Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben"

Átírás

1 KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft Pilisszentlászló, Vadrózsa u. 28. Magyarország felszínborítottságának lehetıségei az éghajlatvédelemben Készítették: Kohlheb Norbert Podmaniczky László Skutai Julianna Készült: Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány megbízásából, a Közremőködés az éghajlatvédelmi kerettörvény szakmapolitikai elıkészítésében - a felszínborítottság szerepe az éghajlatvédelemben címő vállalkozási szerzıdés keretében 2009

2 TARTALOM 1 Összefoglalás Bevezetés, a munka célja Eredmények A földhasználat és a klímaváltozás kapcsolata Magyarország földhasználati adottságai és konverziós lehetıségei A földhasználati zónarendszer Az ökotípusos földhasználati vizsgálat A termıterület eltartó-képessége A birtokszerkezet alakulása Záró gondolatok Felhasznált irodalom Mellékletek Az eltartó-képességi számítások háttéradatai A KSH körzetek AKG szerzıdéses adatai Térkép mellékletek

3 1 Ö S S Z E F O G L A L Á S 1.1 B eveze tés, a munka célja Amikor az éghajlatváltozás szempontjából próbáljuk a mezıgazdaság lehetıségeit értékelni, óhatatlanul számos kérdés és kétség merül fel nemcsak a jövıbeli stratégiákat, hanem a jelenlegi helyzet diagnózisát illetıen is. Ez utóbbi tekintetében tanulságos Mariann Fischer Boel-nek, az EU agrárbiztosának a mondata, miszerint...ha az EU-tól korlátlan mennyiségő pénzt kapnék holnap, akkor sem tudnám a legmegfelelıbb agrárpolitikát megfogalmazni annak érdekében, hogy segítsek a gazdálkodóknak együttélni az éghajlatváltozással. Hasonló bizonytalanság van pl. a mezıgazdálkodás intenzív-extenzív irányainak megítélését illetıen is. Míg ugyanis a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az alacsony széntartalmú gazdaság felé történı elmozdulás egyik fontos kritériumának a mezıgazdálkodás extenzív jellegének erısítését tartja, sokan úgy vélekednek, hogy éppen az intenzív gazdálkodás az oka annak, hogy ugyanannyi élelmiszer elıállítására kevesebb energiát használunk fel, mintha ez extenzív gazdálkodással történne. Nem kevesebb a kétely az állattenyésztés megítélését illetıen sem. Sokan érvelnek az állattenyésztés növelése mellett a mesterséges kemikáliák kiváltása, vagy akár a közlekedésben vállalható szerepének növelése érdekében. Másfelıl viszont olyan tudományosan megalapozott számítások is megjelennek, melyek - az állattenyésztés üvegházhatású gázkibocsátása miatt - az állati termék fogyasztás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásairól mutatnak drasztikus képet. Nem utolsó sorban pedig a mezıgazdasági energiatermelés kontra élelmiszertermelés kérdése vet fel problémákat, elsısorban a két eltérı termelési irány energia-mérlegét illetıen. A számtalan kérdés közül tanulmányunkban alapvetıen a földhasználatra vonatkozók tekintetében kíséreltük meg az objektív válaszadás lehetıségeit megteremteni. Ehhez az alábbi vizsgálatokat végeztük el: 1. A Magyarország földhasználati zónarendszere és a Magyarország ökotípusos földhasználati rendszere címő kutatások, valamint egyéb vizsgálatok (VGT, VTT, Natura, erózió stb.) eredményeire alapozva bemutattuk, hogy a jelenlegi területhasználat és földhasználati szerkezet hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével. 2. Az elıbbiek alapján meghatároztuk, hogy mely mezıgazdasági-, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken 3

4 kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani. A munka keretében elkészítettük a környezeti veszélyeztetettség különbözı tényezıinek szintetikus térképét is. 3. Vázlatos számítást készítettünk a hazai élelmiszer-ellátás hazai erıforrásokra (termıterületre) alapozott megvalósíthatóságáról (a szükséges terület mértékérıl) és kimutattuk ennek foglalkoztatási, jövedelemtermelési, energiafelhasználási és ökológiai teljesítményeit. 4. A szántóföldi parcella szerkezetre vonatkozó térkép elkészítéséhez az Agrárkörnyezetgazdálkodási Programban résztvevı parcellák digitális térképe alapján meghatároztuk, hogy a parcellák méret szerinti megoszlása milyen kapcsolatot mutat az ökotípusos földhasználati meghatározottsággal. 1.2 E redmények A földhasználati zónarendszer szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy ezer ha erdısítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Az ökotípusos földhasználati rendszer alapján az alábbi táblázat szerinti 9 földhasználati típussal (ökotípussal) jellemezhetı az ország mezıgazdasági-, ezen belül a szántó területe: 4

