Az e rendeletet módosító 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Átírás

1 Nagyfüged község Képviselőtestületének 14/2007. (XII.17.) számú rendelete Nagyfüged község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról Az e rendeletet módosító 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló évi LXV törvényben kapott 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1.. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Nagyfüged község igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló Évi LXXVIII. tv (módosítva az évi CXV. Törvénnyel), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 2.. Belterületi határmódosítás (1) A Településszerkezeti Terv belterületi határmódosítást tervez a lakóterületfejlesztések miatt az Ady Endre utca folytatásában, annak keleti oldalán. (2) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni.

2 II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 3.. A terv területének felhasználása A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül 1.1. falusias lakóterület Lf 2. vegyes terület 2.1. településközponti vegyes terület Vt 3. gazdasági terület, ezen belül 3.1. kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz 3.2. ipari gazdsági terület Gip 4. különleges terület K, ezen belül 4.1 temető területek 4.2 sport és rekreációs, idegenforgalmi területek 4.3 különleges közmű területek 4.4 hulladékkezelők területei b) beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. közutak KÖu 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark KP 3. erdőterület, ezen belül 3.1. védőerdő Ev 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. általános mezőgazdasági terület: Má, ezen belül szántó területek, gyep területek, korlátozott használatú mezőgazdaági területek Mák, ezen belül szántó területek, gyep területek, 6. vízgazdálkodási terület V, ezen belül V/1 élővízfolyás V/2 közcélú nyílt csatornák medre és partja kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

3 4.. Szabályozási elemek (1) A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. b) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet. c) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. 5.. A telkek beépítésének feltételei (1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (3) A közművesítettség mértéke: a.) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót vagy a derítőt fel kell számolni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. A szennyvízhálózat kiépítése után a szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. b.) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (4) A zártrendszerű szennyvíztározó kiépítése,.ahol ez még nem történt meg kötelező. (5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége. (6) az ár- és belvízveszélyes területek beépítésének feltétele a területek mentesítésének tervszerű és egységes megoldása. Ennek megvalósulásáig a következő átmeneti szabályok érvényesek: a.) építési engedély csak már beépült ingatlannal közvetlenül szomszédos telekre adható ki b.) terepszint alatti épületrész, építmény ne építhető, a föld alatti szerkezeteket talajvíznyomás ellen szigetelni kell c.) az engedély kiadásának feltétele a szennyvízelhelyezés megoldása olyan technológiával, amely elöntés esetén is üzembiztos és megakadályozza a szennyvíz kikerülését d.) a (2) pont építési feltételeit a feltöltés meglétével együttesen kell biztosítani. e.) elöntés következtében bekövetkezett építmény- és anyagi kárért az Önkormányzatot kártérítési kötelezettség nem terheli 6.. Építéshatósági eljárások (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. -ában

4 meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül: a) Építmények külső helyreállítása, homlokzat színezése,tetőfedés cseréje. b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó homlokzati felületein és a tetőn minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla és egyéb reklámfelület elhelyezése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot. c) Minden 200 m2 területet meghaladó térburkolat. d) Kerítésépítés. (2) Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. -án, illetve 17. -án túlmenően csatolni kell: a) A helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől. b) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni. (3) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető. (4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. (5) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el. (6) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra. (7) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők. (8) A nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül történő építési engedélyezési eljárás során az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni 7. A telekalakítás szabályai (1) A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően végezhetőek. (2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

5 III. FEJEZET Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 8.. A területre vonatkozó általános előírások (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ a másként nem rendelkezik. (2) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (3) Lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve). (4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (5) Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása, 3 m megtartása mellett. elő- és oldalkertben: közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal multireklám tábla (2 m 2 felett) a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el. oldal- és hátsókertben: multireklám tábla (2 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben: multireklám tábla (2 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop kivéve a védett területeket, ahol ezen melléképítmények nem helyezhetőek el.

6 (6) A lakóterületek, településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pince felépítménye c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Meglévő telek esetében: 1. Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire Lf O ,5 800 Lf O , Lf O ,5 420 a TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire vonatkozik Vt O ,0 600 Vt SZ 40 6,0 6,0 400

7 2. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása. a) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER: Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként kell megépíteni. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. ( A jelű ábra szerint) b) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER: A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével. Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét. ( B jelű ábra szerint) c) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB, MINT 12 M, DE KISEBB EGYENLŐ, MINT 16 M: Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét. ( C jelű ábra szerint) 3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)

8 A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni. Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető. A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni Az ábra értelmezése: b) Az oldalkerti méret csökkentése csak az újonnan beépíteni kívánt telekre érvényes, melyet az ábra középső telke szemléltet. c) A kialakult állapotokat az ábra jobb és baloldali telke szemlélteti. d) Szabálytalanul oldalkertbe melléképületet építeni nem lehet, az ábra a kialakult állapotot szemlélteti. e) A beépíteni kívánt telek oldalkerti méretének csökkentése és a csurgótávolság megtartása csak az átfedő homlokzatszakaszok távolságára, vagy a tervezett főépület egészére terjed ki, utána az OTÉK szerinti oldalkerti méreteket és épület elhelyezési szabályokat kell alkalmazni. c) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: 1. A lakóterületeken belül: Lf 1... építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.

9 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel d) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV = K Kialakult építési vonal (8) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: a) Főépületek elhelyezése oldalhatáron álló beépítési mód esetében méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület- elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket. 4. A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. 5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet. b) Melléképületek esetében A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. (9) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (10) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg. (11) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. (7) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. c) Amennyiben az oldalhatáron álló szabályosan elhelyezni kívánt új épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő, korábbi szabályok alapján, vagy 10 éven túli szabálytalan építésű épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. (7) b) pontban megadottak alapján építhető. d) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható. e) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható. f) Településközponti vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti

10 szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű. 9.. Falusias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. (2) szerint,: 1. lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény, 8. üzemanyagtöltő, 9. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény. 1 (3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. (4) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el, a melléképületek száma szabadon választható. (5) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. (6) 2 bekezdés szerint lehetséges. (6) A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: Az Lf/1. funkcionális övezet előírásai: A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak. 1. Lakó és gazdasági udvar zónája a) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. b) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. c) Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2. Gazdasági és kert zóna a) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna. b) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. c) Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető. 1 A bekezdést módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától. 2 A szövegrészt módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától.

11 d) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. e) A falusias lakóterületek gazdasági zónájában gazdasági épület (terménytároló, mező- és erdőgazdasági épület) az utcafronttól számított méteres zónában, legfeljebb 7,5 méteres építménymagasságig létesítető. 3 (7) A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe A településközponti vegyes területek (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek. (2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. (2) bekezdés szerint. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el. (3) A Vt 1 funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatóak ki. A funkcionális övezet elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó önálló intézmények, valamint egyéb igazgatási, kereskedelmi szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció az övezetben mind önállóan, mind szolgálati lakásként az intézményi funkciókkal egyidejűleg megjelenhet. Amennyiben az övezeten belül a hagyományos lakóterületi funkció alakul ki, vagy marad meg, úgy az állattartás csak saját szükségletű lehet. (4) Az intézményi funkciók esetében, ha a telek átlagos szélessége legalább 12 méter, az OTÉK szerint szükséges parkoló szám legalább 50%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele Gazdasági területek Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (1) A Gksz/1 funkcionális övezet előírásai: a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 19. (2) bekezdés szerint, kivéve az 5. pontot, sportépítmény nem helyezhető el. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (2) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni. (3) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető. 3 Az e) pontot módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától.

12 Ipari gazdasági területek (1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip). (2) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 20 (4) bekezdés szerint. (3) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 20. (5) bekezdés szerint, kivéve a 2. pontot, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (4) A Gip/1 övezet sajátos előírásai: Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, illetve ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják Különleges területek (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek. (2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a) b) c) d) K 1. K 2. K 3. K 4. Temető területek övezetei Sport és rekreációs idegenforgalmi területek övezetei Különleges közmű területek övezetei Hulladékkezelő területek övezetei (3) A különleges területek övezeti szabályozása: a) K 1. Temető területek 1. A K SZ , Temető övezet, működő, vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül. b) K 2. Sport és rekreációs idegenforgalmi területek K SZ 15 Sport és kiszolgáló, vendéglátó funkciójú övezet

13 1. A 2.1 7, Közösségi sportcentrum kialakítása keretében sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál. 2. A K SZ , Idegenforgalmi és szabadidő centrum, horgász, jóléti és csónakázó tó Az idegenforgalmi, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, szálláshelyszolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Jóléti- és horgásztó kialakítása kívánatos. Az övezet beépítése csak egységes módon beépítési terv és elvi építési engedély beszerzése után lehetséges. 3. A K SZ 10 Rendezvénytér 2.3 4, A rendezvénytéren belül a parkosításon túl a település csapadékvíztározóját is meg kell oldani. Az övezet beépítése 10%-os beépítettségi mértékű lehet. 4) K 2.4. Kirándulóhely A funkcionális övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg: Idegenforgalmi funkció és kiszolgáló létesítményei, kemping, szálláshely szolgáltató terület, sportterület, zöldterület. c) K 3. Különleges közmű területek övezete 1) K 3.1. Gázelosztó telephely Kialakítása ágazati szabvány szerint. Csak üzemi funkció helyezető el. d) K 4. Hulladékkezelő területek övezetei 1) K 4.1. Dögkút Az övezetben csak konténeres zárt állati tetem tárolása engedélyezhető! Kialakítása ágazati szabványok szerint. Védőtávolsága 1000 méter.

14 13.. A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Sajátos használat szerint Falusias lakóterület Lf 1. funkcionális övezet Alkalmazható Építési övezet jele Lf O ,5 800 Lf O , beépí tési mód szélesség (m) Telekre vonatkoztatott alakítható legkisebb mélység (m) telekterület m 2 zöldfelület % O O megenged ett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % 7,5* ,5* 5 30 Lf O ,5 450 O ,5* 6 30 Településközponti vegyes terület Vt 1. funkcionális övezet Vt O ,0 600 Vt O ,0 400 O ,0 40 O ,0 40 Vt SZ ,5 700 SZ , A szövegrészt módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától. 5 A szövegrészt módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától. 6 A szövegrészt módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától.

15 Ker.szolg. iparterület Gksz 1. funkcionáli s övezet Egyéb iparterület Gip 1. funkcionáli s övezet Gksz SZ , Gip SZ , Gip SZ , SZ ,5 40 SZ ,5 40 SZ ,5 40 Gip SZ 40 K 7, SZ K K K 30 7,5 40 K 1. temető területek K 2. sport és rekreációs terület K SZ , SZ ,5 10 K SZ , SZ ,5 15 K SZ , SZ ,5 15 K SZ , SZ ,5 10 * Gazdasági épületek/építményekre vonatkozó építménymagasság 7 7 A szövegrészt beiktatta Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2007 (XII.17.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 22/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos: december 15. napjától.

16 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 14.. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg. (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges. (4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m 2 felület felett b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e) távbeszélő fülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint) g) zöldfelületek, fasorok h) játszótér i) közművek felépítményei j) egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület az önkormányzat illetve a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza. (7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. (8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.) (9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekesszékekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen Közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak (2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége: a) KÖú 1 gyorsforgalmi út, autópálya

17 c) KÖú 2 országos főút (I. és II. rendű ) Szabályozása: 1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint 2. külterületen: az út szabályozási szélessége közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal a meglévő jogi határokkal Új főút kiépítése esetén 40 méter. az út építési területe min. 40 méter az út védőtávolsága 100 méter d) KÖú 3 országos mellékút települési főút Szabályozása: 1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint 2. külterületen: az út szabályozási szélessége közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal a meglévő jogi határokkal az út építési területe min. 30 méter útburkolat szélessége: 6 méter az út védőtávolsága 100 méter e) KÖú 4 helyi gyűjtőút Szabályozása: Belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték f) KÖú 5 belterületi kiszolgálóút Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. Útburkolati szélesség: 5,5 m. g) KÖú 6 kiemelt külterületi kiszolgáló út Szabályozása: Külterületen Az út szabályozási szélessége közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal meglévő jogi határokkal, illetve 8 méter Az út építési területe minimum 12 méter Az út védőtávolsága 25 méter h) KÖú 7 Gyalogút Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

18 i) KÖú V Vegyes használatú gépjárműút Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték j) KÖú * Területegységen, lakóterületen belüli kiszolgáló út, köz. A meglévő köz a kiszolgált telkek tulajdonosainak egyezsége, a közműgazdák hozzájárulásának beszerzése esetében lehet: - közterület, - közforgalom számára megnyitott magánút, - magánút. (3) Az út-területsáv szabályozási szélességét az úttengelytől kétoldalt egyenlő mérettel kell biztosítani. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területek melletti útszabályozások. (4) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni. (5) Meglévő, szilárd burkolat nélküli, beépített ingatlanokkal határolt belterületi utakat a burkolattal történő ellátásával egy időben amennyiben annak szélessége lehetővé teszi - legalább az út egyik oldalán fásítani kell. A fásítás tervezése az útburkolat tervezésével párhuzamosan történjen szakági tervező bevonásával. (6) Újonnan kijelölt lakóterületek és településközponti vegyes területek létesítendő feltáró útjának fásítása a burkolattal egy időben tervezendő szakági tervező bevonásával és megvalósítandó az útépítéssel egy időben. (7) Közlekedési területeken elsősorban közlekedési célú építmények helyezhetők el. A területen kivételesen elhelyezhető szolgálati lakás. (8) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges. A gazdasági területek fejlesztése során az új telekosztásokkal kialakított magánutak esetén is gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott, gyalogjárósávval tervezett közlekedési út kiépítéséről. Ennek az útnak alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

19 16.. A közművesítés területei és létesítményei (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. (2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke: Lakóterület teljes közművesítés Településközponti vegyes terület teljes közművesítés Gazdasági területek /Kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek/ teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés Különleges területek részleges közművesítés Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás. (3) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéshez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges és a Sugárbiológiai Intézet szakhatósági véleményét szükséges kikérni. (4) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke: a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg. b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg. c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. (5) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. (6) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. (7) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. (8) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (9) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (10) Közművek elhelyezési és üzemeltetési rendjének kialakításánál az egyes közművek helyét és helyigényét ágazati előírásokban foglaltaknak megfelelően kell kialakítani. (11) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények - a vízellátás, csapadékvíz-elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetők el, az ágazati és az övezeti előírásoknak megfelelően. (12) Közművek védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával lehet. (13) Közművezetékek átépítésénél új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület felhasználásról valamint a közművek elrendezésénél a területre előírt fásítást figyelembe kell venni. (14) Utak, kerékpárutak, burkolt közterületek alatt elhelyezésre kerülő közművek távlati fejlesztési lehetőségeit figyelembe kell venni. (15) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását rendezését el kell végezni

20 (16) Ágazatonkénti közműelőírások Vízellátás - Közcélú és saját vízmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges gázmentesítési vizsgálatot a vonatkozó jogszabályok szerint szükséges elvégezni. - Új létesítmények kialakításával egy időben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségről a tűzrendészeti előírásokat közzétevő országos rendeletben foglaltak szerint - földfeletti tűzcsapokkal. Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztárolót a fenti rendeletben meghatározottak szerint kell létesíteni. A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm 2 kiáramlási keresztmetszetnél a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kpa /2bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani. - Az új ipari létesítmények megvalósulása során gondoskodni kell a törvényben meghatározottaknak megfelelően az oltóvízről. - Az újonnan kivitelezni tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni. - A vízbeszerzés, ivóvízellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat 8 Vízelvezetés, szennyvízkezelés - A beépítésre tervezett lakóterületek csapadékvíz elvezetése a meglévő rendszerekhez csatlakoztatva kell megvalósítani. - A település déli részén, a belterületen kívül bővítésre tervezett intézményi, illetve gazdasági területek felszíni vízelvezetését a saját területükön szikkasztó erdősáv telepítésével kell megoldani. - A szennyvízcsatorna kiépítéséig vízzáró közműpótló műtárgy elhelyezése megengedett. Villamos-energia ellátás - A beépítésre tervezett területeken az átmenő 20 kv-os vezetékeket ki kell váltani.a vezetékek lehelyezése csak közterületen történhet. - A helyi területi védelem alatti területeken a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok csak föld alatti vezetése engedélyezett. - Közös oszlopsorra kell helyezni azokon a területeken, ahol csak föld felett vezethetők, lehetőleg a közvilágítási tartó oszlopokra. Földgázellátás - A gázvezetékek biztonsági sávján és védőterületén belül építmény nem helyezhető el. - Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni, előkertben (kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendel homlokzatán a létesítési előírásoknak megfelelően. Hír és távközlés - A helyi területi védelem alatti területeken a hír és távközlési vezetékeket csak közvetlen földbe fektetve vagy alépítményben vetve lehet létesíteni. A légvezetéket rekonstrukciója során a föld alá kell elhelyezni. - Távközlési építmények telepítésének módját az engedélyezési eljárás során az építésügyi szakhatóság szakvéleménye alapján kell meghatározni. 8 Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII. 18.) kormányrenelet

21 17.. Zöldterületek (1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg. Jele: KP 1 Közpark (2) Szabályozása az OTÉK 27. szerint (3) A közpark területén belül többcélú használatra fedett nyitott épület, építmény létesíthető, mely alkalmanként települési rendezvények helyéül szolgál. (4) A közparkot legalább 40%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani kertészeti, kertépítészeti kiviteli tervek alapján. 18. Erdőterületek (1) Az erdő céljára szolgáló terület. (2) Az erdőterületek az erdőben történő építési szabályozás szerint: Ev védelmi célú erdő Védelmi erdőövezet védelmi vagy védett rendeltetésű erdők területe. Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el Védelmi erdő övezetben tarvágást nem lehet alkalmazni Ev 1.1 Ev 1.2 általános véderdő övezet mezővédő erdősáv, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel. a) Korlátozott használatú gazdasági erdőn tarvágás még a törvényben előírt területi határig is csak az illetékes természetvédelmi hatóság jóváhagyásával végezhető. b) Korlátozott használatú, természet közeli állapotú gazdasági erdőkben csak az erdőterület legfeljebb 50 százalékát szabad tarvágásra engedélyezni. Az erdőállománynak megfelelően a kocsányos tölgyből több, a magyar kőrisből és szilekből kevesebb hagyásfát kell megtartani. c) Az erdő telepítést és az erdő felújítást hazai fajokból indokolt végezni, erdőtelepítési terv alapján. d) A vegetatív úton szaporított, klónozott fajokból történő erdő telepítés korlátozott használatú erdőterületen tilos. e) Újratelepítésnél mellőzni kell a megszokott tuskózást és talajátforgatást, elegendő a talajlazítás. f) Mivel az állományalkotó fafajok fiatalkori növekedésének üteme nem egyforma, ezért a magyar kőrist, szileket, egyéb elegy fajokat később pótlásként kell az erdősítésbe vinni. (3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. (3) és (4) bekezdés szerint.

22 19.. Mezőgazdasági területek (1) Mezőgazdasági területek besorolása: o Általános mezőgazdasági területek, jele: Má o Korlátozott használatú mezőgazdasági területek: Mák (2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak. a) 1. Má Má 1.1 Általános mezőgazdasági területek övezetei Szántó Beépítési lehetőségek OTÉK 29. (3) bekezdés szerint Ha lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső szántó terület művelését felhagyják, akkor az azt követő 6 évben a rendszeres kaszálásról és cserje irtásról gondoskodni kell. Lakóterülettől legalább 1000 m-re, vagy annál távolabb elhelyezkedő szántó felhagyásakor elegendő a begyepesedés időszakában csupán a csejeirtást elvégezni. 2. Má 1.2 Gyep Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény. Az általános használatú mezőgazdasági területek gyep övezete rugalmasan szabályozott, azaz jelen rendelet és a kapcsolódó szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alább felsorolt művelési ágak is: - Gyep területek feltörése, majd ugaron hagyása tilos. - Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső éppen begyepesedő területeken rendszeres kaszálást és cserjeirtást kell végezni a szántóföldi művelés felhagyását követő 6 évig, majd ezt követően cserjeirtást szükség szerint. - Lakóterülettől 1000 m-nél távolabb eső, éppen begyepesedő területeknél elegendő csupán cserje irtást végezni. - Beállt gyepek és a gyepesedés folyamatában lévő gyepek talajának forgatása, lazítása tilos. (3) Az általános mezőgazdasági területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni, azaz az ábrán nyilakkal jelölt művelési ág változtatások a nyilak irányában a szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal jelen településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül is végezhetők: Általános mezőgazdasági területek esetében esetében:

23 b) Mák Korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezetei 1. Mák 1.1 Természeti oltalom alatt álló szántó övezet - A védett területen belül, vagy annak környezetében. Beépítése az OTÉK szerinti előírásokkal, de csak Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával. - Természetvédelmi oltalom alá eső szántó területen művelési- ág változtatás csak az illetékes természetvédelmi hatóság (FETI-KTVF) hozzájárulásával lehetséges. A település építési szabályozás értelmében megengedhető változtatások: 2. - Természeti oltalom alá eső területeken, vagy annak puffer zónájában természet közeli gazdálkodás technológiájának kialakításához és bevezetéséhez a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges. Mák 1.2 Természeti oltalom alatt álló gyep övezet - Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület, vagy építmény, de nem megengedett nagyüzemi állattartó telepek létesítése. - Az állattartás építményei csak természetes anyagokból a táj hagyományának megfelelően létesíthetők. (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek. 1. V Vízgazdálkodási terület Élővízfolyások medre és partja övezet V 2. Közcélú nyílt csatornák medre és partja 2 (2) Ár és belvízvédelmi töltésen és annak lábvonalától annak mindkét oldaltól számított 6-6 méteres védősávon belül végleges építményt kerékpárút kivételével - elhelyezni tilos. Nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná vagy bármilyen módon hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (3) Önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3-3 m parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelő művelés folytatható. (4) Patakmedrek, árkok A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges jogszabályban 9 előírt, illetve legalább egyik oldalon partéltől számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a 9 Jóváhagyáskor: a 21/2006. (I. 31.) kormányrendeletben szabályozva