Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához"

Átírás

1 KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009

2 TARTALOM 1. Bevezetés 3 2. Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében 5 3. Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Erdı iránti környezeti igény Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép Szántóföldi alkalmasság A környezeti érzékenység értékelése Élıvilág-érzékenység Talajérzékenység Vízbázisok érzékenysége Szintetizált környezet-érzékenység Az ökotípusok létrehozása A metodika bemutatása Pest megye példáján Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Erdı iránti környezeti igény Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép Szántóföldi alkalmasság Környezeti érzékenység Ökotípusok létrehozása 31 2

3 1. Bevezetés Az ÁESZ felkérésére 2006-ban - az Országos Területrendezési Tervhez felhasználható módon elkészítettük az erdıtelepítésre alkalmas területek és a kiváló mezıgazdasági adottságú területek lehatárolását. A munka keretében az alábbi feladatok elvégezését valósult meg: 1. Az ország egész területére 1: es méretarányban a módszertan részletes kidolgozása, valamint a térinformatikai elemzés elkészítése. Ennek eredménye került felhasználása az OtrT-ben 2. Módszertani javaslat kidolgozása a nagyobb méretarányú alaptérképekbıl a részletesebb geometriai felbontású és mélyebb tematikus tartalmú területi meghatározás érdekében. Ez utóbbi munkarész kifejezetten a megyei, települési területrendezési tervek érdekében készült. Mindkét vizsgálat alapját az ún. ökotípusos fölldhasználati elemzés adja. Ennek lényege az, hogy a három vizsgált alaptényezı (a szántóföldi alkalmasság, az erdıtelepítési alkalmasság és a környezeti érzékenység) alaptérképeit egymásra helyezve, majd az egyes kategóriák területének metszetét képezve kijelölhetık azok a területek (ökotípusok), melyek mindegyike a három alaptényezı lehetséges értékeinek valamilyen kombinációját tartalmazza. Az egyes ökotípusok tehát legalább egy tényezı tekintetében eltérnek egymástól. A három alaptényezıbıl (szántóföldi alkalmasság, erdıtelepítési alkalmasság és környezeti érzékenység) a következı tíz ökotípus állítható elı: 1. Jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek: kiváló termıhelyi adottsággal rendelkezı területek, 2. Gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek : a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő, 3. Környezetileg érzékeny agrárterületek: jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 4. Erdıtelepítésre javasolt területek: azok a jó és kiváló erdıgazdasági alkalmasságú, valamint jelentıs környezeti szükségességet mutató területek tartoznak ide, amelyek erdıalkalmassági dominanciája magasabb, mint az agráralkalmassági dominancia, a környezeti érzékenység sem magas, 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek: Csekély agráralkalmassággal és környezeti érzékenységgel rendelkezı területek, ahol az erdıtelepítés indokolt, a hangsúly az erdık védelmi funkcióján van, 6. Erdıtelepítésre figyelembe vehetı, környezetileg érzékeny területek: jó és kiváló erdészeti alkalmasságú, de környezetileg jelentısen érzékeny területek tartoznak ide. Erdıtelepítésre csak akkor vehetık figyelembe, ha az természetvédelmi érdekeket nem sért. Kis kiterjedéső, mozaikszerő elhelyezkedéső területek a védett területek pufferzónáiban, 7. Jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: a területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak, 8. Gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek: mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes, 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek: a környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. 3

4 Az ökotípusos földhasználati vizsgálatból az Országos Területrendezési Terv alábbi övezeteit, térségeit lehet levezetni: a Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezeti térképét, az Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas területek övezeti térképét, valamint az Országos erdıgazdálkodási térség térszerkezeti lapját. Az ökotípusokból a következı módon származtatjuk az övezeteket: A Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják. Az erdıgazdálkodási térség Erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Az alábbi táblázat az OtrT-hez készült vizsgálat megyei bontású adatait mutatja: Megye Ökotípusok területe (ha) Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen A következı oldalakon bemutatjuk azt módszertant, amely a kiemelt térségek, illetve megyék területrendezési tervének elkészítésekor használható az erdıtelepítésre alkalmas övezetek lehatárolásához. A módszertan alkalmazhatóságát Pest megye példáján mutatjuk be. o o A továbbiakban készséggel állunk a tervezık rendelkezésére, akár konzultatív, akár tényleges tervezési feladatokban való közremőködés formájában. Elérhetıségünk: KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Budapest, Jablonka u. 96. Podmaniczky László (30/ , ) Magyari Julianna (20/ , ) 4

5 2. Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében Az ökotípusos földhasználati vizsgálat az alábbi térségi szintekre készült el a következı méretarányban: országos szint, méretarány 1:100000, megyei szint, méretarány 1: :50000, településszint, méretarány 1: Az alábbi táblázat összefoglalja a különbözı léptékő vizsgálatok adatbázisigényét és azt szolgáltatni tudó intézmények körét. Országos vizsgálat M 1: Megyei vizsgálat M 1:50000 Településszintő vizsgálat M 1:10000 Szántóföldi alkalmasság - Agrotopográfiai adatbázis (MTA- TAKI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) -Üzemi genetikus/földértéke lési talajtérkép (MGSZH) Gazdasági alkalmasság - Agrotopográfiai adatbázis (MTA- TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) -Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) -Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Üzemi genetikus talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) Erdıtelepítési alkalmasság Erdı iránti környezeti igény - Agrotopográfiai adatbázis (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Üzemi genetikus/földértékelési talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) Élıvilágérzékenység - Jogi oltalom alatt álló területek, - Nemzeti Ökológiai Hálózat, - Natura 2000 területek, - Ex-lege területek (KvVM-TVH) Környezeti érzékenység Talajérzékenység - Erózió mértéke (SZIE KTI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA- TAKI) - Üzemi genetikus/földérték elési talajtérkép Vizek érzékenysége - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Nitrátérzékeny területek (Jogszabály szerint) 5

6 3. Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése 3.1. Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg: 1. a vizsgált terület potenciális erdıgazdálkodási teljesítıképessége - gazdasági alkalmassága és 2. az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó, stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértéke a következı képlet segítségével határozható meg: ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszuks) Az erdıalkalmasságot a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A védett területek esetében az erdıtelepítés csak akkor javasolható, ha nem sért természetvédelmi érdeket. A telepítés során honos fafajok alkalmazásával természetszerő erdıket kell létrehozni. A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) releváns tematikáira cserélve megmaradtak a vonatkozó tematikák országos léptékő ponthatárai. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbiak: - Mesterséges felszín kategóriái, - Ültetvények, - Tanyák, - Természetes gyepek - Erdık, - Vizenyıs területek, - Vizek, - Jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), - Ex lege területek, - Ramsari Területek. Az erdıtelepítési vizsgálatból kizárt felszínborítási kategóriák a Corine adatbázis alapján A CORINE Land Cover kategória rendszere Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık Erdıtelepítési alkalmasság 6

7 A CORINE Land Cover kategória rendszere Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok Folyóvizek, vizi utak Állóvizek Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság az alábbi képlet segítségével jellemezhetı: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: - TájTerm Tájtermesztési kategóriák (KDTIR), - Fizik Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR), - Kemht Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR) - KLIMAalk Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva A Tájtermesztési kategóriát a fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, illetve a kémhatás és mészállapot kategóriák összevonásával állítható elı. Ezek pontozását mutatja az alábbi táblázat: Tájtermesztési kategóriák TajTerm pont 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok 0 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok 2 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok 0 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok 1 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj 1 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok 2 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok 4 8. Sekély termırétegő talajok 0 9. Tızeg és kotustalajok 2 7

8 Tájtermesztési kategóriák TajTerm pont 10. Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések - Az összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, valamint a kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák képlet szerinti pontozása az alábbiak szerint történhet: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik pont 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 2 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı 3 talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 1 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 0 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 1 7 Köves felszín 0 8 Kavicsos felszín 0 9 Szikes talajok 0 10 Tızeges talajok 2 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht pont 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 1 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a 2 felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín 2 közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában 1 savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. 0 Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók 0 7 Futóhomok - 8 Köves, sziklás területek Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - Az alkalmasság szerint pontozott Erdészeti klímazónák az országos vizsgálat adatbázisának megfelelı pontozást kaptak. Klíma KLIMA alk KLIMA kv Bükkös 3 0 Gyertyános - tölgyes 2 0 Kocsánytalan tölgyes - cseres 1 0 Erdıssztyepp 0 3 8

9 Erdı iránti környezeti igény Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ (0-2 pont) + LEJT (0-4 pont) + VÍZV (0-3 pont) + KLIMAkv (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: - T.FIZ A talaj fizikai félesége (DKTiR), - LEJT Lejtıkategória, - VÍZV Felszín alatti vízvédelmi területek, - KLIMAkv Erdészeti klímazónák a környezeti igény szerint pontozva. A lejtıkategória, a felszín alatti vízvédelmi területek és az erdészeti klímazónák pontozása és térképe az országos vizsgálat szerint történt. A talaj fizikai féleségének pontozását a DKTiR alapján a TAKI munkatársai végezték el, az alábbiak szerint megfeleltetve azt az Agrotopográfiai adatbázisnak: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 0 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 0 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı 0 talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 0 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 2 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 0 7 Köves felszín 1 8 Kavicsos felszín 1 9 Szikes talajok 0 10 Tızeges talajok 2 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 1 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Lejtfok (%) LEJT Vízvédelem VIZV -Nyílt karsztos területek -Félig fedett karsztok 2 -Karsztos vízbázisok hidrogeol. védıterületei -Gyógyvíznek minısülı vízbázisok hidrogeol. védıter. 2 -Hidrogeológiai védıterületek -A fı vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van -A fó vízadó m közt, a fedıréteg homok vagy kavics 1 -Parti szőréső vízbázisok hidrog. védıterületei -Talajvíz bázisok hidrogeol. védıterületei 1 Nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó réteg van 4 Egyéb területek 0 9

10 Klíma KLIMA alk KLIMA kv Bükkös 3 0 Gyertyános - tölgyes 2 0 Kocsánytalan tölgyes cseres 1 0 Erdıssztyepp Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép A fenti két tényezıt összegezve az elvi 0-24-ig terjedı skála áll elı. Ezt az alábbiak szerint lehet felosztani: pontig: erdıtelepítésre feltételesen alkalmas, pontig: erdıtelepítésre alkalmas és pontig: erdıtelepítésre kiválóan alkalmas Szántóföldi alkalmasság A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszerrel (DKTiR) releváns tematikáira kellett lecserélni. Az alábbi táblázat a DKTiR adatbázisból az agráralkalmasság számításához használható talajtani paramétereket tartalmazza, illetve azok megfeleltetését az országosan használt AGROTOPO paramétereknek: Kiindulási talajtani paraméterek Agrotopo / országos szint 1. talaj fizikai félesége 2. vízgadálkodási tulajdonságok 3. kémhatás és mészállapot Megfeleltethetı talajtani paraméterek Kreybig-féle adat / megyei szint 1. összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 2. kémhatás és mészállapot 3. szervesanyag-készletre vonatkozó kategóriák A megyei szintő agráralkalmassági számításnál használt talajtani paraméterek 1. tájtermesztési kategóriák 2. szervesanyag ellátottsági kategóriák A fizikai és vízgazdálkodási kategóriákat illetve a kémhatás és mészállapot kategóriákat összevonásával az ún. tájtermesztési kategóriát alkalmaztuk egyik paraméterként. A rendelkezésre álló talajszelvény adatokból humuszos réteg vastagsági és humusztartalom osztályokat alkottunk, majd ezek alapján ún. szervesanyag ellátottság kategóriákat határoztunk meg. Az agráralkalmasság értékeléshez a tájtermesztési és a szervesanyag ellátottsági kategóriákból kereszttáblázatot hoztunk létre. A kereszttáblázat elemeinek agráralkalmasság értékeit 1-3 terjedı agrár-alkalmassági skálán adtuk meg. (1=gyenge, 2= közepes, 3=jó) Szervesanyag ellátottsági kategóriák Rossz Gyenge Közepes Jó Igen jó Tájtermesztési kategóriák 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok Savanyú szerves anyagban gazdag homok Meszes, szerves anyagban szegény homok Meszes szerves anyagban gazdag

11 Szervesanyag ellátottsági kategóriák Rossz Gyenge Közepes Jó Igen jó Tájtermesztési kategóriák homok 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok Sekély termırétegő talajok Tızeg és kotustalajok Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések Az így létrejött három kategóriás agráralkalmassági térképbıl kivettük a mesterséges felszín alábbi kategóriáit és az erdıterületeket és a vízhatással érintett területeket. A CORINE Land Cover kategória rendszere Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok Szántóföldi alkalmasság 11

12 A CORINE Land Cover kategória rendszere Folyóvizek, vizi utak Állóvizek Szántóföldi alkalmasság 3.3. A környezeti érzékenység értékelése A környezeti érzékenység értékelése az élıvilág, a talaj és a vízbázisok érzékenységének vizsgálatát jelenti. Az egyes tényezıknél a vizsgálat tárgya, hogy adott tulajdonság jelen van-e az egyes területi egységeken avagy nincs. Az élıvilág érzékenységnél a természetvédelem alaptérképei alapján, vízbázisok érzékenységénél a felszín alatti vízvédelmi területek és a nitrát-érzékeny területek, a talajérzékenységnél pedig az erózió mértéke illetve a talaj sérülékenysége figyelembevételével készültek a vizsgálatok. Az alapadatok méretaránya az élıvilág-érzékenységi térképeknél megközelíti az 1:50000-es léptékét, sıt egyes esetekben közel táblahatáros (1:10000), mivel a Nemzeti Parkok munkatársai elsısorban kataszteri térképeken terveznek vagy a CLC50 felszínborítási térképeket használják az egyes lehatárolások kialakításához. A vízbázisok védelme részben a településsoros nitrátérzékeny települések listája alapján készült, valamint az országos vizsgálatnál is használt felszín alatti vízvédelmi területek térképébıl. A talajérzékenységi tényezınél a talaj sérülékenységét az 1:25000-es DKTiR-bıl származtatták az MTA TAKI munkatársai. A környezeti érzékenység szintézis térkép azt mutatja, hogy a három tényezıbıl hány fed át adott helyen, így egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott. 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból kizárt területek a mesterséges felszínek Élıvilág-érzékenység Az élıvilág érzékenységet a jogi oltalom alatt álló területek, az ökológiai hálózat területei, a Natura2000 területek és az ex-lege területek alkotják. Magyarország jogi oltalom alatt álló területei: Nemzeti park - az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. Tájvédelmi körzet - az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület - az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggı rendszerének védelmére. Ökológiai hálózat: Kijelölésének célja a védett területeken kívüli természetes és természetközeli élıhelyek fennmaradásának biztosítása, elszigetelıdésüknek megakadályozása. Ennek érdekében az egyes területeket olyan struktúrában értékeli és kezeli, hogy a kisebb nagyobb élıhelyek összekapcsolódása megvalósuljon. 12

13 Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió egységes szempontrendszere szerint kijelölt, európai jelentıségő védett területek hálózata. Olyan fajok és élıhelyek védelmét is elıírja, amelyek hazánkban eddig nem voltak védettek. Ex-lege területek: A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény 23. -ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. -ban foglaltak alapján a védett láp és a szikes tó országos jelentıségő természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelı, kunhalom és a földvár országos jelentıségő természeti emléknek minısül. A térképen csak a szikes tavak és lápok szerepelnek. Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik. Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, amelynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Az élıvilág-érzékenységi szintézis térkép elıállításánál tehát azt vizsgáltuk, hogy a fent szereplı kategóriák valamelyike által érintett-e egy terület avagy sem Talajérzékenység Az országos szinten a talaj érzékenységének meghatározása csak az erózió mértékével történt a talajveszteség lehetséges mértékének becslésével. Ezek alapján 2 t/ha/év mennyiség felett érzékenynek tekinthetı a területet. A talajerózió csak egy eleme a degradációs folyamatoknak, így a megyei szinten az erózióérzékenységen túl a fizikai- és a kémiai degradációra érzékeny, sérülékeny területek is lehatárolásra kerültek. Az elhatároláshoz a KDTIR fizikai-, kémiai-, tájtermesztési- illetve szervesanyag ellátottsági tematikáinak kategórizálására került sor az alábbiak szerint (yes sérülékeny, no nem sérülékeny): 1. Szélsıséges kémhatás viszonyok Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik_erz 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok no 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok no 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı no talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok no 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok no 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok no 7 Köves felszín no 8 Kavicsos felszín no 9 Szikes talajok no 10 Tızeges talajok no 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek no 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a no felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín yes 13

14 Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában no savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. yes Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók yes 7 Futóhomok no 8 Köves, sziklás területek no 66. Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek no 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - Szervesanyag ellátottsági kategóriák Szerv_ellat_erz 1. rossz no 2. gyenge no 3. közepes no 4. jó no 5. igen jó no 2. fizikai degradáció Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák Fizik_erz 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok no 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok no 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı yes talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok no 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok yes 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok no 7 Köves felszín yes 8 Kavicsos felszín no 9 Szikes talajok no 10 Tızeges talajok no 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek yes 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok, folyóvizek - 99 Települések - Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák Kemht_erz 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok no 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a no felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín no közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában no savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. yes Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók yes 7 Futóhomok yes 8 Köves, sziklás területek Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek - 77 Erdık - 88 Tavak, nádasok és folyóvizek - 99 Települések - 14

15 Tájtermesztési kategóriák TajTerm_erz 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok no 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok no 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok no 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok no 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj no 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok no 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok no 8. Sekély termırétegő talajok yes 9. Tızeg és kotustalajok Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok Idıszakosan vízjárta területek Erdık Tavak, nádasok, folyóvizek Települések - Szervesanyag ellátottsági kategóriák Szerv_ellat_erz 1. rossz yes 2. gyenge no 3. közepes no 4. jó no 5. igen jó no Ezek alapján érzékenynek minısült egy terület, ha több, mint két tényezı szempontjából érzékenynek mutatkozott Vízbázisok érzékenysége A környezeti érzékenység harmadik összetevıjeként a területtel kapcsolatos vízvédelmi szempontok vizsgálata történt meg, ami során a nitrátérzékeny és a felszín alatti vízvédelmi területek kerültek számbavételre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 36. -ában kapott helyet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló rendelet. A rendelet célja a vizek védelme a mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévı nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezıgazdasági tevékenységekre és a mezıgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A nitrátérzékeny területek felsorolását a 49/2001-es rendelet mellékletében lévı településsoros lista tartalmazza. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) által meghatározott felszín alatti vízvédelmi kategóriák közül az alábbiak figyelembe vételével készült az elemzés: - állami tulajdonú felszíni vizek 0,25km széles parti sávval, - nyílt karsztos területek, - karsztos vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - partiszőréső vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - talajvízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - gyógyvíznek nem minısülı vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - félig fedett karszt, - hidrogeológiai védıterületek, - a fı vízadó 50m-nél kisebb mélységben van, - a fı vízadó m közt és fedı homok vagy kavics, - nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van. A fentiek alapján érzékenynek minısül egy terület, ha bármely kategória megjelenik egy területegységen. Az átfedéseket nem vizsgálva 0 vagy 1 pontot kaphat egy adott terület. 15

16 Szintetizált környezet-érzékenység A fenti három tényezıt élıvilág-érzékenység, talajérzékenység, vízbázisok érzékenysége területileg egymásra fektetve megállapítható, hogy egy-egy pixelen hány tulajdonság érvényesül egyszerre. Ennek értelmében egy terület 3, 2, 1 pontot kaphat, illetve 0 pontot kapnak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból ki lettek zártva a mesterséges felszínek Az ökotípusok létrehozása Az elızıek szerint történt az egyes tényezık kidolgozása. Minden tényezı 1, 2 vagy 3-as értéket kapott, illetve 0 értéket a kizárt területek. Az ökotípus képzésnél ezeket a tulajdonságokat kombinálva vizsgálható az egyes tényezık dominanciája. Az ökotípus képzés a Tisza-térség földhasználati vizsgálatánál alkalmazottak szerint történt. Ennek megfelelıen az alábbi kategóriák kerültek kialakításra: 1. jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek : a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint környezetileg érzékeny agrárterületek : jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt, az erdészeti alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 4. erdıtelepítésre javasolt területek : Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek : Az erdıtelepítési dominancia erısebb a szántóföldi alkalmassági dominanciánál, a terület erdıtelepítésre figyelembe vehetı. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek : Erdıtelepítésre indokolt területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt, a szántóföldi alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 7. jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek : A területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek : 16

17 Mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek : Mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület, magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mindhárom érték 3-as volt. 10. gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek : A környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge termelési adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a környezeti érzékenység 3-as vagy 2-es és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 2. Avagy a környezeti érzékenység 1-es vagy 0-ás és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint a továbbiakban nem vizsgált terület 17

18 4. A metodika bemutatása Pest megye példáján A következıkben bemutatjuk a fent ismertetett adatbázisok és metodika segítségével készült vizsgálat Pest megyére vonatkozó eredményeit Erdıtelepítési alkalmasság Erdıgazdálkodásra való alkalmasság Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont Terület ha % , , , , , , , , , , ,0 Összesen ,0 18

19 19

20 Erdı iránti környezeti igény Az erdı iránti környezeti igény területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont Terület ha % , , , , , , , , , , , ,0 Összesen ,0 20

MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA

MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA Környezet- és Tájgazdálkodási Tervező Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA AGRÁRALKALMASSÁGI-KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉGI ELEMZÉS MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben

Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 2009 Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 28. Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben Készítették: Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna Készült:

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A környezetbarát mezőgazdaság

A környezetbarát mezőgazdaság A környezetbarát mezőgazdaság Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna SZIE-MKK- Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült a ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Környezetgazdászok kiútkeresése című kutatás

Részletesebben

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau.

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau.hu Integrated (multi-level inundation) water management system

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

Alkalmazott talajtan I.

Alkalmazott talajtan I. Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP)

Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) Nemzeti Erdőtelepítési Program (NEtP) TARTALOM 1. Erdőtelepítések 1920 2006. között 2. Az erdőtelepítés tervezése 1991.-2006. között 3. A Nemzeti Erdőtelepítési Programot megalapozó további dokumentumok

Részletesebben

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei A zöld-pont rendszer alkalmazása A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei Podmaniczky László Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet I. Országos

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN

TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN A TANULMÁNYT KÉSZÍTETTE: KIS KRISZTIÁN HÓDMEZİVÁSÁRHELY 2009 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 2 II. ANYAG ÉS MÓDSZER... 6 III. A TALAJJELLEMZİK VIZSGÁLATA...

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Warema. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken. Water Resource Management in Protected Areas. Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8.

Warema. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken. Water Resource Management in Protected Areas. Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8. Warema Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Záró konferencia, Székesfehérvár, 2008. április 8. Horoszné Gulyás Margit Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében 8. modul Készítette: Balaton Tihamér Tartalomjegyzék 3.1. A törvény célja 3.2. Tájvédelem 3.3. A vadon élı élıvilág

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Felelıs tervezı: Szilberhorn Erzsébet TT 1/É-03-0105 Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epiteszmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Nemzeti Földalapkezelı Szervezet (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) (továbbiakban Kiíró)

PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Nemzeti Földalapkezelı Szervezet (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) (továbbiakban Kiíró) Pályázati azonosító BAR- 0157/06 PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelı Szervezet (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) (továbbiakban Kiíró) a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN Viszló Levente Székesfehérvár, 2013. november 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján,

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben