A SZOVJETUNIÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSA ERDŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZOVJETUNIÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSA ERDŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI"

Átírás

1 iwt:!ö(47)+(»l.!»j(4i») A SZOVJETUNIÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSA ÉS A MAGYAR ERDŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Osváth Az az időszak, amelyben élünk, a nagy sztálini korszak néven kerül be Hazánk történetébe' 1 mondotta Malenkov a moszkvai városi tanácsnak a nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésén. A magyar erdőgazdálkodás országfásítáisi ós erdősítési terve a nagy sztálini természetátalakító tervek nyomán valósul meg. Miként a Szovjetunióban, ugyanúgy Magyarországon is felszabadultak a nép teremtő erői és soha nem látott lehetőségek bontakoztak ki az erdészet előtt. További jó építő munkánk az erdőgazdálkodás terén akkor lesz eredményes, ha pontosan felmérjük: mi az, amit a magyar erdészet a Szovjetuniónak köszönhet, és milyen módon értékesíthetjük a továbbiakban a Szovjetunió gazdag tapasztalatait. Elsősorban a felszabadulást hozta a Szovjetunió Vörös Hadserege. Ezzel vált lehetővé a magyar erdőgazdaság államosítása, majd a fordulat éve" után a szocialista erdőgazdálkodás építésének megindítása. Népköztársaságunk új alkotmánya már közjogi tétellé emelhette, hogy az erdő csak állami vagy közületi tulajdon lehet". A hároméves terv alatt csemete ültetéssel és magvetéssel erdősítettünk összesen kat. holdat, ebből terverdősítési előirányzat volt ka f. hold terület beerdősítése, ezzel szemben az eredmény kat. hold, vagyis 1639 kat. holddal több az előirányzatnál. Teljesítés /o. A megtakarítás az előirányzat 25 /o-a. A három tervév alatt csemetekerti területeinket kat. holdról kat. holdra emeltük fel, tervünket 173%-han teljesítettük. Az iparifakihozatalunk a kapitalista termelés 16%-os kihozatalával szemben 35.2%-ra emelkedett s ezt új szocialista munkamódszerekkel és újabb ipari választékokkal 40%-ra kívánjuk felemelni. Ezek az eredmények annak a tervgazdálkodásnak küszönhetők, amelyet a Szovjetunió példája nyomán erdőgazdasági terveink kidolgozásánál is alkalmaztunk. De helyes képet csak akkor kapunk a Szovjetunió erdőgazdaságának és a mi erdőgazdasági munkánk összefüggéseiről, ha módszeresen átvizsgáljuk a problémaköröket, ahol a Szovjetunió erdőgazdálkodásának példája már eddig is termékenyítőleg hatott és feltárjuk a perspektívákat, amelyek a továbbiakban szükségképpen adódnak október 20-án tette közzé a Pravdában a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa történelmi jelentőségű határozatát A mezővédő erdőtelepítésekre, a füves vetésforgó bevezetésére, valamint a Szovjetunió európai részének sztyeppes, erdős-sztyeppés területein a bő és állandó termés biztosítása céljából történő mesterséges tavak és víztárolók építésére vonatkozó tervről", amely megmutatta az utat szocialista erdőgazdálkodásunk továbbfejlesztésére. Ez a nagy sztálini erdősítési terv, amelynek előmunkálatait az orosz István agrártudomány legkiválóbbjai Dokuceájev, Koszticsev és Viljams végezték, kiindulópontja a mi országfásítási terveinknek is. Mindkét vonatkozásban az Erdészeti Lapok" hasábjain már foglalkoztunk magukkal a tervekkel. Itt tehát csak elvi összefoglalásra van szükség. A szovjet állam a természet megváltoztatásának tervét elsőrendű feladatának tartja. Sztálin elvtárs már 1924-ben feladatul tűzte ki, hogy minden lehetőt el kell követni annak érdekében, hogy az ország függetlenítse magát a természet szeszélyeitől. A Bolsevik Párt XVII. kongresszusán már kész programot adott, amely a mezőgazdaság termelékenységének emelésére irányul. Már ekkor különösen fontos helyet foglal ebiben a tervben a Volgántúli vidéken védő erdőövezetek telepítése. A most megindított 15 éves szovjet fásítási terv részleteiben is irányt mutat a számunkra. A nagv tanulság, amit levonhatunk a szovjet tudomány évtizedes munkájára épül fel: mi már készen kapjuk mindazt, amit a Szovjetunióban kidolgoztak. A sztyeppe-erdősítés sikere mindenekelőtt a helyes elméleti elveken múlik és ugyanezeket az elveiket kell alkalmaznunk nekünk is, ha azt akarjuk, hogy az alföldfásítás vonalán ne maradjunk el kitűzött terveinktől. Micsurin elvei nyomán Liszenkó tisztázta miként lehet egyes fafajokat a szárazság viszontagságaival szemben ellentállóvá tenni és ezekkel a tulajdonságokkal bíró fafajokkal a sztyeppe-fásítást sikeresen keresztülvinni. Ezzel az emberi beavatkozással a természet évszázados kiválasztási munkáját gyorsítjuk meg. Azok a munkálatok, amelyek most kibontakoznak a Szovjetunióban, ezeknek a legfejlettebb biológiai tanításoknak gyakorlati megvalósítását jelentik. Mi is a természetet akarjuk legyőzni, amikor a Nagy-Alföldön az aszály pusztításait fapásztákkal. fasorokkal, erdőövezetekkel készülünk megfékezni. Ez a népelnyomó rendszerben nem volt lehetséges. A feudal-kapitaliista rendszerben voltak úttörők, akiknek tevékenységéit a nagybirtok korlátai nem engedték érvényesülni, így mindenekelőtt Kaán Károly, aki az alföldfásítás ügyét szolgálta egész életébsn és ezért az 1920-as ellenforradalom elején a szabadságvesztéshez is közel állt. Éppen ez mutatja, hogy az igazi tudományos törekvések érvényesülésének is előfeltétele a munkásosztály győzelme a kapitalista osztályelnyomás rendszere felett. Tekintettel a feudálkapitalista rendszerben elpusztított erdőállományainkra, alföldfásítási programunkat ki kellett szélesítenünk országfásítási tervvé, amely országunk jelenlegi 12.5%-os erdősültségét 20%-ra javítja és ugyanakkor rontott erdőállományainkat tij, jövedelmezőbb erdőállományokkal cseréli fel. A természet átalakításnak nagy sztálini terve Micsurin és L-szenkó haladó agróbiológiáján nyugszik. A biológus legfőbb hivatása ma abban áll, hogy ne csak megmagyarázza az élő természetet, hanem tervszerűen meg is változ-

