl. (6) Pócspetri a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település. (7) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli. (8) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek. (9) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni. (10) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. 1 Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 16

17 (11) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy a zajkibocsátás nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken A természet értékeinek védelme (1) A védett területek jegyzékét a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (2) Védett természeti területek, ex lege területek területfelhasználásának változtatása nem lehetséges. (3) Természeti terület, védett természeti terület 200 m-es körzetében ipari-gazdasági területen a természetvédelmi szakhatóság és a kezelő előzetes, írásbeli állásfoglalását kell kérni a tervezett fejlesztés megkezdése, illetve a vonatkozó tervek elkészítése előtt. (4) Természeti terület művelési ágának megváltoztatása a hatóság és a kezelő engedélyével lehetséges. (5) Természeti területen, védett természeti területen, ex lege területen építés, beépítés az OTÉK ide vonatkozó előírásain, és a vonatkozó törvény, miniszteri rendelet előírásain túlmenően csak a természetvédelmi szakhatóság és a kezelő előzetesen írásban megkért és írásban tett állásfoglalása alapján lehetséges. (6) A szabályozási tervlapokon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30,0 cm-nél nagyobb mélységű földmunkával járó minden tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető. (7) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni. 22. Építészeti értékvédelem (1) Országos védelem alatt álló műemlékek: Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza (2) Műemléki környezet: (A LXIV. tv. alapján és a települési adottságokat figyelembe véve területét a szabályozási terv jelöli ki.) (3) Helyi értékvédelmi terület : Helyi értékvédelmi terület területi határait a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. 2 Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete 17

18 (4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek : Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza (5) Műemlékek, műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai: a.) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. b.) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő lehet. c.) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolt felületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton. kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja. (6) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni. (7) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításának sajátos előírásai: Építési anyaghasználat: 1. Lábazatképzés - Kő, műkő vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével 2. Falfelületek - Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. - Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető - A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit lemez (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. - Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés (bádogfedés), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (cink lemez fedés) megfelelően. - Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. (8) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme. 1. Térarányok, utcaképek - A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal. 18

19 - Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető. - A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak. 2. Homlokzati arányrendszer védelme - A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor, stb.). - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel engedélyezhető. - A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni. 3. Tetőformák szabályozása - Oldalhatáron álló összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással, az illeszkedés szabályai szerint. - Hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. (9) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: a.) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a (8) bekezdés előírásait is alkalmazni kell. b.) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. c.) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb. 23. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (1) A terv szerinti közlekedési- és közműterületek, zöldterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók. (2) A terven jelölt beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületek és a építésre szolgáló telekrész be nem épített részét a szabályozási sávban A beültetési kötelezettség építési telek esetén a tulajdonost, közlekedési terület esetén az út kezelőjét terheli. (3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják. 19

20 24. Útépítési és közművesítési hozzájárulás (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése az építtető kötelezettsége. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségtől az Önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet. (3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közműveket az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. VI. FEJEZET 25. Záró rendelkezések Jelen rendelet május 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Pócspetri, március 28. Pataki László polgármester Dr. Suli Éva Mária jegyző 20

21 1. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Melléképület Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület. Az egyes terület felhasználási egységeken belül az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetők el: a.) jármű (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagép) tároló; b.) a háztartással kapcsolatos, - nyári konyha, mosókonyha, szárító, - tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), - állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, - kisipari- vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusító pavilon, - kazánház; c.) melléképület lakássá nem minősíthető át. 21

22 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Állattartásra szolgáló épületek és átmeneti trágyatároló létesítmények védőtávolságai: Állattartásra szolgáló épületek Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 állat fölött Haszonállat esetén 1-5 állatig 6-10 állatig állatig 15 állat fölött Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig állatig 30 állat fölött Kis haszonállat, baromfifélék 20 állatig állatig állatig 200 állat fölött a telek utcai telekhatárától lakóépülettől Védőtávolság ásott fúrott kúttól csatlakozó vízvezetéktől vízvetetéki csaptól

