Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben
|
|
- Henrik Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 28. Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben Készítették: Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna Készült: Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány megbízásából, a Közremőködés az éghajlatvédelmi kerettörvény szakmapolitikai elıkészítésében - a felszínborítottság szerepe az éghajlatvédelemben címő vállalkozási szerzıdés keretében 2009
2 TARTALOM 1 Összefoglalás Bevezetés, a munka célja Eredmények A földhasználat és a klímaváltozás kapcsolata Magyarország földhasználati adottságai és konverziós lehetıségei A földhasználati zónarendszer Az ökotípusos földhasználati vizsgálat A termıterület eltartó-képessége A birtokszerkezet alakulása Záró gondolatok Felhasznált irodalom Mellékletek Az eltartó-képességi számítások háttéradatai A KSH körzetek AKG szerzıdéses adatai Térkép mellékletek
3 1 Ö S S Z E F O G L A L Á S 1.1 B eveze tés, a munka célja Amikor az éghajlatváltozás szempontjából próbáljuk a mezıgazdaság lehetıségeit értékelni, óhatatlanul számos kérdés és kétség merül fel nemcsak a jövıbeli stratégiákat, hanem a jelenlegi helyzet diagnózisát illetıen is. Ez utóbbi tekintetében tanulságos Mariann Fischer Boel-nek, az EU agrárbiztosának a mondata, miszerint...ha az EU-tól korlátlan mennyiségő pénzt kapnék holnap, akkor sem tudnám a legmegfelelıbb agrárpolitikát megfogalmazni annak érdekében, hogy segítsek a gazdálkodóknak együttélni az éghajlatváltozással. Hasonló bizonytalanság van pl. a mezıgazdálkodás intenzív-extenzív irányainak megítélését illetıen is. Míg ugyanis a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az alacsony széntartalmú gazdaság felé történı elmozdulás egyik fontos kritériumának a mezıgazdálkodás extenzív jellegének erısítését tartja, sokan úgy vélekednek, hogy éppen az intenzív gazdálkodás az oka annak, hogy ugyanannyi élelmiszer elıállítására kevesebb energiát használunk fel, mintha ez extenzív gazdálkodással történne. Nem kevesebb a kétely az állattenyésztés megítélését illetıen sem. Sokan érvelnek az állattenyésztés növelése mellett a mesterséges kemikáliák kiváltása, vagy akár a közlekedésben vállalható szerepének növelése érdekében. Másfelıl viszont olyan tudományosan megalapozott számítások is megjelennek, melyek - az állattenyésztés üvegházhatású gázkibocsátása miatt - az állati termék fogyasztás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásairól mutatnak drasztikus képet. Nem utolsó sorban pedig a mezıgazdasági energiatermelés kontra élelmiszertermelés kérdése vet fel problémákat, elsısorban a két eltérı termelési irány energia-mérlegét illetıen. A számtalan kérdés közül tanulmányunkban alapvetıen a földhasználatra vonatkozók tekintetében kíséreltük meg az objektív válaszadás lehetıségeit megteremteni. Ehhez az alábbi vizsgálatokat végeztük el: 1. A Magyarország földhasználati zónarendszere és a Magyarország ökotípusos földhasználati rendszere címő kutatások, valamint egyéb vizsgálatok (VGT, VTT, Natura, erózió stb.) eredményeire alapozva bemutattuk, hogy a jelenlegi területhasználat és földhasználati szerkezet hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével. 2. Az elıbbiek alapján meghatároztuk, hogy mely mezıgazdasági-, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken 3
4 kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani. A munka keretében elkészítettük a környezeti veszélyeztetettség különbözı tényezıinek szintetikus térképét is. 3. Vázlatos számítást készítettünk a hazai élelmiszer-ellátás hazai erıforrásokra (termıterületre) alapozott megvalósíthatóságáról (a szükséges terület mértékérıl) és kimutattuk ennek foglalkoztatási, jövedelemtermelési, energiafelhasználási és ökológiai teljesítményeit. 4. A szántóföldi parcella szerkezetre vonatkozó térkép elkészítéséhez az Agrárkörnyezetgazdálkodási Programban résztvevı parcellák digitális térképe alapján meghatároztuk, hogy a parcellák méret szerinti megoszlása milyen kapcsolatot mutat az ökotípusos földhasználati meghatározottsággal. 1.2 E redmények A földhasználati zónarendszer szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy ezer ha erdısítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Az ökotípusos földhasználati rendszer alapján az alábbi táblázat szerinti 9 földhasználati típussal (ökotípussal) jellemezhetı az ország mezıgazdasági-, ezen belül a szántó területe: 4
5 A jelenlegi szántóterületek használatának átalakítására vonatkozóan az alábbi konverziós javaslatokat fogalmaztuk meg, melyek a fı arányok tekintetében megegyeznek a földhasználati zónarendszer ajánlásaival: Tanulmányunkban a területhasználat energetikai és környezeti összefüggéseit is elemeztük azzal a céllal, hogy bemutassuk az élelmiszer- és bioenergia-önellátás területi és környezeti vetületét; továbbá, hogy alternatívákat vázoljunk a földhasználat tekintetében a kedvezıbb környezeti és hatékonyabb energetikai hasznosítás érdekében. Ehhez megvizsgáltuk a földhasználat, a mezıgazdasági élelmiszertermelés és az ÜHG kibocsátás kapcsolatait, ezen belül - három eltérı fogyasztási szokásra vonatkozóan - meghatároztuk a primer endoszomatikus energiaszükséglet területigényét szántó- és gyepterület szerinti bontásban. A vizsgálat eredményeit az alábbi ábrán foglaltuk össze: 5
6 Különbözı fogyasztási szokások becsült területigénye ha Területigény gyepen Területigény szántón Jelenlegi fogyasztási szokások Vegetáriánus fogyasztási szokások Vegan fogyasztási szokások Az ábra alapján látható, hogy még a jelenlegi fogysztási szerkezet szerint is kb. 1,7 millió hektár terület elegendı az endoszomatikus (tehát az élelmiszerigényt kielégítı) energiaígény biztosításához. Amennyiben a fogyasztási szokások drasztikus átrendezıdésének eredményeként a vegetáriánus/vegan válna meghatározóvá, az állattartás csökkenése miatt kb ezer ha-ral csökkenthetı az élelmiszertermelés területigénye. A területigény vizsgálata egyértelmően mutatja, hogy Magyarország rendkívüli adottságainak köszönhetıen a rendelkezésre álló terület töredékérıl el tudja magát látni élelemmel, még jelentıs állati termék fogyasztása esetén is. Számításainkban azt is megvizsgáltuk, hogy miképpen változik az élelmezés ÜHG kibocsátása, ha vegetáriánus (húsfogyasztás mellızése), illetve vegan (mindenféle állati termék mellızése) módon élelmezzük az országot. Az eredményeket az alábbi ábra mutatja: Különbözı fogyasztási szokások becsült ÜHG kibocsátása Magyarországon kg CO2 eq./év Jelenlegi fogyasztási szokások Vegetáriánus fogyasztási szokások Vegan fogyasztási szokások ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl Látható, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó társadalom összességében nemcsak kevesebb területet igényel, hanem az élelmezés ÜHG kibocsátása is kevesebb mint a fele a húsfogyasztó társadalomnak. Arra vonatkozóan, hogy képet kapjunk a táblaméretek területi eloszlásáról, az Agrárkörnyezetvédelmi Programban résztvevı gazdaságok parcelláinak digitális térképét 6
7 használtuk fel. Jóllehet a program által fedett terület csak mintegy 1,4 millió ha (ebbıl szántó kb. 900 ezer ha), mégis az országos egyenletes eloszlás miatt jól reprezentálják az ország összes gazdaságát. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a szántóterületek túlnyomó része (63%-a) a ha-os parcella-méret kategóriában található. Összevetve a parcellákat az ökotípusokkal, a következı ábra szerinti összefüggéseket találtuk: Az ábra alapján megállapítható, hogy legalábbis az AKG-s parcellák alapján az ország szántó parcelláinak jelentıs része az alábbi ökotípus kategóriákban található: 1. Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek 4. Erdıtelepítésre javasolt területek 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek 7
8 2 A F Ö L D H A S Z N Á L A T É S A K L Í M A V Á L T O Z Á S K A P C S O L A T A A földhasználat alapvetıen két szempontból gyakorolhat hatást a klímára: Egyrészt a különbözı földhasználati módok eltérı gázkibocsátási és elnyelési adottságai jelentısen befolyásolják a légkör összetételét, ezen keresztül nagy valószínüséggel a földfelszín hımérsékletét is, másrészt a földhasználat okszerő megválasztása az egyik legjelentısebb tényezıje a megváltozott klímatikus körülményekhez való alkalmazkodásnak. Kontinentális szinten jelentısen változhat a termıhely és a földhasználat a klímaváltozás függvényében. Számítás szerint 1 C globális hımérséklet emelkedés km-rel tolja el a termesztési zónákat a sarkok felé. Ez például Magyarországra vonatkozóan azt jelenti, hogy már 2 C-os hımérséklet emelkedés is teljesen megváltoztatja a klimatikus feltételeket, s a mediterrán jellegő klíma a jelenlegitıl lényegesen eltérı termıföld használatot tesz csak lehetıvé. (Harnos, 2005) Magyarország számára a klímaváltozásból eredı legfontosabb rizikófaktorok az alábbiak: A csapadék mennyiségében bekövetkezı változás mind nyáron, mind télen Az elemi károk mértékének évi 2-4%-os emelkedése A növénytermesztés szerkezeti változása a gyengébb gazdálkodási adottságok miatt A növénytermesztés hozamainak és minıségének csökkenése A hı-stressz növekedése az állattenyésztésben A biológiai sokszínőségre gyakorolt negatív hatás A klímaváltozásból eredı rizikófaktorok kezelése mellett tekintettel kell lennünk arra is, hogy az összes ÜHG kibocsátásnak több, mint 30%-a a mezıgazdasági földhasználathoz köthetı. Ezért a földhasználat, felszínborítás igazítása az adottságokhoz klímaváltozástól függetlenül is a környezeti alkalmazkodás kulcsterületének tekinthetı. 8
9 3 M A G Y A R O R S Z Á G F Ö L D H A S Z N Á L A T I A D O T T S Á G A I É S K O N V E R Z I Ó S L E H E TİSÉGEI Hazánk felszínborításának legfontosabb jellemzıit az ún. mővelési ágak területeit a CORINE térképi adatbázis alapján mutatjuk be, az alábbi táblázat és az 1. térképmelléklet segítségével. Látható, hogy mind az EU, mind a világ hasonló adataival összehasonlítva Magyarországon jelentıs a szántóterületek részaránya, ugyanakkor az erdıterületek kiterjedése jóval a világ és az EU-s átlag alatt van. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy környezeti szempontokból (beleértve a klímaváltozásból fakadókat is) vizsgálva indokolt-e a mővelési ágak jelenlegi területarányait fenntartani, avagy célszerő lenne azokat a környezeti alkalmazkodás alapelveinek megfelelve megváltoztatni. A következıkben bemutatásra kerülı vizsgálatainkkal erre igyekszünk választ adni. 3.1 A fö ldhaszná lati zónare n dsze r A földhasználati zonációs vizsgálatokkal - a fellelhetı adatbázisok komplex térinformatikai elemzésével - a következı kérdésekre kerestük a választ: Hogyan alakul Magyarország területének mezıgazdasági termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, illetve környezeti (élıvilág-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége? A gyenge agrárpotenciálú területek mővelési ágának, illetve a gazdálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével? A két értékskála egybevetésével az ország területei hogyan kategorizálhatók? 9
10 Hol vannak, és mekkora kiterjedésőek a védelmi prioritású, az agrár prioritású és a kettıs meghatározottságú területek, vagyis hol jelölhetık ki a védelmi, az átmeneti, illetve az agrár zónák? Hogyan érinti ez a kategorizálás a mezıgazdasági és ezen belül a szántóterületeket? Mely mezıgazdasági, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani? A vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység fı koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földminısítési rendszer és erre alapozott földhasználati zónarendszer kidolgozására. A rendszer az agrár-alkalmasságot 9 talajparaméterrel és 6 klímaparaméterrel, a környezeti érzékenységet 7 élıvilág-védelmi, 5 talaj-védelmi és 2 víz-védelmi paraméterrel jellemezte. A vizsgálati eredményeket a CORINE CLC100 adatbázison értelmeztük. A leírt adatbázison a területi elemzést a következı lépésekben, logikai sorrendben végeztük el: A felsorolt 29 területjellemzı környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttunk el) aszerint, hogy az milyen szerepet játszik a mezıgazdasági termékenység, illetve a környezeti érzékenység kialakításában, a terület mezıgazdasági alkalmasságának, illetve környezeti érzékenységének megítélésében. E súlyozáshoz korábbi széleskörő elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991), illetve az adatbázisokat elıállító intézetek és szakértık által megadott prioritási értékeket használtuk. Az ország területét 100x100 méteres cellamérető (felbontású) rácshálózattal 9,3 millió db 1 ha-os négyzetre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot, az ország minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemzık értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemzı értékhez jutottunk. A 16 mezıgazdasági alkalmassági, valamint a 14 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel az ország területének minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mezıgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. Az adatbázist az 1. ábra szemlélteti. 10
11 Agáralkalmassági-környezet érzékenységi skála Agráralkalmasság Környezeti érzékenzség Talajalk. Klímaalk. Élıvilág érz. Talajérz. Vizek érz. Lejtı Energ. ap. Védett ter. Erózió Felsz. alatti 100 pontos Klimat. ap. NECONET Fizikai f. Felszíni AK érték Aszály ÉTT Agyagásv. Talajtípus Kukorica Ramsari Kémhatás Fizikai fél. Búza min. Vízpart Szervesa. Vízgazd. Búza menny. IBA Kémhatás Sörárpa Mezei madár Szervesa. Termıréteg 1. ábra: A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése. A cellánkénti mezıgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ), majd a különbséghez hozzáadtunk 100- at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelmő meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kettıs meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. Ezeket az értékeket egy szintézistérképen ábrázoltuk. E szintetikus (agrár és környezeti) értékskála térkép segítségével három olyan forgatókönyvet is elıállítottunk a földhasználati zónarendszer kialakítására, ahol: a 100 (átlag) alatti értékő területeket védelmi zónába, a , a , illetve a közötti értékő területeket átmeneti (védelmi-agrár) zónába, míg a 120-as, a 125-ös, illetve a 130-as érték fölötti területeket agrárzónába soroltuk. 11
12 Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mezıgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között. Végezetül a forgatókönyvek alapján javaslatokat tettünk a mővelési ágak változtatásának irányára, belsı arányaira és területi elhelyezésére. A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk Magyarország területének: mezıgazdasági termelési talaj alkalmasságát, mezıgazdasági termelési klíma alkalmasságát, mezıgazdasági termelési alkalmasságát (1. térkép melléklet), környezeti érzékenységét az élıvilág szempontjából, környezeti érzékenységét a talajok szempontjából, környezeti érzékenységét a vízbázisok szempontjából, környezeti érzékenységét (2. térkép melléklet), földhasználati zonációs alaptérképét (3. térkép melléklet), A felmérések alapján jól becsülhetı, hogy Magyarország egyes területei mezıgazdasági termelésre mennyire alkalmasak (1. térkép melléklet), illetve környezeti szempontból mennyire sérülékenyek (2. térkép melléklet). A két térkép térinformatikai egyesítésével megállapíthatjuk, hogy az ország melyik területén milyen intenzitású gazdálkodás támogatandó (3. térkép melléklet). A fokozottan védett dolomit sziklagyepeken (a térképen környezet-érzékenységi meghatározottságú területeken) nyilván semmiféle emberi beavatkozásra nem kerülhet sor, míg a jó termıtalajú alföldi területeken (a térkép szerint agrártermelési meghatározottságú területeken) célszerő piacorientált, árutermelı szántóföldi gazdálkodást folytatni. A vizsgálat folytatásaként az ímmár táji szinten végzett vizsgálat alapján meghatározható volt, hogy tájaink agrár-környezetgazdálkodási értéke és ennek megfelelı, ehhez illeszkedı földhasználati karaktere jelentısen eltér egymástól. 12
13 2. ábra: Magyarország földrajzi nagytájai és középtájai Ez a jelleg jól elemezhetı Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati zonációs besorolása alapján, mely a zonációs alaptérkép és a magyar tájkataszter alaptérképének egybevetésével készült. 13
14 Tájak 0 Magyarország 1 Alföld 1a. Dunai Alföld 1.1 Dunamenti-síkság 1.2 Duna-Tisza közi síkvidék 1.3 Bácskai síkvidék 1.4 Mezıföld 1.5 Dráva menti síkság 1b. Tiszai Alföld 1.6 Felsı-Tiszavidék 1.7 Közép-Tiszavidék 1.8 Alsó-Tiszavidék 1.9 Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 1.10 Nyírség 1.11 Hajdúság 1.12 Berettyó-Körösvidék 1.13 Körös-Maros köze 2 Kisalföld 2.1 Gyıri-medence 2.2 Marcal-medence 2.3 Komárom-esztergomi-síkság 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 3.1 Alpokalja 3.2 Sopron-vasi-síkság 3.3 Kemeneshát 3.4 Zalai dombvidék 4 Dunántúli dombság 4.1 Balaton-medence 4.2 Külsı-Somogy 4.3 Belsı-Somogy 4.4 Mecsek és Tolna-baranyai dombvidék 5 Dunántúli-középhegység 5.1 Bakony-vidék 5.2 Vértes-velencei hegyvidék 5.3 Dunazúg hegyvidék 6 Észak-magyarországi-középhegység 6.1 Visegrádi-hegység 6.2 Börzsöny 6.3 Cserhátvidék 6.4 Mátravidék 6.5 Bükkvidék 6.6 Aggtelek-rudabányai hegyvidék 6.7 Tokaj-zempléni hegyvidék 6.8 Észak-magyarországi medencék intenzív agrár extenzív agrár védelmi (természeti) 0% 20% 40% 60% 80% 100% 14 Területi arány (%) 3. ábra: Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati karaktere (Ángyán, 2003) A nagytájak közül az érzékeny, sérülékeny területek legnagyobb (24-28%-os) arányban a Dunántúli-középhegységben és az Észak-magyarországi-középhegységben fordulnak elı. Az agrártermelési meghatározottság, az intenzív agrárterületek legnagyobb aránya (63-75%) leginkább a Tiszai Alföldre és a Kisalföldre jellemzı. A középtájak e tekintetben még nagyobb eltéréseket mutatnak. Míg környezeti szempontból legsérülékenyebb középtájainkon (Aggtelek-rudabányai-hegyvidék, Balaton-medence, Tokajzempléni-hegyvidék, Börzsöny stb.) a védelmi meghatározottságú területek aránya
15 meghaladja a 45%-ot (46,5-70,5%), addig alapvetıen agrártermelési meghatározottságú, legnagyobb agrárpotenciálú középtájainkon (Körös-Maros köze: 95,3%, Hajdúság: 93,6%, Komárom-esztergomi-sík: 88,5%, Külsı-Somogy: 87,5%, Mezıföld: 86,7%, Gyıri-medence: 80,9% stb.) az intenzív agrárterületek aránya meghaladja a 80%-ot, a védelmi területek aránya pedig 0,1-2,9% között alakul. Az ún. extenzív agrárterületek aránya a Zalai-dombvidéken (78,7%), a Nyírségben (74,4%), az Észak-magyarországi-medencék középtáján (74,4%), a Felsı-Tiszavidéken (71,8%), valamint a Duna-Tisza közi síkvidéken (70,5 %) a legnagyobb, és meghaladja a táj összterületének 70%-át. A még részletesebb, a kistájak szintjén megjelenı vizsgálatok a földhasználati szerkezet és tájfejlesztési program térségi-szintő illesztését teszik lehetıvé az agrár-környezetgazdálkodási adottságokhoz, az agroökológiai feltételekhez. (Ángyán, 2003) Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a tájak földhasználati rendszerének átalakítása, fejlesztési programjaik kidolgozása során az eltérı karakterő tájakon alapvetıen eltérı stratégiát kell követnünk. A kis-, közép- és nagytájak szintjén megnyilvánuló agroökológiai alkalmazkodás megalapozásához a földhasználati zónaelemzések fontos támpontokat adhatnak. (Ángyán-Nagy et al., 2001) A földhasználati konverziók lehetıségei Az elkészült térkép információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én ( sárga és zöld területeken) jelentıs mővelési ág változásra, illetve gazdálkodási rendszer- és intenzitás változásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy ezer ha erdısítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Ennek eredményeképpen a mővelési ágak aránya az 1. táblázat (4. térkép melléklet) szerint alakulhat. 15
16 Mővelési ág Jelenlegi terület A konverziós javaslat szerinti terület szántó kert+gyümölcsös+szılı gyep mezıgazdasági terület erdı nádas, halastó termıterület mővelés alól kivett terület táblázat: A mővelési ágak aránya jelenleg és a konverzió eredményeként 3.2 A z ök o típus os föl dhasználati vizsgálat Az elızıekben bemutatott földhasználati zónarendszer elırelépést jelentett a mezıgazdasági és a környezeti adottságok integrálása tekintetében, de adós maradt egy fontos ágazat, az erdészet figyelembevétele terén. Szükségesnek láttuk ezért az erdészet szempontjait a mezıgazdaság és a környezet mellett, mintegy harmadik lábként bevonni a vizsgálatba annál is inkább, mert nem kétséges, hogy az erdészet sok esetben (területen) a mezıgazdasággal versenyzı területhasználóként jelenik meg. A vizsgálat alapját az ún. ökotípusok létrehozása jelentette. Ökotípusok alatt az azonos ökológiai/alkalmassági/érzékenységi adottságokkal jellemezhetı területeket értjük. Az ökotípusos földhasználati modellben elıször külön vizsgáltuk a területek mezıgazdasági alkalmasságát, erdıalkalmasságát és környezeti érzékenységét. Ezek után mindhárom tulajdonság három fokozatának egy területi egységre vetített dominanciáját és azok kombinációját fejeztük ki egy-egy ökotípussal. Azaz a fent említett tényezıkkel agráralkalmasság, erdıtelepítési alkalmasság, környezeti érzékenység egyenként jellemeztünk egy három fokozatú skálán minden területi egységet. Megvizsgáltuk, hogy a három értékelt tulajdonság kombinációja miként jellemez egy területet. Mivel ezzel a módszerrel igen sok ökotípus jön létre, ezekbıl csoportokat alkottunk a tényezık tulajdonsági dominanciája alapján. Ennek értelmében az alábbi 10 származtatott ökotípust hoztuk létre: 16
17 1. jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek, 2. gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek, 3. környezetileg érzékeny agrárterületek, 4. erdıtelepítésre javasolt területek, 5. védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 6. erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek, 7. jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 8. gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 9. környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 10. gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek. A fenti kategóriákat kiegészítik a jelenlegi erdıterületek és a vizsgálatból egyéb okból kizárt területek. A késıbbiekben ez a metodika szolgált az OTrT felülvizsgálatában meghatározott övezetek lehatárolására is, mely szerint: a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják, az erdıgazdálkodási térség erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Szántóföldi mővelési alkalmasság A szántóföldi mővelési alkalmassági vizsgálat alapját a felhasznált talajtani (az Agrotopográfiai térkép fizikai féleség, vízgazdálkodási tulajdonságok, kémhatás és mészállapot tulajdonságok) és klimatikus környezeti változók alkalmasság szerinti súlyozása adja, ami széles szakértıi kör bevonásával és az ún. Guilford-eljárással történt. Ezt követıen az ún. KIPA-eljárás alkalmazásával a vizsgált öt növény (búza, kukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa) termesztési alkalmassága alapján az azonos környezeti változókkal jellemezhetı, homogén területek rangsorolása valósult meg. A vizsgálatból az alábbi felszínborítási kategóriákat zártuk ki: 17
18 mesterséges felszín kategóriái, ültetvények, erdık, vizenyıs területek, vizek. A vizsgálat eredményeként az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: vizsgálatból kizárt terület, legkevésbé alkalmas terület, alkalmas terület, leginkább alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat mutatja: Terület Alkalmassági kategóriák ha % Gyenge termıhelyi adottságú területek ,1 Közepes termıhelyi adottságú területek ,1 Kiváló termıhelyi adottságú területek ,6 Vizsgálatból kizárt területek ,3 Összesen ,0 Az eredmények megyénkénti bontását az 2. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (5. térkép melléklet) mutatja be. 18
19 Megye Gyenge termıhelyi adottságú területek Közepes termıhelyi adottságú területek Kiváló termıhelyi adottságú területek Vizsgálatból kizárt területek Összesen ha % ha % Ha % ha % ha Bács-Kiskun , , , , Baranya , , , , Békés , , , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , Budapest , , , , Csongrád , , , , Fejér , , , , Gyır-Moson-Sopron , , , , Hajdú-Bihar , , , , Heves , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , , , , Komárom-Esztergom , , , , Nógrád , , , , Pest , , , , Somogy , , , , Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , Tolna , , , , Vas , , , , Veszprém , , , , Zala , , , , Összesen , , , , táblázat: A mezıgazdasági alkalmasság területi statisztikája. 19
20 Az eredmények szántóterületre vontakozó megyei adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be, mely alapján az OtrT kiváló adottságú szántóterületek övezeti térképe is készült. 3. táblázat: A kiváló adottságú szántóterületek övezete az OTrT alapján Erdıtelepítési alkalmasság Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg: a vizsgált terület potenciális erdıgazdálkodási teljesítıképessége - gazdasági alkalmassága és az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, az erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértékét a következı képlet segítségével határoztuk meg: 20
21 ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszüks) Az erdıalkalmasságot tehát a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbi területi kategóriák: mesterséges felszín kategóriái, ültetvények, tanyák, természetes gyepek, erdık, vizenyıs területek, vizek, jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), ex-lege területek, Ramsari Területek. A terület erdıgazdálkodásra való alkalmasságát az alábbi tényezık befolyásolják: EGalk = GENalk + T.VÍZG + T.KÉM + KLIMAalk A képletben szereplı tényezık az alábbiak: GENalk T.VÍZG T.KÉM KLIMAalk A talaj genetikus típusai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj kémhatása és mészállapota (Agrotopográfiai adatbázis), Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva. Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ + LEJT + VÍZV + KLIMAkv A képletben szereplı tényezık az alábbiak: T.FIZ A talaj fizikai félesége (Agrotopográfiai adatbázis), 21
A környezetbarát mezőgazdaság
A környezetbarát mezőgazdaság Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna SZIE-MKK- Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Készült a ZÖLD GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS Környezetgazdászok kiútkeresése című kutatás
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA
Környezet- és Tájgazdálkodási Tervező Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA AGRÁRALKALMASSÁGI-KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉGI ELEMZÉS MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE
RészletesebbenMagyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben
Magyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben Összefoglaló B E V E Z E T É S, A M U N K A C É L J A Amikor az éghajlatváltozás szempontjából próbáljuk a mezőgazdaság lehetőségeit
RészletesebbenMódszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához
KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009 TARTALOM
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenA vidékfejlesztés táji összefüggései
V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,
RészletesebbenOrszág szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7
5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenII.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenI.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenI.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata: A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenA területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei
A zöld-pont rendszer alkalmazása A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei Podmaniczky László Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet I. Országos
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenTANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)
TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
Részletesebben2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás
2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenAz erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek
Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenA földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.
Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
