SZIKSZAINÉ NAGY IRMA. Magyar stilisztika

Átírás

1 SZIKSZAINÉ NAGY IRMA Magyar stilisztika Osiris Kiadó Budapest, 2007

2 TARTALOM ELŐSZÓ 19 I. STILUSELMELET 0 1. A stílus STÍLUSÉRZÉK (STÍLUSKOMPETENCIA) Ml ADJA A STÍLUST? H O G Y A N ÉRZÉKELI A BEFOGADÓ? A STÍLUS SZÓ EREDETE A STÍLUS VISZONYFOGALOM NYELVI STÍLUS - SZÖVEGSTÍLUS A STÍLUS FOGALMA AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG A STÍLUSFELFOGÁSOK TÍPUSBA SOROLÁSA A STÍLUS FOGALMA A NYELVBEN 37 (T) 8.1. A stílus kognitív meghatározottsága: a stílus választás és elrendezés eredménye A stílus mint a nyelvi elemek gyakorisága A stílus mint konnotáció A stílus mint a normától való eltérés A stílus a szövegértelem része A stílus szocioregionális és -kulturális determináltságú A stílus összetett és rétegzett A stílus strukturált A stílus kohéziót teremtő erejű Stilisztika - stilisztikatörténet A STILISZTIKA ELNEVEZÉSE 55 (T) 2. A STILISZTIKA EREDETE A STILISZTIKA ÖNÁLLÓSODÁSA A FUNKCIONÁLIS STILISZTIKA ALAPJAINAK LERAKÁSA ÉS KIBONTAKOZÁSA A M A G Y A R STILISZTIKA RÖVID TÖRTÉNETE 64

3 A magyar stilisztika kezdetei A magyar stílustudomány alapjainak a lerakása A modern értelemben vett stilisztika kezdetei A stilisztika történetét meghatározó tendenciák A nyelv sokrétű funkcióját előtérbe helyező, gyakorlati stilisztika térhódítása 6. A STILISZTIKA T U D O M Á N Y A 68 p; t ) ' b - A STILISZTIKA HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN A stilisztika a nyelvtudomány szerves részeként nyelvészeti tudományág Az irodalmi művel foglalkozó stilisztika az irodalomtudomány része Egymás mellett él az irodalmi és a nyelvészeti stilisztika A stilisztika önálló tudományként elkülönül mind a nyelv-, mind az irodalomtudománytól A stilisztika a nyelv- és az irodalomtudomány határsávjában elhelyezkedő interdiszciplína A stilisztika viszonya a grammatikához A stilisztika viszonya a lexikográfiához és a lexikológiához A stilisztika viszonya a jelentéstanhoz A stilisztika viszonya a nyelvműveléshez A STILISZTIKA VISZONYA AZ IRODALOMTUDOMÁNYHOZ 85 ' 3 ) 10. STILISZTIKATÍPUSOK & A STILISZTIKA VISZONYA EGYES NYELVTUDOMÁNYI ÁGAKHOZ Stíluseszköz - stílusérték - stílusszándék - stílushatás A STÍLUSESZKÖZ (STILÉMA) A STÍLUSESZKÖZÖK ÉS A NYELVI SZEREPEK ÖSSZEFÜGGÉSE STÍLUSÉRTÉK - ÉRZELEMKIFEJEZÉS - EXPRESSZIVITÁS 96 X X s T 5. STÍLUSERÉNY - STÍLUSHIBA 6. AZ ADEKVÁT STÍLUS - AZ INADEKVÁT STÍLUS x AZ INADEKVÁT STÍLUS JELLEMZŐI Szűkszavúság Bőbeszédűség Dagályosság Szótévesztés Közhelyes kifejezésmód 108 h.6. Divatos szavak Stílustörés Logikai képtelenség 110

4 8. STILISZTIKAI HATÁSSZÁNDÉK ÉS STÍLUSHATÁS A szöveg mint stílusegység SZÖVEGSTILISZTIKA A SZÖVEG STILÁRIS EGYSÉGE A SZÖVEG STÍLUSTEREMTŐ ÉS -MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI 3.1. A szövegstílus szövegtipológiai meghatározottsága 3.2. A szövegstílus műfaji meghatározottsága A balladai stílus Az önmegszólító vers stílusa A szövegstílus stílusirányzat! meghatározottsága A szövegstílus pragmatikai meghatározottsága A nyelvi kód és a szövegstílus A megnyilatkozás tárgya és a szövegstílus A megnyilatkozó pillanatnyi hangulata és a szövegstílus A megnyilatkozó nemhez tartozása és a szövegstílus A megnyilatkozó kulturáltsága és a szövegstílus A megnyilatkozó szociális háttere és a szövegstílus A megnyilatkozó személyisege, jelleme és a szövegstílus A beszédtársak egymáshoz való viszonya és a szövegstílus A megnyilatkozás befogadója és a szövegstílus A közlési csatorna és a szövegstílus A megnyilatkozás formája és a szövegstílus A megnyilatkozás célja és a szövegstílus A beszédhelyzet (szituáció) és a szövegstílus A szövegkörnyezet (kontextus) és a szövegstílus A nézőpont és a szövegstílus A korízlés és a szövegstílus A megnyilatkozás külső tényezői és a szövegstílus A divat és a szöveg stílusa A szövegstílus konstrukcionális meghatározottsága A szöveg kezdő és -befejező mondatok mint stílusmeghatározók Elbeszélés az elbeszélésben A kép a szövegstruktúrában % / 4 _ A SZÖVEGKONSTRUKCIÓ STILÁRIS JELLEMZŐI 4.1. A szövegek sajátos mondatszerkesztési típusai A mondathasadás Egyenes beszéd - függő beszéd - szabad függő beszéd - nézőpont A mondatok közötti jelölt és jelöletlen kapcsolatok 154

5 Szófajok dominanciája a szövegben A mondatterjedelemből adódó ritmus Az ellipszis Az áthallás mint szövegek stílusa közötti kapcsolat AZ ÁTHALLÁS FOGALMA 2. AZ ÁTHALLÁS FORMÁI fity Az áthallás jelzése " Az áthallás mértéke Az áthallás szövegtípusba építettségének módja Az alludált szövegek tipikus helyeinek stílusértéke (T5) ; Az alkotó önidézése (intratextualitás) Áthallás más szövegéből (intertextualitás) Nem irodalmi c é l z á s o j STILÁRIS EVOKÁCIÓ ( ) Akusztikus evokáció Lexikális evokáció A szöveg műfaj mint evokáció 188 J\) 4. A STÍLUSUTÁNZÁS ' > / A stílusutánzás mint formai evokáció A stílusutánzás mint szövegtípus-evokáció A stílusparódia mint az evokáció stiláris terméke Az egyéni stílus irodalmi karikatúrája Egyéni írásjelhasználat paródiája Műfaji jellegzetesség paródiája Stílusirányzat irodalmi paródiája Társadalmi csoport beszédének paródiája Nemek beszédének paródiája Szerzői vélekedések az evokációról A mondat mint az elrendezésből fakadó stílusteremtő mód MONDATSTILISZTIKA 2. A MONDATSZERKESZTÉS STILISZTIKUMA A*/, 4 0 x MX IcU, 2.1. A mondat grammatikai és szemantikai kifejtettségének és kifejtetlenségének, teljes vagy hiányos szerkesztettségének stiláris értéke 2.2. A mondattagoltság stilisztikuma

6 A mondathosszúság stiláris értéke A mondattelítettség stiláris értéke Az összetett mondat tagoltságának és zsúfoltságának stilisztikuma 211 )3. A MONDATON BELÜLI KAPCSOLÁS STILÁRIS ÉRTÉKE (7T\ 3.1. A szavak szemantikai összekapcsolásának stílusértéke 212 ~ A szórend stiláris szerepe A mondatszerkezet bővülési típusai Inverzió Expresszív szórend - impresszív szórend - anakoluton A mondatrend stiláris értéke Kötőszóhalmozás (poliszindeton) - kötőszó nélküli mondatalkotás (aszindeton) n ) A MONDAT RETORIZÁLTSÁGA 222 F y 1 4JJRetorikus mondatfajták Retorikus mondatszerkezetek: a körmondattípusok A MONDATHANGZÁS STILISZTIKUMA A mondat hangsúlyozásában rejlő stilisztikum A mondatfajta funkciójában és dallamában rejlő stilisztikum A mondat ritmizáltságában rejlő stilisztikum A frazémák mint stíluspanelek AZ ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLAT (FRAZÉMA; FRAZEOLÓGIAI EGYSÉG; FRAZEOLOGIZMUS) AZ ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A FRAZÉMATÍPUSOK STÍLUSÉRTÉKE 243 { c ( 3.1. A nem idiomatikus egységek, a tágabb értelemben vett állandósult szókapcsolatok A szorosabb értelemben vett állandósult szókapcsolatok A szólások - a szóláshasonlatok A közmondások (proverbiumok) A szállóigék A káromkodás! formulák A falu- és névcsúfolók Népmesei fordulatok 2$9 4. AZ IDIÓMATÍPUSOK KÖZÖS ÉS ELTÉRŐ VONÁSAI AZ IDIÓMÁK STÍLUSMINŐSÍTÉSEI 261 <&)6. AZ IDIÓMÁK SZÖVEGBE ILLESZTÉSÉNEK MÓDJA ÉS STILÁRIS SZEREPE 7. AZ IDIÓMAKINCS MEGÚJÍTÁSA 8. AZ IDIÓMÁK SZEREPE, STILÁRIS ÉRTÉKE 261 '

7 10 9. AZ IDIÓMÁK HELYTELEN HASZNÁLATA A szó mint a választásból fakadó stilisztikumforrás A SZÓKINCS ASZÓ KONKRÉT ÉS ÁTVITT JELENTÉSE A SZÓ JELENTÉSE ÉS ÉRTELME KONVENCIONÁLIS ÉS MOTIVÁLT JELENTÉSŰ SZAVAK m ) ( W ) 5. A SZAVAK FUNKCIONÁLIS RÉTEGZETTSÉGÉBŐL FAKADÓ STÍLUSÉRTÉK / Q 278 t / A szöveg tárgyától függő szóválasztás A nyelvváltozatokból származó szók stílusértéke Az egyéni szóhasználatból fakadó stílusérték A szó beszédhelyzettől függő stílusértéke A szó köznyelvi normatív vagy nem normatív használatának megfelelő stílusérték A szó esztétikai vagy nem esztétikai célú használatából fakadó stílusérték A szavaknak a közlemény közegéhez kötődő stílusértéke A szavaknak a szövegtípusból fakadó stílusértéke A különböző korokból származó szók stílusértéke A szó eredetéből fakadó stílusérték A SZÓHANGULAT FORRÁSAI A SZÓ VÁLASZTÁS Q ) 8. A SZÓJELENTÉSFAJTÁK NYELVI-STILÁRIS SZEREPE 293 fatj A { (yidm/ 8.1. A rokonértelműség (szinonímia) stiláris szerepe Az értelmi szinonimák Egyénítést eláruló szinonimák Érzelmi-hangulati alapon létrejövő rokonértelműség Szemléletes képek alkotásával keletkező szinonimák Nyelvünk különböző stílusrétegeiből, -típusaiból és -árnyalataiból átvett szinonimák 8.2. A többértelműség (poliszémia) stiláris hatása 8.3. Az azonosalakúság (homonímia) stiláris hatása A szótári homonimák Nyelvtani homonimák Helyesírási homonimák Kiejtési homonimák Az ellentétes értelműség (antonímia) stiláris hatása A hasonlóalakúság (paronímia) stiláris hatása A szavak többalakúságának stiláris hatása 312

8 11 9. A SZAVAK SZÓFAJI HOVATARTOZÁSÁBÓL ÉS MONDATRÉSZI SZEREPÉBŐL FAKADÓ STILISZTIKUM A szó grammatikai jellegzetességei mint stílusérték-hordozók 326 I. A GRAMMATIKAI ELEMEK STÍLUSÉRTÉKE 326 m (~~r\* SZÓKÉPZÉSBŐL FAKADÓ STÍLUSÉRTÉK Á l - o ex<x. 326 (2.1. Régi képzések felújítása Álarchaizmusok Archaikusnak érzett képzésmód Tájnyelvi képzés A tájnyelvi és régi képzés Neologizmusok a képzésben A képzőváltás A képzőtöbblet Újszerű képzőhasználat Jelentéstömörítő képzés Komplex grammatikai stilémák A SZÓÖSSZETÉTELBŐL FAKADÓ STÍLUSÉRTÉK A SZÓALKOTÁS RITKÁBB MÓDJAINAK STÍLUSÉRTÉKE A SZOKATLAN IGEKÖTŐ-KAPCSOLÁSBÓL ADÓDÓ STÍLUSÉRTÉK C 6. A RAGOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ STÍLUSÉRTÉK \ 5 y l 7. A JELEZÉSHEZ KAPCSOI ÓDÓ STÍII KÉRTÉK ZjO L /J~X C <-/ 345 p AZ IGE VONZATSTRUKTÚRÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ STÍLUSÉRTÉK A SZÓFAJISÁG MEGVÁLTOZÁSÁBÓL FAKADÓ STÍLUSÉRTÉK AZ ALAKVÁLTOZATOKBÓL FAKADÓ STÍLUSÉRTÉK 353 I I. SZEMBEÁLLÍTÁS ÉS JÁTÉK A TOLDALÉKOKKAL A TOLDALÉKHALMOZÁS STÍLUSHATÁSA A TOLDALÉKELHAGYÁS STÍLUSHATÁSA A hang mint stiléma A HANGSTILISZTIKA A HANG MINT MORFÉMAALKOTÓ ELEM A HANG MINT AKUSZTIKAI ÉLMÉNY A HANGSZIMBOLIKA HELYTELEN ÉS HELYES ÉRTELMEZÉSE _ 5. A HANGOK KIFEJEZŐ EREJE A KÖLTŐI HANGSZERELÉSBEN V 6. A KÖZNYELVI EJTÉS SZÍNEZÉSE 363 C*r U

9 12 7. A HANGALAKOK KIFEJEZŐ EREJE A hangutánzás A hangulatfestés A különböző hangoztatás! módokat kifejező szavak / ( t v / 8. A HANGOKKAL VÉGZETT MŰVELETEK - A HANGALAKZATOK A k ( és>l/ (8.3> Hangátvetés (transzmutáció) A hang-, illetve betűelhagyás, ugyanakkor -hozzátoldás (immutáció) j ö b b f é l e hangalakzat együttes hatása A VERSEK ZENEISÉGÉNEK FORRÁSAI A betűrím (alliteráció) A rím A ritmus Akusztikai játék A zeneiség megtörése: a soráthajlás A kép mint a szemléletesség és az ismeretátadás eszköze (T7-v A KÉPSZERŰSÉG A SZÓKÉP - KÉP; NYELVI KÉP - KÉP A KÉPEK ÉS AZ ALAKZATOK A KÉPEK ALKOTÁSA, MŰKÖDÉSE A KÉPEK BEFOGADÁSA ÉS SZEREPE A NYELVI KÉPEK TÍPUSAI Az elnevező kép A közhasználatú kép A költői" kép - kifejező kép A képtípusok jellemző A HASONLAT 419 A ATÍASONLAT ÉS A METAFORA 9. A METAFORA MINT HASONLÓSÁGON ALAPULÓ, ILLETVE AZT MEGTEREMTŐ KÉP A metafora fogalma 4,o cuj, A metafora fajtái A metafora vázlatos tudománytörténete A metafora kognitív értelmezése A HASONLÓSÁG ÉS ÉRINTKEZÉS HATÁRÁN: A SZINESZTÉZIA e 7 "L& hangelhagyás (detrakció) 8,2- Hang-/betűbetoldás (adjekció) ( ) 3 V AZ ÉRINTKEZÉSEN ALAPULÓ SZÓKÉPEK A metonímia fogalma A metonímia fajtái 447

10 p 1.3. A kognitív metoníma, f 12. A METAFORA ÉS A METONÍMIA Q 13. A SZINEKDOCHÉ ' q " A szinekdoché fogalma A szinekdoché fajtái A METONÍMIA ÉS A SZINEKDOCHÉ VISZONYA KOMPLEX KÉP TOVÁBBSZŐTT KÉPEK Allegória ' J6.2. Szimbólum p ( A METAFORA ÉS A SZIMBÓLUM AZ ALLEGÓRIA ÉS A SZIMBÓLUM PROPOZICIONÁLIS TRÓPUS A KÉPEK ÉRTÉKE A KÉPEK ÉRTELMEZÉSE KÉPZAVAR Az alakzat mint a retorikusság funkciós eleme AZ ALAKZATOK (FIGURÁK) FOGALMÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK RÖVID ÉRTELMEZÉSE A TUDOMÁNYTÖRTÉNET FÉNYÉBEN AZ ALAKZATOK FOGALMA AZ ALAKZATOK FUNKCIONÁLÁSA AZ ALAKZATOK FAJTÁINAK STILÁRIS SZEREPE A LÉTREHOZÓ MŰVELETEK SZERINT A hozzáadás (adjekció) műveletével keletkező alakzatfajták stiláris s z e r e Pe Az ismétlés (repetíció) ctdbvjl f í Az ismétlődés fajtái az ismételt elemek változatlansága szerint Az ismétlés fajtái a nyelvi szintek szerint Az ismétlés fajtái az ismételt elem helye szerint Párhuzam (paralelizmus) Ellentét (antithesis, antitézis) Halmozás Felsorolás Részletezés (deszkripció) Fokozás - visszafokozás 4.2. Az elhagyás (detrakciólalakzatai Kihagyás (ellipszis) Az elhallgatás (aposziopézis) Zeugma ( % ) 502 {Q o, Í x,

11 Mellőzés (praeteritio, préteríció) 4.3. A helyettesítés (immutáció) alakzatai Kérdésalakzat J f? { g Körülírás (perifrázis) Antonomázia Tagadó körülírás (litotész) Q 4.4. Átrendezéses (transzmutációs) alakzatok ) Enallagé - hipallagé 515 ~ 515 * u Kiazmus 508 oj Q Pragmatikai alakzatok Paradoxon Oximoron ALAKZATTÁRSULÁSOK - KOMPLEX ALAKZATOK A nyelvi stílus kísérői mint kiegészítő stíluseszközök A NYELVEN KÍVÜLI (EXTRALINGVÁLIS) ESZKÖZÖK A NYELVI STÍLUS ÉLŐSZÓBELI KÍSÉRŐI 3. A NYELVI STÍLUS KÍSÉRŐI AZ ÍROTT FORMÁBAN 528 *i. A 3.1. Az íráskép sugallta akusztikum 3.2. Az íráskép sugallta ritmus CT Az írott forma sugallta dallam Az írás képszerűsége Az egyéni művészi helyesírás stílushatása Az írott szöveg kiemelő jeleinek stiláris szerepe Az írott szöveg érvénytelenítő jelének: a ki-/áthúzásnak a stiláris szerepe A betűtípusok figyelemkeltő stiláris szerepe A hagyományos és az egyéni/művészi mondatzáró (intonációs) írásjelek stiláris szerepe A szünetjelző írásjelek stiláris szerepe A félig befejező írásjelek stiláris szerepe A kettős írásjel felhívó szerepe Egyéb jelek stiláris hatása irodalmi szövegben Az írásjelek elhagyásának stiláris hatása irodalmi szövegben Az egybe- és különírás stílushatása Az , az internet helyesírásának stílushatása EXTRALINGVÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZHATÁSA

12 15 II. STÍLUSTIPOLÓGIA 1. A stílusváltozatok mint a társadalmilag elfogadott nyelvhasználat variánsai STÍLUSTIPOLÓGIA A FUNKCIONÁLIS VARIANCIA MINT A NEM MŰVÉSZI STÍLUSRÉTEGEK ÉS -TÍPUSOK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ALAPJA A STÍLUSVÁLTOZATOK FOGALMA 4. A STÍLUSRÉTEGEK 571 / 4.1. A térbeliségnek megfelelő stílusrétegek 4.2. A normának megfelelő stílusrétegek CrCcXCj Az időtényezőnek megfelelő stílusrétegek A STÍLUSTÍPUSOK A nyelvi jelek anyagi megjelenésének megfelelő stílustípusok Beszélt stílustípusok írott stílustípusok A beszédesemény szerkezetének megfelelő stílustípusok Párbeszéd Monológ A nyelvi közlés szövegtípusának megfelelő stílustípusok A tudományos stílustípus A média stílustípusa Reklámstílus A beszédhelyzetnek megfelelő stílustípusok (a résztvevők társadalmi vagy más viszonya alapján) A mindennapi társalgási stílustípus A szleng mint stílusváltozat Hivatalos stílus A nyelv esztétikai célzatának megfelelő stílustípusok A nyelvhasználat egyéni sajátosságainak megfelelő stílustípusok Az egyéni stílus A szakmai stílus A STÍLUSVÁLTOZATOK ÉRINTKEZÉSE: A STÍLUSPLURALIZMUS A STÍLUSVÁLTÁS A stílusárnyalatok mint választási lehetőségek STÍLUSÁRNYALAT A NYELVI ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁBAN MEGNYILVÁNULÓ STILÁRIS IGÉNYESSÉGTŐL FÜGGŐ STÍLUSÁRNYALATOK 3. A KOMMUNIKÁCIÓS KÖRÜLMÉNYEKTŐL FÜGGŐ STÍLUSÁRNYALATOK V ]

13 A megnyilatkozó és a befogadó kapcsolatából adódó stílusárnyalatok Az értelmi és érzelmi-hangulati hatást keltő nyelvi eszközök felhasználásának arányától és milyenségétől függő stílusárnyalatok Az eufemizmus A kakofemizmus A gúny A nyílt gúny Az irónia A maró gúny A komikus nyelvi formák, azaz a verbális humor stíluseszközei A megnyilatkozás keletkezésének és befogadásánakidejéhez tapadó stílusárnyalatok A szövegtípustól, -műfajtól függő stílusárnyalatok A megnyilatkozónak a közlendőhöz, a témához való érzelmi viszonyulásától függő stílusárnyalata UGYANARRÓL - TÖBBFÉLE STÍLUSÁRNYALATTAL STÍLUSÁRNYALATOK KEVEREDÉSE III. STÍLUSKRITIKA 1. A szépirodalmi stílus mint az egyéni művészi stílus megvalósulása A NEM MŰVÉSZI ÉS A MŰVÉSZI STÍLUSTÍPUS ELKÜLÖNÍTÉSE A MŰVÉSZI STÍLUS KAPCSOLATA A NEM MŰVÉSZI STÍLUSTÍPUSOKKAL A művészi stílusba beemelt társalgási stílus A művészi stílusba beemelt szlengelemek Tudományos stílus a szépirodalmi szövegben A szakmai stílus a szépirodalmi szövegben Népi szóhasználat a szépirodalmi szövegben A MŰVÉSZI V A G Y SZÉPIRODALMI STÍLUS - AZ EGYÉNI SZÉPÍRÓI STÍLUS 4.1. Az egyéni művészi stílus és a stiláris eszközök összefüggése A művészi stílus és a magyar nyelv hangzása A művészi stílus és az alkotói kreativitás 4.2. A mű egyedi stílusa a műnemekhez való viszonyában ( & ) 4. A MŰVÉSZI STÍLUS MINT A MŰ EGYEDI STÍLUSA 667 * A költészet egyedi stílusa Nagyfokú entrópia Az áthallások megszaporodása Merész képek 671 _ 672

14 A kopárság szépsége" _ A próza stílusa A dráma stílusa A mű egyedi stílusa a szövegtípushoz való viszonyában A mű egyedi stílusa a szövegműfajhoz való viszonyában A mű egyedi stílusa az irányzatokhoz való viszonyában A mű egyedi stílusa diakrón szempontból STILIZÁLTSÁG STÍLUSEGYSÉG - STÍLUSRÉTEGZETTSÉG - STÍLUSPLURALIZMUS AZ EGYEDI SZÉPÍRÓI MŰBEN STÍLUSVÁLTÁS AZ EGYÉNI SZÉPÍRÓI STÍLUS FELTÁRÁSÁNAK MÓDSZEREI, GONDJAI Stilisztikai fogalomtár 691 A stilisztikai szakirodalomból 709 FORRÁSOK 743 Rövidítések 745 Tárgymutató 746