5 A jelenlegi szántóterületek használatának átalakítására vonatkozóan az alábbi konverziós javaslatokat fogalmaztuk meg, melyek a fı arányok tekintetében megegyeznek a földhasználati zónarendszer ajánlásaival: Tanulmányunkban a területhasználat energetikai és környezeti összefüggéseit is elemeztük azzal a céllal, hogy bemutassuk az élelmiszer- és bioenergia-önellátás területi és környezeti vetületét; továbbá, hogy alternatívákat vázoljunk a földhasználat tekintetében a kedvezıbb környezeti és hatékonyabb energetikai hasznosítás érdekében. Ehhez megvizsgáltuk a földhasználat, a mezıgazdasági élelmiszertermelés és az ÜHG kibocsátás kapcsolatait, ezen belül - három eltérı fogyasztási szokásra vonatkozóan - meghatároztuk a primer endoszomatikus energiaszükséglet területigényét szántó- és gyepterület szerinti bontásban. A vizsgálat eredményeit az alábbi ábrán foglaltuk össze: 5

6 Különbözı fogyasztási szokások becsült területigénye ha Területigény gyepen Területigény szántón Jelenlegi fogyasztási szokások Vegetáriánus fogyasztási szokások Vegan fogyasztási szokások Az ábra alapján látható, hogy még a jelenlegi fogysztási szerkezet szerint is kb. 1,7 millió hektár terület elegendı az endoszomatikus (tehát az élelmiszerigényt kielégítı) energiaígény biztosításához. Amennyiben a fogyasztási szokások drasztikus átrendezıdésének eredményeként a vegetáriánus/vegan válna meghatározóvá, az állattartás csökkenése miatt kb ezer ha-ral csökkenthetı az élelmiszertermelés területigénye. A területigény vizsgálata egyértelmően mutatja, hogy Magyarország rendkívüli adottságainak köszönhetıen a rendelkezésre álló terület töredékérıl el tudja magát látni élelemmel, még jelentıs állati termék fogyasztása esetén is. Számításainkban azt is megvizsgáltuk, hogy miképpen változik az élelmezés ÜHG kibocsátása, ha vegetáriánus (húsfogyasztás mellızése), illetve vegan (mindenféle állati termék mellızése) módon élelmezzük az országot. Az eredményeket az alábbi ábra mutatja: Különbözı fogyasztási szokások becsült ÜHG kibocsátása Magyarországon kg CO2 eq./év Jelenlegi fogyasztási szokások Vegetáriánus fogyasztási szokások Vegan fogyasztási szokások ÜHG kibocsátás állattartásból ÜHG kibocsátás növénytermesztésbıl Látható, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó társadalom összességében nemcsak kevesebb területet igényel, hanem az élelmezés ÜHG kibocsátása is kevesebb mint a fele a húsfogyasztó társadalomnak. Arra vonatkozóan, hogy képet kapjunk a táblaméretek területi eloszlásáról, az Agrárkörnyezetvédelmi Programban résztvevı gazdaságok parcelláinak digitális térképét 6

7 használtuk fel. Jóllehet a program által fedett terület csak mintegy 1,4 millió ha (ebbıl szántó kb. 900 ezer ha), mégis az országos egyenletes eloszlás miatt jól reprezentálják az ország összes gazdaságát. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a szántóterületek túlnyomó része (63%-a) a ha-os parcella-méret kategóriában található. Összevetve a parcellákat az ökotípusokkal, a következı ábra szerinti összefüggéseket találtuk: Az ábra alapján megállapítható, hogy legalábbis az AKG-s parcellák alapján az ország szántó parcelláinak jelentıs része az alábbi ökotípus kategóriákban található: 1. Jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek 4. Erdıtelepítésre javasolt területek 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek 8. Gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek 7

8 2 A F Ö L D H A S Z N Á L A T É S A K L Í M A V Á L T O Z Á S K A P C S O L A T A A földhasználat alapvetıen két szempontból gyakorolhat hatást a klímára: Egyrészt a különbözı földhasználati módok eltérı gázkibocsátási és elnyelési adottságai jelentısen befolyásolják a légkör összetételét, ezen keresztül nagy valószínüséggel a földfelszín hımérsékletét is, másrészt a földhasználat okszerő megválasztása az egyik legjelentısebb tényezıje a megváltozott klímatikus körülményekhez való alkalmazkodásnak. Kontinentális szinten jelentısen változhat a termıhely és a földhasználat a klímaváltozás függvényében. Számítás szerint 1 C globális hımérséklet emelkedés km-rel tolja el a termesztési zónákat a sarkok felé. Ez például Magyarországra vonatkozóan azt jelenti, hogy már 2 C-os hımérséklet emelkedés is teljesen megváltoztatja a klimatikus feltételeket, s a mediterrán jellegő klíma a jelenlegitıl lényegesen eltérı termıföld használatot tesz csak lehetıvé. (Harnos, 2005) Magyarország számára a klímaváltozásból eredı legfontosabb rizikófaktorok az alábbiak: A csapadék mennyiségében bekövetkezı változás mind nyáron, mind télen Az elemi károk mértékének évi 2-4%-os emelkedése A növénytermesztés szerkezeti változása a gyengébb gazdálkodási adottságok miatt A növénytermesztés hozamainak és minıségének csökkenése A hı-stressz növekedése az állattenyésztésben A biológiai sokszínőségre gyakorolt negatív hatás A klímaváltozásból eredı rizikófaktorok kezelése mellett tekintettel kell lennünk arra is, hogy az összes ÜHG kibocsátásnak több, mint 30%-a a mezıgazdasági földhasználathoz köthetı. Ezért a földhasználat, felszínborítás igazítása az adottságokhoz klímaváltozástól függetlenül is a környezeti alkalmazkodás kulcsterületének tekinthetı. 8

9 3 M A G Y A R O R S Z Á G F Ö L D H A S Z N Á L A T I A D O T T S Á G A I É S K O N V E R Z I Ó S L E H E TİSÉGEI Hazánk felszínborításának legfontosabb jellemzıit az ún. mővelési ágak területeit a CORINE térképi adatbázis alapján mutatjuk be, az alábbi táblázat és az 1. térképmelléklet segítségével. Látható, hogy mind az EU, mind a világ hasonló adataival összehasonlítva Magyarországon jelentıs a szántóterületek részaránya, ugyanakkor az erdıterületek kiterjedése jóval a világ és az EU-s átlag alatt van. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy környezeti szempontokból (beleértve a klímaváltozásból fakadókat is) vizsgálva indokolt-e a mővelési ágak jelenlegi területarányait fenntartani, avagy célszerő lenne azokat a környezeti alkalmazkodás alapelveinek megfelelve megváltoztatni. A következıkben bemutatásra kerülı vizsgálatainkkal erre igyekszünk választ adni. 3.1 A fö ldhaszná lati zónare n dsze r A földhasználati zonációs vizsgálatokkal - a fellelhetı adatbázisok komplex térinformatikai elemzésével - a következı kérdésekre kerestük a választ: Hogyan alakul Magyarország területének mezıgazdasági termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, illetve környezeti (élıvilág-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége? A gyenge agrárpotenciálú területek mővelési ágának, illetve a gazdálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével? A két értékskála egybevetésével az ország területei hogyan kategorizálhatók? 9

10 Hol vannak, és mekkora kiterjedésőek a védelmi prioritású, az agrár prioritású és a kettıs meghatározottságú területek, vagyis hol jelölhetık ki a védelmi, az átmeneti, illetve az agrár zónák? Hogyan érinti ez a kategorizálás a mezıgazdasági és ezen belül a szántóterületeket? Mely mezıgazdasági, illetve szántóterületeket lehet az intenzív mezıgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a mővelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezıgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani? A vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység fı koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földminısítési rendszer és erre alapozott földhasználati zónarendszer kidolgozására. A rendszer az agrár-alkalmasságot 9 talajparaméterrel és 6 klímaparaméterrel, a környezeti érzékenységet 7 élıvilág-védelmi, 5 talaj-védelmi és 2 víz-védelmi paraméterrel jellemezte. A vizsgálati eredményeket a CORINE CLC100 adatbázison értelmeztük. A leírt adatbázison a területi elemzést a következı lépésekben, logikai sorrendben végeztük el: A felsorolt 29 területjellemzı környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttunk el) aszerint, hogy az milyen szerepet játszik a mezıgazdasági termékenység, illetve a környezeti érzékenység kialakításában, a terület mezıgazdasági alkalmasságának, illetve környezeti érzékenységének megítélésében. E súlyozáshoz korábbi széleskörő elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991), illetve az adatbázisokat elıállító intézetek és szakértık által megadott prioritási értékeket használtuk. Az ország területét 100x100 méteres cellamérető (felbontású) rácshálózattal 9,3 millió db 1 ha-os négyzetre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot, az ország minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemzık értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemzı értékhez jutottunk. A 16 mezıgazdasági alkalmassági, valamint a 14 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel az ország területének minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mezıgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. Az adatbázist az 1. ábra szemlélteti. 10

11 Agáralkalmassági-környezet érzékenységi skála Agráralkalmasság Környezeti érzékenzség Talajalk. Klímaalk. Élıvilág érz. Talajérz. Vizek érz. Lejtı Energ. ap. Védett ter. Erózió Felsz. alatti 100 pontos Klimat. ap. NECONET Fizikai f. Felszíni AK érték Aszály ÉTT Agyagásv. Talajtípus Kukorica Ramsari Kémhatás Fizikai fél. Búza min. Vízpart Szervesa. Vízgazd. Búza menny. IBA Kémhatás Sörárpa Mezei madár Szervesa. Termıréteg 1. ábra: A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése. A cellánkénti mezıgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ), majd a különbséghez hozzáadtunk 100- at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelmő meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kettıs meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. Ezeket az értékeket egy szintézistérképen ábrázoltuk. E szintetikus (agrár és környezeti) értékskála térkép segítségével három olyan forgatókönyvet is elıállítottunk a földhasználati zónarendszer kialakítására, ahol: a 100 (átlag) alatti értékő területeket védelmi zónába, a , a , illetve a közötti értékő területeket átmeneti (védelmi-agrár) zónába, míg a 120-as, a 125-ös, illetve a 130-as érték fölötti területeket agrárzónába soroltuk. 11

12 Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mezıgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között. Végezetül a forgatókönyvek alapján javaslatokat tettünk a mővelési ágak változtatásának irányára, belsı arányaira és területi elhelyezésére. A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk Magyarország területének: mezıgazdasági termelési talaj alkalmasságát, mezıgazdasági termelési klíma alkalmasságát, mezıgazdasági termelési alkalmasságát (1. térkép melléklet), környezeti érzékenységét az élıvilág szempontjából, környezeti érzékenységét a talajok szempontjából, környezeti érzékenységét a vízbázisok szempontjából, környezeti érzékenységét (2. térkép melléklet), földhasználati zonációs alaptérképét (3. térkép melléklet), A felmérések alapján jól becsülhetı, hogy Magyarország egyes területei mezıgazdasági termelésre mennyire alkalmasak (1. térkép melléklet), illetve környezeti szempontból mennyire sérülékenyek (2. térkép melléklet). A két térkép térinformatikai egyesítésével megállapíthatjuk, hogy az ország melyik területén milyen intenzitású gazdálkodás támogatandó (3. térkép melléklet). A fokozottan védett dolomit sziklagyepeken (a térképen környezet-érzékenységi meghatározottságú területeken) nyilván semmiféle emberi beavatkozásra nem kerülhet sor, míg a jó termıtalajú alföldi területeken (a térkép szerint agrártermelési meghatározottságú területeken) célszerő piacorientált, árutermelı szántóföldi gazdálkodást folytatni. A vizsgálat folytatásaként az ímmár táji szinten végzett vizsgálat alapján meghatározható volt, hogy tájaink agrár-környezetgazdálkodási értéke és ennek megfelelı, ehhez illeszkedı földhasználati karaktere jelentısen eltér egymástól. 12

13 2. ábra: Magyarország földrajzi nagytájai és középtájai Ez a jelleg jól elemezhetı Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati zonációs besorolása alapján, mely a zonációs alaptérkép és a magyar tájkataszter alaptérképének egybevetésével készült. 13

14 Tájak 0 Magyarország 1 Alföld 1a. Dunai Alföld 1.1 Dunamenti-síkság 1.2 Duna-Tisza közi síkvidék 1.3 Bácskai síkvidék 1.4 Mezıföld 1.5 Dráva menti síkság 1b. Tiszai Alföld 1.6 Felsı-Tiszavidék 1.7 Közép-Tiszavidék 1.8 Alsó-Tiszavidék 1.9 Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 1.10 Nyírség 1.11 Hajdúság 1.12 Berettyó-Körösvidék 1.13 Körös-Maros köze 2 Kisalföld 2.1 Gyıri-medence 2.2 Marcal-medence 2.3 Komárom-esztergomi-síkság 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 3.1 Alpokalja 3.2 Sopron-vasi-síkság 3.3 Kemeneshát 3.4 Zalai dombvidék 4 Dunántúli dombság 4.1 Balaton-medence 4.2 Külsı-Somogy 4.3 Belsı-Somogy 4.4 Mecsek és Tolna-baranyai dombvidék 5 Dunántúli-középhegység 5.1 Bakony-vidék 5.2 Vértes-velencei hegyvidék 5.3 Dunazúg hegyvidék 6 Észak-magyarországi-középhegység 6.1 Visegrádi-hegység 6.2 Börzsöny 6.3 Cserhátvidék 6.4 Mátravidék 6.5 Bükkvidék 6.6 Aggtelek-rudabányai hegyvidék 6.7 Tokaj-zempléni hegyvidék 6.8 Észak-magyarországi medencék intenzív agrár extenzív agrár védelmi (természeti) 0% 20% 40% 60% 80% 100% 14 Területi arány (%) 3. ábra: Magyarország természetföldrajzi tájainak földhasználati karaktere (Ángyán, 2003) A nagytájak közül az érzékeny, sérülékeny területek legnagyobb (24-28%-os) arányban a Dunántúli-középhegységben és az Észak-magyarországi-középhegységben fordulnak elı. Az agrártermelési meghatározottság, az intenzív agrárterületek legnagyobb aránya (63-75%) leginkább a Tiszai Alföldre és a Kisalföldre jellemzı. A középtájak e tekintetben még nagyobb eltéréseket mutatnak. Míg környezeti szempontból legsérülékenyebb középtájainkon (Aggtelek-rudabányai-hegyvidék, Balaton-medence, Tokajzempléni-hegyvidék, Börzsöny stb.) a védelmi meghatározottságú területek aránya

15 meghaladja a 45%-ot (46,5-70,5%), addig alapvetıen agrártermelési meghatározottságú, legnagyobb agrárpotenciálú középtájainkon (Körös-Maros köze: 95,3%, Hajdúság: 93,6%, Komárom-esztergomi-sík: 88,5%, Külsı-Somogy: 87,5%, Mezıföld: 86,7%, Gyıri-medence: 80,9% stb.) az intenzív agrárterületek aránya meghaladja a 80%-ot, a védelmi területek aránya pedig 0,1-2,9% között alakul. Az ún. extenzív agrárterületek aránya a Zalai-dombvidéken (78,7%), a Nyírségben (74,4%), az Észak-magyarországi-medencék középtáján (74,4%), a Felsı-Tiszavidéken (71,8%), valamint a Duna-Tisza közi síkvidéken (70,5 %) a legnagyobb, és meghaladja a táj összterületének 70%-át. A még részletesebb, a kistájak szintjén megjelenı vizsgálatok a földhasználati szerkezet és tájfejlesztési program térségi-szintő illesztését teszik lehetıvé az agrár-környezetgazdálkodási adottságokhoz, az agroökológiai feltételekhez. (Ángyán, 2003) Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a tájak földhasználati rendszerének átalakítása, fejlesztési programjaik kidolgozása során az eltérı karakterő tájakon alapvetıen eltérı stratégiát kell követnünk. A kis-, közép- és nagytájak szintjén megnyilvánuló agroökológiai alkalmazkodás megalapozásához a földhasználati zónaelemzések fontos támpontokat adhatnak. (Ángyán-Nagy et al., 2001) A földhasználati konverziók lehetıségei Az elkészült térkép információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én ( sárga és zöld területeken) jelentıs mővelési ág változásra, illetve gazdálkodási rendszer- és intenzitás változásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerő az intenzív szántóföldi mővelésbıl kivonni, melybıl mintegy ezer ha erdısítésre, ezer ha gyepesítésre vár, 500 ezer ha külterjes szántóföldi mővelésbe kerülhet, ezer ha-ral pedig nıhet a kert, gyümölcsös, szılı, illetve az extenzív mezıgazdasági hasznosítású vizes élıhelyek (nádas, halastó) területe. Ennek eredményeképpen a mővelési ágak aránya az 1. táblázat (4. térkép melléklet) szerint alakulhat. 15