Részletesebben3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen igazolás a 19/2011.(XI.29.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun megyei területrendezési
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenTermésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27
Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAgrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról
Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenA mezıgazdaság üvegházhatású gáz
A mezıgazdaság üvegházhatású gáz kibocsátása Lovas Katalin és Kis-Kovács Gábor Országos Meteorológiai Szolgálat Üvegházgáz-nyilvántartási Osztály Nemzetközi kötelezettség vállalások az üvegházhatású gázok
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
RészletesebbenA biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?
MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:
RészletesebbenÚj Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenLAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében
LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36
RészletesebbenTÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK
TÁVHİ VÁNDORGYŐLÉS 2009. szeptember 15-16. Debrecen TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZÓI Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató Debreceni Hıszolgáltató Zrt. Létesítmények energiafelhasználásával kapcsolatos
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenA TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS Békéscsaba, 2011. május Az Országos és Békés Megyei Területrendezési Tervek
Részletesebben3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 1 Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011.
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv
Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenFöldművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
Földművelésügyi Minisztérium 2015. augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY A 2013-ban létrehozott és a megvalósításhoz folyamatosan fejlesztett
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. május 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. május Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁK KONFERENCIÁJA 2012. augusztus 30-31. ELTE, Budapest A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Martin Gizella PhD hallgató
RészletesebbenThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI
ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ İSZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. november 28-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. december Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 1. szám, 2018 STATISZTIKAI JELENTÉSEK ÖNTÖZÉSJELENTÉS 2017. év Tájékoztató jelentés az öntözésről Tájékoztató jelentés az öntözésről XXI. évfolyam 1. szám, 2018 Megjelenik évente 2018. június
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. április 18-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ápr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenSzikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu
Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. május 17-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. május Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenSzerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke
Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ febr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek
ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
Részletesebbena nemzeti vagyon jelentıs
A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenTájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel
RészletesebbenDunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl
Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)
RészletesebbenKÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenAlapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenAlapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ
Alapadatok Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ körül mozog (2015-ben 999,2 PJ) Hazai kitermelés 400-450 PJ Bruttó energiafogyasztásból a megújuló hányad 9,61% Ennek 85-90%-a köthető a biomasszához
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenKonjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015
Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenMezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak
Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos
RészletesebbenH a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenRegionális politika 10. elıadás
1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenA munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben
A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS
Részletesebben