Ár- és belvízvédelmi téglaépítmények a magyar tájban Fejér László 1
|
|
- Ottó Zsolt Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ár- és belvízvédelmi téglaépítmények a magyar tájban Fejér László 1 Amikor a magyar folyók átfogó szabályozása a tiszai vízimunkákkal kezdetüket vették ban, az nem volt nyilvánvaló a munkákban érdekelt birtokosok előtt, de még maguk a mérnökök sem voltak ezzel igazán tisztában, hogy nem csupán az ármentesítés (a folyó mederszabályozását követő töltésépítés), hanem a belvízrendezés költségeit is ki kell izzadniuk. Azonban ahogy teltek az évek, s épültek az ármentesítő töltések, s bizonyos területek továbbra is olyan víz alatt álltak, amelyek nem a töltések alatt átszivárgásból származtak. Ezek a vizek a szakirodalomban megkapták eredetüktől függően a külvíz, vagy a belvíz elnevezést ám a hétköznapi szóhasználatban a belvíz lett az összefoglaló nevük. 2 Árvédelmi műtárgyak építése Tudnivaló, hogy ahol a nagy hazai folyó futnak végig az ország sík területein, ott nagy hiány van az egyik legősibb építőanyagból, a kőből. Igaz a folyók forrásvidéke, a hófödte Kárpátok építőkőben nem szűkölködik, ráadásul a folyót ki is lehetett használni a kövek szállítására, de ez a 19. század második felében nem volt annyira egyszerű, s bizonyos értelemben kifizetődő sem. Az árvédelmi töltések a helyszínen található, s a humuszrétegtől megszabadított földanyagból épültek. Ezek vízzárósága azonban nem volt teljesen azonos, voltak jobb és gyengébb minőségű földanyagok. Éppen ezért igen nagy gond volt az árvédelmi töltések szilárdságával. Sok helyütt a Tisza völgyében nem volt kézügyben olyan föld, amely tartósan ellent tudott volna állni az árvízi víznyomásnak. A 90%-ban szikes anyagú talaj és a hasonló minőségű töltéstest átázása miatt az erős szivárgások gyorsan kifejlődtek és hozzájárultak nem egy esetben a töltésszakadáshoz. Akkoriban még nem volt olyan fejlett talajmechanikai háttere a vízépítkezéseknek, mint napjainkban, s hogy a talaj mit bírhat ki, azt az építésvezető mérnök tapasztalata döntötte el. Aztán vagy igaza volt, vagy sem. Azt viszont tudták eleink, hogy a gátak alatti átszivárgás végzetes lehet árvíz idején a töltésre nézve, ezért a kritikus szakaszokon vagy agyagmagot építettek a töltések hasába, vagy pedig s szempontunkból ez az érdekesebb szigetelő téglafalat húztak az agyagmag helyett. Az és évi Körös árvizek töltésszakadásokat okoztak a Bodzás zugban, majd jött a Szegedet is elpusztító 1879-es árvíz, amikor ugyanezen térségben bár szádfalak leverésével is küzdöttek az átszivárgás ellen a gát közel 50 méter szélességben átszakadt. Az árvíz utáni szemle megállapította szerfelett laza anyagból épült a töltés, s ráadásul nemcsak a bedolgozás hagyott maga után kívánnivalót, hanem az anyag 90%-ban szikes is volt. Amikor a töltés egy évvel később megint átszakadt, a gondolat tetté érett a társulati műszaki közegekben és a töltés belsejébe vízzáró téglaréteget építettek A Hosszúfoki Ármentesítő Társulat a Körösöknél első alkalommal épített mészhabarcsba rakott szigetelő téglatámfalat, amelyet 460 m hosszúságban húztak bele a töltéstestbe. Ennek alapja 0,5 m mélyen ért a talajszint alá, s ugyancsak fél méter magasan haladta meg az évi árvízszintet Ugyancsak a Hosszúfoki Társulat egy 50%-ban szikes töltéstestet erősített meg 144 m hosszan. Ennek falvastagsága 30 cm volt. 3 1 Mérnök, technikatörténész, c. főisk. docens 2 A belvíz fogalma a nemzetközi szakirodalomban is igen hézagos, mert bizonyos értelemben hazai specialitásról van szó. 3 A kérdéssel részletesen foglalkozik Góg Imre, az irodalomjegyzékben megadott tanulmányában
2 Az árvédelmi töltést árvíz idején nem csak az átázás fenyegette, hanem a hullámverés elhaboló hatása is. A legutóbbi ezredvégi és -eleji árvizek egyik jellemzője volt, hogy a tartós árvízi terhelés nyugodt, szélmentes, békés időjárással kapcsolódott egybe. Amíg csak lenge szél fodrozta a kiterjedt vízfelszínt, az nem okozott komolyabb gondokat. Azonban egy viharos, szeles idő nagyon komoly károkat tud okozni, s a múltban nem esetben történt emiatt töltésszakadás. Persze ennek kivédésére is számos műszaki eljárás született a múltban, ezek egy része az adott helyszínen az árvíz idején kiépített, természetes anyagokból (szalmaköteg, karózott rőzseköteg, stb.) álló, hullámcsillapító hatású megoldás volt, de az igazi megelőzést a veszélynek kitett töltések téglaburkolata jelentette. Itt is a többszöri balsiker nyitotta meg az érdekeltek pénztárcáját a költségesebb, de biztosabb megoldás irányába. Tudni kell azonban azt is, hogy ezt a költségesebb megoldást csak települések belterületén alkalmazták, ott ahol tartani lehetett a parti töltés elrongálódásától. Péch József kiváló Gátvédelem (1892) című munkájában Szojka Gusztáv társulati főmérnök 1878-ban készített téglaburkolatos megoldását tartotta az első próbálkozásnak ezen a téren. Szojka a Mindszent-apátfalvi Ármentesítő Társulat nagy-vetró -i, több mint 1 km-es szakaszát látta el téglaburkolattal, s az kiválóan ellenállt a hullámverés károsító hatásának. Persze a téglaburkolatnál a következőkre kellett figyelemmel lenni: egyrészt, hogy a téglaburkolat szilárd és vízzáró legyen, a burkolandó gáttestet ne friss föld felhordásával, hanem egy teljesen beállt (megülepedett) gátoldal lenyesésével tegyék alkalmassá a burkolásra, csakis gondosan válogatott fagyálló téglákat alkalmazzanak, a téglákat a beépítés előtt alaposan át kell áztatni, hogy amikor a híg portlandcement tejet ráöntik az elkészült falra, akkor egyrészt a cement minden mélyedésbe, fugába és repedésbe befolyjon, s ezáltal vízzáró felület alakuljon ki, másrészt a szükséges induló nedvesség is rendelkezésre álljon... A kedvező tapasztalatok után a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ezt is bevette az alkalmazható eljárások közé, 1882-ben engedélyezte a Körös-Tisza-Maros közi gátak akolszegi szakaszán, mintegy 1300 m hosszan a téglaburkolat kiépítését. Ezek után nézzünk egy ma is létező, ill. felújítás alatti téglaborítást: Csongrádban például 1880-ban egyezség született a m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter megbízottja, Kiszely Károly vízépítési felügyelő és a város vezetősége között, hogy az északi Tisza part víz oldali rézsűjét 4,5 km hosszan téglával burkolják ki. Ezzel próbálták ugyanis a túl parton lévő, s töltésekkel még nem védett Nagyrét felőli hullámverést kivédeni. A munka kivitelezője Eszes Mátyás csongrádi földbirtokos és gőzmalom-tulajdonos volt. Az ezt megörökítő tábla a jobb parti töltés km szelvényben lévő csongrádi állami vízmércénél, a Réthi János utca végén található, a következő szöveggel: EZEN KŐBURKOLATOT ÉS VÍZMÉRCZÉT ÉPÍTETTE ESZES MÁTYÁS CSONGRÁDI VÁLLALKOZÓ AZ 1887-IK ÉVBEN. A téglaburkolatok később egyre jobban elterjedtek, de az alkalmazott építési technológia miatt nem mindenütt váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Csongrádon például a évi árvíz után komoly helyreállítási munkákra volt szükség, 2004-ben pedig megkezdték a tégla betonburkolattal való felcserélését. Az új burkolat fölé épített tégla mellvéd esztétikus külsőt kölcsönöz az egész partvonalnak. Hasonló feladatot lát el a Hármas-Körös bal partján fekvő Kunszentmárton téglaburkolatú
3 védtöltése (amely azonban nem valódi töltés, hanem inkább a háta mögött levő természetes magas part kiegyenlítése). Előmunkálatai szeptember 16-án kezdődtek meg. A Körös- Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Báboczka-Mindszent szakaszának részét képező töltés építése november 24-én fejeződött be. A töltés nagyobb földmunkát igénylő részét a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette. A burkolathoz a tégla szállítását és a burkolatépítés kőművesmunkáit pedig Mátray Lajos helybéli építőmester és téglagyáros végezte el. A védmű újraéledt 2007-ben, amikor a 955 méter hosszú tégla partfalat a VIZITERV CONSULT Kft. tervei alapján a szegedi SZEVIÉP Zrt. felújította. A évi árvíz idején itt megfeszített erőkkel sikerült megvédeni a várost. Az addig nem tapasztalt méretű árvízi tetőzés 1041 cm volt, ezt az értéket a töltés peremén végigfutó mellvédfalon elhelyezett fémtábla is tanúsítja. Persze nem csupán itt találkozik az erre járó az árvízi magasság jelével, mert a Körösön át a túl partra vezető híd második pillérjén, a vízmérce elfogyó beosztásai fölött festett jelzés utal a nehéz áprilisi napokra. Az erősen megrongálódott városi gát védképességét az árvíz után, még abban az évben helyreállították. Belvízvédelmi műtárgyak téglaépítészete Az elején szóbakerült a belvízvédelem kérdése. Társulatokban tömörült érdekeltek a töltések megépítése után nagyon gyorsan találkoztak a töltések mentett oldalán jelentkező belvizek által okozott károkkal. Jóllehet az érintett birtokosok csak nagy nehézségek árán tudták előteremteni az ármentesítés költségeit, kénytelenek voltak a belvízrendezést is a társulat feladatai közé felvenni. Kezdetben a megépített lecsapoló belvízcsatornák torkolatához a töltésekbe zsilipeket telepítettek, amelyek segítségével a befogadó folyó megfelelő vízállásánál gravitációs úton is meg tudtak szabadulni a káros vizektől. Amikor azonban a befogadó magas vízállása ezt megakadályozta, a belvizek elöntötték az adott öblözetet. Egy töltéstestbe beépített zsilip árvízi szempontból mindig veszélyes pontnak számított, mert a homogén földgátat megszakította, s ezeken a helyeken nagyvíz esetén veszélyes áramlások, kiüregelődések következhettek be. A 19. század utolsó évtizedeiben azonban impozáns téglazsilipeket építettek szerte a folyók mentén. Ezek közül ismerkedjünk meg az egyik legszebbel, a Kurca-toroki zsilippel. A talán az ország legnagyobb érdekeltségi területén működő Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat óriási árteréről a belvizek összegyűjtésére és folyóba vezetésére a 19. század vége felé a töltések átvágásával sorra épültek azok a téglaboltozatos zsilipek, melyeket árvízvédelmi kapukkal láttak el. Amíg a befogadó vízfolyás szintje alacsonyabb volt mint a bevezető belvízcsatorna szintje, addig gravitációsan is meg lehetett szabadulni a felesleges belvíztől. Gond akkor volt, amikor ez a szintkülönbség megfordult. Ilyenkor a zsilipkapukat lezárták és működésbe lépett a szivattyútelep, már ha éppen volt ilyen a zsilip környékén. Az említett Társulat egyik legnagyobb 4 m-es nyílású zsilipje Fromm Miklós királyi mérnök terve alapján Mindszent mellett a Kurca tiszai torkolatánál létesült 1885-ben, egy ellennyomó medencével és szorító zsilippel kiegészítve. Az előbbire azért volt szükség, mert magas tiszai vízállásnál jelentős víznyomás hárult a zsilipre, s a közlekedő edények elvén alapuló ellennyomó medence mentett oldalról szinte megtámasztotta a műtárgyat. Az eredeti műtárgy a védtöltés átvágásával egy 34x40 m alaprajzi méretű, 2,2 m vastag beton alaplemezre boltíves kialakítással épült. Anyaga beton, tégla és díszes faragott fedkövek. A Kurca-toroki zsilipet - a térségben épült további két zsilippel, a Porgány-éri és a Kis-Tiszai zsilipekkel együtt - a Temes és Bega folyók szabályozásánál kialakított ún. torontáli állózsilipek" mintájára építették. A Kis-Tiszai zsilip 1886-ban egy tiszai árvíz következtében tönkrement és elbontották. Később állékonysági problémák miatt a Porgány-éri zsilipet is
4 megszüntették. A két zsilip tönkremenetelét követően a Kurca-toroki zsilip állékonyságának növelésére a zsilip fenéklemezét kb. 45 cm vastagságban felbetonozással megerősítették. Amikor a évi árvíz során meghibásodott zsiliptábla miatt nagy erőket kellett bevetni, hogy megmentsék a környéket a betörő víztől, voltak olyan elképzelések is, hogy a zsilipet bontsák el, s valami teljesen újat építsenek a helyébe. De nem mindig az új az egyedül üdvözítő, a szegedi mérnököknek és munkatársaiknak hála sikerült a régi formát új tartalommal megtölteni, s az egykori torontáli állózsilip -ek utolsó megmaradt példányát megmenteni. A téglazsilip felújítása ráadásul még gazdaságosabb megoldást is jelentett, mint egy új építése. A szakmai zsűri a műtárgy felújításának vezetőit 2002-ben Lampl Hugó nívódíjjal tüntette ki. Erre a tényre a zsilip falában elhelyezett emléktábla is utal. A évi felújításkor az egynyílású zsilipet kétnyílásúvá építették át és az egyszeres biztonság (egy zsiliptábla) helyett kettős biztonságú, azaz mindkét oldalon táblával lezárható csőzsilip lett. A boltozott téglazsilip Tisza felőli homlokzatán az építés időpontja: 1885 olvasható, míg a mentett oldalon a felújítás dátuma: szerepel. Eddig a zsilipekről esett szó, pedig a zsilipek mellett van még egy nagyon jellegzetes épülete a folyómenti tájnak, a belvízi szivattyútelep. No nem a mai, célszerűséget igen, de építészeti kultúrát kevéssé sugárzó műtárgyra gondoljunk, hanem a régi, gőzüzemű szivattyútelepekre. Amikor a már említett zsilipeken nem juthatott a töltések mögötti területekről összegyűjtött belvíz gravitációsan a befogadó folyóba, akkor a szivattyútelepeket kellett beüzemelni. Az első belvízi telepet 1878-ban építették Sajfokon, eredeti angol gépészeti berendezésekkel. Szerencsére máig megmaradt az épület és szivattyúgép is. Amikor szó esett az árvízvédelmi műtárgyak téglaépítészetéről, akkor egy különlegességet nem említettünk meg, s ez pedig a hódmezővásárhelyi kűfal. Vásárhely területe a 19. század folyamán több mint kétszeresére növekedett, és a mélyebb fekvésű részek is beépültek. Ezek a területek fokozott árvízveszélynek voltak kitéve. A folyómeder szabályozásával az árvízszintek növekedtek, ami fokozta az árvíz lehetőségét. A tiszai töltések többször is átszakadtak, a várost sokszor közvetlen árvíz fenyegette. Az évi árvíz idején merült fel a Hódmezővásárhely körüli körtöltés kiépítésének gondolata. De csak az évi, Szegedet pusztító nagy árvíz évében fogtak hozzá az építéséhez. A város határán földből 17,5 km hosszú töltés létesült, a déli részén pedig a Hód-tó partvonulatát követve egy téglából rakott úgynevezett "kűfal"épült, amelynek hossza 3006,2 méter. A vízépítési gyakorlatban számos helyen használták fel a téglát, mint meghatározó építőanyagot. Itt most csak a vízi védműveket vettük szemügyre, de nem szóltunk a gátőrházakról, a városi vízművek régi szivattyútelepeiről, a kőbányai víztároló medence egyedülálló csarnokáról, a téglaépítésű felszín alatti csatornákról, stb., stb. Irodalom Góg Imre: Szigetelő falak a Kettős-Körös jobb oldali töltésében. Magyar Vízgazd., sz. Péch József: Gátvédelem. Bp., Holló Csaba szerk.: A Visegrádi Országok technikai műemlékei II. Bp.,
5 ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI TÉGLAÉPÍTMÉNYEK A MAGYAR TÁJBAN Fejér László c. főiskolai docens, technikatörténész Az ún. pocsolya -térkép (1830 körüli állapot) Péch József, a magyar vízrajzi szolgálat megalapítója A Hosszúfoki Ármentesítő Társulat 1885-ből származó, eredetileg 460 m hosszú szigetelő téglafala a feltárás után 1
6 Társulati védekezés a töltés elhabolása ellen Sövényházánál 1881-ben Szojka Gusztáv mérnök kísérleti téglaborítása az árvédelmi töltés víz felőli oldalán A téglaborítású egykori árvédelmi töltés Csongrádnál A 2006 után felújított téglaborítású árvédelmi töltés Kunszentmártonnál 2
7 A 2006 után elbontott téglaborítású árvédelmi töltés egy megőrzött darabja Tiszaroffon Egy társulati belvízlevezetési terv (1920-as évek) Jellegzetes belvíz-levezető zsilip az 1880-as évekből A Kurca belvízcsatorna torkolati zsilipje egykor... Az 1887-ben bedőlt kistiszai zsilip...és felújított, korszerűsített állapotában napjainkban 3
8 A kistiszai zsilip vízszakadása, a politikusok szózuhataga és a szegény magyar... A legrégibb hazai belvízi szivattyútelep 1878-ban épült a Sajfok-csatorna tiszai torkolatánál A bátai szivattyútelep (1896) A ricsei szivattyútelep (1914) Törökér, a br. Sennyey Pálról elnevezett szivattyútelep (1897) A tiszaberceli szivattyútelep (1895) 4
9 A szunyogi elektromos szivattyútelep A budapest-kőbányai víztároló feltöltetlen állapotban Köszönöm m megtisztelő figyelmüket! 5
védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenTiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója
Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenTelepülési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.
Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai Kistelek 2014. május 15. Célja: vizek kártétel nélküli kezelése elvezetése, felkészülés a belvizi és árvizi helyzetekre Cselekvési
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenKERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FENNTARTÁSA
TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 tandempej@t-online.hu www.tandemkft.hu Mobile2020-Kerékpárbarát közlekedéstervezés
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.
Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások
RészletesebbenA nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa
A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.
RészletesebbenÁrvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban
Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme
RészletesebbenVÍZELVEZETÉSI RENDSZEREK. az SW-vel más mederben folyik a munka
az SW-vel más mederben folyik a munka VÍZÉPÍTÉSI ELEMEK Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok szükségessé teszik a nagy csapadékvíz hozam miatt megrongálódott vízelvezető rendszerek felújítását,
RészletesebbenAz árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens TIVITIG árvízvédelmi szakaszai és elsőrendű árvízvédelmi töltései 09.01.
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
Részletesebben11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE
11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE A KEOP 2007-2013-as programozási időszakában lehetőség nyílt állami tulajdonú árvízvédelmi művek fejlesztésére. Az ATIVIZIG projektjavaslatot
RészletesebbenSzolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.
2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenSzentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése
Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési
Részletesebben11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE
11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ZÁRÓRENDEZVÉNY 2015. február 25. ELŐADÓ: BORZA TIBOR 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Pályázat előkészítése A pályázat előkészítése
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
Részletesebben85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)
85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Összeállította: Jilling Alexa 1. Előzmények a) A Csepel-szigeti árvízvédelmi rendszer
RészletesebbenA RÉTKÖZI-TÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN. Kozma Béla FETIVIZIG
A RÉTKÖZI-TÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN Kozma Béla FETIVIZIG RÉTKÖZ MOCSÁRVILÁGA SCHEDIUS-BLASCHNEK 1833-36-BAN KÉSZÜLT TÉRKÉPÉN Az öblözet, a Tisza védművek megépülése előtt 60 %-ot tekintve árvíz-
RészletesebbenELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS
Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA
RészletesebbenJavaslat. HEVES-SZOLNOK-JÁSZVIDÉKI TISZA ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÁSI TÁRSULAT Települési Értéktárba történő felvételére
melléklet a 114/2013.(IV.16.) Kormányrendelethez Javaslat HEVES-SZOLNOK-JÁSZVIDÉKI TISZA ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÁSI TÁRSULAT Települési Értéktárba történő felvételére Készítette: Gubiczné Dr. Csejtei Erzsébet
RészletesebbenÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A
ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A KIINDULÁS: Mihez kell árvízvédelmi terv? Árvízvédelmi szakaszok nyilvántartási tervei jogszabály szabályozza Települések vízkárelhárítási (árvízvédemi)
RészletesebbenÁltal-ér és Tata vizeinek rehabilitációja
Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a
RészletesebbenSzigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal
Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi
RészletesebbenMAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Részletesebben2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K
V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom
RészletesebbenTápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, a Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója. Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, október 19.
Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, 2012. október 19. Hódtó-Kis-Tiszai Érintett lakos szám: 11 806 fő vízrendszer rekonstrukciója I. ütem Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. üteme: I. ELŐZMÉNYEK Év I./0,8m
RészletesebbenTisztelgés Vincze László szakaszmérnök előtt. Kovács Ferenc
Tisztelgés Vincze László szakaszmérnök előtt Kovács Ferenc Élethossziglan városi mérnök 1940. 04.18 MMABVT 1940 december 3-án tartott választmányi ülésekről. 24. sz. Igazgató főmérnök helyettes Safáry
RészletesebbenHódtó-Kis-tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem
Hódtó-Kis-tiszai Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, 2012. október 27. Hódtó Kis- tiszai rekonstrukciójának I. üteme: Projektelemek: 1./ Hódtó-Kis-tiszai-csatorna rekonstrukciója 2./ Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:
RészletesebbenVíztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén
Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén Hidrológiai viszonyok Vízfolyás: Slatina folyó Hossza: 55 km Vízgyűjtő terület 71,6 km2 Évi átlagos csapadékmennyiség: 957 mm Vízhozamok a gáttest (41,1
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenKÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról
KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés
Részletesebben3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság
1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenMHT XXXIV. Vándorgyűlése, Debrecen
MHT XXXIV. Vándorgyűlése, Debrecen Munkálatok a Szentlélek téri parapetfal védképességének helyreállítása érdekében Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek
Részletesebbenés s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados
RészletesebbenA vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
Részletesebben11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER
11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Kedvezményezett: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: 11.06
RészletesebbenRicse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f
Ricse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f-2010-0004 Európai Regionális Fejlesztési Alap Bel- és csapadékvíz elvezetés Ricsén Uniós
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenVelencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
RészletesebbenTASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY
TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927
RészletesebbenEötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet
Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenAZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA
AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ SZABÁLYOZÁSA Az 1838.
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenTIMPANON ÉPÍTÉSZ IRODA 8500 Pápa Rákóczi F. u. 26. TIMPANON É P Í T É S Z I R O D A. Pápa Rákóczi u. 26. T: 89/
TIMPANON É P Í T É S Z I R O D A Pápa Rákóczi u. 26. T: 89/321-606 TOP-1.2.1-16-VE1-2017-00009 kódszámú, Bakonybél Millennium 1018-2018 című komplex turisztikai fejlesztés projekt KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ
RészletesebbenAZ ÚJONNAN ÉPÜLŐ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY SZEREPE A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG
AZ ÚJONNAN ÉPÜLŐ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY SZEREPE A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ SZABÁLYOZÁSA Az 1838. évi
RészletesebbenÖnkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények
RészletesebbenProjekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP
Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Projekt azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-dunántúli
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ
BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenINTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.
INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenA belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenSWall. Homlokzat egy lépésben
SWall Homlokzat egy lépésben 2 IDŐTÁLLÓ STÍLUS VÁLTOZATOS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEK EGYEDI MEGJELENÉS 3 FORMAI ÉS FELÜLETI SOKSZÍNŰSÉG TARTÓS MEGOLDÁS AKÁR TARTÓSZERKEZET IS EGYBEN HŐSZIGETELT VAGY HŐSZIGETELÉS
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2015/25
Módosító hirdetmény - Vállalkozási szerződés a Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése (KEOP-2.1.1./2F/09-11-2011-0009) projekt csökkentett műszaki tartalma szerinti kivitelezési munkáinak elvégzésére a
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenMaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Zirc 542 hrsz-ú Reguly Antal u. 46-72. számú ingatlanok előtti csapadékvíz árok és átereszek
RészletesebbenKomárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István
Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.
RészletesebbenM0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza
M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe
RészletesebbenDuna projekt árvízvédelmi fejlesztései és tapasztalatai az ÉDUVIZIG-nél
XXXIII. MHT Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Duna projekt árvízvédelmi fejlesztései és tapasztalatai az ÉDUVIZIG-nél Horváth Ádám árvízvédelmi ügyintéző Duna Projekt A Rajka-Mohács
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenVízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő. Somlyódy Balázs főigazgató
Vízgazdálkodás - Meteorológia Múlt Jelen - Jövő Somlyódy Balázs főigazgató Két nagyhagyományú szolgálat Meteorológia első meteorológiai mérés sorozat XVIII. sz. vége egységes meteorológiai szolgálat: 1870
RészletesebbenÁrvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén
Árvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén (Bodrogköz, Taktaköz, Ronyvazug) Gödöllő, 2013. 07. 03. Készítette: Dobainé Friedel Ildikó Dicső Bertalan Bodrogköz Taktaköz Ronyvazug A pályázatok fejlesztési
RészletesebbenKözép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően
RészletesebbenBudapest, a Római partról Békásmegyerre
Vizes séták 4. rész. Budapest, a Római partról Békásmegyerre A Római partról a Kossuth Lajos üdülőparton folytatjuk sétánkat. Egy kis szakaszon alacsony vízállás esetén kavicsos talajon is haladhatunk
RészletesebbenA BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA
A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi
Részletesebben2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Május hónap időjárását a sokévi átlagot meghaladó csapadék
RészletesebbenHatáron átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem tkm. I. Értekezlet
Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmőködési Program Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem 0+000 2+100 tkm I. Értekezlet
RészletesebbenAZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN
AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100
RészletesebbenKözponti beruházások projekt adatai
Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092
RészletesebbenTiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai
Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHídfenntartás tervezése rész. Gyomai Hármas-Körös közúti híd felújítása
Megrendelő: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hídfenntartás tervezése 2016 5. rész Gyomai Hármas-Körös közúti híd felújítása Előadó: Baranovszky Ádám Mérnök Zrt. Az előadás tartalma: Projekt rövid bemutatása
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenFürdőkultúra, wellness, fitness
Fürdőkultúra, wellness, fitness 74 HÁZ és KERT Fürdőkultúra, wellness, fitness Fürdőkultúra, wellness, fitness HÁZ és KERT 75 76 HÁZ és KERT Fürdőkultúra, wellness, fitness A fürdőmedencék anyagát és szerkezeti
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenZöld marad a Városliget a vizes vb idején
http://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/351/zold-marad-a-varosliget-a-vizes-vb-idejen Zöld marad a Városliget a vizes vb idején 2017.03.14. 14:09 CET A Városligeti-tavon, a műjégpálya területén rendezik
Részletesebben