16 Mővelési ág Jelenlegi terület A konverziós javaslat szerinti terület szántó kert+gyümölcsös+szılı gyep mezıgazdasági terület erdı nádas, halastó termıterület mővelés alól kivett terület táblázat: A mővelési ágak aránya jelenleg és a konverzió eredményeként 3.2 A z ök o típus os föl dhasználati vizsgálat Az elızıekben bemutatott földhasználati zónarendszer elırelépést jelentett a mezıgazdasági és a környezeti adottságok integrálása tekintetében, de adós maradt egy fontos ágazat, az erdészet figyelembevétele terén. Szükségesnek láttuk ezért az erdészet szempontjait a mezıgazdaság és a környezet mellett, mintegy harmadik lábként bevonni a vizsgálatba annál is inkább, mert nem kétséges, hogy az erdészet sok esetben (területen) a mezıgazdasággal versenyzı területhasználóként jelenik meg. A vizsgálat alapját az ún. ökotípusok létrehozása jelentette. Ökotípusok alatt az azonos ökológiai/alkalmassági/érzékenységi adottságokkal jellemezhetı területeket értjük. Az ökotípusos földhasználati modellben elıször külön vizsgáltuk a területek mezıgazdasági alkalmasságát, erdıalkalmasságát és környezeti érzékenységét. Ezek után mindhárom tulajdonság három fokozatának egy területi egységre vetített dominanciáját és azok kombinációját fejeztük ki egy-egy ökotípussal. Azaz a fent említett tényezıkkel agráralkalmasság, erdıtelepítési alkalmasság, környezeti érzékenység egyenként jellemeztünk egy három fokozatú skálán minden területi egységet. Megvizsgáltuk, hogy a három értékelt tulajdonság kombinációja miként jellemez egy területet. Mivel ezzel a módszerrel igen sok ökotípus jön létre, ezekbıl csoportokat alkottunk a tényezık tulajdonsági dominanciája alapján. Ennek értelmében az alábbi 10 származtatott ökotípust hoztuk létre: 16

17 1. jó, illetve kiváló termıképességő agrárterületek, 2. gyenge, illetve közepes termıképességő agrárterületek, 3. környezetileg érzékeny agrárterületek, 4. erdıtelepítésre javasolt területek, 5. védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 6. erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek, 7. jó, illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 8. gyenge, illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek, 9. környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek, 10. gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek. A fenti kategóriákat kiegészítik a jelenlegi erdıterületek és a vizsgálatból egyéb okból kizárt területek. A késıbbiekben ez a metodika szolgált az OTrT felülvizsgálatában meghatározott övezetek lehatárolására is, mely szerint: a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják, az erdıgazdálkodási térség erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Szántóföldi mővelési alkalmasság A szántóföldi mővelési alkalmassági vizsgálat alapját a felhasznált talajtani (az Agrotopográfiai térkép fizikai féleség, vízgazdálkodási tulajdonságok, kémhatás és mészállapot tulajdonságok) és klimatikus környezeti változók alkalmasság szerinti súlyozása adja, ami széles szakértıi kör bevonásával és az ún. Guilford-eljárással történt. Ezt követıen az ún. KIPA-eljárás alkalmazásával a vizsgált öt növény (búza, kukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa) termesztési alkalmassága alapján az azonos környezeti változókkal jellemezhetı, homogén területek rangsorolása valósult meg. A vizsgálatból az alábbi felszínborítási kategóriákat zártuk ki: 17

18 mesterséges felszín kategóriái, ültetvények, erdık, vizenyıs területek, vizek. A vizsgálat eredményeként az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: vizsgálatból kizárt terület, legkevésbé alkalmas terület, alkalmas terület, leginkább alkalmas terület. A vizsgálat összesített eredményeit az alábbi táblázat mutatja: Terület Alkalmassági kategóriák ha % Gyenge termıhelyi adottságú területek ,1 Közepes termıhelyi adottságú területek ,1 Kiváló termıhelyi adottságú területek ,6 Vizsgálatból kizárt területek ,3 Összesen ,0 Az eredmények megyénkénti bontását az 2. táblázat, a területi elhelyezkedést pedig a mellékletek között elhelyezett térkép (5. térkép melléklet) mutatja be. 18

19 Megye Gyenge termıhelyi adottságú területek Közepes termıhelyi adottságú területek Kiváló termıhelyi adottságú területek Vizsgálatból kizárt területek Összesen ha % ha % Ha % ha % ha Bács-Kiskun , , , , Baranya , , , , Békés , , , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , Budapest , , , , Csongrád , , , , Fejér , , , , Gyır-Moson-Sopron , , , , Hajdú-Bihar , , , , Heves , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , , , , Komárom-Esztergom , , , , Nógrád , , , , Pest , , , , Somogy , , , , Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , Tolna , , , , Vas , , , , Veszprém , , , , Zala , , , , Összesen , , , , táblázat: A mezıgazdasági alkalmasság területi statisztikája. 19

20 Az eredmények szántóterületre vontakozó megyei adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be, mely alapján az OtrT kiváló adottságú szántóterületek övezeti térképe is készült. 3. táblázat: A kiváló adottságú szántóterületek övezete az OTrT alapján Erdıtelepítési alkalmasság Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg: a vizsgált terület potenciális erdıgazdálkodási teljesítıképessége - gazdasági alkalmassága és az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, az erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértékét a következı képlet segítségével határoztuk meg: 20

21 ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszüks) Az erdıalkalmasságot tehát a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbi területi kategóriák: mesterséges felszín kategóriái, ültetvények, tanyák, természetes gyepek, erdık, vizenyıs területek, vizek, jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), ex-lege területek, Ramsari Területek. A terület erdıgazdálkodásra való alkalmasságát az alábbi tényezık befolyásolják: EGalk = GENalk + T.VÍZG + T.KÉM + KLIMAalk A képletben szereplı tényezık az alábbiak: GENalk T.VÍZG T.KÉM KLIMAalk A talaj genetikus típusai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Agrotopográfiai adatbázis), A talaj kémhatása és mészállapota (Agrotopográfiai adatbázis), Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva. Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ + LEJT + VÍZV + KLIMAkv A képletben szereplı tényezık az alábbiak: T.FIZ A talaj fizikai félesége (Agrotopográfiai adatbázis), 21

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009 TARTALOM

Részletesebben

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei A zöld-pont rendszer alkalmazása A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei Podmaniczky László Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet I. Országos

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK TÁVHİ VÁNDORGYŐLÉS 2009. szeptember 15-16. Debrecen TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZÓI Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató Debreceni Hıszolgáltató Zrt. Létesítmények energiafelhasználásával kapcsolatos

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérıl, az e tevékenységekre vonatkozó megsértése esetén kiszabható bírságok összegérıl, felhasználásának

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 3304 Eger, Sánc u. 6.) mint védjegyjogosult Bükki nemzeti parki termék elnevezéső

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Az EU vidékfejlesztési politikájának kialakulása

Az EU vidékfejlesztési politikájának kialakulása A vidékfejlesztés lehetısége: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007 2013 A a Készült Bondor István, főosztályvezető50. Georgikon Napokon elhangzott előadása,nemes Gusztáv cikke (Közgazdasági szemle

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN Viszló Levente Székesfehérvár, 2013. november 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és hatásindikátorai Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING A 2014-2020-as PROGRAMIDŐSZAK KÜSZÖBÉN

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében

Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében 8. modul Készítette: Balaton Tihamér Tartalomjegyzék 3.1. A törvény célja 3.2. Tájvédelem 3.3. A vadon élı élıvilág

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt Autókereskedők A csapat tagjai Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt A feladat Magyarországon belül hol érdemes új autókereskedést nyitni? Az üzletben milyen

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor Készletgazdálkodás TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások

2003. évi XXVI. törvény. az Országos Területrendezési Tervrıl 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Fogalommeghatározások 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Budapest 2010 Készült: Az AKI Gazdaságelemzési és Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2012. február 29-tıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet

341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet a mezıgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirıl és szabályairól A Kormány a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának

Részletesebben

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról A Kormány az Alkotmány 35 -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40 -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei A vízgyjt-gazdálkodás vízgyjt-gazdálkodás és a mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015.

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. A KTE soron következő területi és tagozati tisztségviselők választása 2014 őszén, az országos tisztségviselők választása pedig 2015 tavaszán

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl 1. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl A rész I. 1. Ez az elıírás a végsı fogyasztók számára szánt élelmiszerek

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ 2014. október Felelısség kizárása: Jelen útmutató az ELA szakembereinek legjobb tudását tükrözi a közzététel

Részletesebben

A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet) II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások

Részletesebben