Csepeli György Fábián Zoltán Sik Endre: Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csepeli György Fábián Zoltán Sik Endre: Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények"

Átírás

1 Csepeli György Fábián Zoltán Sik Endre: Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Csepeli György Fábián Zoltán Sik Endre (1998): Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények in: Társadalmi riport 1998, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp

2 Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények 1 Csepeli György Fábián Zoltán Sik Endre Bevezetés A cigányok helyzete Közép- és Kelet-Európa új demokráciáiban a társadalmipolitikai átalakulás egyik neuralgikus pontjává vált, és ezt viszonylag korán a nyugat-európai kormányoknak is be kellett látniuk. Emlékezetes például, hogy a Romániából érkezett cigány menekültek az egyesült Németországban már a kilencvenes évek elején idegenellenes támadások célpontjaivá váltak. A legismertebb atrocitás 1991 augusztusában történt Rostockban, ahol körülbelül 1500 szélsőjobboldali fiatal támadta meg a főképpen kelet-európai roma menekültek által lakott szállót. A helybeli lakosság szimpátiájával övezett incidens több napig tartott. A német és a román kormány megállapodása alapján 1992 szeptemberében mintegy 50 ezer román állampolgárt többségükben cigányokat toloncoltak vissza hazájukba, majd ezt követően 1993 júliusában Németország megszigorította bevándorlási törvényeit. (Margalit, 1996) Az idegenekkel szembeni indulatok persze nemcsak a bevándorlókkal és menekültekkel szemben nyilvánulnak meg, és a romák helyzete sem csak a posztkommunista országokban jelent társadalmi problémát február 6-án, az ausztriai Felsőőrön (Oberwart) négy roma férfi vált bombatámadás áldozatává, amikor egy Romák vissza Indiába feliratú táblát próbáltak eltávolítani az otthonuk felé vezető útról. Az Ausztriában élő ezres roma lakosság nagy része Burgenlandban él, azon a területen, mely az I. világháború végéig Magyarországhoz tartozott. Innen indult el 1989-ben a romák politikai önszerveződése, amelynek eredményeként 1993-ban az ausztriai romákat (és a német ajkú sintiket) önálló etnikai csoportként (Volksgruppe) ismerték el (ERRC, 1996). A felsőőri merénylet a xenofób szélsőségesek reflexiója volt az újabban őshonosként elismert cigányok megváltozott politikai-jogi státusára. Újabban a csehországi romák kanadai és angliai kivándorlása irányította rá a figyelmet arra, hogy még az átalakulás eminensének tekintett országokban is meg- 1 A tanulmány elkészítését a T sz. OTKA kutatás támogatta. 458

3 oldatlan a cigányok társadalmi integrációja. Paradox módon a liberális bevándorlási és bőkezű szociálpolitikával jellemezhető Kanadában tiltakozó bőrfejűek fogadták a jólétet és biztonságot remélő romákat, akik éppen a rasszista támadásokra hivatkozva kérelmezték a politikai menekült státust a befogadó országoktól. A hazai cigányság helyzete mindeddig belügy maradt: a romák tömeges és szervezett kivándorlása nem okozott külpolitikai bonyodalmat a Magyar Köztársaság számára. Igaz, hogy a hazai és nemzetközi nyilvánosság előtt számos olyan eset ismert, amikor magyarországi cigányok váltak erőszakos támadások vagy a diszkrimináció burkolt formáinak áldozataivá, s a legutóbbi időszak fejleményei arra utalnak, hogy egy eszkalálódó kivándorlási hisztéria lehetőségét sem lehet kizárni. Úgy véljük azonban, hogy okkal remélhető a magyarországi politikai intézményrendszer fejlettségétől az, hogy képes lesz a konfliktusforrásokat jogipolitikai eszközökkel szabályozott mederben tartani óta a magyarországi cigányságnak is léteznek helyi és országos önkormányzatai, továbbá számos roma és nem-roma polgárjogi mozgalom működik azzal a céllal, hogy a cigányok számára is biztosítsák az állampolgári jog- és esélyegyenlőséget. Ezen kívül a kisebbségi ombudsman (az állampolgári jogok biztosa) is fontos szereplője a kisebbségi jogvédelemnek. Az intézményes jogvédelem számára véleményünk szerint a legnagyobb kihívást a többségi társadalom és a cigányok közötti társadalmi távolság jelenti. Jelentős a társadalmi távolság a cigányok és a nem-cigányok között a strukturális tényezők a képzettség, a munkaerőpiaci részvétel, a jövedelmi helyzet, a lakóhelyi szegregáció, azaz a társadalmi integráció kemény mutatói mentén, a kulturális és életmódbeli tényezők szerint, és jelentős a társadalmi távolság a többség és a kisebbség között szociálpszichológiai értelemben is. A többség ellenállása társadalomlélektanilag két szinten tapasztalható. Az első, egyértelműen antiliberális szint az egyes kisebbségek nyílt előítéletes reprezentációja, melyre különböző közvélemény-kutatások bőven mutatnak példát. Ha eltérő mértékben és eltérő intenzitásban is, a cigányok, a nők, a homoszexuálisok, fogyatékosok, a nemzeti kisebbségek mind megtapasztalhatták és napjainkban is megtapasztalják, hogy mit jelent számukra a hátrányos megkülönböztetés, mely a csökkentértékűség, az abnormalitás, a deviancia rejtett vagy nyílt, igazságtalan előfeltevésén alapul. Kevesen képesek belátni, hogy az azonnali hátrányos megkülönböztetés révén szerzett relatív előny hosszú távon az európai integráció révén szerezhető abszolút előnyt veszélyezteti. A másik szint érdekesebb. A bujdosó liberalizmus jelenségére gondolunk, amely más országokban sem ismeretlen. Angelusz Róbert eredményei alapján nyilvánvaló, hogy ha egy-egy diszkriminációmentes vélemény statisztikailag többségben is van a társadalomban, a statisztikai valóság nem válik szociológiai valósággá. A liberális többség paradox módon konzervatív többséget lát maga körül. 459

4 Minél erősebb a szóban forgó előítélet, annál erőteljesebb a rejtőzés. Volt egy kutatás, melynek során azt kérdezték a nem cigány válaszadótól, hogy egy szülő helyébe képzelve magát elengedné-e vagy sem gyermekét cigány kislányokkal játszani. A vizsgálat legérdekesebb adata, hogy a válaszadók 53 százaléka minden további nélkül engedte volna cigány kislányokkal játszani, ugyanakkor csak 12 százalékuk mondta azt, hogy mások is így döntenének. Ezt mutatja be a következő táblázat. 1. táblázat A saját és a feltételezett többségi vélemény (százalékban) A saját vélemény A feltételezett Ne játsszon a gyereke cigány kislányokkal Játsszanak az iskolában, de ne hozza Nyugodtan hívja el a kislányt játszani Összesen N Forrás: Angelusz, 1996: 222. o. Egyetértünk Angelusz Róberttal, aki azt állítja, hogy a percipiált többségi vélemény konzervatív torzulása abból adódik, hogy amíg a konzervatív álláspontok képviselőinek túlnyomó többsége szerint a saját véleményük egyúttal többségi nézet is, addig a liberális beállítódásúak közül csak egy kisebbségi csoport látja úgy, hogy nézete egybeesik a közvélemény modális áramlatával. A liberális álláspont hívei tehát annak ellenére, hogy a többséget alkotják a kisebbségi konzervatív nézeteket, elsősorban a mérsékelten konzervatív felfogást látják a legelterjedtebbnek. (Angelusz, 1996: 223. o.) Az antidiszkriminációért folytatott küzdelem csak akkor esélyes a sikerre, ha sikerül a rejtőzködő, bujdosó szövetségeseket megnyernie. Az ily módon láthatóvá vált liberális tábor a maga tényleges nagyságában már megmérkőzhet az antiliberális álláspontok híveivel. A demokratikus nyilvánosság csak akkor működőképes, ha mindenki tisztában van azzal, hogy hol áll, s senki sincs tévedésben afelől, hogy kik és mekkora arányban vannak mellette és ellene. Angelusz Róbert helyesen hangsúlyozza, hogy amikor a jogi normák, hivatalos álláspontok és a közvélemény ellentétes irányba húznak, rendkívül sok múlik a tömegkommunikáció üzenetein. Másfelől látnunk kell, hogy előítéletes optikából nézve a tömegkommunikáció már ma is túlzottan elfogultnak tűnik a kisebbségek javára (Csepeli, Örkény és Székelyi, 1997). Ily módon akár a bumeránghatás sem kizárt. 460

5 Nőtt-e a cigányellenesség? A rendszerváltás lehetséges társadalmi hatásait számba véve többen megfogalmazták azt a hipotézist, hogy az átalakulás folyamán a társadalmi terhek növekedése együtt járhat az előítéletek növekedésével. (lásd Postma, 1996) Tomka (1991) ezzel kapcsolatosan arra figyelmeztetett, hogy e hipotézist nem szabad felszínesen vizsgálni, hiszen különbséget kell tenni a vélemények és előítéletek között, és számot kell vetni azzal, hogy a rendszerváltás folyamán olyan attitűdök is felszínre kerülhettek, melyek korábban is jellemzőek voltak, de csak rejtett, látens formában. Véleménye szerint az előítéletek növekedéséről szóló hipotézist társadalmi rétegek szerint differenciáltan érdemes tesztelni, hiszen a romákkal kapcsolatos attitűdök nagymértékben eltérő tendenciát mutathatnak a felemelkedők avagy lecsúszók, a jobb módúak avagy rászorulók csoportjában. (i. m.: 9. o.). Ehhez hozzátehetjük azt is, hogy a cigányokkal szembeni előítéletesség kérdése sem vizsgálható a politikai-kulturális változások figyelembe vétele nélkül, hiszen a kirekesztő nacionalista és rasszista ideológiák is nagymértékű átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtized folyamán. Az elemzők új típusú nacionalizmusról, neorasszizmusról és a xenofóbia új hullámáról beszélnek a nyolcvanas évek közepétől. (Erős, 1993; Rex, 1996; Delanty, 1996; Baumgartl és Favell, 1995) A változást a multikulturalizmus megjelenése és a jóléti állam válsága indította el. A nyugat-európai államnemzeti nacionalizmusok etnokulturális, identitás alapú nacionalizmusokká alakulnak, a régi típusú rasszizmus genetikai érvelés helyett pedig a kulturális különbségek abszolutizálására törekszik. Nyelvezete a politikai korrektség elvárásaihoz idomul: tiszteljük a másságot, de a másság maradjon meg elkülönülten, a saját helyén mondják az új jobboldal ideológusai. Lehetséges, hogy az eddigi vizsgálatok éppen e változásokat hagyták figyelmen kívül, s ezért találhatunk ellentmondó eredményeket a szakirodalomban. Tomka (i.m.) által közölt adatok alapján a következő kép rajzolódik ki az 1978 és 1989 közötti változásokról: (1) csökkent a cigánykérdésben a pozitív megkülönböztetés politikája mellett állást foglalók aránya; (2) emelkedett azok aránya, akik a megoldást a romákra hárítják; (3) nőtt a cigányokkal szembeni diszkriminatív intézkedéseket sürgetők aránya; (4) csökkent az integráció, és (5) nőtt a szegregáció híveinek aránya. A Tomka által ismertetett tendenciával ellentétes változásokról számolt be Lázár Guy az közötti tehát egy későbbi időszak vonatkozásában. Eredményei szerint a nyolcvanas évek közepéhez képest a cigányokkal kapcsolatos elutasító attitűdök és negatív sztereotípiák elterjedtsége csökkent a kilencvenes évek elejére: 1987 és 1992 között, ha különböző mértékben is, egyaránt csökkent azok aránya, akik szegregálnák a cigányokat ( 16%), azoké, akik kényszert alkalmaznának velük szemben ( 13%), azoké, akik asszimilálnák 461

6 őket ( 12%), azoké, akik nem tartják őket rendes embernek, és azoké, akik nem hisznek a beilleszkedésükben ( 2%); ezzel párhuzamosan pedig megnőtt azok száma, akik autonómiát adnának nekik (+13%), és azoké, akik szükségesnek tartják a cigány hagyományok megőrzését (+7%). A cigánysággal kapcsolatos attitűdök csak egy területen változtak meg kedvezőtlen irányban: a rendszerváltás után még kisebb lett azok aránya, akik növelnék e népcsoport támogatását. (i. m.: 79. o.) Látható, hogy nem eldönthető egyértelműen az a kérdés, hogy az elmúlt években, de különösen a rendszerváltást követően erősödtek-e a cigányokkal szembeni előítéletek, avagy sem. Mindenesetre elgondolkodtató az, hogy a közvélemény pozitív irányú változása főképpen azokban a kérdésekben figyelhető meg, melyek a kulturális rasszizmus szóhasználatával is összeegyeztethetőek: pl. az asszimiláció elvetése, a kulturális hagyományok ápolása, az autonómia elfogadása. Mindazonáltal valószínűbb az, hogy a demokratikus átalakulással egyidejűleg a nemzettudat is demokratikusabbá lett, s tudatosabbá váltak az állampolgári jogok és a demokratikus normák. A magyarországi kisebbségek jogainak biztosítása intézményesült, és a közvéleményben is elfogadottabbá vált. Mindeközben viszont növekedett az állampolgári közösséghez nem tartozókkal szembeni intolerancia: nőtt az idegenellenesség. Egyértelműen növekedett viszont a romák pozitív diszkriminációjának elutasítottsága, s továbbra is hatalmas a társadalmi távolság a romák és a többségi társadalom között. Kedvezőtlen fejlemény az is, hogy a közbiztonság általános romlása közepette megerősödtek a romák bűnöző életmódjával kapcsolatos sztereotípiák, és a közvélemény ezzel kapcsolatos diszkriminatív beállítottsága. A főváros lakói körében 1978 és 1989 között 36 százalékkal növekedett azok aránya, akik a bűnözés csökkentése érdekében egyetértettek azzal a követeléssel, hogy a rendőrségnek a cigányok között szigorúbban <%-2>kell fellépnie, mint másokkal szemben. (Tomka, i. m.: 32. o.) E kérdés <%0>kapcsán a hagyományos rasszizmus genetikai érvei is elfogadásra találnak ben a megkérdezettek közel kétharmada (64%) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. (Fábián és Sik, 1996) Az attitűdváltozás tendenciájától függetlenül az bizton megállapítható a korábbi vizsgálatokból, hogy a cigányok megítélése igen kedvezőtlen. Az idézett es vizsgálatainkból is kitűnt, hogy Magyarországon a legelutasítottabb etnikai csoportot a cigányok jelentik. Velük szemben még a nyíltan diszkriminatív intézkedéseket is a társadalom jelentős hányada elfogadja. (Fábián és Erős, 1996) A következőkben az MHP vizsgálat évi 6. hulláma alapján azt vizsgáljuk meg, hogy történt-e ezen a téren változás, s ahol ez lehetséges, adatainkat a korábbi vizsgálatok eredményeivel vetjük össze. Adatbázisunk lehetővé teszi azt is, hogy a cigány és a nem-cigány megkérdezettek véleményét külön-külön vizsgáljuk. Az MHP vizsgálatban hagyományosan az számít cigánynak, akit a többnyire nem- 462