2 tussá azt, az ember érdekeinek megfelelően". mondotta Micsurin. Ennek az elméletnek az alapján vett irányt a Szovjetunió erdőgazdasága a gyorsan növő és az értékes fafajok telepítésére. Országfásítási terveinkben már ezeket a kész tanulságokat tudjuk -hasznosítani. Dokucsájev és Viljams csaknem három évtizedes kísérleteinek eredményét közvetlenül a mi viszonyaikra alkalmazzuk és használjuk fel, hosszú évtizedes kísérleteket megtakarítva. A Szovjetunió 15 éves fásítási tervéről szóló rendelet különlegesen felhívja a figyelmet a tölgytelepítés jelentőségére. A tölgy egyike azoknak a legértékesebb ós legtartósabb fafajtáknak, amely a sztyeppe fásítására alkalmas. Ezt Liszenkó akadémikus kísérletei is bebizonyították. A mi szakembereink eddigi elszigetelt kísérleteit és tapasztalatait (Láng Lajos és mások) a szovjet példa megerősítette. Megkezdtük Liszenkó elméleti iránymutatása nyomán a tölgy fészkes vetését (1. Erdészeti Lapok száma), ami jelentékeny megtakarítást jelent a csemetével való ültetéssel szemben. A szovjettapasztalatok következetes alkalmazása ezen a téren Babos Imre kartársunk érdeme. A szovjet biológia úttörő tapasztalatai léhát népi demokráciánk építő terveinek, az országfásító erdősítéseknek megvalósításában a döntő segítséget jelentik. 2. A nagyszabású erdősítési munkákat csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a szakmai továbbképzést az erdészet minden vonatkozásában biztosítjuk. Elsősorban meg kell szerveznünk erdőmérnökeink rendszeres továbbképzését, lehetőséget kell adnunk számukra, hogy elsajátithassák az erdőművelés, az erdőhasználat, az erdőgazdálkodással kapcsolatos műszaki munkák legkorszerűbb módszereit. Ebből a célból gondoskodunk róla, hogy erdőmérnökeink, technikusaink megismerkedjenek a világ legfejlettebb agróbiológiájával: a. Szovjetunió természetátalakító tudományával. El kell, hogy sajátítsák az élenjáró szovjet erdészteohnükát, a jó szakembernek a tudása akkor válik teljessé, ha levonja a tanulságokat a szovjet erdészet szalknevelósének eredményeiből. Időszerűvé vált az egyetemi oktatás régóta vajúdó reformjának minél hamarabb való végrehajtása. Meg 'kell állapítanunk, hogy egyetemi oktatásunk sok kívánnivalót hagy maga után éppen abban, ami döntő, a leghaladottabb erdészeti tudományhoz, a Szovjetunió erdészeti tudományához való vonatkozásában. A legértékesebb szakfolyóirat anyag fut be a mi erdészeti fakultásunkra, de azt csak dekorációképpen használják. Ugyanakkor az Erdőközpont dokumentációs osztályától kérik, hogy az egyetemet a szovjet erdőgazdálkodásról szóló anyaggal lássa el. A személyes tapasztalat győzte viszont meg erdőmérnökeinket arról, hogy ebből oktalási célra úgyszólván semmit nem használtak fel. Hasonlóképpen meg kellett győződniök arról is, hogy a hallgatók nem ismerik az erdőgazdálkodás ötéves tervét sem. Erdészeti felsőoktatásunk és tudományosságunk képviselőitől éppen azt várja el a népi demokrácia, hogy gondoskodnak a gyakorlati erdőgazdálkodás szovjet tudományos anyaggal való ellátásáról. Az egyetemi oktatás elmaradottsága így súlyosan rányomja bélyegét az ifjúság lelkére. Ezen a téren tehát sürgős és komoly tennivalók várnak ránk a szocialista erdőgazdálkodás jövője érdekében. A továbbképzésnek legnehezebb területe a közópkáderek nevelése, amit eddig az erdészeti oktatás teljesen elhanyagolt. Az erdészeti középiskolát a népi demokrácia 1948-ban állította fel újra és onnan a középfokú képesítéssel rendelkező erdészteohnikusok első csoportja csak két esztendő múlva kerülhet ki. Addig azonban gondoskodnunk kell arról, hogy régebbi erdészteohnikusaink akik viszonylag kis létszámban vannak kiegészüljenek a legjobb szakerdészekből kiemelkedő, a legújabb erdészeti technikát teljes mértékben elsajátító dolgozóinkkal. A fekső- és középfokú szakneveléssel és továbbképzéssel párhuzamosan indítottuk meg az erdei szakmunkások képzésének kiépítését. Kétségtelen volt, amikor nagyszabású erdősítési terveinket kidolgoztuk, hogy azok végrehajtása igen sok nehézséggel járna, ha azokat úgy mint a múltban csak szakképzetlen erdei munkásokkal kívánnánk lebonyolítani. Ezért 1949 tavaszán az Erdőközpont megkezdte a szakmunkásiskolák megszervezését országszerte. Az erdőgazdaság iparosítása és az egész magyar ipar fejlődésében bekövetkező szívó hatás parancsolóan írja elő száiinunkra, hogy állandó megfelelően képzett erdei szakmunkásokat állítsunk be erdészeti üzemeinkbe. A Szovjetunió fásítási tervéről szóló rendelet határidőt szabott tanfolyamok szervezésére, hogy azokon az erdősítési munkákhoz kellő számú dolgozót képezzenek ki. Hasonlóan a szovjet erdősítési tervben előírt továbbképző és kiképző tanfolyamokhoz, ötéves országfásítási tervünk során számunkra is az a feladat, hogy a szakmunkás nevelést jól megszervezzük. Az első lépéseket ebben az irányban már megtettük erdei szakmunkásképző iskoláink" létesítésével. Ezeket az iskolákat megfelelő szakosítással úgy kell tovább fej - lesztenünik, hogy erdőgazdálkodásunk állandó vszaikirnunikásgárdával rendelkezzék, mint a szovjet erdőgazdálkodás. Eddig 1949 március óta fokozatosain 13 helyen állítottunk fel állandó szakmunkásképző iskolát. Ezekben összesen 55 tanfolyamot vezettünk le és azokról kikerült 1120 erdei szakmunkás. Ugyanezekben az iskolákban bonyolítottunk le 10 erdőgondnokhelyettesi tanfolyamot is, amelyen közel kétszáz munkáskáder nyert négyhetes kiképzést az erdészeti alap tud n i valókból. 3. A szovjet erdősítési terv előírja, hogy az erdősítéssel járó nehéz testi munkát lehetőleg minél nagyobb mértekben gépesíteni kell. Ötéves népgazdasági tervünk világosan meghatározza,: Meg kell szervezni a nehéz és egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépierővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termelékenyebbé válik a munka, hanem könnyebbé is."

3 A gépesítési feladatok teljesítésére alakultak 111 eg a 'különleges erdőtelepítő állomások a Szovjetunióban, ahol a gépéket összpontosítják. Ezék a gépek végzik az erdőültetést, a talajin egmaiúkálás és a szállítás mimikáját. A mi számunkra az élenjáró erdőgazdálkodás gépesítési eredményei többirányban is segítséget jelentenek. Részben megmutatják a módszert, amelyet nekünk is meg kell valósítani, részben a Szovjetunió megkezdte már az erdőgazdaságban használatos gépek szállítását a mi erdőgazdaságunk számára is (KT 12. közelítő traktor, Janvarec-darú). Fokozatosan oda kell eljutnunk, hogy alapvető munkáinkat az erdőmüvelésben és a fa termelésben egyaránt gépesítsük. A Szovjetunióban bevált erdészeti gépállomások hálózatát ki kell építenünk. Ezek az erdészeti gépállomások fogják remélhetőleg már 1950-ben erdőgazdasági üzemeinket munkájukban úgy megerősíteni, hogy termelékenységük szemben a mai állapottal ami bizony eléggé elavult, jelentékeny mértékben emelkedjék. 4. Ha tüzetesen tanulmányozzuk a Szovjetunió fásítási terveit, azt a hatalmas 15 éves programot, amely az egész világ erdőgazdálkodása számára irányt mutat, akkor megállapíthatjuk, hogy az nem öncélú, elszigetelt erdészeti tervek végrehajtását jelenti. Mélységesen egybekapcsolódik az egész népgazdálkodás fejlesztésének nagy ütemével és elsősorban a mezőgazdasági termelékenység növelésének munkájával. A fásítások tervei a Szovjetunióban szervesen egybetartoznak a mezőgazdaság fejlesztésével, a szovhozok és kolhozok terveinek végrehajtásával. Ismeretes, ihogy országmik milyen nagy mórtékben szórni falbahozatalra. A fa fogyasztói értékének nagyobb hányadát, import vonatkozásban fokozottabb mértékben a szállítás költsége határozza meg. Ebből adódóan világos mindenki előtt az, hogy országunk faellátását a magyar erdőségek fakészletéből kell biztosítani. Döntő feladat tehát számunkra kell megvalósíta az. hogy hatalmas erdősítést nunk. A mezőgazdasági terméseredmények fokozása az ismételtem aszálysujtott területeinken úgy biztosítható, mint a szovjet tanulságok azt mutatják. A fasorok, fapászták, erdőövezetek terveinek kidolgozása a legszorosabban összefügg mezőgazdaságunk szocialista fejlődésével. Ebben a vonatkozásban is úgy kell a mezőgazdaságnak előrehaladnia, hogy a nagy tanulság lebegjen szemünk előtt: az országfásítást a Szovjetunió mintájára szervesen egybe kell kapcsolnunk a legkorszerűbb mezőgazdálkodási törekvésekkel. 5. A Szovjetunió példája nélküli nem tudtuk volna kialakítani azokat az új szocialista munkamódszereket, amelyekre a szocialista erdőgazdálkodás kiépítése során olyan nagymértékben szükségünk van. Elsősorban áll ez a szocialista munkaversenyekre, amelyeknek meghonosítása az erdőgazdálkodás területén a munka régi elavult módszereinek, a megszokottságnak, a maradiságnak felszámolását jelenti. Sztálin elvtárs megállapítása szerint a szocialista versenyben a tömegek forradalmi önkritikája jut kifejezésre..., a verseny a dolgozók millióinak kezdeményezésére támaszikodik, emelőkar, amelynek segítségével a dolgozó osztály arra hivatott, hogy a szocializmus alapjain megváltoztassa, az ország egész gazdasági és Ikulturáliis életét". Ennek a versenygon dolatnak az erdőgazdaság dolgozói közt való megszilárdítása és továbbfejlesztése egyilk legfontosabb feladatunk. Már eddig is szép eredményeket értünk el ebben a vonatkozásban. Az erdőgazdaság dolgozói Sztálin elvtárs születésnapjává 8063 kat. hold erdősítési többletet teljesítettek az őszi. erdősítési előirányzattal szemben. Ennek az erdősítési többletnek a vállalása mutatja, hogy mit jelent a szocialista munkamódszerek alkalmazása erdőgazdálkodásunk területén. Valósággal megtermékenyítő ereje volt a Szovjetunió példájának. Ugyanez vonatkozik az újító mozgalom gyors terjedésére, a szocialista tapasztalatcsere kialakítására s a brigádmozgalom széleskörű kibontakozására is. Az újító mozgalom eddigi eredményei mutatják, hogy milyen rendkívüli jelentősége van a szocialista munkamódszerek elsajátításának. A beérkezett újítások száma 1949 október végéig 609 volt, ebből elfogadott 142 és kísérletezésre elfogadott 91 daraíb. Előre kalkulált évi megtakarítás 2, forint. A szocialista munkamódszereknek az erdőgazdasági munkák minden területén való elterjesztésében különös érdemeket szerzett Szász Tibor erdőmérnök kartársunk, aki a legújabb típusú szerszámok szabványosításával és a szerszámhasználati munkamódszerek rendszeres tanításának kidolgozásává] nagymértékben hozzájárult termelékenységünk növekedéséhez. Az a feladata az erdőgazdálkodás új szervezetét építő vezetőknek, hogy a szocialista munkamódszerek segítségét az eddiginél is sokkal szélesebb körben és messzebbmenően hasznosítsák. G. A szovjet erdősítési terv jellemző sajátsága, az egész szocialista gazdasági rend jellegzetessége, bogy az erdősítéssel járó feladatok végrehajtásában az egész szovjet nép részt vesz. Csak szocialista állam képes ilyen hatalmas tömegeket megmozgatni és a tömegekben rejlő aktivitást, kezdeményező erőt és lendületet az ország építésének, gazdasági ereje növelésének és végeredményben a dolgozók életnívójának emelése érdekében felhasználni. A szárazság leküzdésére irányuló terv a szovjet társadalomra, a kolhoz termelésre és az ország egész gazdasági erejére támaszkodik. A' Szovjetunió mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozói valamennyien ismerik gazdaságuk fásítási és erdősítési részletterveit. Minden üzemi iroda falán a dolgozók által önállóan elkészített részletterv és azok végrehajtása szemléltető módon mutatja a hatalmas munka mindenkori állását. Ezért a sztálini természetátalakító terv teljesítésének szerves része az a politikai felvilágosító munka, amely az erdősítések jelentőségét az egész néppel megismerteti. Hozzátartozik a felvilágosító munkához a haladó szovjet biológia tóteleinek, Micsurin és Liszenko tanításainak népszerűsítése. Az erdősítések sikeres teljesítéséért, vagy azok esetleges elmaradásáért mindenhol az illetékes területi pártszervezetek felelősek, ezért azolk szigorú ellenőrzést gyakorolnak az erdősítési munka felett és

4 1. ábra. Jawvaree rakodódaru munkáiban. - (irue forestiére Ja.nivarec" en tavnil'ant Jíeconorp,y30'iHM(t i;p,tn SbiBapen," na páőote. tanácsaikkal, káderekkel segítik a különböző szerveket. Az erdősítési terv teljesítésében komoly szerepe van a szovjet ifjúságnak, a lenini Komszomolnak. Az iijúság kötelezettséget vállalt, hogy résztvesz az országos védcerdőövezetek telepítési munkáiban, a osemietenevelésben, a maggyüjtésben, a gyárakban dolgozó ifjúmunkások pedig munkaidőn túl gépeket és felszereléseket készítenek önkéntes munkafelajánlásban az erdősítési munkákhoz. Ezt a tömegmozgalmi módszert alkalmaztuk már idén ősszel, amikor az Erdőközpont kezdeményezésére országszerte megalakultak az Országíósítási Tömegmozgalmi Bizottságok. Ezek száma országszerte a 160-at meghaladja. A Szovjetuniótól tanult szervezési elveket vettük alapul és megállapíthatjuk, hogy az eredmények már eddig is minden várakozást felülmúlnak. Tömegmozgalmi munkánk csak 1949 szeptember 19-én vette kezdetét, de a szovjetmódszerek nagyszerű erejét mutatja, már néhány hét alatt rendkívüli eredményeket sikerült elérni, amint azt különösen a december 1-én zárult tölgymakkgyüjtési akció bizonyította. Népi demokráciánkban az erdészetben először alakult ki tömegmozgalom országos jelentőségű gazdasági feladat végrehajtására. A tömegszervezetek bekapcsolódtak az országfásítási mozgalom első fázisaként a tölgymakkgyüjtésbe. A múltra vonatkozó statisztikai adatoknak megfelelően mintegy 80 vagónos begyűjtésre számít ottunik, de az erdőgondnoksági üzemek gondos szervezése ós a tömegszervezetek lelkes bekapcsolódása révén az eredmény ezt sokszorosan meghaladta. Az eddigiek szerint üzemegységeink és a tömegszervezetek résztvevői 600 vagont meghaladó tölgymakkot szolgáltattak be. Az eredmény komoly pénzügyi segítséget is jelent az erdészet számára. A begyűjtött mennyiségből 250 vágón kerül csemetekertekbe. Ebből összesen mintegy 280 millió darab csemetére számíthatunk. Ennek értéke 5.6 millió forint. Tárolásra kerül 40 vágón, ennek értéke 0.6 millió forint. Az elvetett makk értéke 4.6 millió forint. Összesen tehát 10.8 millió forint közvetlen értéknövekedés mutatkozik ennek az egy tömegmozgalmi akciónak a nyomán. A további tölgymakk mennyiséget közvetlenül erdősítésre használjuk fel ós ezeknek a makkvetéséknek a révén kat. holddal tudjuk növelni őszi erdősítéseink teriiletét. Tömegmozgalmunk a szovjet tanulságok alapján áll. A makkgyüjtés után rátérünk az általános maggyüjtésre, tanfolyamokon készítjük elő a tömegszervezetek tagjait a tavaszi erdősítésekre. Az ifjúsági tömegszervezetek önkéntes munkafelajánlásai alapján létesülnek 1950 tavaszán kisebb területű csemetekertek, ahogy az ifjúsági szervek lelkes megbízottja bejelentette: Micsurin kertek után, Liszenkó kertek", amelyekben csemetét, suhángot, sorfát nevel majd az ifjúság. Nagy jelentősége van a jövő szempontjából, hogy az ifjúság így már korán megismerkedhet szakszerű útmutatás mellett a csemetenevelés módjaival. Külön tanfolyamokat indítunk a tömegszervezetek tagjai számára, hogy elsajátítsák, miképpen kell erdőt ültetni, fát nevelni. Folytatjuk az országfásítás propagandáját: sajtó, rádió és film útján, népszerűsítjük Micsurin és Liszenkó biológiai elméletét, hogy a tavaszi munkákhoz az eddiginél nagyobb felkészültségben láthassunk hozzá. Vándorkiállí-

5 tást szervezünk, amely az ország minden részében megismerteti dolgozó népünkkel az erdőt és az erdőgazdálkodás problémáit. Külön ki kell emelni, hogy szovjet erdészeti cikkek dokumentálásával, lefordításaival és azok széleskörű hasznosításával tudtuik elsősorban a szakvonalon, de tömegmozgalmi vonalon is eredményeinket elérni. így a Micsurin- Liszenkó elmélet köréből is több, erdészetre vonatkozó tanulmányt fordítottunk le, amelyek népszerűsítették a szovjet biológiai tudományt, rámutattak a dialektikus marxi-lenini elmélet alapján dolgozó erdészeti tudomány főkérdéseire és beszámoltak a gyakorlati tapasztalatóikról. Liszenko fészkes vetési módját ezek alapján már több Erdőgazdasági nemzeti vállalat területére bevezettük és az utóbbi napokban Liszenko új makktárolási rendszerének alkalmazását is megkezdtük. Meg kell köszönnünk Henzel János erdőmérnök kartársunk lelkes munkáját, aki a szovjet dokumentációs anyag fordításával a szovjet erdészeti módszerek népszerűsítése terén végzett jó munkát. A gépesítésre vonatkozó cikkek lefordítása különleges fontosságú, mert az első szovjet gépek már működésben vannak egyes erdőgazdasági nemzeti vállalatoknál és azok helyes kezelését, alkalmazását ezeknek a cikkeknek lefordításával biztosítottuk. Két szovjet erdészeti könyv kiadásra készen áll. Összesen 51 cikk és tanulmány, s köztük két könyv fordítása jelzi ezirányú munkánkat. 7. Most készítik elő a Szovjetunió új erdőtörvényét. Az es évektől kezdve a Szovjetunióhoz tartozó valamennyi szövetséges köztársaságnak megvolt a saját külön erdőtörvénye. Most olyan új erdőtörvényt dolgoznak ki, amely Ikimerítő teljességgel és félreérthetetlen világossággal az.egész Szovjetunió számára szabályozza az erdőgiazdálíkodás valamennyi szervének a szocializmus építő tevékenységét. A készülő törvény összefoglalja a szocialista erdészeti törvényhozás eddigi tanulságait. Az erdészeti törvényhozásnak írja Lenszkij a törvény előkészítésének problémáit megvilágító cikkében nincsen saját, a szocialista állam történetétől különálló folyamata. Az erdészetnek is a szovjetállam alkotmányában helyet kell biztosítani. Az új erdőkódex vezető elve: a szovjet erdőgazdasági és természetes adottságainak legteljesebb figyelembevétele és az erdők kihasználásának, telepítésének összehangolása az egész gazdasági élet, főképen pedig a mezőgazdaság érdekeivel és követelményeivel. Gondoskodik az új törvény az erdőállomány helyreállításáról, mégpedig abban az irányban, hogy az erdők termelékenységének növekedése biztosítva legyen. A Szovjetunió erdőgazdasági törvénye így beépül a szocialista törvényhozás egészébe és döntő eszközzé válik a Szovjetunió hatalmas erdőgazdaságának törvényhozás egészébe és döntő eszközzé válik Mielőbb hozzá, kell fognunk nekünk is egy új erdőtörvény megalkotásának előkészületeihez, hiszen az 1935:IV. tc. a kapitalista társadalmi rendszerben készült, amikor az erdészet egyes szakembereinek elméleti elképzeléseit össze kellett egyeztetni a rablóéhségű magánérdekeltségek kívánságaival. A tulajdonviszonyok megváltoztak és a kizárólag állami tulajdonban vagy a legszorosabb állami irányítás alatt folyó erdőgazdálkodás számára új erdőtörvényre van szükség. Természetesen ennek a kidolgozása során már messzemenőleg segítségünkre lesz a szovjet erdőkódex. 8. A szocialista gazdálkodás módszereit a Szovjetunió gazdasági, politikai tanulságaiból bőven merítve az erdészet vonalán is mind szélesebb ós szélesebb körben vezettük be. Rövid idő alatt kimutatható és forintiban is felmér- 2. ábra. KT 12. vontató bükkröinkőt közeíít a vágásból. T.paKTOp -,KT 12" npmpejiebke xjimctob. Tracteur de vidiange KT-12" en trrain remorquer les grumes. The hauling tractor KT-12", tufi-girig logs.

6 :i. ábra. Erdőtelepítés féket el'enyő csemetével az alföldi homokon. ITocaflKa cchoh bia Aji(bMllí:v Plantaibion du pin sylvestre á l'alflöld. Plantingr of Pinus süvestris on the Great Plaln. hető eredményeket ért el erdőgazdálkodásunk a szovjet példáit nyomán, illetve az eredmények egy része a jövőbe n fog mutatkozni. A több, jobb iés olcsóbb termelés, jobb munkaszervezés terén elért költségcsökkentések, megtakarítások legfontosabb tételeit a következőkben sorakoztatjuk fel, hangsúlyozva, hogy mindezt ilyen mértékben el nem érhettük volna, ha rendszeresen nem tanuljuk és tanulmányozzuk azokat a szocialista munkamódszereket, amelyek a Szovjetunió gazdálkodását az állandó fejlődés virágzó útján viszik előre: _ - a) A fahasználat vonalán bevezettük az időmérésen alapidő teljesítménybér-rendszert. A laza bérrendszer alapján régebben kifizetett összegek megtakarításával 14%-os költségcsökkentést értünk el. Ez az idei 1.3 millió m :i faanyag kitermelésére vetítve 2, forinttal csökkenti a fakitermelés önköltségét. b) Az Erdőközpont javaslatára a Tervhivatal egyes, eddig ipari célra nem használt faválasztéknak ipari célokra való felhasználását rendelte el. E rendelkezés következtében ipari fa kihozatalunkat 10 12"l«-kal emeljük, ami m' iparifa gyarapodást jelent nemzetgazdaságunk számára. Nem számítva az így lehetségessé vált importmennyiség csokikén téséből aidódó megtakarítást, sem az ipari fa feldolgozásából eredő növekvő nemzetgazdasági jövedelmezőséget, csupán az iparifa és tűzifa értékkülönbségét számítva az elérhető bevételi többlet forint. c) Az Erdőközpont javaslatára a Tervhivatal új reális fuvarbér rendeletet adott ki, amely a tényleges szállítási távolságokhoz igazodik. Az új fuvarbérekkel 1, m s kitermelt faanyag szállításánál a megtakarítás 4, forint. d) Az őszi tűzifaárrendezés során az Erdőközpont vállalta a MAV fuvardíjkiegyenlítés lebonyolítását. Az ezzel kapcsolatban bevezetett fuvardíjátalányrendszer lehetővé tette az eddig átlagos 225 km szállítási távolságnak oly mértékű leszállítását, hogy a MÁV-nál az egységes fuvardíjjal szemben mutatkozó ráfizetés megszűnt és megtakarította ezen fuvardíjkezelés kormányzati térítésének szükségességét. Ezen térítés 1948 IX. 1 és 1949 VIII. 31 között 20, forintot tett ki. Ez az összeg most bár ténylegesen nem folyik be üzemünkhöz, azonban mint az államháztartás tényleges megtakarítása jelentkezik. e) A fentiek szerint a fiivardíjkiegyenlítés vállalásában a tervszerű fuvar irányításával módunkban áll a vasúti szállítási átlagtávolságot annyira csökkenteni, hogy a MÁV térítésén felüli megtakarítást érünk el. Az ilymódon előálló megtakarítás közvetlen fuvardíjban 3 millió forint, de rá kell mutatnunk arra a további haszonra, ami az átlag távolság csökkentése következtéiben a MÁV gördülő anyagának jobb kihasználásából és a vasúti kocsiforduló idejének leszállításából származik. f) A magánszektor teljes kikapcsolásával az erdei fák magvaiból, elsősorban fonyőmagból a szükségletünket házilagos gyűjtéssel és pergetóssel elégítjük ki. Az önköltségi ár és a vételár különbözetéből megtakarított összeg S3.000 forint. De ezenfelül összegben ki sem fejezhető előnyhöz jutunk a minőségi és származási kiválasztásban. g) Műszaki főosztályunk a műszaki tervezéseknél és kivitelezéseknél, ahol arra az érvényes rendelkezések módot adnak, a munkálatokat házilag végzi el. Az így elért megtakarítás forint. h) A Szovjetunió munkamódszereinek közvetlen alkalmazásáról az évi tölgymakkgyűjtésben már részletesen beszámoltunk, itt csak az adatok teljessége érdekében megállapítjuk, hogy a tömegmozgalom rendkívüli sikere ebben a vonatkozásban egyrészt 10.8 millió forint megtakarítást eredményez erdőgazdálkodásunk számára, másrészt pedig lehe-

7 tővé teszi, hogy kat. hold helyett kat. holdat erdősítsünk. 9. Döntő szempont a szocialista erdőgazdálkodás építésében a marxi-lenini elmélet alkalmazása. Az a politikai és gazdasági iránymutatás, ami nélkül társadalmi és gazdasági fejlődésünk elképzelhető sem volna: a Micsurin-Liszenko elmélet sem egyéb tulajdonképpen, mint marxi-lenini ideológia kivetítése a biológiai tudományra. A Morgan, Mendel, Wedsmann^féle elméletek nem szolgálják, hanem akadályozzák a fejlődést, tehát reakciósak. A haladást az objektív tudományos fejlődésen kívül az szolgálja, ami a dolgozó nép életszínvonalát növeli; az erdőgazdaságban megfelelő faállománnyal rendelkező erdők létrehozatala. Ezt pedig a haladó marxi-lenini elméletre felépített élenjáró szovjet biológia iránymutatóan tárja fel. Micsurin szerint az ember jobban tud cselekedni, mint a természet, kell is, hogy így cselekedjék." Fel kell tehát tárnunk az erdészet és a politika összefüggéseit. Mindaz, laimit eddig elmondottunk, az erdőgazdálkodás forradalmi átalakulását mutatja. Alapjában megváltoztak a tulajdonviszonyok. Az állam, a közösség a gazda és nem a magánbirtokos. Ez tette lehetővé, hogy a legkorszerűbb tudományos elveket alkalmazzuk, hogy elinduljunk a gépesítés útján, hogy egyáltalán országfásítási terveket dolgozhatunk ki és azok megvalósítására megmozgathatjuk a tömegeket is. De mindez bizonytalan kísérletezés volna csupán, ha nem állana mögötte ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, a marxi-lenini-sztálini elmélet, a politikai és gazdasági elveknek sziklaszilárd alapja. Két világ küzd ma egymással. A szocializmus világa, élén a Szovjetunióval és a sírja felé botorkáló kapitalizmus, amely lángba akarja borítani az egész világot, hogy uralmát néhány évvel meghosszabbítsa. A magyar erdőgazdálkodás is függvénye ennek a harcnak, amely a béke tábora és az imperialisták között folyik. Nem lehetünk elszigetelten csak erdészek", nem kapcsolhatjuk ki a politikai felismeréseket az erdőgazdálkodás terveiből, hanem éppen az a feladatunk, hogy a, helyes politikai következtetések alapján jussunk el a helyes gazdasági cselekvéshez. A termelés vonalán az új módszereket, új szellemet még szélesebb körben, még öntudatoeabban kell elsajátítanunk. A mi erdőbirtokainkon még nemrég uralkodott feudalizmusnál nagyobb eredményeiket értünk már el, de ha tovább javítjuk munkamódszereinket, akkor termelékenységünket az eddiginél sokkal magasabb szintre emeljük. Akár az országfásítási tervek megvalósításáról, akár a szocialista erdőgazdálkodás termelékenységének növeléséről legyen szó, fel kell vérteznünk az erdészet minden dolgozóját az új rendszer ideológiájával: a marxi-lenini elmélettel. Az erdőgazdálkodás minden munkaterületén alkalmaznunk kell a kommunista politikád közgazdaságtan tanításait és megállapításait. Kétségtelen, hogy az erdészeti szakkáderek elméleti képzése tekintetében az elmúlt hónapok folyamán jelentékeny haladás történt, de ez nem elegendő, mert csak alkkor járunk helyes úton, ha imagunkévá tesszük a tételt, hogy az a jó erdész, aki elsősorban szocialista, mert csak az ismeri a népgazdasági alapvető elveit, melyekre a maga szakmunkaját ráépítheti. A szocialista elmélet hiánya a szaktudást korlátok közé szorítja. A népgazdaság szocialista fejlődésiének, a nemzetiközi problémák ismeretének hiánya perspektíva nélküli prakticistává" teszi az erdészeket. A népi demokratikus erdészet a kollektív gondolat jegyében küzd az ország erdősültségének megjavításáért. Világos tehát, hogy az erdészet dolgozóinak is egybe kell ágyaznia a maga szakmai elképzeléseit a nép érdekeivel. Ezeknek az érdekeknek, a kollektív nagy elgondolásoknak lelhet csak szerves része a nagy erdősítési tervek következetes végrehajtása. Tehát nem az egyéni érvényesülés, hanem a népgazdaság érdekei határozzák meg, hogy a oni erdészdolgozóiinknalk hol a helye és melyek a tennivalói. Lenin mondja, hogy az államhatalom birtokbavétele könyebb feladat, mint a kispolgári maradványokat és hagyományokat az emberi gondolkodásból kiirtani". Vannak olyanok, akik nem tudják levetni az individualista gondolkodási módot, mégis a népi demokrácia forradalmi erejére támaszkodva, gyakran előkelő helyet kívánnak biztosítani önmaguk számára. Ugyanakkor a szaktudás féltve őrzött titok marad és az individualista gondolkodási módnak megfelelően,^ bizonyos műszaki, vagy más vonatkozású elképzelések azért nem valósulnak meg, mert esetleg megzavarják becsvágyuk érvényesülését. A groteszk a kérdésben az, hogy a soviniszta erdészek" egyre jobban eltávolodnak az erdészet igazi céljaitól és éppen azok szolgálják a szónak igazi értelemben lelkesen és szívvellélekkel az erdészet érdekeit, akik előbb szocialisták és azután erdészek. Akik a kollektív gondolkodásmód magasabbrendűségét magukévá teszik, azok világosan megértik azt is, hogy a népgazdaság érdekei határozzák meg az erdészet helyét az országépítés egészében. A kollektív gondolat elsajátítói az új világba illeszkedve már eddig is jól dolgoztak és kétségkívül jelentékeny eredményeket értek el a szocialista erdőgazdálkodás építése terén. Ezeket a kezdeti eredményeket kell a jövőben el miéi y í t énünk, kiszel esi tienünk. A Szovjetunió Vörös Hadseregének köszönhető az erdők államosítása és a magyar munkásosztály a biztosítéka annak, hogy az egész magyar nép érdekében az ötéves erdősítési terv lelkes munkája eredményeképpen végrehajtható lesz. Bizonyos, hogy a haladó erdész, a helyenként ^meglévő elszigeteltségét bátran áttöri és nemcsak passzív befogadója, hanem aktív terjesztője, dinamikus hirdetője lesz az új kollektív gondolkodásnak, a marxi-lenini elméletnek és nem ragad bele az elméletnélküli gyakorlat" napi kérdéseibe. Az MDP Politikai Bizottságának október 20-i határozata kimondja, hogy akik a politikai felkészültséget kevésre értékelik, azok lesülylyednek a puszta gyakorlat" színvonalára. Az erdészeti szakemberek közül sokan nem is voltak mások, mint gyakorlati" emberek. Szükségük van tehát a politikai nevelésre, az elméleti tudás megszerzésére, a marxi-lenini közgazdaságtan szigorú logikájának alapos megismerésére, hogy kiemelkedjenek a szűk gyakorlatiasságból. Mert ez a gyakorlat a múltban

8 legfeljebb keserű sóhajtozásig jutott el, ha az erdőbirtokos erdőségeink nagyrészét rendkívüli fahasználat okkal mohó profitéhségében tönkretette. Ma pedig a csak gyakorlati" erdész szükségképen zsákutcába kerül, mert nem tudja mi történik körülötte, hová vezet a szocialista erdőgazdálkodás rohamos fejlődése. Nem érti a tervmunkát, nem tudja magáévá tenni a szocialista munkamódszereket, a munkafelajánlást, a munkaversenyt, az újítómozgalmat, az önköltségcsökkentés jelentőségét, nem tudja, hogy saját életszínvonalát, a maga erdejét növeli. Még nem tudja az állandó erdei munkásokat helyesen alkalmazni. Nem érti eléggé a tömegmozgalom országot formáló jelentőségét. És mindez azért, mert a politikai, elméleti lelkészülést másodrendű feladatnak tartja. Az erdészet dolgozóinak viszonya is alapjában megváltozott a termelésihez. Az erdészet dolgozói felszabadulták a feudálkapitalista munkakényszer alól és csak akkor dolgozhatnak jól, ha kialakítják az új munkaerkölcsöt, amely a szocialista gazdasági életnek egyik legfőbb jellemzője. Az erdészeti szakembernek még ezenfelül tüzetesen ós állandóan foglalkoznia kell a szovjet erdőgazdálkodás legfrissebb eredményeivel, rendszeresen tanulmányoznia kell mindazt, amit ott már elértek. Sőt maga a tanulmányozás kevés. A jó szakember aktív módon résztvesz a Szovjetunió eredményeinek és a maga vonalán elsősorban erdőgazdasági és fásítási eredményeinek a népszerűsítésében. Ide tartozik a békepolitika rendkívüli jelentőségéniek megértése. A Tájékoztató Iroda legutóbbi határozata világosan feltárta a béketábor és az imperialista tábor mélységes ellentételeinek alakulását. Látnia kell minden erdésznek, hogy a kemény békepolitika az alapja minden társadalmi és gazdasági célkitűzésünknek, tehát ezen belül a nagy erdősítési terveinknek is. Tisztán fel kell iigmemiök, hogy a békepolitika országaiban hatalmas erdősítések folynak, az imperializmus országaiban az erdőpusztítás, a rablógazdálkodás folytatódik tovább. És nemcsak nagy vonalakban van meg ez az ellentét, hanem minden faluban, minden tanyán éreznünk kell a szerves kapcsolatot a békepolitika és a szocializmus építése között, konkréten a falu határának, a tanyának fásításában, erdősítésében is. Vannak, akik a nagy elfoglaltságukra hivatkoznak, liogy felelősségteljes munkájuk közben nem érnek rá behatóan foglalkozni gazdasági és politikai elméleti kérdésekkel. Ismét csak a MDP Politikai Bizottság iránymutató határozatának szavaival válaszolunk éppen elméleti színvonaluk emelésével tudják munkájukat tervszerűbben, jobban áttekinteni és megszervezni". Azt kell mondanunk, hogy szakembereink politikai felkészültsége az erdészetnek egyik szűk keresztmetszete". Itt valóban a legfontosabb munkafeladatok és célkitűzések is bizonytalanná válnak, mert elméleti képzettség nélkül felelős ponton a csak szakember" megakad, legyen az akár védkerületvezető, akár erdőmérnök. Rákosi Mátyás mondotta a pártfőiskola megnyitásán:,yma már kezd kiütközni az elmélet hiánya és nem egy elvtársat azért kellett leváltanunk, mert elméleti képzettség híjjáu a legjobb akarata mellett is komoly hibákat követett el"., Ugyanebben a beszédben Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes figyelmeztetése 6ok, a demokráciával rokonszenvező értelmiséginek hibájára mutatott rá. Ezek közt vannak olyanok, akik úgy vélekednek, hogy a marxizmusleninizmusra szüksége lehet a politikusnak, de nincs rá szüksége a technikai értelmiségnek. A mult társadalmának terhes lelki csökevénye az a tévhit is, mintha a politikai tájékozottság elsajátítása különös munkafeladat volna. Politika nélkül senki sem ismerheti ki magát a maga kis világának eseményeiben sem. A marxista politikai alapelvek tulaj donképei) a józan természetes gondolkozás alapelveit jelentik és minden embernek szüksége van arra, hogy a saját világában egyszerűen és világosan kiismerje magát. A szakkérdések egyben politikai kérdések is. A népi demokrácia rendelkezéseit nem elszigetelten, de összefüggéseiben kell vizsgálni. A műszaki feladatok csak akkor oldhatók meg a szocialista építésnek megfelelően, ha azok politikai jelentőségét meglátjuk. A technikai munka szerves része a társadalmi fejlődésnek. Erdőgazdasági munkánk is életteljesen kapcsolódik bele népi demokráciánk fejlődésének menetébe és aki a politikai, társadalmi mozgásokkal nincs tisztában, az a maga technikai munkáját sem tudja jól beilleszteni a szocializmus építésébe. Másfelől pedig csak az tudja, aki komolyan nekifogott már a marxizmus-leninizmus tanulásának az elméleti tudás megtermékenyítőén hat a műszaki gondolkodásra is, kimeríthetetlen erőforrás, amikor a gazdasági élet egy-egy területére ebben az esetben az erdőgazdaságra alkalmazzuk. Rákosi Mátyás Emeljük Pártunk elméleti színvonalát" című beszédében leszögezi, hogy két év múlva százával és ezrével jelentkeznek a munkásokból és parasztokból lett értelmiségiek, akik műveltségüket és szaktudásukat már a marxi-lenini elmélettel együtt szerezték meg. Kétségtelen, hogy ez az új jelenség az értelmiséggel kapcsolatban új problémákat vet fel". Az új problémák azonban csak akkor válnak egyesek számára nehéz kérdésekké, ha nem tudnak az elméleti képzés vonalán megfelelően belehelyezkedni a népi demokrácia rendszerébe. Megvan a lehetőség arra, hogy az elméleti képzés tekintetében szakembereink ne maradjanak hátra. Népi demokráciánk vezetői lehetővé teszik az elméleti színvonal állandó emelését, s így a különböző iskolákon és tanfolyamokon gyűjtött ismereteik módot adnak arra, hogy a munkát helyesen, a szocializmus saamponiitjainak megfelelően végezzük. Rajtunk áll tehát, hogy mennyire sajátítjuk el új világunk elméletét, a marxi-lenini ideológiát, s azt munkaterületünkön mennyire tudjuk alkalmazni. Tehát tőlünk függ, hogy az iskoláikból kikerülő fiatal, új, jólképzett káderekkel a jövőben hatalmas erdősítési tervünk végrdhajtásában együttműködhessünk. Feladatunk most az, hogy szocialista tartalommal egészítsük ki azt a szocialista formát, amit az állami erdőgazdálkodás ma képvisel. Alkotmányunk 6. -a kimondja, hogy az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona minden erdő. Az első ötéves népgazdasági

9 terv_ törvényének 33. <H>-' meghatározza tennivalóinkat. Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg kell teremteni a feltételeit a sokévtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszámolására és biztosítani kell az erdők faállományának évi átlagos m 3 -rel való növelését. Be kell telepíteni kat. hold régi vágási területet, kat. hold üzemi felújítást kell elvégezni és kat. holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhomokon s az Alföld egyes szikes területein". Ennek megfelelően szocialista erdőgazdasági szervezet megteremtése egyik legelsőrendű feladatunk. A szervezési munkánkban is a Szovjetunió erdőgazdaságpolitikájának széleskörű tapasztalatai lesznek számunkra irányadók. A magyar erdőgazdálkodás új korszakának kiépítése még csak a kezdet kezdetén van. De a szocialista gazdaságszervezés új módszereit elsajátítva és alkalmazva el kell érkeznünk oda. hogy szervesen beilleszkedjünk az átalakuló ország nagy szocialista egységébe. Оплодотворяющее влияние лесного хозяйства СССР на развитие лесного хозяйства Венгрии. Подводя итоги трехлетнего плана, мояшо установить, что наши лесохозяйственные планы были разработаны по следам советских примеров. На основании подробного анализа вопроса, оплодотворяющее влияние советского лесохозяйства на развитие лесохо: яйства Венгрии излагается по следующим пунктам: 1. Советский план о защитном лесоразведении и венгерский план о государственном лесоразведении основаны на биологии Мичурина Лы- сенко.?. Подготовку и повышение квалификации рабочих кал-ров для лесного хозяйства необходимо организовать по образцу советских починов. На этом месте обсуждаются также вопросы высшего образования по легному делу. 3. Значение механизации для лесного хозяйства СССР и Венгрии. 4. Повышение уроягайности сельскохозяйственных культур под влиянием лесосраоведения. 5. Освоение советских методов труда, внедренш социалистического соревнования, обмена опытом по советекому образцу. 6. Значение массовых движении для выполнения задач по лесоразведению. 7. Необходимость составления нового лесного закона при возпользовлнин достижений советского чаконозательства за тридцать лет. 8. Результаты и сбережения достигнутые за счет советских методов труда в области лесозаготовок, лесотравспорта, заготовки семян, планирования и лесоразведения, я. Тесная связь лесного хозяйства с политикой, значение идейно-теоретического образования для специалистов. Forest Management in the URSS and Its Effect on the Development of Hungarian Forestry. The creative influence of Sowiet forestry is to be observed clearly in the following fields of Hungarian forest activity: 1. afforestations (on the basis of the biological findings of Mitchurin and Lissenko); 2. education of forest workers and officers; 3. mechanization of forest management; 4. increasing agricultural produetion by establishment of shelter-belts; 5. new working methods, competitions, exchange of experiences; 6. social movement in favour of afforestations; 7. forest legislation; 8. saving of material anm labour in utilization, transport, seed production etc. 9. political education of the professional staff- ORSZÁGFASITAS ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS I;:U.!I.)7:KU.9:M Veres Keresztesi Hivatalos utazásaink alkalmával többízben tapasztaltuk, hogy nagy munkával és költséggel végzett erdősítéseinkben és fásításainkban jelentős károkat okoz a legeltetés. Szemünk előtt rágatják le a budai hegyekben a kopárfásítások során a mezítelen mészkősziklákba megtelepített apró fenyőfákat, és ugyanez történik a tihanyi félsziget kopárfásításaiban, vagy a Tárna, a Haugony és a Zagyva vízgyűjtőinek befásított, vízmosásos kopár területein. A legeltetés miatt maradt sikertelen az erdőfelújítás a szentendrei erdőgazdasági üzemvezetőség pilisszentlászlói erdejében. Televény erdőtalajon ismételten tönkrerágták itt a kecskék az üde tölgyültetvényt. Több, mint ötszáz kecske kóborol a fiatal ültetvényekben pásztor nélkül ennek a kicsi erdei falunak a határában, és pusztítja a csemetefákat. Az erdősítésekre és a fásításokra fordított beruházások osak hosszú évtizedek elmúltával hoznak jövedelmet, éppen ezért az erdősítések és fásítások politikai becsülete megköveteli, hogy addig ilyen célú beruházásokat ne eszközöljünk, amíg fennáll annak a lehetősége, hogy a sokszor többezer forint holdankénti költséggel végzett erdősítést a következő év tavaszán lelegeltetik- Erdősítési és fásítási terveink sikeres végrehajtásának tehát előfeltétele a legeltetés kérdésének átfogó rendezése, amelyhez az erdőgazdaság minden tekintetben igyekszik hathatós támogatást nyújtani a mezőgazdaságnak. A múltban a mezőgazdaság ós az erdőgazdaság a legeltetés miatt komoly ellentétbe került egymással, mert nem kölcsönös támogatással, hanem ellenségesen szembenállva foglalkoztak a kérdéssel. A mezőgazdák a szántóföldi művelés térhódítása idejében feltörték a jó legelőket, és ezzel megindították a művelési ágak vándorlását, amely folyamat az erdőgazdaság rovására ment végbe. A művelési ágváltozás mértékére jellemző, hogy amíg a mult század közepén az állandó legelők Magyarország területének mintegy 27%-di tették ki, addig 1895-ben már csak 13%-a volt legelő az ország területének- 1 A feltört legelőterületek megműveléséhez, mivel nem gépekkel dolgoztak, jelentősen növelni kellett az igásállatok számát; így a legelőterületek nagyarányú csökkenése idejében jelentősen szaporodott az állatállomány. Természetes tehát, hogy a mezőgazdák igyekeztek új legelőterületeket szerezni az egyetlen lehetséges terjeszkedési irányban, az erdők rovására, másrészt pedig az égető legelőhiány miatt folytonosan szorgalmazták az erdők legeltetését. Az erdőgazdaság igyekezett az erdőterületeknek legelővé váló átalakítását megakadályozni, és minden lehetőt megtett az erdőknek a legeltetés alól való mentesítése érdekében. Az erdőgazdaságnak ilyen irányú törekvései azonban eredménytelenek maradtak, az erdőknek legelővé való átalakítása és az erdők legeltetése pedig felmérhetetlen kórokra vezetett. Ez a jelenség Európaszerte megmutatkozott, és bőven hozhatunk fel példákat a szakirodalomból az erdei legeltetés és az erdőterületek elhódítása nyomán keletkezett károkra.