Tanulmányi célú nemzetközi migráció Kárpátalján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmányi célú nemzetközi migráció Kárpátalján"

Átírás

1 Tanulmányi célú nemzetközi migráció Kárpátalján Műhelytanulmányok I DIDAKT - MÁRTON ÁRON SZAKKOLLÉGIUM

2 Lektorálta: Dr. Teperics Károly ISBN

3 Készült a Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyeinek támogatása TAMOP-4.2.2/B-10/ jelű, projekt keretében a Márton Áron Szakkollégium tanulmányaként.

4 Magyar nemzetiség demográfiai viszonyai és anyanyelvi oktatásának jellemzői Kárpátalján I. Kárpátalja demográfiai jellemzése Kárpátalja (ukránul Закарпатська область), vagyis Kárpátontúli terület, a mai Ukrajna egyik legfiatalabb megyéje. Területe 12,8 ezer km 2, mely az ország egészének csupán 2,1 %-át teszi ki. Lakossága fő (Megyei Statisztikai Hivatal, 2012). Közigazgatási felosztása alapján 13 járásból és 5 megyei alárendeltségű városból áll, melyek Ungvár (Uzhorod), Munkács (Mukachevo), Huszt (Khust), Beregszász (Berehovo) és Csap (Chop) (1. ábra). Központja Ungvár. Kárpátalján 307 település rendelkezik községi tanáccsal, melyek a járási tanácsnak vannak alárendelve. Ezen kívül 272 kisebb település található itt, melyek nem rendelkeznek önálló községi tanáccsal. Ezek nagyobb települések közigazgatása alá tartoznak. Ukrajna 1. ábra. Kárpátalja közigazgatási egységei Forrás: Szerzők: Voronova Krisztina, PhD hallgató, Debreceni Egyetem ( Becske Melinda, hallgató, Debreceni Egyetem ( Sánta Diana, hallgató, Debreceni Egyetem (

5 Elhelyezkedését tekintve Ukrajna nyugati részén található. Lviv (Lemberg) és Ivano-Frankivsk megyékkel, illetve négy Európai Uniós tagállammal határos: Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Így nem meglepő, hogy határainak nagy része államhatár, melynek teljes hossza 467,3 km. Kárpátalja egyedülálló földrajzi és természeti adottságokkal rendelkezik. Területének csupán egynegyed része alföld, melynek mai felszínét a Tisza és mellékfolyói alakították ki. Ennek legmélyebb része az Ungvári járásban, Oroszgejőcön található (101 m a tengerszint alatt). Másik részét az Északkeleti-Kárpátok alkotja, melynek legmagasabb pontja a Hoverla (2061 m). Ez egyben Ukrajna legmagasabb hegye is. Az itt található legfontosabb átjárók, melyek a hegység két oldalát kötik össze: a Vereckei- (839 m), Uzsoki- (889 m), Toronyai- (988 m) és Tatár-hágó (931 m) (Геренчук К. І., 1968). A terület történelme 1 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza. Régészeti leletek alapján bizonyítható a lankásabb vidék már az őskorban is lakott volt, és ez megközelítőleg folyamatosnak tekinthető egészen a honfoglalásig. A magyar fősereg Árpád fejedelemmel az élükön, 895 tavaszán kelt át a Vereckei-hágón. Ezáltal Kárpátalja történelme elválaszthatatlan Magyarország történelmétől. A 13. században, IV. Béla uralkodása alatt kezdődött meg a terület benépesítése és a várrendszer kiépítése re az Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben, melyek Kárpátaljára is kiterjedtek, már magyar élhetett itt. Ez az akkori lakosság 69,0 %-át tette ki. Később, a században, a magyar lakosság létszáma rohamosan csökkent a síkvidéken zajló csatározások okán. Ekkor kb. 170 ezer ember élt Kárpátalján. Ezzel párhuzamosan telepítették be a ruszin lakosságot a hegyvidékes területekre, melyeket elkerült a háború (Kocsis K., 1999). A 18. században gróf Shönborg német telepeseknek ajándékozott Munkács környékén földeket. Így a 19. század végére a magyar lakosság az össznépesség csupán 25,5 %-át tette ki. Megnőtt viszont a ruszin (59,8 %) és a német (8,6 %) lakosság aránya. Ebben az időben, pontosabban október 27-én találkozhatunk először a Kárpátalja kifejezéssel írott formában. Az elnevezés egy Munkácson induló politikai és közéleti hetilap címe lett (Botlik J., 2005). Az ezen a területen élő magyar lakosság viszont már korábban is használta a Kárpátalja kifejezést, a Kárpátok alatti terület megnevezéseként. A ruszin lakosság körében ugyanez a kifejezés terjedt el tükörfordításban: Podkarpatje. Kárpátalján 1910-re a magyarok létszáma nőtt ( ), elérte az összlakosság 30,7 %- át, és a német lakosság is 10,5 %-osra duzzadt. Ezzel együtt, a ruszinok még mindig a népesség 55,5 %-át tették ki, ami főt jelent ben ezen a területen összesen 409 település volt, melyek közül legtöbb Bereg megyéhez tartozott (219). 109 település tartozott Ung

6 megyéhez, 103 Máramaros megyéhez, 55 Ugocsa megyéhez, 3 Szabolcs megyéhez, és 1 Szatmár megyéhez (Zentai L., 2003). Ezután jött Trianon, mellyel megtorpant a térség településeinek fejlődése. Kárpátalja önálló politikai története 1918 végén kezdődött és 1919 tavaszára valósult meg. A 1920-ban, a trianoni döntés alapján, a magyarországi Ung, Bereg, Máramaros, Ugocsa, Szabolcs és Szatmár vármegyék részeiből állt Kárpátalja. Területe ekkor 12,6 ezer km 2 -re tehető, melyet a Csehszlovák Köztársasághoz csatoltak közigazgatásilag elkülönített egységként (Molnár J. - Molnár D. I., 2005). Ezután a határok többször változtak: között szinte folyamatosan Magyarországhoz tartozott március 15-én Huszt városában kikiáltják Kárpát-Ukrajna függetlenségét, Avgusztin Volosinnal az állam élén. Azonban március között bevonulnak a magyar csapatok és újra Magyarország részévé válik. Három közigazgatási kirendeltséget hoznak létre a visszafoglalt területeken: az Ungit, Beregit és Máramarosit június 22-től a terület hivatalos elnevezése Kárpátaljai Kormányzóság lett. De ez nem tart sokáig, ugyanis 1943-ban megindul a szovjet csapatok előrenyomulása nyugat felé (A II. világháború krónikája, 1999). Mielőtt elfoglalták volna Ungvárt, november 26-án összeült a Kárpátontúli Ukrajna Népi Bizottságának első kongresszusa, ahol kiáltványt fogadtak el a Kárpátontúli Ukrajna és a Szovjet Ukrajna egyesüléséről június 29-én megkötött államközi szerződések alapján Kárpátalja a Szovjetunió részévé vált Zakarpatszka Ukrajina néven. Ennek jelentése Kárpátontúli Ukrajna (Fodor Gy., 2012). Ekkor a terület 15 közigazgatási egységre oszlott, 13 járás és két megyei alárendeltségű város (Ungvár, Munkács) alkotta (Brenzovics L., 2009) ben Ukrajna függetlenné válásával az állam közigazgatási egységévé vált. Kárpátalja területén 1880-tól tartottak, nagyjából tízévente népszámlálásokat. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a 19. század végétől a terület lakosságának száma folyamatosan nőtt (2. ábra). Ez a népességszám növekedés három alkalommal torpant meg. Ennek különböző okai lehetnek. Az első világháború során csökkent a születések száma és nőtt a halálozásoké. A lakosság kitelepülése is tetézte ezt, mely a határmódosulásokkal magyarázható. A második világháború alatt és után is hasonló események történtek, ezzel együtt a holocaust és a malenykij robot is hatott a lakosság létszámára. A kis (háromnapos) munka elsősorban a magyar és német nemzetiségű férfiakat érintette. Más magyarázat szerint a második világháború kezdetéig Kárpátalja természetes migrációs célpont volt (Szabó L., 1993) óta pedig a népességszám folyamatosan apad, mely a születések számának csökkenésével magyarázható (Molnár J. - Molnár D. I., 2005 és Fodor Gy., 2012).

7 Lakosság száma (fő) Év 2. ábra. Kárpátalja népességszámának alakulása között Forrás: Molnár J. - Molnár D. I., 2005 és Fodor Gy., Megemlítendő, hogy között látványos népességnövekedés volt tapasztalható a nagyvárosokban: Ungvár lakossága háromszorosára, Munkácsé pedig két és félszeresére nőtt (Szabó L., 1993) ben a lakosság mindössze 4,8 %-a volt városlakó, a második világháború kezdetén ez már elérte a 17,7 %-ot. Az urbanizáltsági szint 1988-ra érte el maximumát, amikor a városlakók a teljes lakosság 42,2 %-át alkották. Ezután folyamatos csökkenés következett, így január 1-re ez a részarány 36,8 %-ra csökkent (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008 és Fodor Gy., 2012). A lakosság nemek szerinti aránya a háborús események és a malenykij robot hatására között a nők számának 10 %-os növekedését mutatja. Ezután a férfiak aránya folyamatosan emelkedett, mígnem 1996-ban elérte a 48,2 %-ot. Tehát a háborús évek előtti időszakot leszámítva Kárpátalján a női lakosság van többségben (Fodor Gy., 2012). Ha Kárpátalja nemzetiségi összetételét szeretnénk megvizsgálni, egy érdekes ténybe botlunk (1. táblázat). Az 1941-es népszámlálások alapján nem éltek ukrán nemzetiségűek Kárpátalja területén. Azonban, a második világháború után (1946-ban gyűjtött adatok alapján, bár ez nem minősült hivatalos népszámlálásnak) már 82,3 %-nyi ukrán ajkú lakos élt itt. Ennek egyik magyarázata, hogy a kárpátaljai ruszin lakosságot a Szovjetunió ukránokká nyilvánította (azok akaratán vagy tudtán kívül). Igaz, az ukrán nemzetiségű lakosság aránya a következő népszámlálásig csökkent (75,2 %), azonban később szinte folyamatos növekedés vette kezdetét.

8 1. táblázat. A nemzetiség összetételének változása Kárpátalján ( ) Év Nemzetiség Ruszin 60,8 % Ukrán - 82,3 % 75,2 % 76,8 % 76,6 % 78,4 % 80,5 % Magyar 20,6 % 8,7 % 15,6 % 14,2 % 13,8 % 12,5 % 12,1 % Orosz 0,1 % 2,5 % 3,4 % 5,1 % 5,6 % 4,0 % 2,5 % Zsidó 15,2 % 3,1 % 1,1 % 0,5 % 0,3 % 0,2 % 0,1 % Német 1,2 % 1,4 % 1,3 % 0,2 % 0,3 % 0,3 % 0,2 % Román 1,5 % 1,6 % 2,0 % 2,2 % 2,1 % 2,4 % 2,6 % Cseh és szlovák 0,2 % 0,2 % 0,2 % 0,2 % 0,4 % 0,6 % 0,2 % Cigány 0,4 % 0,1 % 0,5 % 0,6 % 0,6 % 1,0 % 1,1 % Egyéb - 0,1 % 0,7 % 0,2 % 0,3 % 0,6 % 0,7 % Forrás: Szabó L., 1993; Molnár J. - Molnár D. I., 2005 és Fodor Gy., Az 1. táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy a kárpátaljai magyar lakosság aránya 1946-ban volt a legalacsonyabb (8,7 %). Ennek a már részben korábban is említett okai lehettek: a malenykij robot és a háborús veszteségek. Azonban ehhez társult a hatóság általi megfélemlítés is, mely a nemzetiség letagadásához vezethetett. Majd 1956-ban elérte a maximumot (15,6 %) (Szabó L., 1993). A csökkenés oka főleg az anyaországba történő migráció lehet, melynek politikai és később gazdasági okai voltak (ez napjainkban is aktuális, ugyanis Kárpátalja Ukrajna egyik legszegényebb régiója). Már korábban említettük, hogy Kárpátalja politikai és gazdasági helyzete, illetve földrajzi fekvése miatt ezen a területen mindig magas volt a migrációs arány. Az első világháború előtt és közvetlenül utána is vándoroltak ki kárpátaljaiak a jobb megélhetés reményében, főleg az Amerikai Egyesült Államokba, Franciaországba és Belgiumba. Később ugyan ilyen indíttatásokból a Szovjetunió északi részére települtek át (Fodor Gy., 2012). A kivándorlással párhuzamosan tartott a bevándorlás is. Kárpátalja Csehszlovák Köztársasághoz való csatolása után sok cseh nemzetiségű érkezett erre a területre, majd 1938 után magyarok és a második világháború után pedig főleg ukránok, oroszok (Fodor Gy., 2012). Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk Kárpátalja jelenlegi demográfiai helyzetéről, érdemes részletesebben foglalkozni a legutóbbi, 2001-es népszámlálás adataival is. Ezek szerint, december ember élt Kárpátalján, ezzel szemben 1989-ben fő volt számon tartva. Tehát az elmúlt 12 év alatt mintegy 6000 (0,5 %) fővel emelkedett az

9 régió lakosainak száma. Az adatok alapján, Kárpátalja Ukrajnán belül azon kevés régiókhoz tartozik amelyekben, a legutóbbi népszámláláshoz képest (1989) csekély népnövekedés figyelhető meg (Fodor Gy., 2012) re 10 közigazgatási egységben (a 17 közül, amely 13 járást és 4 megyei alárendeltségű várost foglal magába) csökkent a lakosság száma, változások Ungváron, a megyeszékhelyen, a Nagyszőlősi, az Ilosvai, a Técsői, az Ungvári és a Rahói járásban voltak megfigyelhetők (5,3%). Számottevő csökkenést (-11,4 %) Beregszászban is regisztráltak (2. táblázat). A népfogyás jelentős mértékű volt még az északi, hegyvidéki járásokban, főként a Nagybereznai és a Volóci járások területére vonatkoztatható ez leginkább. 2. táblázat. Kárpátalja lakosságszáma közigazgatási egységenként 2001-ben Közigazgatási egység A jelenlévő lakosság száma 1989-ben, ezer fő A jelenlévő lakosság száma 2001-ben, ezer fő 2001 az 1989-es év százalékában, % Técsői járás 165,0 172,4 104,5 Nagyszőlősi járás 113,0 117,9 104,3 Ungvár 117,1 117,3 100,2 Munkácsi járás 105,5 101,6 96,3 Ilosvai járás 97,2 100,9 103,8 Huszti járás 92,4 96,6 104,5 Rahói járás 86,2 90,8 105,3 Munkács 84,5 82,2 97,4 Ungvári járás 73,6 74,4 101,1 Szolyvai járás 56,3 55,5 98,6 Beregszászi járás 55,0 53,8 97,8 Ökörmezői járás 50,5 50,1 99,2 Huszt 34,3 32,4 94,5 Perecsenyi járás 32,6 31,8 97,5 Nagybereznai járás 30,8 28,0 90,9 Beregszász 30,7 27,2 88,6 Volóci járás 27,8 25,3 91,7 Kárpátalja összesen 1252,3 1258,3 100,5 Forrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003; Fodor Gy., 2012.

10 A 2001 és 2012-es években felmérései alapján, az ország demográfiai politikájának köszönhetően a helyzet kissé javult, ami a gyerek születése után járó segélyek bevezetésével magyarázható. Összességében az 1989 és 2012 között eltelt időszakban a megye lakosságszáma 5141 fővel nőtt. Legnagyobb mértékű növekedés a Rahói, a Técsői és az Ungvári járásokban következett be. A Nagyszőlősi járásban is több mint 5 %-os volt a növekedés. Ez a jelentős csökkenés az elvándorlással magyarázható. Ami pedig még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elköltöző családok helyére, a legtöbb esetben ukrán családok települnek be. Ezen változások még inkább rontják a magyarok arányát, helyét a nemzetiségi szerkezetben. Fontos megemlítenünk Beregszász lakosságának helyzetét, mivel a 2001-ben, a 4 megyei alárendeltségű város közül itt volt a legkisebb a lakosság száma (27200 fő). A demográfiai felmérések alapján Kárpátalja legnépesebb közigazgatási egységeként a Técsői járást tartják számon (172400), ezzel szemben a hegyvidéki Volóci járást pedig a legkevésbé lakott térségnek találták (25300 fő) (Fodor Gy., 2012). Ami a népsűrűséget illeti az országos átlaghoz viszonyítva (80 fő/km²) Kárpátalja népsűrűsége a legmagasabb 97,1 fő/km². A legsűrűbben lakott város Huszt lett (3240 fő/km²), míg a legritkábban lakott a járás a Nagybereznai (35 fő/km²), a népszámlálás adatai alapján. Az urbanizáció arányát tekintve is visszaesés figyelhető meg az 1989-es felmérésekhez képest. Az említett év adatainak alapján, akkor Kárpátalján 41,1 %-a volt városlakó, 2001-re 37 %-ra csökkent ennek aránya (3. ábra). Ezen adatok valószínűleg az emberek életszínvonalának visszaesését, a társadalmi-gazdasági romlást támasztják alá. Egy fordított foglalkozási átrétegződés figyelhető meg olyan értelemben, hogy a lakosság egyre nagyobb része kénytelen visszatérni a mezőgazdasági termeléshez. A Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal adatai alapján a legfalusiasabb közigazgatási egység a Beregszászi, a falusi népesség legnagyobb aránya viszont a Huszti és az Ilosvai járásban figyelhető meg (meghaladja a 90 %- ot) (Fodor Gy., 2012). Ami a nemek szerinti összetételt illeti, a 2001-es népszámlálási adatok negatív irányú változást mutattak az 1989-ben mértekhez képest. A lakosság összetételében a nők aránya majdhogynem 14 %-al haladta meg a férfiakét. Ezen értékek fő oka a nők magasabb áltag élettartalmával magyarázható. Kárpátaljára vonatkoztatva, ennek más okai is lehetnek, mint például a rosszabb munkafeltételek, gazdasági és egészségügyi körülmények. Ezek pedig azt eredményezik, hogy az ukrajnai férfiak átlagos élettartama alacsonyabb a világátlaghoz képest.

11 ,9% 41,1% Városi lakosság Falusi lakosság 63,0% 37,0% Városi lakosság Falusi lakosság 3. ábra. Az urbanizáció szintjének változása Kárpátalján a két utóbbi népszámlálás között Forrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003 alapján; Fodor, 2012 Negatív tendenciának számít az is, hogy Kárpátalja lakossága elöregedő félben van. Ez azzal magyarázható, hogy csökken a születések aránya, továbbá az elvándorlás is általában a fiatal korosztályok, családok körében terjedt el igazán (Fodor Gy., 2012). Egy másik fontos tendencia, a halálozási szám emelkedése. Az ezredforduló után a születési ráta 11 -ra süllyedt Kárpátalján, enyhe növekedés után az utóbbi években meghaladta a 14. A pozitív változás okai az ország gazdasági válságból való kilábalása, valamint az ukrán kormány gyermekvállalást ösztönző intézkedései eredményezték (Молнар Й. - Молнар Д., 2012). Teljes mértékben pozitívumnak számít, hogy az 1989-es népszámlálás óta jelentős mértékben nőtt az iskolázottság színvonala. Az közötti időszakban, a városokban 26,7 %-al, a falvakban pedig 50 %-al nőtt az 1000 főre számított felsőfokú végzetséggel rendelkezők aránya. Ha számokban szeretnénk kifejezni ezeket az adatokat, akkor ez azt jelenti, hogy míg 1989-ben 1000 falusi lakos közül 26 volt diplomás, addig 2001-ben már 39 rendelkezett valamilyen felsőfokú képesítéssel. A városi lakosok esetében ez a szám 120-ról 152 főre nőtt (4. ábra). Nemzetiségi szempontból megállapítható, hogy a legmagasabban képzettek a kárpátaljai zsidók, őket követik az oroszok, az ukránok, a szlovákok és a németek és végül a magyarok (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003).

12 Városi lakosság Falusi lakosság ábra. Az 1000 főre jutó diplomások számának változása Kárpátalján, fő Forrás: Kárpátljai Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003; Fodor, 2012 A kisebbségek etnikai összetétel tekintetében továbbra is a magyarok vannak többségben, de fontos megjegyezni azt, hogy több magyar élt Kárpátalján 1989-ben, mint 2001-ben. Az ukránok aránya párhuzamosan növekszik, az összlakosság már 80,5%-át alkotják (mintegy 1 millió 10 ezer fő). Egyes nemzetiségek növekedése (cigány, román), míg mások csökkenése volt jellemző (orosz, szlovák és a zsidó). Valamint fontos megemlítenünk azt a tényt is, hogy a 2001-es népszámlálás alkalmával kárpátaljai lakos ruszinnak vallotta magát (Fodor Gy., 2012). A népszámlálási adatok azt is mutatják, hogy a nemzetiségi és az anyanyelvi összetétel nem mindig fedik egymást. Például az ukránok 99,2 %-a ukrán anyanyelvűnek is vallotta magát, 0,5 %-uk az oroszt, míg 0,3 %-uk pedig valamilyen más nyelvet jelölte meg anyanyelvének. Az utóbbi két népszámlálás adatait figyelemben véve elmondható, hogy mind a lakosság nemi, mind az életkori összetétel és az urbanizáció szintje is kedvezőtlen irányba mozdult el. A kárpátaljai lakosságra jellemző az anyaországba irányuló kitelepülés. Az utóbbi két népszámlálás adatait figyelembe véve összegzésként elmondható, hogy az etnikai szerkezetet tekintve megnőtt az ukrán nemzetiségű lakosság aránya. Az évi népszámláláshoz képest visszaesett a társadalmi-gazdasági színvonal, a kárpátaljai lakosság életminősége is romlott. Pozitívumként azonban fontos megemlítenünk, hogy a két legutóbbi népszámlálás között Kárpátalja egyike azon kevés régióknak, ahol kismértékű népnövekedés figyelhető meg. Az iskolázottsági szint is növekedett mind a városi, mind pedig a falusi lakosság körében.

13 II. A magyar nyelvű oktatás Kárpátalján Kárpátalján jelenleg 42 középfokú magyar tannyelvű oktatási intézmény működik. Ezek közül az Ungvári járásban 10, a Beregszászi járásban 15, a Munkácsi járásban 3, a Nagyszőlősi járásban 10 és a Felső-Tisza-vidéki szórványon 4 középiskola található (3 a Técsői, 1 pedig a Huszti járásban). Az egyházi intézmények száma hat. Ebből négy református és egy-egy római, illetve görögkatolikus (3. táblázat). Az Ungvári járásban a 2001-es népszámlálás adatai szerint, a megye magyar nemzetiségű lakosságának 20,3 %-a él (Molnár J. és Molnár D. I., 2005). Az járás legtöbb magyarul tanulni vágyót befogadó intézménye a 10. számú Dayka Gábor Középiskola, mely 65 éve nyitotta meg kapuit ig ez volt az egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézmény Ungvár 22 középiskolája közül. Az iskolában jelenleg 598-an tanulnak. A tanári kar létszáma 36 fő. Az érettségizettek többnyire az Ungvári Nemzeti Egyetem valamelyik szakán tanulnak tovább, legtöbben magyar nyelv és irodalom szakon. A középiskola humán beállítottságú. Öt különböző nyelvet tanítanak itt. Az ukránt (mint államnyelvet), a magyart (mint anyanyelvet), valamint a tanulók választhatnak az angol és német nyelv közül (ezek valamelyikét idegen nyelvként tanulják a diákok), továbbá fakultatívan folyik az orosz nyelv oktatása is (http://daykagabor2012.ucoz.ua/index/iskolank/0-20). Ungvár másik magyar tannyelvű középfokú intézménye a Drugeth család alapította Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium (mai elnevezése), melynek története egészen a 17. századra nyúlik vissza. Bár a gimnáziumot többször is átköltöztették, átnevezték és hosszú ideig szünetelt is a tanítás, de szeptember 1-jén újra megkezdte működését. Jelenleg a gimnázium 8 osztályában összesen 181 fő tanul. Oktatásukat 20 tanár végzi (http://udg.hmarka.net/pages.php?id=1). Az Ungvári járás egyetlen egyházi intézménye, a Nagydobronyi Református Líceum, mely 1995-ben alakult meg. Ezt a tanévet 26 diákkal és 18 tanárral kezdték. Egyike azon intézményeknek Kárpátalján, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az oktatáson kívül a nevelésre is, valamint vallásgyakorlásra és erkölcsösségre igyekszenek tanítani a gyermekeket. Az iskolában bibliaismeretet, egyháztörténetet és egyházi ének-zenét tanulnak a diákok. A líceumban biológia-kémia és fizika-matematika tagozatos osztályok működnek. Itt a hazai érettségire felkészítő tantervet a magyarországi gimnáziumok négyéves tanterve alapján bővítették ki. Az iskola fennállásának ideje alatt 241 diák fejezte be tanulmányait az intézményben (http://dobronyigimi.at.ua/index/iskolank/0-22).

14 3. táblázat. A Kárpátalja középfokú magyar nyelvű oktatási intézményei (2012) Az intézmény neve Az érettségizők száma 2012-ben Ungvári 10. számú Dayka Gábor Középiskola 21 Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium 21 Nagydobronyi Középiskola 45 Nagydobronyi Református Líceum 54 Ungvári járás Kisdobronyi Középiskola 6 Csapi 2. számú Középiskola 36 Kisgejőci Középiskola 13 Eszenyi Bocskai István Középiskola 14 Szürtei Középiskola 11 Sislóci Dobó István Középiskola 6 Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 60 Beregszászi 3. számú Zrínyi Ilona Középiskola 39 Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskola 44 Beregszászi 10. számú Középiskola 13 Beregszászi Szakosított Középiskola 5 Nagyberegi Középiskola 25 Nagyberegi Református Líceum 45 Beregszászi járás Nagymuzsalyi Középiskola 12 Jánosi Középiskola 9 Jánosi Mezőgazdasági Líceum 78 Mezővári 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 20 Kaszonyi Középiskola 38 Gáti Kovács Vilmos Középiskola 22 Bátyúi Középiskola 23 Csomai Középiskola 11 Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola 9 Munkácsi járás Munkácsi Szent István Líceum 15 Derceni Középiskola 25 Feketeardói Középiskola 11 Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum 21 Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola 12 Nagyszőlősi 3. számú Perényi Zsigmond Középiskola 15 Nagyszőlősi járás Nevetlenfalui Középiskola 33 Péterfalvi Kölcsey Ferenc Középiskola 23 Péterfalvi Református Líceum 57 Salánki Mikes Kelemen Középiskola 25 Tiszaújlaki 2. számú Középiskola 26 Verbőci Középiskola 14 Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola 35 Técsői Técsői Hollósi Simon Magyar Tannyelvű Középiskola 8 járás Técsői Magyar Tannyelvű Líceum 35 Felső- Tisza-vidék Huszti járás Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 15

15 A kárpátaljai magyarság 33 %-a a Beregszászi járásban él. Ebben a térségben 15 középfokú magyar tannyelvű intézmény található. Ezek egyike a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az 1944-es megszűnését követően 1991-ben nyitotta meg újra kapuit, 51 tanulóval. Sajnálatos módon a gimnázium eredeti épületét nem kaphatta vissza, hiszen ott ukrán középiskola, később ukrán gimnázium kezdte meg működését és működik jelenleg is. Ezért az oktatást a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium kollégiumában kezdte el. Jelenleg 15 osztályban folyik a tanítás. Az iskola diákjai rendívül jól szerepelnek tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön (http://www.bermagim.org/content/gimnazium-tortenete). A járás másik neves intézménye a Nagyberegi Református Líceum egyházi intézmény lévén fontosnak tartja a keresztyén értékek továbbadását a fiatal nemzedéknek ban alapították első református oktatási intézményként a megyében. Az oktatás itt jelenleg két évfolyamon és négy osztályban folyik. A diákok száma 78 fő. Az első évfolyamos diákok nyelvi és földrajz-történelemi szakosodás szerint tanulnak. Az intézmény igyekszik felkészíteni diákjait mind az ukrajnai, mind a magyarországi emelt szintű érettségire. A tanórákon kívüli foglalkozások, fakultációs órák, konzultációk, nyelvi táborok, bibliaórák stb fontos részét képezik az itteni oktató-nevelő munkának (http://www.reformatus.com.ua/lap/nbrl/index.php?m=page&a=show&t=koszontes&i=278). A Jánosi Mezőgazdasági Líceum 1996 óta működik. A végzőseinek száma (78) tekintetében messze meghaladja a többi középfokú oktatási intézményt. A magyar tannyelvű líceum az utóbbi időben egyre népszerűbb a beregszászi járás diákjainak körében, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az intézményben ECDL-vizsga tehető, valamint az itteni diákoknak lehetősége van a gépkocsivezetői engedély megszerzésére (http://karpatinfo.net/hetilap/ballagas-janosi-mezogazdasagi-liceumban-legnepesebb-raj). A 2001-es népszámlálás adatai alapján a Munkácsi járásban él a kárpátaljai magyarok 10,5 %-a. A járás legfontosabb, és talán egyben a legszínvonalasabb iskolája a Munkácsi Szent István Líceum, melyet 2001-ben alapított a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye. A 7. vagy 9. osztály elvégzése után lehet jelentkezni a líceumba, a képzési idő ennek megfelelően 4 vagy 2 év. Az oktató-nevelő munkát 5 főállású tanár, 10 óraadó tanár és 3 lelkész-hitoktató látja el. Az intézmény szakiránya az informatika és az idegen nyelv (angol vagy német). Ezen kívül a líceum jól felszerelt kémia-, fizika- és idegennyelv-szaktermekkel, illetve könyvtárral is rendelkezik, valamint turisztika és média szakos szakkollégiumi képzést biztosít. Növendékeit

16 vallásos, katolikus szellemben neveli (http://www.munkacskatlic.org.ua/new/index.php?option=com_content&view=article&id=47&itemid=28). A Nagyszőlősi járásban a megye magyar nemzetiségű lakosainak 25,3 %-a él. Itt található a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, ami az ország egyetlen görögkatolikus bentlakásos tanintézményeként 2003-ban nyílt meg. Az oktatás mellett a hitéletet és a közösségépítést is fontos célnak tartja (http://www.sztojkaliceum.com/). A járás másik egyházi intézménye a Péterfalvi Református Líceum, mely Tivadarfalván, egy 650 lelkes településen található, mely közigazgatásilag Tiszapéterfalvához tartozik ben kezdte meg működését. Jelenleg 10 főállású tanár és nevelő, valamint 8 óraadó tanár veszi ki részét a diákok oktatásában és nevelésében. A kötelező tantárgyak mellett a diákok egyházi jellegű tantárgyakat is tanulnak, valamint szakmai oktatásban is részesülnek. A választható képzések: könyvelői és számítástechnika (ECDL), szabás-varrás. A következő szakok indítását tervezik a jövőben: asztalos, hegesztő, dísznövénytermesztő, virágkötő. A tanulóknak lehetőségük van az általuk választott tárgyakat emelt óraszámban tanulni. Az itt végzett diákok nagy része tanul tovább egyetemeken, főiskolákon (mint általában a megye összes líceumának, gimnáziumának érettségizői). Például a 2006-ban végzettek 28 diák közül 26 tovább tanult (http://www.prl.eoldal.hu/cikkek/a-gimnazium-tortenetebol.html). A Felső-Tisza vidék magyar lakosságának nagy része a Técsői (a kárpátaljai magyarság 4 %-a) és a Huszti (3,1 %) járásokban él, ennek megfelelően a járás magyar tannyelvű középfokú oktatási intézményei is ebben a térségben találhatóak. A magyarság megmaradása szempontjából igen fontos kérdés a szórványvidéken az anyanyelvi oktatás helyzete, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az 1990-es években egy új koncepció fogalmazódott meg, miszerint létre akartak hozni egy Felső-Tisza vidéki Magyar Oktatási Központot a técsői magyar iskola bázisán. Ambrus Pál, a Técsői Hollósi Simon Középiskola korábbi igazgatója kezdeményezésére létrejött a líceum, melynek célja, hogy kialakítsa a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a szórványban élő magyar gyermekeknek lehetősége legyen anyanyelvén tanulni. Ambrus Pál 1992-ben az Illyés Alapítványhoz benyújtott pályázata pozitív elbírálásra került. Ezután 1993-ban kezdődtek meg a líceum építésének munkálatai egy egyházi tulajdonú telken. Mindaddig, amíg az intézményben magyar nyelvű oktatás folyik, bérleti díjat nem kell az épület használatáért fizetniük (http://liceum.tyachiv.info/hun/lyceum.html). A técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum 1999 szeptemberétől működik önálló református tanintézményként. Mi sem bizonyíthatná jobban az intézmény fontosságát, mint az, hogy az 2000-es tanévben az ide jelentkezők száma már meghaladta a 80 főt. Ide a 7. vagy 9.

17 osztály elvégzése után lehet jelentkezni. A képzési idő ez alapján 4 vagy 2 év. A líceum emelt szintű középiskolai oktatást, kollégiumi ellátást, gépkocsi-vezető jogosítvány megszerzését, ECDL-program szerinti számítógép-kezelői oktatást biztosít. Különösen nagy hangsúlyt fektet az államnyelv (ukrán) és az idegen nyelv oktatására (angol, német). Minden évfolyamon egy humán és egy reál osztály működik. A diákok döntik el az első év után, mely tantárgyakat szeretnék emelt óraszámban tanulni, ez alapján szakosodnak (http://liceum.tyachiv.info/hun/lyceum.html). Nemrégiben nagy port kavart Osziszky Róbert, a técsői Hollósi Simon Középiskola igazgatójának azon javaslata, miszerint a técsői középiskolában, főleg a vegyes házasságból született tanulók miatt, ukrán osztályokat is indítanának. Ezzel az addig magyar tannyelvű középiskola két tannyelvűvé válna, és így megnövekedne a diákok és a tanórák száma. A kezdeményezés ellenzői szerint ez a változtatás a szórvány vidéki nemzeti oktatás elsorvadásához vezetne. Aggályaik megalapozottnak tűnnek, hisz az iskola tanulóinak száma már most is csökkenőben van (http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=4791). Visken (Huszti járás) a magyar nyelvű oktatás nagy múltra tekint vissza tól megszakítás nélkül tanulhat anyanyelvén az itteni magyarság. Kezdetben református, a 18. század végétől katolikus iskolában is tól pedig az egyházi iskolákkal párhuzamosan a Viski Állami Népiskolában. A cseh uralom idején ( ) is tanulhattak anyanyelvükön a magyar ajkú gyermekek a Viski Orosz-magyar Népiskola magyar osztályaiban után a felekezeti iskolák mellett a Viski Királyi Állami Népiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ahol a magyar tanulók ruszin nyelvet is tanultak. A szovjet rendszerben a magyar nyelvű oktatás kezdetben a Viski 2. számú Elemi Iskolában működött. Mikor az általános iskola 8 osztályossá vált, felerősödött a már azelőtt is problémát jelentő tanteremhiány. Ez ellehetetlenítette a magyar középiskola létrehozását. A középiskola épülete később nagy nehézségek árán, szülői összefogással, adományokkal és a kolhoz közreműködésével épült fel ban ballagtak az első érettségizők. Ekkor az oktatás még több épületben folyt, egészen 1990-ig március 20. óta az iskola hivatalosan is Kölcsey Ferenc nevét viseli ban a magyar iskola fennállásának 450. évfordulóját ünnepelték a viskiek (http://kelcsey.gportal.hu/gindex.php?pg= ). Az 1990-es évek előtt csupán egy felsőoktatási intézménye volt Kárpátaljának, az Ungvári Állami Egyetem (2000-től Ungvári Nemzeti Egyetem (http://magyarkar-une.com/), Fodor Gy., 2012). Az egyetemet 1945-ben alapították. Egy év múlva már 15 tanszékkel és 42 oktatóval működött. Jelenleg az intézménynek 17 kara van és 82 tanszéke. A hallgatók létszáma megközelítőleg 11 ezer. 42 szakon és 24 szakirányon folyik a képzés. Az intézmény 1000

18 főállású oktatója és tudományos munkatársa közül több mint 100 nagydoktori fokozattal rendelkezik. A magyar kar megalapítása előtt csak a magyar nyelv és irodalom szak volt elérhető azok számára, akik magyar nyelven kívánták folytatni tanulmányaikat (Fodor Gy., 2012). A Magyar Tannyelvű Humán és Természettudományi Kar 2008 szeptemberében alakult. A karon három tanszék működik: Magyar Filológia Tanszék, Magyar Történelem és Eurointegráció Tanszék, Fizika-Matematika Tanszék. A legfrissebb adatok alapján a karon 267 diák tanul. Magyar nyelv és irodalom szakon 100 diák, ebből 60 nappali és 40 levelező tagozaton, történelem szakon 87, matematikán 44, fizika szakon 37 diák tanul. A karon 5 professzor, 18 docens és 8 főelőadó oktat. PhD képzés minden egyes szakon működik. A Magyar Filológia Tanszék vezetője Lizanec Péter professzor. A tanszéken elsősorban magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képeznek, ahol a végzett hallgatók főleg Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban helyezkednek el, mások Kárpátalja különböző újságainál, vagy a területi magyar rádió és televízió szerkesztőségeiben kapnak munkát. A legeredményesebb hallgatók a végzést követően PhD képzés keretein belül folytathatják tanulmányaikat. A tanszék a kutatómunkára is nagy hangsúlyt fektet. A legfontosabb publikációk között tartható számon többek közt A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza, ami három kötetben jelent meg ( ) és a hétkötetes Összkárpáti nyelvjárási atlasz. Ezen kívül a tanszéken 80 monográfiát és szótárt, 30 tankönyvet és oktatási-módszertani segédeszközt, illetve több mint 900 tudományos cikket jelentettek meg. Itt eddig 871 hallgató vehetett át diplomáját. A hallgatók gyakran utaznak külföldi részképzésekre, tanulmányutakra (http://magyarkar-une.com/). A Történelem és Európai integráció Tanszék vezetője Kiss Éva professzor, a történelemtudományok doktora. A tanszék 2005-ben nyílt meg tól a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar része. Diákjainak száma a as tanévben 88 fő ben a történelem szakirányon megnyílt a levelező tagozat is. A tanszék 10 oktatója közül 2 professzori és 4 kandidátusi fokozattal rendelkezik. A diákoknak lehetőséget biztosítanak kutatási tevékenységük publikálására a tanszék folyóiratánál, mely 2012-ben NORTIA néven indult. Ugyancsak bemutathatják évfolyammunkáikat, diplomamunkáikat az évente megtartott helyi tudományos diákköri konferencián. A diákok számos alkalommal látogatnak külföldre is tudományos ismereteik bővítésének céljából, illetve nyári gyakorlatokon vesznek részt Kárpátalján. A tanszék jó kapcsolatokat tart fenn külföldi és anyaországi egyetemekkel egyaránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a november 2-án az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem által megkötött szerződés, mely

19 lehetővé teszi, hogy a legkiemelkedőbb diákok nem csak Ungváron, hanem Budapesten is tanulhassanak, és mindkét intézménytől szerezhessenek diplomát (http://magyarkar-une.com/). A Fizika és Matematika Tanszék 2008-ban alakult, melynek 13 oktatója közül 1 fő professzori és 7 fő kandidátusi fokozattal rendelkeznek. Rajtuk kívül még 5 főelőadó végez itt oktatási tevékenységet. A tanszéken 320 tudományos cikk jelent meg eddig, több nyelven. Az oktatók aktívan részt vesznek a nemzetközi tudományos életben, konferenciákon, szemináriumokon is bemutatják kutatói tevékenységüket. A tanszék felszerelt laboratóriummal rendelkezik, mely kapcsolatot tart fenn az Ukrán Tudományos Akadémia intézményeivel és számos magyarországi intézménnyel is. A diákok az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Elektronfizikai Kutatóintézetében gyűjthetnek anyagot tudományos munkáik megírásához, valamint részképzésen vehetnek részt a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Műegyetemen (http://magyarkar-une.com/). A magyar kisebbség számára fontos volt a Hungarológiai Központ létrehozása ben, mely az egyetem részeként a mai napig is működik. Ezzel egyidőben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is létrehoztak egy Ruszisztikai Központot. A Hungarológiai Központ könyvtárának tekintélyes kínálata szintén a diákok rendelkezésére áll. Az intézet folyóirata az Acta Hungarica néven 1990-ben jelent meg (Fodor Gy., 2012). Ahogy azt Fodor Gyula (2012) is írja, a rendszerváltást követően az Ukrajnai (és így természetesen a kárpátaljai) felsőoktatási intézmények száma megnövekedett. Az államiak mellett magánintézmények, fiókintézetek is nyíltak egyre több diákot befogadva ban létrejött a Munkácsi Állami Egyetem, a Munkácsi Humánpedagógiai Főiskola és a Munkácsi Technológiai Főiskola összevonása révén. Megemlítendő, hogy a 2004-ben alapított Kárpátaljai Állami Egyetemet, mely több kisebb intézmény egyesítésével jött létre, nemrégiben összevonták az Ungvári Nemzeti Egyetemmel (http://karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/13077-osszevonjak-a-karpataljaiallami-es-az-ungvari-nemzeti-egyetemet). A kárpátaljai magyarság szempontjából legfontosabb intézmény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola, mely 1994-ben alakult, kezdetben a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként. Ekkor csak levelezős képzés folyt az intézményben, és az oktatást a Nyíregyházi Főiskola tanárai végezték. A képzés 41 hallgatóval indult, akik a következő szakokra nyertek felvételt: óvodapedagógia, tanítói, angol-történelem, angolföldrajz. Az június 13-ai ülésén az Ukrán Állami Akkreditációs Bizottság engedélyezte a főiskola működését, majd 16-án az Ukrán Oktatási Minisztérium kiadta az oktatásra feljogosító hivatalos engedélyt is ban megkezdődött a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola saját

20 oktatói gárdájának kialakítása. Az intézményben első alkalommal 2001-ben diplomázott 36 végzős diák. Eddig 1774-en vehettek át oklevelet, ebből 719-en egyetemi szintű diplomát szereztek (http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/a-foiskola-tortenetebol.html). A diákok nagy része (91 %) magyar tannyelvű középiskolából, vagy gimnáziumból kerül be a főiskolára. A 2011/12-es tanévben nappali tagozaton 415, míg levelező tagozaton 270 diák folytatta itt tanulmányait. A végzett hallgatók főleg szülőföldi iskolában helyezkednek el pedagógusként (http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/ tajekoztato-a-foiskolarol.html). Mára a főiskolán oktatott szakok száma tovább bővült. Az intézményben hat különböző tanszéken folyik az oktatás. Ezek a következők: Történelmi és Társadalomtudományi Tanszék, Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék, Filológiai Tanszék (mely 3 tanszéki csoportra oszlik: Magyar Tanszéki Csoport, Ukrán Tanszéki Csoport, valamint Angol Tanszéki Csoport), Matematikai Tanszék, Biológiai Tanszék, valamint Földrajztudományi Tanszék (http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/a-foiskola-egysegei.html). Három kutatóműhely is működik az intézményben, ezek a Lehoczky Tivadar Intézet, a Hodinka Antal Intézet és a Fodor István Természettudományi Kutatóintézet. A főiskola berkein belül működik a Kölcsey Ferenc Szakkollégium is. Ezen kívül az intézmény felnőttképzéssel is foglalkozik, előkészítő tanfolyamokat, nyelvtanfolyamokat, számítástechnikai képzést és egyéb képzéseket is rendszeresen meghirdet (http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/afoiskola-egysegei.html). Az II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Főiskola nagy hangsúlyt fektet az oktatás mellett a kutatómunkára és kulturális programok szervezésére egyaránt től évkönyvet jelentet meg Acta Beregsasiensis címmel, melyben lehetőség nyílt az oktatók és diákok dolgozataik, tanulmányaik közzétételére. A főiskola gyakran szervez író-olvasó találkozókat, melyek keretein belül többek között olyan jeles anyaországi írók látogattak el a főiskolára, mint Jókai Anna, Esterházy Péter, vagy Kukorelly Endre (http://www.kmf.uz.ua/hun114/index.php/ tajekoztato-a-foiskolarol.html). A főiskola létrehozása mérföldkőnek számít a kárpátaljai magyar ajkú kisebbség számára, hisz addig csak ukrán, vagy orosz tannyelvű felsőoktatási intézményekbe jelentkezhettek Kárpátalján. Csak államnyelven tanulhattak a magyar diákok, amennyiben döntésük nem az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára esett, ami természetesen nagyban befolyásolta mind esélyeiket az ukrán anyanyelvű jelentkezőkkel szemben mind továbbtanulási kedvüket. A főiskola megalapítását követően egyre nőtt a magyar nemzetiségűek részvételi aránya a felsőoktatásban (Fodor Gy., 2012).

21 Ez a folyamat növekvő tendenciát mutatott egészen a 2008-as oktatási reformok bevezetéséig, melyek meglehetősen kedvezőtlenek a kisebbségi felvételizők számára. A módosítás abban áll, hogy független vizsgaközpontokat alapítottak, ahol a végzősök anyanyelvüktől és az általuk befejezett középfokú oktatási intézmény nyelvétől függetlenül ukrán nyelven teszik le érettségi vizsgáikat, melyek eredményeit felvételi vizsgának is beszámítják (Fodor Gy., 2012). A cikk írója arra is utal, hogy az említett vizsgák kevésbé a szaktantárgyi tudást, sokkal inkább az ukrán nyelv ismeretét hivatottak mérni. Az ukrán nyelv tanításának színvonala pedig magyar iskolákban nem elegendően magas ilyen jellegű vizsgák letételéhez. A színvonal nem túl magas (82. oldal) voltának okát a szerző a hibás módszertannak tudja be, miszerint az ukrán nyelvet nemzeti iskolákban ismert nyelvként tanítják, nem pedig idegen nyelvként (Fodor Gy., 2012), holott a kisiskolások nagy része szempontjából valóban idegen nyelvről van szó. Ezek a gyerekek legtöbbször az iskola befejezésekor sem tudják elsajátítani az államnyelvet egy olyan magas színvonalon, amit az emelt szintű érettségi megkövetelne. Azonban lehetetlen bekerülni bármelyik ukrajnai felsőoktatási intézménybe a vizsgák letétele nélkül. Ebből az okból kifolyólag a magyar szülők is gyakran ukrán nyelvű iskolába íratják gyermeküket abban a reményben, hogy elsajátítva az ukrán nyelvet nagyobb eséllyel nyernek felvételt ukrajnai egyetemre, vagy főiskolára, illetve, hogy majd jobban megállják helyüket a hazai munkaerőpiacon. Mint ahogy Balla Gyula (2008) is leszögezi, a magyar főiskolán, illetve az UNE magyar karán diplomázott hallgatók elhelyezkedési esélyei Ukrajnában meglehetősen korlátozottak.

22 Felhasznált irodalom 1. A II. világháború krónikája, 1999: Bp.: Magyar Könyvklub. 2. Balla Gy., 2008: Magyar tannyelvű felsőoktatási képzési kínálat és a munkaerőpiac Kárpátalján. In: Határhelyzetek. Külhoni magyar egyetemisták peregrinus stratégiái a 21. század elején. Szerk.: Kötél E. és Szarka L. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 3. Botlik J., 2005: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján I. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok Nyíregyháza: IMI PRINT KFT. 4. Brenzovics L., 2009: Kárpátalja történetének korszakai és gazdasági-társadalmi helyzete a XX. században. Baranyai Béla szerkesztése nyomán a Kárpátalja. A Kárpátmedence régiói 11. MTA-Regionális Kutatások Központja, Bécs- Budapest: Dialog Campus Kiadó. 5. Csernicskó I, 1998: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátaljan). Budapest, Osiris Kiadó. 6. Dupka Gy. et. al., 2005: Nyelvünk és kultúránk. In: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata/xxxv. évfolyam, 137. szám. Nyelvünk és Kultúránk sorozat. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. 7. Dupka Gy., 2000: Kárpátalja magyarsága A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. 8. Dupka Gy., Az "Ezeréves ruszin-magyar együttélés a történelem tükrében" című konferencia szerkesztett előadásai, leadott tanulmányai Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat. 9. Fodor Gy., 2012: A humán erőforrások állapota, és a nemzetiségek közötti viszonyok Kárpátalján. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 10. Gereben F., Nemzeti es kulturális identitás Kárpátalján. In: Magyar Nemzet aprilis 18., Kárpátaljai Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008: Закарпаття в демографічному вимірі. Статистичний збірник. 12. Kocsis K., 1999: Az etnikai térszerkezet átalakulása Kárpátalja mai területén az elmúlt fél évezredben // Észak és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. Kárpátalja Nyíregyháza. 13. Lanstyák I. 1998: Nyelvünkben Otthon. Dunaszerdahely, NAP Kiadó.

23 14. Megyei Statisztikai Hivatal, 2012: Чисельність населення на 1 червня 2012 року та середня за січень травень 2012 року по містах та районах. 15. Molnár J., Molnár D. I., 2005: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanács. 16. Orosz I., 2012: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján. In: A Kárpát-medencei tehetséggondozás jó gyakorlata. szerk.: Demeter József. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 17. Szabó L., 1993: Kárpátaljai demográfiai adatok. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó. 18. Zentai L., 2003: A történelmi Magyarország atlasza és adattára. Pécs: Dalma Kiadó. 19. Геренчук К. І., 1968: Природа Українських Карпат. Львів: Вид-во Львів. ун-ту. 20. Молнар, Й., Молнар, Д. 2010: Демографія та етніча структура Закарпаття: демографічна політика, культура, міграція, трудова міграція. In: Закарпаття років історія, політика, культура / укаїномовний варіант укрїнськоугорського видання /Під ред. М. Токар, Ч. Фединець; [Редколег.: Ю. Остапець, Офіцинський, Л. Сорко, М.Токар, С. Черничко; Відп. за вип. М. Токар ]. Ужгород: Поліграфцентр «Ліра», ( ) 22. ( ) 23. ( ) 24. ( ) 25. ( ) 26. ( ) 27. ( ) ( ) 29. ( ) 30. ( ) 31. ( ) ( )

24 34. ( ) 35. ( ) 36. ( ) 37. ( ) 38. ( ) 39. ( ) 40. ( ) 41. ( )

25 Márkus Zsuzsanna Kárpátaljai középiskolások tanulmányi célú migrációs tervei A szomszédos országok magyar kisebbségeinek Magyarországra történő áttelepülése jól ismert jelenség. A rendszerváltás után számos kutatás foglalkozik a határon túli magyarság több szempontú elemzésével vizsgálják a többek között a kint élők demográfiai, társadalmi, kulturális, gazdasági vagy kisebbségpolitikai jellemzőit. Jelen dolgozatban a kárpátaljai magyar középiskolások magyarországi tanulmányi célú migrációs terveivel foglalkozunk. A migráció interdiszciplináris jelenség, de főként a földrajz, a demográfia, a közgazdaságtan, a pszichológia és szociológia tudománya foglalkozik a jelenség kérdéseivel. Ebből következően a fogalom meghatározása is tudományág specifikus. A hazai társadalomtudományi kutatások leginkább a Központi Statisztikai Hivatal meghatározásával operálnak. E szerint migráció alatt értjük az eredeti (szokásos) lakóhely országának olyan tartós elhagyását, amelynek célja egy másik országban való lakóhely létesítése letelepedés, tartózkodás vagy jövedelemszerző tevékenység végzése céljábó. 1 (Takács, Kincses 2013). A vándorlás céljai között szerepel még a tanulmányok folytatása is (Rédei 2007a). Az oktatásszociológia a hallgatói mobilitás kapcsán leginkább az európai felsőoktatási térben kialakult migrációs folyamatokat vizsgálja. Az Európai Unió oktatáspolitikai stratégiájának egyik legfontosabb pillére egységes felsőoktatási tér kialakítása, a nemzetközi hallgatói mobilitás ösztönzése. A Kárpát-medencében azonban létezik a hallgatói mobilitásnak egy, az európaitól különböző formája. Ez a mobilitás a Magyarország környező országaiban (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia, Horvátország) élő magyar kisebbségek Magyarországra tanulmányi céllal történő ideiglenes vagy végleges áttelepülését jeleni. Az európai és a Kárpát-medencei mobilitás közötti egyik eltérés, hogy ez a migrációs folyamat egyirányú és zárt földrajzi térben valósul meg. További különbség még, hogy a mobil hallgatók más céllal érkeznek Magyarországra, de talán legmarkánsabb, hogy Magyarország nemzetpolitikai célkitűzései eredményeként valósul meg, aminek egyik legfontosabb motorja a támogatáspolitika. Az Európai Uniós mobilitási stratégia a munkaerő migrációjának kialakítását szorgalmazza a térség gazdasági versenyképességének növelése érdekében. Ezzel szemben a magyarországi nemzetpolitika célja a határon túl élő kisebbségeinek értelmiségi utánpótlása. Magyarország célja, hogy a diplomás magyar hallgatók szülőföldjükre hazatérve 1 Demográfiai évkönyv, 2008.

26 használják az anyanyelvükön megszerzett tudást a magyar kisebbségek társadalmi és kulturális fejlődésének érdekében (Erdei 2005). Az ben bekövetkezett kelet-közép-európai rendszerváltások a magyarmagyar kapcsolatok terén több vonatkozásban is átalakulást jelentettek. A rendszerváltás után a régió valamennyi jelentős kisebbségi népcsoportja kialakította ellenzéki fórumait, kidolgozták demokratikus politikai programjaikat, megjelent a szabad sajtó, létrejöttek a politikai pártok, mozgalmak, a kisebbségek is bekapcsolódtak a politikai pluralizmus intézményrendszerének megszervezésébe. Ezzel párhuzamosan igen gyorsan intézményesítették kapcsolatrendszerüket anyaországaikkal, melyek szintén újrafogalmazták nemzeti kisebbségeikkel szembeni kötelezettségeiket. Magyarország ezt a megújított anyaországi szerepvállalást a következőképpen deklarálta: A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását 2 (Szarka 2008). Az újonnan kidolgozott magyarságpolitika része a nemzetközi és a kétoldalú kisebbségvédelem, a magyar-magyar kapcsolatok intézményes működtetése és a kisebbségi magyar közösségek támogatása (Bárdi 2008). Ezek a nemzetpolitikai stratégiák egyike sem kizárólag a politikai jobb- vagy baloldalhoz kapcsolódik. Magyarország kisebbségvédelmi megközelítése a nemzetközi normákat és mintákat veszi alapul, de abból indul ki, hogy előbb az adott szomszédos országgal kell megteremteni a jó viszonyt, és ezt követően lehet a magyar kisebbség problémáit kezelni. Ebben a megközelítésben különösen hangsúlyos, hogy az adott kisebbségi közösségnek saját országában kell megtalálnia lehetőségeit. Ebben Magyarország döntően külpolitikai eszközökkel segítheti a határon túli magyarjait. Szintén ide tartozik a magyar kisebbségi társadalmak gazdasági, társadalmi megerősítésének programja, azaz, hogy önálló intézményeik útján valósíthatják meg önállóságukat. Ezen célok megvalósításának egyik eszköze a határon túli magyar fiatalok magyarországi iskoláztatásának támogatása (Szarka 2008). A határon túli magyar nemzetiségű hallgatóknak több mint két évtizede van lehetősége magyarországi továbbtanulásra. Kezdetben, az 1980-as évek végétől egyénileg, 1990-től pedig már intézményes keretek között től számos kormányzati intézmény és alapítvány jött létre azzal a céllal, hogy kidolgozza és segítse a határon túli magyar fiatalok magyarországi oktatásba való bekapcsolódását, és az anyagi források hatékony elosztását. Ezek az intézmények 1994-től kezdve vonták be a határon túli magyar szervezetek képviselőit is a 2 A Magyar Köztársaság október 23-án kihirdetett, megújított Alkotmányának 6. paragrafusának 3. bekezdése.

27 támogatások elosztásába (Bárdi 2008). Jelen dolgozatban eltekinthetünk az intézményi hálózat kiépülésének és működésüknek részletes ismertetésétől, ugyanis célunk csupán az, hogy rámutassunk a támogatáspolitika és a hallgatói tanulmányi célú migráció kapcsolatára. A magyarországi egyetemeken az 1990-es évek elejétől folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma: amíg a rendszerváltás előtti években átlagosan 2500 külföldi hallgató tanult magyar egyetemen és főiskolán, addig 2010-ben már a főt is meghaladta a számuk (Dusa 2012, Rédei 2007b). A külföldi hallgatók legnagyobb arányban a határon túli országokból és más európai államokból érkeznek. A legnagyobb küldő ország Románia, Szlovákia, Ukrajna és Szerbia, bár 2006-tól a német hallgatók száma meghaladja az kárpátaljai és a vajdasági hallgatókét (Dusa 2012). Az országok részletes adatait az 1. táblázat közli. 1. táblázat. Határon túli magyarok a magyarországi felsőoktatási intézmények. A nappali tagozatos hallgatók száma között kibocsátó országonkénti bontásban Tanév Összes külföldi Ezen belül szerbiai romániai ukrajnai szlovákiai 1995/ /97 n.a n.a n.a n.a n.a 1997/98 n.a n.a n.a n.a n.a 1998/ / /01 n.a n.a n.a n.a n.a 2001/ / / / / / / / / / Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv.2010/2011. KSH A táblázat oszlopaiból jól kitűnik, hogy a határon túli hallgatók száma a magyarországi felsőoktatási rendszerven évről évre növekszik. A tanulmányi célú migrációs folyamatok a fővárosra és a nagyobb vidéki egyetemvárosokban koncentrálódik. A legtöbb hallgató 2005 és 2011 között Debrecenben, Pécsen, Szegeden folytatta tanulmányait, de jelentős arányban tartózkodtak még Győrben és Sopronban is határon túli magyar fiatalok. Az elvándorlási helyek pedig majdnem teljes mértékben megegyeznek a szomszédos országok nagyobb magyar városaival. A legtöbben Komáromról, Dunaszerdahelyről, Szabadkáról, Magyarkanizsáról, Nagyváradról, Székelyudvarhelyről, Beregszászból és Nagyszőlősről és környékükről érkeznek (Takács, Kincses 2013).

28 Miért és milyen motivációkkal migrálnak a határon túli magyar kisebbségek Magyarországra? Valamint kik azok, akik Magyarországon iratkoznak be felsőoktatási intézménybe? A kárpátaljai hallgatók továbbtanulási hajlandóságáról és motivációkról A Márton Áron Szakkollégiumban empirikus adatfelvételt készítettünk Kárpátalja 12 középfokú magyar tannyelvű oktatási intézményébe. Az intézmények kiválasztásának alapját részben demográfiai okok (a legnagyobb magyarlakta települések), részben pedig a korábbi évek migrációs kedve (ezekből az intézményekből jelentkeztek magyarországi felsősokú intézménybe a legtöbben) magyarázzák. A survey jellegű adatfelvételre 2012 őszén és tavaszán került sor a Nagydobrony, Kaszony, Técső, Visk, Beregszász, Karácsfalva, Nagyszőlős, Verbőc, Ungvár, Jánosi, Péterfalva és Déda középfokú oktatási intézményének 418 érettségiző diákja körében. Az iskolák között állami és egyházi fenntartású is volt (a részletes adatokat az 1. táblázat szemlélteti). 2. táblázat Az iskolák megoszlása fenntartó szerint (százalék) (N=12) Fenntartó Elemszáma (N) Egyházi líceum gimnázium Nagydobrony 51 Técső 29 Karácsfalva 22 Péterfalva 48 Állami középiskola, gimnázium Visk 17 Kaszony 34 Beregszász 61 Nagyszőlős 16 Verbőc 18 Ungvár 41 Jánosi 52 Déda 29 Összesen 418

29 Vizsgáltuk a diákok szociokulturális jellemzőit, vallásosságukat (felekezeti hovatartozás, templomba járási gyakoriság), a családjuk kulturális és anyagi tőkéjét, iskolai sikerességüket, továbbtanulási terveiket és motivációjukat, szabadidő eltöltési szokásukat, valamint magyarországi kapcsolataikat. Kíváncsiak voltunk, hogy a diákok esetében milyen tényezők húzódnak meg a továbbtanulási terveik mögött, valamint hogy milyen faktorokkal függ össze a szülőföldi és a magyarországi felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés. Az ukrán oktatási rendszerben a sikeresebb vagy épp a kevésbé sikeresek szeretnének Magyarországon továbbtanulni? Talán a család kulturális tőkéje vagy inkább az anyagi javak hozhatók kapcsolatba a magyarországi továbbtanulási kedvvel? Netán a magyarországi meglévő rokoni vagy baráti kapcsolatok? A minta alapmegoszlásait tekintve a nemek szerint kiegyenlített, csaknem fele-fel arányban képviseltetik magukat a lányok (54,9 százalék) és a fiúk (45,1 százalék). A lakóhely szerinti eloszlásuk az alapsokaság regionális adottságait tükrözi a diákok legnagyobb arányban faluban, községben élnek. A részletes adatokat az 1. ábra mutatja. 1. ábra A diákok településtípus szerinti megoszlása (százalék) (N=418) Megyeszékhely Egyéb város Falu, község 4% 26% 70% A vallási felekezethez való tartozás szintén Kárpátalja felekezeti sokszínűségét és arányait mutatják. Kárpátalja magyar lakosságának felekezeti megoszlásairól sajnos nem készülnek hivatalos statisztikák, csupán az egyes egyházak vezetik tagságukat, azonban ezeket az adatokat sem publikálják. Szanyi KM Borbála 2004-ben személyes gyűjtésének eredményeként összefoglalta a kárpátaljai magyarokra vonatkozó adatokat (Szanyi 2004 idézi Molnár 2006). A 2003-as adatok alapján Kárpátalja lakosságának százaléka református, ezt követi a római és a görög katolikus egyház. A diákokra vonatkozó eredmények is ezeket az arányokat mutatják. A részletesebb adatokat a 2. ábra szemlélteti.

30 2. ábra A diákok vallási felekezet szerinti megoszlása (százalék) (N=418) 1% 1% 3% 1% Református 17% Római katolikus Görög katolikus 17% 60% Evangélikus Görög keleti Egyéb felekezet A kérdőív lehetőséget adott a tanulók vallásosságának megismerésére a templomba járás gyakoriságának kérdésével. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett diákok több mint fele rendszeres templomba járó, hetente részt vesznek az istentiszteleteken. Számos kárpátaljai társadalomtudományi kutatás számol be arról, hogy a vallási felekezethez való tartozás és a vallás gyakorlás a kárpátaljai magyarság számára identitás dimenzió is, ugyanis a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományait (is) ápolja és adja tovább. (Gereben 1999). Úgy tűnik, hogy a magas arányok miatt a fiatalabb generáció esetében is összefüggésbe hozható a vallásosságuk és a magyarságuk. Az adatokat a 3. ábra mutatja. 3. ábra A diákok vallásgyakorlása (százalék) (N=389) 3% 4% 9% Hetente Havonta többször 12% 21% 51% Évente többször Csak nagy családi ünnepekkor Nem járok templomba Csak nagy egyházi ünnepek idején

31 Saját kutatásunk is a korábbi eredményekkel összhangban születtek, noha a vallásosságnak csak egy dimenzióját volt alkalmunk mérni. Elemzésünk következő részében a vallásosság és a továbbtanulási hajlandóság közötti összefüggéseket vizsgáljuk. A legutóbbi évek vallásszociológiai és oktatásszociológiai vizsgálatai arról számolnak be, hogy a vallásosság és a tanulmányi eredményesség között pozitív kapcsolat áll fent. Sőt a kutatók nagy része szerint a vallásosság a kulturális tőkehiányt is képes kompenzálni, ennek révén pedig pozitív hatást gyakorol a későbbi magasabb társadalmi státusz elérésére (Pusztai et al 2012). Pusztai ezzel kapcsolatban azt a magyarázatot adja, hogy a vallásosság pozitív hatása a vallás kognitív tartalmai miatt érhető tetten vagyis az értékpreferenciák és a normák közvetlenül befolyásolják az egyén tanulmányi teljesítményét (Pusztai et al 2012). Elemzésünk első részében a diákok tanulmányi eredményességét vizsgáljuk. A kérdőívben a következő kérdés szerepel erre vonatkozóan: Hogyan értékeled saját tanulmányi teljesítményedet? Milyen tanuló vagy?. A válaszok megoszlásait a 4. ábra mutatja. 4. ábra A diákok tanulmányi teljesítmény szerinti megoszlása (százalék) (N=415) Kiváló Jó Közepes Gyenge 7% 6% 31% 56% Hogy választ kapjunk kérdésünkre a vallásosság (templomba járás) és a tanulmányi eredményesség kapcsolatának vizsgálatára vállalkozunk. Az adatok alapján úgy tűnik, igazolódik korábbi feltevésünk és valóban a kiváló tanulók fele hetente, egyötödük pedig legalább havonta jár templomba. A két változó között nem volt szignifikáns összefüggés (p<0,05), ami jelen esetben a cellák arányai alapján azt jelenti, hogy a templomba járás egyaránt fontos minden diáknak. Ahhoz, hogy a vallásosság és a tanulmányi eredményesség közötti kapcsolatot megállapítsuk, nem elég a vallásosságot egy dimenziós fogalomként értékelni, főleg nem a kárpátaljai magyarok esetében, ahol a vallásosságnak identitásképző és erősítő

32 szerepe is van. Ennek vizsgálata jelen kutatás tapasztalataiból kiindulva egy későbbi vizsgálat feladata. 3. táblázat A templomba járás és a tanulmányi eredményesség (százalék) (N418) Tanulmányi eredményesség Templomba járási gyakorisága Kiváló Jó Közepes Gyenge Hetente 50 63,1 47,9 22,2* Havonta többször 20,8* 14,8 24,2 22,2* Évente többször 8,3* 9, ,5* Egyházi ünnepekkor 16,7* 9 7,9 14,8* Családi ünnepekkor 0* 0,8* 3,3* 11,1* Nem jár 1* 2,5* 3,7* 11,1* Összesen: A *-gal jelölt értékek 10-nél kevesebb elemszámot jelentenek A cellék értékei esetünkben jelzés értékűek, ugyanis tanulmányi eredménytől függetlenül gyakori templomba járók között minden esetben magasabb aránnyal szerepelnek, de a tempolomba járás és a tanulmányi eredményesség kapcsolatáról meggyőződhetünk. A továbbiakban a továbbtanulási tervek, a tanulmányi eredményesség és a vallásosság vizsgálatára vállalkozunk. 5. ábra A diákok továbbtanulási szándéka (százalék) (N=410) Igen Nem 19% 81% Az adatokat elemezve azt látjuk, hogy a kárpátaljai fiatalok közül majdnem mindenkit, függetlenül a középiskolai eredményeikről tovább szeretné folytatni tanulmányaikat: a kiváló diákok majdnem 100 százaléka, de még a közepes tanulók háromnegyed is tervezi a

33 továbbtanulást. Az eredmények minden esetben szignifikáns (p<0,05) összefüggéseket mutattak. 4.táblázat A továbbtanulási szándék az iskolai eredményesség szerint (százalék) N=418) Iskolai eredmények Szeretnél-e továbbtanulni? Kiváló Jó Közepes Gyenge Igen 96,6 94,5 77,7 37 Nem 4* 5,5* 22,3 63 Összesen: *-gal jelölt értékek 10 alatti elemszámot jelentenek Nézzük, hogy milyen okokat soroltak fel azok, akik az előző táblázat Nem oszlopában szerepelnek. Az okok a következő rangsorba rendezhetők: a diákok több mint 80 százaléka a nyelvismeret hiányát nevezte meg mint akadályozó tényezőt, te jelentős volt azok aránya is, akik a rossz tanulmányi előmenetelükre hivatkoznak (63,9 százalék), de az anyagiakra is a válaszadók 40 százaléka utalt. A következőkben a továbbtanulási szándék és a templomba járási gyakoriság összefüggéseit vizsgáljuk. Azt tapasztaltuk, hogy ebben az esetben szignifikáns (p<0,05) összefüggést mutattak az adatok. Meggyőződhetünk arról, hogy a vallásosság és a tanulmányi előmenetel között a kárpátaljai diákok esetében is van kapcsolat, azonban ennek részletesebb vizsgálatára jelen kutatás adatai nem adnak lehetőséget. 5. táblázat A templomba járás és a továbbtanulási szándék megoszlásai (százalékban) (N=384) Templomba járási gyakoriság Továbbtanul Nem tanul tovább Hetente 55 25,2 Havonta többször 18,5 32,4 Évente többször 13,1 7* Csak egyházi ünnepekkor 8 12,7* Csak családi ünnepekkor 2,2 5,6* Egyáltalán nem járok 3,2 7*

34 Összesen: *-gal jelölt értékek 10 alatti elemszámot jelentenek Elemzésünk további részében azt vizsgáljuk, hogy a tanulmányi előmenetelen és a vallásosságon kívül milyen más tényezők húzódnak meg a továbbtanulási tervek mögött. Elsőként a család kulturális hátterét elemezzük a szülők iskolázottsága alapján. A kárpátaljai diákok túlnyomó többségének szülői középfokú oklevéllel rendelkeznek. A részletesebb adatokat a következő ábra mutatja. 6. ábra. A szülők iskolai végezettségének megoszlásai (százalékban) (N=418) Felsőfok Középfok Édesanya Édesapa Alapfok Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az édesanyák iskolai végzettsége kedvezőbb képet mutat, 7 százalékponttal magasabb a felsőfokú végzettségű anyák aránya az apákénál. Adatok alapján azt látjuk, hogy a felsőfokú végzettségű szülők gyerekei magasabb arányban szeretnének tovább tanulni, mint azok a társaik, akiknek szülei alacsonyan iskolázottak bár ahogyan korábban láttuk a továbbtanulási kedv kimagaslóan magas a vizsgált középiskolában. Ismét meggyőződhetünk arról, hogy az igen magas továbbtanulási hajlandóság mögött további magyarázó tényezők húzódnak meg.

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 4.2 1247/2008 Csapi 2. Sz. Középiskola Csap Művészeti programok lebonyolításához szükséges technikai eszközök 409 990 Érvénytelenség

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Ikt. szám Pályázó neve Helység Pályázat címe Teljes költség (Ft)

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Ikt. szám Pályázó neve Helység Pályázat címe Teljes költség (Ft) Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok Ikt. szám Pályázó neve Helység Pályázat címe Teljes költség 4.3 2550/2009 Csillagocska Óvoda Kisbégány A Kisbégányi "Csillagocska

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok 4.4 6387/2010 Halábori Községi Tanács Halábor Legyen korszerű óvodánk 300 000 300 000 300 000 300 000 4.1. Felnőtt-, szak-, illetve tovább- és átképzési

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Képzési rend 2016-2017. tanév. Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban

Képzési rend 2016-2017. tanév. Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban Képzési rend 2016-2017. tanév Iskolánk képzési rendje és pontszámítás az egyes képzési formákban 9. A humán tantervű osztály magyar nyelv és irodalom csoport (17 fő) Tagozatkód: 001 1. : angol nyelv, német

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák!

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kedves Szülők! Kedves Diákok! Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kiadványunkkal tájékoztatni szeretnénk leendő diákjainkat, szüleiket, osztályfőnökeiket a 2015-2016. tanévben indítandó osztályainkról.

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

1. Ukrán nyelv 4. 2. Biológia Profil 140. 1. Ukrán nyelv 4 2. Világirodalom Profil 4 1. Ukrán nyelv 4. 2. Matematika Profil 140. 1.

1. Ukrán nyelv 4. 2. Biológia Profil 140. 1. Ukrán nyelv 4 2. Világirodalom Profil 4 1. Ukrán nyelv 4. 2. Matematika Profil 140. 1. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a 214/215. tanévre felvételt hirdet: Nappali tagozatos felsőfokú szakképzésre (molodsij szpecialiszt): Szak A vizsgatárgyak A tantárgy státusa Minimálisan

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2011-2012-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás)

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) 1. A felvételi vizsgák jelentkezési határideje: 2014. december 9. (kedd)-ig jelentkezés a hat és a négy, illetve öt évfolyamos képzésre jelentkezők

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.com Tanulmányok: Alapfokú képzés: 1995 2004 Ráti Általános Iskola

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Jelentkezés emelt szintű képzésre. 2011. március 31.

Jelentkezés emelt szintű képzésre. 2011. március 31. Jelentkezés emelt szintű képzésre 2011. március 31. Érettségi vizsga 2013 Nem válik szét az érettségi és a felvételi. Kétszintű az érettségi Középszint: a hagyományos érettségi Emelt szint: részben a felvételit

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Határidőn túl 4.3. 5168/2007

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Határidőn túl 4.3. 5168/2007 Pályázati Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Érvénytelen pályázatok Érvénytelenség oka Nagygejőci református Határidőn túl 4.3. 5168/2007 Nagygejőc i ifjúsági központ létrehozása 4 000 000

Részletesebben

T Á M O G A T Á S Á R Ó L

T Á M O G A T Á S Á R Ó L A Generális Konvent elnökségének döntése a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2012. évi gyűjtésére benyújtott PÁLYÁZATOK T Á M O G A T Á S Á R Ó L A döntést a Generális Konvent elnöksége a Debrecenben,

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke

A meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke 1. sz. melléklet a II. RF KMF 215. évi Felvételi Szabályzatához BA, BSc szint A meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke Képzési ág Szak

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Miért jó nálunk tanulni? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Mert az Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja legnagyobb, legrégebbi

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015-2016-os tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Dr. Orosz Ildikó: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrejöttéig nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. A szovjet rendszerben

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Az előző tanévben is sikert sikerre halmoztak iskolánk tanárai és tanulói, amelyekről örömmel adunk hírt. Élmezőnyben az OKTV-n Évek óta kiemelkedően szerepelnek

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára Intézmény neve: Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Telefon/fax: (36) 515-020, 313-765 E-mail: egrikossuthtitkarsag@gmail.com Honlap: www.kossuthzsuzsa.hu

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Képzési formák. Hatosztályos gimnázium. Négyosztályos gimnázium. Szakközépiskolai képzés

Képzési formák. Hatosztályos gimnázium. Négyosztályos gimnázium. Szakközépiskolai képzés Képzési formák Hatosztályos gimnázium Négyosztályos gimnázium Szakközépiskolai képzés (kertész- és növényvédelmi technikus, bor és pezsgőgyártó technikus 4+1 év) A gimnáziumi képzés eredményei Célja, hogy

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280 Kedves Tanuló! Bizonyára nehéz feladat előtt állsz, hiszen döntened kell arról, hogy milyen iskolában akarsz tanulni az elkövetkezendő néhány évben. Tájékoztatónkkal szeretnénk számodra segítséget nyújtani,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

szintválaszt a Magyar- Angol Tannyelvű

szintválaszt a Magyar- Angol Tannyelvű Tájékoztatóa szintválaszt lasztásról a Magyar- Angol Tannyelvű Gimnázium és s Kollégium 11. évfolyamának félévi f szülői értekezletén Miért? A 12.-13. 13. évfolyamon a tanulók k bizonyos tantárgyak esetében

Részletesebben