23 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK 1. Természeti területek: A természetvédelemmel érintett területek felsorolása Azonosító Település Hrsz Műv.ág Azonosító Település Hrsz Műv.ág Pócspetri 018b Gyep Pócspetri 023/36c Kivett Pócspetri 018/c Nádas Pócspetri 014/6a Gyep Pócspetri 017 Kivett Pócspetri 014/6b Erdő Pócspetri 010/2a Gyep Pócspetri 014/7a Kivett Pócspetri 010/2b Kivett Pócspetri 014/2b Kivett Pócspetri 019 Kivett Pócspetri 014/3b Kivett Pócspetri 011 Kivett Pócspetri 014/4b Kivett Pócspetri 010/1 Gyep Pócspetri 014/4d Kivett Pócspetri 020/1b Gyep Pócspetri 014/5c Kivett Pócspetri 020/1a Gyep Pócspetri 014/5f Kivett Pócspetri 012a Gyep Pócspetri 015 Kivett Pócspetri 012/b Kivett Pócspetri 023/11 Kivett Pócspetri 020/6a Gyep Pócspetri 023/9a Gyep Pócspetri 022 Kivett Pócspetri 023/12a Gyep Pócspetri 013 Kivett Pócspetri 023/10a Gyep Pócspetri 023/30d Gyep Pócspetri 023/8a Gyep Pócspetri 023/30b Gyep Pócspetri 016/3a Gyep Pócspetri 023/31d Gyep Pócspetri 016/4a Gyep Pócspetri 023/31b Gyep Pócspetri 016/5a Gyep Pócspetri 023/32b Gyep Pócspetri 016/7a Gyep Pócspetri 023/32d Gyep Pócspetri 023/6a Gyep Pócspetri 023/33b Gyep Pócspetri 023/5a Gyep Pócspetri 023/34b Gyep Pócspetri 016/6a Gyep Pócspetri 023/35b Gyep Pócspetri 016/7a Gyep Pócspetri 048/5a Kivett Pócspetri 051/30d Gyep Pócspetri 048/4 Kivett Pócspetri 051/30v Gyep Pócspetri 048/3 Kivett Pócspetri 051/1 Erdő Pócspetri 047 Kivett Pócspetri 051/30d Gyep Pócspetri 046/b Kivett Pócspetri 0785/b Gyep Pócspetri 046/a Gyep Pócspetri 0784 Nádas Pócspetri 046/d Kivett Pócspetri 0784/14a Nádas Pócspetri 042/1d Kivett Pócspetri 0287/2a Nádas Pócspetri 042/1b Gyep Pócspetri 083 Kivett Pócspetri 042/1f Gyep Pócspetri 079 Kivett Pócspetri 034 Kivett Pócspetri 079/15b Kivett Pócspetri 044 Kivett Pócspetri 080/7 Nádas Pócspetri 045 Kivett Pócspetri 080/1b Nádas Pócspetri 023/22u Gyep Pócspetri 078/21b Kivett Pócspetri 023/22a Kivett Pócspetri 078/21c Erdő Pócspetri 023/21 Kivett Pócspetri 096/3a Gyep Pócspetri 023/20b Kivett Pócspetri 096/3b Kivett Pócspetri 023/16c Kivett Pócspetri 096/3c Kivett Pócspetri 023/19a Gyep Pócspetri 096/4a Kivett Pócspetri 023/18 Kivett Pócspetri 0167/16b Gyep Pócspetri 023/16a Gyep Pócspetri 0167/15b Gyep Pócspetri 023/15 Kivett Pócspetri 0167/15a Nádas 23

24 Pócspetri 023/11 Kivett Pócspetri 0167/14 Nádas Pócspetri 023/5c Gyep Pócspetri 0167/13 Nádas Pócspetri 023/6c Gyep Pócspetri 0167/12 Nádas Pócspetri 023/7c Gyep Pócspetri 0167/11 Nádas Pócspetri 023/8c Gyep Pócspetri 0167/10 Nádas Pócspetri 023/9c Gyep Pócspetri 0167/9b Gyep Pócspetri 059 Gyep Pócspetri 0167/9a Nádas Pócspetri 058 Kivett Pócspetri 0167/8b Gyep Pócspetri 051/10s Gyep Pócspetri 0167/8a Nádas Pócspetri 051/4a Gyep Pócspetri 0167/6c Gyep Pócspetri 051/28a Gyep Pócspetri 0167/6a Nádas Pócspetri 051/14b Gyep Pócspetri 0188/20b Kivett Pócspetri 051/27b Gyep Pócspetri 0188/21b Kivett Pócspetri 051/5 Gyep Pócspetri 0188/12b Kivett Pócspetri 051/12b Gyep Pócspetri 0193/1b Kivett Pócspetri 051/11b Gyep Pócspetri 0193/1d Erdő Pócspetri 051/13 Kivett Pócspetri 0193/1g Gyep Pócspetri 051/30p Erdő Pócspetri 0193/1h Kivett Pócspetri 051/30m Kivett Pócspetri 0193/1f Kivett Pócspetri 051/30h Nádas Pócspetri 0193/1g Gyep Pócspetri 051/30j Gyep Pócspetri 0193/1h Kivett Pócspetri 051/30 Kivett Pócspetri 0193/1b Kivett Pócspetri 051/29b Gyep Pócspetri 0193/b Gyep Pócspetri 051/30g Kivett Pócspetri 0193/k Gyep Pócspetri 051/30n Kivett Pócspetri 0188/1k Kivett 2. Védett természeti területek: NATURA 2000 ex lege lápok: Hrsz: 023/6, 023/7, 023/8, 023/14, 023/15, 023/16, 023/17, 023/18, 023/19, 023/20, 023/21, 023/22, 042/1, 046, 047, 048/3 3. SCI Különleges Természetmegőrzési Területek: Csikós-lápos: kód (HUHN 20067) Hrsz: 023/6, 023/7, 023/8, 023/14, 023/15, 023/16, 023/17, 023/18, 023/19, 023/20, 023/21, 023/22, 042/1, 046, 047, 048/3 4. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei: Külterület: 0188/3, 0193/1-9, 0192, 0194, 0193/1-9, 0188/4-23, 0167/1-14, 0172/1-18, 0167/16, 0167/15, 0107, 0126, 0123/1, 093, 088/1-24, 096/3-28, 087/1-2, 078/15-21, 083, 082/1, 081, 080/1-6, 079, 078/2-14, 055, 059, 058, 051/1-28, 023/5-38, 034, 023/4, 042/1-4, 044, 045, 046, 047, 048/3-6, 016/3-8, 016/1, 015, 017, 014/2-7, 09, 022, 013, 012, 011, 010, 018, 021, 019, 020/1-6 24

25 Belterület: 584, 587, 586, , 608/1, 609/2, 595, , 608/2-3, 610, 644, , 657/1, 657/3 5. Érzékeny Felszín Alatti Vízminőségvédelmi Terület Határa: Külterület: 05,04/1-22,02 Belterület: 85/2, 86-95, 96/1-2, 97/1-2, 98/1-2, , , Helyi védett természeti értékek: 2 db Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) az iskola előtt 1 db Platán (Platanus sp) az iskola előtt, és 2 db Fekete fenyő (Pinus sp) a Gondozási Központ udvarán 25

26 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK Építészeti értékvédelem (1) Országosan védett műemlékek: Országos építészeti értékvédelem a.) Római katolikus templom MJ: /1958 Hrsz: 1 Petőfi utca 26

27 b.) Római katolikus plébániaház. MJ: /1958 Hrsz: 6 Petőfi utca 21. (2) Országosan védett műemlékek műemléki környezete: Hrsz :133,,135,136,137, 138, 139, 140, Hrsz: , 130, 131, 132, Hrsz:32 27

28 (3) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: 1. Polgármesteri Hivatal, (volt Irinyi kastély) Iskola u. 13. Hrsz: Általános iskola, tanítói lakás 1912-ből, ma Teleház Iskola u.-vasvári u. Hrsz: Gondozási Központ Pócsi út Hrsz: 4. Lakóház (Tájházzá alakítva) Vasvári Pál u. 18. Hrsz: Nepomuki Szent János szobor és szentségfülke Kossuth u. 2. sz előtt, közterületen áll Hrsz:

29 (4) Régészeti területek: Belterületen: 16. jelű: A volt Irinyi kastély körül Hrsz: 137 Külterületi régészeti területek: 11, és jelű Külterületi régészeti területek : 1-10, és jelű 29