Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához"

Átírás

1 KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009

2 TARTALOM 1. Bevezetés 3 2. Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében 5 3. Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Erdı iránti környezeti igény Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép Szántóföldi alkalmasság A környezeti érzékenység értékelése Élıvilág-érzékenység Talajérzékenység Vízbázisok érzékenysége Szintetizált környezet-érzékenység Az ökotípusok létrehozása A metodika bemutatása Pest megye példáján Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Erdı iránti környezeti igény Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép Szántóföldi alkalmasság Környezeti érzékenység Ökotípusok létrehozása 31 2

3 1. Bevezetés Az ÁESZ felkérésére 2006-ban - az Országos Területrendezési Tervhez felhasználható módon elkészítettük az erdıtelepítésre alkalmas területek és a kiváló mezıgazdasági adottságú területek lehatárolását. A munka keretében az alábbi feladatok elvégezését valósult meg: 1. Az ország egész területére 1: es méretarányban a módszertan részletes kidolgozása, valamint a térinformatikai elemzés elkészítése. Ennek eredménye került felhasználása az OtrT-ben 2. Módszertani javaslat kidolgozása a nagyobb méretarányú alaptérképekbıl a részletesebb geometriai felbontású és mélyebb tematikus tartalmú területi meghatározás érdekében. Ez utóbbi munkarész kifejezetten a megyei, települési területrendezési tervek érdekében készült. Mindkét vizsgálat alapját az ún. ökotípusos fölldhasználati elemzés adja. Ennek lényege az, hogy a három vizsgált alaptényezı (a szántóföldi alkalmasság, az erdıtelepítési alkalmasság és a környezeti érzékenység) alaptérképeit egymásra helyezve, majd az egyes kategóriák területének metszetét képezve kijelölhetık azok a területek (ökotípusok), melyek mindegyike a három alaptényezı lehetséges értékeinek valamilyen kombinációját tartalmazza. Az egyes ökotípusok tehát legalább egy tényezı tekintetében eltérnek egymástól. A három alaptényezıbıl (szántóföldi alkalmasság, erdıtelepítési alkalmasság és környezeti érzékenység) a következı tíz ökotípus állítható elı: 1. Jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek: kiváló termıhelyi adottsággal rendelkezı területek, 2. Gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek : a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő, 3. Környezetileg érzékeny agrárterületek: jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 4. Erdıtelepítésre javasolt területek: azok a jó és kiváló erdıgazdasági alkalmasságú, valamint jelentıs környezeti szükségességet mutató területek tartoznak ide, amelyek erdıalkalmassági dominanciája magasabb, mint az agráralkalmassági dominancia, a környezeti érzékenység sem magas, 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek: Csekély agráralkalmassággal és környezeti érzékenységgel rendelkezı területek, ahol az erdıtelepítés indokolt, a hangsúly az erdık védelmi funkcióján van, 6. Erdıtelepítésre figyelembe vehetı, környezetileg érzékeny területek: jó és kiváló erdészeti alkalmasságú, de környezetileg jelentısen érzékeny területek tartoznak ide. Erdıtelepítésre csak akkor vehetık figyelembe, ha az természetvédelmi érdekeket nem sért. Kis kiterjedéső, mozaikszerő elhelyezkedéső területek a védett területek pufferzónáiban, 7. Jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: a területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak, 8. Gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek: mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes, 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek: a környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. 3

4 Az ökotípusos földhasználati vizsgálatból az Országos Területrendezési Terv alábbi övezeteit, térségeit lehet levezetni: a Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezeti térképét, az Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas területek övezeti térképét, valamint az Országos erdıgazdálkodási térség térszerkezeti lapját. Az ökotípusokból a következı módon származtatjuk az övezeteket: A Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják. Az erdıgazdálkodási térség Erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Az alábbi táblázat az OtrT-hez készült vizsgálat megyei bontású adatait mutatja: Megye Ökotípusok területe (ha) Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen A következı oldalakon bemutatjuk azt módszertant, amely a kiemelt térségek, illetve megyék területrendezési tervének elkészítésekor használható az erdıtelepítésre alkalmas övezetek lehatárolásához. A módszertan alkalmazhatóságát Pest megye példáján mutatjuk be. o o A továbbiakban készséggel állunk a tervezık rendelkezésére, akár konzultatív, akár tényleges tervezési feladatokban való közremőködés formájában. Elérhetıségünk: KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Budapest, Jablonka u. 96. Podmaniczky László (30/ , ) Magyari Julianna (20/ , ) 4