7 roma kérdező annak vélt. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a környezet kategorizációja sokszor bizonytalan sőt az idő múltával változhat (Vö. longitudinális cigány ), és nem feltétlenül esik egybe az egyén személyesen vallott identitásával. 2 Társadalmi távolság A társadalmi távolság a szociálpszichológiában az egyik leghosszabb múltú fogalom. Ennek lényege az, hogy az egyén sajátcsoportja és a különféle külcsoportok közötti társadalmi távolság a sajátcsoport perspektívájából az elfogadott interakciók alapján meghatározható, és így következtethetünk a külcsoportokkal szembeni előítéletek és a diszkriminatív beállítottságok mértékére 3. Az MHP vizsgálatban a Bogardus-skála nem mindegyik fokozatára, csak a két végpontjára vonatkozóan szerepeltek kérdések, s a vizsgált szempontokban a csoportok részben eltérőek voltak. Mindazonáltal a romákra vonatkozóan megbízható következtetéseket vonhatunk le (1. és 2. ábra). A megkérdezettek az arabok után a cigányokat engednék be a legkisebb arányban az országba menekültként, és esetükben található a házasságra vonatkozó kérdésben a legnagyobb arányú ellenkezés. A többség és a vizsgált csoportok közötti társadalmi távolság tehát a cigányok esetében a legnagyobb. Ezt tapasztaltuk már a korábbi vizsgálatokban is, tehát itt is egy időben stabil jelenségről van szó. Ha a külcsoportok fogalmát kiterjesztjük a különféle életformacsoportokra, akkor az látszik, hogy a romák a legelutasítottabb etnikai kisebbség. Az ellenük megnyilvánuló ellenszenv foka függetlenül a Bogardus-skála által implikált szituatív tényezőktől csak a homoszexuálisok, AIDS-betegek, és a politikai szélsőségekhez mérhető nagyságrendileg. (Fábián és Sik, i. m.) 2 Az önbesorolás és a kérdezői kategorizáció kérdéséről lásd: Lapos (1995), Ladányi és Szelényi (1998) és Havas, Kemény és Kertesi (1998) írását. Mintánkban 3,5 százaléknyi (N=95 fő) olyan 18 évesnél idősebb személy szerepelt, akit a kérdező cigányként azonosított, s a kérdezők további 1,7 százaléknyi megkérdezettről nem tudták eldönteni, hogy cigány avagy sem. Elemzéseinkben a biztosan cigányként azonosított megkérdezetteket tekintjük cigánynak. 3 Az ún. Bogardus-skála lényege az, hogy a megkérdezetteknek jelezniük kellett, hogy a megadott csoportokat a skála mely fokozatán fogadnák el. A skála fokozatai a következők: 1. közeli rokonságba keverednék vele házasság útján, 2. bevezetném a klubomba, és jó barátom lenne, 3. szomszédom lehetne, 4. munkatársam lehetne, 5. állampolgára lehetne ugyanannak az országnak, ahol én élek, 6. turistaként ellátogathatna hazám földjére, 7. nem engedném be az országba. (Allport, 1977: p. 79.) Az első társadalmi távolság skálát E. S. Bogardus készítette 1928-ban, amellyel ezt követően több vizsgálat is készült az USA-ban. Ezek eredménye szerint a csoportok közötti társadalmi távolság egyöntetű, azaz a standard szociológiai változók mentén beleértve az etnikumot invariabilitást mutató, s időben pedig meglehetősen stabil társadalmi jelenség. 463

8 1. ábra Mely csoportokat engedné be menekültként az országba? Az egyes csoportokat beengedők %-os aránya a teljes népességben, 1997 arabok cigányok oroszok románok bosnyákok kínaiak külföldi magyarok Megjegyzés: 18 éves és idősebb megkérdezettek, N= ábra Családtag vagy közeli rokon házassága: Az ellenezné válaszok %-os megoszlása cigánnyal 58 kínaival 53 romániai románnal 50 zsidóval 27 romániai magyarral * Megjegyzés: A határozottan ellenezné és az inkább ellenezné válaszok összevonásával. N=2744. Vö. Függelék F1. táblázat. 464

9 A többségi társadalom és a cigányok közötti társadalmi távolság más európai társadalmakban is kimagasló más vallási-etnikai kisebbségekhez viszonyítva. A németországi és ausztriai felmérések tanúsága szerint a romákat a többségi társadalomtól elválasztó társadalmi távolság nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló. Egy 1992-es németországi vizsgálat szerint a megkérdezettek 64 százaléka viseltetett ellenszenvvel a romák iránt, és 68 százalékuk ellenezné a romák beköltözését a szomszédságukba. Németországban ilyen mértékű antipátiára csak a kábítószeresek, alkoholisták és a szélsőbaloldaliak számíthatnak, bármely más etnikai, vallási kisebbség ellenszenv-indexe 20 százalék alatti. (Margalit, i. m.) Ausztriában 1991-ben a megkérdezettek 49 százaléka, 1995-ben pedig 45 százaléka kifogásolta volna, ha szomszédsági kapcsolatba kerülne a romákkal. Ebben az esetben is a cigányok voltak az első helyen a nem kívánatos csoportok listáján, sorrendben megelőzve a szerbeket, törököket, románokat, lengyeleket, zsidókat, horvátokat, szlovéneket, s végül a németeket. (Karmasin, 1992; Golub és Cohen, 1995) A magyar adatok abban a vonatkozásban megerősítik a klasszikus amerikai vizsgálatok eredményeit, hogy a származás sem befolyásolja jelentősen a külcsoportok preferencia-sorrendjét. A kisebbségi csoportok ugyanis nem számítva a sajátcsoporthoz való viszonyulást hajlamosak átvenni a többségi társadalom jellemző attitűdjeit, véleményeit. A kérdező által cigánynak, illetve nem cigánynak minősített válaszadókat külön elemezve ugyanis az tapasztalható, hogy a romák a csoportok sorrendjét tekintve általában konformálódnak a többséghez, de sajátcsoportjukhoz alapvetően pozitívan viszonyulnak: háromszor nagyobb arányban (44%) fogadnának be cigány menekültet az országba, és nyolcszor többen (40%) támogatnák, ha rokonuk cigány személlyel kötne házasságot. A cigányokkal kapcsolatos vélemények A kérdőívben szerepelt hat cigányokkal kapcsolatos vélemény-, illetve attitűdkérdés. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az ezekkel való egyetértés, illetve egyet nem értés nem feltétlenül fejez ki cigányellenes beállítódást. Célunk tehát nem az volt, hogy egy konzisztens, egydimenziós előítéletes attitűdöt mérjünk, hanem bizonyos vélemények és attitűdök elterjedtségét felmérjük, illetve öszszefüggéseiket megvizsgáljuk. A válaszok gyakorisági eloszlásai a 2. táblázatban láthatók, s az eloszlások különféle szociológiai és szociálpszichológiai változókkal való kapcsolatát a függelékben közöljük. (Vö. F1 F6. táblázatok) Az első két kijelentés a romák pozitív megkülönböztetésére vonatkozik, s látható, hogy általában a pozitív diszkrimináció elve (1. számú kijelentés) nagyfokú elutasításra talál (87%). A cigányok anyanyelvi iskoláztatásáért vállalt áldozatokat (2. számú kijelentés) már a lakosság harmada (34%) elfogadná, míg az 465

10 előző kijelentésben foglalt általános elvet csak a kérdezettek egytizede támogatja. A pozitív diszkriminációval kapcsolatos attitűdöket az etnikai háttér mellett az iskolai végzettség, a település típusa és a tekintélyelvűség szintje határozza meg, és ezen attitűdök a menekültkérdésben elfoglalt pozícióval is kapcsolatban állnak. A felsőfokú iskolai végzettség, a fővárosi lakóhely, az anti-autoriter beállítottság és a befogadó attitűd a pozitív megkülönböztetést, az átlagosnál magasabb arányú egyetértést valószínűsítenek e kérdésekben (F1 F2. táblázatok). Mindazonáltal elhamarkodott lenne ezek alapján arra következtetni, hogy a cigányok pozitív megkülönböztetését pusztán a liberális beállítottságú fővárosi értelmiségiek támogatják. Tomka 80-as évek végére vonatkozó vizsgálatában a cigányokhoz fűződő tényleges társadalmi távolság alapján azt találta, hogy akik a cigányokkal barátkoznak, szomszédsági vagy munkatársi kapcsolatban állnak velük, tehát akik a cigányokat jobban ismerik, erőteljesebben követelik a cigányok jogait és támogatását, mint a cigányokkal kapcsolatban nem állók. (Tomka, i. m. 29. o.) Jelen vizsgálatunkban eszközök híján ezt a hatást nem tudjuk megerősíteni, mindazonáltal az a hipotézis is megfogalmazható, hogy a források beszűkülésével a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíció szerepe felerősödött a kilencvenes évek folyamán, és a kompetitív helyzetek fokozottabban a pozitív diszkrimináció elvetése irányában hatnak. E kérdés tisztázására jövőbeni vizsgálatoknak kell vállalkozniuk. Mindazonáltal az kimutatható, hogy a romák pozitív diszkriminációjának elfogadottsága az utóbbi években csökkent: az 1. számú kijelentéssel ugyanis 1994-ben még a megkérdezettek 15 százaléka egyetértett, s ez az arány, mint láttuk, 1997-ben csupán 10 százalék. 2. táblázat Vélemények és attitűdök a cigányokkal kapcsolatban a válaszok %-os megoszlása* 1. A cigányoknak több segítséget kell adni, mint a nem cigányoknak. 2. A lakosságnak áldoznia kell arra, hogy a cigányok anyanyelvükön is tanulhassanak az iskolákban, ha akarnak. 3. A cigányok közül sokan azért nem dolgoznak, mert segélyekből élnek. 4. A cigányok közül sokan azért nem dolgoznak, mert nem kapnak munkát 5. A cigányok között ugyanannyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem cigányok között. 6. Csak helyeselni lehet, hogy vannak még olyan szórakozóhelyek, ahová a cigányokat nem engedik be. Megjegyzés: N=2744. Nem ért Egyetért Nem tudja, % egyet nem válaszol

11 A 3. és 4. számú kijelentések a cigányok munkanélküliségével kapcsolatos véleményekre vonatkoznak. Több mint kétszer annyian fogadják el azt a nézetet, hogy a cigányok közül sokan azért nem dolgoznak, mert segélyekből élnek, mint azt, hogy azért, mert nem kapnak munkát. A szociálpszichológia egyik területe az oktulajdonítással (attribúcióval) kapcsolatos kognitív folyamatokkal, illetve e folyamatok társadalmi meghatározottságával foglalkozik. A csoportközi viszonyok terén megfigyelt jelenség az, hogy a sajátcsoport tagjai pozitív viselkedésének magyarázatában hajlamosak vagyunk személyes okokat feltételezni, míg a külcsoportok pozitív viselkedésének magyarázatában inkább a körülmények szerepét hangsúlyozzuk. A negatív viselkedés, illetve tulajdonságok esetében az összefüggés fordítottan érvényesül: a sajátcsoport hibáiért, rossz tulajdonságaiért a környezetet okoljuk, a külcsoportok esetében viszont személyes, a csoportra viszszavezethető tényezőket keresünk a háttérben. (Csepeli, 1997) Nagy valószínűséggel a cigányok munkanélküliségére vonatkozó vélemények eltérő megoszlása mögött is ez az oktulajdonításra eleve jellemző torzító tendencia (ultimate attribution error) munkál. Jól megfigyelhető ez akkor, ha a cigányokat és a nemcigányokat külön vizsgáljuk. A romák döntő többsége, 82 százaléka a strukturális oktulajdonítást ( nem kapnak munkát ) fogadja el, míg a nem-romáknál ez az arány csak 37 százalék. A másik kijelentés esetében, az arányok nagyjából fordítottak (45:85). (Lásd F3 F4. táblázat) Az ismertetett torz attribúciós sémák sokszor az előítéletes attitűdök racionalizációjaként szolgálnak. Így lehet ez a cigányok munkanélküliségével kapcsolatos vélemények esetében is. A már idézett 1994-es felmérés szerint tíz felnőtt közül kilenc egyetértett azzal a vélekedéssel, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. Érdemes megjegyezni azonban azt is, hogy egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat azt találta, hogy a nyugati demokráciákban és a kelet-európai posztszocialista országokban a szegénység-gazdagság kialakulásáról alkotott attribúciós sémák jelentősen különböznek. (Kluegel, J. R. et al., 1995) A nyugati társadalmakban az egyéni gazdagságot személyes okokra vezették vissza úgy gondolták, hogy a gazdagok tehetségüknél és szorgalmuknál (...) fogva megérdemlik a gazdagságot, míg a szegények a diszkrimináció, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek folytán kényszerülnek hátrányos helyzetbe. Ezzel szemben a keleti posztszocialista országokban a gazdagságot dominánsan strukturális, a szegénységet pedig elsősorban egyéni okokra vezették vissza (...). A gazdagságban az eleve adott kapcsolatokat, a korrupciót látták meghatározónak, míg a szegényeket magukat hibáztatták sanyarú sorsukért, azt állítván, hogy az iszákosság, lustaság és a morális hiányosságok okozzák a szegénységet. Magyarországon tehát a deprivált helyzetekkel kapcsolatos attribúciós torzítások nemcsak a cigányokkal kapcsolatban figyelhetők meg, de esetükben ez erősebben jelentkezik. Olyannyira, hogy a cigányokról alkotott kép egyik legfontosabb összetevője ebből fakad. A csoportjellemzésekre 467

12 kép egyik legfontosabb összetevője ebből fakad. A csoportjellemzésekre használatos tulajdonság-listák élén ott találjuk azt, hogy a cigányok lusták. (Lázár, i. m.) Az ilyen típusú vizsgálatokban a cigányok másik leggyakrabban említett negatív tulajdonsága az erőszakosság, és már említettük azt, hogy a cigányok bűnözésével kapcsolatosan a genetikai érvek ( a vérükben van ) is visszhangra találnak. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy e kérdésben a strukturális oktulajdonítást miszerint a romák kriminalitásában a környezeti tényezők meghatározó szerepet játszanak nem fogadja el a közvélemény (2. táblázat 5. kérdés). Az életkörülmények hatásának hangsúlyozásával ami egyúttal az etnikai tényező meghatározó szerepének tagadását is implikálja a lakosság pusztán egyharmada ért egyet. A romák körében viszont fordított a helyzet: 68 százalékuk egyetért a valóság komplex természetéhez közelebb álló strukturális oktulajdonítással, míg a többiek között a nem tudom és a nem ért egyet válaszok egyenlő arányban (16-16 százalék) oszlanak meg. Szembetűnő az, hogy e kérdésben a magasabb iskolai végzettségűek és az anti-autoriter beállítottságú megkérdezettek nem tűnnek ki nagyobb fokú egyetértési hajlandóságukkal (F5. táblázat). Majd minden második megkérdezett (47 százalék) helyesli azt, hogy vannak még olyan szórakozóhelyek, ahová a cigányokat nem engedik be. A szórakozóhelyekre gyakrabban járó fiatalabb korosztályban, a évesek között az egyetértők aránya ennél még némileg magasabb is (vö. F6. táblázat). E nyíltan diszkriminatív attitűd esetében figyelhető meg az, hogy a tekintélyelvű beállítottság kapcsolatban áll az előítéletességgel. Kérdőívünkben szerepelt a tekintélyelvűség mérésére kidolgozott F-skála egy rövidített változata 4. Akik e skálán a legmagasabb pontszámot érték el, azokat autoritereknek, a legalacsonyabb pontszámúakat pedig anti-autoritereknek nevezzük. Az autoriterek alárendelődnek a különféle társadalmi tekintélyeknek, személyes szabadságuk jó részét erőskezű, rendpárti vezetőknek engednék át. Mereven ragaszkodnak a társadalmi konvenciókhoz és agresszívan viszonyulnak azokhoz, akik a szemükben nem konvencionálisak. Esetünkben az autoriterek 59 százaléka, az alacsony F-skála pontszámúak 33 százaléka értett egyet a cigányokkal szembeni diszkriminatív gyakorlattal. Az iskolai végzettség hatása e kérdésben az egyet nem értéssel kapcsolatban egyenes arányú: minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbb, hogy nem ért egyet a diszkriminációval. Az egyetértés szempontjából az összefüggés nem lineáris, de elmondható az, hogy a szakmunkásképzőt végzettek helyeslik leginkább a szegregációt, a felsőfokú végzettségűek pedig a legkevésbé. Ugyan ebben a kérdésben nem növekedett lényegesen az egyetértés 1994-hez képest, de a cigányokkal 4 E skálát az Egyesült Államokban dolgozták ki a második világháború után (Adorno et al. 1950). Az általunk használt skála ismertetését lásd Fábián és Sik, 1996; Fábián és Erős,

13 szembeni előítéletek növekedésére utal másfelől az, hogy 5 százalékkal csökkent a diszkriminációt elutasítók aránya. Az idegenellenesség Magyarországon 1998 elején a Nemzetközi Migráció és Menekültügyi Kutatások Központja (MTA Politikai Tudományok Intézete) megismételte az 1992 óta évente végzett adatfelvételét, melynek célja a magyar lakosság menedéket keresőkhöz való viszonyának felmérése. Az adatfelvételt március elején a TÁRKI végezte a 18 éves vagy annál idősebb népességre reprezentatív országos mintán (N=1500). Egy évvel korábban pedig az MHP vizsgálatban szerepeltek a menekültekkel kapcsolatos kérdéseink. A 3. ábra tanúsága szerint 1998-ban a magyar határokat minden menedéket kereső előtt bezárni akarók (ezt a kört nyíltan idegenellenesnek tekintjük) köre minden harmadik megkérdezett 1997-hez képest kismértékben nőtt. Ez az érték jóval magasabb, mint az évtized elején tapasztalt, de alacsonyabb, mint az évi csúcs. Ugyanakkor a szuper-liberális álláspontot képviselők köre megszűnőfélben van (3%), míg a reálpolitikus mérlegelők aránya a népesség kétharmada körül stabilizálódni látszik. 3. ábra Kiket szabad beengedni Magyarországra? a nyílt idegenellenesség tendenciája, , százalék attól függ senkit 40 mindenkit A reálpolitikusoktól azt is megkérdeztük, hogy melyek azok a menedéket kereső csoportok, akiket beengednének Magyarországra. E kör egyöntetű véleménye szerint a külföldi magyarokat be kell, a bűnözőket nem szabad befogadni. Az összes 469

14 megkérdezett negyede engedné be a menedéket kereső kínaiakat, bosnyákokat és románokat, minden hatodik közülük beengedné az oroszokat és a cigányokat, de csak minden kilencedik az arabokat. Ezek az arányok tehát lényegileg nem változtak az egy évvel korábbi helyzethez képest. (Vö. 1. ábra.) A megkérdezetteknél az idegenellenesek aránya a népesség átlagánál (33%) magasabb a munkanélküliek (36%), az alacsony iskolai végzettségűek (42%), az újságot nem olvasók (47%), a gazdasági helyzet romlását érzékelők (41%), s az ettől félők (48%), a nagy áremelkedést várók (42%), az önmagukat a legalsó társadalmi rétegbe sorolók (42%), a falusiak (38%), a 70 év felettiek (40%), vagyis általában azon (egymással átfedő) társadalmi csoportok körében, akiknek az átlagosnál több okuk van félni mindentől, s akik ezért jobban félnek egyebek között az idegenektől is. Ami a politikai magatartást illeti, a biztosan nem szavazók körében a legmagasabb az idegenellenesek aránya (40%). Az FKGP szimpatizánsok kivételével (47%) valamennyi párt elkötelezettjeinek idegenellenessége alacsonyabb az átlagosnál, de a legalacsonyabb az MDF potenciális szavazói között (22%). A következőkben visszatérünk az 1997-es adatbázisunkhoz, és a Magyar Háztartás Panel adatai alapján megkíséreljük modellezni az idegenellenességet befolyásoló társadalmi tényezők hatását. Két fő kérdésre keresünk választ. Elsőként arra, hogy az iskolai végzettség hatásának figyelembevétele mellett milyen más szocio-demográfiai hatások érvényesülnek. Ez a kérdés azért fontos, mert ismert, hogy az iskolázottság közvetlen vagy közvetett szerepe kitüntetett jelentőséggel bír a csoportközi attitűdök oksági magyarázatában. (4. ábra) 4. ábra A nyíltan idegenellenesek aránya iskolai végzettségi csoportok szerint, % max. 8 osztály szakmunkásképző érettségi felsőfokú Forrás: MHP,

15 Arról, hogy szociológiailag mit jelent az iskolázottság és a különféle csoportokkal kapcsolatos attitűdök közötti összefüggés, több plauzíbilis hipotézis fogalmazható meg. Például az idegenellenességgel kapcsolatosan feltételezhető, hogy az iskolázottabbak több társadalmi erőforrással (jövedelem, presztízs, hatalom stb.) rendelkeznek, s ennek következtében képesek vállalni azt a fajta konkurenciát, ami a menekültek munkaerőpiaci jelenlétéből adódik. Éppen az az egyik megválaszolandó kérdésünk, hogy akkor is érvényesül-e az iskolai végzettség hatása, ha az erőforrásokat is mind nagyobb mértékben figyelembe vesszük. Az iskolai végzettség hatása mögött feltételezhető önmagában egy toleráns, nyitott világszemlélet jelenléte, hiszen a tudás révén függetlenül az oktatási rendszer deklarált céljaitól nagyobb eséllyel alakul ki egy szélesebb társadalmi perspektíva, mely révén az egyén képes az etnocentrikus nézőponton felülemelkedni. Részben ez a nyitottabb világszemlélet, részben pedig személyiséglélektani különbségek ragadhatók meg a tekintélyelvű attitűdszerveződésben, melynek hatását vizsgálni fogjuk. (Vö. Kelman és Barclay, 1963; Dillehay, 1978) Itt kell megemlíteni, hogy a szakirodalomban régóta vitatott kérdés az, hogy a tekintélyelvűség avagy az iskolai végzettség hatása jelentősebb az előítéletes attitűdök magyarázatában. Brit és holland vizsgálatok szerint a tekintélyelvűség hatása robusztusabb, mint az iskolai végzettségé. (Billig és Cramer, 1990; Dekker és Ester, 1991) Hasonló eredményre jutott a magyarországi cigányellenes attitűdök példáján Fábián és Erős (1996), de hangsúlyozták, hogy a tekintélyelvű attitűdszerveződés maga is nagymértékben függ az iskolai végzettségtől. Az általunk vizsgált nyílt idegenellenesség fogalom konkrét operacionalizálása viszont nem tekinthető az előítéletes attitűdök olyan klasszikus példájának, melyben kielégítően leképeződnek az attitűdtárgyra vonatkozó érzelmi, tudati és viselkedési összetevők. Ezért feltételezhető, hogy a tekintélyelvűség szerepe korlátozottabb lesz, mint a cigányellenesség esetében. Mindemellett persze a tudáskészlet tartalmi összetevőiről sem szabad elfeledkeznünk. Az iskolázottabbak ha nem is kedvelik jobban a különféle népcsoportokat, vagy a menekülteket en bloc, valószínűleg jobban ismerik a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket, avagy a kommunikatív helyzetekre jellemző normatív elvárásokat, s igyekeznek valódi véleményüket eltitkolva politikailag korrekt válaszokat adni. Megjegyzendő, hogy a jelen vizsgálatban nem volt módunk ez utóbbi összefüggés vizsgálatára 5. Másik fő kérdésünk arra vonatkozik, hogy magyarázó modellünk milyen mértékben képes leképezni az empirikus valóság összetettségét, azaz a feltételezett 5 Az antiszemita vélemények kapcsán Kovács András (1997: 61. o.) azt találta, hogy a vizsgált egyetemisták nem ítélték az interjú szituációt olyan nyilvános beszédhelyzetnek, mely nagymértékű kommunikatív látenciát gerjeszt, azaz a válaszadók a zsidókkal kapcsolatos kérdések elől nem tértek ki, valódi véleményüket nem titkolták el. 471

16 összefüggések feltárásával mennyivel jutunk közelebb ahhoz a kérdéshez, hogy kik alakítanak ki elutasító attitűdöt a menekültekkel szemben. Főképpen az a tény, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázis korlátozza a figyelembe vehető tényezők számát, azt eredményezi, hogy számos olyan kérdést nem tudunk vizsgálni, melyről feltételezhető, hogy meghatározzák az idegenellenesség mértékét. Nem ismerjük például azt, hogy ki milyen gyakran kerül interakcióba a menekültekkel és a bevándorlókkal, nem tudjuk, ki milyen képet alakított ki a bűnözés és a munkanélküliség nagyságának és a menekültekkel kapcsolatos politika összefüggéséről stb. Ennek tudatában négy tényezőcsoport szerepének tisztázására tettünk kísérletet: 1. Társadalmi-demográfiai változók; 2. Társadalomlélektani változók; 3. Migrációval kapcsolatos kontextuális változók; 4. Politikai változók. Az első csoportban az iskolai végzettség mellett az életkor, a lakóhely településtípusa, a gazdasági-aktivitási státus és a személyes jövedelem szerepelnek. Mindegyik változó összefüggésben áll a háztartások anyagi-jóléti státusával és a társadalmi rétegződés hierarchikus jellegével 6. Indokolt tehát ezeket együttesen az iskolai végzettség hatásával szimultán, erőforrás jellegű tényezőcsoportként kezelni. A változók második csoportjában a vallásosság, a tekintélyelvűség, az anómia és az elégedettség bizonyos dimenzióinak indikátorait, továbbá az anyagi helyzet változásának szubjektív vetületét, illetve a munkanélküliségtől való félelem szerepét vizsgáltuk. A vallásosság szerepéről különféle hipotézisek fogalmazhatók meg. A legvalószínűbbnek az látszana, hogy a vallásos világkép befogadó attitűddel társul, de a korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy ez túlságosan leegyszerűsítő feltételezés. Fábián és Erős (i. m.) például kimutatta, hogy az idősebb generációk körében éppen az ellenkező irányú összefüggés figyelhető meg, ám a fiatalabbak (18 30 évesek) vallásossága valóban toleránsabb attitűddel társult. Fábián és Sik (1996) korábbi tanulmányukban azt találták, hogy a háztartás anyagi helyzetének romlása a középosztállyal azonosulók körében nagyobb arányú tekintélyelvűséggel és idegenellenességgel járt együtt. Feltételezhető, hogy az anyagi-jóléti lecsúszást érzékelők, a saját életszínvonalukkal és az ország gazdasági, politikai rendszerével elégedetlenek elutasítóbbak a menekültekkel szemben, csakúgy, mint a tekintélyelvű és anómikus megkérdezettek. 6 Ezzel kapcsolatban lásd Fábián Zoltán, Róbert Péter és Szivós Péter Anyagi-jóléti státuscsoportok társadalmi miliői című tanulmányát e kötetben. 472

17 Az anómia fogalmára gyakran úgy hivatkoznak, mint a lélektani eredetű autoritarizmus fogalom szociológiai alternatívájára. A kérdést sarkítva úgy fogalmazzák meg, hogy az előítéletesség szociológiai (anómia) avagy a lélektani (autoritarizmus) magyarázata helyénvalóbb. (Scheepers, Felling és Peters, 1992) Mint jeleztük, nem fogadjuk el azt az álláspontot, amely a lélektani és a társadalmi magyarázatot élesen szembeállítja egymással. Ennek ellenére izgalmas kérdésnek tartjuk, hogy az egyén elidegenedett, anómikus állapota és az idegenellenesség mértéke között van-e összefüggés. Az elmagányosodás és elidegenedés állapota ugyanis csakúgy, mint az anyagi-jóléti lecsúszás, valamint az elégedetlenség érzete egyaránt értelmezhetők egyéni frusztrációs helyzetekként. Az ún. frusztrációagresszió hipotézis feltételezi, hogy az elégedetlen, frusztrált egyénekben agresszív potenciál alakul ki. Amennyiben az egyén nem saját maga ellen irányítja agresszióját, és pozitív énképének fenntartására törekszik, akkor az őt ért kudarcért valamilyen külső tárgyat tesz felelőssé, és agresszivitását e külső célpontra irányítja. E magyarázat kihangsúlyozza a bűnbak-képzés lélektani mechanizmusát. Migrációval kapcsolatos kontextuális tényezőnek tekintettük az interperszonális network és az élettörténeti beágyazottság egy-egy metszetét. Azt vizsgáltuk, hogy vannak-e külföldön élő, ott munkát vállaló ismerősei, barátai a megkérdezettnek, illetve ő magával előfordult-e az, hogy huzamosabb ideig külföldön dolgozott, illetve lakott. Feltételezhető ugyanis, hogy ezek a szituációk empátiát váltanak ki a menedéket kereső idegenek iránt. A nyugati elemzők is gyakran felhívták a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy Magyarország napjainkra a nemzetközi migráció egyik célpontja lett, jelentős tömegbázissal rendelkező idegenellenes politikai erők nem léptek színre 7. Fontosnak tartjuk ezért az idegenellenesség politikai metszetének tanulmányozását, hiszen a pártpreferencia-csoportok között vannak jelentős különbségek az idegenellenesség szempontjából például a kisgazda szimpatizánsok elutasítóbbak a menekültekkel szemben. (Vö. 5. ábra.) A kérdés tehát az, hogy ezek a különbségek a szavazói csoportok társadalmi-demográfiai összetételének figyelembevételekor is fennállnak avagy sem. 7 E helyzet éppen a tanulmány írásakor változóban van. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) a parlamenti választások első fordulóján elérte a bejutáshoz szükséges ötszázalékos szavazati arányt. A MIÉP programjában és retorikájában részben a választók antiszemita és idegenellenes érzelmeire épít (Vö. Erős és Fábián, 1995). Adataink szerint a MIÉP potenciális szavazói nem idegenellenesebbek az átlagnál. Elemzéseinkbe azonban a MIÉP-szavazókat a kis esetszámuk (N=18) miatt nem vontuk be külön csoportként. 473

18 5. ábra A nyílt idegenellenesség aránya az egyes pártpreferenciacsoportokban, % SZDSZ MDF Fidesz-MPP 21 MSZP 23 egyéb párt 28 FKgp Forrás: MHP, A következőben két logisztikus regressziómodellt mutatunk be. Az elsőben függő változónk a nyílt idegenellenesség. Azokat tekintjük nyíltan idegenellenesnek, akik senkit sem fogadnának be menekültként Magyarországra. Második modellünkben függő változónk a teljes idegenellenesség. A teljes idegenellenesség fogalmába beleértjük a nyíltan és a látensen idegenelleneseket. A látencián ebben az esetben azt értjük, hogy a látszólag mérlegelő attitűd mögött a specifikus csoportok egyöntetű elutasítása is megbújhat. Többen ugyanis azt mondták, hogy szelektálni kell a menekültek között, de a megadott hat csoport (kínai, bosnyák, román, orosz, cigány, arab) tagjai közül senkit sem engednének be az országba. A teljes idegenellenesség kategóriájába mintánk 62 százaléka tartozott. Magyarázó változóink mindegyikét 0, illetve 1 értékű dichotóm indikátorváltozóvá alakítottuk át a következőképpen: Az iskolai végzettséget négy változóval mértük. A modellben referenciakategóriául a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzettek csoportja szolgált. A lakóhely településtípusának mérését három változóval oldottuk meg: a falu és a főváros mellett, az egyéb városok szolgáltak referenciául. Az életkor méréséhez öt kategóriát alakítottunk ki, referenciául a legfiatalabbakat, a éveseket választottuk. Az éves személyes jövedelem nagyságát a quintiliseket jelölő dichotóm változókkal mértük. Referenciakategória a legalsó jövedelmi ötöd. A gazdasági-aktivitási státus operacionalizálásakor megkülönböztettük a gazdaságilag aktív csoporton belül az alkalmazottakat és az önálló vállalkozókat, az inaktív csoporton belül pedig a 474

19 nyugdíjasok két nagy csoportját, az öregségi nyugdíjasokat és a rokkant nyugdíjasokat, valamint a munkanélkülieket. Referenciakategóriául az egyéb inaktívak csoportja szolgált. A vallásosság egyetlen dimenzióját, a vallási szertartásokon való részvétel gyakoriságát vettük figyelembe. Ennek alapján három kategóriát alakítottunk ki. Az elsőbe azok kerültek, akik sosem járnak templomba, istentiszteletre. A másodikba azok kerültek, akik ritkán legfeljebb havonta kétszer-háromszor vesznek részt vallási szertartásokon. Referenciakategóriaként az ennél gyakrabban templomba járókat választottuk. A tekintélyelvűséget az Adorno-féle F-skála egy rövidített, hét kijelentésből álló verziójával mértük. (Adorno, et al., 1950) E skála megbízhatósága jó, a Cronbach-féle alfa mutató értéke 0,80. A konstrukció során felhasznált kijelentések ismertetését lásd Fábián és Sik idézett tanulmányában. Az elemzéshez az F-skála pontszámok alapján negyedeket képeztünk. Referenciakategóriául a legkevésbé autoriter quartilist választottuk. Az anómia mérése során egy Andorka Rudolf által adaptált skálát használtunk. (Andorka, 1993) Ez az eszköz kilenc kijelentés segítségével tulajdonképpen az elidegenedés négy dimenzióját méri: (1) a hatalomnélküliséget, (2) az értelmetlenséget, (3) a magányt és (4) a negatív önértékelést. A skálában hat olyan kijelentés szerepelt, amellyel az egyetértés fejezte ki az elidegenedést, és három fordítottan fogalmazott item. A megfelelőképpen átkódolt skála megbízhatósági mutatói is jók: az átlagos korreláció nagysága 0,37, az alfa együttható értéke pedig 0,84. Ha valaki a kilenc közül öt esetben szélsőségesen elidegenedett választ adott ez a minta mindössze 5 százalékára volt jellemző, akkor az anómikus kategóriába soroltuk. Az elemzésben az ily módon kialakított dichotóm változót használtuk fel. Az elégedetlenségnek három, általunk fontosnak ítélt vetületét vizsgáltuk. Az elégedetlenséget (1) az egyén életszínvonalával, (2) az ország gazdasági helyzetével és (3) az állampolgárok politikai döntésekbe való beleszólási lehetőségeivel. Mindegyik esetben tizenegy fokú válaszskálákat kódoltunk át oly módon, hogy a két legszélsőségesebben elégedetlen skálafokot választókat tekintettük elégedetlennek. Eszerint a 18 évesnél idősebbek egytizede elégedetlen az életszínvonalával, egyharmada (32%) az ország gazdasági helyzetével, 13 százaléka pedig a politikai részvételi lehetőségekkel. Az anyagi helyzet változásának szubjektív észlelését egyetlen kérdés alapján három dichotóm változóval mértük. A többség (56%) anyagi helyzete romlását, egy kisebbség (6%) pedig javulását észlelte. Referenciakategóriául azt a 37 százaléknyi csoportot választottuk, akik úgy vélték, családjuk anyagi helyzete nem változott az elmúlt esztendő ez gyakorlatilag az 1996-os évet jelenti folyamán. A munkanélküliségtől való félelmet egyetlen kérdés alapján mértük 8. A minta 5 százaléka nagyon fél attól, hogy munkanélküli lesz, illetve vállalkozása megbukik. 8.Az eredeti MHP változót (E6MFEL1) ötfokú Likert-típusú skálán mérték. 475

20 A networkre, illetve a biográfiai beágyazottságra vonatkozó kontextuális változóinkat egy-egy eredetileg is dichotóm változó alapján alakítottuk át a standard 0 1 értékű változóvá. A kérdezettek majd egyharmadának van külföldön olyan barátja, illetve rokona, akivel tartja a kapcsolatot, de csak 6 százalék élt, dolgozott huzamosabb ideig külföldön. A politikumnak két fontos metszetét vizsgáltuk. (1) A pártpreferenciákat hat dichotóm változóval mértük. Referenciául az egyéb pártra szavazók, a bizonytalanok és a nem szavazók heterogén csoportja szolgál. A tisztább kép érdekében a részvételi szándékot mérő standard kérdés alapján négy dichotóm változót képeztünk. Referenciakategóriául a biztos szavazók csoportját választottuk. A 3. táblázat tartalmazza a logisztikus elemzések eredményét. Itt a regressziós együtthatókat (B), az esélyhányadosok logaritmikus formáját (EXP B) és az együtthatók szignifikancia-szintjét (Szig.), végül pedig a modellek illeszkedésének statisztikai mutatóit közöljük. Ez utóbbiaknál talán többet mond az, ha megvizsgáljuk, hogy mintánk hány százalékáról vagyunk képesek helyesen eldönteni azt, hogy a függő változóink mely kategóriáiba tartoznak. A nyílt idegenellenességről alkotott modellünk 72 százalékban helyesen sorolja be a megkérdezetteket. Az idegenellenesség kategóriáján belül a helyes besorolás aránya azonban csak 20 százalék, a nem idegenellenesek esetében 94 százalék. A teljes idegenellenesség esetében a modell illeszkedése rosszabb, az esetek 66 százalékában jelezhető előre a függő változó értéke. Ebben a modellben ez részben a függő változók eloszlásából adódik a xenofób kategóriát tudjuk pontosabban előrejelezni: itt 88 százalék a helyes besorolás aránya. A kibővített definíció esetében a nem idegenellenesek kategóriáján belül a találati arány 27 százalék. Az iskolai végzettség hatása a kétféleképpen definiált xenofóbia esetében eltérő. A nyílt idegenellenesség esetében az iskolai végzettség hatása a referenciakategóriához viszonyítva minden csoportban jelentős, a teljes idegenellenesség esetében azonban csak a felsőfokú végzettség hatása számottevő. A nyílt idegenellenességet önmagában inkább a fővárosi lakóhely, a teljes xenofóbia mértékét viszont inkább a falusi környezet valószínűsíti. Az életkori különbség csak a teljes idegenellenesség esetében bizonyult szignifikáns tényezőnek: a legfiatalabbakhoz képest az 50 év felettiek elutasítóbbak a menedéket kereső csoportokkal szemben. A személyes jövedelem nagysága nem bizonyult olyan társadalmi erőforrásnak, amely a többi magyarázó változó figyelembevétele mellett jelentősen befolyásolná a xenofóbia bármely általunk vizsgált formáját. Ugyanez igaz a vallásosság vizsgált dimenziójára, valamint a munkanélküliségtől való félelem érzetére, az anyagi helyzet észlelt változására, és az elidegenedés hatására. 476

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnunk A tekintélyelvű

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnunk A tekintélyelvű todosijević & enyedi: kulturális elvárás... 567 KULTURÁLIS ELVÁRÁS VAGY/ÉS SZEMÉLYISÉG? romaellenes előítéletek magyarországon 1 Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnunk A tekintélyelvű személyiség

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 20. 2000. december. Budapest, 2001. március

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 20. 2000. december. Budapest, 2001. március Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 20. 2000. december Budapest, 2001. március Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Közép-európai közvélemény: Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Dencső Blanka Sik Endre Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon

Dencső Blanka Sik Endre Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon Dencső Blanka Sik Endre Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon Tanulmányunkban az előítéletesség meglétét és mértékét a lakosság körében Magyarországon végzett

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Tanulmányunkban az előítéletesség meglétét és mértékét a lakosság

Tanulmányunkban az előítéletesség meglétét és mértékét a lakosság 50 előítéletek ADALÉKOK AZ ELŐÍTÉLETESSÉG MÉRTÉKÉNEK ÉS OKAINAK MEGISMERÉSÉHEZ A MAI MAGYARORSZÁGON Tanulmányunkban az előítéletesség meglétét és mértékét a lakosság körében Magyarországon végzett reprezentatív

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

A Migráns esélyek és tapasztalatok kutatás összefoglalója. Készítette: La-Torre Krisztina és Simonovits Bori

A Migráns esélyek és tapasztalatok kutatás összefoglalója. Készítette: La-Torre Krisztina és Simonovits Bori A Migráns esélyek és tapasztalatok kutatás összefoglalója Készítette: La-Torre Krisztina és Simonovits Bori 2011 első felében az Európai Integrációs Alap (EIA/2010/3.1.5.3.) Migráns esélyek és tapasztalatok

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből.

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből. Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor: Jelentés a Tündérkertből Romániai magyarok és románok nemzeti identitásmintái Erdélyben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák,

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Cigány fiatalok migrációja

Cigány fiatalok migrációja 20 ÚJ EGYENLÍTÔ P Á L Y A M U N K Á K Cigány fiatalok migrációja HAJNÁCZKY TAMÁS HÁMORI ÁDÁM A képek forrása: Hajnal lászló Endre: Romák Kanadában. Kivándorlás magyaror - szágról az 1990-es évek második

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben