P2. oldal A Program elősegíti azt a szemléletváltást, amelynek értelmében a társadalom tagjainak, szervezeteinek és az állami szerveknek oly módon kel
|
|
- Ignác Papp
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 P1. oldal 100/1999. (XII. 10.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Programról 1 Az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta az országgyűlési határozat mellékletét képező Országos Fogyatékosügyi Programot. Melléklet a 100/1999. (XII. 10.) OGY határozathoz Országos Fogyatékosügyi Program Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi tv.) 26. -a alapján benyújtott Országos Fogyatékosügyi Programot (a továbbiakban: Program) megtárgyalta és elfogadta, amelynek alapján a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében a következőket határozza meg: I. A Program általános céljai és alapelvei 1. A Program célja, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása érdekében azon intézkedések meghatározása, amelyeket az egészségügyi, foglalkoztatási, szociális, oktatási, közlekedési, településrendezési, településfejlesztési és egyéb állami tervezésben, az azokhoz kapcsolódó döntések meghozatala során érvényre kell juttatni, illetve azokat a kitűzött célok szerint, legkésőbb az esélyegyenlőségi törvényben megadott határidőkig végre kell hajtani. A Program átfogóan tartalmazza mindazokat az elveket, stratégiai célokat és feladatokat, amelyek az esélyegyenlőségi törvény végrehajtása érdekében összehangolt állami intézkedéseket kívánnak, de nem nélkülözheti az önkormányzatok és intézményeik, a civil szervezetek, valamint a fogyatékos személyek aktív részvételét és a társadalom egészének segítőkészségét. A Program legfontosabb politikai célkitűzése, hogy a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban álló intézkedések irányait és kereteit rögzítse azon cél érdekében, hogy a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhüljenek; az egyes emberek fizikai, szellemi és mentális állapotából származó társadalmi egyenlőtlensége csökkenjen, és a fogyatékos emberek minél teljesebb, hasznosabb tagjai legyenek a társadalomnak. A Program tartalmazza a fogyatékos személyekre vonatkozóan az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió dokumentumaiban előírt standardok elérését célzó hazai jogharmonizációs intézkedések szükségességét. 1 A határozatot az Országgyűlés az december 7-i ülésnapján fogadta el.
2 P2. oldal A Program elősegíti azt a szemléletváltást, amelynek értelmében a társadalom tagjainak, szervezeteinek és az állami szerveknek oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az a fogyatékos emberek teljes társadalmi egyenrangúságát biztosítsa. 2. A Program alapvető elvei, melyeknek szem előtt tartása és érvényre juttatása valamennyi intézkedést megalapozza, és elősegíti azt, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai legyenek és az alapvető emberi jogok az ő tekintetükben is érvényesüljenek, a következők: 2.1. A prevenció elve, melynek értelmében a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze A normalizáció elve, mely szerint minden fogyatékos (akadályozott) személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatot létesíthessenek és kapcsolatokat tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a fizikai helyváltozáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (közlekedés, akadálymentesítés, szállító szolgálatok), a megfelelő kommunikációs eszközök használatát, a tömegkommunikáció és a személyes kommunikáció (távközlés, jelnyelvi tolmácsok, olvasható információk stb.) terén egyaránt. Amennyiben a társadalmi kapcsolatok megteremtésének és ápolásának feltételei a megfelelő technikai eszközökkel sem biztosíthatóak, úgy törekedni kell olyan személyi segítségnyújtási formák, szolgáltatások feltételeinek megteremtésére, amelyek révén a mindennapos társadalmi érintkezés fenntartható. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal, valamint az egészségügyi, oktatási, szociális, államigazgatási intézményekkel és munkahelyükkel hagyományos vagy korszerű technikai eszközökön keresztül (pl. távoktatás, távmunka, internet-hozzáférés stb.) Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról, az általuk helyesnek, tisztességesnek tartott és érdekeiknek megfelelő elvek követéséről. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei a társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek. Fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek.
3 P3. oldal 2.6. A rehabilitáció elvének megfelelően a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttműködését a megfelelő közszolgálati intézményekkel. Így lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttműködésüket egyenlő felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe A személyhez fűződő jogok védelmének elve alapján felül kell vizsgálni az általános szabályok érvényesülését a fogyatékos személyek vonatkozásában, így különösen a gyámságra és gondnokságra vonatkozó szabályozást. 3. A fogyatékos személyek számára nyújtott támogatások és ellátások legfőbb céljai: 3.1. A fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását szolgáló támogatások (pénzben, természetben, szolgáltatásban, speciális feltételek megteremtésében) célja az, hogy a fogyatékos emberek helyzete, életfeltételei javuljanak, hogy teljesebb életet élhessenek és a fogyatékosságukból eredő terheik csökkenjenek, illetve képessé váljanak az állapotukból eredő hátrányok csökkentésére Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében valamennyi támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember maga rendelkezhessen élete célkitűzéseiről, az azokhoz vezető utakról, megvalósítandó emberi és morális értékeiről. A támogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és - indokolt esetben - szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul Az egyenlő esélyű hozzáférést szolgáló intézkedések célja, hogy a fogyatékosságból származó társadalmi hátrányokat enyhítő valamennyi megerősítő jog, támogatási és ellátási forma valamennyi fogyatékos embert egyformán megillessen. Az elbírálás folyamatában érvényesüljön az átláthatóság és ellenőrizhetőség. Az ellátásokat a párhuzamos szabályozást elkerülve, a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének szabályaival összehangoltan kell átalakítani. II. A Program stratégiai céljai A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat. A konkrét gyakorlati lépések és fejlesztési irányok stratégiai megalapozását a következő célok szolgálják: 1. A rehabilitációval kapcsolatos célok A rehabilitáció során törekedni kell arra, hogy a fogyatékos ember képessé válljon, illetve megőrizze képességét az/a
4 P4. oldal - alapvető fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történő ellátására, - emberi kapcsolatok létesítésére és azok fenntartására, családi, rokoni, közösségi kapcsolatrendszer szintjén egyaránt, - önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására és az előbbre jutásra minden területen, - saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására, - szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben. Ahhoz, hogy a fogyatékos személyek teljesebb életet élhessenek, rehabilitációs segítséget kell számukra biztosítani. A rehabilitációs folyamat alapja az egyéni rehabilitációs terv, amely a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek és együttműködési készségének megfelelő program. A rehabilitációs programok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szakember-ellátottság biztosítása. 2. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók A fogyatékos emberek társadalmi elfogadását, befogadását azzal lehet erősíteni, ha megélhető és általános tapasztalattá válik a többségi társadalom számára a velük való mindennapos kapcsolat, ha a társadalom tagjai tudomásul veszik, hogy a fogyatékos emberek közöttünk élnek és közénk tartoznak. E közösségvállalással összefüggő tennivalók a következők: - a társadalmi támogatások eszközeivel arra kell törekedni, hogy a fogyatékos emberek megmaradhassanak természetes környezetükben, otthonukban, családjukban, lakóhelyi közösségükben kaphassák meg az életvezetésükhöz szükséges támogatásokat; - amennyiben a különböző támogatási formák igénybevétele mellett sem biztosítható a fogyatékos személy saját otthonában történő megfelelő ellátása, úgy törekedni szükséges arra, hogy nyitott, humanizált és modernizált, külső kapcsolataiban gazdag intézményi elhelyezés mellett kaphassa meg a megfelelő ellátást; - az oktatási és a munkaerő-piaci integráció kiteljesedésével, a közlekedési feltételek javításával, a tájékozódás szélesítésével arra kell törekedni, hogy egyre több egészséges gyermek és felnőtt pozitív élményként élje meg a fogyatékos emberekkel való napi kapcsolatait. A szemléletváltást megcélzó társadalmi programok hosszú távon hozhatnak értékelhető és kedvező változásokat. A helyi közösségben, a közvetlen környezetben a segítőkészség erősítésével, a társadalmi szolgáltatások bővítésével együtt lehet alapvető változásokat elindítani. Arra kell törekedni, hogy egyre több egészséges gyermek és felnőtt pozitív élményként élje meg a fogyatékos emberekkel való napi kapcsolatait. 3. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása A fogyatékos személyek számára nyújtott segítségnyújtás formáinak elérhető kínálata jelentősen gazdagodott. Ahhoz azonban, hogy az életminőséget jobbítani képes lehetőségek valóban elérhetőkké váljanak, bizonyos területeken további lépésekre, vagy célzott fejlesztési programokra van szükség: - A motorizáció, telekommunikáció és informatika mai szintjén a jelenleginél sokkal szélesebb körben lehet kellő rugalmassággal adaptálható technikai eszközök használatát biztosítani.
5 P5. oldal - A szociális intézményi ellátások szabályozására és fejlesztésére irányuló szociálpolitikai prioritások mellett, egyre jelentősebb figyelem fordítandó az alapellátási körbe tartozó személyi segítő szolgálatok kiépítésére és szabályozására, az önkormányzati, állami és nem állami kötelezettségvállalás pontosítására. Erősíteni szükséges a civil szervezetek nagyobb részvételét az ellátásokban. - Növelni szükséges a nappali elfoglaltságot és megfelelő ellátást biztosító szolgáltatási kört, amelynek igénybevétele segíti a fogyatékos személyek szüleit, hozzátartozóit a munkavállalásban. - Ösztönözni kell a fogyatékos személyek támogatási szolgáltatásaira felkészítő és élefeltételeinek a javítását célzó felsőfokú szakemberképzést. - Ösztönözni kell a fogyatékos személyek oktatásban történő integrációját, különösen az életfeltételeiket javító felsőfokú végzettség megszerzését. - A munkahelyi integráció elősegítése érdekében szélesíteni kell azokat az eszközöket, feltételeket, amelyek igénybevétele mellett több fogyatékos ember dolgozhat az ép emberekkel együtt. - Bővíteni szükséges mindazon információszolgáltató, tanácsadó, közvetítő szolgálatokat és tréningeket, amelyek révén a fogyatékos emberek tájékozódhatnak az általuk igénybe vehető szolgáltatások köréről, s amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az igényeiket érvényesíthessék. 4. A fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében Az elemi létszükségletek biztosításán túlmenően alapvető prioritás azon feltételek és támogatások erősítése, amelyek lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a fogyatékos emberek érintkezésbe léphessenek más emberekkel és intézményekkel. Kiemelt figyelmet érdemelnek e szempontból is a fogyatékos hallgatók felsőoktatásban való részvételének a támogatása, illetve a kommunikációs eszközök és szolgáltatások (jelző- és hívórendszerek, speciális írott és elektronikus kommunikációs technikák: jeltolmácsok és egyéb kommunikációs segítők és közvetítők), a közlekedési feltételeket jobbító megoldások kialakítására irányuló fejlesztések (szállító szolgálatok, közlekedési támogatások, közlekedési eszközök adaptálása), valamint az épített környezet akadálymentesítése. III. A Program által érintett fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatása A fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetéről kevés adat, illetve társadalomtudományi ismeret áll rendelkezésre. A fogyatékossággal élő népesség helyzetének megismerése érdekében kutatásokra, statisztikai adatgyűjtésekre van szükség. Az adatfelvételek, kutatások során kapott információk alapján határozható meg a fogyatékos személyek létszáma és értékelhető élethelyzetük. A fogyatékos személyek létszámának felmérésére az évi népszámláláskor került sor, mely szerint 368 ezer fő volt a számuk, ez a népesség 3,5%-át tette ki. Az adatfelvétel - a KSH szerint is - alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszámot ezer főre becsülhetjük.
6 P6. oldal A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 38%, kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (43,3%-ban). A fogyatékos személyek 31,8%-a születése óta szenved fogyatékosságban. Az évi népszámlálás kategóriái szerint megállapítható, hogy a fogyatékos személyek közül legnagyobb arányt a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik (40%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 19%, a vakok és gyengénlátók aránya kb. 18%, egyéb fogyatékosságban (hallás-, beszédzavar) közel 20%-uk szenved. Az évi népszámlálás szerint a fogyatékos személyek 11,2%-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek. Kisebb arányban a vakok és a hallássérültek, az értelmi fogyatékosok ebből kirekesztődnek. A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb fogyatékosok 9,6%-a egyáltalán nem járt iskolába (az értelmi fogyatékosok esetében ez az arány 41,6%) 37%-uk nem fejezte be az általános iskolát, s befejezett alapfokú iskolázottsággal is csak 30%-uk rendelkezett. A felsőoktatási képzési formákban tanuló 250 ezer hallgató közül kb. 250 a fogyatékos személy, az államilag finanszírozott 160 ezer nappali tagozatos hallgató közül pedig kb. 170 fő (vagyis 1 ezrelék). A fogyatékos személyek munkavállalási esélyei rendkívül kedvezőtlenek. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság gazdasági aktivitása 43,6%, ezzel szemben a fogyatékos személyeké mindössze 16,6% volt. Az évi mikrocenzus adatai szerint a lakosság gazdasági aktivitása 9%-kal esett vissza, feltételezhető, hogy a fogyatékos személyek esetében ennél nagyobb mértékű visszaeséssel kell számolni. A fogyatékos személyek 16,4%-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 22,8%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 49,3%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban él, míg megközelítőleg 11,5%-uk intézetben kapott elhelyezést. A fogyatékos személyek részére a szociális ellátórendszer három speciális pénzbeli és négy speciális személyes gondoskodást nyújtó ellátási formát biztosít. A pénzbeli ellátásban, illetve a személyes gondoskodásban részesülő fogyatékos személyek száma megközelítőleg összesen 410 ezer, bár többen részesülnek kettő vagy többszörös ellátásban. Legnagyobb mértékű a pénzbeli támogatásban részesülők száma: vakok személyi járadékában - amelyet a 18 éven felüli vak személyek kapnak, akikről intézményben nem gondoskodnak - 42 ezer fő, magasabb összegű családi pótlékban - amelyet a fogyatékos, illetve a tartós, krónikus betegségben szenvedő gyermekek és fiatal felnőttek kapnak ezer fő részesül, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását - amelyet a súlyos mozgáskorlátozott személyek kapnak, akik a tömegközlekedést nem képesek igénybe venni ezer fő veszi igénybe.
7 P7. oldal A személyes szociális gondoskodási szakellátások közül nappali ellátás keretében 68 intézetben 1500 fő részére biztosítanak ellátást döntően az önkormányzatok. Az átmeneti elhelyezésben, gondozóházban részesülők száma igen kevés. Tartós ellátásban, ápoló-gondozó otthonokban 10 ezer fő, rehabilitációs intézményekben 5 ezer fő részesül. A bentlakásos intézmények többsége súlyos értelmi fogyatékosok ellátását, míg a rehabilitációs intézmények főként a mozgássérült értelmi fogyatékosok és vak személyek gondozását végzik. Egy ben készített kérdőíves felmérés szerint a fogyatékos személyt ellátó családok 45%-ának elsődlegesen kórházakkal van kapcsolatuk, s mindössze 5%-ban említették, hogy rehabilitációs központtal, 3%-ban pedig, hogy korai fejlesztő központokkal is kapcsolatban állnak. Problémaként jelentkezik, hogy a szolgáltatások messze vannak a családok lakóhelyétől, sokak számára nem, vagy csak részben hozzáférhetőek. A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét jelenleg az határozza meg, hogy milyen a család társadalmi helyzete, mennyire elérhetőek a szolgáltatások, mennyire képesek finanszírozni a hátrányos helyzetből eredő kiadásokat. Annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek létszámáról, életkörülményeikről pontosabb helyzetképet kapjunk, szükséges: - a évi népszámlálás során a fogyatékos személyek társadalmi helyzetére vonatkozó kibővített adatfelvétel történjék, - kutatásokat, felméréseket és elemzéseket kezdeményezni és támogatni, különös tekintettel a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismerhető igényeikhez igazodó programokra. IV. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok Az esélyegyenlőségi törvény elfogadásával megteremtődtek a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségének keretei és azok érvényesítése érdekében a következők megvalósítása szükséges: 1. A környezet területén Az esélyegyenlőségi törvény meghatározza, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az akadálymentes, illetve érzékelhető és biztonságos környezetre, mely kiterjed a közlekedéssel, valamint az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. Az épített környezet akadálymentesítése, a fogyatékos személyek igényei szerinti átalakítása érdekében meg kell kezdeni az érvényes építési jogszabályok és szabványok áttekintését, s annak felmérését, hogy azok - közhasználatú építmények vonatkozásában - mennyiben teljesülnek. Az épített környezet akadálymentesítése körében prioritásként kell meghatározni az állami, közigazgatási szervek épületeinek, különösen az egészségügyi, nevelési, oktatási és szociális intézmények teljes akadálymentessé tételét és azokban az információhoz jutást (tájékoztató táblák, hangjelzések stb.). Ennek keretén belül minden minisztérium a költségvetésében rendelkezésre álló újonnan induló beruházási költségének 2%-át kell a saját közintézményeinek akadálymentesítésére fordítani.
8 P8. oldal Minden induló, új állami beruházás esetén (címzett, céltámogatás) a támogatás odaítélésénél kötelezővé kell tenni azt, hogy a létesítendő épület megfeleljen az akadálymentes épített környezet elvárásainak. Költségvetési célelőirányzat létrehozása indokolt annak érdekében, hogy az önkormányzatok, valamint a civil szféra hasonló jellegű programjai is támogatásra kerüljenek. Ennek keretében a fogyatékos emberek közlekedésének, mobilitásának elősegítése érdekében olyan programok támogatását szükséges biztosítani, melyekben a közlekedést megkönnyítő eszközök, módszerek kialakítására kerül sor (pl. nyílt felületű műtárgyak felismerése vakok számára, közlekedési lámpák hangjelzéssel történő ellátása, járdaletörések, utcai rámpák stb.). A fogyatékos emberek bentlakásos szociális ellátását biztosító intézmények körében fel kell mérni, hogy milyen mozgási lehetőséget biztosítanak azok építészeti adottságai a bentlakó ellátottak számára, s az akadálymentesítés szempontjainak megfelelő pályázati programokat kell kidolgozni és támogatni. 2. A kommunikáció területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos embernek alapvető joga, hogy hozzájuthasson a közérdekű, valamint a jogaik gyakorlásához kapcsolódó információkhoz. Ez a hozzáférhetőség kettős követelményt jelent: egyrészt magába foglalja azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, másrészt pedig biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. A kommunikáció lehetőségét a közszolgáltatások biztosítása során is érvényesíteni kell. Ennek érdekében: - Indokolt legalább napi egy hírműsor híreinek siketek által is megérthető kijelzése - feliratozással és/vagy jelnyelvi tolmács segítségével - a médiaszabályozás eszközeivel, valamennyi országos televízió műsorszolgáltatásaiban. - Biztosítani szükséges a közszolgáltatások minden területén (pl. hivatalos ügyek intézése) a hozzáférhetőséget a fogyatékos személyek számára, a hétköznapi együttműködés és kommunikáció terén is. - Szükséges, hogy a fogyatékos személyekről és az esélyegyenlőségük megteremtésének érdekében tett intézkedésekről szóló információk folyamatosan jelenjenek meg a médiákban, a társadalom tagjainak pozitív irányú szemléletváltása, elfogadottsága érdekében is. 3. A közlekedés területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a tömegközlekedési eszközöknek és az utasforgalmi létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Megállapítja továbbá azt is, hogy azon fogyatékos emberek számára, akik bármely fogyatékosság következtében jelentősen akadályozottak a közlekedésben, szállító szolgálatokat kell biztosítani, valamint a közhasználatú parkolókban megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Ennek érdekében: - Szükséges a tömegközlekedési eszközök állapotának felmérése, az új beszerzésekre vonatkozó szabványok hozzáigazítása a fogyatékos emberek igényeihez, illetve a használt tömegközlekedési eszközök speciális kiegészítőkkel való felszerelésére irányuló programok beindítása.
9 P9. oldal - Indokolt a jelenlegi jogszabályok módosítása, figyelembe véve az akadálymentesség szempontjait, ennek érvényesülése érdekében felül kell vizsgálni a KRESZ-t, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletet. A közutak tervezéséhez használatos műszaki irányelv tervezett módosításánál a mozgáskorlátozottak közlekedési igényeit is figyelembe kell venni, valamint tervezési segédletet kell kiadni, mely szakmai útmutatóként szolgál a közúti létesítmények fogyatékos személyek közlekedését segítő kialakítására. - A közhasználatú parkolókban megfelelő számú parkolóhely és parkolókártya biztosításáról kell gondoskodni. Ennek keretében szükséges felmérni az autópályák mentén és az önkormányzati kezelésben lévő városi/települési parkolók és létesítmények indokolt mértékét. - Szükséges segíteni a fogyatékos személyek állapotához igazodó egyéni közlekedési lehetőségek igénybevételét, különösen a mozgássérültek és a súlyos viselkedési zavarral, vagy bármely más fogyatékossági okból a tömegközlekedésben részt venni képtelen fogyatékos személy esetében. 4. Az egészségügy területén Az egészségügyi ellátás vonatkozásában alapvető követelmény, hogy biztosítani kell a fogyatékos személy részére az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást, melynek során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a fogyatékos személy rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését. A fogyatékos személyek helyzetének javításában a következő intézkedések szükségesek: - az orvosszakmai minősítési rendszer átalakításával szükséges olyan komplex szakmai kritériumrendszer kimunkálása, amely egyaránt vonatkozik az egyén állapotára, ezen belül a fogyatékosság mértékének megállapítására, a szükséges rehabilitáció fő irányaira, a megmaradt funkciók alkalmazására, - a feladat megoldásához szükséges a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakember-ellátottság megteremtése, a képzési rendszer javítása, - javaslatot kell készíteni az Országos Orvosszakértői Intézet jövőbeni működésére az egészségügy és a társadalombiztosítás reformjához igazodóan, - felül kell vizsgálni a gyógyászati segédeszköz-ellátást, a hozzájutás és a forgalmazás feltételrendszerét, valamint azt, hogy a gyógyászati segédeszközellátás területén a fogyatékos emberek esetében a fokozott igénybevétel függvényében milyen megoldások biztosíthatnak kedvezőbb ellátási feltételeket. Ezen belül megoldandó a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésének, illetőleg a használt eszközök újrahasznosítási lehetőségeinek kidolgozása, - prevenciós célzattal kutatások támogatása a veleszületett fogyatékosság kockázatának, a koraszülések számának csökkentésére, valamint a terhességek alatti korai szűrések kiterjesztése, speciális egészségügyi beavatkozások bővítése, melyek révén csökkenthető a fogyatékosság kialakulásának mértéke, - az egészségügyi intézményekben javítani szükséges a fogyatékos személyek állampolgári jogainak érvényre juttatását, illetve a jogérvényesítési feltételeket, - át kell tekinteni az egészségügyi szolgáltatások könnyebb hozzáférési lehetőségét (pl. szűrővizsgálatok stb.) és programot kidolgozni a megvalósíthatóságra,
10 10. oldal - szükséges a fogyatékos személyek által igényelt, közvetlenül a fogyatékosságukkal összefüggő egészségügyi szolgáltatásokon belül a műszerellátottság felmérése. 5. Az oktatás, képzés területén Az esélyegyenlőségi törvény a közoktatásról szóló törvénnyel összhangban a fogyatékos személy alapvető jogaként határozza meg, hogy állapotának megfelelően, életkorától függően meghatározott oktatáshoz való alkotmányos jogait gyakorolhassa. A közoktatási törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat, az integrált oktatás jogi kereteit a törvény biztosítja. Ennek érdekében: - Szükséges, hogy valamennyi képzési rendszerben megkezdődjék az integrált képzési formák meghonosítása, növekedjék a fogyatékos tanulók sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételekkel rendelkező közoktatási intézmények száma. - Az integrált oktatási formák elterjedése érdekében a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben, valamint az akkreditált továbbképzési formák között ki kell dolgozni azon speciális tanervfejlesztő programokat, amelyek révén a pedagógusok jártasságra tehetnek szert a fogyatékos gyermekekkel való kommunikációban ( jelelés, Braille-írás), illetve amelyek felkészítik a pedagógusokat a fogyatékos gyermekek magatartási és tanulási nehézségeinek áthidalására a többségi általános iskolai feltételek között is. A pedagógusok speciális követelményekre való felkészítését és továbbképzését folyamatossá kell tenni. - Szükséges megvizsgálni az egészségügyi, szociális, humánpolitikai szakemberképzésben azokat a lehetőségeket, amelyek a fogyatékos emberekkel történő speciális kommunikációs technikák elsajátítását segítik. - Az integrált képzés keretein belül az egyes iskolai tanterveket olyan speciális kiegészítésekkel kell ellátni, amelyek a fogyatékos tanulók iskolavégzését megkönnyítő feltételeket, így a távoktatást, az iskolalátogatás részleges felmentésének lehetőségeit és kötelmeit egységes szemléletben szabályozzák. - A fogyatékos gyermekek számára biztosított speciális képzési formák bővítését és az integrált oktatás közötti határok átjárhatóságának erősítését célul kell kitűzni. A felülvizsgálati rendszer átvilágítása és reformja alapján biztosítani kell azoknak a szabályoknak és eljárásoknak a végrehajtását, amelyek során a speciális képzés sikeresnek minősíthető a felzárkóztatás szempontjából, s amelyek alapján a tanuló az általános képzési intézményben folytathatja tanulmányait. - Növelni és fejleszteni szükséges a fogyatékos fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát, a szakképesítések megszerzésének elősegítése érdekében. - Ki kell dolgozni a felsőoktatásban tanuló fogyatékos személyek speciális tanulmányi, életvezetési, tanácsadási és lakhatási támogatásának a módszertani, infrastrukturális és pénzügyi feltételeire vonatkozó elveit és jogszabályait. - A fogyatékos fiatalok által tanulható szakmák körét bővíteni szükséges, különös tekintettel a fogyatékos egyén képességéhez és képzettségéhez, valamint a munkaerőpiac elvárásához igazodó szakképzettségi sajátosságokra.
11 11. oldal A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és foglalkoztatás összhangját. 6. A foglalkoztatás területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos személy integrált és védett foglalkoztatásra jogosult. Így a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges mértékben biztosítani a munkahelyi környezetet, a szükséges átalakításokkal, illetve berendezésekkel, szükség esetén költségvetési támogatás igénybevételével. Ha állapota miatt integrált keretek között nem lehetséges a fogyatékos személy foglalkoztatása, akkor számára speciális munkahelyek létesítésével kell a munkához való jogot biztosítani. Ennek érdekében: - Javaslatot kell kidolgozni a munkáltató rehabilitációs feladatainak szabályozására, ezen belül olyan érdekeltségi rendszer kialakítására, amely biztosítja, hogy a fogyatékos ember foglalkoztatása esetén számára a munkáltató a munkahelyi környezetet a szükséges mértékben tegye akadálymentessé. - Meg kell vizsgálni a súlyos fogyatékossággal élő személyek egyéni vállalkozóvá válását támogató kedvezmények kialakításának lehetőségét. - Ki kell dolgozni az integrált munkavégzés támogatását célzó munkaügyi programokat. E programok a közvetlen munkavégzést támogató feltételek mellett járuljanak hozzá a munkahelyre való eljutás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkavégzéshez szükséges eszközök és ergonómiai feltételek biztosításához is. A foglalkoztatáspolitikai támogatások prioritásai között helyet kell hogy kapjanak a fogyatékos emberek képzését és továbbképzését a munkahelyeken belül biztosító oktatási formák. Szükséges megvizsgálni az előszűrő vizsgálatok alkalmazásának lehetőségét a megfelelő munkábahelyezés érdekében. - A szociális munka és a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer fejlesztése során kiemelt hangsúlyt kell fektetni az alágazatok közötti együttműködés erősítésére: foglalkoztatási rehabilitációs szakemberek alkalmazásának támogatásával a családsegítő és szociális munkások alkalmazásának támogatásával a foglalkoztatáspolitikai intézményekben. Át kell alakítani a foglalkoztatás munkaadói támogatási rendszerét a foglalkoztatottak munkavégző és jövedelemtermelő képessége függvényében differenciáltan. - A fogyatékos emberek integrált foglalkoztatásának elősegítése érdekében a rehabilitációs foglalkoztatás támogatási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani. A támogatásnak minden munkáltatóra - akire ez kiterjed - differenciáltnak, a munkavállaló munkaképesség változásának (fogyatékosságának) arányában növekvőnek, a munkavégző képesség helyreállításának függvényében időben korlátozhatónak kell lennie. - Meg kell vizsgálni olyan támogatási rendszer kialakításának lehetőségét, ami a munkáltató és a munkavállaló esetében egyaránt a fogyatékossá vált munkavállaló munkahelyének megőrzésében, átalakításában, a munkavállaló átképzésében teremt érdekeltséget. - Meg kell határozni a védett foglalkoztatás formáit, jogi és finanszírozási kereteit szabályozni kell. Tartósan védett foglalkoztatást csak az integráltan nem foglalkoztatható munkavállaló számára indokolt megszervezni. - Speciális finanszírozási szabályokat szükséges kialakítani a szociális feladatokat és terápiás foglalkoztatást átmenetileg vagy tartósan egyaránt ellátó szervezetek számára.
12 12. oldal - Meg kell teremteni a fogyatékos emberek munkavállalásban való érdekeltségét a pénzbeli ellátások melletti munkavállalás feltételeinek összehangolt szabályozásával. - A szociális és a munkaerő-piaci intézmények együttműködését fejleszteni kell. Fontos, hogy a szociális intézményekben foglalkozási rehabilitációs szakemberek, a munkaerő-piaci intézményekben szociális munkások alkalmazására lehetőség legyen. - Meg kell teremteni a települési önkormányzatok érdekeltségét az inaktivitás mérséklésében. A fogyatékos emberek aktivitását elősegítő szolgáltatások fejlesztéséhez pályázati rendszerben támogatást kell biztosítani. - Tovább kell javítani a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése keretében a fogyatékos emberek munkaerő-piaci reintegrációját segítő civil szervezetek és a munkaerő-piaci szervezet együttműködését. 7. A sport és szabadidő területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, sport, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Emellett szintén elérhetővé kell tenni a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát. A fogyatékos személyek sportolása érdekében a finanszírozás átalakítása keretében szükségesek a következő feladatok: - a működési támogatás minden szervezetnek lehetőleg az épek sportjának rendszerébe integrálva kerüljön megállapításra, - az épekkel közös ifjúsági és tömegsport támogatási programokat kell finanszírozni, - a Paralimpia, a Siketek Világjátéka és a Transzplantáltak Világjátéka kvalifikációs versenyeinek támogatási programja az olimpiai támogatási programmal közösen kerüljön megállapításra, - a sporttal foglalkozó közalapítvány éves sporttámogatási összegének minimum 5%-át a fogyatékosok sportjával összefüggő speciális feladatok finanszírozására kell fordítani. A fogyatékos emberek egészségének megőrzését, az önmegvalósítást, a sikerélményt, valamint a közösség életében történő aktív részvétel kiteljesítését segíteni szükséges. Olyan programok kerüljenek bevezetésre, amelyek támogatják a fogyatékos emberek aktív szabadidős (pl. mozgás, képzőművészeti, színjátszó csoportok), sport, művészeti és rekreációs tevékenységét, különös tekintettel a hazai és nemzetközi sportesemények szervezésére, az azokon való részvételre, a speciális sportolási segédeszközök beszerzésének támogatására. A sportorvosi háttér kialakításának érdekében az alábbiakat szükséges megvalósítani: - a jelenleg működő sportegészségügyi hálózatot alkalmassá tenni a fogyatékos személyek sportorvosi ellátására, - képességmérő, normafelállító, biomechanikai, sportorvosi központi laboratórium létrehozása, - sportorvosi igazolás kötelezővé tétele a versenyzéshez, - antidopping, antidrog programokhoz való kapcsolódás.
13 13. oldal A sportszakember képzés területén mind a fogyatékos szakemberek képzésére, mind az ép emberek képzésének fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a fogyatékos sportolókkal is tudjanak a szükséges ismeretek birtokában a speciális igényeknek megfelelően foglalkozni. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani: - a tanári és edzői képzésben a fogyatékos emberek sportjának szerepelni kell, - a pedagógusokat, gyógypedagógusokat képző intézményekben a sport, a sportos rehabilitáció szerepét ki kell hangsúlyozni, - a meglevő szakembereket specifikus továbbképzésben kell részesíteni, - az analóg sportok esetében együtt kell tanítani a szakembereket (pl. röplabda, ülőröplabda), valamint a speciális sportágak esetében meg kell oldani a szakemberképzést (pl. goal-ball, torr-ball). Fontos feladat egy olyan központ kijelölése, akadálymentesítése és speciális átalakítása, ahol edzőtáborokat, szakmai továbbképzéseket, versenyeket lehet rendezni és napi szakmai helyszínként szolgálna a tömeg-, verseny- és látványsport szintjén. 8. A szociális ellátások területén 8.1. Fogyatékossági támogatás A szociális ellátórendszer átalakításának részeként gondoskodni kell a fogyatékossági támogatás bevezetéséről és a fogyatékosság jogcímén járó jelenlegi támogatásoknak (vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, felnőtt korúak magasabb összegű családi pótléka) az új rendszerbe történő integrálásáról. A fogyatékossági támogatás nem érinti a biztosítási alapon járó támogatásokat. Az ellátás bevezetése ütemezetten megvalósuló előkészítő munkát igényel. Ez többek között a fogyatékosság minősítésére vonatkozó szakmai megalapozó munkát, a szakértői feladatok módszertanának kidolgozását, a szakértői testületek felállítását és felkészítését, valamint az igazgatási szervezet működési feltételeinek megvalósítását jelenti. A szakértői feladatok módszertani megalapozása és az új szemléletű minősítési rendszer szabályainak kidolgozása során arra kell törekedni, hogy a biológiai károsodások számbavétele mellett értékelésre kerüljön a társadalmi életben való aktív részvétel akadályozottságának ténye is. Ezt követően gondoskodni kell a fogyatékossági támogatással kapcsolatos államigazgatási feladatoknak a jelenlegi igazgatási szervezeti rendszerbe történő integrálásáról, valamint az esélyegyenlőségi törvénnyel összhangban a fogyatékosság minősítésére, a támogatás igénylésére, folyósítására, az eljárási rendre, valamint a finanszrozásra vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásáról. Az új szemléletű módszertan alapján meg kell kezdeni a szakértők képzését, szakmai felkészítését, annak érdekében, hogy a megváltozott feladatoknak eleget tudjanak tenni Szociális szolgáltatások Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a bentlakásos intézmények humanizációját és modernizációját el kell végezni. Ennek keretében szükséges az önálló életvitelre (segítséggel) képes fogyatékos személyek ellátását lakóotthoni formában biztosítani, az intézményi gondozásra szorulók ellátási feltételeit javítani, a szolgáltatások színvonalának emelésével.
14 14. oldal Szükséges a saját lakóhelyen, lakókörnyezetben történő szociális alapellátások bővítése, segítő szolgálatok kialakításával és működtetésével, a fogyatékos személyek önállóságának erősítése. Elsődlegesen a lakóhelyen történő közvetlen segítést kell biztosítani a fogyatékos személyeknek és családjaiknak, hogy bentlakásos szociális intézményi elhelyezésre csak különösen indokolt esetben kerüljön sor. A hiányzó ellátás megteremtése és a szociális intézményi átalakítás során a következő szempontokat kell érvényesíteni: - az alap- és nappali ellátás bővítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett a lakókörnyezetben történő gondozás biztosítása, - ellátás minőségének javítása, az egyénre szabott gondozás feltételeinek megteremtése, - az ellátásban részesülők jogbiztonságának, érdekvédelmének elősegítése, - a fogyatékos személyek részére biztosított ellátások tényleges szolgáltatásokká történő átalakítása, a hatósági jelleg gyengülése. Szükséges a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan támogató szolgálatok létrehozása, melyek révén ténylegesen elérhető a fogyatékos személy önállóságának, esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a fogyatékosságból adódó speciális szükségletek kielégítése. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni azon eljárásokat, amelyek a fogyatékos tanulók oktatási rendszeren kívüli támogatásának formáit harmonizálják a képzés feltételrendszerével (pl. szállító és személyi segítő szolgálatok, a képzést támogató segédeszközök stb.). Fontos meghatározni az oktatási intézmények szerepét e támogatási formákhoz való hozzáférés kezdeményezésében, az ellátásra való jogosultság igazolásában, az ellátások biztosításában (pl. bizonyos segédeszközöknek a képzés időtartamára való kikölcsönzésében). Modellkísérletben és ágazati együttműködésben indokolt a különböző támogató szolgálatok típusait kialakítani és a tapasztalatok alapján ki kell dolgozni a támogató szolgálatok működési, jogszabályi, finanszírozási rendszerét. Indokolt az alapellátási, nappali és átmeneti ellátási formák bővítése és ezek keretében biztosított szolgáltatások differenciálása, valamint újak létesítése, a lakókörnyezetből történő kiemelés lehetőség szerinti megakadályozása, a megszokott életkörnyezetben történő életvitel fenntartása érdekében. Ki kell dolgozni a fogyatékos személyek lakóotthoni ellátási formájának szabályrendszerét, mely magában foglalja a hozzájutás feltételeit, a szolgáltatások szakmai tartalmát. Gondoskodni szükséges az új ellátási forma országos elterjesztéséről. A tartós bentlakást biztosító intézmények (ápoló-gondozó és rehabilitációs otthonok) átalakítására vonatkozóan külön programot kell készíteni a megyei önkormányzatok bevonásával. A program térjen ki a szükséges átalakításokra (épületek rekonstrukciója), a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. Mindezt a fogyatékos személyek állapotára, igényeire és szükségleteire épülő felülvizsgálat előzze meg. A korszerű ellátás biztosítása és a szakszerű gondozás érdekében szükséges az intézmények személyi feltételeinek javítása, a szakdolgozói létszám emelésével és a szakképzettség növelésével Önálló életvitel segítése Szükséges megvizsgálni, hogy a fogyatékos személyek jelenlegi lakáscélú támogatásán túl hogyan lehet segíteni az érintettek lakáshoz jutását, valamint az otthoni lakhatást segítő egyszeri támogatási formák lehetőségét.
15 15. oldal A fogyatékos személyek társadalmi hátrányainak leküzdése érdekében szükséges megvizsgálni mindazon eszközöknek a körét és a kedvezményes hozzáférés lehetőségét, amelyek az önálló életvitelt, a mindennapos kommunikációt segítik. 9. Intézményrendszer Az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak megvalósítása érdekében a meglévő intézményrendszert oly módon kell átalakítani, hogy alkalmas legyen a fogyatékos személyek problémáinak komplex és hatékony kezelésére. A fogyatékos személyekkel kapcsolatba kerülő valamennyi intézménynek a következő elveket kell szem előtt tartania munkája során: - elérhetőség megteremtése, a személyes részvétel biztosítása, - személyre szabott ügyintézés, bánásmód és a komplex ügykezelés lehetőség szerinti megoldása, - az intézmény tevékenységére, feladatára vonatkozó átláthatóság, eredményesség és ellenőrizhetőség biztosítása, - az ellátások racionalizálása, a párhuzamosságok kiszűrése. A fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatok ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti, amely az esélyegyenlőségi törvény szerint kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló szerepet tölt be a fogyatékos személyekkel összefüggő kérdésekben. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos feladatokban közreműködő szervezetek tevékenységének koordinálására, módszertani segítésére és a tájékoztatásra a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány fontos feladata, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, melyekben a rehabilitáció alapelvei az egyes ágazatok sajátosságaitól függetlenül érvényesíthetők legyenek, valamint összhangba hozza az ágazati rehabilitációs tevékenységeket, és támogassa azokat a kezdeményezéseket, melyek a rehabilitáció segítségével lehetővé teszik a fogyatékos személyek társadalmi integrációját. A közalapítványnak emellett kiemelt szerepe van abban, hogy a fogyatékos személyekkel foglalkozó szakmai szervezetek munkáját összehangolja, olyan fórumot létesítsen, mely lehetőséget biztosít a feladatokat ellátó szervezetek közötti információáramlás elősegítésére. A Közalapítvány széles körű feladatainak megoldása a Program végrehajtásában való közreműködésének érdekében szükséges források megteremtéséről a központi költségvetésnek kell gondoskodni. A fogyatékos személyek érdekképviseletében fontos szerepet töltenek be országos szintű társadalmi szervezeteik. A fogyatékos személyek érdekében és ellátásuk biztosításában a civil szervezetek részvétele növekvő mértékű. 10. Tárcaközi feladatok Az esélyegyenlőségi törvény több területet érintően meghatároz olyan részfeladatokat, amelyek együttműködésben, a szakminisztériumok összehangolt munkájával oldhatók meg. Ezek különösen a következők: - az esélyegyenlőségi törvény végrehajtásának megalapozásaként biztosítani kell a munkaképesség változás, rokkantság, fogyatékosság, foglalkoztathatóság, rehabilitálhatóság egységes értelmezését és a különböző ágazati jogszabályok összhangjának megteremtését,
16 16. oldal - a munkaképesség változás új minősítési rendszerét komplex módon kell kialakítani, a megmaradt munkaképesség mértékének meghatározására, az érintett személy képezhetőségére, szakképzettségére, foglalkozására és életkorára figyelemmel. Készüljön foglalkoztatási terv a fogyatékos személyek munkába helyezésére. A munkaképesség változás és a fogyatékosság minősítése során az eljárásban részt vevő valamennyi intézmény egységes dokumentációt alkalmazzon. Készüljön javaslat a rehabilitációban részt vevő egészségügyi, munkaügyi, szociális szakemberek rehabilitációs szakképzésének rendszerére. V. A kitűzött célok megvalósításához szükséges pénzügyi források Az esélyegyenlőségi törvény rendelkezik arról is, hogy a Program tartalmazza a pénzügyi források bemutatását. Az eddig vázolt feladatok teljeskörűen átfogják az esélyegyenlőségi törvényből adódó kötelezettségeket, az abban meghatározott határidőkhöz igazodva. A feladatok végrehajtásának határideje január 1-je, a speciális oktatás és a speciális munkahelyen történő foglalkoztatás, valamint a már meglévő közhasználatú épületek akadálymentesítése kivételével, melyeket az esélyegyenlőségi törvény január 1-jéig jelöl meg. Tekintettel arra, hogy az egyes feladatok ellátására vonatkozó határidő meglehetősen hosszú, ezért indokolt részprogramok készítése a rövid és középtávú feladatmegoldás érdekében: - Felkérést kap a Kormány - az Országos Fogyatékosügyi Tanács bevonásával - az intézkedési tervhez kapcsolódó feladatokra vonatkozó közötti időszakban jelentkező költségekre, figyelembe véve az arányos feladatmegoldást az esélyegyenlőségi törvényben megjelölt határidőkön belül. Az első részprogramra vonatkozó intézkedési terv február 1-jéig készüljön el. Fontos szempont, hogy a fogyatékosok esélye növelése érdekében szükséges programok forrásai döntően a központi költségvetés terhére kerüljenek betervezésre. A programok és feladatok költségtervei vonatkozzanak - az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtésére és a környezet területén szükséges egyéb feladatokra, - a kommunikáció megteremtésére szolgáló eszközökre, - a közlekedésben szükséges fejlesztések megteremtésére, - az egészségügyi programokra, - az oktatás, képzés területén jelentkező többletköltségekre, - az integrált és speciális foglalkoztatás feltételeinek bővítésére, - a sporthoz, a szabadidő eltöltéséhez szükséges forrásokra, - a szociális ellátásokra vonatkozó többletköltségekre, kiemelten a fogyatékossági támogatásra, - a célok megvalósításához szükséges intézményrendszer kialakításának és működtetésének költségeire, különösen a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány feladatellátására. Kiemelten érvényesítendő szempont, hogy a fogyatékos személyek hátrányai csökkenjenek, ezért az esélyegyenlőségi törvénnyel összhangban biztosítani szükséges az egyes részprogramok költségeit.
17 17. oldal VI. A Program megvalósításának időbeli keretei Az esélyegyenlőségi törvény meghatározza a különböző célterületekhez tartozó átfogó feladatok végrehajtásának végső határidejét, amellett, hogy a törvény január 1-jei hatálybalépésével valamennyi szabályozott területen a feladatok megoldását meg kell kezdeni. A konkrét részfeladatokat a Kormány intézkedési terve tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és határidők kitűzésével. Annak érdekében, hogy az esélyegyenlőségi törvényből adódó feladatok időarányosan teljesüljenek az egyes célterületeken a következőkre kell figyelemmel lenni. 1. A környezet területén - a már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig el kell végezni. Különösen fontos az egészségügyi, nevelési-oktatási és szociális intézmények teljes akadálymentessé tétele, melyet 2003-ig szükséges ütemezni, - az építésügyi jogszabályok és szabványok áttekintését és alkalmazását 2001-ig indokolt elvégezni, a közhasználatú új építmények engedélyezése és a meglévők átalakítása során gondoskodni kell az akadálymentesség jogszabályi követelményeinek betartásáról. 2. A kommunikáció területén - meg kell kezdeni a közszolgáltatások hozzáférésének biztosítását és azokat január 1-jéig kiépíteni, - a hírműsorok kijelzését január 1-jéig szükséges megoldani. 3. A közlekedésben - a már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig kell az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelnie. Ezen belül elsődleges a tömegközlekedési eszközök állapotának felmérése január 1-jéig és a Programban meghatározott jogszabályok, szabványok, irányelvek módosítása június 30-ig, - a parkolóhely és parkolókártya biztosításáról január 1-jéig szükséges gondoskodni, - a közlekedést, szállítást végző hálózat kiépítéséről fokozatosan, de legkésőbb január 1-jéig kell gondoskodni. 4. Az egészségügy területén - az orvos-szakmai minősítési rendszer és intézményes feltételeinek átalakításával október 31-ig el kell készülni, - a gyógyászati segédeszköz-ellátás feltételrendszerének felülvizsgálatát január 1-jéig indokolt megtenni, - az egészségügyi intézményekben a jogérvényesítés feltételeit január 1-jéig ki kell dolgozni, - a prevenciós kutatásokat folyamatosan, az eljárások körét január 1-jéig szükséges bővíteni. 5. Az oktatásban, képzésben
100/1999. (XII. 10.) OGY határozat. az Országos Fogyatékosügyi Programról. I. A Program általános céljai és alapelvei
100/1999. (XII. 10.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Programról Az Országgyûlés megtárgyalta és elfogadta az országgyûlési határozat mellékletét képezõ Országos Fogyatékosügyi Programot. Melléklet
Részletesebben1998. évi XXVI. törvény. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és
RészletesebbenFogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi
Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag
RészletesebbenAz új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve
6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal
RészletesebbenA fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
Részletesebben1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat
1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az Országgyűlés 10/2006.
Részletesebben1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről
1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az új Országos Fogyatékosügyi Programról
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenT/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások
Részletesebben1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat
1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az Országgyűlés 10/2006.
RészletesebbenTámogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.
unk 2005. február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. A támogató szolgáltatás célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenFoglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287
Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás
RészletesebbenEsélyteremtéssel érintett társadalmi csoportok I. Dr. Nagyné Varga Ilona
Esélyteremtéssel érintett társadalmi csoportok I. Dr. Nagyné Varga Ilona 10/2006. (II. 16.) OGY határozat AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL A PROGRAM ALAPELVEI I. A Program alapelvei horizontális
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenAZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.
AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad
RészletesebbenAz ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.
ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja
RészletesebbenEmberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. bfuredph@t-online.hu Szám: /2008. Előkészítő: Váradi Gézáné/Végh Endréné E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin
SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS
RészletesebbenÉtkeztetés. Házi segítségnyújtás
Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenSzociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV
PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.
RészletesebbenMIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN
MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit
RészletesebbenA koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények
13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,
RészletesebbenA foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai
A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:..... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenSZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu
SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI
RészletesebbenAz ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok
Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenBalatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.
Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi
RészletesebbenZsámbék Város Polgármesteri Hivatala
Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.
RészletesebbenA Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória
A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj
RészletesebbenA Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában
A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi
RészletesebbenAktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.
Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP
RészletesebbenFOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE MUNKACSOPORT TEMATIKÁJA BALÁZSNÉ NELHÜBEL HENRIETTE MEGYEI FELZÁRKÓZTATÁSI FÓRUM
FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE MUNKACSOPORT TEMATIKÁJA BALÁZSNÉ NELHÜBEL HENRIETTE MEGYEI FELZÁRKÓZTATÁSI FÓRUM 2018.11.29 EFOP-1.6.3-17-00013 számú Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása
RészletesebbenKÉRELEM a gyermekek otthongondozási díjának megállapítására
KÉRELEM a gyermekek otthongondozási díjának megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:.. 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési
RészletesebbenSPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenEmberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015 Pályázatok listája és megjelenésének tervezett ideje Együttműködő társadalom EFOP első prioritás EFOP-1.1.1. Megváltozott munkaképességű emberek
RészletesebbenUEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus
UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,
RészletesebbenÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó
ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:
Részletesebbenb) szociális foglalkoztatás: az ellátottak Szt. szerinti szociális foglalkoztatása,
92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról
RészletesebbenFOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?
KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenIGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához
5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)
RészletesebbenMEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.
MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket
RészletesebbenÁROP-1.A
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT
RészletesebbenA Stratégia rendszerének bemutatása
A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 75/2005.( III. 30.) számú. h a t á r o z a t a
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 75/2005.( III. 30.) számú h a t á r o z a t a Támogató Szolgálat Társulás megalakításának hozzájárulásáról A Közgyűlés 1.) Az előterjesztést megtárgyalta és
RészletesebbenTájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók
Részletesebbenszociális ellátásban részesülők száma (fő)
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenA Stratégia szakmai eszköztárának bemutatása Készítette: Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Fıosztálya 1 HISZÜNK ABBAN, HOGY A VÁLTOZÁS ÚJ, KONSTRUKTÍV, ÉS POZITÍV EREDMÉNYT HOZ. 2 12 évvel ezelőtt
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenI. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:
I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenA Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete
A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 1989-ben alakult, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson Miskolcon és vonzáskörzetében
RészletesebbenDr. Fodor Imréné PRKK igazgató
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenA projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK
A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenA Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve
1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenKÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...
1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenA szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.
A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenKÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):..
4. számú melléklet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1 Neve:. 1.1.2 Születési neve:..
Részletesebben7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:...
RészletesebbenTámogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.
Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenEllátások, kedvezmények, támogatások
Ellátások, kedvezmények, támogatások Gyakran ismételt kérdések gyűjteménye 1. Fogyatékossági támogatás 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások
RészletesebbenP O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. bfuredph@t-online.hu Szám: /2007. Előkészítő: Váradi Gézáné/Végh Endréné E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület
RészletesebbenII. A 2011. évi Éves Képzési Terv (ÉKT) megalkotásának szempontjai
I. Előzmények A 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény előírásai szerint a Közalapítvány felnőttképzési szakemberei elkészítették a 2010. évi Éves Képzési Tervet. A törvény 15.. (1) értelmében az Éves Képzési
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenA támogatott lakhatás jogszabályi keretei
A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást
RészletesebbenKÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)
KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenTÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001
FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan
RészletesebbenA foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi
Részletesebbenn.a. n.a
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma megváltozott munkaképességű
RészletesebbenTÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának
Részletesebben