5 2. Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében Az ökotípusos földhasználati vizsgálat az alábbi térségi szintekre készült el a következı méretarányban: országos szint, méretarány 1:100000, megyei szint, méretarány 1: :50000, településszint, méretarány 1: Az alábbi táblázat összefoglalja a különbözı léptékő vizsgálatok adatbázisigényét és azt szolgáltatni tudó intézmények körét. Országos vizsgálat M 1: Megyei vizsgálat M 1:50000 Településszintő vizsgálat M 1:10000 Szántóföldi alkalmasság - Agrotopográfiai adatbázis (MTA- TAKI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) -Üzemi genetikus/földértéke lési talajtérkép (MGSZH) Gazdasági alkalmasság - Agrotopográfiai adatbázis (MTA- TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) -Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) -Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Üzemi genetikus talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) Erdıtelepítési alkalmasság Erdı iránti környezeti igény - Agrotopográfiai adatbázis (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Üzemi genetikus/földértékelési talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) Élıvilágérzékenység - Jogi oltalom alatt álló területek, - Nemzeti Ökológiai Hálózat, - Natura 2000 területek, - Ex-lege területek (KvVM-TVH) Környezeti érzékenység Talajérzékenység - Erózió mértéke (SZIE KTI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) - Üzemi genetikus/földérték elési talajtérkép Vizek érzékenysége - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Nitrátérzékeny területek (Jogszabály szerint) 5

6 3. Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése 3.1. Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg: 1. a vizsgált terület potenciális erdıgazdálkodási teljesítıképessége - gazdasági alkalmassága és 2. az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó, stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértéke a következı képlet segítségével határozható meg: ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszuks) Az erdıalkalmasságot a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A védett területek esetében az erdıtelepítés csak akkor javasolható, ha nem sért természetvédelmi érdeket. A telepítés során honos fafajok alkalmazásával természetszerő erdıket kell létrehozni. A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) releváns tematikáira cserélve megmaradtak a vonatkozó tematikák országos léptékő ponthatárai. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbiak: - Mesterséges felszín kategóriái, - Ültetvények, - Tanyák, - Természetes gyepek - Erdık, - Vizenyıs területek, - Vizek, - Jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), - Ex lege területek, - Ramsari Területek. Az erdıtelepítési vizsgálatból kizárt felszínborítási kategóriák a Corine adatbázis alapján A CORINE Land Cover kategória rendszere Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık Erdıtelepítési alkalmasság 6

7 A CORINE Land Cover kategória rendszere Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok Folyóvizek, vizi utak Állóvizek Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság az alábbi képlet segítségével jellemezhetı: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: - TájTerm Tájtermesztési kategóriák (KDTIR), - Fizik Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR), - Kemht Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR) - KLIMAalk Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva A Tájtermesztési kategóriát a fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, illetve a kémhatás és mészállapot kategóriák összevonásával állítható elı. Ezek pontozását mutatja az alábbi táblázat: Tájtermesztési kategóriák TajTerm pont 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok 0 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok 2 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok 0 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok 1 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj 1 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok 2 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok 4 8. Sekély termırétegő talajok 0 9. Tızeg és kotustalajok 2 7

8 Tájtermesztési kategóriák TajTerm pont 10. Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések - Az összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, valamint a kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák képlet szerinti pontozása az alábbiak szerint történhet: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik pont 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 2 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı 3 talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 1 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 0 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 1 7 Köves felszín 0 8 Kavicsos felszín 0 9 Szikes talajok 0 10 Tızeges talajok 2 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht pont 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 1 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a 2 felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín 2 közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában 1 savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. 0 Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók 0 7 Futóhomok - 8 Köves, sziklás területek Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - Az alkalmasság szerint pontozott Erdészeti klímazónák az országos vizsgálat adatbázisának megfelelı pontozást kaptak. Klíma KLIMA alk KLIMA kv Bükkös 3 0 Gyertyános - tölgyes 2 0 Kocsánytalan tölgyes - cseres 1 0 Erdıssztyepp 0 3 8

9 Erdı iránti környezeti igény Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ (0-2 pont) + LEJT (0-4 pont) + VÍZV (0-3 pont) + KLIMAkv (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: - T.FIZ A talaj fizikai félesége (DKTiR), - LEJT Lejtıkategória, - VÍZV Felszín alatti vízvédelmi területek, - KLIMAkv Erdészeti klímazónák a környezeti igény szerint pontozva. A lejtıkategória, a felszín alatti vízvédelmi területek és az erdészeti klímazónák pontozása és térképe az országos vizsgálat szerint történt. A talaj fizikai féleségének pontozását a DKTiR alapján a TAKI munkatársai végezték el, az alábbiak szerint megfeleltetve azt az Agrotopográfiai adatbázisnak: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 0 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 0 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı 0 talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 0 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 2 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 0 7 Köves felszín 1 8 Kavicsos felszín 1 9 Szikes talajok 0 10 Tızeges talajok 2 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Lejtfok (%) LEJT Vízvédelem VIZV -Nyílt karsztos területek -Félig fedett karsztok 2 -Karsztos vízbázisok hidrogeol. védıterületei -Gyógyvíznek minısülı vízbázisok hidrogeol. védıter. 2 -Hidrogeológiai védıterületek -A fı vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van -A fó vízadó m közt, a fedıréteg homok vagy kavics 1 -Parti szőréső vízbázisok hidrog. védıterületei -Talajvíz bázisok hidrogeol. védıterületei 1 Nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó réteg van 4 Egyéb területek 0 9

10 Klíma KLIMA alk KLIMA kv Bükkös 3 0 Gyertyános - tölgyes 2 0 Kocsánytalan tölgyes cseres 1 0 Erdıssztyepp Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép A fenti két tényezıt összegezve az elvi 0-24-ig terjedı skála áll elı. Ezt az alábbiak szerint lehet felosztani: pontig: erdıtelepítésre feltételesen alkalmas, pontig: erdıtelepítésre alkalmas és pontig: erdıtelepítésre kiválóan alkalmas Szántóföldi alkalmasság A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszerrel (DKTiR) releváns tematikáira kellett lecserélni. Az alábbi táblázat a DKTiR adatbázisból az agráralkalmasság számításához használható talajtani paramétereket tartalmazza, illetve azok megfeleltetését az országosan használt AGROTOPO paramétereknek: Kiindulási talajtani paraméterek Agrotopo / országos szint 1. talaj fizikai félesége 2. vízgadálkodási tulajdonságok 3. kémhatás és mészállapot Megfeleltethetı talajtani paraméterek Kreybig-féle adat / megyei szint 1. összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 2. kémhatás és mészállapot 3. szervesanyag-készletre vonatkozó kategóriák A megyei szintő agráralkalmassági számításnál használt talajtani paraméterek 1. tájtermesztési kategóriák 2. szervesanyag ellátottsági kategóriák A fizikai és vízgazdálkodási kategóriákat illetve a kémhatás és mészállapot kategóriákat összevonásával az ún. tájtermesztési kategóriát alkalmaztuk egyik paraméterként. A rendelkezésre álló talajszelvény adatokból humuszos réteg vastagsági és humusztartalom osztályokat alkottunk, majd ezek alapján ún. szervesanyag ellátottság kategóriákat határoztunk meg. Az agráralkalmasság értékeléshez a tájtermesztési és a szervesanyag ellátottsági kategóriákból kereszttáblázatot hoztunk létre. A kereszttáblázat elemeinek agráralkalmasság értékeit 1-3 terjedı agrár-alkalmassági skálán adtuk meg. (1=gyenge, 2= közepes, 3=jó) Szervesanyag ellátottsági kategóriák Rossz Gyenge Közepes Jó Igen jó Tájtermesztési kategóriák 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok Savanyú szerves anyagban gazdag homok Meszes, szerves anyagban szegény homok Meszes szerves anyagban gazdag

11 Szervesanyag ellátottsági kategóriák Rossz Gyenge Közepes Jó Igen jó Tájtermesztési kategóriák homok 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok Sekély termırétegő talajok Tızeg és kotustalajok Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések Az így létrejött három kategóriás agráralkalmassági térképbıl kivettük a mesterséges felszín alábbi kategóriáit és az erdıterületeket és a vízhatással érintett területeket. A CORINE Land Cover kategória rendszere Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok Szántóföldi alkalmasság 11

12 A CORINE Land Cover kategória rendszere Folyóvizek, vizi utak Állóvizek Szántóföldi alkalmasság 3.3. A környezeti érzékenység értékelése A környezeti érzékenység értékelése az élıvilág, a talaj és a vízbázisok érzékenységének vizsgálatát jelenti. Az egyes tényezıknél a vizsgálat tárgya, hogy adott tulajdonság jelen van-e az egyes területi egységeken avagy nincs. Az élıvilág érzékenységnél a természetvédelem alaptérképei alapján, vízbázisok érzékenységénél a felszín alatti vízvédelmi területek és a nitrát-érzékeny területek, a talajérzékenységnél pedig az erózió mértéke illetve a talaj sérülékenysége figyelembevételével készültek a vizsgálatok. Az alapadatok méretaránya az élıvilág-érzékenységi térképeknél megközelíti az 1:50000-es léptékét, sıt egyes esetekben közel táblahatáros (1:10000), mivel a Nemzeti Parkok munkatársai elsısorban kataszteri térképeken terveznek vagy a CLC50 felszínborítási térképeket használják az egyes lehatárolások kialakításához. A vízbázisok védelme részben a településsoros nitrátérzékeny települések listája alapján készült, valamint az országos vizsgálatnál is használt felszín alatti vízvédelmi területek térképébıl. A talajérzékenységi tényezınél a talaj sérülékenységét az 1:25000-es DKTiR-bıl származtatták az MTA TAKI munkatársai. A környezeti érzékenység szintézis térkép azt mutatja, hogy a három tényezıbıl hány fed át adott helyen, így egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott. 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból kizárt területek a mesterséges felszínek Élıvilág-érzékenység Az élıvilág érzékenységet a jogi oltalom alatt álló területek, az ökológiai hálózat területei, a Natura2000 területek és az ex-lege területek alkotják. Magyarország jogi oltalom alatt álló területei: Nemzeti park - az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. Tájvédelmi körzet - az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület - az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggı rendszerének védelmére. Ökológiai hálózat: Kijelölésének célja a védett területeken kívüli természetes és természetközeli élıhelyek fennmaradásának biztosítása, elszigetelıdésüknek megakadályozása. Ennek érdekében az egyes területeket olyan struktúrában értékeli és kezeli, hogy a kisebb nagyobb élıhelyek összekapcsolódása megvalósuljon. 12

13 Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió egységes szempontrendszere szerint kijelölt, európai jelentıségő védett területek hálózata. Olyan fajok és élıhelyek védelmét is elıírja, amelyek hazánkban eddig nem voltak védettek. Ex-lege területek: A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény 23. -ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. -ban foglaltak alapján a védett láp és a szikes tó országos jelentıségő természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelı, kunhalom és a földvár országos jelentıségő természeti emléknek minısül. A térképen csak a szikes tavak és lápok szerepelnek. Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik. Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, amelynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Az élıvilág-érzékenységi szintézis térkép elıállításánál tehát azt vizsgáltuk, hogy a fent szereplı kategóriák valamelyike által érintett-e egy terület avagy sem Talajérzékenység Az országos szinten a talaj érzékenységének meghatározása csak az erózió mértékével történt a talajveszteség lehetséges mértékének becslésével. Ezek alapján 2 t/ha/év mennyiség felett érzékenynek tekinthetı a területet. A talajerózió csak egy eleme a degradációs folyamatoknak, így a megyei szinten az erózióérzékenységen túl a fizikai- és a kémiai degradációra érzékeny, sérülékeny területek is lehatárolásra kerültek. Az elhatároláshoz a KDTIR fizikai-, kémiai-, tájtermesztési- illetve szervesanyag ellátottsági tematikáinak kategórizálására került sor az alábbiak szerint (yes sérülékeny, no nem sérülékeny): 1. Szélsıséges kémhatás viszonyok Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik_erz 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok no 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok no 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı no talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok no 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok no 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok no 7 Köves felszín no 8 Kavicsos felszín no 9 Szikes talajok no 10 Tızeges talajok no 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek no 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a no felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín yes 13

14 Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában no savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. yes Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók yes 7 Futóhomok no 8 Köves, sziklás területek no 66. Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek no 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - Szervesanyag ellátottsági kategóriák Szerv_ellat_erz 1. rossz no 2. gyenge no 3. közepes no 4. jó no 5. igen jó no 2. fizikai degradáció Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik_erz 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok no 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok no 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı yes talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok no 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok yes 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok no 7 Köves felszín yes 8 Kavicsos felszín no 9 Szikes talajok no 10 Tızeges talajok no 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek yes 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok no 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a no felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín no közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában no savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. yes Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók yes 7 Futóhomok yes 8 Köves, sziklás területek Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek - 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - 14

15 Tájtermesztési kategóriák TajTerm_erz 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok no 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok no 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok no 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok no 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj no 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok no 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok no 8. Sekély termırétegő talajok yes 9. Tızeg és kotustalajok Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések - Szervesanyag ellátottsági kategóriák Szerv_ellat_erz 1. rossz yes 2. gyenge no 3. közepes no 4. jó no 5. igen jó no Ezek alapján érzékenynek minısült egy terület, ha több, mint két tényezı szempontjából érzékenynek mutatkozott Vízbázisok érzékenysége A környezeti érzékenység harmadik összetevıjeként a területtel kapcsolatos vízvédelmi szempontok vizsgálata történt meg, ami során a nitrátérzékeny és a felszín alatti vízvédelmi területek kerültek számbavételre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 36. -ában kapott helyet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló rendelet. A rendelet célja a vizek védelme a mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévı nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezıgazdasági tevékenységekre és a mezıgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A nitrátérzékeny területek felsorolását a 49/2001-es rendelet mellékletében lévı településsoros lista tartalmazza. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) által meghatározott felszín alatti vízvédelmi kategóriák közül az alábbiak figyelembe vételével készült az elemzés: - állami tulajdonú felszíni vizek 0,25km széles parti sávval, - nyílt karsztos területek, - karsztos vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - partiszőréső vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - talajvízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - gyógyvíznek nem minısülı vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - félig fedett karszt, - hidrogeológiai védıterületek, - a fı vízadó 50m-nél kisebb mélységben van, - a fı vízadó m közt és fedı homok vagy kavics, - nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van. A fentiek alapján érzékenynek minısül egy terület, ha bármely kategória megjelenik egy területegységen. Az átfedéseket nem vizsgálva 0 vagy 1 pontot kaphat egy adott terület. 15

16 Szintetizált környezet-érzékenység A fenti három tényezıt élıvilág-érzékenység, talajérzékenység, vízbázisok érzékenysége területileg egymásra fektetve megállapítható, hogy egy-egy pixelen hány tulajdonság érvényesül egyszerre. Ennek értelmében egy terület 3, 2, 1 pontot kaphat, illetve 0 pontot kapnak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból ki lettek zártva a mesterséges felszínek Az ökotípusok létrehozása Az elızıek szerint történt az egyes tényezık kidolgozása. Minden tényezı 1, 2 vagy 3-as értéket kapott, illetve 0 értéket a kizárt területek. Az ökotípus képzésnél ezeket a tulajdonságokat kombinálva vizsgálható az egyes tényezık dominanciája. Az ökotípus képzés a Tisza-térség földhasználati vizsgálatánál alkalmazottak szerint történt. Ennek megfelelıen az alábbi kategóriák kerültek kialakításra: 1. jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek : a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint környezetileg érzékeny agrárterületek : jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt, az erdészeti alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 4. erdıtelepítésre javasolt területek : Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek : Az erdıtelepítési dominancia erısebb a szántóföldi alkalmassági dominanciánál, a terület erdıtelepítésre figyelembe vehetı. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek : Erdıtelepítésre indokolt területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt, a szántóföldi alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 7. jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek : A területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek : 16

17 Mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek : Mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület, magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mindhárom érték 3-as volt. 10. gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek : A környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge termelési adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a környezeti érzékenység 3-as vagy 2-es és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 2. Avagy a környezeti érzékenység 1-es vagy 0-ás és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint a továbbiakban nem vizsgált terület 17

18 4. A metodika bemutatása Pest megye példáján A következıkben bemutatjuk a fent ismertetett adatbázisok és metodika segítségével készült vizsgálat Pest megyére vonatkozó eredményeit Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont Terület ha % , , , , , , , , , , ,0 Összesen ,0 18

19 19

20 Erdı iránti környezeti igény Az erdı iránti környezeti igény területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont Terület ha % , , , , , , , , , , , ,0 Összesen ,0 20

MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA

MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA Környezet- és Tájgazdálkodási Tervező Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA AGRÁRALKALMASSÁGI-KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉGI ELEMZÉS MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben

Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 2009 Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 28. Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben Készítették: Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna Készült:

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

A környezetbarát mezőgazdaság

A környezetbarát mezőgazdaság A környezetbarát mezőgazdaság Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna SZIE-MKK- Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült a ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Környezetgazdászok kiútkeresése című kutatás

Részletesebben

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau.

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau.hu Integrated (multi-level inundation) water management system

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen igazolás a 19/2011.(XI.29.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun megyei területrendezési

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 1 Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011.

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba

Részletesebben

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei A zöld-pont rendszer alkalmazása A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei Podmaniczky László Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet I. Országos

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt

Részletesebben

Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP)

Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) TARTALOM 1. Erdőtelepítések 1920 2006. között 2. Az erdőtelepítés tervezése 1991.-2006. között 3. A Nemzeti Erdőtelepítési Programot megalapozó további dokumentumok

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 9. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Vértesboglár Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata módosításának

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS Békéscsaba, 2011. május Az Országos és Békés Megyei Területrendezési Tervek

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer alkalmazása térségi szintű földhasználati kérdések megoldásában

A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer alkalmazása térségi szintű földhasználati kérdések megoldásában AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 56 (2007) 1 5 20 A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer alkalmazása térségi szintű földhasználati kérdések megoldásában SZABÓ JÓZSEF, PÁSZTOR LÁSZLÓ, BAKACSI ZSÓFIA, LÁSZLÓ

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés szeptember 25.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés szeptember 25.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. szeptember 25.-i ü l é s é r e Tárgy: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek érvényesülésérıl,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN

TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN A TANULMÁNYT KÉSZÍTETTE: KIS KRISZTIÁN HÓDMEZİVÁSÁRHELY 2009 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 2 II. ANYAG ÉS MÓDSZER... 6 III. A TALAJJELLEMZİK VIZSGÁLATA...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Felelıs tervezı: Szilberhorn Erzsébet TT 1/É-03-0105 Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epiteszmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében 8. modul Készítette: Balaton Tihamér Tartalomjegyzék 3.1. A törvény célja 3.2. Tájvédelem 3.3. A vadon élı élıvilág

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁK KONFERENCIÁJA 2012. augusztus 30-31. ELTE, Budapest A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Martin Gizella PhD hallgató

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK DECEMBER 20-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK DECEMBER 20-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 7. 2012. DECEMBER 20-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2-15 /2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Székesfehérvár Megyei Jogú Város több településrendezési terve és helyi építési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben