A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve

Átírás

1 A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Német mint első idegen nyelv évfolyam

2 Német nyelv HELYI TANTERV Óraszámok, szintek áttekintése évfolyam heti óraszám éves óraszám nyelvi szint A1 A2 B1- B1-B2 Célok, feladatok A gimnázium az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsűfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítű nevelés-oktatás folyik. Idegen nyelvi tudás megszerzése nélkül az utóbbi cél nem valósítható meg, ezért is fontos, hogy a tanulók kellű motivációval rendelkezve kezdjék el középiskolai tanulmányaikat. Az 5-6.évfolyamon az alapkészségek fejlesztése kap fű hangsúlyt, igazolva az életkori sajátosságokhoz, hogy gondolkodásuk erűsen kötűdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz évfolyamon hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemzű gondolkodás fejlesztése évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek elsajátítására, a koncentrációs készségek, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek fejlesztésére. Napjainkban, de még inkább a jövőben egyre kevésbé várhatjuk el a kötelező iskolai képzéstől, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson. Egyre inkább a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak a Nat többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja tehát a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, azaz a használható nyelvtudás megszerzése. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség hallás, beszéd, olvasás, írás révén lehetséges. A fejlesztési feladatok ennek megfelelően minden szinten ugyanezen beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás egységekből állnak. 2

3 A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban használni. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. 3

4 Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása Az európai minimumszint fele: A1- Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. 4

5 Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, aktuális témákról képes kifejteni a véleményét a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. 5

6 Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Írás Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyeli kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 6

7 Munkánk során az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A tanuló képes különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni, kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani, megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodás módhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak,valamint a mindezek emberialkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7

8 A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák képessé teszik az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött zerepének a megértése. A kiemelt fejlesztési feladatok Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válna az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 8

9 Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Környezettudatosságra nevelés A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására. Magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele. Hogyan tanítható a tanulás? A pedagógus keltse fel az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, adjon eligazítást a tananyag elsajátításával kapcsolatban, ösztönözze a tanulót az önállóságra, segítsen a tanulás tervezésében, a tanulási módszerek, technikák elsajátításában, segítse az önművelés igényének kialakítását, a különböző információforrások használatát, stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség 9

10 javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Felkészülés a felnőtt létre Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Az egyes kompetenciák konkrét megjelenése az idegen nyelv órán anyanyelvi kommunikáció - megfelelő szókincs megszerzése, nyelvhelyesség, szövegértés, a saját érveinek megfelelő kifejtése, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete, különböző segédeszközök használata, az esztétikai minőség tisztelete (pl. fordítás idegen nyelvről magyarra, hallott szöveg összefoglalása anyanyelven stb.) matematikai kompetencia - számok, mértékek és struktúrák valamint az alapműveletek ismerete, ok okozati összefüggések felismerése és megértése természettudományi kompetencia - alapvető tudományos fogalmak, technológiai folyamatok megismerése, természettudományos és műszaki műveltség fejlesztése ilyen témájú idegen nyelvű szakszövegek feldolgozásával (pl. éghajlat, természeti katasztrófák, növény és állatvilág, környezetvédelem, találmányok stb.) digitális kompetencia - az információs társadalom technológiáinak magabiztos használata: információ felismerése, visszakeresése, összegyűjtése, tárolása, szövegszerkesztés, adatbázisok kezelése, elektronikus média útján történő kommunikáció, az elérhető információ hitelessége, megbízhatósága (pl. internetes szótár) A kompetencia fejlődését segítettük azzal, hogy ösztönöztük diákjainkat más országok diákjaival való idegen nyelvű levelezésre, kapcsolattartásra, olyan feladatok elvégzését kérjük, amelyekhez az internet használata szükséges. 10

11 TANTERVEK német mint első idegen nyelv - a nyolc évfolyamos osztályok számára 5.évfolyam óra/év Tartalom: (Az új kommunikációs szándékokat ill. fogalomköröket dőlt betűvel jelezzük.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: megszólítás, köszönés, elköszönés, köszönet és arra reagálás, bemutatkozás, bemutatás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Érzelmek kifejezése: sajnálkozás, öröm, csodálkozás, bánat Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szándék, dicséret Információcsere: d olgok, személyek, megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás A partner cselekvésének befolyásolása: kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés, betűzés kérése b) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: jelen idő, elváló-nem elváló igekötős ige Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen Térbeli viszonyok: irányok, helymeghatározás, Időbeli viszonyok: gyakoriság, időpont Mennyiségi viszonyok: határozott és határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok: wie, Modalitás: felszólítás, möchte Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ, Szövegösszetartó eszközök: kötőszók: und, oder, aber, denn, A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: a tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol, megérti a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket, kéréseket, közléseket, eseményeket, b) beszédkészség: a tanuló egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol a fenti jellegű kérdésekre, közléseket fogalmaz meg, kérdéseket tesz fel, c) olvasott szöveg értése: a tanuló fenti jellegű szöveget olvas, megtalálja benne a fontos információt, a szöveg lényegét megérti. 11

12 d) íráskészség: a tanuló fenti jellegű szöveget helyesen leír, egyszerű strukturált szöveget ír. Javasolt témakörök az 5. évfolyam tananyagának elsajátításához: Én és a családom (bemutatkozás, személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők) Emberi kapcsolatok (barátság, emberek külső és belső jellemzése) Iskola (az iskola bemutatása, az osztályterem tárgyai, órarend) Szabadidő, szórakozás (sport, zene, internet, mozi) 12

13 6. évfolyam óra/év Tartalom: (Az új kommunikációs szándékokat ill. fogalomköröket dőlt betűvel jelezzük.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: megszólítás, köszönés, elköszönés, köszönet és arra reagálás, bemutatkozás, bemutatás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Érzelmek kifejezése: sajnálkozás, öröm, csodálkozás, bánat Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szándék, dicséret Információcsere: dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás A partner cselekvésének befolyásolása: kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés, betűzés kérése b) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: es gibt, jelen idű, személytelenség Birtoklás kifejezése: Possessivpronomen Térbeli viszonyok: irányok, helymeghatározás, Wechselpräpositionen: auf, hinter, in, neben, vor, an, über, unter, zwischen, Időbeli viszonyok: gyakoriság, időpont Mennyiségi viszonyok: határozott és határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok: wie, welcher? Modalitás: können, wollen, müssen Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ, Dativ Szövegösszetartó eszközök: kötőszók: und, oder, aber, denn, A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: a tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol, megérti a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket, kéréseket, közléseket, eseményeket, kiszűri a fontos információt a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből, az ilyen szöveg lényegét megérti, ismeretlen nyelvi elemeinek jelentését kikövetkezteti. b) beszédkészség: a tanuló egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol a fenti jellegű kérdésekre, közléseket fogalmaz meg, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el, megértési probléma esetén segítséget kér, párbeszédet folytat, beszélgetést kezdeményez, befejez. c) olvasott szöveg értése: a tanuló fenti jellegű szöveget olvas, megtalálja benne a fontos információt, a szöveg lényegét megérti, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti. d) íráskészség: a tanuló fenti jellegű szöveget helyesen leír, közléseket, kérdéseket írásban megfogalmaz, egyszerű, strukturált szöveget létrehoz, tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 13

14 Javasolt témakörök a 6. évfolyam tananyagának elsajátításához: Én és a családom (családi ünnepek) Utazás, nyaralás (kirándulások, külföldi utazás) Étkezés (reggeli, ebéd, vacsora, menza, ünnepi étkezés) Szabadidő (sportolás, sportágak, zenehallgatás, zenei irányzatok) 14

15 7.évfolyam óra/év Tartalom: (Már csak a belépő kommunikációs szándékokat ill. fogalomköröket szerepeltetjük.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: engedélykérés és arra reagálás, megszólítás és elbúcsúzás személyes levélben Érzelmek kifejezése: elégedettség, elégedetlenség, remény, Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: szükségesség, lehetőség, ígéret, terv, Információcsere: bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvésének befolyásolása: kínálás és arra reagálás b) Fogalomkörök Birtoklás kifejezése: gehören Cselekvés, történés, létezés: Präteritum Időbeli viszonyok: wie lange? Minőségi viszonyok: Vergleiche Modalitás: mögen, Szövegösszetartó eszközök: kötőszók - dass, weil névmások - dieser A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: fenti jelegű, kb. 100 szavas szöveg lényegének megértése, fontos információk kiszűrése, a lényegtelentől való megkülönböztetése, ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése. b) beszédkészség: A tanuló egyszerű közléseket fogalmaz meg, a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol, kérdéseket tesz fel, c) olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas nyelvi szöveget elolvas, a szöveg kényegét megérti, a fontos információkat megtalálja, d) íráskészség: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír, egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz, ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetít. Javasolt témakörök a 7. évfolyam tananyagának elsajátításához: Öltözködés (téli, nyári öltözékek, ruhadarabok, divat, testrészek) Vásárlás (mindennapi bevásárlás, ajándékvásárlás) Hétköznapjaink (házimunka, kerti munka, szociális munka) Szabad idő és szórakozás (olvasás, színház, film, zene, tévé stb.) 15

16 8.évfolyam óra/év Tartalom: (Már csak a belépő kommunikációs szándékokat ill. fogalomköröket szerepeltetjük.) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: engedélykérés és arra reagálás, megszólítás és elbúcsúzás személyes levélben Érzelmek kifejezése: elégedettség, elégedetlenség, remény, öröm, bosszúság Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: szükségesség, lehetőség, ígéret, terv, kritika Információcsere: bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvésének befolyásolása: kínálás és arra reagálás Interakció: felkérés lassabb/hangosabb... beszédre b) Fogalomkörök Birtoklás kifejezése: gehören Cselekvés, történés, létezés: Sich-Verben, Perfekt Időbeli viszonyok: wie lange?von bis, seit, Minőségi viszonyok: Vergleiche Modalitás: mögen, sollen, dürfen Esetviszonyok: Genitiv, Szövegösszetartó eszközök: kötőszók - dass, ob, névmások - dieser, jener, wenn A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: fenti jelegű, kb. 100 szavas szöveg lényegének megértése, fontos információk kiszűrése, a lényegtelentől való megkülönböztetése, ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése. A tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol. b) beszédkészség: A tanuló egyszerű közléseket fogalmaz meg, a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el, megértési probléma esetén segítséget kér, részt vesz egyszerű párbeszédben, fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. c) olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas nyelvi szöveget elolvas, a szöveg kényegét megérti, a fontos információkat megtalálja, a lényegest a lényegtelentől elkülöníti, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti. d) íráskészség: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír, egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz, ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő, kb.50 szavas szöveget ír, üzenetet, üdvözletet, baráti levelet, jellemzést, beszámolót hoz létre. Javasolt témakörök a 8. évfolyam tananyagának elsajátításához: Egészség, betegség (a leggyakoribb betegségek, sérülések, az egészség óvása) Vásárlás (mindennapi bevásárlás, ajándékvásárlás) Utazás külföldön, osztálykirándulás (közlekedési eszközök, úti-előkészületek) Német nyelvű országok megismerése (nevezetességek, étkezési szokások) 16

17 9. évfolyam óra/év Tartalom: (Már csak a belépő kommunikációs szándékokat és fogalomköröket szerepeltetjük) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés Érzelmek kifejezése: bosszúság Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: érdeklődés, érdektelenség Információcsere: ismerés, nem ismerés A partner cselekvésének befolyásolása: segítségkérés és arra reagálás Interakció: beszélési szándék jelzése, téma bevezetése b) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés: Passiv (Präsens) Esetviszonyok: Genitiv von Eigennamen Térbeli viszonyok: Präpositionen Időbeli viszonyok: Präpositionen A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a fontos információt megérteni, lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, a specifikus információt azonosítani, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; köznyelvi beszélgetés /monológ szöveg lényegét megérteni. b) beszédkészség: A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű válaszokat adni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, beszélgetésben a társalgást követni, értési ill. kifejezési probléma estén segítséget kérni. c) olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 15 szavas köznyelvi szöveget elolvasni, a fontos információt megérteni, lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, a specifikus információt megtalálni, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegből kikövetkeztetni; egyszerű /egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget követni. d) íráskészség: A tanuló legyen képes kb.100 szavas néhány bekezdésből álló szöveget írni, változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel gondolatait írott szöveggé rendezni, változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Javasolt témakörök a 9. évfolyam tananyagának elsajátításához: Az iskola világa (egy célnyelvi iskola összehasonlítása a sajáttal) Egészség és betegség (hagyományos és természetgyógyászat, egészséges életmód) Étkezés (helyes és helytelen táplálkozás, éttermek, gyorséttermek) Utazás (nyaralás itthon és külföldön, körutazás tervezése) 17

18 10. évfolyam óra/év Tartalom: (Már csak a belépő kommunikációs szándékokat és fogalomköröket szerepeltetjük) a) Kommunikációs szándékok Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt Interakció: megerősítés, témaváltás, beszélgetés lezárása b) Fogalomkörök Modalitás: Modalverben im Präteritum Logikai viszonyok: Konditionalsatz: (Indikativ) Präsens, Konjunktiv II.(würde) Szövegösszetartó eszközök: jeder, keiner, einander névmások A továbbhaladás feltételei a) hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a fontos információt megérteni, a specifikus információt azonosítani, lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. b) beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban válaszolni, választékos mondatokban közölni, kérdezni, elmesélni, érzelmeket kifejezni, társalgásba bekapcsolódni, véleményt, álláspontot kifejteni, nyelvi nehézségek esetén segítséget kérni. c) olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelven megírt szövegben a fontos információt megérteni, a specifikus információt azonosítani, lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; egyszerű /egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényegét megérteni. d) íráskészség: A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, néhány bekezdésből álló szöveget írni, gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel rendezetten megfogalmazni, változatos közlésformákat használni. Javasolt témakörök a 10. évfolyam tananyagának elsajátításához: Ember és társadalom (generációs együttélés, singli életforma, elidegenedés) Tágabb környezetünk (idegenvezetés a lakóhelyen, a nagyvárosi-vidéki élet jellemzői) Technikai eszközök szerepe a hétköznapi életben 60 óra 60 óra 60 óra 18

19 11.évfolyam óra/év Tartalom: (Már csak a belépő kommunikációs szándékokat és fogalomköröket szerepeltetjük) a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: szóbeli üdvözletküldés, hivatalos megszólítás, hivatalos elbúcsúzás Érzelmek kifejezése: hála kifejezése Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: ellenvetés visszautasítása, bizonytalanság, Információcsere: válaszadás elutasítása A partner cselekvésének befolyásolása: reklamálás, tanácskérés, tanácsadás Interakció: félbeszakítás, körülírás b) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés: műveltetés Térbeli viszonyok: Präpositionen Időbeli viszonyok: előidejűség, Plusquamperfekt, bevor, nachdem Minőségi viszonyok: substantivisch gebrauchte Adjektive Modalitás: Modalverben im Perfekt Szövegösszetartó eszközök: derselbe, einer, welcher névmások A továbbhaladás feltételei: a) hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a fontos információt megérteni, a specifikus információt azonosítani, lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, köznyelvi beszélgetést, monológ szöveget nehézség nélkül megérteni. b) beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban válaszolni, választékosan fogalmazni, társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját megvédeni. c) olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb. 250 szavas köznyelvi szövegben...lásd: hallott szöveg értése, a szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni, egyszerű publicisztikai vagy irodalmi szöveget nehézség nélkül megérteni. d) íráskészség: A tanuló legyen képes kb.200 szavas szöveget írni, változatos kifejezéseket, mondatszerkezeteket használni, különböző szövegfajtákat létrehozni. Javasolt témakörök a 11. évfolyam tananyagának elsajátításához: Természeti környezetünk (környezetszennyezés, környezetvédelem, az egyén felelőssége) Országismeret (a célország(ok) kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek (fogyasztás, zsebpénz, szolgáltatások) 19

20 12. évfolyam 150 óra/év a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezés: együttérzés és arra reagálás Érzelmek kifejezése: félelem Személyes beállítódás és vélemény kifejezése: érdeklődés érdeklődési kör iránt Információcsere: emlékezés, nem emlékezés A partner cselekvésének befolyásolása: segítség felajánlása és arra reagálás, ajánlat és arra reagálás Interakció: példa megnevezése b) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés: Passiv mit Modalverben Modalitás: haben+zu+infinitiv, sein+zu+infinitiv, brauchen+zu+infinitiv A továbbhaladás feltételei: a) hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes... lásd: 11.évf.-nál, köznyelvi beszélgetést, monológ szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni. b) Beszédkészség: A tanuló legyen képes árnyaltan kérdezni, gondolatait választékosan megfogalmazni, társalgásban részt venni. c) olvasott szöveg értése: lásd: mint a 11.évfolyamon, a tanuló legyen képes publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. d) íráskészség: lásd: mint a 11.évfolyamon, változatos közlésformákat használni. Javasolt témakörök a 12. évfolyam tananyagának elsajátításához: Ember és társadalom A munka világa (munkavállalás nyáron, pályaválasztás) Gazdaság és pénzügyek (reklámok, hitelek) 60 óra 60 óra 60 óra 20

21 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: Az ellenőrzés és értékelés a tanulási folyamat fontos eleme, hiszen ennek során kaphatunk képet az elsajátítás minűségérűl, a tantervi követelmények teljesítésének mértékérűl. Értékelés Az értékelés alapelvei: - A négy nyelvi alapkészség ellenőrzése és értékelése egyenlű mértékben történik. - A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre és társaik kultúrált, alapos értékelésére neveljük. - Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit, szorgalmát és fejlűdését is. Az értékelés tartalma: Az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan) és a négy alapkészségre. Fontos minden ismeret és készség folyamatos és arányos ellenőrzése. Az értékelés formája: - Az ellenőrzés lehet szóbeli és írásbeli, egyéni és csoportos. Az ismereteket írásban és csoportos munkában célszerű ellenűrizni. - A beszédkészséget szóban és egyénileg lehet ellenűrizni, az olvasás- és beszédértést, valamint az íráskészséget csoportosan. Az értékelés időbenisége: - Az ellenőrzés lehet folyamatos vagy idűszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a munka hatékonyságáról ad információt, az idűszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az anyag elsajátításának milyenségérűl és mélységérűl kapunk információt. - Fontos az ismétlő ellenőrzések beiktatása is (kb. 5 egységenként). Az értékelés szempontjai: - A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő. 21

22 - Az íráskészség ellenőrzésénél szempont a kitűzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata, valamint a nyelvhelyesség. - A beszédkészség ellenőrzésekor elsűdleges a kommunikációs szándék megvalósításának mértéke. A kommunikatív képességen kívül értékeljük a felhasznált szókincset ill. a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a képleírás tartalmát, hitelességét és nyelvi helyességét, fontos szerepet kap még a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. - A beszédértés és az olvasásértés ellenőrzésekor a megértés foka a szempont, hangos olvasásánál az értű olvasás, valamint a helyes kiejtés, intonáció és hangsúly is az értékelés alapja. Területei: hallás utáni értés beszédkészség olvasás és íráskészség szókincs kiejtés nyelvhelyesség Formái: szóbeli feleletek tanórai egyéni, páros és csoportmunka értékelése házi feladatok ellenőrzése szódolgozatok témazárók projektekben való közreműködés 22

23 Optimum- és minimumszint Írásbeli feladatoknál, szódolgozatoknál: 50 % = elégséges 90% = jeles Témazáródolgozatoknál: 40 % = elégséges 85% = jeles A nagydolgozat súlyozott értékű! Szóbeli feleleteknél Tartalom Szókincs Kifejezésmód Nyelvhelyesség Beszédtempó Kiejtés, hanglejtés szempontjai szerint történik az érdemjegy megállapítása. 23