SZKSZAINE NAGY IRMA / /

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZKSZAINE NAGY IRMA / /"

Csongor Veres
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 SZKSZAINE NAGY IRMA / / L H R O M A G 1 A R S Z Ö V E G T A N OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1999

2 TARTALOM ELOSZD SZÖVEGTAN = TEXTOLÓGIA = SZÖVEGTUDOMÁNY Q 6 1. A szövegtan fogalma 2. A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései 3. A textológia anyaga és tárgya 4. A textológiai kutatás célja 5. A textológia feladata (T^A textológia gyökerei 7. A textológia kialakulása és fejlődése ^ 8^)V textológia elméleti keretei (jk)a szövegtan ágai 10. A szövegtan a tudományok rendszerében A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományágakkal.v A mondattan és a szövegtan kapcsolata A szövegtan kapcsolata a stilisztikával ^10.3. A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal I 11. A magyar nyelvű textológia / A magyar nyelvű textológia elméletének kidolgozása A magyar nyelvű textológia vázlatos tudománytörténete ^ 2. A SZÖVEG 1. A szöveg szó jelentése és eredete j 2. Mi szöveg? 3. Mi egy szöveg? 4. Mi a szöveg? "TI. A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól [y ^ (SÍT I í 46 i

3 ( X T ) ' 4.2. A szöveg szembeállítása a szövegmondattal 4.3. A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből 4.4. A szöveg kapcsolódása a langage szintjeihez 4.5. A szöveg és a nyelv viszonya TEXTUALITAS n 1. Textualitás fl ü 2. A szövegértékűség 2.1. A szövegértékűség fogalma 2.2. A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők 3. A szövegösszefüggés 3.1. A szövegösszefüggés fogalma 3.2. A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái 3.3. A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége 3.4. A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint 3.5. A szövegösszefüggés hatósugara A lineáris típusú szövegösszefüggés eszközei, jelei A globális jellegű szövegösszefüggés eszközei, megnyilvánulásai 3.6. A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint Pontszerű utalás Foltszerű utalás 3.7. A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint 3.8. A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint 3.9. A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége 4. A SZÖVEG AKUSZTIKUMA 1. Az élőbeszéd 2. A szövegfonetika tárgya 3. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei 4. A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára 4.1. A beszélt nyelv kötetlen szövegeinek akusztikus jellemzői 4.2. Az előadott kötött szövegek akusztikuma 4.3. A felolvasás akusztikus sajátságai 5. Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek 5.1. A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe I í ÍT ) V 69 22) "' /75-yi V

4 5.2. A szövegtagolás poétikai eszközei 5.3. A szövegszók akusztikuma 5.4. A szöveg ritmikai kohéziója 5.5. A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója 6. A magyar akusztikus stílusideál 6.1. A tájnyelvi hangzás 6.2. Az archaikus ejtés 7. A magyaros intonálás megtörése 7.1. Idegenszerű beszéd 7.2. Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben 7.3. Hangzáskeverés 8. Belső hallás ek 5. A SZÖVEG ÍROTT FORMAJA 1. A z íráskép 2. írásforma 3. A nyomdatechnikai eljárások 4. A z írástípusok 5. A betűtípusok 6. A z írásjelhasználat ek 6. MULTIMEDIÁLIS SZÖVEGELŐ A 1. A multimediális szöveg {4 'J 2. A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai 3. A látható nyelv a költészetben 3.1. Betű- és sortipografizálás 3.2. Vizuális költészet Képversek Konkrét költészet 4. Multimediális szövegek a reklámban, a publicisztikában 5. A multimediális szövegek értelmezése (

5 7. SZÖVEGGRAMMATIKA U A szöveggrammatika fogalma 2. A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása 3. A szövegkonnexitás p*. A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei 4.1. Egyes szófajok A névelő A névmás A főnévi névmások A melléknévi névmások A névmási határozószók A sorszámnév Az ige 4.2. Promondat 4.3. Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak 4.4. Utalás ragozással 4.5. Utalás jelezéssel 4.6. Az egyenes idézés l f ÖSZÖVEGSZEMANTOKA A szövegszemantika 2. A szöveg jelentése 3. A szövegkohézió 3.1. Szövegkohéziót teremtő lehetőségek 3.2. A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint 4. A szöveg globális kohéziója ^, 4.1. A szöveg tematikus szöveghálója 4.2. A cím 4.3. A fókuszmondat 4.4. A tételmondat 4.5. A szöveg indító és záró mondata 4.6. A kulcsszó 4.7. A szemantikai kapcsolódás (progresszió) 4.8. Helyet jelölő szemantikai kötőelemek 4.9. Az időt jelölő szemantikai kötőelemek 5. A szöveg lineáris kohéziója 5.1. Korreferencia Ismétlés Azonosítás Rokon értelmű szó BT S\ , o V 164 v_v

6 Értelmezés Körülírás Azonos alakú szó 5.2. Mezőösszefüggés 5.3. Asszociációs mező 5.4. Mellérendelő kötőszók 5.5. Szemantikai hiány (ellipszis) ^ 9. SZOVEGPRAGMATIKA aa 1. A szövegpragmatika fogalma 2. A szövegpragmatika fő elméleti forrásai 2.1. Kommunikációelmélet 2.2. Beszédaktus-elmélet 2.3. Grice interakcióelmélete 3. Á sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői 3.1. A szövegértéshez szükséges nyelvi (nyelvhez kötődő) tényezők y,- j j Közös nyelvűség A kontextus í" Nyelvi-pragmatikai kötőelemek ML Az aktuális tagolás Fogódzók a téma-réma elkülönítésére A téma-réma sorrendje Tematikus progresszió Deixis Pragmatikai jellegű kötőszók Pragmatikai előfeltevés (preszuppozíció) Pragmatikai implikáció Pragmatikai következtetés A szövegalkotó nézőpontja 3.2. A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők Közös előismeretek Közös előzmény A szituáció A szöveget kísérő nonverbális eszközök V *"" ' : 207 & ~228] j

7 A SZÖVEG SZERKEZETE V 242 l i 1. A szöveg szerkesztettségi típusai A szövegszerkezet egységei A szövegstruktúra fajtái A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői pi3 3. A szöveg mikroszerkezeti egységei 2% 3.1. A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat A szövegmondatok kapcsolódásának típusai Folytatásos szövegmondatok Nem folytatásos szövegmondatok A mondattömb A konstrukciótípus A bekezdés A szöveg makroszerkezeti egységei A makroszerkezeti egységek funkciója A makroszerkezeti egységek hírértéke A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése ^ek 273, SZÖVEGTIPOLÓGIA ^ "275! 1. Intuitív szövegtípus-kompetencia Szövegtipológia Szövegtípus A szövegtipológia elméleti keretei A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei Szövegtipológia-fajták Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján A magyar szövegtipológia 280 <ö 8. Szövegtípus-szembenállások A nyelvhasználat szabályozottsága A közlemény közege Az információ iránya (287 ] 8.4. A közlemény jellege A közlemény funkciója A közlemény tárgya 291

8 \\ 8.7. A szövegtípus hatóköre Szövegtípusok átalakulása Szövegtipizálási gondok JL 294 I A SZÖVEG S I I L m ^ A szöveg és a stílus viszonya A szövegtan és a stilisztika kapcsolata Stíluskohézió A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei 297 & 4.1. A hangzáspárhuzamok és -ellentétek A szöveg stílusára kiható szó- és kifejezéskészlet A mondatépítés mint szövegstílus-jellemző A mondatkapcsolással összefüggő mondatalkotás 302 rj 4.5. A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok A képek A stílus ökonómiája Stílusutánzás A stílusárnyalat A műfajiság Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása f j 328 SZÖVEGEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS O 32S, g ) 1. A szövegek közötti kapcsolat típusai A radiális kohézió Intertextuális kohézió 330 ^ A párbeszéd Szöveg a szövegben A fordítás A szövegköziség A szövegköziség jellemzői A szövegköziség okai A szövegköziség (transztextualitás) típusai Az intertextualitás" Korlátozott intertextualitás", azaz intratextualitás Általános intertextualitás" A szó szerinti idézés 342

9 \ Az idézett szöveg montázsszerű beépítése Jelöletlen idézetek A vendégszöveg átlényegülése 3.2. Paratextualitás 3.3. Metatextualitás 3.4. Hypertextualitás 3.5. Architextualitás 14. SZOVEGALKOTAS Á t ) L 1. A szövegalkotás mibenléte 2. A szövegalkotás feltételei 3. A szövegalkotás körülményei 4. A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai 5. A szövegalkotás szabályai 5.1. A szövegképző szabályok Egység Haladás Folytonosság Tagoltság Arányosság Teljesség - befejezettség Törlés 5.2. A művészi szövegképzés A szövegalkotás terve és a kész mű viszonya A művészi szövegformáló eljárások 6. Szövegjavítás 6.1. Szövegkorrekció-típusok Helyesírás-változtatás Lexikai változtatás Grammatikai természetű átalakítás Pragmatikai jellegű változtatás Stiláris indítékú változtatás Tartalmi módosítás Prozódiai indítékú korrekció )

10 s 15. SZOVEGBEFOGADAS TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉS A szövegbefogadás 1.1. A szövegbefogadás elméleti keretei 1.2. A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai 1.3. Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor 2. A szövegértés 2.1. A szövegértés foka 2.2. A szövegek informativitása a befogadó számára 2.3. A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők 2.4. A szöveg megértésének pragmatikai kerete 2.5. A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők 3. Szöveginterpretáció: szövegértelmezés - szövegmagyarázat 3.1. A szövegértelmezés folyamata 3.2. A szövegértelmezés módja 3.3. Szöveginterpretációs típusok az eljárás, a módszer alapján 3.4. A szövegtípusok szerinti szövegértelmezés A köznapi szövegek értelmezése Szakmai szöveg értelmezése Vallásos tartalmú szövegek magyarázata Irodalmi szövegek interpretációja 4. A szöveg hatása ^ 1. A nyelvészeti indíttatású textológiai elemzés mibenléte 1.1. Tárgya 1.2. Célja 1.3. Érvényességi köre 1.4. Területei 1.5. A textológiai elemzés módszerei 1.6. A textológiai elemzés típusai hatókörük szerint A textológiai elemzés típusai a szöveg megközelítésének módja alapján A textológiai elemzés típusai az elemzés jellege alapján 1.7. A textológiai elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai 1.8. A textológiai elemzés módszeres lépései 2. Irodalmi szövegek textológiai elemzésének sajátossága f 384" r

11 \\ 17. TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉSI MINTÁK I. Textológiai elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint I/I. Határozottság - határozatlanság I/II. A párhuzam és az ellentét együttes szövegszervező szerepe II. Textológiai elemzés két szempont együttes érvényesítésével II/L A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben II/II. A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia III. Komplex textológiai elemzés III/I. Egymondatos vers textológiai vizsgálata III/II. Részszöveg szövegtani megközelítése III/III. Leíró jellegű vers szövegtani elemzése TEXTOLÓGIAI FOGALOMTÁR 463 A TEXTOLÓGIAI SZAKIRODALOMBÓL 477 JELMAGYARÁZAT 499 RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA 499 NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 501

Hasonló dokumentumok

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani