A környezetbarát mezőgazdaság

Átírás

1 A környezetbarát mezőgazdaság Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna SZIE-MKK- Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült a ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Környezetgazdászok kiútkeresése című kutatás keretében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal megbízásából a Gazdasági és Szociális Tanács felkérésére Budapest, szeptember Lélegzet Alapítvány 1465 Budapest, Károly krt. 3/a. A kuratórium tagjai: Vida Gábor akadémikus (elnök), Dr. Kemény Attila, Dr. Kerekes Sándor, Dr. Ligetvári Ferenc, Dr. Novák Ágnes

2 A KÖRNYEZETBARÁT MEZŐ GAZDASÁG T ARTALOM 1 Összefoglalás Bevezetés, a munka célja Eredmények Magyarország földhasználati adottságai és konverziós lehetőségei A földhasználati zónarendszer Az ökotípusos földhasználati vizsgálat Eltérő gazdálkodási stratégiák foglalkoztatási lehetőségei A gazdálkodási irányt érintő foglalkoztatási lehetőségek A gazdálkodási módot érintő foglalkoztatási lehetőségek Az élelmiszer-termelés és a bioenergia-termelés területi és környezeti vetülete Az élelmiszertermelés területi vetülete Az élelmiszertermelés ÜHG kibocsátása A mezőgazdasági energiatermelés területigénye Eltérő fogyasztási szokások területigénye és ÜHG kibocsátása A mezőgazdasági energiatermelés ÜHG kibocsátása Bioenergia termelés foglalkoztatási hatásai Javaslatok a környezeti és foglalkoztatási szempontokra épített támogatási rendszerre Szemléletek a mezőgazdálkodásról A támogatási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatok Irodalom Mellékletek Térkép mellékletek A helyben hozzáadott érték koncepciója A környezetbarát mezőgazdaság 535 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

3 1 ÖSSZEFOGLALÁS 1.1 Bevezetés, a munka célja Tanulmányunk annak megválaszolására irányul, hogy miképpen lehetne rövid (és közép) távon fellendíteni az organikus, a környezetet kevésbé terhelő gazdálkodást, és mik lennének ennek a makrogazdasági hatásai, különös tekintettel a foglalkoztatásra. Véleményünk szerint Magyarország kiváló adottságait nem jól használjuk ki, mert a mezőgazdaság termelési szerkezete elavult. Nem történtek meg a bel- és külföldi piac változását követően a szükséges szerkezeti módosulások (túl sok a gabona, amit nehéz értékesíteni vagy az állattenyésztés révén hasznosítani alapvetően amiatt, mert az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a fogyasztási szokásokban). A főként alapanyagtermelésre koncentráló mezőgazdaság kevés hozzáadott értéket produkál, emellett környezeti és foglalkoztatási teljesítményei is gyengék. Javaslatunk szerint gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaság termelési szerkezetét illetően: a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, közvetlen fogyasztásra alkalmas termékek előállítására kellene koncentrálnunk. Mivel az organikus (bio) termékek iránti kereslet növekedése főleg a zöldség- és gyümölcsfélék tekintetében prognosztizálható a leginkább, a mezőgazdaság szerkezetének hangsúlyos elmozdulása ezen szektorok irányába a környezetbarát techológiák szélesebb elterjedését mellett egyszersmind a foglalkoztatásra is kedvező hatással lehet. Vizsgálatainktól annak a feltételezésünknek reméljük a megerősítését, hogy Magyarország ökológiai adottságai nemcsak a búza és kukorica termelésére, hanem a magasabb hozzáadott értéket és magasabb foglalkoztatási potenciált képviselő, környezetbarát termékek (zöldség, gyümölcs, extenzív állattartás, energetikai célú biomassza termelés stb.) előállítására is alkalmasak. Amennyiben a támogatási rendszer nem az amúgyis kétes lábakon álló versenyképességet szolgálná, hanem a gazdálkodás környezeti és foglalkoztatási teljesítményei alapján működne, akkor a szükséges szerkezeti változások forrásigénye jó helyre tett közpénzek felhasználásával jelentős mértékben finanszírozható lenne. 1.2 Eredmények Magyarországon mind az EU, mind a világ hasonló adataival összehasonlítva jelentős a szántóterületek részaránya, ugyanakkor az erdőterületek kiterjedése jóval a világ és az EU-s átlag alatt van. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy környezeti szempontokból vizsgálva A környezetbarát mezőgazdaság 536 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

4 indokolt-e a művelési ágak jelenlegi területarányait fenntartani, avagy célszerű lenne azokat a környezeti alkalmazkodás alapelveinek megfelelve megváltoztatni? A földhasználati zónarendszer szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerű az intenzív szántóföldi művelésből kivonni, melyből mintegy ezer ha erdősítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi művelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nőhet a kert, gyümölcsös, szőlő, illetve az extenzív mezőgazdasági hasznosítású vizes élőhelyek (nádas, halastó) területe. Az ökotípusos földhasználati rendszer alapján az alábbi táblázat szerinti 9 földhasználati típussal (ökotípussal) jellemezhető az ország mezőgazdasági-, ezen belül a szántó területe: A jelenlegi szántóterületek használatának átalakítására vonatkozóan az alábbi konverziós javaslatokat fogalmaztuk meg, melyek a fő arányok tekintetében megegyeznek a földhasználati zónarendszer ajánlásaival: A környezetbarát mezőgazdaság 537 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

5 Tanulmányunkban a környezetbarát mezőgazdaság energetikai összefüggéseit is elemezzük azzal a céllal, hogy bemutassuk az élelmiszer-termelés és fosszilis energiát helyettesítő bioenergia-termelés területi és környezeti (ÜHG-kibocsátási) vetületét, valamint azt, hogy a biomassza-alapú energia termelés milyen változásokat eredményezhet a foglalkoztatásban. Ennek keretében elsőként az élelmiszertermelés területi igényeit határoztuk meg az élelmiszer-energiaigény alapján. Figyelembe véve, hogy ma Magyarországon egy ember évente 4,9 GJ élelmiszert fogyaszt megállapítottuk, hogy a magyar lakosság élelemmel való ellátásához a jelenlegi fogyasztási szokások mellett termésátlagoktól függően mindössze 1,7-2,5 millió ha területre van szükség. Az élelmiszertermelés ÜHG kibocsátására vonatkozó vizsgálataink azt mutatják, hogy az élelmiszer-önellátás 5,8 millió t CO 2eq ÜHG-t eredményez. Amennyiben e hazai élelmiszerellátáshoz szükséges területen felül rendelkezésre álló szántón is élelmiszeripari növényeket termesztünk, akkor 2211 kg CO 2eq /ha kibocsátással számolva összesen 8,4 millió t CO 2eq ÜHG kibocsátással számolhatunk. Az élelmiszertermelés területigényét (1,7 millió ha) levonva a mezőgazdasági termelés számára rendelkezésre álló több mint 5,5 millió ha-ból mintegy 3,8 millió ha alternatív hasznosítására van lehetőség. Megvizsgáltuk azt is, hogy hogyan változik az élelmezés ÜHG kibocsátása és területigénye, ha vegetáriánus, vagyis a húsfogyasztás mellőzésével, illetve vegan, vagyis mindenféle állati termék nélkül élelmezzük az országot. Megállapítottuk, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó társadalom összességében nemcsak kevesebb területet igényel, hanem az élelmezés ÜHG kibocsátása is kevesebb mint a fele a húsfogyasztó társadalomnak. A területigény vizsgálata egyértelműen mutatja, hogy Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezvén a rendelkezésre álló terület töredékéről el tudja magát látni élelemmel, még jelentős állati termék fogyasztása esetén is. Kérdésként merül fel tehát, hogy hogyan hasznosítsuk a maradék területeinket! Az élelmiszertermeléshez szükséges és a bioenergiatermeléshez rendelkezésre álló területeinket az alábbi táblázat foglalja össze. A környezetbarát mezőgazdaság 538 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

6 szántó gyep összesen ha Rendelkezésre álló terület Az ország élelmezéséhez szükséges terület Fennmaradó terület Megállapítva, hogy egyedül a faapríték fűtés versenyképes a szántóföldi élelmiszertermelés ÜHG kibocsátásával (2211 kg CO 2eq /ha), arra a következtetésre jutottunk, hogy amennyiben a rendelkezésre álló 3,8 millió ha területen élelmiszertermelés helyett faaprítékot termelnénk és azt fűtőműben hasznosítanánk hektáronként 487 kg CO 2eq ÜHG-t takaríthatnánk meg ( CO 2eq /ha). A biomassza eredetű megújuló energiatermelés foglalkoztatási hatásait vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy az energiatermelés, illetve az energiatermelés hatékonysága sok esetben fordított arányban van a foglalkoztatási hatással, vagyis minél több előkészítési munkálat szükséges az alapanyag előállításához, minél messzebbre kell azt szállítani, annál több munkaidőre van szükség, azonban az időegységre vonatkoztatott energiatermelés annál rosszabb. Az ökológiai gazdálkodás foglalkoztatási hatásai tekintetében talán túlzóak a várakozások. Tanulmányunkban bemutattuk, hogy a munkabér költségek tekintetében az ökológiai gazdálkodás ugyanazon termék, pl. gabonafélék előállítása esetében nem feltétlenül jár együtt magasabb foglalkoztatással. A környezetbarát mezőgazdaság 539 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

7 2 MAGYARORSZÁG FÖLDHASZNÁLATI ADOTTSÁGAI ÉS KONVERZIÓS LEHETŐ SÉGEI Hazánk felszínborításának legfontosabb jellemzőit az ún. művelési ágak területeit a CORINE térképi adatbázis alapján mutatjuk be, az alábbi táblázat és az 1. térképmelléklet segítségével. Látható, hogy mind az EU, mind a világ hasonló adataival összehasonlítva Magyarországon jelentős a szántóterületek részaránya, ugyanakkor az erdőterületek kiterjedése jóval a világ és az EU-s átlag alatt van. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy környezeti szempontokból vizsgálva indokolt-e a művelési ágak jelenlegi területarányait fenntartani, avagy célszerű lenne azokat a környezeti alkalmazkodás alapelveinek megfelelve megváltoztatni. A következőkben bemutatásra kerülő vizsgálatainkkal meghatározzuk a környezetbarát mezőgazdaság földhasználati alapjait, tehát azt, hogy a jelenlegi, alapvetően a szántóhasználat dominanciájára épülő mezőgazdálkodás szerkezetében (a fő művelési ágak arányait illetően) milyen változások szükségesek ahhoz, hogy az ország környezeti adottságaihoz jobban alkalmazkodó mezőgazdasági szerkezet alakuljon ki. 2.1 A földhasználati zónarendszer A földhasználati zonációs vizsgálatokkal - a fellelhető adatbázisok komplex térinformatikai elemzésével - a következő kérdésekre kerestük a választ: Hogyan alakul Magyarország területének mezőgazdasági termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, illetve környezeti (élővilág-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége? A környezetbarát mezőgazdaság 540 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

8 A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának, illetve a gazdálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével? A két értékskála egybevetésével az ország területei hogyan kategorizálhatók? Hol vannak, és mekkora kiterjedésűek a védelmi prioritású, az agrár prioritású és a kettős meghatározottságú területek, vagyis hol jelölhetők ki a védelmi, az átmeneti, illetve az agrár zónák? Hogyan érinti ez a kategorizálás a mezőgazdasági és ezen belül a szántóterületeket? Mely mezőgazdasági, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezőgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a művelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezőgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani? A vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység fő koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földminősítési rendszer és erre alapozott földhasználati zónarendszer kidolgozására. A rendszer az agrár-alkalmasságot 9 talajparaméterrel és 6 klímaparaméterrel, a környezeti érzékenységet 7 élővilág-védelmi, 5 talaj-védelmi és 2 víz-védelmi paraméterrel jellemezte. A vizsgálati eredményeket a CORINE CLC100 adatbázison értelmeztük. A leírt adatbázison a területi elemzést a következő lépésekben, logikai sorrendben végeztük el: A felsorolt 29 területjellemző környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttunk el) aszerint, hogy az milyen szerepet játszik a mezőgazdasági termékenység, illetve a környezeti érzékenység kialakításában, a terület mezőgazdasági alkalmasságának, illetve környezeti érzékenységének megítélésében. E súlyozáshoz korábbi széleskörű elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991), illetve az adatbázisokat előállító intézetek és szakértők által megadott prioritási értékeket használtuk. Az ország területét 100x100 méteres cellaméretű (felbontású) rácshálózattal 9,3 millió db 1 ha-os négyzetre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot, az ország minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemzők értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemző értékhez jutottunk. A környezetbarát mezőgazdaság 541 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

9 A 16 mezőgazdasági alkalmassági, valamint a 14 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel az ország területének minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mezőgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. Az adatbázist az 1. ábra szemlélteti. Agáralkalmassági-környezet érzékenységi skála Agráralkalmasság Környezeti érzékenzség Talajalk. Klímaalk. Élővilág érz. Talajérz. Vizek érz. Lejtő Energ. ap. Védett ter. Erózió Felsz. alatti 100 pontos Klimat. ap. NECONET Fizikai f. Felszíni AK érték Aszály ÉTT Agyagásv. Talajtípus Kukorica Ramsari Kémhatás Fizikai fél. Búza min. Vízpart Szervesa. Vízgazd. Búza menny. IBA Kémhatás Sörárpa Mezei madár Szervesa. Termőréteg 1. ábra: A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése. A cellánkénti mezőgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ), majd a különbséghez hozzáadtunk 100- at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelmű meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kettős meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. Ezeket az értékeket egy szintézistérképen ábrázoltuk. E szintetikus (agrár és környezeti) értékskála térkép segítségével három olyan forgatókönyvet is előállítottunk a földhasználati zónarendszer kialakítására, ahol: A környezetbarát mezőgazdaság 542 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

10 a 100 (átlag) alatti értékű területeket védelmi zónába, a , a , illetve a közötti értékű területeket átmeneti (védelmi-agrár) zónába, míg a 120-as, a 125-ös, illetve a 130-as érték fölötti területeket agrárzónába soroltuk. Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között. Végezetül a forgatókönyvek alapján javaslatokat tettünk a művelési ágak változtatásának irányára, belső arányaira és területi elhelyezésére. A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk Magyarország területének: mezőgazdasági termelési talaj alkalmasságát, mezőgazdasági termelési klíma alkalmasságát, mezőgazdasági termelési alkalmasságát (2. térkép melléklet), környezeti érzékenységét az élővilág szempontjából, környezeti érzékenységét a talajok szempontjából, környezeti érzékenységét a vízbázisok szempontjából, környezeti érzékenységét (3. térkép melléklet), földhasználati zonációs alaptérképét (4. térkép melléklet), A felmérések alapján jól becsülhető, hogy Magyarország egyes területei mezőgazdasági termelésre mennyire alkalmasak (2. térkép melléklet), illetve környezeti szempontból mennyire sérülékenyek (3. térkép melléklet). A két térkép térinformatikai egyesítésével megállapíthatjuk, hogy az ország melyik területén milyen intenzitású gazdálkodás támogatandó (4. térkép melléklet). A fokozottan védett dolomit sziklagyepeken (a térképen környezet-érzékenységi meghatározottságú területeken) nyilván semmiféle emberi beavatkozásra nem kerülhet sor, míg a jó termőtalajú alföldi területeken (a térkép szerint agrártermelési meghatározottságú területeken) célszerű piacorientált, árutermelő szántóföldi gazdálkodást folytatni. A környezetbarát mezőgazdaság 543 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

11 A vizsgálat folytatásaként az ímmár táji szinten végzett vizsgálat alapján meghatározható volt, hogy tájaink agrár-környezetgazdálkodási értéke és ennek megfelelő, ehhez illeszkedő földhasználati karaktere jelentősen eltér egymástól. 2. ábra: Magyarország földrajzi nagytájai és középtájai Ez a jelleg jól elemezhető Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati zonációs besorolása alapján, mely a zonációs alaptérkép és a magyar tájkataszter alaptérképének egybevetésével készült. A környezetbarát mezőgazdaság 544 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

12 Tájak 0 Magyarország 1 Alföld 1a. Dunai Alföld 1.1 Dunamenti-síkság 1.2 Duna-Tisza közi síkvidék 1.3 Bácskai síkvidék 1.4 Mezőföld 1.5 Dráva menti síkság 1b. Tiszai Alföld 1.6 Felső-Tiszavidék 1.7 Közép-Tiszavidék 1.8 Alsó-Tiszavidék 1.9 Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 1.10 Nyírség 1.11 Hajdúság 1.12 Berettyó-Körösvidék 1.13 Körös-Maros köze 2 Kisalföld 2.1 Győri-medence 2.2 Marcal-medence 2.3 Komárom-esztergomi-síkság 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 3.1 Alpokalja 3.2 Sopron-vasi-síkság 3.3 Kemeneshát 3.4 Zalai dombvidék 4 Dunántúli dombság 4.1 Balaton-medence 4.2 Külső-Somogy 4.3 Belső-Somogy 4.4 Mecsek és Tolna-baranyai dombvidék 5 Dunántúli-középhegység 5.1 Bakony-vidék 5.2 Vértes-velencei hegyvidék 5.3 Dunazúg hegyvidék 6 Észak-magyarországi-középhegység 6.1 Visegrádi-hegység 6.2 Börzsöny 6.3 Cserhátvidék 6.4 Mátravidék 6.5 Bükkvidék 6.6 Aggtelek-rudabányai hegyvidék 6.7 Tokaj-zempléni hegyvidék 6.8 Észak-magyarországi medencék intenzív agrár extenzív agrár védelmi (természeti) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Területi arány (%) 3. ábra: Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati karaktere (Ángyán, 2003) A nagytájak közül az érzékeny, sérülékeny területek legnagyobb (24-28%-os) arányban a Dunántúli-középhegységben és az Észak-magyarországi-középhegységben fordulnak elő. Az agrártermelési meghatározottság, az intenzív agrárterületek legnagyobb aránya (63-75%) leginkább a Tiszai Alföldre és a Kisalföldre jellemző. A középtájak e tekintetben még nagyobb eltéréseket mutatnak. Míg környezeti szempontból legsérülékenyebb középtájainkon (Aggtelek-rudabányai-hegyvidék, Balaton-medence, Tokajzempléni-hegyvidék, Börzsöny stb.) a védelmi meghatározottságú területek aránya A környezetbarát mezőgazdaság 545 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

13 meghaladja a 45%-ot (46,5-70,5%), addig alapvetően agrártermelési meghatározottságú, legnagyobb agrárpotenciálú középtájainkon (Körös-Maros köze: 95,3%, Hajdúság: 93,6%, Komárom-esztergomi-sík: 88,5%, Külső-Somogy: 87,5%, Mezőföld: 86,7%, Győri-medence: 80,9% stb.) az intenzív agrárterületek aránya meghaladja a 80%-ot, a védelmi területek aránya pedig 0,1-2,9% között alakul. Az ún. extenzív agrárterületek aránya a Zalai-dombvidéken (78,7%), a Nyírségben (74,4%), az Észak-magyarországi-medencék középtáján (74,4%), a Felső-Tiszavidéken (71,8%), valamint a Duna-Tisza közi síkvidéken (70,5%) a legnagyobb, és meghaladja a táj összterületének 70%-át. A még részletesebb, a kistájak szintjén megjelenő vizsgálatok a földhasználati szerkezet és tájfejlesztési program térségi-szintű illesztését teszik lehetővé az agrár-környezetgazdálkodási adottságokhoz, az agroökológiai feltételekhez. (Ángyán, 2003) Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a tájak földhasználati rendszerének átalakítása, fejlesztési programjaik kidolgozása során az eltérő karakterű tájakon alapvetően eltérő stratégiát kell követnünk. A kis-, közép- és nagytájak szintjén megnyilvánuló agroökológiai alkalmazkodás megalapozásához a földhasználati zónaelemzések fontos támpontokat adhatnak. (Ángyán-Nagy et al., 2001) A földhasználati konverziók lehetőségei Az elkészült térkép információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én ( sárga és zöld területeken) jelentős művelési ág változásra, illetve gazdálkodási rendszer- és intenzitás változásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerű az intenzív szántóföldi művelésből kivonni, melyből mintegy ezer ha erdősítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi művelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nőhet a kert, gyümölcsös, szőlő, illetve az extenzív mezőgazdasági hasznosítású vizes élőhelyek (nádas, halastó) területe. Ennek eredményeképpen a művelési ágak aránya az 1. táblázat (5. térkép melléklet) szerint alakulhat. A környezetbarát mezőgazdaság 546 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

14 Művelési ág Jelenlegi terület A konverziós javaslat szerinti terület szántó kert+gyümölcsös+szőlő gyep mezőgazdasági terület erdő nádas, halastó termőterület művelés alól kivett terület táblázat: A művelési ágak aránya jelenleg és a konverzió eredményeként 2.2 Az ökotípusos földhasználati vizsgálat Az előzőekben bemutatott földhasználati zónarendszer előrelépést jelentett a mezőgazdasági és a környezeti adottságok integrálása tekintetében, de adós maradt egy fontos ágazat, az erdészet figyelembevétele terén. Szükségesnek láttuk ezért az erdészet szempontjait a mezőgazdaság és a környezet mellett, mintegy harmadik lábként bevonni a vizsgálatba annál is inkább, mert nem kétséges, hogy az erdészet sok esetben (területen) a mezőgazdasággal versenyző területhasználóként jelenik meg. A vizsgálat alapját az ún. ökotípusok létrehozása jelentette. Ökotípusok alatt az azonos ökológiai/alkalmassági/érzékenységi adottságokkal jellemezhető területeket értjük. Az ökotípusos földhasználati modellben először külön vizsgáltuk a területek mezőgazdasági alkalmasságát, erdőalkalmasságát és környezeti érzékenységét. Ezek után mindhárom tulajdonság három fokozatának egy területi egységre vetített dominanciáját és azok kombinációját fejeztük ki egy-egy ökotípussal. Azaz a fent említett tényezőkkel agráralkalmasság, erdőtelepítési alkalmasság, környezeti érzékenység egyenként jellemeztünk egy három fokozatú skálán minden területi egységet. Megvizsgáltuk, hogy a három értékelt tulajdonság kombinációja miként jellemez egy területet. Mivel ezzel a módszerrel igen sok ökotípus jön létre, ezekből csoportokat alkottunk a tényezők tulajdonsági dominanciája alapján. Ennek értelmében az alábbi 10 származtatott ökotípust hoztuk létre: A környezetbarát mezőgazdaság 547 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

15 1. jó, illetve kiváló termőképességű agrárterületek, 2. gyenge, illetve közepes termőképességű agrárterületek, 3. környezetileg érzékeny agrárterületek, 4. erdőtelepítésre javasolt területek, 5. védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek, 6. erdőtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek, 7. jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek, 8. gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek, 9. környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek, 10. gyenge agrártermelési és erdőtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek. A fenti kategóriákat kiegészítik a jelenlegi erdőterületek és a vizsgálatból egyéb okból kizárt területek. A későbbiekben ez a metodika szolgált az Országos Területrendezési Terv (OtrT) felülvizsgálatában meghatározott övezetek lehatárolására is, mely szerint: a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeiből leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják, az erdőgazdálkodási térség erdőtelepítésre szánt tervezett erdeit a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az erdőtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Szántóföldi művelési alkalmasság A szántóföldi művelési alkalmassági vizsgálat alapját a felhasznált talajtani (az Agrotopográfiai térkép fizikai féleség, vízgazdálkodási tulajdonságok, kémhatás és mészállapot tulajdonságok) és klimatikus környezeti változók alkalmasság szerinti súlyozása adja, ami széles szakértői kör bevonásával és az ún. Guilford-eljárással történt. Ezt követően az ún. KIPA-eljárás alkalmazásával a vizsgált öt növény (búza, kukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa) termesztési alkalmassága alapján az azonos környezeti változókkal jellemezhető, homogén területek rangsorolása valósult meg. A vizsgálatból az alábbi felszínborítási kategóriákat zártuk ki: A környezetbarát mezőgazdaság 548 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

16 1. mesterséges felszín kategóriái, 2. ültetvények, 3. erdők, 4. vizenyős területek, 5. vizek. A vizsgálat eredményeként az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: 6. vizsgálatból kizárt terület, 7. legkevésbé alkalmas terület, 8. alkalmas terület, 9. leginkább alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat mutatja: Terület Alkalmassági kategóriák ha % Gyenge termőhelyi adottságú területek ,1 Közepes termőhelyi adottságú területek ,1 Kiváló termőhelyi adottságú területek ,6 Vizsgálatból kizárt területek ,3 Összesen ,0 Az eredmények megyénkénti bontását az 2. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (6. térkép melléklet) mutatja be. A környezetbarát mezőgazdaság 549 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

17 Megye Gyenge termőhelyi adottságú területek Közepes termőhelyi adottságú területek Kiváló termőhelyi adottságú területek Vizsgálatból kizárt területek Összesen ha % ha % Ha % ha % ha Bács-Kiskun , , , , Baranya , , , , Békés , , , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , Budapest , , , , Csongrád , , , , Fejér , , , , Győr-Moson-Sopron , , , , Hajdú-Bihar , , , , Heves , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , , , , Komárom-Esztergom , , , , Nógrád , , , , Pest , , , , Somogy , , , , Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , Tolna , , , , Vas , , , , Veszprém , , , , Zala , , , , Összesen , , , , táblázat: A mezőgazdasági alkalmasság területi statisztikája. A környezetbarát mezőgazdaság ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS 550 Lélegzet Alapítvány, 2010

18 Az eredmények szántóterületre vontakozó megyei adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be, mely alapján az OtrT kiváló adottságú szántóterületek övezeti térképe is készült. 3. táblázat: A kiváló adottságú szántóterületek övezete az OTrT alapján Erdőtelepítési alkalmasság Az erdőtelepítési alkalmasságot két fő szempont határozza meg: a vizsgált terület potenciális erdőgazdálkodási teljesítőképessége - gazdasági alkalmassága és az erdő iránti környezeti igény - a leendő erdőnek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvező hatása, az erdő környezeti teljesítőképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdő várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdő környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdőalkalmasság mértékét a következő képlet segítségével határoztuk meg: A környezetbarát mezőgazdaság 551 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

19 ERDŐALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDŐGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDŐ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszüks) Az erdőalkalmasságot tehát a gazdasági alkalmasság és az erdő iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdőtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekből vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sőt a két érdek összeadódva megelőzheti az esetleg prioritást élvező szántóföldi földhasználati igényt. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbi területi kategóriák: mesterséges felszín kategóriái, ültetvények, tanyák, természetes gyepek, erdők, vizenyős területek, vizek, jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), ex-lege területek, Ramsari Területek. A terület erdőgazdálkodásra való alkalmasságát az alábbi tényezők befolyásolják: EGalk = GENalk + T.VÍZG + T.KÉM + KLIMAalk A képletben szereplő tényezők az alábbiak: GENalk T.VÍZG T.KÉM KLIMAalk A talaj genetikus típusai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj kémhatása és mészállapota (Agrotopográfiai adatbázis), Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva. Az erdőtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdőgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdő iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdő iránti környezeti igényt az alábbi tényezők befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ + LEJT + VÍZV + KLIMAkv A képletben szereplő tényezők az alábbiak: T.FIZ A talaj fizikai félesége (Agrotopográfiai adatbázis), A környezetbarát mezőgazdaság 552 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

20 LEJT VÍZV KLIMAkv Lejtő kategória, Felszín alatti vízvédelmi területek, Erdészeti klímazónák a környezeti igény szerint pontozva. A vizsgálat eredményeként az alábbi erdőtelepítési alkalmassági kategóriákat alakítottuk ki: vizsgálatból kizárt terület, feltételesen alkalmas terület, alkalmas terület, kiválóan alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: Alkalmassági kategóriák Terület ha % Feltételesen alkalmas terület ,2 Alkalmas terület ,5 Kiválóan alkalmas terület ,1 Vizsgálatból kizárt terület ,2 Összesen ,0 A vizsgálat eredményének megyénkénti területi bontását a 4. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (7. térkép melléklet) mutatja be. A környezetbarát mezőgazdaság 553 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

21 Megye Erdőtelepítésre feltételesen alkalmas területek Erdőtelepítésre alkalmas területek Erdőtelepítésre kiválóan alkalmas területek Vizsgálatból kizárt területek Összesen ha % ha % Ha % ha % Bács-Kiskun , , , , Baranya , , , , Békés , , , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , Budapest 173 0, , , , Csongrád , , , , Fejér , , , , Győr-Moson-Sopron , , , , Hajdú-Bihar , , , , Heves , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , , , , Komárom-Esztergom , , , , Nógrád , , , , Pest , , , , Somogy , , , , Szabolcs-Szatmár-Bereg , , , , Tolna , , , , Vas 642 0, , , , Veszprém , , , , Zala 857 0, , , , Összesen , , , , táblázat: Az erdőtelepítési alkalmasság kategóriáinak területi statisztikája A környezetbarát mezőgazdaság ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS 554 Lélegzet Alapítvány, 2010

22 Környezeti érzékenység Az ország környezeti érzékenységét a Földhasználati zónarendszer vizsgálathoz hasonlóan három tényező összegzéséből állítottuk elő: 1. élővilág-érzékenység, 2. talaj-érzékenység, 3. vízbázisok érzékenysége. Az előzőekben bemutatott, az erdészeti alkalmasságot meghatározó metodikához képest a módszertani eltérést az jelentette, hogy az egyes tényezők paramétereit nem pontoztuk, hanem azt vizsgáltuk, hogy adott tulajdonság jelen van-e az egyes területi egységeken, vagy nincs. Ezt a metodikai váltást azzal indokoljuk, hogy leginkább az élővilág-érzékenység esetében sok esetben ugyanazt a védendő értéket több eszközzel próbálja a természetvédelem megóvni, így a vizsgálatban indokolatlanul magas lenne egy-egy terület pontszáma azokon a területeken, ahol a védendő érték ugyanaz, csak több lehatárolás is szolgálja ugyanazt a célt. A vízbázisok érzékenységénél a felszín alatti vízvédelmi területeket és a nitrát-érzékeny területeket vettük alapul, a talajérzékenységnél pedig az erózió mértékét. Az alapadatok kiválasztásánál fontos szerepet játszott azok méretaránya, hiszen a vizsgálat megköveteli a minimum 1: es méretarányú pontosságot. A környezeti érzékenység szintézis térkép azt mutatja, hogy a három tényezőből hány fed át adott helyen, így egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott. 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényező nincs. A vizsgálatból kizártuk a mesterséges felszíneket. Élővilág érzékenység Az élővilág érzékenységet a jogi oltalom alatt álló területek, az ökológiai hálózat területei, a Natura 2000 területek és az ex-lege területek alkotják. Magyarország jogi oltalom alatt álló területei: Nemzeti park - az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és álattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. A környezetbarát mezőgazdaság 555 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

23 Tájvédelmi körzet - az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. Természetvédelmi terület - az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, mely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggő rendszerének védelmére. Ökológiai hálózat: Kijelölésének célja a védett területeken kívüli természetes és természetközeli élőhelyek fennmaradásának biztosítása, elszigetelődésüknek megakadályozása. Ennek érdekében az egyes területeket olyan struktúrában értékeli és kezeli, hogy a kisebb nagyobb élőhelyek összekapcsolódása megvalósuljon. Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió egységes szempontrendszere szerint kijelölt, európai jelentőségű védett területek hálózata. Olyan fajok és élőhelyek védelmét is előírja, melyek hazánkban eddig nem voltak védettek. Ex-lege területek: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. -ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt álló valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. -ban foglaltak alapján a védett láp és a szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelő, kunhalom és a földvár országos jelentőségű természeti emléknek minősül. A térképen csak a szikes tavak és lápok szerepelnek. Láp: olyan földterület, mely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. A környezetbarát mezőgazdaság 556 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

24 Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, melynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Az élővilág-érzékenységi szintézis térkép előállításánál tehát azt vizsgáltuk, hogy a fent szereplő kategóriák valamelyike által érintett-e egy terület, avagy sem. Az élővilágérzékenységi térkép a mellékletek közt található. Talaj-érzékenység A talaj érzékenységét az erózió mértékével fejeztük ki. Az eróziós térkép készítésekor azt a módszert alkalmaztuk, ami tulajdonképpen nem az erózió állapotának felmérésére, hanem a talajveszteség lehetséges mértékének becslésére épül. Ezek alapján 2 t/ha/év mennyiség felett érzékenynek tekintettük a területet. A területi elhelyezkedést a mellékletek között elhelyezett térkép mutatja be. Vízbázisok érzékenysége A környezeti érzékenység harmadik összetevőjeként a területtel kapcsolatos vízvédelmi szempontokat vizsgáltuk, melynek során a nitrátérzékeny és a felszín alatti vízvédelmi területeket vettük számba. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 36. -ában kapott helyet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet. A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A nitrátérzékeny területek felsorolását a 49/2001-es rendelet mellékletében lévő településsoros lista tartalmazza. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) által meghatározott felszín alatti vízvédelmi kategóriák közül az alábbiakat vettük figyelembe: állami tulajdonú felszíni vizek 0,25 km széles parti sávval, nyílt karsztos területek, karsztos vízbázisok hidrogeológiai védőterületei, partiszűrésű vízbázisok hidrogeológiai védőterületei, talajvízbázisok hidrogeológiai védőterületei, A környezetbarát mezőgazdaság 557 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

25 gyógyvíznek nem minősülő vízbázisok hidrogeológiai védőterületei, félig fedett karszt, hidrogeológiai védőterületek, a fő vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van, a fő vízadó m közöttt található fedő homok vagy kavicsréteg alatt, nincs fő vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van. A fentiek alapján érzékenynek tekintettünk egy területet, ha bármely kategória megjelent egy területegységen. Az átfedéseket nem vizsgáltuk, azaz 0 vagy 1 pontot kaphatott egy-egy terület. A területi elhelyezkedést a mellékletek között elhelyezett térkép mutatja be. Szintetizált környezet-érzékenység A fenti három tényezőt élővilág-érzékenység, talajérzékenység, vízbázisok érzékenysége területileg egymásra fektetve megállapítottuk, hogy egy-egy pixelen hány tulajdonság érvényesül egyszerre. Ennek értelmében egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott, illetve 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényező nincs. A vizsgálatból kizártuk a mesterséges felszíneket. A fentiek értelmében az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: nem érzékeny terület, legkevésbé érzékeny terület, érzékeny terület, legérzékenyebb terület. Az ország környezeti érzékenységének területi statisztikáját a 5. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (8. térkép melléklet) mutatja be. A környezetbarát mezőgazdaság 558 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

26 Megye Környezetileg mérsékelten érzékeny területek Környezetileg érzékeny területek Környezetileg igen érzékeny területek Vizsgálatból kizárt területek Összesen ha % ha % ha % ha % Bács-Kiskun , ,9 12 0, , Baranya , , , , Békés , ,6 0 0, , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , Budapest , ,2 3 0, , Csongrád , ,1 0 0, , Fejér , , , , Győr-Moson-Sopron , , , , Hajdú-Bihar , ,0 0 0, , Heves , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , ,1 0 0, , Komárom-Esztergom , , , , Nógrád , , , , Pest , , , , Somogy , , , , Szabolcs-Szatmár- Bereg , ,6 0 0, , Tolna , , , , Vas , , , , Veszprém , , , , Zala , , , , Összesen , , , , táblázat: A környezeti érzékenység kategóriáinak területi statisztikája A környezetbarát mezőgazdaság ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS 559 Lélegzet Alapítvány, 2010

27 Ökotípusos földhasználati meghatározottság Miután értékeltük az egyes tényezőket (pontértéket adtunk 0-3 között 0: vizsgálatból kizárt, 1: leggyengébb -> 3:legmeghatározóbb), megvizsgáltuk, hogy az egyes területi egységeken hogyan alakul a három tulajdonság kombinációja és azok dominanciája. Az egyes ökotípusokat az alábbi algoritmussal alakítottuk ki: 1. Jó, illetve kiváló termőképességű agrárterületek Ezt a minősítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 2 volt. 2. Gyenge, illetve közepes termőképességű agrárterületek : A szántóföldi alkalmassági dominancia erősebb az erdőtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termőképességű. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 1 volt. 3. Környezetileg érzékeny agrárterületek : Jó, illetve kiváló termőképességű területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as, az erdészeti alkalmasság kisebb vagy egyenlő 2 volt, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 4. Erdőtelepítésre javasolt területek : Ezt a minősítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 2 volt. 5. Védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek : Az erdőtelepítési dominancia erősebb a szántóföldi alkalmassági dominanciánál, a terület erdőtelepítésre figyelembe vehető. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 1 volt. A környezetbarát mezőgazdaság 560 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

28 6. Erdőtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek : Erdőtelepítésre indokolt területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as, a szántóföldi alkalmasság kisebb vagy egyenlő 2 volt, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 7. Jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek : A területnek az erdőtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemző, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 3-as, a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlő 2 volt. 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek : Mind az erdőtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 2-es, a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlő 1 volt. 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek : Mind az erdőtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha mindhárom érték 3-as volt. 10. Gyenge agrártermelési és erdőtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek : A környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge termelési adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. Ezt a minősítést kapta egy terület, ha a környezeti érzékenység 3-as vagy 2-es, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 2 volt. Avagy a környezeti érzékenység 1- es vagy 0-s, a többi kategória kisebb vagy egyenlő 1 volt. A környezetbarát mezőgazdaság 561 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

29 Magyarország területének ökotípusos földhasználati meghatározottsága az alábbi táblázat szerint alakul. Az egyes kategóriák területi elhelyezkedését a 9. térkép melléklet mutatja be. Ökotípusok Terület ha % 1. Jó, illetve kiváló termőképességű agrárterületek ,5 2. Gyenge, illetve közepes termőképességű agrárterületek ,3 3. Környezetileg érzékeny agrárterületek 845 0,0 4. Erdőtelepítésre javasolt területek ,3 5. Védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek ,6 6. Erdőtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek ,0 7. Jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek ,8 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdőtelepítésre javasolt területek ,9 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdőtelepítésre javasolt területek 3 0,0 10. Gyenge agrártermelési és erdőtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek ,7 11. Jelenlegi erdőterületek ,0 12. Vizsgálatból kizárt terület ,9 Összesen ,0 Az ökotípusos földhasználati kategóriák megyénkénti területeit az 6. táblázatban, a területek%-os megoszlását pedig a 7. táblázatban mutatjuk be. A környezetbarát mezőgazdaság 562 ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Lélegzet Alapítvány, 2010

30 Megye Ökotípusok területe (ha) Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen táblázat: Az ökotipusok területének megyei bontása 563

31 Megye Ökotípusok területe (%) Baranya 16,7 4,3 0,0 2,4 1,8 0,0 0,0 37,4 0,0 5,1 24,3 8,0 Bács-Kiskun 16,4 18,9 0,0 9,0 0,3 0,0 2,9 18,9 0,0 0,3 19,3 13,9 Békés 28,8 8,9 0,0 1,4 18,7 0,0 0,1 14,9 0,0 17,3 4,4 5,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 0,5 5,2 0,0 13,2 3,0 0,1 0,0 24,1 0,0 19,6 27,7 6,7 Budapest 0,5 1,3 0,0 1,7 5,0 0,0 0,3 6,2 0,0 21,2 10,2 53,5 Csongrád 7,4 31,4 0,0 9,9 4,0 0,0 0,3 20,9 0,0 8,5 7,9 9,7 Fejér 53,9 2,9 0,1 1,3 1,4 0,0 1,0 10,2 0,0 10,4 12,5 6,4 Győr-Moson-Sopron 19,4 3,6 0,0 7,7 2,5 0,0 0,3 29,9 0,0 11,7 18,3 6,5 Hajdú-Bihar 8,5 8,2 0,0 3,1 7,8 0,0 0,1 22,6 0,0 34,0 10,3 5,5 Heves 1,3 6,7 0,0 7,2 2,9 0,0 0,3 30,7 0,0 18,2 23,5 9,1 Jász-Nagykun-Szolnok 5,7 8,4 0,0 3,1 13,1 0,0 1,3 34,3 0,0 21,6 5,5 7,0 Komárom-Esztergom 10,2 3,9 0,1 11,4 0,6 0,0 6,0 18,5 0,0 12,9 27,0 9,4 Nógrád 1,8 5,1 0,0 12,7 3,2 0,0 0,0 25,0 0,0 0,8 37,8 13,5 Pest 7,3 10,9 0,0 7,9 2,7 0,0 1,9 21,5 0,0 8,2 25,3 14,3 Somogy 5,9 7,1 0,0 16,7 0,5 0,0 0,7 22,8 0,0 8,4 28,5 9,4 Szabolcs-Szatár-Bereg 2,2 5,9 0,0 8,9 12,3 0,0 0,0 25,8 0,0 16,6 18,5 9,8 Tolna 47,1 1,7 0,1 0,3 1,0 0,0 0,2 19,8 0,0 4,1 17,2 8,5 Vas 1,6 3,0 0,0 4,1 10,8 0,0 0,0 34,9 0,0 11,5 28,0 6,1 Veszprém 8,1 2,1 0,0 8,9 8,8 0,0 0,1 10,0 0,0 27,2 30,1 4,7 Zala 1,9 6,4 0,0 8,5 7,9 0,0 0,0 19,8 0,0 16,7 30,3 8,4 7. táblázat: Az ökotipusok területi eloszlásnak megyei bontása 564