KÉSZÍTETTE: STABILAN AZ ÉLVONALBAN KONZORCIUM VÁROS-TEAMPANNON KFT.- MAPI ZRT. A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL május 23.

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA és a közötti időszakra szóló operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumok - II. fázis egyeztetési változat KÉSZÍTETTE: STABILAN AZ ÉLVONALBAN KONZORCIUM VÁROS-TEAMPANNON KFT.- MAPI ZRT. A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL május 23.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 A TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS FOLYAMAT A tervezési környezet Az európai kohéziós politika változásai Hazai területfejlesztési környezet változásai Tervi előzmények Európai tervezési háttér Országos tervezés Megyei tervezés Helyi szintek A tervezésbe bevont szakmai szereplők Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat Sajátos térségi egyeztetések Tematikus egyeztetések Projektgyűjtés Területfejlesztési háttértanulmány Mérföldkövek, határidők, döntési pontok A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZINTÉZISE Jövőkép: stabilan az élvonalban Kihívások, kitörési pontok Átfogó célok STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program struktúrája A területfejlesztési koncepció és a stratégiai program összhangja Tervezéskísérő eljárások Társadalmi, gazdasági, környezeti hatásvizsgálat A végrehajtás és finanszírozás intézményrendszere és eljárásrendje Országos intézményrendszer

3 3.4.2 Tervezett megyei intézményrendszer, kapcsolódó rövid távú feladatok A program finanszírozási háttere Monitoring és értékelési terv A programszintű és prioritásszintű indikátorok, mérési módszere OPERATÍV PROGRAM Összefoglalás, tervezés háttere Támogatás segítségével megvalósuló programok A vállalkozások fejlesztési tervei Tervezett fejlesztések bemutatása a megyei prioritások szerint I. prioritás: A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése II. prioritás: megyei turisztikai program III. prioritás: stabil, versenyképes, diverzifikálódó gazdaság IV. prioritás: fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás V. prioritás: biztonságos környezet, gyógyuló tájak VI. prioritás: otthon a XXI. században Horizontális jellegű információk Tervezéskísérő eljárások A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása RÉSZDOKUMENTUMOK, PROJEKTCSOMAGOK A feladat kihívásai, buktatói, teendők a soron következő időszakra Kihívások, buktatók A soron következő időszak feladatai Magyarázat a "Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek" adatlaphoz Az adatlapok összeállítása Költségek számolása Magyarázat a megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz MELLÉKLETEK

4 Melléklet: Az Európai Unió 11 tematikus célkitűzései és a kapcsolódó tematikus prioritások a közötti időszakra Melléklet: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritási tengelyei Melléklet: A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai Melléklet 3.1 fejezethez: a stratégiai program prioritásainak, intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása Melléklet: Koherenciavizsgálatok Melléklet: Ágazati operatív programokhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok A területfejlesztési program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) megvalósítandó fejlesztései A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése prioritás Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) megvalósítandó fejlesztései Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás prioritás Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) megvalósítandó fejlesztései A területfejlesztési program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP) megvalósítandó fejlesztései A területfejlesztési program Vidékfejlesztési Programból (VP) megvalósítandó fejlesztései Melléklet: Komárom-Esztergom megye TOP forrásai Komárom-Esztergom megyei és Tatabánya MJV ITB forrásai Komárom-Esztergom megye járási forrásai Melléklet: projektcsomagok Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok Tatabánya Megye Jogú Város ITB projektjei Járási tematikus projektcsomagok Melléklet: társadalmi, gazdasági, környezeti hatásértékelés Melléklet: A Partnerségi Terv mellékletei

5 1 A TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS FOLYAMAT 1.1 A TERVEZÉSI KÖRNYEZET 2012-ben elindult a felkészülés a közötti európai uniós költségvetési ciklusra. Az európai, az országos, illetve a határon átnyúló és a megyei tervezés párhuzamosan haladt az európai jogi keretek decemberi véglegesítéséig. Az országos és határon átnyúló tervezés jelenleg is folyamatban van. A megyei tervezés a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) útmutatásai szerint, a szervezet mentorálásával, illetve szigorú kontrollja mellett zajlik. A NTH február végére ígért olyan, véglegesnek mondható országos operatív programokat, melyek alapján a megyék már viszonylag nagy pontossággal tervezhetnek. A megyei hatáskörű fejlesztések mozgásterét leginkább meghatározó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program legújabb (TOP 5.0.), de még mindig nem végleges változata (Brüsszel jóváhagyása szükséges) néhány hete a tervezőkhöz került, az ágazati programok vonatkozásában azonban mind a mai napig nagyok a bizonytalanságok. Komárom-Esztergom megye - jelentős érintettsége okán - nagyon várja az Európai Területi Együttműködés magyar-szlovák határszakaszra készülő Operatív Programot, illetve a korábbi hírekkel szemben mégiscsak készülő Európai Duna Stratégiához készülő Operatív Programot. A Stratégiai és Operatív Program tervezéséhez használandó, tartalmi követelményt is meghatározó Módszertani útmutató Nemzetgazdasági Minisztérium által jóváhagyott utolsó változatát május 16-án, e dokumentum elkészítésének határideje előtt hét nappal kapták meg a tervezők. Ez tartalmilag többé-kevésbé követi a korábbi követelményeket, de hangsúlyeltolódásokat, szerkesztési módosításokat figyelembe kellett venni. A tartalmi követelmény valamelyest egyszerűsödött a korábbiakhoz képest Az európai kohéziós politika változásai A közötti, 2015-ben véglegesen lezáruló tervezési ciklus tapasztalatait leszűrve és a gazdasági válság kihívásaira is reagálva, az Európai Unió alapvetően megváltoztatta a Kohéziós Politika érvényesítésének rendszerét, így a különféle fejlesztési alapok (európai uniós támogatások) felhasználásának tervezését. A közötti költségvetési ciklusban az Unió sokkal szigorúbb lesz az európai célok tagországi érvényesítése tekintetében, a támogatási források 80%-ának felhasználása szigorúan kötötté válik. A 2010-ben jóváhagyott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia (EU2020 stratégia) kiemelt stratégiai céljai: a foglalkoztatás növekedése a évesek körében, a kutatás-fejlesztés és innovációs (K+F+I) kiadások GDP arányos növelése, a klímaváltozásra való felkészülés (különösen az alacsony karbon-kibocsátás, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növekedése) a képzettség növekedése (diplomások arányának növekedése a évesek körében és a korai iskolaelhagyók számának mérséklése) a szegénységgel és szegregációval sújtott, illetve veszélyeztetett népesség arányának mérséklése. 5

6 Ennek érdekét szolgálja az európai szintű ún. stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszer felépítése, melynek három pilléréből különösen az első: a gazdasági menetrend megerősítése szorosabb uniós felügyelet mellett, azon belül is az Európa 2020 stratégiában meghatározott szakpolitikai prioritások és célok tagállami érvényesülésének szigorú kontrollja. További eszközök az ún. zászlóshajós kezdeményezések : Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; Erőforrás-hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. Bár az irányok 2010-ben, illetve 2011-ben, a hazai elnökség alatt körvonalazódtak, végleges döntések csak 2013 decemberében születtek, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések pedig csak idén, az első negyedévben kezdtek napvilágot látni. A legfontosabb módszertani változás a különféle támogatások közötti szinergia erősítése, a tematikus és térbeli forráskoncentráció erősítése, a jelenlegi ciklus szétaprózott támogatási gyakorlat helyett, melynek fejlesztő hatása nagymértékben elmaradt a remélttől Hazai területfejlesztési környezet változásai Ezzel egyidejűleg a hazai területfejlesztési intézményrendszer és tervezési gyakorlat is gyökeres változásokon ment keresztül. E folyamat egyik meghatározó lépéseként jelentős hatáskör-átrendezés történt a kormányzás (helyi ügyek irányítása) és a közigazgatás helyi és térségi szintjei között. A megyei hatáskörök kibővítését a Magyarország helyi önkormányzatairól rendelkező évi CLXXXIX. törvény alapozta meg. A törvény 27. (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A magyar közigazgatás új szintjeként újra létrejöttek a járások, melyek ugyan az önkormányzati törvény alapján közigazgatási szerepeket látnak el, ám 2014-ben született országgyűlési és kormányhatározatok alapján a járások szerepe bővülni látszik (elmozdulás fejlesztési hatáskörök irányába) január 1-jei hatályba lépett a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása. A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait a törvény 11. paragrafusa szabályozza. Ennek részleteit a 4. melléklet tartalmazza. 1 6/2014. (II. 7.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat módosításáról, illetve a 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról 6

7 Összhangban az új önkormányzati törvénnyel, a módosított törvény a tervezés szempontjából két releváns területi szintet határoz meg: az országos szint mellett a megyék is kiemelkedő szerepet kapnak a térségek jövőjének alakításában. A január 3-án Országgyűlési Határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) a területi középszint új főszereplőiként hivatkozik a megyékre. Az OFTK két fontos főirányt határoz meg a megyei területfejlesztési szerepkörökkel kapcsolatban, ezek a fejlesztések tervezése és végrehajtása a központilag kialakított a kormányzati és a helyi szinttel összefüggésben meghatározott megyei fejlesztési tárgykörökben, valamint a helyi szintű fejlesztések koordinációja: a fejlesztési elképzelések lehatárolása, összehangolása, nyomon követése és értékelése. Az országgyűlési határozat értelmében (e)z természetesen jelentheti megyehatáron átnyúló helyi szerveződések (pl. várostérségek) közös kezelését is. Az OFTK 5.5. jelű, A végrehajtást segítő szakpolitikai és területi koordináció című alfejezetében az alábbi elképzelhető megyei közreműködési területeket nevesíti: - a fejlesztési projektek feltárása, tervezése, koordinálása, a megvalósítás nyomon követése; - a megye területét érintő fejlesztések nyomon követése, területi koordinálása; - integrált térségi programok kialakítása, tervezése, végrehajtása, nyomon követése; - a megye területén megvalósuló helyi fejlesztési programok koordinálása, szakmai és módszertani segítségnyújtás, a lebonyolítás segítése, nyomon követés, a végrehajtás támogatása. Azon projektek generálása, melyek a helyzetfeltárás, területfejlesztési koncepció és a stratégiai program alapján feltétlenül megvalósítandók, de más szereplőtől nem érkezett be ilyen irányú kezdeményezés. A as programozási időszakban tehát a megyék (európai területi hierarchiarendszerben NUTS3 szint) jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját, összhangban a területi közigazgatás közelmúltban lezajlott átalakításával. A as időszak értékelései alapján a területi szereplők közötti forrásallokáció pályázatos rendszerétől elmozdulva, a as időszakban a területfejlesztési szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű, térben és időben integrált megvalósítása érdekében. A területi alapú fejlesztések egyrészt ágazati operatív programokban, másrészt területi logikájú integrált operatív programokban kapnak helyet, ez önmagában nem jelent változást a korábbiakhoz képest. Az előbbiek központi végrehajtásban vagy koordinációban zajló országos jelentőségű területi fejlesztések, egy vagy több OP finanszírozásában. Az utóbbiak, hasonlóan a közötti ciklus Regionális Operatív Programjaihoz (ROP-ok), fogadják be a decentralizált területi fejlesztéseket. a különbség az, hogy most nem készülnek régiónként tervezési dokumentumok, hanem összesen két Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) készül. Egy a Közép-Magyarországi régióra és egy a többi megyére (ún. konvergencia régiók megyéi). Az utóbbi integrálja a megyei területfejlesztési operatív programokat, melyek ún. TOP részdokumentumokkal járulnak hozzá a konvergencia régiókra készülő TOP-okhoz, másrészt ágazati részdokumentumokkal az ágazati TOP-okhoz. 7

8 Funkcionális várostérség, kistérség, járás Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) és az az alapján formálódó Országos Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban hangsúlyos területi tényezőként jelentek meg a funkcionális várostérségek. A várostérséget az OFTK tervezői változata funkcionális, tehát valós együttműködéseken, térségi összetartozáson alapuló területi egységként értelmezte. Ezzel összhangban, és a megye területrendezési tervében már elfogadottak alapján, határolta le a Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Koncepció a sajátos megyei térségeket, mint a megyei szint alatti tervezési egységeket. A területi-települési sajátosságokon és fejlődési pályákon alapuló sajátos megyei térségek a megyei tervezés sarkalatos tényezői. Az 1831/2013. (XI. 14.) Kormányhatározat, és az azt értelmező januári nemzetgazdasági minisztériumi állásfoglalás, eltérve az akkor még jóváhagyás előtt álló OFTK-tól, a várostérségeket területfejlesztési-statisztikai kistérségekkel azonosította. A január 3-án országgyűlési határozattal jóváhagyott OFTK az eredeti tervezői változat szerint tartalmazta a funkcionális várostérségeket, mint a megyei és a települési szintek közötti területi szintet, ami a dokumentumban egyértelműen deklaráltan nem azonos a járással vagy a kistérséggel. A 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozattal végleg lezárultak az ezzel kapcsolatos kétségek, ez a dokumentum ugyanis egyértelműen rögzíti a kormány álláspontját, miszerint a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a járások alapján történjen. Ennek megfelelően a korábbi kistérségek, mint területfejlesztési szintek szerepét a járások veszik át. A fenti kormányhatározat ugyanakkor a forráskereteket is módosította. Változatlanul hagyta a megyék 2013 őszén rögzített kereteit, a megyei jogú városok keretét 65%-kal megnövelte, illetve a 2013-ban rögzített kistérségi forráskeretek helyett új, helyenként megnövelt, máshol csökkentett járási forráskereteket határozott meg. Ez a megyében a Dorogi és az Esztergomi kistérségek számára jelent negatív változást, mivel ott összességében a korábbiaknál mintegy 0,5 milliárd forinttal kisebb forráskeretre kell tervezni. Ezek a több lépésben zajló változások megyei területfejlesztési koncepció és az operatív programozás közötti összhang megteremtését és magát a programozási folyamatot is nagymértékben komplikálják. Továbbító komoly nehezítő tényező, hogy, még korábbi kormányzati-országgyűlési döntések alapján, a legtöbb helyen megszűntek azok a kistérségi szervezeti feltételek, melyek ezen a területi szinten a tervezést koordinálták. Helyettük jelenleg a LEADER-ek vannak, melyek lehatárolása erőteljesen eltér az igazgatási térségektől. A megye így a tervezés során az egyes településekkel áll kapcsolatban és a megyére hárul a felelősség, hogy kistérségi szintű stratégiák kialakítását kezdeményezze. 1.2 TERVI ELŐZMÉNYEK Európai tervezési háttér közötti időszak európai szintű tervezésének első jelentős lépése az Európa 2020 stratégiáról szóló döntés volt (lásd fent). Ennek továbbtervezésével született meg az a 11 tematikus célkitűzés, amely a hazai tervezés keretét meghatározza (lásd 80%-os szabály). Az alábbiakban a fő tematikus célkitűzéseket mutatjuk be, az 1. melléklet ezek részletes (tematikus prioritások) szerinti bemutatását tartalmazza. Ezt azért fontos ismerni, mert a pályázatok során minden esetben igazolni kell, hogy a tervezett projekt minél több tematikus prioritás megvalósulásához hozzájárul. 8

9 Az operatív programozás jogi kereteit meghatározó legfontosabb döntések csak december 17- én születtek meg, ez az országos tervezést is nagymértékben hátráltatta, hiszen még azt sem lehetett teljes bizonyossággal tudni, hogy az ország mekkora támogatási összeggel számolhat. A legfontosabb döntés az ún. Közös Stratégiai Keretről szóló rendelet, amely meghatározza a felhasználható támogatásokat és azok szabályait. Ebben a rendeletben kerültek rögzítésére a tematikus és területi forráskoncentráció elveinek érvényesítését szolgáló előírások, tovább ez a jogszabály az alapja a partnerségi Megállapodásoknak, amit mind a tagállamoknak az EU-val, mind pedig az egyes térségeknek (így a megyéknek és a megyei jogú városoknak) meg kel kötniük a saját országaikkal. A Partnerségi Megállapodások mindkét fél felelősségét rögzítik az Európa 2020 növekedési stratégia végrehajtásával kapcsolatban. A 11 tematikus célkitűzés finanszírozási struktúrája (KA: Kohéziós Alap; ERFA: Európai Regionális Fejlesztési alap, ESZA: Európai Szociális Alap. A táblázat nem tartalmazza az EMVA alapot:európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, valamint az ETHA: Európai Tengeri és Halászati Alapot melyeknek szintén a 11 tematikus célkitűzés megvalósítását kell szolgálniuk. További részletek az 1. mellékletben. ERFA ESZA KA Tematikus célok 1. kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése; 2. információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása; 3. KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása 4. az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban; 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése; 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; 7. fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; 8. foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása; 9. társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem; 10. oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése; 11. intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése Az alábbi táblázat a legfontosabb európai döntéseket foglalja össze, illetve tartalmazza azok magyar nyelvű elérési helyét. Közös Stratégiai Keret AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendelet előírja, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) támogatásait korlátozott 9

10 számú közös tematikus célkitűzésre (lásd 11 tematikus célkitűzés) kell összpontosítani az EU 2020 stratégia megvalósítása (tematikus koncentráció), valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz való hozzájárulás (területi koncentráció) érdekében. Az ESB-alapok közötti koordinációt biztosító szabályokat ír elő. Az EU2020 cél elérése érdekében bevezeti az ún. Partnerségi Megállapodás intézményét, melyben a tagállam kötelezettséget vállal előre rögzített célértékek elérésére. A tagállam ugyanilyen szerződést köt a megyékkel ahol rögzítésre kerülnek a megyék által elérendő célértékek és az ennek elérését szolgáló fejlesztési döntések. A rendelet bevezeti az Integrált Területi Beruházást (ITB, angolul ITI) és a Közösség Által Vezérelt Helyi Fejlesztés (Community Led Local Development, CLLD) intézményeit, melyek biztosítják egy program különféle alapokból történő finanszírozásának lehetőségét. Meghatározza az ERFA és az ESZA keretek nagyságát és felhasználásának szabályait, illetve előírásokat tartalmaz a többi alapra vonatkozóan is. Bővebben: Specifikus szabályokat fogalmaz meg a határon átívelő területi együttműködések vonatkozásában AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1299/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről Bővebben: 10

11 Közös Agrár- és Vidékpolitika reformja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1306/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendeletek alapja az EURÓPAI BIZOTTSÁG A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése c. COM(2010) 672/5 KÖZLEMÉNYE. Ebben rögzítésre kerülnek azok a kiemelt célok, amelyeknek elérése érdekében január 1-től meg kell kezdeni a Közös Agrár- és vidékfejlesztési Politika megreformálását: fenntartható élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés, kiegyensúlyozott területi fejlődés. Legfontosabb elem az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti koordináció erősítése, vagyis a közvetlen kifizetéseknek is hozzá kell járulniuk a vidékfejlesztési célok eléréséhez. A közelítés nem kötelezettségek formájában került jóváhagyásra az egyedi gazdák tekintetében, hanem lehetőségként, azaz a vidékfejlesztési célok érvényesítése többlettámogatáshoz jutást tesz lehetővé. Ennek áttekintése a kormány honlapján elérhető a link alatt. Új elem többek között az ún. zöldítés : a folyamat keretében keretében további földalapú támogatásra jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok. A tagállami pénzügyi keret 30%- erre az intézkedésre fordítandó. A zöldítés keretében három feltételt szükséges teljesíteni: - az állandó legelők fenntartása (7 év alatt nagysága 5%-al változtatható) - terménydiverzifikáció (10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között minimum 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig legalább 3 fajta növényt kell termeszteni) - A 15 hektárt meghaladó földterületen gazdálkodóknak ökológiai célterületet (EFA) kell kijelölnie, mely legalább öt százalékot tesz ki (ez az érték még a jövőben 7-re emelkedhet). További többlettámogatás szolgálja a generációváltást (40 évesnél fiatalabb gazdák többlettámogatása), kisgazdaságok átalány jellegű támogatásának lehetősége max euróig, illetve a nagybirtokok esetén a foglalkoztatás ösztönzése (150 ezer eurónál magasabb kifizetésre bevezetett 5% elvonásból levonhatók a munkabérek és a járulékok.) Bővebben: Horizon2020, az EU közös innovációs keretprogrmja A program jelentősége, hogy közvetlen brüsszeli támogatásokra lehet pályázni. A program 22 tématerületet határoz meg. A MEGYEI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS KIEMELNI, HOGY A 22-BŐL 7 TÉMATERÜLET AZ AGRÁRIUMRA, ÉLELMISZERIPARRA, ERDÉSZETRE, ILLETVE A KÖRNYEZETRE, A KLÍMAVÁLTOZÁSRA ÉS AZ ENERGIÁRA IRÁNYUL. Bővebben. A közös közlekedéspolitika reformja A transzeurópai közlekedési hálózatot érintő szakpolitikában bekövetkezett fordulatot az Európai Parlament és a tanács decemberi két egymást kiegészítő rendelete rögzíti. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről 11

12 Az új európai közlekedéspolitika kétszintű hálózatra épül: az átfogó- és kiemelt fontosságú csomópontokat összekötő korridorokból álló ún. törzshálózat. A közlekedéspolitika végrehajtásához az ún. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility - CEF) biztosít forrásokat, melynek révén a törzshálózat kiépülése felgyorsítható. A MEGYE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS DÖNTÉS, HOGY KOMÁROM BELVÍZI KIKÖTŐ TÖRZSHÁLÓZATKÉNT NEVESÍTETT, MKIKÖZBEN GYŐR-GÖNYŰ ÁTFOGÓ HÁLÓZATI ELEM VAGYIS A RENDSZER ALSÓBB SZINTJÉN HELYEZKEDIK EL. Bővebben: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1300/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről a Kohéziós Alapon belül EUR összegig a(z) biztosítja, hogy 1316/2013/EU rendeletben meghatározott törzshálózat minél előbb kiépülhessen. A rendelet a Kohéziós Alapok egyéb célú felhasználásának kereteit is meghatározza (környezet, energia). Bővebben: Beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete értelmében a tagállamok Operatív Programjainak prioritástengelyeket kell tartalmaznia, melyek lehatárolásához többek között feltüntetésre kell kerülnie a megfelelő beavatkozási kategóriáknak és a programozott források indikatív bontásának is. Az Európai Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelete tartalmazza a célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúrát, annak 1. táblázata ún. beavatkozási területeket nevesít, melyek sorszámokat viselnek 001-től 123-ig. A kódok kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandók, a kódok kizárólag az ESZA-ra alkalmazandók. A beavatkozási területek főbb csoportjai: Termelő beruházás; Alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és a kapcsolódó beruházások; Szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a kapcsolódó beruházás; Endogén potenciál fejlesztése; A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és bárminemű megkülönböztetés elleni fellépés; Az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe történő beruházás a készségek és az egész életen át tartó tanulás céljából; A közhatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatás; Technikai segítségnyújtás. A rendelet 123 féle beavatkozást nevesít a fenti 9 tématerületen. A finanszírozási forma tekintetében 7 típust különít el (a vissza nem térítendő támogatástól a jutalomig) Területtípus tekintetében 6+1 kategóriát határoz meg: Nagyméretű városi területek (sűrűn lakott > fős lakosság); Kisméretű városi területek (közepes népsűrűség > fős lakosság); Vidéki területek (ritkán lakott), Makro-regionális együttműködési terület; Együttműködés a nemzeti és regionális programterületek terén nemzeti összefüggésben; ESZA transznacionális együttműködés; 6+1.: Nem alkalmazható A nómenklatúra jelentősége abban áll, hogy alkalmazásával megyei területfejlesztési program szempontjából kiemelkedő szerepű Operatív Programok által támogatható műveletek nagy bizonyossággal elhatárolhatók egymástól- így például külön kódszámot visel a TEN-T törzshálózathoz tartozó vasútra, és az egyéb vasútvonalakra irányuló beavatkozás. Bővebben: Országos tervezés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A fejlesztéspolitikai dokumentum a korábbi Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tervdokumentumokat váltja fel. Rögzíti az ágazati fejlesztési- és a területfejlesztési célokat, valamint összehangolja azokat. A koncepció a as uniós tervezéshez is kiinduló alapot ad. Az OFTK céljait tekintve a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz 12

13 igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat. Kiemelt figyelmet kap Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és szerepe is. A dokumentum fontos része a településhálózat egészét integráló területi célok megfogalmazása, ami a települési önkormányzatok számára jelent fontos iránymutatást saját fejlesztéseikben. Új fejlesztéspolitikai szereplőként a megyék fejlesztési céljait is integrálja a koncepció. Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az OFTK átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Ezek megvalósítását a készülő országos ágazati és a területi operatív programok szolgálják: értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az OGY határozat ún. szakpolitikákban (tehát ágazatok által) érvényesítendő specifikus célokat és területi specifikus célokat rögzít. Szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: - versenyképes, innovatív gazdaság, - gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, - életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, - kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, - értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, - jó állam, szolgáltató állam és biztonság, - stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme. Területi specifikus célok: - az ország makro-regionális szerepének erősítése, - a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, - vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, - kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, - területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, - összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Operatív Programok Az operatív programok tervezése többkörös egyeztetési eljáráson keresztül zajlik. Az OP-k többségének 3.-4, a TOP esetében 5. verziói állnak rendelkezésre, végleges prioritás struktúrával. A Kormány május 14-én tekintette át a Brüsszelnek benyújtandó, a következő hét éves EU-s költségvetési időszak keretprogramjait és véglegesítette a fenti nyolc operatív programot. 13

14 Az ETE Programok közül elsősorban a HU-SK CBC Program érinti a megyét, melynek tematikus célkitűzéseiről januárban született döntés. Jelenleg a program egyeztetési verziója társadalmasítás alatt van. Az Európai Bizottság december 18-án egy új transznacionális együttműködési program felállítását kezdeményezte a as időszakra. A Duna Stratégia területe a Bizottság javaslata alapján lefedi Ausztriát, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Moldovát, Montenegrót, Németország két szövetségi tartományát (Baden- Württemberg és Bajorország), Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajna bizonyos területeit. A Duna Stratégia megvalósításának feltételrendszere a Duna Operatív Programban kerül kidolgozásra, amely a transznacionális együttműködés alapdokumentuma lesz a as időszakban. Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) A TOP a közötti európai uniós költségvetési ciklus ROP dokumentumát váltja fel. A TOP jelenlegi 5.0 változata véglegesítette a prioritásokat az egyes prioritások keretében tervezhető intézkedéseket és beavatkozásokat (kék szín a megyei keretből finanszírozandó beavatkozásokat jelöli): 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 9% 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 12% 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 5% 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő 10% intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 14% 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 8% 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 11% 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a 12% megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 2% 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 2% 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát 1% funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 3% 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Külön forráskerete lesz, 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva még nincs döntés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 4% 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 3% 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1% 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése 2% ÖSSZESEN: 40,3 milliárd forint A fenti arányokon belül a megye kismértékben (10%) módosíthat. Rögzítve van ugyanakkor, hogy mely fejlesztéseket lehet a májusi kormányhatározat szerinti megyei és melyeket a járási források terhére tervezni (a forráskereteket lásd a következő fejezetben). Eszerint a megyei keretből csak TOP1.1, 1.2, 1.3 továbbá TOP6.1, 6.2. intézkedések tervezhetők. Az összes többi intézkedést a járási források terhére kell tervezni. 14

15 Ennek megfelelően A megye a TOP keretéből: gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztésre 13,3 milliárd forintot Tatabánya MJV az összes többi fejlesztésre 12,4 milliárd forintot A járások összesen 14, 6 milliárd forintot fordíthatnak. JÁRÁSOK Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai ÖSSZESEN A KORMÁNYHATÁROZAT ÁLTAL ALLOKÁLT FORRÁS 5,1 milliárd 1,7 milliárd 2,6 milliárd 1,9 milliárd 0,8 milliárd 2,5 milliárd 14,6 milliárd Járások számára dedikált, pályázaton kívül hozzáférhető 14,6 milliárd forint indikatív allokációja az 1298/2014. (V. 5.) Kormányhatározat szerint. További forráshoz jutási lehetőségek Ami a TOP vonatkozásában újdonság, hogy az abba betervezett beavatkozások pályázat nélkül, tárgyalásos úton juthatnak támogatáshoz. Ugyanakkor a fejleszteni szándékozók ennek sokszorosához juthatnak hozzá, megfelelő pályázati aktivitás esetén, a ciklusban megszokott eljárásrend keretében. A költségvetési időszakban Magyarország, 305 forintos euró árfolyammal számolva, összesen 6253 milliárd Ft támogatáshoz jut a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap terhére. Emellett 3752 milliárd forint támogatás érkezik az országba az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMOGA és EMVA) támogatásából, amelyből kb milliárd Ft földalapú támogatás, 1250 milliárd Ft pedig a Vidékfejlesztési Program közötti kerete. További, nagyságrendileg 10 milliárd forinttal lehet számolni az Európai Halászati Alapból is (ennek nagyságrendje még nem ismert, 10 milliárd forint volt a közötti ciklusban). Ezeken felül lehet még számolni az Európai Területi Együttműködés (ETE) és az Európai Duna Program támogatásaival, valamint számos közvetlenül Brüsszelből pályázható K+F, civil és számos európai együttműködési, fiatalokat érintő stb. programok támogatásaival. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) összesen közel 1160 milliárd forint forráskerettel rendelkezik, ez az az összeg, amire a megyék és a megyei jogú városok (Pest megye és Budapest kivételével), a kormány által behatárolt keretek között, a TOP-k keretében tervezhetnek. Mint látható, a TOP forráskeret terhére tervezhető fejlesztések csak töredékét, kb. 16%-át teszi ki az országba érkező KA, ERFA és ESZA kereteknek és amihez a további forrásokat (EMVA stb.) nem számoltuk hozzá. A többi forráshoz a korábbi időszakokban megszokott módon jutnak az érintett célcsoportok (országos jelentőségű kiemelt projektek, pályázatok, az EMOGA keretből biztosított közvetlen földalapú támogatások, továbbá az EMVA keretből biztosított vidékfejlesztési támogatások, LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák támogatása, stb.). Szükséges tehát felhívni a figyelmet arra, hogy amikor a megyék stratégiai programot készítenek, akkor nem a 16%-ra (Komárom-Esztergom megyében, Tatabánya megyei jogú városra jutó forrásokkal 15

16 együtt összesen Ft) terveznek. A teljes tervezés elvéből kiindulva minimálisan is a TOP és a Közép-Magyarországi régió (VEKOP) forráskeretének levonása után a 6253 milliárd forintból visszamaradt 4776 milliárd forintra, továbbá az EMVA és a többi (pl. határon átnyúló OP) források rájuk eső részére. Azt, hogy egy-egy megyében mekkora összegről lehet beszélni, csak igen durva közelítéssel lehet megbecsülni, hiszen egyrészt a megye területén megvalósuló, még csak részben eldöntött nagyprojektektől függ (lásd pl. komáromi híd, vasútfejlesztések, 101-es főút-m11, vörösiszap-tározó kármentesítés, komáromi erődök, LIMES), másrészt viszont attól, hogy milyen a megyében a pályázati aktivitás. Ha mechanikusan, népességarányosan számolunk, Komárom-Esztergom megye a TOP források terhére tervezhető 40,3 milliárd forinton kívül (megyei ITB+MJV ITB+ járási források) még durván milliárd forint elköltésével, továbbá az EMVA (mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap) hazai forráskerete megye területén felhasználásra kerülő részével, azaz 38 milliárd forinttal (a földalapú támogatásokkal együtt durván 100 milliárd forinttal) végül a határon átnyúló programok forrásaival számolhat. A teljes tervezés akár 200 milliárd forinttal is kalkulálhat, mely a hét év alatt a megye területén felhasználásra kerülhet, ami nagyságrendileg a TOP forráskeret 5-6-szorosa. A megyébe jutó különféle európai források nagysága, megfelelő pályázati aktivitás, jól előkészített projektek esetén akár ezer forintot is meghaladhatja lakosonként (a földalapú támogatásokat is beleszámítva kb. 900 ezer forint). A TOP tervezés módszertana A megyei tervezéshez a Nemzetgazdasági Tervezés Hivatal Területfejlesztési Tervezési Főosztálya útmutatókat készít, melyek kiegészítik a 2018/2009. kormányrendeletben foglalt tartalmi követelményeket. Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához c. útmutatót án bocsátották a tervezők rendelkezésére, melyben bemutatásra kerül: - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése és felépítése - A megyei tervezési folyamat logikája - Megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív fejezetének kidolgozásának módja - TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozásának és továbbfejlesztésének módja és forráskerete - Ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozásának módja A án (!) elkészült Útmutató és tervezési sablon a megyei területfejlesztési program elkészítéséhez a legfrissebb iránymutatásokat tartalmazza a készülő stratégia és operatív program tematikájára vonatkozóan, Ennek alapján a már korábban elkészült dokumentumok egyes részeit újra kell strukturálni. Egyes munkarészek fölöslegessé váltak, illetve egyesek átdolgozását várja el a Központi Felügyelet. A Megyei Jogú Városok tervdokumentumainak kidolgozását az Iránymutatás a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának és végrehajtásának érdekében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához útmutató segíti a óta. 16

17 1.2.3 Megyei tervezés Helyzetfeltárás, Partnerségi terv, Területfejlesztési Koncepció Megyénk, az országos elvárásoknak megfelelve, július végére kidolgozta a 2030-ig tartó időszakra szóló Megyei Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban KEM TFK). A TFK kidolgozását a Helyzetfeltárás és Helyzetelemzés, illetve a Partnerségi terv kidolgozása előzte meg. A TFK jóváhagyása az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OFTK) parlamenti jóváhagyásának csúszása miatt joghierarchiai akadályba ütközött, ezért arra csak március 7-én kerülhetett sor (lásd: 3/2014. Közgyűlési Határozat). A koncepció összefoglalását a 2. fejezet tartalmazza Programozás A jóváhagyás előtt álló Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján már 2014 januárjában elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban KEM SP és OP) kidolgozása. A Területfejlesztési Program dokumentumait a Területfejlesztési Koncepciót is kidolgozó Város- Teampannon Kft, valamint a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. konzorciumban készíti el. A koncepció és programozás közötti lényegi különbség elméletileg abban áll, hogy a Koncepcióval a MIT? kérdésre keresünk választ, míg a stratégiai és operatív programok már a KI, HOL, HOGYAN, MIBŐL kérdést válaszolják meg. Azért mondjuk, hogy elméletileg, mert a határok a tervezés gyakorlatában nem ennyire élesek. Az időben igen szűkre szabott tervezési-partnerségi folyamat, továbbá az a tény, hogy az országos és a megyei tervezés párhuzamosan folyik és az országos terv kidolgozói sok vonatkozásban a megyékre támaszkodnak, elengedhetetlenné teszi, minden munkafázis egy kicsit előreszaladjon. Ezért tartalmaz a TFK indikatív intézkedéslistát és ezért tartalmaz a stratégiai program (SP) szintén indikatív jelleggel operatív programban pontosítandó, tovább részletezendő elemeket (pl. lásd: Intézkedések, indikatív Beavatkozások.) A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) még mindig a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A megyei indikatív javaslatok ugyanakkor a megye számára kedvező irányba befolyásolhatják a felsőbb szintű döntéseket, ezért ugyanolyan fontossággal bírnak, mint a később pontosítható tervezési dokumentumok. A fentiek valójában szintén csak egy ideálisnak feltételezhető tervezési folyamat esetén érvényesek. Jelen tervezési folyamatban a stratégiai programozás során a megyéknek már nagymértékben a finanszírozási feltételek felől kellett közelíteniük, miközben sok megye stratégiai céljai háttérbe szorultak. Többkörös egyeztetés eredményeként Komárom-Esztergom megyében sikerült a stratégiai fókuszokat nagymértékben továbbvinni a programozás során. Ennek nagyon fontos üzenete van: már a projektgyűjtés során jól látszott, hogy egyre több térségi szereplő megérti a stratégiai gondolkodás 17

18 lényegét, keresi azokat a számára is fontos fejlesztési lehetőségeket, melyekkel egyúttal a tréség egészének fejlesztéséhez is hozzá tud járulni. 1. PRIORITÁS 1.1. Intézkedés Indikatív beavatkozás Indikatív beavatkozás 1.2. Intézkedés Indikatív beavatkozás Indikatív beavatkozás s Indikatív beavatkozás s 1.3. Intézkedés Indikatív beavatkozás Indikatív beavatkozás Indikatív beavatkozás A mellékelt táblázat a Stratégiai Program (SP) struktúráját mutatja. Az SP legfelső szintjén a Prioritások állnak, melyeknek összhangban kell lenniük a Koncepció célrendszerével (lásd 3.2. fejezetben), de biztosítaniuk kell az országos operatív programokkal való összhang lehetőségét is. Az SP 6 prioritást tartalmaz. A következő szinten kerülnek megfogalmazásra az intézkedések, melyek az egyes prioritások keretében elérendő specifikus céloknak feleltethetők meg. A megyei SP prioritásonként 2-3 intézkedést (specifikuscélt) határozott meg. 2. PRIORITÁS A 3. szint valójában már az operatív program 2.1. intézkedés Indikatív beavatkozás szintű döntés része, de a tervezési folyamat Indikatív beavatkozás sajátosságai miatt jelen SP, indikatív jelleggel már a beavatkozásokra, sőt, tovább menve a lehetséges műveletekre (projekttípusokra) is kitért. Ez a megyei önkormányzat kifejezett elvárása volt annak érdekében, hogy a települési döntéshozók értsék, hogy az egyes lépések alatt körülbelül mit kell érteni még akkor is, ha azok ebben a fázisban nem teljes körűek. A megyei SP részletes bemutatását a 4. melléklet tartalmazza, míg megyei koncepcióval való összhang a 3.2 fejezetben, az SP egyéb koherencia vizsgálata pedig az 5. mellékletben olvasható). Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik. Ez jelen fázisban még mindig hiányos lesz, tekintettel a projektgyűjtés hiányosságaira, pontatlanságaira. Remélhetőleg a hiányosságok nagyobb részét a következő két hónap egyeztetései során tisztázni lehet, valamint az országos operatív programok is elkészülnek, így a ma még üres cellák, még ha indikatív jelleggel is, de kitölthetők, pontosságuk pedig jelentősen javulhat (jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján még 100 millió forintos pontosság sem garantálható!). A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ez a lehatárolás nagyobbrészt megtörtént, különösen jelentős bizonytalanságok vannak még a Vidékfejlesztési Program, a Duna Program és az Európai Területi Együttműködési Operatív Program tekintetében. Komoly problémát jelent a felszíni vízrendezéssel kapcsolatos projektek támogatási forrásának meghatározása, erre a KEHOP (környezetvédelmi ágazati források), VP (vidékfejlesztési források) és a TOP 2. prioritása is lehetőséget ad, a határok egyelőre bizonytalanok. Kockázatosnak látszik a belterületi vízrendezés esetleges TOP 2. forráskeretre (azaz a járási keretekre) terhelése, mivel az ilyen jellegű forrásigények messze meghaladják a járások kereteit, de legalábbis a nagyobb részét elvinnék. További nehézséget jelent a megyei területfejlesztés szervezeti hátterének biztosítása (a KEM 18

19 programjában megyei programmenedzsmentnek nevezzük). Erre a TOP-nak vagy más forrásnak mindenképpen kellene keretet biztosítania, hiszen e nélkül képtelenség egy megyei program végrehajtását felelősséggel felvállalni. A városok integrált városfejlesztési stratégiáinak végrehajtása során ciklusban kötelező volt fejlesztő társaságokat létrehozni, a megyéknél hasonló szervezet létrehozása, már a terület jóval nagyobb mérete, a szereplők sokasága, és a feladatok sokkal nagyobb komplexitása okán, sokszorosan indokolt lenne. Az operatív programozás második részében ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. Ezek az alábbiak lesznek: Ágazati részdokumentumok (6. melléklet) Az ágazati részdokumentumok az ágazati operatív programok forráskeretének terhére támogatandó beavatkozásokat fogják tartalmazni. Ezek a beavatkozások a stratégiai programban szereplő, különböző prioritásokhoz, illetve sajátos térségi programokon belül tervezett intézkedések keretében megvalósítható, de valamely ágazati operatív program forráskeretének terhére támogatandó beavatkozásokból állnak össze. A megyének előre láthatóan mind a hat ágazati OP keretének felhasználására készül részcsomagja. Európai, határon átnyúló OP-k keretének terhére készülő részdokumentumok Jelenleg az Európai Területi Együttműködés OP és az Európai Duna Stratégia OP kidolgozottsága még nem jutottak olyan fázisba, hogy azokra felelősen tervezni tudjunk, de tekintettel a hosszú határszakaszra, illetve a Dunának a megye életében, térszerkezetében betöltött jelentős súlyára, Komárom-Esztergom megye későbbi tervezési fázisban a készülő európai OP-k terhére is tervez részcsomagokat kidolgozni. TOP területfejlesztési részdokumentumok A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program által támogatandó beavatkozások összesítésére szolgálnak a TOP részdokumentumok. A TOP részdokumentumok a TOP prioritási struktúrája (az 5.0 változat prioritásait lásd a 3. melléklet) alapján kerülnek kidolgozásra. Ennek azonban még nem érkezett el az ideje, mert a megyei programban túl sok jelenleg a bizonytalanság. Egyrészt még messze nem teljesek a projektcsomagok (még mindig érkeznek be projektjavaslatok, illetve sok projekt adatlapja hiányos). Másrészt maga a megye is kezdeményezni fog projekteket, azonban a megye hatáskörei a végrehajtást illetően még nem világosak. Harmadrészt még a finanszírozási struktúra is változhat, az csak brüsszeli jóváhagyást követően tekinthető véglegesnek. Három TOP részdokumentum készül: megyei TOP részdokumentum, járási TOP részdokumentum, megyei jogú város (MJV) TOP részdokumentum. Ennek első lépéseként összeálltak a megyei, a járási és MJV projektcsomagok első egyeztetési változatai (a kormány 1298/2014 (V.5) határozatában jóváhagyott forráskeret: 7. melléklet, a megyei tervezés által összeállított indikatív projektcsomagok 8. melléklet) 19

20 1.2.4 Helyi szintek Tatabánya megyei jogú város ITS A megyék mellett a megyei jogú városok (MJV-k) a területfejlesztés hangsúlyos - gyakorlatilag a megyékkel azonos súlyú szereplői. A megyei jogú városok közgyűlése jóváhagyja a megyék terveit, a megyéknek be kell építeni terveikbe az MJV-k fejlesztési elképzeléseit. A megyék az MJV-k tervei vonatkozásában véleményezési joggal rendelkeznek. Komárom-Esztergom megye és Tatabánya tervezése iterációban zajlik, ami az összhang megteremtését nagymértékben megkönnyíti. A kidolgozott projektcsomagok (lásd 8. melléklet) a megye és a megyeszékhely terveinek egymásba fonódását, a szinergia lehetséges fókuszait (városhálózati csomópont térségi projektcsomagjai). Tatabányán Településfejlesztési koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása van folyamatban. Amint ez elfogadásra kerül, összefoglalása a megyei operatív programba is bekerül. Az MJV-k tervezését, a megyéktől eltérően a Belügyminisztérium településfejlesztésért felelős államtitkársága koordinálja. A megyei tervezés és az ITS struktúrája és nomenklatúrája, a felügyeleti szervek különböző megközelítéséből adódóan, némileg eltér, ami a két dokumentum közötti összhang megteremtésében okozhat némi (vélhetően nem komoly) nehézséget Járásszékhelyek Informális források szerint a Belügyminisztérium a járási székhelyek tervezésére is fog, forráskeretet biztosítani. A járásszékhelyek ITS-einek kidolgozása várhatóan csak ősszel fog indulni. A járásszékhelyek tervei ugyanakkor jelentős súllyal jelennek meg a megyei tervben (a járási forráskeretek igen nagy része ott kerül lekötésre), így az összhang biztosítása várhatóan nem fog problémát jelenteni LEADER-ek Még nem világos a LEADER-ek további sorsa. Eddigi ismereteink szerint a LEADER-ek fejlesztései CLLD típusú beavatkozások lesznek (Közösség Vezérelt Helyi Fejlesztések), azonban még nem tudni, hogy ezeket a TOP Operatív Programban meg kell-e jeleníteni, vagy a korábbiakhoz hasonlóan teljesen elkülönült tervezési folyamattal kell számolni. Jelenleg a LEADER közösségek határainak átalakítása folyik, azok nem léphetik túl a megyehatárokat. A járások fognak a vidékfejlesztés alapjaként szolgálni. Ebből logikusan következhet, hogy a TOP keretében a kistérségeknek/járásoknak dedikált forráskeretek ki fognak egészülni a Vidékfejlesztési Program LEADER forráskeretével. A forráskoncentráció elve mindenképpen indokolná, hogy a kétféle forrásra együttesen tervezhessenek, CLLD típusú fejlesztés keretében kombinálva a rendelkezésükre álló kétféle keretet. Ezzel kapcsolatos döntés azonban csak későbbre várható. 1.3 A TERVEZÉSBE BEVONT SZAKMAI SZEREPLŐK SZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGI KÖR SZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGI KÖR Petrikné Molnár Erika Farkas Zsuzsanna mb. főosztályvezető, osztályvezető KEMÖH Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya tervező-elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Pengő Julianna Németh Tamás megyei főépítész KEMÖH Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya területfejlesztési menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 20

21 Koszorú Lajos SZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGI KÖR SZAKÉRTŐ FELELŐSSÉGI KÖR Szántó Katalin PhD Gyetvai Márton vezető település és területrendezési tervező Város-Teampannon Kft. vezető település és területrendezési tervező Város-Teampannon Kft. tájtervező Város-Teampannon Kft. Pitó Enikő Fehér Sándor Bunyevácz Katalin vezető gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt. gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt. gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt. Schamberger Dóra vidékfejlesztő Bauer Zsolt vidékfejlesztő Polgár Judit Komjáthy László Schuchman Péter Mándi József Társadalomfejlesztési szakértő Üzenet Kft Közlekedési fejlesztések Partner Mérnöki Iroda Kft. Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT. Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT. Dorogi Éva Busz Tamás Károlyi János Dr. Unk Jánosné gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt. Közlekedési fejlesztések Partner Mérnöki Iroda Kft. Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT. Energetikai szakértő PYLON Kft. Kígyóssy Gábor tervező-elemző Hummel Rudolf osztályvezető KEMÖH Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi, Koordinációs és Környezetvédelmi Osztálya 1.4 AZ EDDIG LEZAJLOTT TÁRSADALMASÍTÁSI FOLYAMAT A megyei önkormányzat 2012 novemberében részletes partnerségi tervet fogadott el, párbeszédre, közös gondolkodásra késztetve a terület- és településfejlesztésben érdekelt szervezeteket. Az új szervezeti rendszer a partnerségi terv szerint nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás folyamatának is (monitorozás) is aktív szereplője lesz. A megyei területfejlesztés intézményi rendszerének fő elemei: a döntéshozás megyei közgyűlés és bizottságai, a tervezés és a fejlesztés irányítószervezete (Komárom-Esztergom megyében a közgyűlés elnöke, konzultációs partnere Tatabánya MJV polgármestere), a tervezés-fejlesztés munkaszervezete (elsősorban a Területfejlesztési és Gazdálkodási Főosztály Területfejlesztési Osztálya, de miután számos feladat az önkormányzati hivatal különféle osztályai között megosztott, így operatív munkacsoport is segíti a munkát), a részvételi tervezés szervezetei: - a fejlesztési tanácsokhoz hasonló hatáskörű és felépítésű megyén belüli szervezet, stratégiai véleményező, javaslattevő, koordináló feladatokkal felruházva (stratégiai csoport) a megye közgyűlés döntése alapján az ún. megyei Terület- és Vidékfejlesztési Kollégium (továbbiakban TEVIK) - a munkacsoportok: elnevezésük a megyei közgyűlés döntése alapján a TEVIK szakbizottságai, - LEADER közösségek, Natúrparkok, TDM szervezetek - a megye részvételével működő vagy létrehozandó térségi fejlesztési tanácsok, 21

22 - területi/tematikus műhelyek, koordinációs kerekasztalok - lakosságot közvetlenül megszólító kezdeményezések, - jogszabályban előírtak és azon túli véleményezők. A partnerségi terv alapján megalakult a Megyei Terület és Vidékfejlesztési Kollégium, megkezdték működésüket a kollégium térségi műhelyei és az ágazati szakbizottságok is, amelyek szintén aktívan közreműködtek a részvételi tervezési folyamatban. A tervezésben való részvétel különböző szintjei A tervezés igényének megfelelően különféle ad hoc workshopok is lezajlottak, sőt az utóbbi hónapokat inkább ezek jellemezték. Az egyeztetési folyamatok a parlamenti és az európai uniós képviselőválasztások idejére átmenetileg megszakadt, ebben az időben alapvetően a Központi Felügyelet (NTH), a megye és a tervezők között zajlott intenzív, szakmai szempontú egyeztetés május 31-én, az egyeztetési dokumentum közzétételét követő időszakban újra lehetőség nyílik a partnerségi terv szerinti struktúrának megfelelő egyeztetéseket lefolytatni. Egyidejűleg lezajlik a jogszabályban rögzített véleményezési eljárás. A véleményezésbe illetve az egyeztetésekben részvevők körét a 10. melléklet tartalmazza. 22

23 1.4.1 Sajátos térségi egyeztetések 1.Ábra: Megyei sajátos térségek lehatárolása A koncepcióban megfogalmazott területi célok programszintű kezeléséhez a tervezés első szakaszában egy öt sajátos térségből álló területi felosztás került megfogalmazásra. E lehatárolás alapján került megszervezésre a Bakonyalja, a Gerecse-Pilis, a Duna mente és a Kisalföld, valamint a Városhálózati Csomópont egyes programtérségeire fókuszáló egyeztetések sorozata, melyen jórészt polgármesterek, egyes esetekben helyi főépítészek, önkormányzati településfejlesztési szakértők vagy hivatali műszaki vezetők vettek részt Tematikus egyeztetések A tematikus egyeztetések között több alkalommal turizmusfejlesztési, továbbá szakképzési és foglalkoztatási fórum került lebonyolításra. A as ciklus 60% -os gazdasági fókuszú forrásmegoszlása a gazdasági szereplők megyeszékhelyen megrendezett tájékoztatása mellett önálló területi gazdaságfejlesztési fórumok megrendezését is indokolttá tette, ezek Esztergomban, Komáromban és Tatabányán kaptak helyet. 23

24 A Megyei területfejlesztési Program készítésével párhuzamosan került kidolgozásra Tatbánya Megyei Jogú Város as Integrált Településfejlesztési Stratégiája is. A tervezési folyamatok összefonódásai állandó jellegű kapcsolattartást kívánt meg a tervezők mellett az érintett döntéshozókkal is, az egyeztetéseken a Schmidt Csaba polgármester vezette tatabányai hivatalt Szabó Gyula, a Kabinet Szolgálat Stratégiai és Pályázati irodavezető képviselte. A stratégiai program egyes sajátos tematikus fókuszterületéhez kapcsolódóan hangsúlyos igény mutatkozott a specifikus kérdések tisztázására, ezért a tervezői konzorcium tagjai további egyeztető tárgyalásokat is lefolytattak. A találkozók között szerepelt az almásfüzitői vörösiszap-tározó újrahasznosítási lehetőségeiről és az ipari park fejlesztési lehetőségeiről történt egyeztetés február 12.-án, a KRFÜ-vel történt megbeszélés február 5.-én, valamint egy egyeztető tárgyalás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tankerületi igazgatójával, Berczellyné Nagy Mariannával február 18.-án Projektgyűjtés A projektgyűjtés tervezői konzorcium által rendszerezett első körében a települési önkormányzatoktól 987, a gazdasági szereplőktől 26, továbbá 53, területileg illetékes szakigazgatási szervtől - így például a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtól és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) beérkezett projektötlet került feldolgozásra. A projektgyűjtést az érdekeltek és érintettek egyeztetésen megfogalmazott igényeinek beépítése egészítette ki. A tervezés ilyen módon rugalmas iterációval közelíti egymáshoz a területfejlesztési Koncepcióban elfogadott hosszú és középtávú víziót és a helyi, jellemzően projektszinten megfogalmazott igényeket. A projektgyűjtés második körét Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség(KDRFÜ) bonyolította le, mely honlapján is felületet biztosított a fejlesztési ötleteknek, javaslatoknak április végéig összesen 438 részletes projektgyűjtő adatlap került feldolgozásra és további 729 projektötletet vettek figyelembe a tervezők Területfejlesztési háttértanulmány A megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával további fókuszált adatgyűjtésre, interjúk és elemzések elkészítésére kerülhetett sor. Ennek eredménye a Területfejlesztési háttértanulmány. Ennek legfontosabb eredményei a megye K+F teljesítményének valamint a megye fejlesztési területkínálatának feltérképezése. Az utóbbi alapján kimondható, hogy a megyében jelentős túlkínálat van mind lakó- mind pedig gazdasági célra kijelölt területekből egyaránt. A hosszú távon prognosztizált népességcsökkenési trend gyakorlatilag indokolatlanná teszi új lakóterületek kijelölését. A településüzemeltetés költségének növekedése, a környezetvédelmi szempontok és a közlekedési költségek növekedési is inkább a meglévő lakóterületek felértékelése, városokban sűrítése mellett szólnak. A megye kedvező gazdasági helyzetével sem indokolható túlkínálat van gazdasági területek tekintetében, ezért új területek kijelölése, illetve zöldmezős ingatlanok művelésből való kivonása alapinfrastruktúrával való ellátása csak nagyon kivételes esetekben indokolt. Az innovációs vizsgálat egyik érdekes tanulsága, hogy esetenként kisebb vállalkozók nincsenek tisztában azzal, hogy amit csinálnak, az innováció, fel sem merül bennük a támogatásra való pályázás, vagy elrettentik őket a pályázattal összefüggő adminisztráció, illetve bizonytalanságok. A megyében az innovációs kapacitások a nagyvállalatoknál koncentrálódnak, akik tudásközpontokkal való kapcsolataikat 24

25 egyetem hiányában jórészt a megyén kívül keresik. Mivel a kutatások egy része üzleti titok, ezek az innovációs tevékenységek kevéssé manifesztálódnak. A stratégiai és operatív program kidolgozásával összefüggő fontosabb egyeztetések TÉMA, RÉSZVEVŐK IDŐPONT Turisztikai egyeztetés (Tatabánya) november 13. Szomszéd megyék közötti egyeztetés - szlovákiai kerületek január 31. képviselőinek részvételével (Győr) Térségi egyeztetés: Bakonyalja (Tatabánya) február 3. Térségi egyeztetés: Gerecse-Pilis (Tatabánya) február 3. Térségi egyeztetés: Kisalföld (Tatabánya) február 4. Térségi egyeztetés: Duna mente (Tatabánya) február 4. Szakképzési fórum (Tatabánya) február 5. Turizmusfejlesztési fórum (Tatabánya) február 5. Tata és térsége egyeztetés (Tata) február 14. Térségi egyeztetés: Városhálózati csomópont (Tatabánya) február 18. Egyeztető tárgyalás: KLIK február 18. Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Komárom) március 3. Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Esztergom) március 4. Turisztikai konferencia (Tata) március 26. Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Tatabánya) április MÉRFÖLDKÖVEK, HATÁRIDŐK, DÖNTÉSI PONTOK MÉRFÖLDKÖVEK Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi Terv elfogadása TELJESÍTÉS IDŐPONTJA október 25. Megyei Területfejlesztési Koncepciót megalapozó helyzetértékelés november 29. elfogadása Megyei Területfejlesztési Koncepció, javaslattévő fázis célok, december 14. prioritások, tervezői változat elfogadása Megyei Területfejlesztési Koncepció javaslati fázisának lezárása április 15. Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi hatásvizsgálati eljárás december-2013 június Területfejlesztési Program prioritásstruktúráját bemutató február 28. munkaváltozat elkészítése Megyei Területfejlesztési Koncepció javaslattévő fázisának elfogadása március 7. Területfejlesztési Program struktúra egyeztetési változatának március 7. jóváhagyása a Megyei Közgyűlés által Partnerségi egyeztetések február Megyei Területfejlesztési Stratégia Területi hatásvizsgálati eljárása január-2014 május Uniós és hazai forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése június április Projektötletek értékelése Megyei Területfejlesztési Program miniszteri, államigazgatási egyeztetése és társadalmasítása Megyei Területfejlesztési Program közgyűlés általi elfogadása május eleje június-július ősz folyamán 25

26 2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZINTÉZISE 2.1 JÖVŐKÉP: STABILAN AZ ÉLVONALBAN Már a 2011-ben készült megyei területrendezési tervmódosítás megalapozó munkarészei is megállapították, hogy több vonatkozásban markáns és összehangolt intézkedésekkel a megye a országon belüli jelenlegi relatív pozíciója tartható, de nagy eséllyel nem javítható (számos mutató tekintetében a 3. legfejlettebb megye). Másrészt viszont a makrotérségi pozíciók erősítésére még számos kiaknázatlan lehetőség kínálkozik: egyrészt a fejlettebb Közép-Magyarországi régió és a második legfejlettebb Nyugat-Dunántúli régió közötti hiányzó láncszem szerepének betöltésére, másrészt a határon túli elmaradottabb térségek vonatkozásában fejlesztési, térszervezési pólusfunkciók erősítésére. A Területfejlesztési koncepció küldetése Stabilan az élvonalban három célt integrál: egyrészt a kedvező trendek, folyamatok fenntartását, folytatását, másrészt a megye globális kitettségének mérséklését, harmadrészt azon konfliktusok kezelését, hiányok felszámolását, melyek a kedvező trendek, folyamatok fenntartását akadályozzák, vagy akadályozhatják a jövőben. 2.2 KIHÍVÁSOK, KITÖRÉSI PONTOK A következő évtizedek meghatározó kihívása a gazdaság, a vállalkozások és a foglalkoztatási szint stabilitásának növelése, azaz a globális hatásoknak való kitettség csökkentése. Ennek alapvető eszközei a gazdaság és a vállalkozási struktúra diverzifikálása, az új térszerkezeti erővonalak és térségi együttműködési hálózatok kiépítése, a jelenleg is már versenyképes (autóipar, gépipar, mechatronika), illetve versenyképessé tehető hagyományos (agrárium, élelmiszeripar, energetika) és ún. jövőágazatok (IKT, zöldgazdaság, kreatív ipar) megerősítése, a képzettség és az innovációs környezet fejlesztése. A következő évtized a turisztikában rejlő páratlan lehetőségek kihasználásának időszaka lehet, ennek azonban alapvető feltétele a térségi-területi fókusz megerősítése. A megye számára jelentős kihívás a demográfiai zsugorodás, ami nem csupán a vidéki térségeket, de az ipari központokat is jellemzi (Tatabánya, Oroszlány). Míg a gazdasági központokban reális jövőkép a trend megállítása, amiben a foglalkoztatás bővítése mellett az életminőség javítása meghatározó eszköz, a vidéki térségekben inkább az alkalmazkodás útjait kell keresni. Ezen belül kiemelt feladat az elmúlt időszakban, nagyobb népesség ellátására kiépült infrastruktúra üzemeltethetősége, az üresen álló ingatlanok más célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása, a szolgáltatási színvonal fenntartása, szükség esetén a fenntarthatatlan kapacitások felszámolása (pl. üresen álló, romos, potenciális veszélyforrásnak tekinthető majorok, elhagyott ipari épületek). A klímaváltozás elsősorban a vízháztartással összefüggésben jelent komoly kockázatot, ami az egykori szénmedencék területén a bányabezárással összefüggésben újra felszínre törő források miatt már jelenleg is konfliktusforrás. A megye hagyományaiban ugyanakkor megtalálhatók a vízzel való együttélés integrált formái, melyek korszerű technológiák mellett újraéleszthetők. Az integrált vízgazdálkodás eszközeivel a víz nem csak, sőt elsősorban nem veszélyforrás, hanem új identitás, új gazdasági tevékenységek, foglalkoztatási lehetőségek, turisztikai kínálatok lehetőségét hordozza (Bakonyalja, Által-ér, Duna mente). 26

27 Az energetikai forradalomba való bekapcsolódás a megyében sokrétűen jelentkezik. Az országszerte ösztönzött energiahatékonysági fejlesztések, a megújuló energiaforrások épületekben, gyártási folyamatok során, szolgáltatások energiaigényének kielégítése során történő alkalmazása mellett (fogyasztói oldal), a megyében a meglévő erőműkapacitások élettartamának lehetséges meghosszabbítása is fontos irány (termelői oldal). A megújuló energiaforrások vonatkozásában nincsenek a megyében kitüntetett irányok, szinte bármely ma ismert megújuló erőforrás előállítására és felhasználására adottak a megye valamely térségében a lehetőségek. SWOT elemzés (forrás: KEM területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás) ERŐSSÉGEK kiemelkedő jelentőségű pán-európai közlekedési folyosók mentén fekszik, keleti fele a Budapesti, nyugati része a Győri agglomeráció része, területének nagyobb részén a dinamizáló tényezők (forgalmi folyosó, városok) egyenletesen oszlanak el gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás, jövedelmek tekintetében a megye az ország első három megyéje közé tartozik, relatíve magas az aktív keresők aránya, a szolgáltatás és kereskedelem dinamikusan fejlődik, fejlett az infrastruktúra, a közműellátottság, jelentős környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg változatos természeti adottságai (jó minőségű termőföldek, magas erdősültség, Duna stb.), energetikai, építőipari nyersanyagok és ivóvíz (karsztvíz) a gazdaság sokoldalúságában magas szinten érvényesülnek a megye gazdasági szerkezetében, foglalkoztatottságában a tőkeintenzív, exportorientált, korszerű ipari tevékenységek (jármű, gyógyszer, gépipar, elektronika) meghatározó szerepet töltenek be, a K+F+I területén jelentős a vállalkozói szféra szerepvállalása, számos ipari park és fejlesztésre alkalmas barnamezős terület található a megyében, a hagyományos iparágak többsége prosperál, technológiai fejlesztésekkel alapozzák meg versenyképességük fenntartását a megye a megújuló energiapiac egyik éllovasa, a hagyományos erőműveket a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően lépésről lépésre korszerűsítik a megye mezőgazdasága az országos átlagnál eredményesebb (jelentős tartalékokkal bíró ágazat), több, országszerte ismert élelmiszeripari, borászati termék kerül ki a megyéből jelentős építészeti és kultúrtörténeti értékek, találhatók a megyében (Limes, Komáromi erőd, Dunakanyar), Esztergom az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, Tata és Komárom az elmúlt években jelentősen fokozni tudta vonzerejét, a megye erdői a főváros környéki bakancsos turizmus kiemelt célterületei a megye az adott infrastrukturális feltételek mellett tervszerűen fejleszti a határ menti fekvésben rejlő lehetőségeket (pl. Ister-Granum EGTC, Pons Danubii EGTC, Rába-Duna-Vág EGTC) jelentősen javult a települések arculata (pl. közösségi terek, településközpontok, intézmények stb.) GYENGESÉGEK európai összehasonlításban a megye teljesítménye nem emelkedik ki látványosan az ország egészéhez képest a megye csak a régió egészével tud Európa térképén megjelenni, a régiónak nem alakult ki európai összehasonlításban markáns arculata az Esztergom-Komárom közötti Duna menti térség összetett területhasználati, környezeti, demográfiai és közlekedési konfliktusokkal küzd, a szervezeti háttér és a politikai konszenzus egyaránt hiányzik a megye gazdaságszerkezete homogenizálódott, az élelmiszer feldolgozó kapacitás csökkent, az öntözött mezőgazdasági területek aránya alacsony, jelentősen csökken az építőipar gazdaságban betöltött szerepe, alacsony az építési beruházások aránya a KKV szektor fejlettsége jelentősen elmarad a nagyvállalatokéhoz képest, a hazai KKV-k csak kis hányada tud beszállítói szerepkörhöz jutni, a megyében alacsony a vállalkozási hajlandóság a szakképzés nem megfelelően szolgálja a vállalati, befektetői igényeket, alacsony a felsőfokú képzési oktatási kapacitás, hiányzik az ipari potenciált kiszolgáló helyi felsőfokú műszaki képzés alacsony a K+F ráfordítások értéke és a K+F tevékenység, az abban foglalkoztatottak száma pedig csökken a megye rendkívül gazdag, sokoldalú turisztikai vonzerő-potenciálja ellenére a turizmus gazdasági teljesítményére utaló vendégéjszakák száma döbbenetesen alacsony öregedik a népesség, növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadása, kirekesztődése az iparvárosok népessége látványosan csökken, a falvak népességmegtartó képessége a városok környezetét leszámítva romlott, a külterületi lakott helyek halmozott infrastrukturális, életminőségi, szociális problémákkal küzdenek az urbánus térségekben hiányoznak a területfejlesztés partnerségi megoldásai, csekély az integrált, stratégiai területi szemléletre való fogékonyság, a fejlesztési tervezés során kevéssé lehet építeni a megye városai közötti együttműködésre a Bakonyalja igen jó közlekedési kapcsolatrendszere ellenére a megye belső periférikus térségének számít (továbbra is a megye elmaradottnak minősített térsége) településközi és belterületi úthálózat, valamint a vasútvonalak (vasútállomások) rossz állapotúak még mindig magas a potenciális veszélyforrások, a 27

28 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK rekultivációs hátralék, a kármentesítésre szoruló szennyezett területek, a tájsebek aránya, alacsony a szelektív hulladék-gyűjtés és a szilárd hulladék újrahasznosításának aránya, a felszíni vízfolyások vízszállító kapacitása lecsökkent, vízminőségük kifogásolható jelentősek az elmaradások a vízkárelhárítás területén, fokozódó kitettség az időjárási anomáliáknak LEHETŐSÉGEK a megye neve jól cseng az európai feldolgozóipari körökben markáns arculatú elemekből álló, sokoldalú városhálózat: (érseki várostól az iparvárosig ); a megyében működő felsőfokú oktatási intézmény markánsan fejlődik, építi a megyén belüli és kívüli kapcsolatait, a megyében megtalálhatók a klaszteresedés csírái (járműipari és fémipari klaszter szerveződött, kevés agrárvállalkozás tagja megyén kívül szerveződött klaszternek) a tervezett észak-déli irányú közúti közlekedési kapcsolatok, új határátkelési pontok (Duna-híd, teherkomp) új lehetőségeket nyitnak a megye nagytérségi kapcsolatépítésében, Komárom-Komárno európai törzshálózati kikötővé minősítése megnövelheti a térség tőkevonzó képességét, a vízi szállítás tekintetében a jelentős terhelést okozó iparágak megszűnése, az új M10 kapcsolat Esztergom és M1 között (10-es út Duna menti szakaszának tehermentesítése) és a világörökségvárományos területek felértékelődése (láasd világörökségi törvény) új lehetőségeket nyit a Dunában rejlő turisztikai lehetőségek kihasználására EU 2020 stratégia illetve hosszú távú országos szakpolitikai célok és a megyei érdekek egybeesnek (Kárpát-medencei kapcsolatok, húzóágazatok), az OTK-ban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye hét ágazatban is érintett nőnek az európai ráfordítások a mezőgazdasági, élelmiszeripari és energetikai K+F és az innováció területén Kiváló lehetőségek vannak az intermodalitás nagyobb arányú kihasználására az EGTC projektek során a megye jelentős tapasztalatot szerzett a térségi együttműködésben, a megye középső térségében erős civil szerveződések (Gerecse Natúrpark, Által-ér Szövetség) kiváló megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségek (szél, biomassza, nap); a megye fejlesztési elképzelései összhangban vannak a Duna Régió Stratégia prioritásaival; a Duna szlovákiai oldalán jelentős kikötői (Komárom), vasúti logisztikai kapacitás (Párkány) és úthálózat áll rendelkezésre; VESZÉLYEK országos összehasonlításban romló versenypozíció (beruházások, ezer lakosra jutó ipari termelés, ipari export, aktivitási ráta) a gazdasági teljesítményhez képest nem növekedik a vállalkozási hajlandóság, a megye szélsőségesen kitett a nemzetközi tőke ingadozásainak, jelentős városok Komárom, Esztergom léte túlontúl egy-egy multinacionális vállalkozástól függ a megyében gyengülnek a K+F bázisok, a piaci ingadozások gyengítik a megye innovációs teljesítményét, mivel a meglévő potenciálok néhány nagyvállalatnál koncentrálódnak Nyitra megye együttműködési hajlandósága elmarad a más szlovákiai megyékéhez képest, a határon túli kapcsolatokat biztosító nagyobb kapacitású Duna hidak megvalósulása jelentősen elhúzódhat a megfelelő szabályozás késlekedése miatt a szélerőmű parkot fejlesztő befektető elhagyja a térséget az új finanszírozási környezetben a meglévő felsőfokú oktatási intézmény ellehetetlenülhet az uniós ciklusonként újraépülő terület- és vidékfejlesztési intézményi rendszerek nem tudják a korábban kiépült rutinokat, felhalmozott tapasztalatokat kamatoztatni a Duna térségben a megszokott rutinok mentén történő rövid távra tervező fejlesztés elvághatja a struktúraváltás lehetőségét. 28

29 2.3 ÁTFOGÓ CÉLOK Komárom-Esztergom megye három átfogó cél mentén szervezi a fenti feladatok megvalósítását. Az átfogó célok vállaltan területi kötődésűek, tükrözve a megye sokféleségét, egyúttal pedig elkötelezettségét a területi szemlélet markáns érvényesítése mellett. A megye középső tengelyében egy 200 ezer fő körüli népességet elérő városhálózati csomópont kialakításának célkitűzése az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció által tervezett csapágyváros koncepcióval összhangban került megfogalmazásra. A városhálózati csomópont, mint XXI. századi urbanizált táj, gazdasági és lakóterületi vonzerő szempontjából is a határon átnyúló makrotérség versenyképes pólusává válik. A Duna menti térség új minősége célkitűzés, összhangban az Európai Unió Duna Stratégiájának célkitűzéseivel, a Duna mentét újra a megye egyik stratégiai jelentőségű térségévé kívánja fejleszteni. Elrugaszkodva az elmúlt évszázad összefüggő ipari övezetének további fenntartásához ragaszkodó stratégiáktól, a megye e térségben az Esztergomtól a nyugati megyehatárig húzódó, diverzifikált, több lábon álló társadalmi-gazdasági egységet vizionál. A zóna két meghatározó városcsoportja, a Komárom-Révkomárom-Almásfüzitő-Ács városcsoport és az Esztergom-Párkány-Dorog-Tát-Nyergesújfalu városcsoport közötti, nagy szállítóforgalom bonyolítására kevésbé alkalmas Duna menti zónában egy Dunára szerveződő, magas presztízsű lakó- és rekreációs terület, illetve környezetbarát, kreatív kis- és mikro-vállalkozási térség kibontakozásának lehetőségét látja. Ebben a vízióban a tervezett határon átívelő közlekedési kapcsolatok: komáromi híd, esztergomi teherkomp (híd), további kompok, a három világörökség-várományos terület, mint a turizmus megyei zászlóshajói és a tervezett EUROVELO meghatározó tényezők. 29

30 A megyei vidéki tájak új egyensúlyának alapja a Kisalföld, illetve a dombvidéki tájak differenciált fejlesztése. A megye kisalföldi területeinek jelenleg nem az értékén kezelt rendkívül jó mezőgazdasági adottságai és a fennmaradt termelési kultúrája, valamint a térség megújuló energiatermelésben betöltött szerepe a jövőben igen jól kihasználhatók. 30

31 A dombvidéki tájak népességmegtartó és jövedelemtermelő képessége csak a térség adottságaihoz igazodó, azt felértékelő dombvidéki tájgazdálkodás XXI. századi újraszerveződése mellett növelhető olyan mértékben, hogy az a jelenlegi Európa legtöbb vidéki térségét érintő zsugorodási trendek mérsékléséhez érdemben hozzá tudjon járulni. A XXI. századi magában foglalja az integrált vízgazdálkodást, a természetkímélő mezőgazdasági termelést, a megújuló erőforrások bővülő használatát, a gazdálkodók, valamint a környező városi piacok közötti szoros kooperációt. A KEM TFK a fenti területfejlesztési célok megvalósítása érdekében öt területi és három tematikus és egy horizontális stratégiai célkitűzést fogalmazott meg. A stratégiai célkitűzésekhez, indikatív jelleggel intézkedési javaslatokat fogalmazott meg, melyek az egyes stratégiai célok értelmezését és a továbbtervezés megalapozását szolgálják, azonban nem képezik a TFK-ról szóló döntés szerves részét. 31

32 3 STRATÉGIAI PROGRAM 3.1 A STRATÉGIAI PROGRAM STRUKTÚRÁJA március 7-én, a TFK jóváhagyásával egyidejűleg, a megyei Közgyűlés láthatta az SP első változatát. Az akkor munkaanyag 6 tematikus és 6 területi stratégiai prioritást tartalmazott. A megyei közgyűlés a tervezetet továbbdolgozásra alkalmasnak minősítette. A z időközben továbbfejlődött Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint a Központi Felügyelet (NTH) javaslatainak figyelembe vételével a prioritási struktúra rövidült, ennek ellenére a megye fő területi és gazdasági fókuszait sikerült a programozási szakaszba átmenteni. A többkörös egyeztetés nagy kihívása volt, hogy a Központi Felügyelet méltányolható egységesítési törekvései és a megye sajátosságait markánsan tükrözni képes egyedi, más megyére nem ráhúzható, a térségi szereplők ösztönzésére alkalmas tervdokumentum készítésére irányuló törekvést hogyan lehetne összhangba hozni. A megye sajátos fókuszai különösen az I. és a II. prioritásban jelennek meg markánsan. Az I. prioritás komplex módon a megye nagytérségi szerepeinek erősítését szolgálja, összhangban a koncepcióval. Komplexitása abban áll, hogy az infrastruktúrafejlesztés mellé specifikus területi fókuszú gazdaságfejlesztési beavatkozások társulnak. A prioritás keretében a megyei SP kiemelten támogatja a Kormány 1206/2014. (IV. 1.) Korm. határozatával kijelölt "Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ" fejlesztésére irányuló beavatkozásokat. Ezen intézkedéshez kapcsolódik a megye felsőfokú képzési kínálatának nagyarányú bővítése és minőségi fejlesztése. E prioritás keretében tervezett a Duna menti térség struktúraváltásának egyik fő pillére, a területszerkezeti és gazdasági megújulás: az ikervárosok térsége gazdasági és szolgáltató funkciójának megerősítése, határon átnyúló térségközpontok kialakítása illetve a jelenleg erősen zsugorodó köztes térben a jövőágazatok (IKT, innováció, kisszériás gyártás, kreatív ipar, megújuló energia stb.) megtelepedésének ösztönzése. Az innovatív zöldgazdaság kiemelt fejlesztésével a megye nagy hangsúlyt fektet a több lábon állásra, meglévő adottságaira és gazdaságszerkezeti hagyományaira építve. Európa számos országában valóságos mezőgazdasági forradalom zajlik, amelyet elsősorban a klímaváltozásra való felkészülés, a termőterületek világméretű csökkenése és a Föld népességének növekedése együttesen motivál. A megye mezőgazdasági adottságai és hagyományai, az innovatív kezdeményezések jelenléte, továbbá Győr-Moson-Sopron megye pozitív hozzáállása egy, a posztautóipari korszak alapjait lerakó innovatív agrárgazdasági együttműködéshez. A zöldgazdaság másik fontos pillére az energetika. A megyét korábbi szénbányászati hagyományai, a fennmaradt erőműkapacitások megújításának kényszere ösztönzik arra, hogy ezen a téren is innovatív utakat keressen. A II. prioritás: a megye komplex turisztikai programja melletti kiállás alapja a FTK azon felismerése, hogy elképesztően nagy a szakadék a megye turisztikai adottságai, a turizmusban rejlő potenciál és a turisztikai ipar teljesítménye között. A prioritás célja elsősorban, hogy a pontszerűen többékevésbé ismert és látogatott, de összességében rejtve maradó nemzetközi jelentőségű értékeket hálózatba szervezze, részben a meglévő (pl. zarándokutak), részben újonnan felfedezett (Által-ér) illetve újonnan kiépülő (EUROVELO) infrastruktúrákkal, részben a szervezeti háló megerősítésével. Fontos cél, hogy e hálózatokra a megye térségi jelentőségű attrakciói bekapcsolódjanak, illetve kiépüljön a különféle célcsoportok igényeit fizetőképességüknek megfelelő szintű, európai szintű gazdaságilag fenntartható! szolgáltatóhálózat. A fenntarthatóság kritériuma azt jelenti, hogy a megye csak olyan új kapacitásokat támogat, melynek létjogosultsága és gazdaságos működése 32

33 igazolható, másrészt jelentős mértékben priorizálja azokat a fejlesztéseket, melyek kulturális örökségi érték megőrzését és fenntartható hasznosítását szolgálják. A turizmus egyúttal jelentős térségfejlesztő hatású, ezért a megye turisztikai programja erősen területi fókuszú, lényegében leképezi a megyei területfejlesztési koncepció átfogó céljait. Városhálózati csomópont: XXI. századi urbanizált táj (lásd Által-ér térség), Duna mente struktúraváltása (ez tehát a struktúraváltás második pillére), a Dombvidéki tájak új egyensúlya célkitűzéssel összhangban, a turisztikai program harmadik intézkedése a sajátos gazdálkodási hagyományokat és a természeti értékeket együttesen helyezi fókuszba. A III-V. prioritás első ránézésre az országos sztenderdeknek megfelel: gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, emberi erőforrások, környezet és energia. Kiemelendő ugyanakkor a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepe a megyei SP-ben, ami ilyen értelemben mégis eltér az országos sztenderdektől. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés prioritáson belül külön intézkedés keretében jelenik meg a vidékgazdaság. A vidékfejlesztés jelentős megyei hangsúlya a turisztikai prioritásban is érvényesül, itt a három intézkedés egyike szintén kifejezetten a vidéki térségekre fókuszál, miközben a másik két intézkedés keretében is fontos vidékfejlesztési elemek találhatóak. A VI. prioritás, amely alapvetően a település integrált fejlesztéseire fókuszál, szokatlan címével egyfajta missziót fogalmaz meg: a megye olyan településfejlesztési beavatkozásokat kíván támogatni, melyek a XXI. századi kihívásokra reális, fenntartható és kreatív válaszokat adnak. A kapacitások parttalan növelése helyett az élhetőség javításának forrásait mindenekelőtt az együttműködésben és munkamegosztásban keresik. Az energiatudatosság mellett hangsúlyosan jelennek meg az újszerű, vízvisszatartásra épülő, a területen leeső vizek helyben maradását segítő műszaki megoldások, beruházásaikkal a meglévő épületek, barnamezős területeik újrahasznosítását szolgálják. Új fizikai struktúrák létrehozásával szemben a társadalmi struktúrák erősítésébe fektetnek be, illetve új fizikai struktúrák elsősorban a társadalmi kohézió erősödését szolgálják. A VI. prioritás két intézkedéséből az egyik szintén a vidéki térségekre irányul. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez némileg megnehezíti a tervezést: az országos Vidékfejlesztési Program jelentős elmaradása miatt többé-kevésbé vakon tervezünk a vidéki térségekben. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a Stratégiai program prioritásait és intézkedéseit. A stratégia részletes, táblázatos bemutatását a 4. melléklet tartalmazza, míg a szöveges, prioritásonkénti kifejtés további részleteit az Operatív Program (OP) tartalmazza. I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 33

34 III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS 3.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A STRATÉGIAI PROGRAM ÖSSZHANGJA A következő oldali ábrák a stratégiai program prioritásai és a koncepció stratégiai céljai közötti koherenciát vizsgálják. A felső táblázat a területi célok és prioritások, az alsó táblázat a specifikus célok és a horizontális cél, valamint a stratégiai program prioritásai közötti összhangot vizsgálja. Az ábrák a kapcsolódás mértékét négyfokozatú skálán értékelték: közvetlen-, erős-, kimutatható kapcsolódás és nincs kapcsolat. Tekintettel arra, hogy a területi célok a megye minden térségét lefedik, a prioritások ezen a szinten viszont tematikusak (az intézkedések illetve a beavatkozások szintjén érvényesül a területiség), így a skála utolsó eleme, vagyis, hogy nincs kapcsolat, eleve kizárt. Sőt, a stratégiai célok többsége esetében közvetlen kapcsolódás mutatható ki, vagyis az adott prioritások keretében megvalósuló beavatkozások közvetlenül szolgálják az adott stratégiai cél megvalósulását. Az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) koherenciája a megye sajátos térségeire megfogalmazott területi célokkal: városhálózati csomópont, ikervárosok, Duna mente, Kisalföld egyértelmű. E prioritás keretében csak a Dombvidék az a térség, ami kevésbé érintett. A prioritás nagytérségi közlekedési kapcsolatok kiépülését, vagy fejlesztését, határon átívelő kapcsolatok erősítését, jelentős exporttevékenységet folytató húzóágazatok fejlesztését (autóipari körzet), IKT és más jövőágazatok koncentrációjának ösztönzését a Duna mentén. A specifikus célok tekintetében a prioritás alapvetően a gazdasági infrastruktúra fejlesztésével biztosítja a célok megvalósulását. A II. prioritás keretében összeállított turizmusfejlesztési csomag kifejezetten területi fókuszú és lényegében leképezi a megyei 34

35 koncepció átfogó céljaiban megfogalmazott három térséget: a Duna menti csomag révén a Duna menti térséget és az ikervárosokat; az Által-ér révén a városhálózati csomópontot; míg a Vidéki térség csomag a Kisalföldet és Dombvidéket. A II. prioritásban különösen jelentős az H1 horizontális cél érvényesülése. A III. Stabil, versenyképes diverzifikálódó gazdaság" prioritás értelemszerűen minden területi célhoz közvetlenül kapcsolódik, hiszen mindenhol megfogalmazódtak gazdaságfejlesztési célok. Különösen erős a kapcsolódás az S5 célhoz, a III. prioritás keretében tervezett vidékgazdaság intézkedéscsomagon keresztül. Specifikus célok tekintetében is ugyanez a helyzet: a gazdaság versenyképessége, stabilitása, diverzifikációja szempontjából talán még a humán erőforrás fejlesztésnél lehet leginkábbközvetett kapcsolatról beszélni. A IV. prioritás egyértelműen kapcsolódik az S2 célkitűzéshez (humán erőforrás, társadalom, képzettség). A közvetlen megfeleltethetőség a prioritás elnevezésében is érvényesül. A IV. ugyanakkor tipikusan olyan prioritás, amit a megye egészén kell végrehajtani, ezért minden térség érintett. Hasonló a helyzet a környezetvédelmi fejlesztésekkel (V. prioritás). Ezek direkt összefüggése a specifikus célokkal csak az S1 és az S3 stratégiai célok tekintetében mutatható ki. A prioritás keretében tervezett intézkedésenként a területi fókusz más és más, így a prioritás szintjén nem definiálható. A VI. (település és várostérség-fejlesztési) prioritás szintén megyei hatókörű és a területi stratégiai célokkal (T1-T5) mutatható ki összhang, amelyeket intézkedésenként lehet nevesíteni (lásd operatív program táblák). A stratégiai program területisége tehát több stratégiai prioritás együtteseként érvényesül. A városhálózati csomópont: XXI. századi urbanizált táj elsődlegesen az I. és a II. prioritásoknak feleltethető meg, de jelentős fejlesztések köthetők hozzá az V. (vízrendezés, energetika) és a VI. (városfejlesztés). Az ikervárosok fejlesztései elsősorban az I. és a II. prioritásban érvényesülnek (határon túli együttműködés, világörökség várományos helyszínek), de jelentős árvízvédelmi fejlesztések tervezettek az V. prioritás keretében, különösen Esztergomban. A Duna menti térség struktúraváltása az I. és a II. prioritás keretében érvényesül (jövőgazdaság, EUROVELO6 kiépítése és a kerékpárút menti turisztikai fejlesztések). Az V. prioritás keretében tervezett kármentesítési beavatkozás-csomag is markánsan érinti a térséget (vörösiszaptározók). 35

36 A stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közötti koherencia bemutatása I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJA, HÁLÓZATOK, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM-FEJLESZTÉS IKERVÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE, NEMZETKÖZI TÉRSZERVEZÉS DUNA MENTE STRUKTÚRA- VÁLTÁSA KISALFÖLDI AGRÁRRÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK, NÉPESSÉG-ELTARTÓ ÉS ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE DOMBVIDÉKEK KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁSRA ÉPÜLŐ HELYI GAZDASÁGÁNAK, SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓJÁNAK ÉS ALKALMAZKODÓ- KÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE A MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉS VÁLLALKOZÁSI STRUKTÚRÁJÁNAK DIVERZIFIKÁLÁSA, KIEMELKEDŐ GAZDASÁGI POZÍCIÓJÁNAK STABILIZÁLÁSA AKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ KIBONTAKOZTATÁSA MEGLÉVŐ IPARI PARKOK HAZAI ÉS HATÁRON ÁTÍVELŐ TELEPHELYVONZÓ TÉRSÉGI HÁLÓZATOK, KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS ROZSDA- ÉS BARNAMEZŐS MUNKAMEGOSZTÁS FELÉPÍTÉSE TERÜLETEK DIFFERENCIÁLT ÚJRAHASZNOSÍTÁSA, TÁJSEBEK REHABILITÁCIÓJA II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN Közvetlen kapcsolódás Erős kapcsolódás Kimutatható kapcsolódás Nincs kapcsolódás 36

37 A megyei koncepció térségi céljai és a stratégia prioritásszinten megfogalmazott célkitűzései között rendkívül magas szintű összhang figyelhető meg. A stratégia magas hatásfokkal volt képes tematikus célkitűzéseiben lefedni és integrálni az egyes sajátos térségek fejlesztési irányait. A stratégiai struktúra a Városhálózati csomópont, az Ikervárosok és térségük, valamint a Duna mente téregységek jelentősebb fejlesztési igényét kiszolgálni képes. Alacsonyabb fokú kapcsolódások a program célrendszerével csak a Kisalföldi agrárrégió és a Dombvidékek esetében figyelhető meg. Ez utóbbi esetében a sok esetben zsugorodó térségek középtávú céljai között nem a makrotérségi beágyazódás, hanem a pozíciók stabilizálása tekinthető reális elképzelésnek, míg a Kisalföld esetében az ott önállóan is kitörési pontként érvényesülni képes agrár- és élelmiszeripari ágazat miatt kisebb jelentőséggel bír a turisztikai kínálat fejlesztésének megvalósítása. Bár a természeti értékek megőrzése, a környezetállapot javítása a megye minden téregységében érvényesítendő, a Kisalföld és a Dombvidékek fejlesztési céljai között ez kevésbé került előtérbe helyezésre. Ennek oka egyszerűen a két térségben előforduló tájsebek korlátozottabb számában keresendő. Az akut problémák kezelésének égető szüksége miatt a prioritást élvező területekhez képest értelmezhető, viszonylagos hátrasorolás okozza a szemléltető táblázatban is látható, alacsonyabb kapcsolódási szint feltüntetését. A koncepció három specifikus céljának a stratégia célrendszerével való kapcsolódása szempontjából némiképpen kilóg az ipari parkok telephelyvonzó képességének növelését, funkcióvesztett területek újrahasznosítását és tájsebek rehabilitációját szolgáló célkitűzés. Ez a másik két fő tematikus céllal szemben egy prioritással nem formál erős kapcsolódást, direkt eredményhatást ugyanis a leromlott, és/vagy megfelelő gazdasági hasznosítást nélkülöző térrészletekre az első sorban személyes- és társadalmi kapacitásfejlesztést célzó Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás prioritás nem gyakorol. Fontos kiemelni a hálózatok formálásának, az együttműködések és munkamegosztások kialakításának szerepét, az e típusú tevékenységek ugyanis minden stratégiai cél megvalósításában rendkívül hangsúlyosan megjelennek. 3.3 TERVEZÉSKÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK Társadalmi, gazdasági, környezeti hatásvizsgálat A tervezési folyamat során a területrendezési és területfejlesztési tervek tartalmi követelményeit meghatározó 218/2009. kormányrendelet szerinti komplex területi hatásvizsgálat készül. Ennek keretében a Stratégiai Program társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatát kell kidolgozni. A társadalmi és gazdasági hatásértékelésre vonatkozó követelményrendszert a 218/2009. kormányrendelet tartalmazza, míg a környezeti értékelési munkarész vonatkozásában a környezeti értékelés 2/2005 kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. Jelen tervezési folyamat sajátosságaira tekintettel a Stratégiai és az Operatív Program egyidejűleg készül a hatásvizsgálat a két munkarészt együttesen vizsgálja. A közös dokumentációt a 9. melléklet tartalmazza. 3.4 A VÉGREHAJTÁS ÉS FINANSZÍROZÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS ELJÁRÁSRENDJE Országos intézményrendszer A as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat lapján a Kormány elkötelezett abban, hogy a as programozási 37

38 időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást. A között az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódóan működtetett intézményi struktúrától jelentősen eltérő, a as időszakot levezénylő intézményrendszer kialakítása során a következő célok és alapelvek kerültek/kerülnek érvényesítésre: a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe. a között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására. Az új időszak operatív programjaihoz kapcsolódó irányító hatósági funkciók az ágazati szakpolitikákért felelős tárcákhoz kerültek. A korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben (NFÜ) működő, és egyébként a források felhasználásában meghatározó szereppel bíró irányító hatóságok (IH) szintén az egyes minisztériumok, az NFÜ horizontális egységei pedig a Miniszterelnökség (ME) szervezeti struktúrájába tagozódtak be. Az uniós forrásokkal összefüggő döntések meghozatala, így a döntési szinten megnyilvánuló koordináció a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladata. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter. A lentebbi szinteken, az irányító hatóságok tevékenységeit helyettes államtitkárok irányítják (IH vezető). Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, biztosítva függetlenségüket, feladataikat a miniszternek közvetlenül alárendelve látják el. A fenti feladatok operatív elvégzését, a tervezés jelen állásában ismert információk alapján az alábbi intézményrendszeri struktúra látja el (2014. január 1-jétől hatályos állapot szerint): Miniszterelnökség központi koordináció Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) Az IH-k a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből a közötti OP-k szakmai tartalmáért felelős szaktárcához kerültek áthelyezésre január 1-től, ezzel az ágazati szakpolitikák alakítása, az ágazati szakpolitikai stratégiák elkészítése, végrehajtása és a végrehajtáshoz szükséges források koordinációja, továbbá az ezzel járó teljes felelősség a korábbi megosztottság helyett egy kézbe került. Minisztériumok korábbi KSz-ek beintegrálódásával operatív programok közreműködő szervezeti feladatainak ellátása. Megyei Önkormányzatok, mint ún. ITB (Integrált Területi Beruházás) gazdák, felelősségi körükhöz rendelt források gesztorai Regionális Fejlesztési Ügynökségek a fenti országos ágazati programokat menedzselő szervezetekkel ellentétben - megyei önkormányzatok irányítása alatt működnek tovább. Megyei Jogú Városok dedikált feladataik, felelősségi rendszerük még kidolgozás alatt áll. 38

39 További szereplők a fejlesztéspolitikai intézményrendszerben, akik szerepe, jelen tervezési időszakban még nem tisztázott: Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. jelenlegi tervezésben 1449/2012. (X.16) Kormányhatározat alapján a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség látja el -, feladatai sokrétűek (projektek generálása, tanácsadói tevékenység stb.). LEADER HACS címmel rendelkező szervezetek év elejére várható a döntés a címek megújításáról, visszavonásáról, újra strukturálásáról. Továbbiakban is ellátnak vidékfejlesztéssel, közreműködő szerepkörrel egybevethető feladatokat. Egyéb szereplők. A hazai területi tervezés struktúrája Tervezett megyei intézményrendszer, kapcsolódó rövid távú feladatok Jogszabályi háttér A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait az évi XXI. törvény tartalmazza, de nem biztosítja sem a törvény sem végrehajtási rendelet az ehhez szükséges feltételrendszert. A megyei önkormányzat feladata a jogszabály szerint, hogy a területükön található települések és várostérségek (a legfrissebb döntések szerint a járások), továbbá a LEADER-ek és más alulról szerveződő társulások fejlesztései tervezéseit és a végrehajtást koordinálják, illetve a területükön mások által (vállalkozások, állami szervezetek) tervezett, végrehajtott fejlesztések koordinációjában együttműködjenek a 39

40 térségekben, településeken, adott esetben átvegyenek feladatokat a térségektől. A fenti felelősségi körök a tervezettek szerint két szinten valósulnak meg: 1. szint: Koordináció olyan programok felett, amelyek nem tartoznak a megye felelősségi körébe. 2. szint: Koordináció, felügyelet, szakmai háttér biztosítása olyan programok felett, amelyek a megye felelősségi körébe tartoznak. Az 1. szinten gyakorolt koordináció, az együttműködő felek közötti kapcsolatépítésre, kommunikációra információ közvetítésre épül. Jelen szinten a megyei önkormányzat és intézményei a programokban megfogalmazott és felelősségi körén kívül eső fejlesztések végrehajtását elősegíti, szükség esetén felügyeli. A 2. szinthez tartozó fejlesztések, esetén a megyei önkormányzat felelős ezen szinten megvalósuló fejlesztések koordinációjának biztosításáért, ideértve mentori és aktív lebonyolítási tevékenységet is. Jelen szinten megvalósuló beavatkozások, nagyobb felelősséget, illetve kiterjedtebb szakmai kapacitást feltételnek, amely az alábbiak szerint biztosítható. A fentiekkel összhangban, valamint hivatkozva a Háttértanulmány Komárom-Esztergom Megye gazdaságfejlesztési programjának megalapozásához - II. kutatási terület című tanulmányban foglaltakra: teljes megyét lefedő, gazdasági és területfejlesztési programmenedzsment intézményi kapacitás kiépítése, létrehozása (megye önkormányzat tulajdonában, meglévő intézményi hálózatra építve), az intézményben összpontosulna és válna nyomon követhetővé a 2. szinten megvalósuló fejlesztések lebonyolításának előrehaladása, monitoringja az intézmény zászlóshajóként biztosítaná megyei lefedettséggel mindkét szinten a szakmai hátteret, kommunikációt, információáramlást, a jó gyakorlatok megosztását és kiemelt feladatként a programmonitoringot. Az első és második fejlesztési szinten egyaránt elsődleges cél a projektfejlesztés, előkészítési tevékenység, projektek menedzselése, valamint szakértői tanácsadás, pályázatkészítés. Szintén kiemelkedően fontos a TOP forrásból táplálkozó projektek megvalósulásának nyomon követése, szükség esetén segítségnyújtása. E folyamatok maradéktalan elvégzése, teljesítése kapcsán a megyei önkormányzat szakemberei, valamint a tervezett megyei programmenedzsment iroda a teljes programozási ciklus során szorosan együtt kíván működni az alábbi szervezettekkel (lista indikatív, a főbb szereplőket nevesíti): Települési önkormányzatok (sajátos térségi fókusszal), Szomszédos megyék (Nyitra megyét is beleértve) Regionális Fejlesztés Ügynökség, Széchenyi Programiroda, Leaderek, HACS-ok, TDM-ek, EGTC-k, Natúrparkok Kormányhivatalok, intézményfenntartó-közszolgáltatók (KLIK, GYEMSZI) Vízügyi igazgatóság, Nemzeti Park, Forster Központ Vállalkozások, kamarák, klaszterek, gazdaságfejlesztő és működtető szervezetek, felső- és középfokú oktatási intézmények, munkaügyi Központ Közszolgáltatók (MVM, MÁV, NIF Zrt, Regionális Hulladékgazdálkodás, vízművek stb) Egyházak, társadalmi és civil szervezetek, stb. 40

41 Az együttműködés formai rendszerei, a tervezéssel párhuzamosan jelenleg is kialakítás alatt vannak, annak szervezeti és finanszírozási kérdései a tervezés ezen állapotában nem tisztázottak. Részletesen kidolgozásukra a tervezés következő fázisában kerül sor. A létrehozás operatív menetrendjére vonatkozó elképzelések Komárom-Esztergom megye jelenleg nem rendelkezik olyan szervezettel, amely az igen összetett feladatot végre tudná hajtani. Az egyeztetések során a településeket képviselő polgármesterek, alpolgármesterek, főépítészek stb részéről is felmerült az igény, hogy sokkal direktebb koordinációra lenne szükségük, mint amit a megye ma, jelenlegi kapacitásával, képes biztosítani. Mivel e probléma kezelésére egyelőre nem érkezett megnyugtató központi iránymutatás, a megye, a szakértők javaslatára, a Stratégiai és Operatív program keretében betervezte egy megyei programmenezsment (munkanév!) szervezet létrehozását (lásd Stratégiai program III. prioritás 1. intézkedés: Gazdaság- és területfejlesztési intézményi kapacitásépítés és fejlesztés. A szakértői javaslat szerint a programmenedzsment egyrészt egy kis létszámú megyei szintű koordinációs szervezetből áll, másrészt azokból a térségi szereplőkből, akik a saját területükön eredményes munkát végeznek (Gazdaságfejlesztő szervezetek, LEADER-ek, TDM-ek, Natúrpark, átmentett kistérségi szervezetek stb), harmadrészt a szervezetek által eddig nem lefedett tématerületekkel összefüggő végrehajtás céljára létrehozott megyei hatáskörű szervezetre. A megyei szervezet hálózatba szervezi a szereplőket (intranet felépítése, működtetése), biztosítja az információáramlást, a kommunikációt és az együttműködést a különböző térségek azonos feladatokat ellátó szervezetei valamint az egy térségben működő különböző szereplők között gyűjti az adatokat a programszintű monitoringhoz, illetve közreműködik olyan beavatkozások végrehajtásához, melyekhez hiányzik a megyében a kapacitás. A megyei szervezet kiemelt tevékenysége a saját munkatársai és a helyi szervezetek munkatársainak továbbképzése, tréningek szervezése, a szakmai tanácsadás feltételeinek biztosítása. Még az új munkaszervezeti egység létrehozása sem jelen feltétlenül fizikailag új szervezetet: pl. egy megyei turisztikai ügynökségi feladatot jó eséllyel egy meglévő TDM, egy-két támogatott többlet munkatárssal kiválóan el tud látni, hiszen nem a meglévő TDM-ek helyett kell működnie, hanem ernyőszervezeti funkciót kell ellátnia. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben egy ilyen megyei szervezeti hatáskör valamely meglévő térségi szereplőhöz kerül telepítésre, az valóban az egész megyéért tevékenykedjen és az általa koordinált helyi szervezetek elfogadják, együttműködjenek vele. Nincs szükség minden megyei koordinációt igénylő feladat esetében megyei hatáskörű szervezetre, hiszen egy-egy tématerület kifejezetten adott térséghez kötődik. Elképzelhető például, hogy a Gerecse-Pilis-Vértes REL (Rövid Ellátási Lánc) ügynökségi szerepét a Gerecse Natúrpark látja el, vagy akár az a szociális szövetkezet, melynek létrehozására Tata város nyújtott be projektjavaslatot. A Kisalföld-Bakonyalja REL koordináció vonatkozásában viszont lehetséges, hogy a megyei koordinációra szükség van. Nyitott kérdés, hogy a jogi-finanszírozási környezet mit enged meg, vizsgálni kell célszerűségi, hatékonysági szempontokat, de akár egy ilyen szervezet telepítésének területfejlesztési hatásait is (szinergiahatás). 41

42 Telepíthető-e egy megyei innovációs ügynökségi hatáskör például az EDUTUS főiskolához, a Tatabányán létrehozandó Kreatív Alkotóházhoz vagy egy almásfüzitői új inkubátorházhoz, vagy akár egy Ács-Bábolna Smart-City programirodához? Ez például a győri Széchenyi Egyetemmel való együttműködés szempontjából egy kedvező alternatíva lehet. Kérdéses ugyanakkor, hogy ilyen szervezetek el tudnak-e látni megyei szintű feladatot, vagy látókörük csak saját térségükre fog a gyakorlatban kiterjedni. A fentiek azt mutatják, hogy egy rendkívül rugalmas, a kezdeti időszakban a try and error lehetőségét is magában hordozó szervezeti hálót szükséges felépíteni, amelyben a hibák gyorsan, zökkenőmentesen kiszűrhetők, korrigálhatók. Azonnali feladatok Ad1. A szervezeti háló kitalálására javasolt egy, a TEVIK alá rendelt szakbizottságot felállítani, mely feladata a döntés előkészítés felügyelete. A szakbizottságban ott lennének mindazon megyei szervezetek képviselői, melyek ma a megyében valamiféle térségi hatáskörű település- vagy térségfejlesztő tevékenységet látnak el, továbbá meghívást kap az RFÜ, a megyei Széchenyi Programiroda és az NTH megyét koordináló munkatársai, akik a Központi Felügyelet elképzelései és a megyei elképzelések közötti összhangot biztosítják. Ad2. Megyei lobbi feladatként is megfogalmazandó, hogy az uniós alapok fogadását biztosító intézményrendszer kialakítására vonatkozó jelenleg folyó jogalkotói és szabályzási munka eredményeként létrejövő rendszerben a megyei szinthez kapcsolódó területfejlesztési tevékenység minőségi elvégezésében kulcs szerepe van a tervezett megyei szervezetnek, ehhez kapcsolódóan a különböző szintek közti munkamegosztásban és kooperációban is. Ad3. A Háttértanulmány vonatkozó munkarészének kiterjesztése egyrészt azokra a szervezetekre, melyek nem a klasszikus értelmemben vett gazdaságfejlesztési feladatot látnak el, de térség- illetve fejlesztési feladatot betöltenek, másrészt azokra a kérdésekre, melyek az elmúlt néhány hónapban újonnan felmerültek és a programmenedzsment szervezet felállítása szempontjából fontosak lehetnek A program finanszírozási háttere Európai uniós alapok A hazai operatív programok az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozódnak. A megyei operatív program megvalósításához forráslehetőségek állnak továbbá rendelkezésre az EGT, Norvég Alap, Svájci hozzájárulás, South-East Europe, Central Europe, Interreg IVC és HORIZON 2020 programokból Hazai, területi együttműködési illetve makrotérségi operatív programok Az operatív programok megvalósulását szolgáló közreműködő szervezeti (KSZ) feladatokat a szakminisztériumok látják el belső erőforrásaikra támaszkodva, részben a korábbi KSZ-ek humán és tárgyi eszközeire alapozva, részben új struktúrák kiépítésével. A kohéziós politika SA (strukturális alapok: (ERFA, ESZA) és KA (kohéziós alapok) forrásaiból 42

43 finanszírozott hazai operatív programok, valamint a vidékfejlesztési (EMVA) és halászati (ETHA) alap programjainak tervezésére és végrehajtására egyaránt kiterjed a központi koordináció. Az Európai Bizottság részére az alábbi hazai operatív programok kerültek benyújtásra, amelyek lefedik a teljes finanszírozási alapok nyújtotta perspektívákat: PROGRAMOK OP RÖVIDÍTÉS EU ALAPOK Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program TOP ERFA: 88% ESZA:12% GINOP ERFA: 79% ESZA: 21% VEKOP ERFA: 68% ESZA: 32% KEHOP KA: 97% ERFA: 3% IKOP KA: 96% ERFA: 4% CEF Vidékfejlesztési Program VP EMVA: 100% Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Közigazgatás-és Közszolgálatfejlesztés Operatív Program MAHOP ETHA EFOP ERFA: 36% ESZA: 64% KÖFOP ERFA: 78% ESZA: 18% KA: 3% HU-SK CBC n.a. IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Miniszterelnökség Hungarian-Slovakian Cross Border Cooperation Program Miniszterelnökség Duna Operatív Program n.a. Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Forrás: Partnerségi Megállapodás tervezete 3.5 MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI TERV A programszintű és prioritásszintű indikátorok, mérési módszere A stratégiai és operatív programban lefektetett célok teljesülése által elvárt eredmények, zálogai a megye hosszú távú fejlődésének biztosításában. Ahhoz, hogy a megvalósítandó intézkedések / beavatkozások / prioritások hozadékai mérhetőek és nyomon követhetőek legyenek, indikátorok rögzítése és teljesülésük mérése válik szükségessé. A Stratégiai és Operatív program részletesen (beavatkozási szintig) tartalmazza az egyes fejlesztések által indukált hatás és eredményindikátorokat. Ennek megfelelően az indikátorkészlet kialakítása, döntően a megyei hatáskörbe tartozó programok esetén megtörtént (lásd Stratégia és OP releváns fejezetei), finomhangolásuk a tervezés következő fázisában történik meg. 43

44 A végrehajtás eredményességének vizsgálatához kapcsolódóan, az alábbi főbb feladatok határozhatóak meg: Éves munkaterv (akcióterv) készítése szükséges az OP előrehaladása okán, Szükséges a monitoring rendszer keretszabályozásának kidolgozása (minél részletesebben), Éves monitoring jelentés készítése, annak tartalmának meghatározása. Jelen tervezési fázisban egy időközi és egy utólagos értékelés elvégzése prognosztizálható, az előbbi , míg az utóbbi ben esedékes. Az értékelést egy külső független szervezet szükséges, hogy lefolytassa. 44

45 4 OPERATÍV PROGRAM 4.1 ÖSSZEFOGLALÁS, TERVEZÉS HÁTTERE Jelen dokumentum Komárom-Esztergom megye területfejlesztési operatív programjának első olvasatát tartalmazza. Az operatív programban rengeteg még bizonytalan bemenő információval kellett dolgozni, ezért számos helyen üres cellákat talál az olvasó. Ezeket azért tartottuk szükségesnek szerepeltetni, hogy minden szereplő lássa, hol vannak még teendők, hiányosságok. A részletes, stratégiai prioritások szerinti leírást a 4.4. fejezetben a leírás rendszerének bemutatása, egyfajta olvasási útmutató előzi meg. 4.2 TÁMOGATÁS SEGÍTSÉGÉVEL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK A közötti költségvetési ciklusban is várható, hogy a beruházások igen nagy része európai uniós társfinanszírozással fog megvalósulni. Különösen igaz ez a közszféra beruházásaira, ahol a közötti ciklusban az európai uniós források nélkül gyakorlatilag semmiféle fejlesztés nem tudott volna megvalósulni. Az operatív program, néhány olyan projekttípus kivételével, mely esetében gyakorlatilag kizárt az uniós források felhasználása (pl. városi sportközpontok építése), csak uniós társfinanszírozású programokat tervez. Ezek részletes leírását a 4.4. fejezet tartalmazza. A támogatás segítségével megvalósuló programok indikatív költségének előzetes összesítése az 5. fejezet végén található, ehhez részletes magyarázat a költségtáblák előtt, az 5. fejezetben olvasható. 4.3 A VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI TERVEI A Komárom-Esztergom megyében működő vállalkozások aktív partneri résztvevői a időszakra vonatkozó megyei tervezési folyamatnak. A fejlesztési igények és lehetőségek összehangolása több hónapig tartó közös gondolkodást követel, amely célja azon hasznosítási, fejlesztési változatok megtalálása, melyek alapját képezhetik a megalapozott döntések meghozatalának. Hivatkozva a as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra című KDRFÜ által készített kimutatás megállapításaira, Komárom-Esztergom megyét tekintve a több mint 140 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás harmada GOP, közel negyede pedig KDOP, illetve KEOP forrásból származik. A vállalkozások megyei aktivitását jól tükrözi, hogy az egy főre jutó támogatás összege a régión belül a legmagasabb (149 e Ft), amely források közel harmada közvetlenül is a megye gazdaságfejlesztését szolgálta. A vállalkozások a fejlesztési terveiket sok esetben üzleti titokként kérik kezelni, ezért külön személyes interjúk, valamint ágazati gazdasági fórumokat kerültek lefolytatásra. Sok esetben azonban a vállalkozások még ilyen körülmények között is információt csupán általánosságok szintjén közöltek, és olyan projektötleteket vázoltak, melyek egy-egy iparágra vagy a vállalkozások egy-egy életszakaszára jellemző fejlesztéseket tartalmaztak. A fenti folyamatok keretében megyei és lokális szintű fejlesztési projektek gyűjtése folyt, úgy az önkormányzatok, mint a vállalati szféra körében, ennek értékelése a következőképpen foglalható össze. 45

46 A magas ipari, termelő vállalkozásoknak köszönhetően, amelyek többségében vállalti életciklusuk növekedési szakaszában találhatóak, gépek, berendezés beszerzésével a termelési kapacitások bővítését jelölték meg első számú célként, illetve a termelési költségek racionalizálását, amelyet energiahatékonysági beruházásokkal kívánnak biztosítani. A klasszikus telephely fejlesztési témájú elképzeléseken túl, a megyében (többségében külföldi tulajdonú) működő vállalkozások, nagyvállalatok innovációs projekteket is definiáltak, amely fejlesztési irány teljességgel összhangban van a megyei célokkal. A projektötletek közül hiányoznak a klaszter- vagy hálózatfejlesztési ötletek, az alulról építkező munkaerő-fejlesztési javaslatok, az információtechnológia terület fejlesztése. A többkörös, kamarák bevonásával történt projektgyűjtés ellenére hiányoznak a kereskedelmi, szállásadó, vendéglátó, piaci alapú humánszolgáltatások és az üzleti szolgáltatók (tanácsadó cégek, kreatív ipar: tervezők, marketing, média, néhány kivételtől eltekintve az IKT szektor, biztonsági szolgáltatások, stb.). A mezőgazdasági ágazatban működő társaságok köréből, a megyei koncepcióbeli hangsúlyos szerepe ellenére, nagyon kevés projektjavaslat érkezett, noha ezek igen fontos, a koncepció megvalósítását nagymértékben segítő projektekről van szó (ugyanez vonatkozik a kevés számú IKT-szektortól érkező javaslatra). Az élelmiszeripar, a kisebb gazdaságok szereplői aktív telephely korszerűsítés és tároló kapacitásfejlesztésben gondolkodnak, e fejlesztéseknél megjelentek a hálózatos és közös, nem pontszerű fejlesztések egyaránt. Ezek többségével kapcsolatban sem sikerült azonban olyan jellegű információkhoz hozzájutni, amelyek alapján az országos tervezéskoordináció által elvárt megyei szintű költségigény megbecsülhető lenne. A projektgyűjtés során felmerült elképzelések tartalmaztak turisztikai attrakciófejlesztésre irányuló projekteket, ezek azonban, egyelten kivétellel (!) nem a piaci szereplőktől érkeztek. 4.4 TERVEZETT FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA A MEGYEI PRIORITÁSOK SZERINT Az alábbi fejezet az operatív program legfontosabb része, ez tartalmazza az egyes prioritások keretében megvalósuló fejlesztések részleteit, a következő felépítésben: A címhierarchia 3. szintjén jelenik meg a prioritások száma (I. prioritás: 4.4.1; II. prioritás: ; III. prioritás:4.4.3.;.) Ezt követi a prioritások címe, majd a táblázatban a következő munkarészek: indoklás és tartalom; kapcsolódás a megyei célrendszerhez; kapcsolódás az EU releváns célkitűzéseihez és prioritásaihoz; kapcsolódás az EU társfinanszírozású hazai OP-khoz; a prioritás szintű hatásindikátorok, amelyek az Európa2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzésével összhangban kerültek meghatározásra (ez alapján tudja majd a megye a Partnerségi Megállapodást megkötni a Kormánnyal); a prioritás megvalósítását szolgáló intézkedések összefoglaló adatai. A címhierarchia 4. szintjén az intézkedések részletezésének feladatai állnak. Ennek megfelelően: alfejezet: Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások, a alfejezet: A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások, és így tovább. 46

47 Ez az alfejezet az alábbiakat tartalmazza, intézkedésenként külön táblázatban: - az intézkedés címét; leírását, indoklását; - az intézkedés főbb adatait (területi relevancia, potenciális kedvezményezettek köre, az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, az intézkedés szintű hatásindikátorok) - beavatkozások: a megye saját felelősségi körébe tartozó beavatkozások, a megye felelősségi körén kívül eső, a célok eléréséhez tartozó beavatkozások - kapcsolódó kiemelt vagy nagyprojektek alfejezet tartalma: Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása; alfejezet tartalma: A II. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása, és így tovább Ebben a fejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: - beavatkozások megnevezése - kedvezményezettek köre - javasolt területi fókusz - finanszírozási forrás (TOP, OP, hazai forrás) - becsült költségigény alfejezet: Az I. prioritás keretében megvalósuló beavatkozások indikátorainak összefoglalása alfejezet: A II. prioritás keretében megvalósuló beavatkozások indikátorainak összefoglalása és így tovább Ebben az alfejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: - A beavatkozás megnevezése - Outputindikátorok - Outputindikátorokhoz tartozó mértékegység - Eredményindikátorok - Eredményindikátorokhoz tartozó mértékegység alfejezet: Az I. prioritás keretében megvalósítandó beavatkozások indikatív ütemezése (GANTT diagram); alfejezet: A II. prioritás keretében megvalósítandó beavatkozások indikatív ütemezése (GANTT diagram); és így tovább. Ebben az alfejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: - Beavatkozás neve - A beavatkozás végrehajtásának ideje éves bontásban. A jelenlegi egyeztetési dokumentum még sok hiányosságot tartalmaz, a táblázatok hiánytalan kitöltésére csak ősszel, a részdokumentumok elkészítésének III. fázisában lesz mód. Emlékeztetőül bemutatjuk még egyszer a prioritások és az intézkedések áttekintését: I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 47

48 II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS 48

49 4.4.1 I. prioritás: A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Európa gazdasági erőközpontja Közép-Európa irányába látszik eltolódni, miközben a megye rajta van azon az egyetlen nagy fejlődési tengelyen (IV. Helsinki folyosó), mely Magyarországot ezzel az erősödő centrummal összeköti. A közép-európai irányt erősíti az Európai Duna Régió Stratégia, amely kifejezetten a Duna-térség Európán belüli pozíciójának megerősítését szolgálja. Ebben az összefüggésben a Bécs/ Pozsony-Budapest zóna, mint potenciális gravitációs központrégió, kiemelt szerepet játszik. A mintegy 170 ezer lakosú Tatabánya-Tata-Oroszlány-Komárom városhálózati csomópont és a Duna menti ikervárosok makrotérségi kapcsolatainak és elérhetőségének továbbfejlesztése, a környező régióközpontok (Budapest, Győr, Székesfehérvár, Nyitra) elérhetőségének javítása, az intelligens, környezettudatos szállítási rendszerek fejlesztése, valamint a jelenlegi és a potenciális húzóágazatok nagytérségi beágyazódásának egymással összehangolt fejlesztése a megye és az ország(!) versenyképességi pozíciójának megőrzése szempontjából meghatározó prioritás. Az új hazai területpolitika a korábbi gyakorlatilag kudarcos felzárkóztatás helyett az ország európai pozíciójának javítására helyezi át a hangsúlyt. Elsősorban azokra a térségekre, tematikákra kíván fókuszálni, melyekben jelentős húzóerő és kitörési lehetőség rejlik. A felzárkóztatás helyett a spinoff, azaz a továbbgyűrűző hatás fog előtérbe kerülni az elmaradottabb térségek vonatkozásában. Az OFTK-ban nevesített stratégiai ágazatok közül a megye különösen a járműipar, gépipar, mechatronika területén erős, de kiemelkedő potenciállal rendelkezik az agrárium-élelmiszeripar, a gyógyszeripar és az energiaipar, illetve a komplexitása miatt önálló prioritásként kezelt turizmus területén is. A Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról szóló 1206/2014. (IV. 1.) kormányhatározat biztosítja a megye céljainak megvalósításához szükséges kormányzati-politikai támogatást. Az országos területpolitikai célrendszerben hangsúlyos szerepű felsőfokú oktatás-képzés, és az általa generált K+F potenciálok a megyei stratégia I. prioritásában meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK tervezet Budapestet kiegészítő km-es belső ipari-logisztikai gyűrű részeként kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata-Oroszlány városegyüttest és Esztergom-Párkány illetve Komárom- Komarno ikerváros-térségeket. Az ország egyetlen olyan megyéje Komárom-Esztergom, melyet a Budapesti agglomeráció (metropolisztérség), illetve a Győri agglomerálódó térség egyaránt érint. Az ún. csapágyvárosi gyűrű és a külső városgyűrű Komárom-Komarno térségében átfedi egymást, ami a tervezett hídépítésnek különös jelentőséget ad. A kárpát-medencei kohézió újraépítésére irányuló területpolitikai célkitűzéshez a megye a Duna menti térsége struktúraváltásával, a Duna és a megye kapcsolatának újrapozícionálásával kíván hozzájárulni. A Duna menti térség struktúraváltása melletti megyei területpolitikai elkötelezettséget támasztja alá, hogy a térség mind az I. prioritás keretében, beavatkozási szinten, mind a II. prioritás keretében, intézkedés szinten, nevesítésre kerül. Az európai-globális trendek fényében fel kell készülni arra, hogy a járműipar húzó szerepe térségünkben korlátozott ideig fog tartani, már most szükséges az azt követő időszakra tervezni. Ebben a Duna térségben kibontakozni látszó IKT szektor (Komárom, Ács) és a hagyományokkal 49

50 rendelkező gyógyszeripar mellett (Dorog) az összefoglaló néven zöldgazdaságban, specifikusan az agrár- és élelmiszervertikumban és az energiaiparban vannak meg a helyi termelési tradíciókban és innovációs készségben gyökerező kibontakozási lehetőségek. A negyedik ígéretes pillér a turizmus, a fejlesztések komplexitása és a szereplők sokfélesége miatt külön prioritás keretében programozott. Az I. Prioritás két intézkedéscsomagot tartalmaz, melyek közül az 1.1. intézkedés a nagytérségi beágyazódást szolgáló közlekedésfejlesztési beavatkozásokat, az 1.2. intézkedés a nagytérségi beágyazódás szempontjából három kiemelt jelentőségű gazdaságfejlesztési térség illetve ágazat: a tematikus-ágazati fókuszú járműipari (gépipari, mechatronikai) körzet, a területi fókuszú Duna térség, és a területi és tematikus fókuszt egyesítő ígéretes zöldgazdaság fejlesztését szolgáló beavatkozásokat foglalja magában. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ Európai Duna Stratégia OP, ETE, EFOP, GINOP, IKOP, KEHOP, VP PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK Foglalkoztatottsági arány növelése a évesek körében A kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra fordított források növelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 év közötti lakosok arányának növelése 50

51 A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület 1.1. A megye nagytérségi integrációját erősítő vasúti, közúti és vízi közlekedésfejlesztések, kapacitásbővítések 1.2. Nagytérségi beágyazódást erősítő kiemelt gazdaságfejlesztési térségek és ágazatok OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN IKOP 1,2,3 (TOP 1, szükség esetén megyei, MJV) Duna Stratégia OP, ETE OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN EFOP3, ETE, Európai Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 5, 7, KEHOP1, 5, VP1, 2, 3, 4, 5. ÖSSZES Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK A megye makrotérségi beágyazódásának megerősítését szolgáló közlekedési beavatkozások a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) meghatározó elemei. A beavatkozások nagyvonalakban három célt szolgálnak: - A Bécs/Pozsony-Budapest közlekedési folyosó kapacitásbővítése, mely folyosó az ország európai kapcsolatrendszerének legnagyobb terhelésű eleme. Ez magában foglalja mind a vasúti kapacitás, mind a közúti kapacitás bővítését; - Az M1 autópálya gazdaságfejlesztő hatásának továbbgyűrűztetése a megye kevésbé fejlett (Vértes-Bakonyalja) illetve nagytérségi közlekedési árnyékhelyzetben lévő (Esztergom-Dorog térsége) területeire; egyidejűleg az alapvetően kelet-nyugati irányultságú Bécs/Pozsony-Budapest folyosó mellett, ahhoz kapcsolódva, a Dunántúl észak-déli kapcsolatrendszerének erősítése a Székesfehérvár-Mór-Kisbér-Nyitra nyomvonalon, illetve a közlekedési szakma számos képviselője által támogatott alternatív V/C folyosó, Esztergom-Léva nyomvonalon. E fejlesztések meghatározó elemei a komáromi híd és az esztergomi teherkomp. Az észak-déli, határon átívelő kapcsolatok új kompok révén is javulnak. - A városhálózati csomóponton belüli hálózati rendszereknek a kialakult térszerkezettel összhangba hozása, ami egyrészt magában foglalja az 1-es főút új OTrT szerinti kiépítését, valamint egy elővárosi intermodális közösségi közlekedési rendszer kialakítását. Az intézkedésen belül a beavatkozások (projektcsomagok) a fenti területi fókuszú megközelítéssel szemben, finanszírozási fókuszú megközelítéssel lettek kialakítva. Ez megkövetelte a tisztán közútfejlesztések és a legalább 50%-ban kötött pályás szolgáltatásokat érintő beavatkozások elkülönítését. A fejlesztések nagyrészt ágazati forrásból, kiemelt projektenként valósulnak meg, de kisebb kiegészítő fejlesztésekhez TOP forrásra is szükség lehet. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális A megye minden járása érintett NIF Zrt, MÁV Zrt, esetleg Tatabánya mjv önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány, Dorog, 51

52 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok Esztergom, Komárom önkormányzata Nagyobbrészt a NIF Zrt és a MÁV Zrt projektgazdaként felelős a projektek megtervezéséért és végrehajtásáért. Szükség esetén a felsorolt önkormányzatok is lehetnek projektgazdák kisebb, kiegészítő projektekben. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Szükség szerint kiegészítő TOP 1, TOP 2, TOP 3 fejlesztések Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése - Kötött pályás és ötven százalékot meghaladó mértékben kötött pályához kapcsolódó, intermodalitás feltételeinek kiépítését szolgáló fejlesztések IKOP 2 - A térségi közösségi közlekedés rendszerszintű összehangolása a városhálózati csomópont területén IKOP Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése - A megye vidéki térségeinek makrotérségi elérhetősége IKOP 1 - Az esztergomi-dorogi térség makrotérségi elérhetősége IKOP 1-1-es főút új OTrT szerinti nyomvonalának kiépítése, a városhálózati csomópont gazdasági kohéziójának erősítése IKOP 1 52

53 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT Biatorbágy Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: - Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne - Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése - A csend kolostora. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem LIMES szövetség fejlesztései Oroszlányi erőmű korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztések Tatabányai fűtőmű bővítése III. ütem Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések 53

54 1.2. intézkedés NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Az intézkedés közvetlen célja a megye kelet-közép-európai pozíciójának megerősítése, stabil, több lábon álló versenyképességének erősítése. Az intézkedés egyrészt a "Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról" szóló a 1206/2014. (IV. 1.) kormányhatározattal kapcsolatos fejlesztésekre fókuszál: a nagytérségi beágyazódást szolgáló járműipari, gépipari és mechatronikai kapacitások, valamint szolgáltatások továbbfejlesztése az aktuális hazai gazdaságpolitikában rejlő lehetőségekre épít. A Duna Régió Stratégia kedvező hátszelet biztosít a megye Duna menti térségének újrapozícionálására. A térségben struktúraváltás zajlik, az új határkapcsolatok és a csatlakozó közútfejlesztések az évek óta tervezés alatt álló Ister Granum régió fejlesztéseinek elindulására, Komárom-Komárno számára a hármas intermodalitás új lehetőségeinek kibontakoztatására nyílnak meg a lehetőségek. A Duna mentén ól érzékelhető a megyei átlagot jóval meghaladó jövőágazat -i jelenlét, tovább lehetőségek is adottak. Ezen ágazatok és szereplők (ICT szektor, gyógyszeripar, bioélelmiszer) ösztönzése és legmagasabb szintű kihasználása a megye kiemelt stratégiai célja. Jövőbeli lehetőségek a megújuló energetikára épülő jövőágazatok vagy az üveg- és papíripari hagyományokra épülő kreatív ipar. A Duna menti fejlesztések támogatása során alapvető kritérium, hogy a kiépülő észak-déli kapcsolatok közvetlen térségén kívüli helyszíneken csak kis szállítási igényű, viszont az alulhasznosított barnamezős területek felértékeléséhez hozzájárulni képes vállalkozások telepedjenek meg. A rendszerváltás előtt a megye két kiemelkedő ágazata volt a mezőgazdaság és az energiaipar. A megye rendszerváltás utáni gazdasági struktúraváltása átmenetileg háttérbe szorította ezeket az ágazatokat, melyekben időközben szintén jelentős belső struktúraváltása zajlott le. A változás emblematikus megnyilvánulása a kisalföldi szélkerék erdő. A legutóbbi években e két ágazathoz kapcsolódó K+F az európai innováció zászlóshajói közé tartoznak, mindkét szektor tekintetében Európában forradalom zajlik, megye vállalkozások az ország egyik vezető innovációs klaszterének tagjai. A megye, ha időben csatlakozik, az ország térségei között e területeken jelentős szereplővé válhat. A Duna menti jövőgazdaság mellett e két ágazat is a poszt-autóipari gazdaság zászlóshajói közé tartozhat. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok Tatabánya-Esztergom járműipari körzet által érintett települések (később kerül lehatárolásra), Duna menti térség, Kisalföld, jelentős agrár- és élelmiszeripari központok, határon átnyúló KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, EDUTUS Főiskola, megyei programmenedzsment, tatabányai GFSZ/Ister Granum szervezet, szakképző intézmények, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, megyei kormányhivatal illetékes szervezetei, klaszterek, a megyei vállalkozásokkal közös kutatási projektben részt vevő egyetemek, főiskolák A járműipari körzet intézményrendszere később kerül kidolgozásra. A Duna menti térség esetében a programmenedzsment szervezet vagy az Ister Granum munkaszervezete felelős a hálózatfejlesztésekért, a térségi portfolió menedzseléséért stb. A közvetlen gazdaságfejlesztés a piaci szereplők felelőssége Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján 54

55 1.2. intézkedés NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS BEAVATKOZÁSOK ÁGAZATOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Üzleti környezet javítása (nem infrastruktúra): programmenedzsment, mentorálás, védnökségdiplomácia, nemzetközi kapcsolatok stb. TOP Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika - GINOP1, GINOP2, GINOP7, EFOP3 - Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtés GINOP1, 2 - Felsőfokú alap- és posztgraduális képzés fejlesztése EFOP 3, Duna-térség makrotérségi pozíciójának megerősítése ETE, Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 7 - Ister Granum határon átívelő integrált gazdaságfejlesztési program GINOP1, HUSK- CBC1 - A Komárom-Komarno határon átívelő gazdaságfejlesztési és logisztikai program az ikervárosok által kidolgozandó stratégia keretében GINOP 1 - "Jövőágazatok" térségi jelenlétének erősítése a Duna mentén (jelen beavatkozások, a Duna- mente lehatárolással valósulnak meg) GINOP 1, 2, 3, 7, VP Innovatív zöldgazdaság felépítése - Innovatív agrár- és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye- és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése GINOP 2, VP - Energetikai innovációk ösztönzése GINOP 1,2, 3, KEHOP 5, VP, TOP 1 - Hagyományos erőmű-kapacitások korszerűsítése GINOP 1,2, 3, KEHOP 5 KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT Biatorbágy Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel EUROVELO 6 Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések A tatabányai fűtőerőmű részben biomasszával való üzemelésének kialakítása A bokodi erőmű bekapcsolása a Közép-Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe Oroszlányi erőmű korszerűsítése 55

56 Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása Beavatkozások megnevezése Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK Kedvezményezettek köre NIF Zrt, MÁV Zrt, esetleg Tatabánya MJV önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány Javasolt területi fókusz Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Esztergomi és esetleg Komáromi járások Finanszírozási forrás (OP, Hazai) IKOP2,3 és/vagy TOP1.3 vagy TOP3.1 Becsült költségigény (millió Ft) Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése NIF Zrt, esetleg Tatabánya MJV önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány, Dorog, Esztergom, Komárom önkormányzata A megye minden járása érintett 1.2. intézkedés NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozások megnevezése Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése Kedvezményezettek köre KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, EDUTUS Főiskola, megyei programmenedzsment, tatabányai GFSZ, szakképző intézmények, klaszterek, a megyei vállalkozásokkal közös kutatási projektben részt vevő egyetemek, főiskolák KKV, különösen a jövőágazatok és a turisztikai szolgáltatók, helyi önkormányzat, Nemzeti Park, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Ister Granum szervezet, klaszterek, TDM-ek, civil szervezetek, egyházak k Javasolt területi fókusz Tatabánya- Esztergom járműipari körzet által érintett települések (később kerül lehatárolásra) Duna menti települések, továbbá Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajót, Bábolna IKOP1 Finanszírozási forrás (OP, Hazai) GINOP1, GINOP2, GINOP7, EFOP3, esetleg TOP 1.3. ETE, Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 7, VP, EFOP, HAZAI FORRÁS Becsült költségigény (millió Ft) Beavatkozás: Innovatív zöldgazdaság felépítése KKV, nagyvállalat, különösen agrár- és élelmiszeripar, energetikai szolgáltató, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, megyei kormányhivatal illetékes szervezetei, klaszterek Kisalföldi, esetleg más jelentős agrárés élelmiszeripari központok, határon átnyúló, Tatabánya, Oroszlány GINOP 1,2, 3, KEHOP1, 5, VP, TOP 1.1., TOP A beavatkozások indikátorai 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK Beavatkozások megnevezése Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése Outputindikátorok Kétvágányúsított TEN-T vasúti hálózat hossza km Eredményindikátorok A teljes TEN-T hálózat összegzett utazási idejének csökkenése a nemzetközi expressz vonatok menetrendjei szerint Mértékegység Mértékegység perc 56

57 Áruszállítási volumennövekedés a vasúti hálózaton millió árutonna km / év Meglévő úthálózat burkolatának felújítása, új burkolat építése km A megyei jogú városokat személygépkocsival 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése ezer fő Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése Az érintett főúthálózat burkolat állapotának átlagos változása a nyomvályúk átlagos csökkenése következtében mm A közúti közlekedési balesetek halálos áldozatai számának változása az érintett szakaszokon fő / év 1.2. intézkedés NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozások megnevezése Outputindikátorok Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika Támogatott vállalkozások száma Támogatott műszaki képzésben részesültek száma db fő Részegység beszállítás aránya az összes beszállításon belül (céges adatközlés) Járműipari K+F munkahelyek száma Logisztikai beruházások száma és értéke Munkaerő kereslet-kínálat alakulása, betöltetlen álláshelyek száma, felsőfokú és PhD-s alkalmazottak száma (céges adatközlés) % fő db / támogatás fő Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése Határon átnyúló együttműködésben sikeresen megvalósuló projektek száma A térségben újonnan betelepülő jövőágazatokban tevékenykedő vállalatok száma db db A gazdasági növekedés mértéke a Duna menti településeken GDP/fő Innovatív zöldgazdaság felépítése Támogatott vállalkozások száma Megvalósított referenciaprojektek száma db db A megújuló energiaforrás-ból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül Új beépített megújuló energia kapacitás (villamos energia) Új beépített megújuló energia kapacitás (hőenergia) Az üvegház-hatást okozó gáz kibocsátás becsült csökkenése PJ/év MW MW tco2 egyenérté k 57

58 Indikatív ütemezés (GANTT) 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK Beavatkozás Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése 11.1.: Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése 1.2. intézkedés NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozás Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése Beavatkozás: Innovatív zöldgazdaság felépítése 58

59 4.4.2 II. prioritás: megyei turisztikai program PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A prioritást a megye turisztikai adottságainak gazdagsága és a turisztikai ipar fejletlensége közötti óriási szakadék teszi szükségessé. Indokolja ugyanakkor az ágazat potenciálisan igen jelentős munkaerő felszívóképessége, továbbá az is, hogy a turisztikai vonzerőfejlesztésbe fektetett tőke, célirányos fejlesztések esetén, a helyi lakosság életminőségének javulásához (vonzó környezet, kulturális-szabadidős szolgáltatások hozzáférhetősége, identitás) is hozzájárul. A turizmus keresletet generál a kisléptékű, helyi termékekre specializálódott mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei iránt, a vidéki térségekben hozzájárul a kiskereskedelem és más szolgáltatások életben maradásához. A turizmuson keresztül biztosítható, legalább részben, a kulturális örökség megőrzésének és fenntartásának pénzügyi feltétele. A két nagyvárosi agglomeráció határzónájában elhelyezkedő megyében a turisztika túlnyomóan 1-2 napos kirándulóturizmust jelent, a sorozatkínálatok (zarándokutak, Esterházy örökség, borutak stb.) és a hálózatok (EUROVELO6, kéktúra) ugyanakkor a megye területén hosszabb idejű, de sok helyszínt érintő tartózkodás lehetőségét kínálják. A megye kis területe miatt a különféle tematikák menti makrotérségi kapcsolatok felépítése az ismeretlenségből való kitörés egyik lehetséges stratégiája. A kiváló közúti, vasúti és vízi (!) elérhetőség a nemzetközi turizmus szempontjából rendkívül kedvező feltétel. Ennek kihasználása érdekében nemzetközi érdeklődésre is számot tartó zászlóshajós attrakciókra van szükség, melyek Budapest és Győr között képesek a megyében megállítani a külföldi turistát. A vasúton (leginkább kerékpáros) és a vízen (turistahajók) történő megérkezés minősége e tekintetben kiemelt fontosságú, ezért a potenciálisan érintett városokban (Esztergom, Tata, Komárom) szükséges e szempontokra is fókuszálni. A megye, a nagyvárosokból való jó elérhetősége és változatos tájai, kínálatai okán a csoportos turizmus (erdei iskolák, iskolai kirándulások, nyugdíjas csoportok, munkahelyi kirándulások, több napos továbbképzések, táborok) egyik célpontja, a nyári főszezon meghosszabbításának egyik fontos lehetősége, amiben főleg minőségfejlesztési lehetőségek rejlenek. A turizmus idényjellegét, és a befektethető tőke korlátozott nagyságrendjét is figyelembe véve olyan integrált fejlesztési programokra van szükség, melyben a kínálatok és szolgáltatások minél nagyobb része a helyi lakosságot is potenciális célcsoportnak tekinti (helyi-térségi rekreáció), illetve a lakossági rekreációt, a települések élhetőségét szolgáló befektetések az adott térség turisztikai vonzerejének növeléséhez is hozzájárul. E szinergia megvalósulását leginkább a térben fókuszált, több települést érintő, hálózatos jellegű turisztikai fejlesztési csomagok tudják szolgálni. A II. prioritás ezért három területi fókuszú intézkedéscsomagot tartalmaz: Duna menti térség, Által-ér térsége, vidéki térségek. A Duna menti térség turisztikai fókuszai az interregionálisan szerveződő és szervezhető világörökségi várományos régészeti és építészeti örökség, ugyanakkor a turizmusfejlesztés legfontosabb projektje az EUROVELO 6 kiépítése. Ehhez kapcsolódnak a Duna térség további fejlesztési lehetőségei, melyek felfűzhetők a nemzetközi jelentőségű kínálatra. A turisztika fejlesztések priorizálása során fontos cél, hogy egyidejűleg hozzájáruljanak az ipari múlt kedvezőtlen hagyatékainak felszámolásához, illetve örökségének bemutathatóságához. Az Által-ér vízgyűjtő területén megvalósuló komplex fejlesztések kapcsolódnak az Által-ér rehabilitációjának II. üteméhez (V. prioritás), az egyidejű, interaktív tervezés a forráshatékonyságot 59

60 nagymértékben növelheti. A beavatkozás során komplex turisztikai attrakció-fejlesztő, települési vonzerő növelő és rekreációs funkció bővítéső rehabilitációs, környezetjavító, közösségfejlesztő, természetmegőrző és egyéb projektek valósulhatnak meg. Kiemelt beavatkozási terület az Esterházy örökséghez kapcsolódó tematikus turisztikai desztinációfejlesztés, valamint az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, attrakciók felértékelése és piacra vitele. A sajátos gazdálkodási hagyományokra és természeti értékekre épülő turisztikai termékek fejlesztése a megye vidéki térségeit hozza helyzetbe tematikus kínálati csomagok kialakításával, meglévő kínálatok fejlesztésével és ezeknek a Duna-mente és az Által-ér vízgyűjtő komplex kínálataira, illetve a szomszédos megyék kínálatára való ráfűzésével. Jelentős szerepet kap a tematikus aktív turisztikai rekreációs kínálat bővítése és programcsomagba szervezése. A szervezeti háttér, a humánerőforrás fejlesztés, a marketing tevékenység stb a III. prioritás 1. intézkedése keretében kerül fejlesztésre. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ GINOP; VP; KEHOP, TOP, Duna Stratégia OP; ETE PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája 60

61 A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület (OP prioritási tengelyek) 2.1. A Duna menti térség turisztikai kínálatának összehangolása, nemzetközi versenyképességének javítása 2.2. Által-ér térségi komplex turisztikai kínálatfejlesztés 2.3. Sajátos gazdálkodási hagyományokra és természeti-táji értékekre épülő turisztikai kínálatok OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE ÖSSZES 61

62 A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Az intézkedés a megyei területfejlesztési koncepció egyik stratégiai célja, a Duna mente struktúraváltása célkitűzés megvalósításának egyik hangsúlyos pillére, így az I. prioritás intézkedéseihez sokrétűen kapcsolódik. A térség turisztikai célterületként való értelmezése elsődlegesen a három világörökség várományos területre (Komárom, Dunakanyar, Limes) épül, míg az EUROVELO6 kiépülésével a térség felkerül az európai (kerékpáros)turisztikai térképre. A térség turisztikai fejleszthetőségéhez további alapot ad, hogy az észak-déli kapcsolatok kiépülése Komáromnál és Esztergomnál (M1-re ráhordás) és az új határátkelők nagymértékben tehermentesíthetik a Duna menti 10-es útszakaszt a gazdasági célú átmenő teherforgalomtól. A térségben az állami műemlékek gondozásáért jelenleg felelős Foster Gyula Központ a Dunakanyar világörökség várományos területtel összefüggésben két jelentős fejlesztést is tervez: Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne integrált turisztikai fejlesztés, Dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése, míg a Komáromi erődrendszerrel összefüggő jelentős fejlesztések is naprenden vannak. További tervezett nagyprojektek Komárom gyógyfürdőjének és kapcsolódó szolgáltatásainak komplex fejlesztése, illetve a Limes Szövetség fejlesztései, illetve Esztergom városa is gondolkodik fürdőfejlesztésben. A turisztikai infrastruktúrafejlesztés alapvető kiegészítő elemei a vízi turisztikai infrastruktúra kiépítése, meglévő fejlesztése, ráhordó kerékpárutak kiépítése és az EUROVELO 6 előbbiekhez is kapcsolódó korszerű kiszolgáló infrastruktúrájának, szolgáltatásainak kiépítése. Az infrastruktúrafejlesztéssel szoros összefüggésben szükséges a parti zóna felértékelése, vonzerejének szolgáltatásainak, kínálatainak fejlesztése, jól azonosítható helyek, fókuszok és közös (marketing célokat is szolgáló) arculati rendszer kialakítása. A települések e nagyprojektekhez gazdag attrakció és szolgáltatáskínálattal kapcsolódhatnak. A fejlesztés meghatározó része a Duna menti térség komplex termékké szervezése és piacra vitele, melyben a TDM-eknek és a megyei programmenedzsment szervezetnek meghatározó a szerepe. A beavatkozás keretében forrásokat kell biztosítani az együtt tervezés és működtetés feltételeinek megteremtésére. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Dunával határos települések:ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Forster Központ, NIF Zrt, Magyar Nemzeti Múzeum (Esztergomi Vármúzeum), Monostori Erőd Nonprofit Kft., Limes Szövetség, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment Az ágazati projekteket a kedvezményezett (Forster, NIF, MÁV) tervezi és valósítja meg, a megyei programmenedzsment koordinátorként és helyi kapcsolattartóként vesz részt. A megyei és helyi projektek tervezés koordinálásáért, térségi projektek előkészítéséért és végrehajtásáért a megyei programmenedzsment (megyei turisztikai ügynökség) és/vagy a helyi TDM-ek felelősek. Egyéb felelősség a projektgazdáknál. 62

63 2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Intézkedés szintű hatásindikátorok Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések - UNESCO világörökségi várományos helyszínek felterjesztési dokumentumainak és kezelési terveinek kidolgozása és összehangolt turisztikai vonzerőfejlesztése TOP 1, 2 - EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és vízi turisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése TOP 1,2, Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra - A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés TOP 1, 2, 6 - Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken TOP 1, 2, 6 A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések - UNESCO világörökségi várományos helyszínek felterjesztési dokumentumainak és kezelési terveinek kidolgozása és összehangolt turisztikai vonzerőfejlesztése GINOP 4 KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT - EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és víziturisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése GINOP 4, VP, KEHOP A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése (max 1 nagyobb fejlesztés) - Meglévő gyógyfürdő felértékelése nagytérségi versenyképességének, gyógyturisztikai kínálatának bővítése GINOP Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra - A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés KEHOP 4, VP - Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken KEHOP 3 A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: - Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne - A dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése LIMES szövetség fejlesztései Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések 63

64 2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Az intézkedés a megye területfejlesztési koncepciójával összhangban a városhálózati csomópont egyik meghatározó közös programja, amely szorosan kapcsolódik az I. prioritás keretében tervezett összehangolt közösségi közlekedési rendszer fejlesztéshez, továbbá feltételezi az Által-ér és az Öreg-tó rehabilitációja II: ütem megvalósulását. A program különleges értékét az adja, hogy a táj történetének különböző korszakait bemutató kulturális örökségi értékeket (őskortól a XX. századig), a tájalakító mérnöki tevékenység, a tájhasználat-változás különböző korszakainak emlékeit (a rómaiaktól a bányatavakig), nemzetközi jelentőségű természeti értékeket (Ramsari terület), az ipari-bányászati és társadalmi örökségének emlékeit, különféle vízhez, tájhoz, meglévő sportintézményekhez kötődő rekreációs-szabadidős kínálatokat fűz fel egy átfogó turisztikai csomagba. A program vezéreleme az Esterházy örökség, mely a két Forster Központ projekt (Tatai Esterházy kastély, Majki remeteség) mellett számos kisebb kúriát, birtokközpontot is magában foglal, de a mai egyedülálló tórendszer kialakulása is nagyobb részt az Esterházy családhoz köthető. Másik vezérelem lehet a Bánhidai erőmű turisztikai célú újrahasznosítása (Tatabánya MJV projektje). A programra számtalan helyi kezdeményezés felfűzhető, közösségfejlesztő tevékenységek, civil kezdeményezések, akciók (pl. városi közösségi kert programok), tematikus túrák sora kapcsolható hozzá, melyek a helyi lakosságon belüli kohéziót, a helyhez való kötődést erősítik, az érintkező lakóterületek környezetminőségét javítják és a térség turisztikai vonzerejét is növelik. A program alapvető része a közös tervezés folyamata, ami a városhálózati csomópont gondolat megismerését, társadalmi elfogadását is szolgálhatja. A megyei programmenedzsment legfontosabb feladata a térségi hálózati rendszerek kialakítása. Az Által-ér menti kerékpár-út nagyobb részt kiépült vagy jelenleg épül, ugyanakkor a ráhordó hálózat még hiányos. Szükség van a kapcsolódó infrastruktúrára, továbbá a térség kínálatainak komplex termékké fejlesztésére, piacra vitelére. A program számos ponton kapcsolódik megye vagy országhatáron átívelő fejlesztésekhez: Vértes- Velence kerékpárút, Komárom-Komarno-Kolárovo (Vág-völgyi) kerékpárút, nemzetközi Esterházy örökség program (Ausztria), Majki remeteséget érintő zarándokutak. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Szomód, Naszály, Mocsa, Kocs, Tata, Baj, Tatabánya, Vértestolna, Vértesszőlős, Környe, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Bokod, Oroszlány, Várgesztes, Vértessomló, Szárliget. Az Által-ér és a Duna-térség által is érintett települése esetében a kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre a járási hovatartozásuk szerint pályázhatnak (pl. Dunaalmás: Által-ér, Almásfüzitő: Duna mente). Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Forster Központ, Által-ér Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), Limes Szövetség, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, Monostori Erdő Nonprofit kft., önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment, lakóközösségek, érintett zártkertek tulajdonosai, víztározók, halastavak tulajdonosai, piaci szereplők Az ágazati projekteket a kedvezményezett (Forster, Észak-Dunántúli Vízügyi igazgatóság) tervezi és valósítja meg. Tatabánya MJV felelőssége a területet érintő projektek megvalósítása és finanszírozása, a megyei programmenedzsment ezekben a projektekben koordinátorként és helyi kapcsolattartóként vesz részt. A megyei és helyi projektek tervezés koordinálásáért, térségi 64

65 2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT köre Intézkedés szintű hatásindikátorok projektek előkészítéséért és végrehajtásáért a megyei programmenedzsment (megyei turisztikai ügynökség) és/vagy a helyi TDM-ek felelősek. Egyéb felelősség a projektgazdáknál. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése - Kapcsolódó vállalkozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsolódás TOP1, 2, Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése - Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (ráhordó kerékpárutak is) TOP 1, 2, 6 - Az Által-ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos-nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse-natúrparkhoz való kapcsolódásra) TOP 1,2, 6 A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése - A Forster Központ tervezett fejlesztéseinek megvalósítása (Tata, Oroszlány-Majk) GINOP 4, KÖFOP KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT Biatorbágy Tata vasútfejlesztés - Kapcsolódó vállalkozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsolódás GINOP 1, GINOP 4, KEHOP 4, KEHOP Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése - Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (ráhordó kerékpárutak is) GINOP 4 - Az Által-ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos-nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse-natúrparkhoz való kapcsolódásra) GINOP 1, 4, TOP MJV Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, - Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése - A csend kolostora. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem LIMES szövetség fejlesztései Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT 65

66 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT A megye vidéki térségei számára a turizmusba való bekapcsolódás lehetősége több szempontból is stratégiai fontosságú. A turizmus mérsékli a munkanélküliséget illetve alacsony jövedelmek esetén kiegészítő jövedelmet biztosít. a csökkenő népességű falvak használaton kívüli, esetenként kulturális örökségi értéket hordozó ingatlanjainak hasznosítására, ilyen módon megőrzésére ad lehetőséget. A turizmus a kulturális, háziipari hagyományok megőrzésére, továbbadására ösztönzi a falusi közösségeket, hiszen a turisták keresetet jelentenek a termékeikre. A vidéki turizmus viszonylag gyenge teljesítménye jelentős részben a szervezettség hiányára vezethető vissza, hiányoznak azok a hálózatok, melyek révén a megyébe érkező látogató minden lehetőséget megtalál, akár szálláshelyet, akár turisztikai attrakciókat keres. Az egyes kezdeményezések elszigeteltek, nem, vagy nem megfelelő mértékben kapcsolódnak egymáshoz és a megyei vagy a környékbeli zászlóshajókhoz. Az intézkedés első beavatkozási csomagja ezért elsődlegesen nem a kínálatfajtákra, hanem a hálózatok felépítésére fókuszál: kerékpárút-hálózatok, zarándokútvonalak, bakancsos túraútvonalak és az ezekhez kapcsolódó megállóhelyek, pihenők, szálláshelyek, közbenső célpontok fejlesztése kap prioritást. A hálózat részét képezi a komplex vidékturisztikai termék felépítése, marketing, tájékoztatórendszerek, mobil applikációk, tematikus útvonalak, programok kialakítása. E rendszerek rákapcsolódnak a megyén belüli kiemelt térségekre és a szomszédos megyék hálózataira. E hálózatok, rendszerek adják azt a vázat, amire a települések szolgáltatók, szervezetek a különféle kínálataikat, lehetőleg komplex csomagjaikat rákapcsolhatják. A hálózat felépítése biztosítja, hogy minden helyszínen elérhető információ a többiről, a szálláshelyekről, a helyi termékekről, kiépülnek közterületi tájékoztatórendszerek. A megye hagyományaival, az országos fejlesztéspolitikai prioritásokkal összhangban, továbbá az Általér program keretében fejlesztendő Esterházy-örökség program érintettsége okán is a lovasturizmus komplex fejlesztése a vidéki térségek vezérprojektje, ahol az egyedi projektek mellett szintén hangsúlyosan jelenik meg a térségi integráció erősítésére irányuló projektelem. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések). Az Által-ér és a Duna-térség települései kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre nem pályázhatnak Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, szerveződő Bakonyalja natúrpark, Vértesi natúrpark, LEADER HACS-ok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Rt, vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) stb A hálózatok felépítéséért a megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) és/vagy valamely TDM vagy a gesztorságot vállaló LEADER HACS vagy natúrpark felel. Olyan szervezetnek kell lennie, amelyik a projekt lezárulásával a hosszú távú fenntartást, rendszeres frissítést, szervezést is vállalni tudja. A megyei rendszeren belül az egyes térségek (natúrparkok vagy LEADER-ek) kialakíthatják saját csomagjaikat. Döntés szükséges, hogy a turizmusmenedzsment az egyes térségekben a TDM, a natúrpark, vagy a LEADER HACS kezében van (forráskoncentráció érdekében). Az egyedi kínálatok, szolgáltatások, termékek fejlesztése a projektgazdák felelőssége Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló 66

67 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT hatásindikátorok prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira - Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által-ér vízgyűjtője és a Duna-térség által nem érintett településeken) TOP 1, 2 - Zarándok- és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva TOP 1, 2, 6 - A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése TOP1, Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése - A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése TOP 1, 2 - Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése TOP 1, 2, 6 A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira - Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által-ér vízgyűjtője és a Duna-térség által nem érintett településeken) GINOP 4, VP - Zarándok- és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva GINOP 4, VP, KEHOP 4, EFOP, KÖFOP - A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése TOP1, Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése - A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése VP - Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése GINOP 4, VP, KEHOP 4, EFOP Kapcsolódó kiemelt-, vagy nagyprojekt EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: A csend kolostora. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem; Dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozások megnevezése Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések Kedvezményezettek köre Önkormányzatok, gazdasági szervezetek, Forster Központ, NIF Zrt, Magyar Nemzeti Múzeum (Esztergomi Vármúzeum), Monostori Erőd Nonprofit Kft., Limes Szövetség, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati Javasolt területi fókusz Dunával határos települések: továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP 1, 2,6 GINOP 1, 4, VP, KEHOP4 Becsült költségigény (millió Ft) 67

68 21.2. A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), TDM-ek, programmenedzsment Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek,, NIF Zrt, Magyar Nemzeti Múzeum Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak- Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, TDM-ek, programmenedzsment Komárom, esetleg Tatabánya (egykori kórház újrahasznosítása), továbbá a vízi sportokhoz, a lovassporthoz és a szelíd turisztikai kínálatokhoz, sajátos helyi termékekhez köthető fejlesztések települései Dunával határos települések: továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya GINOP 4, esetleg VP, TOP 2.2. GINOP1,4, TOP 1, 2 KEHOP 4, VP 2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése Kedvezményezettek köre önkormányzatok, gazdasági szervezetek, Forster Központ, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), Limes Szövetség, civil szervezetek, Monostori Erdő Nonprofit kft., önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Által-ér Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDMek,programmenedzsment, lakóközösségek, érintett zártkertek tulajdonosai, víztározók, halastavak tulajdonosai, piaci szereplők Javasolt területi fókusz Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Szomód, Naszály, Mocsa, Kocs, Tata, Baj, Tatabánya, Vértestolna, Vértesszőlős, Környe, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Bokod, Oroszlány, Várgesztes, Vértessomló, Szárliget. Az Által-ér és a Duna-térség által is érintett települése esetében a kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre a járási hovatartozásuk szerint pályázhatnak (pl. Dunaalmás: Által-ér, Almásfüzitő: Duna mente). Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP1, 2, 6 GINOP 1,4, KEHOP 1,4 KÖFOP TOP1, 2, 6 GINOP 1, 4, TOP MJV Becsült költségigény (millió Ft) 68

69 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira" Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése Kedvezményezettek köre Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / LEADER HACSok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Rt, vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) stb Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, szerveződő Bakonyalja natúrpark, Vértesi natúrpark, LEADER HACS-ok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Rt, vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) stb A beavatkozások indikátorai Javasolt területi fókusz A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések). Az Által-ér és a Duna-térség települései kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre nem pályázhatnak A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések). Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP 1,2,6 GINOP4, VP, KEHOP4, EFOP, KÖFOP TOP 1,2,6 GINOP4, VP, KEHOP4, EFOP, KÖFOP Becsült költségigény (millió Ft) 2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések Beavatkozás: A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése Beavatkozás: Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra Outputindikátorok Mértékegység Eredményindikátorok Mértékegység 69

70 Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése Beavatkozás: Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése 2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Outputindikátorok Mértékegység Eredményindikátorok Mértékegység 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira" Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése Outputindikátorok Mértékegység Eredményindikátorok Mértékegység Indikatív ütemezés (GANTT) 2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozás Beavatkozás: Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések Beavatkozás: A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése Beavatkozás: Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra 70

71 2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozás Beavatkozás: Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése Beavatkozás: Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése 2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozás Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira" Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése 71

72 4.4.3 III. prioritás: stabil, versenyképes, diverzifikálódó gazdaság PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Komárom-Esztergom megye az országos átlaghoz képest kedvező gazdasági helyzetben van: a természetföldrajzi adottságai előnyösek, jótékonyan érvényesül a központi régió (mindenekelőtt a főváros) kisugárzó szerepe, a gazdaság adottságai a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltató tevékenység végzésére egyaránt alkalmasak. A vállalkozások többsége a piaci viszonyok normalizálódásával jövedelmezően képes működni. A munkaerő-állomány nagyüzemi tapasztalatokkal és konvertálható tudással rendelkezik, ami vonzó a külföldi befektetők számára. Az elmúlt időszakban a megye, a fentiek ellenére fokozatosan veszített versenyelőnyeiből. A válság kitörésével a multinacionális nagyvállalatok, illetve az összeszerelő ipar foglalkoztatás- és gazdaságszerkezeti dominanciájának kockázata markánsan megmutatkozott, noha az előnyök (magasabb jövedelmek, fejlett munkakultúra, magas iparűzési adóbevételek, hazai beszállítói hálózatok lehetősége, társadalmi szerepvállalási hajlandóság) továbbra is e szektor mellett szólnak. A fentiek fényében - a multinacionális tőke és know-how import ösztönzésének fenntartása mellett átfogó cél a kockázatok, a megye globális kitettségének csökkentése. A stabilitás növekedését az alábbi gazdaságfejlesztési célok szolgálják: a megye gazdasági struktúrájának diverzifikálása, a nemzetközi porondon is versenyképes szektorok számának bővítése (több lábon állás); a vállalati struktúra diverzifikálása, a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor megerősítése; a tudásigényes és innovatív, a a kreativitásra és rugalmasságra építő tevékenységek arányának növelése és az ehhez szükséges humánerőforrás jelenléte; a gazdaság térbeliségének finomhangolása, vagyis a megye különféle térségeiben az adott térség adottságaira és az ott élők specifikus készségeire, a belső erőforrásokra építő jövedelemtermelő tevékenységek arányának növelése. A gazdaságfejlesztési stratégiai célok megvalósulását a megyei program több prioritása (különösen az I-III és közvetetten a IV-VI prioritások) együttesen, sokrétű kölcsönhatásban szolgálják. A III. prioritás a KKV szektor megerősítését állítja középpontba, tekintettel arra, hogy gazdaságfejlesztés többi pillére erős KKV szektort feltételez. A gazdaság több lábon állásának erősítésében kiemelt szerep jut a megyei KKV-knak, a KKV szektor előnye a nagyvállalatoknál fajlagosan jelentősebb foglalkoztatási dinamika, a keresleti igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, az innovációra való nyitottság. A KKV szektor fejlesztése során kiemelt szempont a foglalkoztatás növelés, a kínálatbővítés, hiánypótló termékek és szolgáltatások preferálása. A III. prioritás három intézkedéscsomagot tartalmaz. A középső (3.2.) intézkedés az, amelyik a klasszikus, jól ismert gazdaságfejlesztési eszközökkel operál. Magában foglalja a vállalkozások infrastrukturális és humán fejlesztéseit és az önkormányzatok gazdasági és alulhasznosított területeinek fejlesztéseit is. Ezen helyen a vállalatok innovatív fejlesztései is támogatandók, nevezetesen a termék és technológiafejlesztéseik. A fenntarthatóság jegyében a különböző típusú üzleti infrastruktúrafejlesztések közül elsősorban a klímatudatos fejlesztések preferáltak. A harmadik (3.3.) intézkedéscsomagban a vidékgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóiparban tevékenykedő KKV szektor megerősítése áll fókuszban. A szektor kiemelését egyrészt a vidéki térségek felzárkóztatásának jelentősége, másrészt a sajátos európai finanszírozásitámogatási struktúra figyelembevétele indokolta. A 3.2. és a 3.3. intézkedéscsomagokhoz szorosan kapcsolódik a IV. prioritás 4.2. Intelligens 72

73 társadalom intézkedéscsomagja, mely a korai neveléstől az oktatáson át a szakképzés és az életfogytig tartó tanulás komplex feltételrendszerének fejlesztésére irányul. A programozási folyamat sajátos adottságaihoz igazodva a felsőfokú képzés és továbbképzés az I. prioritás 2. intézkedései között szerepel: az I. prioritás tartalmazza az egész megyére, sőt annak határán túlnyúló hatással bíró komplex gazdaságfejlesztési beavatkozásokat. Az I. prioritás területi és ágazati fókuszú és a III. prioritás KKV fókuszú fejlesztéseinek támogatástechnikai elhatárolására vonatkozó magyarázat külön fejezetben kerül kifejtésre. Az első (3.1.) intézkedéscsomag a teljes megyei területfejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program megvalósításához elengedhetetlen szervezeti-intézményi hátteret hivatott biztosítani. Az intézkedés megvalósíthatósága a tervezés e fázisában még bizonytalan, noha mint azt a megyékben tervező és tervezést koordináló szakemberek a társadalmasítási folyamat tapasztalatai alapján egybehangzóan jelezték az országos döntéshozók felé e szervezet hiánya, vagy kapacitáshiányossága a megyei programok megvalósulását nagymértékben kockáztathatja. A munkanevén megyei programmenedzsmentnek nevezett szervezet feladata egyrészt a megyei hatáskörben megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése, szakmai felügyelete, valamint a felelősségi körén túlmutató, de megye fejlődésében nélkülözhetetlen szervező és területfejlesztő tevékenység megyei szintű koordinációja, mentorálása. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ TOP1, GINOP1, 2, 3, 4, VP2, 3, 4, 5, VP tematikus alprogramok, MAHOP, ETE, DUNA stratégia OP PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK Foglalkoztatottsági arány növelése a évesek körében A kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra fordított források növelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 73

74 INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület 3.1. Gazdaság-és területfejlesztési intézményi kapacitásépítés OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN GINOP, TOP1 (később meghatározható) 3.2. Innovatív üzleti környezet megteremtése, továbbfejlesztése OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN TOP1, GINOP1, 2, 3, Vidéki gazdaság fejlesztése OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN VP2, 3, 4, 5, MAHOP, VP II.1. tematikus alprogram REL VP II. 2. tematikus alprogram fiatal gazdálkodók ÖSSZES A III. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 3.1. intézkedés GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS A közötti területfejlesztési ciklusban a megyékre igen komplex gazdaság- és területfejlesztési feladatok hárulnak. Feladataik között markáns összetevő lesz a gazdaságfejlesztési tevékenység, azaz egy versenyképes üzleti környezet fenntartása és olyan intézményi hálózatfejlesztés megvalósítása, mely egyrészről képes a különböző fejlődési szakaszokban lévő és eltérő ágazatokban működő vállalkozásokat segíteni, infrastrukturális és egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújtani számukra, másrészről koordináló szervezetként támogatni a meglévő, jól működő intézményi / szervezeti struktúrákat. Másrészt egy területfejlesztési ügynökség komplex szerepeit kell a megyéknek ellátnia. Ez magában foglalja a teljes megyei program továbbtervezését, lebonyolítását és monitorozását, a kapcsolódó koordinációs, tanácsadói, mentorálási, társadalmasítási, diplomáciai, közvetítői, külső kapcsolatépítési, PR stb. feladatokat, másrészről a programon belül saját hatáskörben projektek generálását, előkészítését és végrehajtását. Harmadrészt szakmai ernyőszervezetként kell működnie, amely a helyi-térségi végrehajtó szervezetek szakmai támogatását, felkészítését, szükséges továbbképzését biztosítja, facilitálja közöttük a kommunikációt, az információáramlást, a jó gyakorlatok megosztását és megteremti ennek feltételeit, valamint magasabb fórumokon érdekeiket képviseli. A felvázolt feladattömeg végrehajtásához szükséges szakmai-szervezeti kapacitás biztosítása érdekében, az intézkedés keretében, egy (munkanevén) megyei programmenedzsment szervezet infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése valósul meg. Az intézkedés tartalmazza továbbá a térségfejlesztő szolgáltatások kialakítását, meglévők fejlesztését, melyek a hosszú távú, fenntartható szakmai működéshez szükségesek. Ezeket a szolgáltatásokat részben a szervezet fogja végezni, részben már működő gazdaság-, térség-, turisztikai (TDM), vidék- (LEADER HACS) stb. fejlesztő szervezetek tartalmi fejlesztése történik. Utóbbiak tevékenységét indokolt bővíteni, a prioritás célja ezeket erősíteni és megyei szinten koordinálni. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI 74

75 3.1. intézkedés GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok megye helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek/állami szervezet/ngo/megyei önkormányzat (később pontosítandó) A szervezet létrehozásáért vagy meglévő szervezet esetén a szükséges kapacitások kiépítéséért a megyei önkormányzat vagy az állam erre a célra kijelölt szervezete felelős. Minden további beavatkozás megtervezését, megvalósítását, monitorozását, elszámolását a létrejövő szervezet végzi a megyei önkormányzati hivatal kontrollja mellett Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Kapcsolódó kiemelt-, vagy nagyprojekt A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása TOP 1 - Programmenedzsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés - Programmenedzsmenthez szükséges humán- és szervezeti kapacitás felépítése Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység TOP1 - Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása - Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása GINOP 1, 3, KÖFOP - Programmenedzsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés - Programmenedzsmenthez szükséges humán- és szervezeti kapacitás felépítése Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP - Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása - Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység NINCS 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az intézkedés komplex módon járul hozzá a prioritás céljainak megvalósításához. Meglévő és újonnan alapítandó KKV-knak támogatás adható stabilitásuk erősítéséhez, versenyképességük növeléséhez, hatékonyságuk javításához, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységükhöz, termékeik piacra juttatásához. Támogatható továbbá a gazdasági infrastruktúrát működtető szervezetek gazdasági ingatlanportfoliójának felértékelése, az ingatlanok szolgáltatásainak bővítése, a befektetői piacon való pozíció javítása, végül ösztönző eszközök biztosíthatók a különféle gazdaságfejlesztési célú együttműködési formák (klaszter, beszállítói hálózat, termékintegráció, stb.) létrejöttéhez, fejlesztéséhez. Az intézkedés beavatkozásai, igazodva az európai uniós támogatások felhasználási struktúrájához, 75

76 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE külön kezeli az önkormányzati és többségi önkormányzati tulajdonú szervezetek fejlesztéseit és a vállalkozások fejlesztéseit. Az intézkedés közvetlen és az üzleti környezetet indirekt módon javító közvetett támogatási formák lehetőségét egyaránt biztosítja. Az önkormányzatok gazdaságfejlesztési tevékenységének ösztönzése elsősorban az ipari parkok, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok fejlesztéseinek ösztönzésével valósul meg, ami elősegíti a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari növekedés fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. A gazdasági együttműködések és gazdasági növekedés feltétele a meglévő telephelyek közúton és/vagy vasúton való elérhetőségének javítása. Prioritást élvez a barnamezős és alulhasznosított területek továbbfejlesztése oly módon, hogy versenyképessé váljanak a zöldmezős telephelyekkel szemben, illetve az ott működő vállalatok számára lehetőség nyíljon a meglévő infrastruktúrájuk korszerűsítésére, energiahatékonyabbá tételére, élettartamának meghosszabbítására, arculatának javítására. A megyei programozás lehetőséget szándékozik biztosítani újszerű, kísérleti projektek megvalósítására, melyek a barnamezős területek megújítását, a településközpontokba beszorult, helyhiánnyal, területhasználati konfliktusokkal küzdő vállalkozások áttelepülésének ösztönzését akadályozó bürokratikus problémákat áthidaló innovatív megoldásokat kínálnak. Mind az infrastrukturális, mind a termék-és technológiafejlesztéseknél a klímatudatos megoldások preferáltak. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok megye KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, szövetkezetek, állami tulajdonú gazdasági szervezet A végrehajtásért egyrészt a kedvezményezettek, másrészt a megyei programmenedzsment szervezet, illetve az általa létrehozott innovációs ügynökség, alapkezelő, stb. felel. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése - Önkormányzati tulajdonú (többségi) gazdasági funkciójú területek fejlesztése (IP-k, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok) TOP1 - Leromlott állapotú vagy alulhasznosított gazdasági funkciójú területek fejlesztése és vállalati telephely áthelyezések ösztönzése GINOP 1, TOP 1 A programmenedzsment szervezet intézkedéssel kapcsolatos feladatai TOP Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése - Vállalkozások (nem mezőgazdasági) üzleti infrastruktúrájának és telephelyeik komplex fejlesztése GINOP 1, 3, 4 76

77 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE KAPCSOLÓDÓ KIEMELT-, VAGY NAGYPROJEKT Országos kármentesítési program megyei projektjei - Technológiai, gyártási és termékinnováció támogatása, együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok ösztönzése GINOP 1, 2, 3, 4 TOP 1 Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések 3.3. intézkedés A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Az intézkedés célja olyan új gazdasági egyensúlyi helyzetek felépítése a vidéki térségekben, amelynek révén csökken a térségek külső kitettsége, nő az agrárszektorhoz kötődő versenyszféra endogén erőforrásokra épülő jövedelemtermelő képessége és foglalkoztatási kapacitása, javul a jogtiszta értékesítési láncok versenyképessége, közvetett hatásként pedig a nő a településeken maradó, az ott befektetett, illetve a közszféra fejlesztésekre fordítható bevételeinek nagysága. Míg az I. prioritás beavatkozásai a nemzetközi piacon versenyképes az ország GDP-jének javulásához látványosan hozzájáruló, akár több száz milliós fejlesztések megvalósítására képes gazdálkodószervezetekre, illetve a jelentős innovációs potenciállal és kapcsolati tőkével rendelkező, jelentős integrátori szerepet betöltő szervezetekre fókuszál, addig a III. prioritás beavatkozásai a helyi, térségi gazdaságot erősítő KKV szektor fejlesztéseit támogatják. A cél elérése érdekében a sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése szükséges. A Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogram keretében támogatáshoz juthat a Kisalföld-Bakonyaljai halászati vertikum felépítése, az erdő-és vadgazdasági vertikum megerősítése-újraépítése, megyei szőlészetiborászati, gyümölcs és egyéb kertészeti ágazatokban tevékenykedő vállalkozások és termékintegrációjuk ösztönzése. Az agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése érdekében szükséges a mezőgazdasági üzemközpontok, állattartó-telepek, majorok, élelmiszer feldolgozó üzemek, üvegházas-fóliás kertészetek infrastrukturális fejlesztése, eszközfejlesztése és technológiafejlesztése és ökológiai (vegyszermentes) gazdálkodás, extenzív, természet közeli állattartás ösztönzése a gazdaság diverzifikációjának ösztönzése mellett. A fiatal gazdálkodók tematikus alprogram vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatást nyújt olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben vagy gazdaságátadás ösztönzést szolgál olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Az intézkedés részét képezik a klímaváltozáshoz és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdasághoz való alkalmazkodást szolgáló fejlesztések, úgymint a vízgazdálkodás, energiahatékonyság, megújuló energia alkalmazását támogató és gazdaság zöldítését szolgáló fejlesztések (rétek-legelők arányának növelése, élőhelyek kialakítása-fenntartása, ökológiai folyosók fejlesztése, mezővédő erdősávok). Kiemelten támogatandók a gazdálkodók közösen végrehajtott, térszerkezetet is javító (pl. ökológiai 77

78 folyosók folytonosságát létrehozó) beruházásai. INTÉZKEDÉS FŐ ADATAI 3.3. intézkedés A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok megye KKV, szövetkezet, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, KEM Leader-ek (HACS-ok), szociális szövetkezet, a REL-ben résztvevő szervezetek (közüzemi konyhák, szállásszolgáltatók, vendéglátók, szociális intézmények, korai nevelő és oktatási, szakképzési intézmények stb) NÉBIH KEM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság KEM Agrárkamara megyei programmenedzsment a pl. a REL szervezése, menedzselése esetén A kedvezményezett előkészíti, végrehajtja és fenntartja a projektet. A megyei programmenedzsment illetve az általa létrehozott ügynökség, alap stb. feladata később tisztázandó. KEM Leader-ek (HACS-ok) koordinátorként, közvetítőszervezetként és monitoringszervezetként működnek Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése - Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése TOP1, 6 - Agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése TOP 1 - Gazdálkodók integrációja, szövetkezetek létrehozása VP2 (szervezetépítés, fejlesztés támogatása) TOP1, 6 A programmenedzsment szervezet és a munkacsoportjai, ügynökségei által végrehajtandó beavatkozások Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése - Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése - VP3, MAHOP, VP II.1. - Agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése VP4, VP5, MAHOP, VP II. 2. tematikus alprogram fiatal gazdálkodók - Gazdálkodók integrációja, szövetkezetek létrehozása VP2 (szervezetépítés, fejlesztés támogatása) KAPCSOLÓDÓ KIEMELT-, VAGY NAGYPROJEKT Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése 78

79 A III. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 3.1. intézkedés GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS Beavatkozások megnevezése Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz Finanszírozási forrás (OP, Hazai) Becsült költségigény (millió Ft) Beavatkozás: A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása megyei önkormányzat többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek állami szervezet megye GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP 20 millió NGO Beavatkozás: Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység megyei önkormányzat többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek megye GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP 45 millió állami szervezet NGO 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Beavatkozások megnevezése Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése KKV Kedvezményezettek köre nagyvállalat helyi önkormányzat többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek szövetkezetek Javasolt területi fókusz megye TOP 1. Finanszírozási forrás (OP, Hazai) GINOP1. Becsült költségigény (millió Ft) állami tulajdonú gazdasági szervezet Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése KKV nagyvállalat többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek megye TOP1 GINOP1 GINOP2 GINOP3 GINOP intézkedés A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozások megnevezése Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése Kedvezményezettek köre KKV, szövetkezet, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, KEM Leader-ek (HACS-ok), szociális szövetkezet, a RELben résztvevő szervezetek (közüzemi konyhák, szállásszolgáltatók, vendéglátók, szociális intézmények, korai nevelő és oktatási, szakképzési intézmények stb) NÉBIH KEM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Javasolt területi fókusz megye sajátos térség: Kisalföld, Dombvidék megyehatáron átnyúló Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP1,6 VP2 VP3 VP4 VP5 VP II.1. tematikus alprogram REL VP II. 2. tematikus Becsült költségigény (millió Ft)

80 KEM Agrárkamara megyei programmenedzsment a pl. a REL szervezése, menedzselése esetén alprogram fiatal gazdálkodók MAHOP A beavatkozások indikátorai 3.1. intézkedés GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS Beavatkozások megnevezése Outputindikátorok Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása Megalapított szervezet alkalmazott és megbízott szakértőinek száma fő Sikeresen megvalósított projektek száma db A szervezet kihelyezett irodáinak a száma db/ sajátos térség Felhasznált források mennyisége között millió ft Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység A szervezet szolgáltatásainak száma db A megyei gazdaságfejlesztő szervezetek által sikeresen megvalósított projektek száma és felhasznált források mennyisége db Partner szervezetek száma, melyek tevékenységét támogatja db A megyei gazdaságfejlesztő szervezetek által sikeresen megvalósított projektekben felhasznált források mennyisége millió ft 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése Beavatkozás: Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése Outputindikátorok Az iparterületeken és gazdasági funkciójú területeken megvalósuló infrastruktúra fejlesztések száma és felhasznált források mennyisége Megvalósuló vállalati telephelyfejlesztések és eszközbeszerzések száma és felhasznált források mennyisége Eredményindikátorok Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül Mértékegység db millió ft db millió ft Mértékegység fő fő 3.3. intézkedés A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése Outputindikátorok Felállított és sikeresen működő tájgazdálkodási vertikumok száma Mértéke gység db Eredményindikátorok Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül Mértékeg ység fő 80

81 Indikatív ütemezés (GANTT) 3.1. intézkedés GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS Beavatkozás Beavatkozás: A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása Beavatkozás: Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység 3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Beavatkozás Beavatkozás: Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése Beavatkozás: Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése 3.3. intézkedés A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozás Beavatkozás: Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése 81

82 4.4.4 IV. prioritás: fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A prioritás célja a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának általános javulása, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekkel, képességekkel és tudással rendelkezők arányának markáns növekedése és a speciális ellátást igénylő társadalmi csoportok számára a lelhető legmagasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb életet tudjanak élni, a lehető leginkább függetlenedni tudjanak a különféle támogatási-ellátási rendszerektől, adott esetben vissza tudjanak integrálódni a társadalomba. Az intézkedés keretében biztosított támogatások nagyobb része az infrastruktúrahálózat fejlesztését szolgálja. Az elmúlt két ciklus parttalan kapacitásbővítésével szemben a közötti költségvetési ciklusban a valós és hosszú távú igények fennállása és a fenntarthatóság az újkapacitások létrehozásának, meglévők fejlesztésének alapvető kritériumai. A megyében, különös tekintettel a vidéki térségekben jelentős népességfogyást prognosztizálnak a demográfusok, amit csak erőteljes bevándorlás tudna ellensúlyozni, ennek jeleit ma nem látjuk. Bizonyos területeken lehetnek hiányok, máshol viszont kapacitástöbbletek lehetnek. Az elérhetőség problémájára nem feltétlenül új kapacitás létrehozása a megfelelő válasz, lehet, hogy hatékonyabb a meglévő kapacitások elérhetőségét kell javítani. Egy intézményrendszer akkor fenntartható, ha biztosított az infrastruktúra folyamatos karbantartási, 5-6 évenként részleges felújítási és évenként jelentkező korszerűsítési feladatok költségeinek fedezete, a magas színvonalú munkához szükséges eszközök folyamatos rendelkezésre állása és a magát folyamatosan továbbképző, a szociális problémákra érzékeny, befogadó, innovatív módszerekre nyitott, ezért viszont európai jövedelmi színvonalhoz közelítő fizetésre igényt tartó munkaerő költségének fedezete. Az erősen támogatott energiahatékonysági fejlesztések esetén is szükséges mérlegelni, hogy a fejlesztéssel érintett intézményre vajon öt-hat év múlva is szükség lesz-e. Az intézményi kapacitások fejlesztésére vonatkozó végleges döntéseket így nagyon alapos megvalósíthatósági tanulmányoknak kell megelőznie mindenféle humáninfrastruktúra tekintetében. A megyei vagy térségi hatókörű szociális intézmények esetében, racionalizálási kényszer esetén elsősorban a jelentős női munkanélküliséggel sújtott térségekben indokolt meglévő intézmény fenntartása, korszerűsítése, fejlesztése. A kulturális örökség megőrzése érdekében mérlegelni kell használaton kívüli (értékes) ingatlanok alkalmasságát az adott célra. A prioritás keretében előirányzott beavatkozások mások csoportja jóval kisebb forrás-igényű, de legalább ilyen jelentős ún. szoft típusú fejlesztések támogatására irányul. E fejlesztések az ellátások, szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a szakemberhiány mérséklésére (különösen az egészségügyi és szociális ágazatban), az ágazatok dolgozóinak megtartására, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítására irányul. Ezen belül kiemelten támogatott a szakképzési és továbbképzési struktúra továbbfejlesztése, beleértve a vállalkozói ismeretek elsajátítására, a vállalkozói hajlandóság növelésére alkalmas különféle képzési formákat. Különösen az oktatáshoz és a középfokú szakképzéshez kapcsolódóan támogatható bizonyos kiemelt jelentőségű társadalmi kérdések, problémák (klímaváltozás, demográfiai zsugorodás, fenntarthatóság, diszkrimináció) iskolarendszerű, vagy iskolán kívüli felkarolása, megismertetése. Speciális beavatkozás irányul a szakképzettek, diplomások arányának indirekt módon történő 82

83 növelésére, függetlenül attól, hogy képzésük helyben vagy máshol történik. A humán szolgáltatások minden területén szükséges a szociális érzékenység fokozására irányuló tréningek. A diszkrimináció mérséklése érdekében romák szakképzésben való részvételének, és végzés utáni helyben maradásának ösztöndíjjal történő támogatása fontos támogatási célterület. A fizikai és mentális egészség vonatkozásában nagy hangsúlyt kell kapniuk az életmód és a vásárlási szokások javítására, a megelőzésre, és a szűrésre irányuló akciók támogatásának. Az egészséges életmódra nevelésben szerepet kaphatnak bizonyos helyi termékek, biogazdálkodás, stb népszerűsítése, ezáltal a társadalmi és gazdasági célok megvalósítási eszközeit integrálva. A szolgáltatási kapacitások bővítésében és minőségi fejlesztésében fontos szerep juthat egyházi és más non-profit, NGO szervezeteknek. Ezek bizonyos esetekben akár a versenyszférának is (lásd pl. családi napközi, nyugdíjas otthonok). Ezek akár az állami, önkormányzati intézményekkel azonos arányú támogatáshoz juthatnak, bizonyos feltételek fennállása esetén. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. tematikus cél: Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. tematikus cél: Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ TOP 4, 6, GINOP 3, EFOP, VP, KÖFOP, KEHOP PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája 83

84 A lemorzsolódási arány csökkenése az oktatásban A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 év közötti lakosok arányának növekedése A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület (OP prioritási tengelyek) 4.1. Egészséges és gondoskodó társadalom OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN EFOP, TOP 1, 4, Intelligens társadalom OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN EFOP, TOP 1, 4, 6 ÖSSZES A IV. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM A magyar társadalom általánosan kedvezőtlen egészségügyi és szociális állapota Komárom-Esztergom megyében is kimutatható. Az általános fizikai és mentális egészségi állapot javítása érdekében nemcsak az egészségügyi intézmények felújítását, korszerűsítését, bővítését, de a szolgáltatások fejlesztését, továbbá az egészségmegőrzés, a betegség megelőzés és az egészséges életmódra nevelésre irányuló kezdeményezéseket is indokolt támogatni. Az egészségügyi és szociális ellátórendszeren belül a megyék és települések felelőssége jelenleg az alapellátásra korlátozódik, a megye várja a GYEMSZI fejlesztési szándékait, melyeket beépíthet a megyei tervbe. Az intézkedés keretében különféle akciók támogatására van mód, mint pl. a véradási akciók és általában a véradási hajlandóság növelése, az elsősegély-nyújtási készségek elsajátításának népszerűsítése, alapvető készségekkel rendelkezők arányának növelése, az aktív időskor népszerűsítése, az ifjúság fizikai teherbíró képességének növelését szolgáló akciók stb., helyi egészséges élelmiszerek, termékek stb népszerűsítésére irányuló akciók stb. Az intézkedés egyik fontos beavatkozása a szakemberhiány mérséklését szolgáló klasszikus és kreatív megoldások ösztönzése. További fókuszterület az egészségügyi és szociális ágazat alkalmazottai szociális érzékenységének fokozása. Keresni kell a versenyszféra és a non-profit szféra olyan egészségmegőrző szolgáltatásai fejlesztésének támogatási lehetőségét, az ezekhez való hozzáférés esélyének növelését, melyek közvetetten az egészségügyi és szociális közkiadások nagyságrendjének mérsékléséhez járulnak hozzá (tömegsport, bizonyos wellness szolgáltatások, terápiák, akkreditált természetgyógyászati szolgáltatások, sportolási célú, sportolást, mozgást ösztönző szabad téri fejlesztések: tornapályák, futópályák, felnőtt játszóterek, különféle akciók stb) INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális megye GYEMSZI, KLIK, helyi önkormányzatok, járási hivatalok, többségben önkormányzati tulajdonú 84

85 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok gazdasági szervezetek, házi orvosi, fogorvosi, szakorvosi vállalkozások, szakellátó intézmények, NGO-k, egyházak, vöröskereszt megyei szervezete, célirányos KKV-k A megyei programmenedzsment felelős a fejlesztési szándékok priorizálásáért, a megfelelő döntés előkészítésért, a projektek előkészítésének és lebonyolításának koordinálásáért fel, a többi felelősség a projektgazdáké. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése - Alapfokú intézményhálózat, ellátási színvonal fejlesztése (TOP 4) - Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (TOP 4, 6) Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás - Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés TOP 1, 2, 4, 6 - Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás TOP 4, Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése - Térségi szakellátó intézményhálózat és ellátási színvonal fejlesztése (EFOP) - Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (EFOP) Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás - Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés EFOP - Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás EFOP KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT GYEMSZI fejlesztései 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM A megye gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének alapja, hogy az oktatási rendszer folyamatosan megújuljon és a társadalmi igényekhez igazítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások eredményességében érdekelt csoportok és helyi közösségek szempontjai, érdekei iránt. Az intézkedés a megye stratégia célját a korai fejlesztési, oktatási és képzési területen a teljes gyermekjóléti, közoktatási és az erre ráfűződő megyei specifikus középfokú szakképzési, továbbképzési és tanácsadási portfólió révén lefedi. A prioritás nem tartalmaz beavatkozást a felsőfokú szakképzés vonatkozásában, ez, mint megye határon túlnyúló hatású beavatkozás, az I. prioritáshoz kapcsolódik. Kiemelt cél a szervezetek működéséhez szükséges eszközök és infrastruktúra fejlesztése, illetve a szolgáltatásokat nyújtó intézmények humán erőforrásainak stabilizálása új életpálya modellek 85

86 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM kidolgozásával és bevezetésével. Támogatható a hiányzó személyi kapacitások pótlása. Fontos, és a demográfiai és társadalmi viszonyainak stabilizálása okán kiemelt fókuszterület a köznevelési intézményekben megvalósítandó, a gyermekjóléti alapszolgáltatások körébe sorolható új szolgáltatástípusok szakmai megalapozásának támogatása, bevezetése a szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A helyi társadalom képzettsége és a képzési kapacitási hiányosságok felszámolása a gazdaság minőségi fejlődésének és a KKV szektor megerősödésének kulcseleme. Hangsúlyos a középfokú műszaki szakképzés, azon belül a megyei húzóágazatok, zöldipar és energetika, továbbá az agrár- és élelmiszeripari igényeket kiszolgáló képzések erősítése. Stratégiai cél a társadalom kitettségének mérséklése, amelynek érdekében elengedhetetlen a vállalkozói attitűd fejlesztése már az alapfokú oktatás keretében. Folytatni kell a problémamegoldásra, csapatmunkára nevelő, ugyanakkor önálló gondolkodásra késztető korszerű oktatás elterjesztését, a kompetenciák erősítésére irányuló projektek támogatását, ami az oktatás és képzés minden szintjén, sőt a felnőttképzésben is kiemelt feladat. A képzett munkaerő helyben tartása, vissza és beköltözésének ösztönzése szintén kiemelt célkitűzés. A megye a már klasszikusnak számító ösztöndíjprogramok és bérlakás programok mellett újszerű kreatív projekteket is támogat e cél elérése érdekében. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok megye KKV, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, egyházak intézményei, alapítványok, államigazgatási szerv, községi, városi önkormányzat, önkormányzatok jogi személyiségű társulása, közintézmény, pl: Jávorka S. Mg. É- Szakképző I. és K., KLIK, KEMKLIK, KEM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A megyei programmenedzsment szervezet koordináló és monitoring feladatok, projektgazdák felelősek az egyes projektek előkészítéséért, lebonyolításáért., projektfenntartásért. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás - Korszerű gyermekjóléti intézményhálózat felépítése (TOP1) - Alap- és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítés (EFOP3-4) TOP???? Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása - Képzett munkaerő helyben tartásának, vissza-/beköltözésének ösztönzése TOP 4, Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás - Alap- és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítő hatékony rendszer felépítése EFOP 3-4, GINOP3 (IKT fejlesztések) 86

87 KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT KLIK? szakképzés??? 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása - Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése (infrastruktúra, eszközök, szervezeti feltételek, tananyagfejlesztés, oktatók továbbképzése) GINOP5, EFOP3-4,TOP6 - Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése, átadása: vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése végrehajtása GINOP A IV. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz önkormányzatok önkormányzati társulások többcélú kistérségi Megyei Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP 4 TOP 6 Becsült költségigény (millió Ft) 916 társulások önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások civil szervezetek egyházak Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás önkormányzatok önkormányzati társulások többcélú kistérségi Megyei TOP 1 TOP 2 TOP 4 társulások TOP 6 önkormányzati többségi EFOP (2) tulajdonú vállalkozások EFOP 1.10 civil szervezetek EFOP 1.11 közfinanszírozott egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, betegszervezetek Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz önkormányzatok önkormányzati társulások többcélú kistérségi társulások önkormányzati többségi Megyei TOP 1 Finanszírozási forrás (OP, Hazai) EFOP 3 EFOP 4 Becsült költségigény (millió Ft)

88 tulajdonú vállalkozások civil szervezetek Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása vállalkozások önkormányzatok többcélú kistérségi Megyei GINOP5 EFOP3-4 TOP6 társulások önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások Magyarázat a IV. Prioritás intézkedései keretében tervezett beavatkozásokhoz A beavatkozások indikátorai 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése Outputindikátorok Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése Felújított egészségügyi és szociális infrastruktúra száma db Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, fő családi napközi) Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása Outputindikátorok később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra később kerül kidolgozásra Eredményindikátorok Fejlesztett szociális, egészségügyi és szegénység elleni infrastruktúra férőhely kapacitás Munkanélküliek, vállalkozások alkalmazottai képzésben résztvevők száma Mértékegység Mértékegység fő fő Indikatív ütemezés (GANTT) 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM Beavatkozás Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, 88

89 betegség megelőzés, szolidaritás 4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Beavatkozás Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása 89

90 4.4.5 V. prioritás: biztonságos környezet, gyógyuló tájak PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A megye jelentős környezeti problémákat hurcol magával, jórészt még a rendszerváltás előtti időkből. Ezek felszámolása nem tűr további halasztást. Az intézkedések egy része kifejezetten a Duna mente sajátos térségére koncentrálódik, a tervezett struktúraváltáshoz elengedhetetlen a legsúlyosabb kockázati tényezők és versenyképességet, imázst rontó állapotok megszűntetése. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése, a vízrendezés egyaránt hozzájárul a térségek árvízi biztonságának növeléséhez, a klímaváltozás okozta hatások csökkentéséhez. Hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bír ebből a szempontból oroszlány térsége. A környezeti problémák felszámolásánál hangsúlyos elem az újrahasznosítás és a tájbaillesztés. Az egykori bányák, települési hulladéklerakók, meddőhányók felszámolásával (kármentesítésével) az érintett térségek tájképi megjelenését is javítja. A településeken tervezett beavatkozások egy része európai uniós kötelezettségek teljesítésével függ össze, ide tartoznak a megyében még megvalósításra váró szennyvíz- és ivóvízminőség-javító fejlesztések, a bezárt- és illegális hulladéklerakók rekultivációja, de részben az azbesztmentesítés is. A megye kiemelt célja, hogy a vízrendezési beavatkozásokat ne ágazati feladatnak tekintse, hanem, a XXI. századi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási szemléletnek, továbbá a zöldülő agrárpolitika új szemléletének is megfelelően komplex vízgazdálkodási programokat lehessen kidolgozni. A vízgazdálkodási programnak nemcsak a többletvíz okozta károk megelőzését kell szolgálnia, hanem segíti a helyi adottságon alapuló, diverzifikált gazdaság kialakulását (öntözés, halgazdálkodás), növeli a térség foglalkoztatottságát, erősítve annak eltartó-képességét. A vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésében a természetmegőrző gazdálkodás, továbbá a turisztikai vonzerő növelését is szolgáló programokban kell gondolkodni. E projekteket ezért a vele összekapcsolható, de más prioritási tengely mentén megvalósuló fejlesztésekkel projekt-koncentrációban kell tervezni. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása S3. Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítása, tájsebek rehabilitációja A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 90

91 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ GINOP, IKOP, KEHOP, TOP, VP, Duna Program, ETE PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület (OP prioritási tengelyek) 4.1. Gyógyuló tájak OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN KEHOP 2, 3 TOP 2, 3 VP GINOP Klímatudatos társadalom OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN KEHOP 1, 5, TOP 2, 3 ÖSSZES Az V. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK Az elmúlt évtizedekben a megye energetikai és ipari szerkezete folyamatos átalakuláson ment át és ez környezetvédelmi szempontból is jelentős változásokkal járt. Elsősorban az ipari termelés szennyezéseinek és tájsebeinek felszámolása még évtizedekig tartó folyamat, de az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében megtörtént a múltból visszamaradt környezeti károk felmérése és folyamatban van a területek kármentesítése. E tekintetben a megye sajátos problémái és feladatai közé tartozik a vörösiszap tárolók, pernye és meddőhányók, valamint a részben fedetlen bányakáros területek rekultivációja. A települési szilárd hulladékgazdálkodás a megyét érintő három nagy hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően jelentősen korszerűsödött és e rendszerek keretében történik a 29 db korábban bezárt települési hulladéklerakó rekultivációja is. A gyógyuló tájak fejlesztése nem korlátozódhat csak az ipari és mezőgazdasági termelés okozta 91

92 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK környezeti terhelések és károk csökkentésére, illetve felszámolására, hiszen a tájban ott van az egyik legfontosabb tényező, az ember. Ezért a kiemelt fontosságú feladatok közé tartoznak a környezetegészségügyi fejlesztések. A közlekedési eredetű zajterhelés és légszennyezés kibocsátás csökkentése elsősorban a nagy forgalmú közutak és vasutak mentén. A termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátások csökkentése elsősorban a Komárom - Tatabánya - Esztergom légszennyezettségi zónába tartozó településeken. Fontos az ehhez kapcsolódó levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése. Szinte minden települést érintő feladat a parlagfű-mentesítés és egyéb allergének elleni védekezés és megelőzés. Habár a megye településein az ivóvízminőség az országos átlagot meghaladóan jó, vannak még feladatok elsősorban a vízbázisok, távlati vízbázisok biztonságba helyezése, védőterületek és védőidomok kijelölése, valamint egyes településeken az ivóvízminőség javítása, és a külterületi lakott helyek vízellátása terén. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok Település/sajátos térség/megye természetes személyek, KKV-k, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb: közintézmény Hulladékgazdálkodás terén kiemelt projekt keretében: Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Állami tulajdonú szervezet, Megye, Piaci szereplők, Szakmai szervezetek, Települési önkormányzatok Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások A megye elsősorban koordinációs szerepet lát el. A beavatkozások közvetett módon TOP2, TOP3- hoz illesztett fejlesztésként támogathatók, megyei OP szerinti bontásban. A megye felelősségi körén kívüli fejlesztések döntő része a KEHOP forrásokból finanszírozható. Kisebb részben VP és GINOP által támogatott fejlesztések valósulnak meg. További figyelembe vehető források speciálisan: ETE, Duna Program Országos kármentesítési programok Országos kármentesítési program, vörösiszaptározók, anyagnyerőhelyek és depóniák komplex tájrehabilitációja, területük térségi célokhoz illeszkedő hasznosítása - A vörösiszap tározók rekultivációjának folytatása, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése Rekultiválandó vörös iszap tárolók: Almásfüzitő, Neszmély - Bányák, anyagnyerőhelyek környezetének rendezése, Pernyehányók, zagytározók területének kármentesítése, Roncsolt tájrészletek rehabilitációja, Vizuális- esztétikai értéknövelés - Térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi és üzemelőpernyetárolója; Bánhidai Erőmű ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; Alumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: 92

93 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén - Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. bányrekultivációs és tájrehabilitációs projektjei Környezetegészségügyi fejlesztések Zajterhelés csökkentése - Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése zajvédelmi létesítményekkel, vagy forgalomtechnikai eszközökkel csökkentendő közlekedési zajterhelések, az alábbi településeken: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Leányvár, Dorog, Tokodaltáró, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Komárom, Almásfüzitő, Kisbér, Ászár, Oroszlány. - A vasúti közlekedés, elsősorban a teherforgalom által okozott éjszakai zajterhelés csökkentése elsősorban a Budapest-Hegyeshalom vasút mentén: Tatabánya, Tata, Tata -Tóvároskert - Stratégiai zajtérképezés, valamint (települési)zajtérképek készítése és abban kidolgozott intézkedések megvalósítása Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése - Komárom - Tatabánya - Esztergom légszennyezettségi zónára vonatkozó levegőminőségi terv végrehajtása, a légszennyezés kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása ipari kibocsátóknál:oroszlányi Erőműnél a retrofit program keretében a biomassza hasznosítás területén; Esztergom Suzuki. A diffúz terhelőknél kiporzásának csökkentése, megszüntetése:tatabánya, Dorog, Oroszlány, Neszmély, Almásfüzitő). - Közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése elsősorban az alábbi útszakaszokon: M1 autópálya: Csém - Kisigmánd - Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon; 1-es főút: Komárom - Almásfüzitő - Tata Vértesszőlős - Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon; 10-es főút: Almásfüzitő - Lábatlan - Dorog vonalakon, 11-es főút: Esztergom településeket érintően; sz. út: Tatabánya és Esztergom között, 81-es út: Kisbér - Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése a 3.sz. légszennyezettségi zónában - Parlagfű-mentesítés a megye érintett területein Ivóvízminőség javítása - Ivóvíz minőségének javítása (regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében): Kocs, Naszály, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítő, - Vízbázisok, távlati vízbázisok biztonságba helyezése, védőterületek és védőidomok kijelölése: Tatabánya, Dunaalmás, Tát Dorog, Pilisszentlélek, Esztergom, Ács - Külterületi lakott helyek vízellátása: egyedi kutakkal ellátott területetek valamint a külterületi lakott helyek (puszták)felmérése, ivóvíz minőség javítása: Esztergomi Szamárhegy és Búbánatvölgy; Süttői Bikolpuszta, Kömlődi Virágtanya; Nagyigmánd és Kisigmánd illetékességi területéhez tartozó puszták - A fürdővíz minőségének javítása: Fürdők: Komárom, Tatabánya, Oroszlány - Természeti források felmérése, műtárgyak kiépítése: Gerecse, Vértes, Pilis A Muhi új atomerőmű üzemeltetési biztonsági intézkedések megvalósítása nemzetközi kooperációban (ETE) - nemzetközi egyeztetések, kockázatok tisztázása - szükség esetén figyelőrendszer és haváriaprogram (mérséklés, kármentés) kidolgozása" Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése Szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás. - csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés 93

94 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK mennyiségi és minőségi fejlesztése: Aka és Csatka; Máriahalom és Úny csatornázása; Dunaalmás-Neszmély, Almásfüzítő új szennyvíztisztító mű; Lábatlan Eterniti lakótelep szennyvíztisztító kiváltása; - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás fejlesztése, ártalommentes elhelyezést biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása; - települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása - Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése Hulladékgazdálkodás - A Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése, a termelési hulladékok ártalmatlanítása hasznosítása, mennyiségük csökkentése - A regionális begyűjtő-kezelő rendszerek továbbfejlesztése, a tatabányai és oroszlányi regionális lerakók kapacitáscsökkenésével jelentkező problémák kezelése, a rendszerek logisztikai működtetésének optimalizálása. - A hulladékgazdálkodási rendszerek részét képező lerakók bővítése, szüksége esetén új lerakó helyek kialakítása: Tatabánya és Oroszlány - Tervezett nagyprojekt: Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodás címmel megjelölt beruházás projektterületén élők megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatással történő ellátásának biztosítása. KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT - Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek továbbfejlesztése, kiterjesztése. A települési szelektív hulladékok gyűjtésének növelése és a települési szilárd hulladék mennyisége további csökkentése: a megye minden településén. - A bezárt települési hulladéklerakó rekultivációjának befejezése: Ácsteszér, Aka/Bakonysárkány, Bakonybánk, Csép, Esztergom, Ete, Kecskéd, Oroszlány, Súr és Szákszend, Annavölgy, Bajót, Csolnok, Dorog/Tokodaltáró, Kisbér, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Tardos, Tarján, Úny, Vértessomló, - Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése. - Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése. A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nem-veszélyes hulladékok körében. - Az építési-bontási hulladékok terén a hulladékok feltöltésre való használatának szabályozása; a szelektív bontás elterjesztése; a hasznosító és kezelő kapacitások növelése. - Veszélyeshulladék-kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék-kezelési és - ártalmatlanítási programok kialakítása. - Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program Közép-Duna vidéki Hulladékgazdálkodás című nagyprojekt 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM A klímaváltozás hatásaira való felkészülés az élet számos területét érinti és szükségessé teszi egy klímatudatos társadalom kialakulását. A klímaváltozás hatására megváltoznak a területhasználatok, az árvizek mellett a fokozódó vízhiány is meghatározó válik. Ezek szükségessé teszik úgy Duna mentén, 94

95 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM mint a megye dombvidéki kisvízfolyásain az elmaradt árvízvédelmi beruházásokat, vízrendezéseket és víztározásokat. A klímaváltozás mérséklése érdekében a globális szintű összehangolt cselekvési programok részeként térségi és helyi klímavédelmi stratégiák és klímavédelmi beavatkozások kidolgozása is szükséges. A települések lakossági és intézményi energiafelhasználása, valamint ipari gazdasági, a mező- és erdőgazdasági termelés energiatudatos fejlesztése terén. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok Település/sajátos térség/ természetes személyek, KKV-k, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb: közintézmény Állami tulajdonú szervezet, Megye, Piaci szereplők, NGO-k, Szakmai szervezetek, Települési önkormányzatok Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt A megye elsősorban koordinációs szerepet lát el. TOP forrásokból az integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések illetve a fenntartható közlekedési beruházások finanszírozódnak a megyei OP szerinti bontásban Klímabarát települések és térségek - klímastratégiák, szemléletformálás Klímatudatos városok/térségek tervezése - SEAP stratégia és akciótervek kidolgozása - "Öko települések"/"átalakuló" települések illetve térségek körének bővítése, meglévők továbbfejlesztése: jó gyakorlatok terjesztése, szemléletformálás - Energia-, klíma-, környezettudatosság terjesztését, elmélyítését és alkalmazását segítő civil kezdeményezések támogatása: szemléletformálás, energia- és környezettudatos megoldások bemutatása és alkalmazásának ösztönzése Energiatudatos települések Települési energiagazdálkodás struktúraváltása - Önkormányzati épületek és kommunális szolgáltatások (pl. közvilágítás, hulladékgazdálkodás) energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései (itt azok szerepelnek, amelyek kizárólag energiahatékonysági és megújuló energetikai célú beruházásokat szolgálnak. Azok a fejlesztések, melyek más fejlesztésekkel egy projekt keretében valósulnak meg, ott ebből a forrásból nem lehet pályázni) - Több önkormányzati épület és önkormányzati tulajdonú vállalkozás (pl. kertészet) ellátását szolgáló települési fűtőmű, napkollektor-telep, geotermikus kaszkád, stb. fejlesztése (kizárólag a rendszer és a kapcsolódó hálózatok kiépítése, illetve a felhasználó épületekben szükséges infrastruktúra és berendezések kiépítése. Más célú önkormányzati intézményfelújítás itt nem szerepeltethető). A megye felelősségi körén kívüli fejlesztések nagyobb része a KEHOP forrásokból finanszírozható. Kisebb részben közvetett módon GINOP, IKOP és VP által támogatott fejlesztések valósulnak meg. További figyelembe vehető források speciálisan: ETE, Duna Program. 95

96 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM beavatkozások Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés Vízbázisok védelme, korszerű vízgazdálkodási rendszerek kiépítése - Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, - Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikol-patak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és ezek vízgyűjtői, valamint a megye dombvidéki települései. - Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése: sérülékeny karsztvízbázisok: Dunaalmás, Tata,Tardos, Talján, Héreg, Sárisáp, Bajna, Tatabánya XV/C, Tatabánya XIV/A, Dorog IV/C ereszke, Pilisszentlélek; sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: Koppánymonostor, Tát, Esztergom Prímás-sziget, Dömös; távlati vízbázisok: Ács Lovadi-rét, Tátiszigetek, Esztergom-K Pilismaróti öblözet - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények alkalmazása (a trágyatárolókra, hígtrágya tárolókra és istállótrágyára vonatkozó eltérő határidők betartásával) - Karsztvízforrások mennyiségi és minőségi problémakörének komplex rendezése. Az újrafakadó karsztvízforrások feltérképezése, hidrogeológiai és geotechnikai problémák vizsgálata és intézkedési és hasznosítási tervek kidolgozása: Tata, Esztergom Okszerű települési vízgazdálkodás - Települési integrált vízgazdálkodási rendszerek (többfunkciós tározók, települési zöldfelületek, vízvisszatartó-jóléti-öntöző rendszerek, víztározás és vizes élőhelyek közös fejlesztése, csapadékvíz leválasztása a szennyvízhálózatról stb) - Takarékos vízfelhasználáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztés a közintézményekben és zöldfelületeik fenntartásában - vízgazdálkodási társulások kapacitásépítése, eszközbeszerzése Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések - Duna nagyvízi meder levezetőképességének javítása, Duna jobbparti mellékágak rehabilitációja - Duna jobb parti önkormányzatok árvízvédelmi fejlesztései (Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Esztergom, Pilismarót, Dömös) - Esztergom város árvízvédelmi biztonságának növelése - A Duna medersüllyedése, kavicskitermelés, hajózás és a mellékágak, mint természeti élőhelyek komplex rendezésének előkészítése Energiatudatos települések Fenntartható közlekedési beruházások - Közösségi közlekedés fejlesztése, környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése - Kerékpáros infrastruktúra, forgalmi hálózat fejlesztése (térségi hálózatok és eszközváltó pontok elérését szolgáló kisléptékű kerékpárút-hálózati hiányosságok pótlása, leromlott hálózati elemek felértékelése) (TOP) - közösségi közlekedési eszközváltó pontok fejlesztése, a személyszállítás intermodalitásának javítása (P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése, kerékpártárolás, stb.) (TOP) - elektromos töltőállomás-hálózat fejlesztése a városokban (KEHOP?) - Vállalkozási alapon üzemeltetett, közösségre szabott kiskapacitású közlekedési-szállítási megoldások, falubuszok, a munkaidőhöz, iskolai tanítási órák végéhez igazodó utas- és áruszállítás rendszerének kialakítása, helyi igényekhez igazított kisméretű járművek beszerzése ( munkaerő mobilitás segítése) Települési energiagazdálkodás struktúraváltása 96

97 KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM - Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakossági energiamegtakarítások és megújuló energiaforrás hasznosítás támogatása: épületszerkezet, gépészet - Hűtési igény növekedésével összefüggő alacsony-széndioxid kibocsátást eredményező beruházások támogatása (KEHOP) - Távhőellátó rendszerek: bázisok és hálózatok korszerűsítése, illetve megújuló alapra helyezése, kooperáló rendszerfejlesztések (pl. dorogi hulladékégetőre alapozva) - Kisvízfolyásokra telepíthető törpeerőművek létesítése (pl. Tata, jóléti tavak környezetében) - Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására: autonóm térségi energiarendszerek (smart grid - okoshálózatok) elemeinek, tápponti és vezérlőközpontjainak és hálózatbővítéseinek, meglévők fejlesztésének támogatása Az V. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Országos kármentesítési programok Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések" Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz Finanszírozási forrás (OP, Hazai) Becsült költségigény (millió Ft) 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek - klímastratégiák, szemléletformálás Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés Beavatkozás: Energiatudatos települések Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz Finanszírozási forrás (OP, Hazai) Becsült költségigény (millió Ft) 97

98 Magyarázat az V. Prioritás intézkedései keretében tervezett beavatkozásokhoz A beavatkozások indikátorai 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Országos kármentesítési programok Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések" Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése Outputindikátorok Összes kármentesített terület Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma ha fő Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység A hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma fő Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás tonna / év 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek - klímastratégiák, szemléletformálás Outputindikátorok Klíma-stratégia végrehajtásában résztvevő lakosság száma Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma fő Eredményindikátorok Mértékegység fő Mértékegység Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága ha Beavatkozás: Energiatudatos települések árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő lakosság Új beépített megújuló energia kapacitás (villamos energia) Új beépített megújuló energia kapacitás (hőenergia) Az üvegház-hatást okozó gáz kibocsátás becsült csökkenése fő MW MW tonna CO2 egyenérték 98

99 Az energiatudatossággal kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma A jobb energia-fogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma Az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó új fogyasztók száma Demand-response rendszerbe bevont fogyasztók összteljesítménye Okos-hálózati kisfeszültségű transzformátor körzetek száma fő db fő MW db Indikatív ütemezés (GANTT) 5.1. intézkedés GYÓGYULÓ TÁJAK Beavatkozás Beavatkozás: Országos kármentesítési programok Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések" Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése 5.2. intézkedés KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozás Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek - klímastratégiák, szemléletformálás Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés Beavatkozás: Energiatudatos települések 99

100 4.4.6 VI. prioritás: otthon a XXI. században PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Az Otthon a XXI. században sokrétegűen értelmezhető: élni a korszak kínálta lehetőségekkel, alkalmazkodni a kihívásaihoz, olyan lokális tereket létrehozni, amelyek a változatos és gyorsan változó elvárásokhoz, szükségletekhez igazodó, biztonságos és fenntarthatóan működtethető környezetet biztosítanak. Az Európa 2020 stratégia és az OFTK célkitűzéseivel összhangban ráadásul hozzájárulva a foglalkoztatás, a GDP, a képzettek aránya, az innovatív és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság növekedéséhez, a szegénység, a kirekesztettség, a korai iskolaelhagyás csökkenéséhez. A lehetőségek közül a nyitott Európa többek között a Kárpát-medence, mint egységes gazdasági tér újraépítésének esélyét teremtette meg és korábban soha nem látott lehetőséget biztosít a Duna régió fejlettebb térségeihez való felzárkózásra. A Tatabánya központú városhálózati csomópontra, a határon átívelő ikervárosokra és a Duna mente struktúraváltására építő megyei koncepció proaktívan járul hozzá e lehetőségek kibontakoztatásához. A VI. prioritás keretében megvalósuló fejlesztésekkel a települések az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) és a II. prioritás (turisztikai program) keretében tervezett, a koncepció megvalósítását direkt módon szolgáló fejlesztésekre erősítenek rá, biztosítják a szükséges vonzó fizikai és társadalmi környezetet. A XXI. század másik nagy lehetősége, az intelligens (smart) információs technológiai rendszerek kínálta flexibilitás többek között a közlekedési, parköntöző, közvilágítási, házi gondozási, közösségszervező stb. hálózatok, rendszerek költséghatékony és magas szolgáltatási színvonalú, helyzetre szabott működtetését teszik lehetővé. Az energetikai forradalom lehetőségeivel élve pedig - a befektetések megtérülésének szempontjait és a fenntartás költségeit szem előtt tartva - jelentős energiaköltség-csökkenés érhető el a települések üzemelésében. Az új technológiákkal tehát, együttműködésre és a város-vidék kapcsolat erősítésére építve, alapvetően a településüzemeltetés forradalmasítható, aminek eredményeképpen források szabadulhatnak fel arra, hogy a települések a későbbiekben akár európai támogatások nélkül is megvalósíthassák elképzeléseiket. A hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben ezek a technológiák, ún. smart rural (intelligens vidék) mintatérségek kialakításával, a város-vidék együttműködést új alapokra helyezhetik. Bár a VI. prioritás keretében tervezett fejlesztések biztosítják a jelenlegi önkormányzatok rövidközéptávú elképzeléseinek megvalósíthatóságát, ám az anyagi függetlenedés és a növekvő lekötetlen munkaerő-kapacitások értelmes hasznosítása érdekében mégis indokolt olyan távlatosabb stratégiákban gondolkodni, melyek elsősorban a településüzemeltetési rendszerek újjászervezésére fókuszálnak. A VI. prioritás ennek lehetőségét az V. prioritás keretében tervezett Klímatudatos települések intézkedéssel és a IV. prioritás 1. és 2. intézkedései keretében megvalósítható egészségügyi, szociális, korai nevelési, közoktatási intézményfejlesztésekkel összehangoltan biztosítja. A lehetőségből azonban valóság csak akkor lesz, ha a települések a számukra biztosított támogatási keretek egy részét e hosszú távon nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosító fejlesztésekre fordítják. A költséghatékonyság elérésének ugyanakkor alapvető feltétele, hogy a párhuzamos kapacitások csökkentése. Ez a tervek, elképzelések térségi összehangolását igényli. A legfontosabb kihívások - a gazdasági válság, a klímaváltozás, a demográfiai zsugorodás és az önkormányzati hatáskörök, kompetenciák csökkenése - közül a VI. Prioritás elsősorban az utolsó kettőre reflektál, az elvárt gazdasági fókuszt szem előtt tartva. Alapvető fontosságú, hogy a 100

101 településpolitikai döntéshozók elfogadják a megváltozott helyzeteket, a megfordíthatatlan folyamatokat és a hatékony, rugalmas, összefogásra építő alkalmazkodás stratégiáit keressék. Tekintettel a kiszámíthatatlanságra, érdemes a különféle innovatív, kisléptékű kísérleti projektek arányát növelni, melyek a lehető leghatékonyabb alkalmazkodási módok feltárásának lehetőségét kínálják. A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. tematikus cél: Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 4. tematikus cél: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 6. tematikus cél: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 8. tematikus cél: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. tematikus cél: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 11. tematikus cél: Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ GINOP 3; EFOP 1., 2., esetleg 5., TOP 2,3,4,5,6; Duna Stratégia OP, ETE PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája Energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia arányának növelése A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE Indikatív költség (millió Ft) A prioritás költségének %-ban Tématerület (OP prioritási tengelyek) 6.1. Városok: központi szerepkörök, OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN TOP 1, GINOP 3, KÖFOP (településüzemeltetési 101

102 élhetőség, vonzerő 6.2. Vidéki és szuburbánus térségek: Új egyensúlyok, alkalmazkodás gazdasági szervezetek, önkormányzati- és kormányhivatalok fejlesztései) TOP 2, 3, 4, 6, EFOP, Duna Stratégia OP, ETE OP ALAPJÁN OP ALAPJÁN TOP 1, GINOP 3, KÖFOP (térségüzemeltetési gazdasági szervezetek, önkormányzati és kormányhivatalok fejlesztései) TOP 2, 3, 4, 6, EFOP, Duna Stratégia OP, ETE ÖSSZES A VI. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ A sokpólusú megyében Tatabánya MJV a VI. prioritás keretében a város népességmegtartó képességének erősítésére, élhetőségének, vonzerejének, szolgáltató kapacitásának és fenntarthatóságának javítására fókuszál. A nagytérségi pozíció erősítése és a városhálózati kohézió érdekét szolgáló fejlesztések jórészt az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) és a II. prioritás (megyei turisztikai program) keretében valósulnak meg, de a városhálózati kohézió a VI. prioritás keretében is sokrétűen továbbépíthető. Tata és Oroszlány, valamint Komárom városfejlesztési programjai, járásközponti szerepeik megszilárdítása és népességmegtartó, befektetésvonzó képességük javítása mellett, szintén hozzájárulnak a városhálózati csomópont, az OFTK összefüggésrendszerében a csapágyvárosi gyűrű konszolidálásához, a külső és a belső városgyűrű összekapcsolásához. A Duna Stratégia megvalósításában a két Duna menti középváros: Esztergom és Komárom városi funkcióinak, népességmegtartó képességének, a szolgáltatásokba, turisztikába befektető tőkét vonzó képességének megerősítése szintén megyén túlmutató jelentőségű, e városok az OFTK célkitűzései között nevesített Kárpát-medencei kohézió újraépítésének stratégiai szereplői. A Duna menti kisvárosok programcsomagjaiban az együttműködés és munkamegosztás előtérbe helyezése, sajátos egymást kiegészítő városi kínálatok megteremtése, a nagyobb városokkal közös hálózatokba szervezése szolgálhatja az egyes városok egyedi törekvésein túllépni képes fejlődést, a Duna menti térség kitörését a jelenlegi stagnáló pozícióból. A városok fejlesztési programjai szervesen kapcsolódnak az I. prioritás makrotérségi pozíciót erősítő beavatkozásaihoz, a II. prioritás keretében megvalósítandó turisztikai programokhoz, a IV. prioritás humán infrastruktúra fejlesztéseihez, továbbá az V. prioritás keretében tervezett Klímabarát települések intézkedés beavatkozásaihoz. Számos kiemelt és nagyprojekt tervezett a városok térségében, melyek megvalósulása nagymértékben javítja a prioritással megcélzott hatások realizálódását. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi A megye városai, kivéve Ács, Bábolna, Kisbér helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek (pl. Tatabánya Gazdaságfejlesztő Szervezete), létrejöttük esetén önkormányzati céltársulások, közintézmények, NGO-k, esetenként a járási kormányhivatalok és az önkormányzati hivatalok A települési önkormányzatok, illetve a kedvező esetben létrejövő önkormányzati társulások felelnek a stratégiai tervezésért, a projektgenerálásért és a monitorozásért a többi szervezet bevonásával. A projektek tervezése és végrehajtása a megoszlik a potenciális kedvezményezettek 102

103 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ köre Intézkedés szintű hatásindikátorok között. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja TOP 2,3, 4, 6 MJV, HAZAI FORRÁSOK - Később kerül meghatározásra Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, melyek programjai, mint vidékközpontok a 6.2. intézkedés keretében valósulnak meg) - Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése TOP2, 3, 6 - Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja TOP 3, 4, Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, melyek programjai, mint vidékközpontok a 6.2. intézkedés keretében valósulnak meg) - Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése EFOP, ETE, Duna Stratégia OP, GINOP 3, HAZAI FORRÁSOK - Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja EFOP, HAZAI FORRÁSOK 103

104 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT Biatorbágy Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: - Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne - Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése - A csend kolostora. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem LIMES szövetség fejlesztései Oroszlányi erőmű korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztések Tatabányai fűtőmű bővítése III. ütem Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS A vidéki térségekben zajló markáns változások differenciált, újszerű megközelítéseket igényelnek. Miközben a városok közvetlen szomszédságában lévő települések peremén robbanásszerű növekedés és gazdasági szuburbanizáció zajlott, e települések belterületét, csakúgy, mint az egykori bányász- és ipari falvakat, alulhasznosított lakó és gazdasági ingatlanok jellemzik. Markáns zsugorodás tapasztalható a vidéki térségekben is, ahol a népességcsökkenés a központszereppel bíró kisvárosokat is elérte. A falvak (kisvárosok) és a külterületek közötti gazdasági kapcsolat minimális, a mezőgazdaság ma legfeljebb néhányszáz családnak képes megélhetést biztosítani. A külterületi üzemközpontokban (majorok) is funkcióváltás zajlik, néhányuk meg tud(ott) kapaszkodni az új rendszerben, másokban az ott működő gazdálkodási funkció vegetál és szegény gettók alakultak ki. Nő a kiürült, romos majorok száma, melyek esetenként komoly veszélyforrást is jelenthetnek (illegális hulladék, gyerekek testi épsége). Az önkormányzatok pénzügyi helyzete, a foglalkoztatási képessége folyamatosan 104

105 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS csökken, a gazdasági válság és a klímaváltozás immár egyre látványosabb tünetei a vidéket fokozottan sújtják. Az elmúlt két európai uniós ciklus tapasztalatai azt mutatják, hogy az iparűzési adó növelését és a demográfiai folyamatok megfordítását célzó stratégiák, új kapacitások parttalan létrehozása nem váltotta be a reményeket. A szuburbánus falvakban a felduzzadt települések működtetése és a pusztuló központok együtt jelentenek kihívást. A kudarcos szlogenek helyett az új stratégia az alkalmazkodás, új egyensúlyok felépítése, mely a meglévő fizikai és humán kapacitások korábbinál hatékonyabb kihasználására, a korszerű, intelligens közlekedési, közmű és infokommunikációs rendszerekben rejlő lehetőségeket hasznosító hálózatokra épül. E stratégia megvalósítását az I-VI. prioritások keretében megvalósuló fejlesztések integráltan szolgálják, a VI. prioritás a települések működőképességére és a közösségi kohézió erősítésére fókuszál. INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia Potenciális kedvezményezettek köre Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre Intézkedés szintű hatásindikátorok megye összes községe, illetve Ács, Bábolna, Kisbér Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozások és közintézmények, közös önkormányzati hivatalok, járási hivatalok, NGO-k, LEADER HACS A települési önkormányzatok és a LEADER HACS szervezetek felelnek a stratégiai tervezésért, a projektgenerálásért és a monitorozásért a többi szervezet bevonásával. A projektek tervezése és végrehajtása a megoszlik a potenciális kedvezményezettek között. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat. Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város-vidék kapcsolat erősítése (Bábolna-Ács-Nagyigmánd; Kisbér-Ászár) - Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése TOP2, 3, 6, HAZAI FORRÁS - Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft.-k, Zrt.-k) felépítése a csökkenő népességű vidéki térségekben, város-vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben - foglalkoztatás növelő kísérleti program TOP 1,3, TOP Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város-vidék kapcsolat erősítése (Bábolna-Ács-Nagyigmánd; Kisbér-Ászár) - Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése EFOP - Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft.-k, Zrt.-k) felépítése a csökkenő népességű vidéki térségekben, város-vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben foglalkoztatás növelő kísérleti program GINOP A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését-javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása - A vidéki és szuburbánus életminőség javítását szolgáló és vonzerejét növelő beruházások 105

106 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS EFOP, VP, HAZAI FORRÁS KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT Biatorbágy Tata vasútfejlesztés - Vidéki és szuburbánus térségek esélyteremtő programjai, térségi kohézióra, együttműködésre, szolgáltatások és készségek szinergiájára építő fejlesztések (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) EFOP, VP - Majorprogram (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) (további elemek: Turisztikai program 3. intézkedés, Stabil, diverzifikálódó gazdaság 3. intézkedés) EFOP, VP A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: - Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne - Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése - A csend kolostora. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem LIMES szövetség fejlesztései Oroszlányi erőmű korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztések Tatabányai fűtőmű bővítése III. ütem Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések A prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz Finanszírozási forrás (OP, Hazai) Becsült költségigény (millió Ft) 106

107 61.2. Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, városvidék kapcsolat erősítése Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzésétjavítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása Kedvezményezettek köre Javasolt területi fókusz Finanszírozási forrás (OP, Hazai) Becsült költségigény (millió Ft) Magyarázat a VI. Prioritás intézkedései keretében tervezett beavatkozásokhoz A beavatkozások indikátorai 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja Outputindikátorok Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozások megnevezése Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, városvidék kapcsolat erősítése Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését-javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása Outputindikátorok Eredményindikátorok Mértékegység Mértékegység 107

108 Indikatív ütemezés (GANTT) 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Beavatkozás Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai 6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozás Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, városvidék kapcsolat erősítése Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését-javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása 108

109 4.5 HORIZONTÁLIS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK Tervezéskísérő eljárások Területi hatásvizsgálat - külön dokumentálva A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása Jelen fejezet keretében kerül röviden bemutatásra az a teljesítés igazolási követelményrendszer, amely a tisztán hazai támogatással megvalósuló programokkal kapcsolatos rendszert definiálja. A megyei Stratégiai és Operatív Programban bemutatott fejlesztési elképzelések forrásoldala, teljes tervezéssel került prognosztizálva. Több olyan művelet, beavatkozás is helyet kapott a rendszerben, amelyek tisztán hazai forrással megvalósult programok. Ilyenek azok a tervezett települési, illetve járási (kistérségi) szintű projektek, amelyek: - illeszkednek a megye területfejlesztési koncepciójának célrendszeréhez, - programokká szervezhetők, - olyan tevékenységet tartalmaznak pl. belterületi útfelújítás, amely nem illeszkedik az Unió által elfogadott OP-k lehetséges támogatható tevékenységeihez, - a megvalósításhoz szükséges források nem állnak rendelkezésre a közötti időszakban. A fejezet további része később kerül kidolgozásra. 109

110 5 RÉSZDOKUMENTUMOK, PROJEKTCSOMAGOK 5.1 A FELADAT KIHÍVÁSAI, BUKTATÓI, TEENDŐK A SORON KÖVETKEZŐ IDŐSZAKRA Kihívások, buktatók A közötti költségvetési ciklusra történő tervezés során új fogalmak kerültek bevezetésre: ezek az ún. részdokumentumok, illetve a részdokumentumok elkészítéséhez szükséges ún. projektcsomagok. Mivel új módszertani elemről-tervi munkarészről van szó, rengeteg bizonytalanság övezte őket. A céljuk kettős: egyrészt az országos OP-k tervezői előre lássák, hogy adott OP-ból milyen típusú projektekre, milyen nagyságrendben van támogatási igény másrészt a potenciális projektgazdák már jó időben kezdjék el projektjeiket előkészíteni, túllépni a vágyálmokon, azokat minél előbb konkrét számokra, megoldásokra lefordítani. Ezzel a munkamódszerrel a hazai tervezés még egyik szinten sem találkozott és ebből kifolyólag rengeteg bukdácsolással zajlott, illetve zajlik a munkarész elkészítése: A leírásokban folyamatosan keveredik a projekt és a projektcsomag fogalma, ráadásul esetenként a projekt valójában projektcsomagokból összerakott projektcsomagokat jelent. Pl: Komárom-Esztergom megyei várostérségek (járások) projektjei (ez a táblázat hivatalos megnevezése): a táblázat járásonként tartalmaz egy projektcsomagot, amely tartalmazza a járás területén tervezett óvodafejlesztések csomagját, azon belül a tervezett energetikai fejlesztések csomagját stb. Az első, 2013-ban megjelent adatlapok időközben többször módosultak, a tervezők minden alkalommal néhány napot kaptak az éppen aktuális táblázat feltöltésére. Az utolsó változat május közepén jutott el a tervezőkhöz, ebben kellett a több mint 900 megyei projektjavaslatot feldolgozni, úgy, hogy a projektek kevesebb, mint felére állt rendelkezésre előírás szerinti projektadatlap. Még az adatlappal rendelkező projektek között is rengeteg az átfedés. Például egy nagyprojektet benyújtott egy önkormányzat és az illetékes állami szervezet is. Ezek kiszűrése viszont szinte lehetetlen, mert az önkormányzatok rendszerint hozzátettek olyan elemeket, melyeket az eredeti nagyprojekt nem tartalmaz, viszont az önkormányzatok szeretnének, akár más forrásból, a nagyprojekttel szoros összefüggésben megvalósítani. Más esetben az önkormányzati javaslat csak részlegesen tartalmazza a nagyprojektet (pl. csak azon elemét, amely az adott önkormányzat területén valósul meg). A többszöri adatgyűjtésből következően esetenként változó névvel és tartalommal nyújtották be az önkormányzatok ugyanazt a projektet. Ez teljesen érthető, hiszen ők is továbbgondolkodtak. Ugyanakkor ezek a projektek többször is megjelentek a projektgyűjtésben, kiszűrésük inkább véletlenszerűen sikerült. Több önkormányzat nyújtotta be ugyanazt a projektet, de csak részleges átfedéssel: tipikus probléma ez kerékpárút fejlesztési igényeknél. Az önkormányzatok gyakran adtak be olyan csomagokat, mint pl. települési vízi közműfejlesztés, egy projekt költséget megadva. Ez tartalmaz csapadékvíz-elvezetést (TOP2, vagy KEHOP1), szennyvízhálózat-fejlesztést (KEHOP2.), esetenként járda vagy belterületi út felújítást (hazai forrás, vagy TOP2, esetleg energiatakarékos közvilágítást: TOP3.2 vagy hazai forrás). Az NTH által elkészített projektcsomag sablonok feltöltését nehezítette, hogy a különböző OP-k 110

111 közötti lehatárolás még mindig nem egyértelmű. Nagy a bizonytalanság például a TOP1.3. intézkedés A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés alkalmazhatósága vonatkozásában. Az NTH-val való egyeztetés alapján az a kép alakult ki, hogy TOP 1.3. forrásokat csak többségi önkormányzati tulajdonú ipari parkokhoz vezető összekötő utak fejlesztésére lehet fordítani. A TOP 5.0 verziójában szereplő leírás azonban sokkal szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé. Ez azért nagyon fontos, mert nem mindegy, hogy bizonyos közútfejlesztések, kerékpárút fejlesztések, IKOP-ból nem finanszírozható intermodális eszközváltópontok fejlesztését a már így is jelentősen túltervezett járási forrásokra vagy a kisebb mértékben túltervezett megyei források terhére lehet-e megvalósítani. Szakmai meggyőződésünk, hogy a TOP1.3. forrásait meg kellene nyitni e fejlesztések számára. Ugyanilyen probléma a belterületi csapadékvíz-elvezetés, melyet jelenlegi számításainkban KEHOP projektként tüntettünk fel, számítva arra, hogy az adott térségben a vízügy által amúgy is tervezett vízügyi beavatkozásokkal - a Vízügyi keretirányelv által előírt integrált vízgazdálkodási elv érvényesítése alapján innovatív, a klímaváltozásra való felkészülés kényszerét is figyelembe vevő projekteket lehet összerakni. Itt is milliárdos tételekről van szó, melyek a járások többi fejlesztéseinek nagy részét lehetetlenné tennék, ha abból kellene megvalósítani. KEHOP esetén egész részvízgyűjtők bel- és külterületi vízrendezési projektjét lehetne egy (esetleg több fázisú) projekt keretében megoldani. Komoly veszélyforrásnak érezzük a projektjavaslatok között nem szereplő, de a helyzetfeltárás, a koncepció, a háttértanulmány alapján a beérkezett projektjavaslatoknál esetenként sokkal fontosabb projektek háttérbe szorulását. Ezekben az esetekben a megyei programmenedzsment szervezetre, ha egyáltalán fel tud állni időben, megfeszített projektgenerálási feladat hárul. Olyan projektekről van szó, amelyekre a megyei önkormányzatnak kellene projektjavaslatot benyújtania, ezidáig ez nem történt meg. Egyrészt nem tisztázott, hogy egyáltalán lehet-e a megyei önkormányzatnak saját projektje (tulajdonképpen miért ne), másrészt kapacitása sincsen rá, a tervezés más munkái többszörösen lekötik a kapacitásait. Ez azonban csak az első lépés, hiszen a TOP forrásai már jelenlegi is túltervezettek A soron következő időszak feladatai A következő két hónapban intenzív workshopokat kell tartani a járásokkal, melyekre minden településnek alaposan felkészülve kell érkeznie, hiszen csak ebben az esetben lehet érdemi munkát végezni. A munkát nagyban megkönnyítené, ha települési önkormányzatok (pl. egy KÖH-be tartozók, közös, vagy azonos típusú projekteket benyújtók) már előre áttekintenék projektcsomagjaikat és kész közös projektcsomagokkal érkeznének, melyek az RFÜ által előírt módszertan szerint minden adatot tartalmaznak. A térségi szinten összehangolt projektcsomagok prioritást élveznek!!! A projektcsomagok véglegesítése során e dokumentum 7. és 8. mellékleteiből kell kiindulni, és nem az RFÜ táblázatból, de a végleges dokumentumban csak azok a projektek fognak szerepelni, amelyek az RFÜ módszertana alapján egyértelműen besorolhatók. A projektcsomag táblázatok alapján azonosíthatók az átfedések a közösen végrehajtható, benyújtható projektek, továbbá az esetleges kimaradt projektek is. Piros betűvel a legsúlyosabb, leglátványosabb konfliktusokat, hiányosságokat jeleztük, de számos hiba, hiányosság van máshol is, melyeket a workshopok során ki kell szűrni, a lehető legkisebb körre kell leszűkíteni. 111

112 Hasonló workshopokra van szükség minden egyes ún. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek vonatkozásában, illetve a Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok vonatkozásában is. 5.2 A PROJEKTCSOMAGOK MAGYARÁZATA Projektcsomagok Az NTH elvárásainak megfelelően készült egy megyei ITB adatlap, amely ún. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok)at és projekteket (8 db), és megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokat tartalmaz (. továbbá készült egy Tatabánya MJV ITB adatlap és minden járásra egy adatlap. Ezek összesítve a 8. mellékletben találhatók Magyarázat a "Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek" adatlaphoz Az adatlapok összeállítása Az adatlapon 8 térségi integrált programot állítottunk össze. Az integrált csomagok az Európai Unió által szorgalmazott integrált területi beruházás elve alapján lettek összeállítva, de mivel ezt a fogalmat a hazai programozás másképp tervezi alkalmazni, itt a programozási gyakorlatban szintén ismert projektkoncentráció elvét érvényesítjük. Ezen elv alapján a megye preferálja azokat a projekteket, amelyek térben és tematikusan összekapcsolódnak, mivel így a sok, önmagában nem túl nagy beruházás is jelentős pozitív változást tud generálni a térségben. Az egyes csomagok összhangban vannak a megyei stratégiával, de a beérkezett projektjavaslatok függvényében, a stratégiai különböző szintjeinek feleltethetők meg (intézkedés szint, beavatkozás szint, műveleti szint). A projektcsomagokban zölddel jelöltük azokat a projekteket, melyek a szervezeti, intézményi háttér felépítését szolgálják. Mályva szín jelöli azokat a projekteket, amelyeket vezérprojektnek tekintünk. Az első (agrárinnovációs) projektcsomag kivételével, ahol a legjelentősebbnek tartott és legnagyobb valószínűséggel megvalósuló, illetve a megye stratégiájának megvalósulását leginkább segítő pontszerű fejlesztések lettek vezérprojektek, a többi csomagban a hálózatfejlesztések kerültek ebbe a kategóriába. További projektgyűjtés még további projektcsomagok kialakítását eredményezhetik, illetve a projektcsomagon belül változhatnak a besorolások. A projektek többségét alcsomagokba szerveztük (lásd táblázatok első oszlopának összevonása egy cellába),, ugyanis így biztosítható, hogy kieső projektek helyett problémamentesen más projektek tudjanak megvalósulni. Az alcsomagokon belül nincsen rangsorolás. Az adott projektcsomagok tematikáján belüli alcsomagok vagy területileg kapcsolódnak össze (egy település, esetleg szomszédos települések), vagy tematikusan (tájékoztatórendszer, kerékpárutak, Duna parti zóna). Területi fókuszú alcsomagokat alkalmaztunk egyes városoknál, illetve olyan településeknél, melyek sok azonos tematikához kapcsolódó projektjavaslatot nyújtottak be, és ezek együtt érik el a kívánt térségfejlesztő hatást,azaz fontos lenne, hogy minél több megvalósuljon belőlük a ciklusban. Egy-egy kiragadott projekt megvalósítása kevés a térségi fejlesztő hatás eléréséhez (lásd pl. Esztergom, Kisbér). A tematikus alcsomagokra tipikus példák a vízrendezési projektek, illetve a vízekhez 112

113 kapcsolódó gazdaságfejlesztések, ahol igen jelentős költségmegtakarítás érhető el (akár a milliárdos nagyságrendet s elérheti), ha a különféle vízhez kapcsolódó beruházások részvízgyűjtőnként egy nagyprojekt, vagy néhány projektfázisra bontott integrált program (projektkoncentráció) keretében valósulnak meg Költségek számolása A fejezet végén két táblázat található. Az első táblázat a térségi integrált csomagok eddig ismert költségigényét tartalmazza. Mivel nagyon sok még a bizonytalanság, ezért kerekített számokat alkalmaztunk. Intézkedés szintű költségvetéseknek csak a hiányzó költségelemek beérkezése után van értelme. Az integrált térségi projektcsomagok F oszlopában csak ott tüntettünk fel költséget, ahol az a megyei TOP forrásból lesz finanszírozva. A többi költség valamely más táblázatban is megjelenik (MJV vagy járási adattábla, vagy a 6. melléklet szerinti ágazati projetkcsomagok). Ezeket a költségeket a C oszlopban jeleztük, de itt nem kerülnek beszámításra. A járási forrásból finanszírozandó elemeket átvezettük a járások költségvetésébe, illetve, ahol a finanszírozó a megyei jogú város, ott az MJV költségvetésébe. A Nemzetgazdasági tervezési hivatal előírásai szerint kétszeres túltervezés volt a cél. Ezzel együtt volt olyan járás, ahol ezt a célt a projektjavaslatok többszörösen túlteljesítik. Az ott megvalósuló projektek nagy része fontos, jelentőségük jóval túllépi a járás határát (Esztergomi, Tatai, Komáromi járások) ugyanakkor az előírások szerint a finanszírozást csak így lehetett kidolgozni. Szükségesnek tartjuk az államigazgatást ilyen költségvetéssel elfolytatni annak érdekében, hogy jelezzük a minisztériumnak konfliktust, abban a reményben, hogy az elosztási arányokon, tekintettel a megye sajátos településstruktúrájára, még lehet módosítani. A térségi integrált projektcsomagok az alábbiak: 1. projektcsomag: AGRINNO PROGRAM: Innovatív agrár- és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye- és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése 2. projektcsomag: KA-BAK PROGRAM: Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése a Kisalfölddön és Bakonyalján 3. projektcsomag: GERECSE NATÚR-REL PROGRAM : Gerecse Natúrparki tájgazdálkodási vertikumok 4. projektcsomag: ÁLTAL-ÉR PROGRAM Turisztikai fókuszú integrált vízgazdálkodási, települési vonzerő és rekreációfejlesztési program 5. projektcsomag: VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT gazdasági integráció és nagytérségi beágyazódás 6. projektcsomag: DUNA MENTI TÉRSÉG STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM 7. projektcsomag: ISTER-GRANUM PROGRAM 8. projektcsomag: VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM (csak a Regionális Fejlesztési ügynökség által besorolt projekteket tartalmazza). 113

114 5.2.4 Magyarázat a megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok azokat a megyei forrásból támogatott fejlesztéseket tartalmazzák, melyek nem területi fókuszúak, vagy azok, de specifikus fókuszú megyei koordinációra van szükség. Az első projektcsomag a megyei fejlesztéshez szükséges menedzsment szervezeti háló felépítését tartalmazza. A másik két specifikus fókusza a kormányhatározattal elfogadott járműipari körzet fejlesztése, a másik a szintén kormányhatározathoz köthető, hátrányos helyzetűnek minősített Kisbéri járás fókuszált fejlesztése. Ennek megfelelően a két projektcsomag: 1. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: korszerű területfejlesztési megye programmenedzsment rendszer felépítése 2. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: megyei koordinációt igénylő fejlesztések A projektcsomagok indikatív (!!!) költségigényeinek összesítését a jelenleg ismert projektek illetve ismert költségek alapján a következő oldalon lévő táblázatban olvasható. A második, a végső költségösszefoglaló táblázatban lévő költségtételek a TOP intézkedések szerinti összesítést tartalmazza. Ennek számai a megyei ITB forrásigény esetében nagyobb mértékű eltérést tartalmaznak a projektcsomagok szerinti összesítéshez képest (lásd első táblázat), míg a járások esetében, a tervezésnek ezen a szintjén elvárható hibahatáron belül maradnak az eltérések a két táblázat között. A két táblázat számításait két független szakértő, eltérő összesítési módszerrel végezte el, de mindkettő a projektadatlapok alapján. Az eltérések részben az ekkor még indokolt nagyvonalú, (inkább fölfelé) kerekítésből származnak, amit csak az egyik szakértő alkalmazott. Másrészt a rengeteg bizonytalanság is eredményezhet eltérést. A közgyűlésig még áttekintjük a megyei ITB forrás terhére tervezett indikatív költségelszámolást. A többi esetben a jelenlegi számításánál pontosabb közelítésre nincs lehetőség. 114

115 MEGYEI TOP JÁRÁSOK MJV GINOP/ETE/DUNA STRATÉGIA VP/ MAHOP KEHOP IKOP EFOP HAZAI FORRÁS ÖSSZESEN Esztergom Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai MEGYEI TOP MILLIÓ FT 1. projektcsomag projektcsomag projektcsomag projektcsomag projektcsomag projektcsomag projektcsomag projektcsomag A megye hozzájárulása az integrált térségi programokhoz az eddigi állás szerint millió ft ebből tatabánya által benyújtott projektjavaslat 2450 millió ft Járások hozzájárulása az integrált programokhoz saját tervezett projektjeikkel az eddigi állás szerint összesen: millió Ft JÁRÁSI ITB-K ÖSSZESEN MEGYEI ITB AZ EDDIGI PROJEKTGYŰJTÉS ALAPJÁN 1. megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag 4475 MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAGOK ÖSSZESEN: MEGYEI ITB-K ÖSSZESEN AZ EDDIGI PROJEKTGYŰJTÉS ALAPJÁN: MILLIÓ FT JÁRÁSOK KÖLTSÉGIGÉNYE ÖSSZESEN AZ EDDIGI PROJEKTGYŰJTÉSEK ALAPJÁN : MILLIÓ FT SZÁMÍTÁS ALATT 115

116 6 MELLÉKLETEK MELLÉKLET: AZ EURÓPAI UNIÓ 11 TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI ÉS A KAPCSOLÓDÓ TEMATIKUS PRIORITÁSOK A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 3. A KKV-k versenyképességének fokozása a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén ERFA ERFA ERFA ESZA (csak másodlagosan) ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan) ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA (csak másodlagosan) 117

117 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása ERFA, KA a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának ERFA, KA elősegítése az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ERFA, KA ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és ERFA, KA megvalósítása minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás ERFA, KA előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és ERFA átvételének előmozdítása magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő ERFA keresleten alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, ESZA (csak erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés másodlagosan) támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása ERFA, KA egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA ERFA 118

118 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro-vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESZA alkalmazási körén kívül esnek beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez aktív és egészséges idősödés a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a szociális vállalatok támogatása aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat ERFA, KA ERFA ERFA, KA ERFA, KA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA ESZA 119

119 a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek 11 Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére ESZA ESZA ERFA ESZA ESZA ESZA ERFA KA ESZA ESZA 120

120 MELLÉKLET: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritási tengelyei PRIORITÁSI TENGELY TOP Egyedi célkitűzés Intézkedések Lehetséges Kedvezményezettek 1.A 1.TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGYEI KERET 1.A. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 1.B. Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése 1.B - Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók: - Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál: - A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés - A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével: Önkormányzatok, Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, Magán-vállalkozások, Civil szervezetek, Egyházak. 2. A - Gazdaságélénkítő és népességmegtartó 2. VÁLLALKOZÁSBARÁT, NÉPESSÉGMEGTARTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS JÁRÁSI ÉS MJV KERET 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása 2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása településfejlesztés - Vállalkozások és befektetők számára vonzó, környezeti szempontból fenntartható városszerkezet kialakítása - Család- és klímabarát városi környezet kialakítása - Kapcsolódó települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Önkormányzatok, Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, Magán-vállalkozások, Civil szervezetek, Egyházak. - Szemléletformáló akciók, képzések 2.B - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Prioritás: ALACSONY SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÚ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS KIEMELTEN A VÁROSI TERÜLETEKEN JÁRÁSI ÉS MJV KERET 3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 3.A 3.B - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés - A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia-hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Önkormányzatok, Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, Magánvállalkozások, Civil szervezetek, Egyházak. 4. prioritás: A HELYI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE JÁRÁSI ÉS MJV KERET 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása 4. A 4.B - Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése - A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése - meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása - - Leromlott városi területek rehabilitációja Önkormányzatok, Önkormányzati társulások, Önkormányzati szövetségek, Társasházak, Többcélú kistérségi társulások, Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, Civil szervezetek, Egyházak. 5. Prioritás: KÖZÖSSÉGI SZINTEN IRÁNYÍTOTT VÁROSI HELYI FEJLESZTÉSEK (CLLD FEJLESZTÉSEK) CLLD 5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. 5.B Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével 5. A 5.B - Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése - Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva Önkormányzatok, Magán-vállalkozások, Civil szervezetek, Egyházak, Közintézmények. 121

121 PRIORITÁSI TENGELY TOP Egyedi célkitűzés Intézkedések Lehetséges Kedvezményezettek 6. Prioritás: MEGYEI ÉS HELYI EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS, FOGLALKOZTATÁS-ÖSZTÖNZÉS, TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ESZA forrás 6. A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek javítása 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 6. A - A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.B - A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek - A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok - A helyi identitás és kohézió erősítése Önkormányzatok, Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, Magán-vállalkozások, Civil szervezetek, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Érdekképviseltek Képző intézmények. 122

122 MELLÉKLET: A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATAI A évi XXI. törvény (Tftv) a 11. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a következők: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat 123

123 létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról Melléklet 3.1 fejezethez: a stratégiai program prioritásainak, intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása A következő oldalakon: a stratégiai program prioritásainak, intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása. A táblázat felépítése: A. PRIORITÁS NEVE AX.Y Beavatkozás AX.YZ Műveletek (indikatív projektcsomag-elemek) A.X INTÉZKEDÉS 124

124 I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése Kötött pályás és ötven százalékot meghaladó mértékben kötött pályához kapcsolódó, intermodalitás feltételeinek kiépítését szolgáló fejlesztések Biatorbágy Tata vasútfejlesztés és a hozzá kapcsolódó intermodális és kisebb eszközváltó pontok kiépítése, meglévők felértékelése (kisebb közterületfejlesztések, kiszolgáló létesítmények, parkolók, védett kerékpártárolók, a turisztikai vonzerővel rendelkező helyszíneken kerékpár bérlési, javítási, alkatrész árusítási szolgáltatás, wc, kiskereskedelem, reklámfelületek, zöldfelületek) Mór Oroszlány vasút (csak Fejér megyével való konszenzus esetén) A térségi közösségi közlekedés rendszerszintű összehangolása a városhálózati csomópont területén: menetrendi összehangolás és közös arculat és információs rendszer tervezése, közös jegy, tájékoztatási és információs rendszer (térkép, honlap) A megye vidéki térségeinek makrotérségi elérhetősége: A komáromi új Duna híd és a híd M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81 es 13 as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése, ezzel a Székesfehérvár Mór Kisbér Komárom nyomvonal hálózati funkciójának felértékelése határmenti kohézió erősítése új dunai kompátkelő létesítésével (Neszmély) Az esztergomi dorogi térség makrotérségi elérhetősége: Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101 es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10 es út megépítése fejlesztése, esztergomi új közúti és vasúti Duna híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése es főút új OTrT szerinti nyomvonalának kiépítése, a városhálózati csomópont gazdasági kohéziójának erősítése Tatabánya térségében az 1 es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1 es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár Bokod; Bokod Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika 12.2.Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése Innovatív zöldgazdaság felépítése Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtése: Járműipari klaszter megteremtése, menedzselése; Beszállítói program kialakítása, koordinációja KKV k részére; korszerű termék és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; vállalkozások hálózatosódásának és piacra jutásának segítése; klaszterfejlesztés; beszállítói integrátorok támogatása K+F+I tevékenységek támogatása (KKV k, oktatási intézmények, nemzetközi programok) Felsőfokú alap és posztgraduális képzés fejlesztése Felsőfokú műszaki szakképzés és továbbképzés fejlesztése Kihelyezett egyetemi kar (már működő felsőoktatási központ betelepedésének ösztönzése) EDUTUS főiskola fejlesztésének folytatása Ikervárosok határon átívelő gazdaságfejlesztési programjai Ister Granum határon átívelő integrált gazdaságfejlesztési program: a térség befektetővonzó képességét erősítő infrastrukturális beruházások (első sorban közmű, vízi, légi létesítmények fejlesztése); gazdaságfejlesztési tevékenységek: az egész övezet egységesen megjelenítő információs központ létrehozásával az érintett befektetői kör kiszolgálása; vállalkozói inkubációs központ létesítése; helyi termék védjegy kialakítása A Komárom Komarno határon átívelő gazdaságfejlesztési és logisztikai program az ikervárosok által kidolgozandó stratégia keretében: meglévő gazdasági és logisztikai kínálat korszerűsítése, kihasználva az új infrastruktúrák kínálata lehetőségeket; új területkínálatok kialakítása az hídhoz kapcsolódóan; a teherforgalom áthelyeződése következtében leértékelődő városközponti területekről a nagy forgalmi vonzatú funkciók kitelepülésének ösztönzése "Jövőágazatok" térségi jelenlétének erősítése a Duna mentén (jelen beavatkozások, a Duna mente lehatárolással valósulnak meg) Innovatív, kreatív ágazatok és ICT szereplők megtelepedésének ösztönzése speciális térségfejlesztési program mentén A jövőágazatokban már működő vállalkozások működési feltételeinek fejlesztése, térségi klaszter kialakítása (lásd pl. Dorog gyógyszeripar) kisléptékű innovatív élelmiszeripari, fapiari, papíripari, megújuló energetikai, textilipari stb innovációk, kísérleti fejlesztések, a Duna mente arculat és struktúraváltását szolgáló KKV kezdeményezések támogatása meglévő gazdasági területek és ipari parkok struktúraváltási koncepcióhoz illeszkedő tematikus arculatának kialakítása, ingatlanpiaci megjelenésének ösztönzése kedvező üzleti környezet (nem infrastruktúra) megteremtése, programmenedzsment Innovatív agrár és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése piacra vitel és marketing stratégiák (Kisalföld brand) kidolgozása és megvalósítása (lehetőség szerint Győr Moson Sopron megyével és Szlovákiával), kedvező üzleti környezet (nem infrastruktúra) megteremtése (konferenciák, vásárok, marketing, ismertség erősítése, "diplomáciai tevékenység", határon túli kapcsolatok stb) agrárlogisztikai kapacitások korszerűsítése, fejlesztése (nemzetközi összefogásban, kapcsolódva Komárom Komarno gazdaságifejlesztésiprogramjához) meglévő agrár és élelmiszeripari innovációs klaszter K+F ismertségének erősítése, új kutatás fejlesztési területek ösztönzése: terménybiztonság, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, természeti erőforrások megőrzése, hatékony hasznosítása (energia, víz, termőföld), állatjóléti innovációk, egészséges élelmiszer, kisalföldi halvertikum újraépítését szolgáló innovációk stb Energetikai innovációk ösztönzése megújuló energiafajták szélesebb körű alkalmazása a hálózatra történő zöldáram termelésben (vízerő hasznosításés tárolás nemzetközi kooperációval, ETE referenciaprojekt: Vágra, Garamra; naperőmű parkok fejlesztése, különösen a barnamezős területek hasznosításával, újabb és kombinált technológiák; a biomasszaféleségek hasznosítási technológiáinak bővítése (hulladékgazdálkodáshoz, más irányú mezőgazdasági termeléhez kapcsolódó rendszerek, technológiafejlesztés), stb) innovatív átalakítási technológiák fejlesztése (hidrogénelőállítás beindítása;tüzelőanyagcellás átalakítás, pl. szennyvíztisztítóbázison; megújuló energiahasznosító technológiák hazai gyártása, kapcsolódó K+F (geotermikus, fűtőművi, erőművi, speciális akkumulátorok); szélerőműparkok és kombinált technológiák (kiskapacitású tárolórendszerek) kínálatának kialakítása (mintaprojektek) megyei energiaipari pozícionálási stratégia kidolgozása kedvező üzleti környezet megteremtése (konferenciák, vásárok, marketing, ismertség erősítése, "diplomáciai tevékenység", határon túlikapcsolatok stb) Hagyományos erőműkapacitások korszerűsítése a meglévő energiatermelő kapacitások zöldáramtermelésre történő átállítása (Oroszlány, Tatabányai fűtőmű bővítése/ii. ütem); a karbonmentes technológiák fogadására való alkalmasság előkészítése; kombinált technológiák (hagyományos+megújuló, lágyszárún alapuló technológiák preferálása); meglévő erőműkapacitások jobb kihasználása

125 II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6 hoz kapcsolódó fejlesztések UNESCO világörökségi várományos helyszínek felterjesztési dokumentumainak és kezelési terveinek kidolgozása és összehangolt turisztikai vonzerőfejlesztése Komáromi erődrendszer (országhatáron átnyúló együttműködés, PPP fejlesztés); Esztergomi vár és bazilika, illetve a Dunakanyar történeti táj (közös fejlesztés a kapcsolódó pest megyei területekkel, Forster Központtal; dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése; Esztergom, Szent István Emlékhely Szent István születésének és halálának helyszíne integrált turisztikai fejlesztés); Római kor emlékei (LIMES, római út, bánya, vízvezeték emlékei emlékhelyei: Forster központ és LIMES szövetség fejlesztései (partnerség a felterjesztési dokumentum és a kezelési terv kidolgozásában és a felterjesztési eljárásban; Almásfüzitői és Tokodaltárói régészeti park fejlesztése, turisztikai vonzerőnövelés, LIMES tematikus program kialakítása, a kisebb lelőhelyek, római kori bánya, út, vízvezeték stb bekapcsolásával) EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és víziturisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése EUROVELO kiépítése (GINOP) Kiegészítő kerékpárhálózati fejlesztések (pl. Ács, Tata, felfűzése), kapcsolódó infrastruktúra: települési belterületek és Duna part kapcsolata, turisztikai vonzerők és Duna part illetve EUROVELO kapcsolat, park+bike parkolók EUROVELO menti internetelérhetőség és mobiltelefon applikáció fejlesztése, közös IKT alapú marketing Kompkikötők, kishajókikötők és turisztikai hajózás infrastruktúrájának és eszközparkjának fejlesztése: meglévő kikötők felértékelése, vonzerejének növelése, komphajók, turisztikai hajók, bérelhető csónakok és kerékpárok beszerzése, felújítása, tároló infrastruktúra stb. építése, korszerűsítése, komplex szolgáltatási csomagok kialakítása, evezősklubbok fejlesztése a térségi turisztikai és rekreációs szolgáltatási kínálatokba történő bekapcsolódásuk érdekében EUROVELO térségének rendezése: szolgáltatási színvonalának növelése, út menti fásítás, gazdasági területek növénytakarása, zavaró látványelemek tájba illesztése, pihenőhelyek kialakítása, közös arculati elemek, tájékoztató térképek információk) Kerékpározáshoz és víziturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (víziturisztikai központ, kemping, táborhelyek, vendéglátás, szervíz alkatrész, turinform) Vasút menti területek rendezése, fásítása, állomások és környezetük felértékelése:a. alternatíva: működő vasút esetén intermodalitás feltételeinek kialakítása, utasforgalmi terek minőségének javítása b. alternatíva: amennyiben a vasút nem működik, akkor az állomásépületek és környezetük hasznosításának ösztönzése: kerékpárbérlés, vendéglátás, civil szervezetek közösségi terei (MÁV hozzájárulása esetén) 21.2 A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése (max 1 nagyobb fejlesztés) Meglévő gyógyfürdő felértékelése nagytérségi versenyképességének, gyógyturisztikai kínálatának bővítése (max 1 projekt) Komáromi gyógyfürdő komplex fejlesztése Esztergomi fürdő fejlesztése 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés Meglévő településüzemeltetési szervezetek közös kapacitásbővítése: a fenntartás működtetés szervezeti feltételeinek és eszközeinek biztosítása érdekében (közös menedzsment, eszközpark, munkaerő); A térség ipari emlékeinek bemutatása, tematikus program kialakítása: almásfüzitői alumíniumipari múzem és Nagykolónia, Neszmélyi hajóskanzen, dunaalmási malmok, dunaalmási kőfejtő, lábatlani cementgyár, esztergomi szénrakodó, dorogi bányászati emlékek, tokodaltárói kolónia Duna szigetek élőhelyrehabilitációja, tanösvények kialakítása, látogatóközpontok (max 2 egymástól távoli települések turisztikai vonzerőihöz kapcsolódva (Tát, Neszmély), meglévő épületek hasznosításával Kisebb vonzású kultúrturisztikai kínálatok bekapcsolása a turisztikai kínálatba, vonzerő növelés (középkori egyházi emlékek, magyar irodalom emlékhelyei, stb) Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken Területek előkészítése, a funkcióváltást bővítést biztosító kisléptékű infrastruktúra fejlesztések (pl.: közlekedési hálózati kapcsolatok, szélessávú hozzáférés, ivóvíz hálózati kapcsolat, szennyvízelvezetés, közvilágítás,zöldfelület hálózat) Szabadtéri sport és rekreációs felületek, pályák fejlesztése, kialakítása, meglévők fejlesztése, lakossági igényeket kielégítő szabadtéri funkciók fejlesztése, kapcsolódó infrastruktúrával, települések sportturisztikai fogadóképességének fejlesztése a Duna parti zónában zöldfelületek és csatlakozó szabadterek felértékelése, ökológiai, használati és esztétikai értékének növelése a Duna parti zónában található leromlott állapotú területegységek közösségi funkciójú térré alakítása, civil közösségek és kezdeményezések támogatása, csatlakozó lakóterületek közterületei, közösségi kertek fejlesztése/kialakítása A Forster Központ tervezett fejlesztéseinek megvalósítása (Tata, Oroszlány Majk) Az Esterházy örökség A tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése A csend kolostora. Oroszlány Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II III IV. ütem (tájalakítás, térségfejlesztés és Kapcsolódó vállakozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsoldás építészeti tevékenység) kisebb Esterházy kastélyok, kúriák, rendházak, majorok, tájalakító elemek turisztikai vonzerőfejlesztése, alulhasznosított emlékek hasznosítása összehangolt tematikus Esterházy épített örökség és a tájalakító vízrendezési halgazdálkodási tevékenység emlékeinek tematikus útvonallá szervezése, közös turisztikai desztinációvá tájékoztatórendszer, IKT megjelenés fejlesztése kapcsolódás a Dunántúli és a határon túli Esterházy tematikus programokhoz

126 2.2. ÁLTAL ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS Az Által ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (A programban az Által ér vízgyűjtője által érintett 21 település fejleszthet kerékpár infrastruktúrát. Komárom, Almásfüzitő, és Dunalmás EUROVELO kapcsolata a Duna menti térség fejlesztése keretében valósul meg, a többi kerékpárút az Által ér programhoz kapcsolódik) Rákapcsolódás a makroregionális folyosókra: EUROVELO (Tata Kocs közötti kerékpárút), Vértes Velencei tó üdülőkörzet, Vág és Nyitra völgy irányába: Velencei tó Oroszlány (Majk) térsége, Oroszlány Tatabánya, Dunaalmás és Naszály, Tata Kocs, Almásfüzítő Tata, Ács Eurovelo 6 kapcsolat Kulturális vonzerők, természeti értékek, tavak, víztározók, sporttelepek, közparkok, vízfolyások menti ökológiai folyosók, elérhetősége, körbejárhatósága kerékpáros és gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztése, felértékelése Kerékpáros pihenőhelyek kilakítása, kapcsolódó szolgáltatások (szervíz, bérlés, vendéglátás, turisztikai információ) fejlesztés támogatása) Az Által ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse natúrparkhoz való kapcsolódásra) A térség régészeti bemutatóhelyeinek és környékének fejlesztése: Vértesszőlős, Tatabánya Szelim barlang (Turul térsége), Környe. középkori templom, stb A Vértes középkori kultúrtörténeti értékeinek bekapcsolása:várgesztes A középkori élményház projekt, Vitányvár A Tatai medence ipari és bányászati múltjához kapcsolódó kulturális örökségi helyszínek (Bánhidai erőmű), múzeumok (Almásfüzitő, Tatabánya, Oroszlány), bemutatóhelyek, meglévő kolóniák (Almásfüzitő, Tatabánya, Oroszlány), korai lakótelepek és közösségi helyszínek, egyéb örökség (pl. vízi malmok) vonzerőfejlesztése, tematikus programmá fejlesztése (Tata, Tatabánya, Környe, Oroszlány) Halastavak és hűtőtavak turisztikai célú hasznosításának összehangolt fejlesztése közös stratégia alapján (szakiskolai mintahalgazdaságlátványgazdasággá fejlesztése nemzetközi diákcsere programok,evezősport, kajak kenu, horgászat, ökológiai tanösvények, bemutatóhelyek meglévők fejlesztése, újak létrehozása, ökológiai folyosó folyamatosságának növelése A települések térben kapcsolódó közösségi, kulturális tereinek, szabadidős kínálatainak, programjainak, intézményeinek, közösségi kertjeinek fejlesztése, bekapcsolása az Által ér turisztikai rekrációs termékbe: kapcsolódó lakóterületi, intézményi zöldfelületek megújítása, közösségi célú, összehangolt fejlesztése (többgenerációs szabadtéri sportterületek, játszótér, rendezvénytér) Térben kapcsolódó turisztikai szállásférőhelyek, vendéglátóhelyek és szabadidős kínálatok fejlesztése. Prioritást élveznek a műemlékek, helyi kulturális örökség fenntartható hasznosítása (Várgesztesi vár!!!) Által ér térségi komplex turisztikai és rekreációs termék felépítése és működtetése (megyei turisztikai TDM és/vagy Által ér Szövetség) vezeték nélküli internet kapcsolat biztosítása a kerékpáros útvonalak és az attrakciók térségében Közös IKT alapú turisztikai marketing és apprendszer fejlesztése egységes közterületarculat (tájékoztatótáblák, pihenőhelyek, jelzések, térképek) TDM szervezeti megerősítése: új munkahely kialakítása, infrastruktúra, software, stb. A létrehozott közösségi infrastruktúrák fenntartásához szükséges eszközbeszerzések, infrastruktúrafejlesztések Résztvevő szervezetek megerősítése, kapacitásépítése, együttműködések erősítése, a különféle turisztikai tematikák kombinálására épülő tematikus programok és útvonalak, egymás kínálataira is építő rendezvényturizmus, bekapcsolódás a megye más tematikus programjaiba 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által ér vízgyűjtője és a Duna térség által nem érintett településeken) a már meglévő turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárutak összefűzése és hálózatba szervezése, egységes tábla és tájékoztatási rendszer kialakítása a már meglévő kerékpárutak mellett. vadászházak, szőlőhegyek, horgásztavak, falusi, természeti vonzerők megközelíthetőségének javítását szolgáló kisléptékű közút, dűlőút fejlesztések kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: kerékpárkölcsönzők, pihenőhelyekkialakítása, felújítása, a kerékpárosok életét megkönnyítő szerviz alkatrész, vendéglátás Majorprogram részeként: majorok felfűzése a kerékpároshálózatba: dűlőutak felújítása, fásítása, dűlőutak menti árnyékot adó facsoportok kialakítása, működő majoroknál vízvételi hely, wc, esőbeálló, a majorok történetéről jelenéről szóló tájékoztatórendszer kialakítása, belvíz és vízpótló rendszerek fejlesztéséhez (lásd V. prioritás) kapcsolódóan tájfásítás, vizes élőhelyek kialakítása Zarándok és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva Csatka és Péliföldszentkereszt zarándokközpontok fogadóképességének fejlesztése, Péliföldszentkereszten Natúrpark központ kialakítása A Mária út, a Gyöngyök útja zarándokútvonalak a már meglévő, kijelölt gyalogos útvonalak felújítása, a felfestések szükség szerinti javítása, az útvonalak mentén pihenőhelyek kialakítása és felújítása, a már meglévő pihenőhelyek környezetének rendezése (a zarándok és a bakancsos turisták fogadására is alkalmas helyszínek prioritást élveznek). Település, táj jellegéhez illeszkedő csoportos szálláshelyek, táborok, erdei iskolák (leromlott állapotú egyházi, vagy önkormányzati ingatlanok funkcióváltása turista, vagy zarándok szálláshelyként (pl. Dunaszentmiklós, Várgesztes) kialakítása, felújítása (természetjáró és zarándokturizmus számára is elérhető szálláshelyek, meglévő kulturális örökségi értéket képviselő épületek prioritást élveznek) A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése komplex marketing program, kapcsolódás a megye és a szomszédos megyék kínálataihoz (közös marketing akciók A felújított és még felújításra váró emlékek marketingje, az attrakciók feltüntetése a turisztikai térképeken tematikus túrák, tanösvények, látogatható falusi porták és majorok hálózatba szervezése A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése kulturális örökségi értéket képviselő ménesbirtokok komplex vonzerőfejlesztése (Bábolna, Kisbér, Császár Esterházy Menossi birtok, Bajna???) lovardák, lovasbirtokok lovasturisztikai és kapcsolódó szolgáltatásainak komplex fejlesztése A megyei lovasturizmus hálózatba szervezés: lovastúra úrtvonalak, tematikus programok, közös marketing Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése bor, vadász, horgász, és gasztroturizmus összehangolt fejlesztése, családtagok számára kiegészítő kínálatok fejlesztése: meglévő kultúrtörténeti értéke képviselő épületek hasznosítása, turisztikai infrastruktúra, szolgáltatási színvonal fejlesztése, környezetrendezés ökoturisztikai vonzerő fejlesztése az Által ér és a Duna menti térségben nem támogatott témakötrökben és településeken: vizes élőhelyeken, védett erdőgazdasági területeken, arborétumban a természetes/természet közeli állapot megőrzését, fejlesztését és bemutatását szolgáló beruházások, kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra biztosítása sajátos térségi adottságokon természeti értékeken alapuló idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése falusi turizmus fejlesztése: falusi szálláshelyek, kismesterségek, "látványmajorok", helyi termékpaletta kialakítása, vendéglátóhelyek és helyi termék előállító és árusító helyek felújítása, kialakítása a természethez kapcsolódó extrémturizmus fejlesztése (barlangászat, búvárkodás, sziklamászás/via ferrata, motor nélküli repülősportok, hegyi kerékpár)

127 III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása Programmenezsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés Tatabányai központi iroda kialakítása és felszerelése, külső helyszínek kialakítása, megerősítése (külső helyszínként elsősorban a meglévő LEADER irodák, egykori kistérségi irodák, TDM k, városok fejlesztő szervezetei) softwarek beszerzése, testreszabása, megyei virtulális szervezeti háló felépítése (meglévő szervezetek és új megyei menezsment összekapcsolása) egyéb a működést szolgáló fejlesztések megvalósítása a központi és a külső telephelyeken Programmenedzsmenthez szükséges humán és szervezeti kapacitás felépítése a központi menedzsement iroda és a külső irodák (LEADEREK, TDM, Natúrparkok stb.) munkatársainak felkészítése, továbbképzése, szakmaiság fejlesztése a menedzsment rendszer felépítése: munkacsoportok kialakítása (tematikus felelősök, térségfelelősök, programfelelősök), a központ és a külső helyszínek közötti kommunikáció, működési mechanizmusok felépítése, rendszerbe fejlesztése, felelősségi területek lehatárolása a külső kommunikáció: a partnerség, a társadalmasítás, a nyilvánosság mechanizmusainak, rendszerének felépítése 3.1. GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS Megyei projekt és programmenedzsment tevékenység Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása A stratégiai és operatív program monitoringja Projektelőkészítési alap létrehozása, menedzselése, nyomon követése, mentorálása Megyei gazdaság és vállakozásfejlesztési ügynökség létrehozása, ezen belül...pénzügyi eszközök (visszatérítendő támogatások) működtetése (MEGYE SAJÁT HATÁSKÖRBEN??)...Gazdaságfejlesztési szolgáltatások: klaszteresedés, beszállítói programok, termékintegrációk támogatása...vállakozásfejlesztési szolgáltatások: befektetésösztönzés, külpiacra jutás, közvetlen KKV támogatás, kísérleti fejlesztések ösztönzése, koordinációja...ikt alapú megyei gazdasági ingatlanportfolió kialakítása (térségmarketing részeként)...foglalkoztatási paktumok megkötése Megyei innovációs ügynökség létrehozása, az "innovatív megye brand" felépítése Megyei turisztikai desztinációs ügynökség/koordinációs szervezet létrehozása, a megye, mint komplex turisztikai termék piacra vitele Sajátos térségi programok stratégiai tervezése, hálózatépítő elemeinek megvalósítása (kivéve állami), települések, vállalkozások, állami szervezetek fejlesztései közötti koordináció, ezen belül többek között...rövid ellátási láncok (REL), termékintegrációk tervezése, létrehozása és menedzselése...által ér program, Duna menti turisztikai program hálózati elemei, Major program hálózati elemei Megyei komplex térségmarketingprogram kidolgozása, végrehajtása, ezen belül a megyei területfejlesztési program internetfelületének működtetése Foglalkoztatási paktumok kialakítása, működtetése, a vállalkozói fejlesztésekhez kapcsolódó ágazattól független foglalkoztatás Határon átnyúló és nemzetközi megyei projektek generálása, tervezése, végrehajtása monitorozása Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység a következő fejlesztési területeken: Vidékfejlesztés koordinációja: LEADER ek összefogása, mentorálása, Bakonyalja Natúrpark mentorálása Megyei gyermekjóléti, térségi egészségügyi és szociális fejlesztések koordinációja, mentorálása helyi térségi TDM k, turisztikai projektek mentorálása, koordinálása kisvárosok városrehabilitációs tevékenységének segítése, tanácsadás, mentorálás, társadalmasítás facilitálása járásszékhelyek ITS kidolgozásának és végrehajtásának támogatása tanácsadással, egyeztetések facilitálásával települések, járások országhatáron átnyúló kezdeményezéseinek, projektjeinek támogatása, mentorálása meglévő, működő REL (lásd "Vedd a megyeit, edd a megyeit") mentorálása, támogatása, fejlesztéseinek, piaci terjeszkedének, bővülésésének, diverzifikációjának segítése 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése Önkormányzati (többségi önkormányzati tulajdonú) gazdasági funkciójú területek fejlesztése (IP k, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok) telekhatáron belüli vonalas (hiányzó infrastruktúra) fejlesztések (ahol az alapinfrastruktúra hiánya, ill. nem megfelelő állapota akadálya a vállalkozások betelepülésének, működésének, illetve továbbfejlődését) épületállomány megújítása meglévő és működő szolgáltatások fejlesztése indokolt esetben új ipari parkok és egyéb infrastruktúrák kialakítása a fejlesztések klímatudatos, energiahatéjonyságra törekvő és megújuló energiákat alkalmazó projektjei elérhetőség javítása Leromlott állapotú vagy alulhasznosított gazdasági funkciójú területek fejlesztése, vállalati telephely áthelyezések ösztönzése leromlott gazdasági funkciójú területeken működő vállalkozások és önkormányzat közös terület felértékelő beruházásainak támogatása (tömbön belüli feltárás, növényzet, közvilágítás, közbiztonság, tájékoztatás, megújuló energiára épülő hőközpont stb.) Tatabánya kísérleti projekt? lakókörnyezetben, valamint környezetre zavaró hatással működő vállalkozások áttelepítésének ösztönzése, kiemelten az akcióterületi rehabilitációval érintett területeken (költözés támogatása, eredeti ingatlan felvásárlása/ingatlan felértékelésének támogatása) barnamezős területek gazdasági funkcióval való megtöltése 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése Vállalkozások (nem mezőgazdasági) üzleti infrastruktúrájának és telephelyeik komplex fejlesztése vállalkozói telephelyfejlesztés és a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. kapacitásbővítés támogatása: meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. Eszközbeszerzés SOFT típusú fejlesztések (De minimis keret) a fejlesztések klímatudatos, energiahatékonyságra törekvő és megújuló energiákat alkalmazó projektjei Technológiai, gyártási és termékinnováció támogatása, együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok termékfejlesztés, kísérleti fejlesztések támogatása soft típusú fejlesztések energiahatékonyságot, csökkenő széndioxid kibocsátást eredményező gyártási technológiák alkalmazásának, bevezetésének ösztönzése együttműködések támogatása, klaszterek

128 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése Kisalföld Bakonyaljai halászati vertikum felépítése: a REL be becsatlakozó vállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése, új vállalkozások támogatása, a RELben résztvevő szervezetek fogadókapacitásának fejlesztése (pl. közüzemi konyhák, szálláshelyek, vendéglők hűtőkapacitása, előírás szerinti kezelés feltétleeinek kialakítása stb), REL be csatlakozó logisztikai vállalkozások infrastruktúra (hűtőház) és eszköz (pl. jármű)fejlesztése, csomagoló feldolgozó vállalkozások fejlesztéseinek támogatása VÉRTES Rt saját projektje keretében, valamint a kis erdőgazdálkodók, a vadászok. vadásztársaságok, és a saját erdővel rendelkező települések számára közvetítő és/vagy integrátor szervezetként működve: az erdő és vadgazdasági vertikum megerősítése újraépítése (erdészeti, fafeldolgozási, megújuló energia, vadgazdálkodási vertikum infrastrukturális, eszköz, szervezetfeljesztési feltételeinek biztosítása) a megyei szőlészeti borászati, gyümölcs és egyéb kertészeti ágazatokban tevékenykedő vállalkozások fejlesztése, újak alapítása, feldolgozó kapacitások, vállalkozások támogatása kisléptékű állattartás, termékfeldolgozás, lótenyésztés bértartás (kiemelten támogatott a turisztika keretében is támogatott meglévő major, kapcsolódás a majorprogramhoz) Agrár és élelmiszeripari KKV k versenyképességének növelése mezőgazdasági üzemközpontok, állattartó telepek, majorok, élelmiszerfeldolgozó üzemek, üvegházas fóliás kertészetek infrastrukturális, és eszközfejlesztése, technológiafejlesztése fiatal gazdálkodók tematikus alprogram ökológiai (vegyszermentes) gazdálkodás, extenzív, természetközeli állattartás ösztönzése gazdaság diverzifikációjának ösztönzése klímaváltozáshoz és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdasághoz való alkalmazkodást szolgáló fejlesztések: vízgazdálkodás, energiahatékonyság, megújuló energia gazdaság zöldítését szolgáló fejlesztések: rétek legelők arányának növelése, élőhelyek kialalkítása fenntartása, ökológiai folyosók fejlesztése (kiemelten támogatandók a gazdálkodók közösen végrehajtott, térszerkezetet is javító beruházásai), mezővédő erdősávok, majorprogram részeként: majorokban és környezetükben zöldfelületek, fásítás kialakítása, kulturális örökség megőrzését szolgáló többlettámogatások biztosítása helyi termelői piacok kialakítása, meglévők fejlesztése (mikrotérségenként max 1) Gazdálkodók integrációja Szövetkezetek létrehozásának támogatása, meglévők működőképességének javítása, meglévő szövetkezetek fejlesztésének támogatása (szervezeti működés fejlesztése, infrastruktúra, eszközök, szövetkezet bővítése stb) Klaszterek létrehozásának támogatása, meglévők támogatása (kivéve a Kisalföldi innovációs klasztert, ami máshol támogatott) Helyi táji adottságokra épülő szociális szövetkezetek IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 41.1.Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése Alapfokú intézményhálózat és ellátási szinvonal fejlesztése (TOP 4) Házi orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat infrastrukturális és eszközfeltételeinek javítása (helyiség, felszerelés, gépjárműbeszerzés, orvosi eszközök, stb) Alapfokú szociális ellátó intézmények fejlesztése (idősgondozás, hajléktalanellátás, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadás) járás/kistérség lakossága egészségi és mentális állapotának javítása érdekében Térségi szakellátó intézményhálózat és ellátási színvonal fejlesztése (EFOP) Járóbeteg és fekvőbeteg ellátó intézmények fejlesztése Rehabilitációs és egyéb ápoló gondozó intézményi ellátó infrastuktúra és szolgáltatási színvonal fejlesztése: szenvedélybetegek rehabilitációja (pl. Tölgyes telep), a korai intervenció megerősítése,sérülések és műtétek utáni rehabilitáció, fogyatékkal élők otthon ápolása és intézményi ellátása, hospice szolgáltatások (csökkenő népességű, jelentős női munkanélküliséggel küzdő vidéki térségben működő intézmények prioritást élveznek) A meglévő szociális szakellátási intézmények (pl. Őszi Napfény Idősek Otthona Kisbér, Bársonyos Község Önkormányzatának Időskorúak Szociális Otthona Bársonyos Pervátpuszta, gyermekintézmény?) fejlesztése Intézmények, szervezetek érzékenységének fejlesztése, elfogadó készségének fokozása, a szociális intézményekben és szolgáltatásokban, valamint a hatóságoknál dolgozó alkalmazottak szociális érzékenységének fejlesztése Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (EFOP/TOP): szolgálati lakás biztosítása, megyei egészésügyi dolgozók számára életminőségjavító intézkedések (pl.gépjármű, kerékpár, motorkerékpár vásárlás támogatása, kedvezmények különféle megyei szabadidős szolgáltatásokra, szakdolgozók gyermekeinek, előnyhöz juttatása a gyermekintézményekben, szakdolgozói klubbok, egyesületek támogatása stb) kísérleti projektek, programok, tanulmányi ösztöndíjak, külföldi tanulmányutak,a szolgáltatási színvonalat javító egyéni kreativitás, kezdeményezések felkarolása, megyei szakképzés és a megyei intézményekben végzett szakmai gyakorlat vonzerejének növelése 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés népesség elsősegélynyújtási készségeit és hajlandóságát ösztönző programok Gyermekkori egészségmegőrzés, csecsemőgondozás, egészséges életmódra nevelés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése, kismama klubok és programok (különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakossági csoportokra) óvodai és iskolai nevelés részeként a testnevelés és étkeztetés egészségtudatos fejlesztése, családok bevonása, középiskolásoknak prevenció és elsősegély képzés, szexuális felvilágosítás és szenvedélybetegségek megelőzése egészségi állapot felmérő, monitorozó programok, sportolás, egészséges táplálkozás stb népszerűsítése aktív időskor civil program: szemléletformálás, közösség építés és közösség fenntartás, a nemzedékek közötti együttműködést erősítő civil kezdeményezések támogatása, IKT képzés Mélyszegénységben élők higiénés és mentálhigiénés körülméyeinek javítása, különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára történő esélyteremtésre (az integrált szociális rehabilitációval nem érintett területeken) Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás Aktív korúak számára munkahelyi és/vagy lakóhelyi szűrővizsgálatok és egészséges életmódot népszerűsítő programok biztosítása (tárgyi feltételek: eszközök, berendezések, személyi feltételek) Véradó kampányok szervezése, a véradás népszerűsítése, kapcsolódó társadalmifelelősségvállalás népszerűsítése a térségben működő nagyvállallatok körében Elsősegély nyújtási készségek népszerűsítése, alapvető készségekkel rendelkezők arányának növelése 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM Biztos alapok: korai fejlesztés, alap és középfokú oktatás Korszerű gyermekjóléti intézményhálózat felépítése (TOP1, EFOP ESZA fejlesztések) bölcsődei és óvodai férőhelyek infrastrukturális feltételeinek javítása, férőhelyek számának növelése (bővítés, átalakítás stb.); bölcsődei és óvodai elltásá és nevelés minőségi fejlesztése, eszközállomány fejlesztése bölcsődei és óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének fejlesztése épületenergetikai fejlesztések Alap és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítő hatékony rendszer felépítése (EFOP3 4) infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás állami fenntartású iskolákban iskolákban infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás NEM állami fenntartású iskolákban iskolákban infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás állami fenntartású iskolákban iskolákban HH és SNI fiatalok számára speciális programok támogatása, korai iskolaelhagyás megadályozása épületenergetikai fejlesztések egyházak társadalmi szerepvállalásának megerősítése

129 42.2. Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése (infrastruktúra, eszközök, szervezeti feltétetelek, tananyagfejlesztés, oktatók továbbképzése) duális szakképzés feltételeinek javítása (Kamarákkal együtt): tanműhelyek kialalkítása és fölszerelése szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer fejlesztése (EFOP) mezőgazdasági, erdészeti vadgazdálkodási, állatenyésztő, élelmiszeripari szakképzés és továbbképzsé fejlesztése a megyei sajátosságokhoz illeszkedő tematikus fókoszokkal (pl. halgazdálkodás, lovászképzés, kapcsolódó tangazdaságok) kompetencia fejlesztés és képzés : IT és nyelvtanulás, élethosszig való tanulás, felkészítés állásinterjú tesztekre Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése, átadása: vállalkozói képesség portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése végrehajtása egyetemek, vállalkozás fejlesztéssel foglalkozó szervezetek bevonásával megvalósuló posztgraduális képzések (pl. MVA) képzések, tanácsadás vállalkozni vágyók részére vállalkozás indítási kompetenciák átadása mentorálas és tapasztalat átadás az újonnan indulók részére falusi vendéglátók, vidéki turisztikai szolgáltatók képzése, továbbképzése gazdasági, vállalkozásszervezési, adózási, idegen nyelvi témakörökben a megyei sajátos térségi fejlesztéseihez illeszkedő célirányos képzési továbbképzési, felkészítő programok Képzett munkaerő helyben tartásának, vissza /beköltözésének ösztönzése ösztöndíjprogramok és célirányos bérlakás programok diplomás letelepedni vágyók részére fiatalok helybenmaradásának, visszaköltözésének ösztönzése egyéb kreatív ötletek(alulról jövő kezdeményezések) támogatása V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 51.1.Országos kármentesítési programok Országos kármentesítési program, vörösiszaptározók, anyagnyerőhelyek és depóniák komplex tájrehabilitációja, területük térségi célokhoz illeszkedő hasznosítása A vörösiszap tározók rekultivációjának folytatása, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése Rekultiválandó vörös iszap tárolók: Almásfüzitő, Neszmély Bányák, anyagnyerőhelyek környezetének rendezése, Pernyehányók, zagytározók területének kármentesítése, Roncsolt tájrészletek rehabilitációja, Vizuális esztétikai értéknövelés (KEHOP 3.2) Térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi és üzemelőpernyetárolója; Bánhidai Erőmű 1968 ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; Alumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. bányrekultivációs és tájrehabilitációs projektjei 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK Környezetegészségügyi fejlesztések Zajterhelés csökkentése (TOP keretében, valamint saját források és hazai költségvetési /társ/finanszírozások) Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése zajvédelmi létesítményekkel, vagy forgalomtechnikai eszközökkel csökkentendő közlekedési zajterhelések, az alábbi településeken: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Leányvár, Dorog, Tokodaltáró, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Komárom, Almásfüzitő, Kisbér, Ászár, Oroszlány. A vasúti közlekedés, elsősorban a teherforgalom által okozott éjszakai zajterhelés csökkentése elsősorban a Budapest Hegyeshalom vasút mentén: Tatabánya, Tata, Tata Tóvároskert Stratégiai zajtérképezés, valamint (települési)zajtérképek készítése és abban kidolgozott intézkedések megvalósítása Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése (Közvetett módon a GINOP, IKOP, TOP, VP keretében támogatott programokon keresztül.) Komárom Tatabánya Esztergom légszennyezettségi zónára vonatkozó levegőminőségi terv végrehajtása, a légszennyezés kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása ipari kibocsátóknál:oroszlányi Erőműnél a retrofit program keretében a biomassza hasznosítás területén; Esztergom Suzuki A diffúz terhelőknél kiporzásának csökkentése, megszüntetése:tatabánya, Dorog, Oroszlány, Neszmély, Almásfüzitő). Közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátások mérséklése elsősorban az alábbi útszakaszokon: M1 autópálya: Csém Kisigmánd Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon; 1 es főút: Komárom Almásfüzitő Tata Vértesszőlős Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon; 10 es főút: Almásfüzitő Lábatlan Dorog vonalakon, 11 es főút: Esztergom településeket érintően; sz. út: Tatabánya és Esztergom között, 81 es út: Kisbér Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése a 3.sz. légszennyezettségi zónában Parlagfű mentesítés a megye érintett területein Ivóvízminőség javítása (KEHOP 2.1) Ivóvíz minőségének javítása (regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében): Kocs, Naszály, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítő, Vízbázisok, távlati vízbázisok biztonságba helyezése, védőterületek és védőidomok kijelölése: Tatabánya, Dunaalmás, Tát Dorog, Pilisszentlélek, Esztergom, Ács Külterületi lakott helyek vízellátása: egyedi kutakkal ellátott területetek valamint a külterületi lakott helyek (puszták)felmérése, ivóvíz minőség javítása: Esztergomi Szamárhegy és Búbánatvölgy; Süttői Bikolpuszta, Kömlődi Virágtanya; Nagyigmánd és Kisigmánd illetékességi területéhez tartozó puszták A fürdővíz minőségének javítása: Fürdők: Komárom, Tatabánya, Oroszlány Természeti források felmérése, műtárgyak kiépítése: Gerecse, Vértes, Pilis A Muhi új atomerőmű üzemeltetési biztonsági intézkedések megvalósítása nemzetközi kooperációban (ETE) nemzetközi egyeztetések, kockázatok tisztázása szükség esetén figyelőrendszer és haváriaprogram (mérséklés, kármentés) kidolgozása

130 Szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás. (KEHOP 2.2) csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése: Aka és Csatka; Máriahalom és Úny csatornázása; Dunaalmás Neszmély, Almásfüzítő új szennyvíztisztító mű; Lábatlan Eterniti lakótelep szennyvíztisztító kiváltása; a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás fejlesztése, ártalommentes elhelyezést biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása; települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése Hulladékgazdálkodás A Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése, a termelési hulladékok ártalmatlanítása hasznosítása, mennyiségük csökkentése (KEHOP 3.1 keretében) A regionális begyűjtő kezelő rendszerek továbbfejlesztése, a tatabányai és oroszlányi regionális lerakók kapacitáscsökkenésével jelentkező problémák kezelése, a rendszerek logisztikai működtetésének optimalizálása. A hulladékgazdálkodási rendszerek részét képező lerakók bővítése, szüksége esetén új lerakó helyek kialakítása: Tatabánya és Oroszlány Tervezett nagyprojekt: Közép Duna vidéki hulladékgazdálkodás címmel megjelölt beruházás projektterületén élők megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatással történő ellátásának biztosítása. Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek továbbfejlesztése, kiterjesztése. A települési szelektív hulladékok gyűjtésének növelése és a települési szilárd hulladék mennyisége további csökkentése: a megye minden településén. A bezárt települési hulladéklerakó rekultivációjának befejezése: Ácsteszér, Aka/Bakonysárkány, Bakonybánk, Csép, Esztergom, Ete, Kecskéd, Oroszlány, Súr és Szákszend, Annavölgy, Bajót, Csolnok, Dorog/Tokodaltáró, Kisbér, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Tardos, Tarján, Úny, Vértessomló, Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése. Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése. A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nemveszélyes hulladékok körében. Az építési bontási hulladékok terén a hulladékok feltöltésre való használatának szabályozása; a szelektív bontás elterjesztése; a hasznosító és kezelő kapacitások növelése. Veszélyeshulladék kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék kezelési és ártalmatlanítási programok kialakítása. Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program Klímabarát települések és térségek klímastratégiák, szemléletformálás Klímatudatos városok/térségek tervezése SEAP stratégia és akciótervek kidolgozása (TOP) "Öko települések"/"átalakuló" települések illetve térségek körének bővítése, meglévők továbbfejlesztése: jó gyakorlatok terjesztése, szemléletformálás (TOP) Energia, klíma, környezettudatosság terjesztését, elmélyítését és alkalmazását segítő civil kezdeményezések támogatása: szemléletformálás, energiaés környezettudatos megoldások bemutatása és alkalmazásának ösztönzése 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés Vízbázisok védelme, korszerű vízgazdálkodási rendszerek kiépítése (KEHOP /1.2. és 1.3/ keretében és VP keretében) Tatai Öreg tó és Által ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai Bakony ér, Bikol patak, Únyi patak, Kenyérmezei patak és ezek vízgyűjtői, valamint a megye dombvidéki települései. Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése: sérülékeny karsztvízbázisok: Dunaalmás, Tata,Tardos, Talján, Héreg, Sárisáp, Bajna, Tatabánya XV/C, Tatabánya XIV/A, Dorog IV/C ereszke, Pilisszentlélek; sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: Koppánymonostor, Tát, Esztergom Prímás sziget, Dömös; távlati vízbázisok: Ács Lovadi rét, Táti szigetek, Esztergom K Pilismarótiöblözet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények alkalmazása (a trágyatárolókra, hígtrágya tárolókra és istállótrágyára vonatkozó eltérő határidők betartásával) Karsztvízforrások mennyiségi és minőségi problémakörének komplex rendezése. Az újrafakadó karsztvízforrások feltérképezése, hidrogeológiai és geotechnikai problémák vizsgálata és intézkedési és hasznosítási tervek kidolgozása: Tata, Esztergom Okszerű települési vízgazdálkodás (ami KEHOP ból nem finanszírozható, TOP vagy VP) Települési integrált vízgazdálkodási rendszerek (többfunkciós tározók, települési zöldfelületek, vízvisszatartó jóléti öntöző rendszerek, víztározás és vizes élőhelyek közös fejlesztése, csapadékvíz leválasztása a szennyvízhálózatról stb) Takarékos vízfelhasználáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztés a közintézményekben és zöldfelületeik fenntartásában vízgazdálkodási társulások kapacitásépítése, eszközbeszerzése Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések (KEHOP 1.4.) Duna nagyvízi meder levezetőképességének javítása, Duna jobbparti mellékágak rehabilitációja Duna jobb parti önkormányzatok árvízvédelmi fejlesztései (Gönyű, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Mórichida) Esztergom város árvízvédelmi biztonságának növelése A Duna medersüllyedése, kavicskitermelés, hajózás és a mellékágak, mint természeti élőhelyek komplex rendezésének előkészítése KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Energiatudatos települések Fenntartható közlekedési beruházások Közösségi közlekedés fejlesztése, környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése (TOP) Kerékpáros infrastruktúra, forgalmi hálózat fejlesztése (térségi hálózatok és eszközváltó pontok elérését szolgáló kisléptékű kerékpárút hálózati hiányosságok pótlása, leromlott hálózati elemek felértékelése) (TOP) közösségi közlekedési eszközváltó pontok fejlesztése, a személyszállítás intermodalitásának javítása (P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése, kerékpártárolás, stb.) (TOP) elektromos töltőállomás hálózat fejlesztése a városokban (KEHOP?) Vállalkozási alapon üzemeltetett, közösségre szabott kiskapacitású közlekedési szállítási megoldások, falubuszok, a munkaidőhöz, iskolai tanítási órák végéhez igazodó utas és áruszállítás rendszerének kialakítása, helyi igényekhez igazított kisméretű járművek beszerzése ( munkaerő mobilitás segítése) Települési energiagazdálkodás struktúraváltása Önkormányzati épületek és kommunális szolgáltatások (pl. közvilágítás, hulladékgazdálkodás) energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései (itt azok szerepelnek, amelyek kizárólag energiahatékonysági és megújuló energetikai célú beruházásokat szolgálnak. Azok a fejlesztések, melyek más fejlesztésekkel egy projekt keretében valósulnak meg, ott ebből a forrásból nem lehet pályázni) (TOP) Több önkormányzati épület és önkormányzati tulajdonú vállalkozás (pl. kertészet) ellátását szolgáló települési fűtőmű, napkollektor telep, geotermikus kaszkád, stb. fejlesztése (kizárólag a rendszer és a kapcsolódó hálózatok kiépítése, illetve a felhasználó épületekben szükséges infrastruktúra és berendezések kiépítése. Más célú önkormányzati intézményfelújítás itt nem szerepeltethető). Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakossági energiamegtakarítások és megújuló energiaforrás hasznosítás támogatása: épületszerkezet, gépészet (KEHOP) Hűtési igény növekedésével összefüggő alacsony széndioxid kibocsátást eredményező beruházások támogatása (KEHOP) Távhőellátó rendszerek: bázisok és hálózatok korszerűsítése, illetve megújuló alapra helyezése, kooperáló rendszerfejlesztések (pl. dorogi hulladékégetőre alapozva) (KEHOP) Kisvízfolyásokra telepíthető törpeerőművek létesítése (pl. Tata, jóléti tavak környezetében) Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia rendszer rugalmasságnak biztosítására: autonóm térségi energiarendszerek (smart grid okoshálózatok) elemeinek, tápponti és vezérlőközpontjainak és hálózatbővítéseinek, meglévők fejlesztésének támogatása (KEHOP)

131 VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja A természeti és környezeti állapot javítása, energia hatékonysági, energetikai fejlesztések A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A szociális biztonság megteremtése A fenntartható turizmus kialakítása 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, mint vidékközpontok a 6.2. ben) Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése Funkcióbővítő akcióterületi rehabilitáció (pl. főutca és főtér programok), városközpontok gazdasági funkciójának erősítése (pl. helyi piacok), akcióterületi fejlesztés részeként megvalósítható belterületi közút és járdafelújítások) (TOP2) Barnamezős és rozsdaövezetek funkcióváltása, városi funkció kialakítása (kivéve a Duna menti turisztikai program keretében megvalósuló rekreációs fejlesztéseket) Településszerkezeti integráció, lakóterületek felértékelése: városi zöld környezet megteremtése (pl.: extenzív és intenzív zöldterületfejlesztés, városi közösségi kertek létrehozása) valamint ezek gazdaságos fenntartásához szükséges háttér infrastruktúra szabadidő hasznos eltöltését biztosító rekreációs övezetek kialakítása: sport, kulturális és egyéb közösségi intézményfejlesztések/felújítások (TOP2, Általérhez és Duna parti sávhoz térben kapcsolódó közösségi tér fejlesztő projektek ebből a forrásból nem támogathatók; épületek felújítása esetén funkcióbővítés kötelező, elmaradt karbantartás csak energiahatékonysági fejlesztéssel együtt támogatható) Önkormányzati épületek funkcióbővítő, korszerűsítő és energetikai fejlesztése (elmaradt karbantartás csak energiahatékonysági fejlesztéssel együtt támogatható, energetikai beruházás csak más fejlesztésekkel együtt támogatható) IKT alapú megoldások támogatása: városi és/vagy térségi szintű (városhálózati csomópont) "smart city" programok: a távmunka elősegítése (közösségi terekben/tereken wifi elérhetőség), helyi virtuális piac kialakítása (GINOP ) Helyi életminőség javítását célzó szolgáltatási paletta hálózatba szervezése és meglévő online piac felület kialakítása, bővítése, működésének javítása, ismertségének növelése (GINOP3) Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja Lakások kiváltása, komfortfokozatának javítása, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése, szociális bérlakásprogram Energiaszegénység csökkentése, más épület, illetve lakóterület fejlesztési beruházásokkal kombináltan (épületszerkezetek és gépészet korszerűsítése, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz, szociális rehabilitáció részeként) Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, közutak, járdák, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása Foglalkoztatási típusú???????? Antidiszkriminációs és multikulturális szemléletformáló programok:esélyteremtés, közösségfejlesztés, kapacitásépítés a szegénység és szegregáció által sújtott népesség részére; erős identitású közösségek kialakítása; speciiális gyermek, ifjúsági programok Opcionális CLLD Környezetbarát közlekedésfejlesztést lásd az V.3. ban: környezetbarát közlekedésfejlesztések 62.1 Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város vidék kapcsolat erősítése (Bábolna Ács Nagyigmánd; Kisbér Ászár) Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése Központi funkciójú településrészek funkcióbővítő fejlesztése, vonzerejének, gazdasági funkciójuk erősítése, egymást kiegészítő programmal, közterek, parkok, járdák, utak felújítása településcsoportonként max egy helyi piac fejlesztése (a meglévő piacok felértékelésével, szolgáltatásainak javításával) Kihasználatlan ingatlanok megvásárlása, hasznosítása, környezetük rendezése: ellátást javító helyi mikro és kisvállalkozási szolgáltatások számára szolgáltatóház, közösségi szogláltatóterek, művelődési, kulturális intézmények kialakítása (TOP1,2,4) közösségi funkciójú terek felújítása, bővítése, korszerűsítése, egyéb fejlesztésekkel egybekötött energetikai felújítása Települések közös fejlesztései: pl. Ács Kisbér Ászár: Concó vízrendezéséhez kapcsoldóan közös szabadidős rekreációs zóna kialakítása; más innovatív, legalább két település összefogására épülő, a vidék vonzerejét, életképességét és a város vidék együttműködést javító infrastruktúrafejlesztések Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft. k, Zrt. k) felépítése a csökkenő népességű vidéki térségekben, város vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben foglalkoztatás növelő kísérleti program e önkormányzási önkormányzati e üzemeltetési rendszerek felépítése, meglévők felújítása, bővítése, korszerűsítése: IKT alapú ingatlannyilvántartás, közműnyilvántartás, településrendezési eszközök térinformatikája, értékvédelmi, zöldfelületi IKT kataszter, önkormányzati tulajdonú helyiség és közterületgazdálkodási kataszter, IKT alapú térségmarketing, ingatlankínálati online felület, online piactér, turisztikai tájékoztatás marketing felület, közösségi WIFI, egyéb sajátos térségi igényeket kiszolgáló IKT megoldások (GINOP 3, KÖFOP) operatív településüzemeltetés szervezeti hátterének kialakítása: cégalapítás, szervezeti működési mechanizmusok felépítése; infrastruktúrafejlesztés (meglévő épületek, barnamezős telephelyek előnyben; meglévő gépállások, karbantartó helyiségek, telephely elérhetősége) és eszközpark fejlesztése, meglévő üzemeltetési célú épületek más beruházásokkal egyidejű energetikai felújítása szociális szövetkezet alapú tájgondnokság létrehozása Majorprogram részeként: tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak és létrehozása esetén a tájgondnokság részvételével 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzésétjavítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása A vidéki és szuburbánus életminőség javítását szolgáló és vonzerejét növelő beruházások Üresen álló, értékes épületek alkalmassá tétele új/egyéb funkciók befogadására pl. helyi mikrovállalkozások számára vállalkozók házává történő fejlesztése: üzlethelyiségek, műhelyek, irodahelyiségek (Non profit önkormányzati ingatlangazdálkodás) (VP6) Térségközpontok és makrotérségi közúthálózati elemek, intermodális csomópontok elérhetőségét javító közútfejlesztések (Hazai forrás) Fedett közösségi terek (művelődési házak, IKSZT típusú terek, sportlétesítmények, tájházak) fejlesztése, eszközállományuk bővítése a helyi civil, egyházi, vagy önszerveződő csoportok, tanfolyamok nyelvi, informatikai, gazdasági ismeretek, egyes szakismeretek, pl. falusi szállásadó befogadására. (VP) Járásonként csak egy nagyobb projekt, a többi csak minimál beruházás (csak meglévő épületek átalakításával, bővítésével, felújításával támogathatók, új épülete nem építhető), eszközbeszerzés és szoft elemek lehetnek. Nyitott közösségi terek (sportpályák, rendezvényterek) fejlesztése (TOP4) Közterek komplex fejlesztése, funkcióbővítése: sokfunkciós hasznosítást lehetővé tevő beruházási elemek megvalósítása, parkok, játszóterek, járdák, közutak kis léptékű kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés, helyi értékek környezetének rendezése a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódva (TOP2) (VP) belterületen található barmamezők (egykori majorok, telephelyek, használaton kívüli lakóingatlanok) funkcióváltása, alkalmassá tétele települési, intézményi, turisztikai funkciók fogadására, hasznosítás szociális szövetkezet, tájgondnokság, kemping stb. működtetésére (VP) Vidéki és szuburbánus térségek esélyteremtő programjai, térségi kohézióra, együttműködésre, szolgáltatások és készségek szinergiájára építő fejlesztések (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) Életminőség, komfortérzet javítása, a belterületi és az egykori zártkerti, szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal (Közműfejlesztés az V. prioritásban), energiaszegénység csökkentése (csak más beruházzásokkal kombináltan), más beavatkozásokkal kombináltan (épületszerkezetek és gépészet korszerűsítése, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz) A térségi közös intézmények és szolgáltatások létrehozása a csökkenő népességű településeken: gyermekintézmények, alapfokú oktatás, mozgó kereskedelem/posta/banki szolgáltatások, kisléptékű társadalmi innovációk támogatása az élhetőség megőrzése javítása érdekében non profit erőforrások aktivizálása a társadalmi szolgáltatásokban: intézményes kereteken túlmutató civil és egyházi szolgáltatások támogatása; antidiszkriminációs és multikulturális szemléletformáló programok: esélyteremtés, közösségfejlesztés, kapacitásépítés a szegénység és szegregáció által sújtott népesség részére; erős identitású közösségek kialakítása; speciális antiszegregációs, antidiszkriminációs gyermek, ifjúsági programok ; helyi identitást erősítő akciók, a kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló, illetve közösségmegtartó programok fejlesztése, események lebonyolításának támogatása (TOP6.4) IKT szolgáltatások infrastrukturális és felhasználói kompetencia hiányosságainak javítása: szélessávú hozzáférés és digitális esélyegyenlőség biztosítása (GINOP 3.5, 3.6) Majorprogram (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) (további elemek: Turisztikai program 3. intézkedés, Stabil, diverzifikálódó gazdaság 3. intézkedés) A majorok kataszterének elkészítése, a majorok használatától, elhelyezkedésétől, műszaki adottságaitól, kulturális és táji értékeitől függő helyre szabott stratégiák kidolgozása a majorok tulajdonosainak bevonásával Rendkívül leromlott, társadalmi gazdasági környezeti szempontból fenntarthatóan nem üzemeltethető külterületi szegregált lakótelepek felszámolása

132 felszámolása EFOP) Életminőség, komfortérzet javítása, a hosszú távon fennmaradó külterületi lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal: energiaszegénység csökkentése (csak más beruházásokkal kombináltan, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz), alternatív vagy hagyományos vízi közművek (az utóbbiak az V. prioritás keretében), épületszerkezetek és gépészet; közterületek, közösségi terek kialakítása, felújítása; közösségszervező, fejlesztő, önfenntartást, jövedelemtermelő képesség, munkaerőpiaci készségeket erősítő civil kezdeményezések támogatása Kulturális örökséget hordozó majorok esetében az értékőrzést és bemutatást szolgáló támogatás biztosítása a tulajdonosoknak mezőgazdasági üzemközpontjaik fejlesztései esetén (LEADER) Elpusztult, romos majorok esetében a romok eltakarításának és a terület rendezésének támogatása (LEADER)

133 MELLÉKLET: KOHERENCIAVIZSGÁLATOK Komárom-Esztergom Megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron Megye Pest Megye Veszprém Megye JÖVŐKÉP Stabilan az élvonalban Fejér Megye Pannónia Szíve Győr-Moson-Sopron a dinamikus, innovatív és otthonos megye Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása Új térszerkezeti erővonalak és térségi együttműködési hálózatok kiépülésére, a tudás- és információs társadalomba történő felzárkózásra és a sokrétű alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére építve Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése Stabil életkörülmények, otthon biztosítása a dinamikus és innovatív megye gazdaságával, a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával, sokszínű határon átnyúló kapcsolataival, a természeti, kulturális, táji és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével Feltörekvő kelet-európai országok gazdasági növekedésének és társadalmi megújulásának motorja és csomópontja; természeti és kulturális háttér által megalapozott sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő üzleti környezet; erős márkaérték, kiegyensúlyozott térszerkezet és az erőforrások hatékony felhasználására vonatkozó képesség megkülönböztető erővel bíró térségi technológiai és gazdasági profilok, Kiegyensúlyozott, urbánus és vidéki térségekben is több lábon álló gazdaság A versenyképesség növelése, a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, valamint a megye lakossága életminősége javítása, jól léte biztosítása 132

134 ÁTFOGÓ CÉLOK VÁROS HÁLÓZATI CSOM ÓPONT: XXI. SZÁZADI URBANIZÁLT TÁJ DUNA MENTI TÉRSÉG ÚJ MINŐSÉGE A MEGYEI VIDÉKI TÁJAK ÚJ EGYENSÚLYA 1. A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó innovatív társadalom megteremtése 2. Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme 1. A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés 2. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával 1. Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között 2. Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve 1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés 2. A lakosság életminősége javítása, jól léte biztosítása, a társadalom fejlesztése 3. A gazdasági vezető szerep megőrzése és további pozícióerősítés, kiegyenlített gazdasági fejlődés megvalósítása 3. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése 3. Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet 3 A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése: 4. A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése Rendkívül erős kapcsolódás Erős kapcsolódás Kimutatható kapcsolódás Nincs kapcsolódás 133

135 OFTK SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK SPECIFIKUS CÉLOK TERÜLET- FEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROS-HÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁS- FEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁG- FEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁ SA, NEMZETKÖZI VERSENY- KÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT- FEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOK RA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁS- FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEG- TEREMTÉSE, TOVÁBB- FEJLESZTÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GON- DOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMA- TUDATOS TÁRSADALO M 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUB- URBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYEN- SÚLYOK, ALKALMAZK ODÁS 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság SZAK- POLITIKÁKBAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SPECIFIKUS CÉLOK 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és - ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat TERÜLETI SPECIFIKUS CÉLOK 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása 134

136 OPERATÍV PROGRAMOK MEGYEI TERÜLET- FEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSI TENGELYEK 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROS- HÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁS- FEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJL ESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZE- HANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPES SÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLES ZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁ- NYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁS- FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁS- ÉP ÍTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZ TÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJ L ESZTÉSE 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATO S TÁRSADALOM EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Befogadó társadalom Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Gyarapodó tudástőke Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése Tudásgazdaság fejlesztése (K+F, Innováció) GAZDASÁG- FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) Infokommunikációs fejlesztések Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJL ESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) KÖRNYEZETI ÉS ENERGIA- HATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság Fenntartható városi közlekedésfejlesztések A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodi és kármentesítési fejlesztések Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 135

137 OPERATÍV PROGRAMOK MEGYEI TERÜLET- FEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSI TENGELYEK 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROS- HÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁS- FEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJL ESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁG AZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZE- HANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYK ÉP ES SÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLES ZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁ- NYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁS- FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁS- ÉP ÍTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEG TEREM TÉSE, TOVÁBBFEJL ESZ TÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSAD ALOM 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATO S TÁRSAD ALOM MAGYAR HAL- GAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP) A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Kutatás, fejlesztés, innováció, képzés, szaktanácsadás Az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása VIDÉK- FEJLESZTÉSI PROGRAM (VP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) Élelmiszerláncok termékfeldolgozás szervezése, Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, biológiai sokféleség, tájak állapotának megőrzése Erőforrás-hatékonyság előmozdítása, megújuló energia, éghajlatváltozás hatásainak csökkentése Társadalmi befogadás előmozdítása, szegénység csökkentése, gazdasági fejlődés a vidéki területeken Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Vállalkozásbarát, településfejlesztés népességmegtartó Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés, társadalmi együttműködés 136

138 Melléklet: Ágazati operatív programokhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok A területfejlesztési program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) megvalósítandó fejlesztései 1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése projektcsomag GINOP1 1. Telephelyfejlesztés (13db projekt) 2. Eszközbeszerzés (6db projekt) 3. Technológiafejlesztés (3db projekt) 4. Piacra jutás támogatása (2 db projekt) 5. Gazdasági együttműködés, tanácsadás (2 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) vállalatok versenyképességének fokozása a kiemelt járműipari központ feltételeinek biztosítása, megerősítése vállalkozói kultúra és versenyképes tudás, modern üzleti infrastruktúra, kapacitásbővítés támogatása vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - vállalkozói telephelyfejlesztés és a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása - kapacitásbővítés támogatása: meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása - eszközbeszerzés - piacra jutást elősegítő marketingtevékenység támogatása - szaktanácsadás 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: millió Ft 137

139 1. Tudásgazdaság fejlesztése projekt GINOP2 1. Technológiafejlesztés: pilotprojektek, kísérleti fejlesztések (4db projekt) 2. Üzleti inkubációs ház, innovációs, oktató központ és tematikus park (4db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) vállalkozói innovációk ösztönzése innováció eredményeinek bemutatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - termék-és technológiafejlesztés, kísérleti fejlesztések támogatása - soft típusú fejlesztések - egyetemekkel való együttműködések, kutatási projektek - energiahatékonyságot, csökkenő széndioxid-kibocsátást eredményező gyártási technológiák alkalmazásának bevezetése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Technológiafejlesztés: pilotprojektek, kísérleti fejlesztések 3070 millió Ft 2. Üzleti inkubációs ház, innovációs, oktató központ és tematikus park 2150 millió Ft ÖSSZKÖLTSÉG: 5220 millió Ft 138

140 1. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül projektcsomag GINOP4 1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (12 db projekt) 2. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése (7 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) turisztikai attrakciók, műemlékek felújítása és turisztikai hasznosítása, Eurovelo 6-os Duna menti kerékpárút építése energiahatékonyság és megújuló energiák alkalmazása által a vállalatok működési költségeinek csökkentése és környezetterhelés csökkentése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - Műemlékek felújítása, turisztikai attrakciók bemutatása - Kerékpárút építés - Energiahatékonyság és megújuló (főként napenergia) használatának elősegítése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /helyi önkormányzatok 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése millió Ft 2. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése millió Ft ÖSSZKÖLTSÉG: millió Ft 139

141 1. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése projektcsomag GINOP5 1. Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében 2. Gyakorlati képzőhelyek kialakítása 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek támogatása Gyakorlatorientált képzések biztosítása a foglalkoztatás növelése érdekében 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Gyakorlati képzőhelyek kialakítása Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében - vállalkozások együttműködésének, gazdasági koordinációjának elősegítése - tájékoztatók, vitafórumok szervezése, személyes konzultáció az európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről - közcélú, strukturált, klaszteralapú adatbázisok és a nyilvántartások létrehozása - munkaerőképzés, átképzés megszervezése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében - 11 milliót 2. Gyakorlati képzőhelyek kialakítása 300 millió Ft ÖSSZKÖLTSÉG: 311 millió Ft 140

142 6.6.2 A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése prioritás Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) megvalósítandó fejlesztései 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása projektcsomag 1. Összekötő utak fejlesztése (12 db projekt) 2. Bekötő utak fejlesztése (2 db projekt) 3. Elkerülő utak építése (5 db projekt) 4. Gyorsforgalmi, valamint főutakhoz kapcsolódó fejlesztések (8 db projekt) 5. Autópályához kapcsolódó fejlesztések (2 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) TENT-autópályák, utak törzs ill. átfogó hálózatának bővítése TENT-korszerűsített vagy felújított utak karbantartása Intelligens közlekedési rendszerek kialakítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Gyorsforgalmi és főútépítések/ bővítések Közlekedésbiztonságot, valamint fenntarthatóságot növelő beavatkozások A fejlesztés előkészítésének (területszerzés, engedélyezési, kiviteli tervek) támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. NIF Zrt. Belügyminisztérium Magyar Közút Nzrt. 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Összekötő utak fejlesztése: mft 2. Bekötő utak fejlesztése: mft 3. Elkerülő utak építése: mft 4. Gyorsforgalmi, valamint főutakhoz kapcsolódó fejlesztések: mft 5. Autópályához kapcsolódó fejlesztések: mft ÖSSZKÖLTSÉG: mft 141

143 1. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása projektcsomag 1. Vizi közlekedésfejlesztés (4 db projekt) 2. Vasútvonal beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra beruházások (4 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Vasúti TENT-hálózat bővítése Intelligens közlekedési rendszerek kialakítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Vasútvonali szűk keresztmetszetek megszüntetése Vonalkorszerűsítésekhez kapcsolódó infrastruktúra beruházások Állomásrekonstrukciók Vizi közlekedésfejlesztések Hatékony utasszervezési megoldások támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. NIF Zrt. MÁV-Zrt. Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt. MÁV-START Zrt. GYSEV Zrt. NISZ Zrt. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Vizi közlekedésfejlesztés: mft 2. Vasútvonal beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra beruházások: mft ÖSSZKÖLTSÉG: mft 142

144 1. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása projektcsomag 1. Intermodiális központ kialakításához kapcsolódó beruházás (2 db projekt) 2. Hatékony utazásszervezés kialakítása (1 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Nem nemzetközi jelentőségű vasútvonalak fejlesztése Mobil vasúti eszközök elterjesztése Multimodiális közlekedés feltételeinek kialakítása Környezetbarát városi közlekedési infrastruktúra kialakítása A közlekedési fejlesztések elméleti hátterének támogatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Elővárosi vasútvonalak korszerűsítése, motorvonatok beszerzése Különböző közlekedési láncok összehangolása Városi közösségi közlekedés járműveinek felújítása, újak beszerzése Hatékony utasszervezési megoldások támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Helyi közlekedést ellátó cégek NIF Zrt. MÁV-Zrt. Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt. MÁV-START Zrt. GYSEV Zrt. 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Intermodiális központ kialakításához kapcsolódó beruházás: mft 2. Hatékony utazásszervezés kialakítása: 4000 mft ÖSSZKÖLTSÉG: mft 143

145 6.6.3 Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás prioritás Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) megvalósítandó fejlesztései 1. Társadalmi együttműködés erősítése projektcsomag 1. Intézmény kialakítás (4 db projekt) 2. Energetikai korszerűsítés (1 db projekt) 3. Képzési támogatás (1 db projekt) 4. GYEMSZI infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés (29 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Befogadás (esélyegyenlőség, illetve aktívabb közösségi részvétel) növelése Leszakadó társadalmi rétegek (pl. romák) társadalmi-gazdasági integrációja Elérhető, színvonalas szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása A szociális vállalkozásokba, szociális gazdaságba történő integráció elősegítése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Családok kohéziójának erősítése, gyermekek, fiatalok képességéinek erősítése Közösségi szerepvállalás, önkéntesség támogatása Gyermekszegénységet felszámoló programok, szolgáltatások Területi hátrányokat kiküszöbölő komplex programok Egészségtudatosító programok, szolgáltatások Minőségi ellátást támogató eszközök, alkalmazások Szociális szférában dolgozók életminőségét javító szolgáltatások Szociális gazdaság eszközeivel hátrányos helyzet mérséklése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Helyi Önkormányzat Egyéb költségvetési szerv (Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala) KKV (Marika Vendégház) Civil szervezet 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Intézmény kialakítás: 240 mft 2. Energetikai korszerűsítés: 230 mft 3. Képzési támogatás: 1 mft 4. GYEMSZI infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés: 14505,6759 mft ÖSSZKÖLTSÉG: 14976, 6759 mft 144

146 1. Gyarapodó tudástőke projektcsomag 1. EDUTUS diákok öszötndíjrendszere az iskola versenyképességének javítása érdekében (Tatabánya) 2. Innovációs központ (EDUTUS főiskola) (Tatabánya) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) A minőségi oktatás feltételeinek támogatása A felsőfokú oktatás minőségi szempontú fejlesztése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Iskolakerülés csökkentése Felsőoktatás igazítása a gazdasági igényekhez Pedagógus életpálya fejlesztése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. EDUTUS Főiskola 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 2700 mft 145

147 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében projektcsomag 1. Energetikai korszerűsítés (3 db projekt) 2. Általános intézményfelújítás (7 db projekt) 3. Intézmény kialakítás, illetve bővítés (5 db projekt) 4. Műszaki jellegű probléma-elhárítás (2 db projekt) 5. Általános fejlesztés (3 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Az egészségügyi, illetve szociális ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra-beruházások támogatása Rászoruló közösségek rehabilitációja, társadalmi és gazdasági felzárkoztatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Szegény gyerekek életesélyének növelése Társadalmi együttélést szolgáló intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Területi problémák megoldása komplex programokkal Periférikus társadalmi csoportok leszakadását megakadályozó beavatkozások infrastruktúrájának biztosítása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Helyi önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Mentálhygiénes és Rehabilitációs Intézmény (MERI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége) 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Energetikai korszerűsítés: 150 mft 2. Általános intézményfelújítás: 7575 mft 3. Intézmény kialakítás, illetve bővítés: 1046,5 mft 4. Műszaki jellegű probléma-elhárítás: 25 mft 5. Általános fejlesztés: 240 mft ÖSSZKÖLTSÉG: 9036,5 mft 146

148 1. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében projektcsomag 1. Energetikai korszerűsítés (13 db projekt) 2. Torna illetve sportcsarnoképítés (5 db projekt) 3. Általános felújítás, hasznosítás (4 db projekt) 4. Bővítés jellegű beruházás (4 db projekt) 5. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (7 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Különböző képzésekhez kötődő infrastruktúrafejlesztés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Közneveléshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések Felsőoktatási infrastruktúrafejlesztések 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Helyi önkormányzat Állami szerv 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Energetikai korszerűsítés: 2441 mft 2. Torna illetve sportcsarnoképítés: 890 mft 3. Általános felújítás, hasznosítás: 1000 mft 4. Bővítés jellegű beruházás: 1300 mft 5. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér: 517,1 mft ÖSSZKÖLTSÉG: 6618,1 mft 147

149 6.6.4 A területfejlesztési program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP) megvalósítandó fejlesztései 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás projektcsomag 1. Fenntartható vízgazdálkodást elősegítő fejlesztések (3 db projekt) 2. Árvízvédelmi fejlesztések (4 db projekt) 3. Folyások, tavak rehabilitációja, rekonstrukciója (4 db projekt) 4. Vízbázisok diagnosztikája (Dorog, Dömös) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Az éghajlathoz való fokozottabb alkalmazkodás A nem éghajlati jelenségek kockázat-megelőzése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) A változást nyomon követő adatbázisok fejlesztése Társadalom szintű alkalmazkodás feltételinek biztosítása Fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek javítása Árvízvédelmi létesítmények fejlesztése Dombvidéki vízgazdálkodás komplex fejlesztése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Helyi Önkormányzat Által-ér Szövetség ÉDU VIZIG, ÉDU KTVF Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Fenntartható vízgazdálkodást elősegítő fejlesztések: mft 2. Árvízvédelmi fejlesztések: mft 3. Folyások, tavak rehabilitációja, rekonstrukciója: mft 4. Vízbázisok diagnosztikája (Dorog, Dömös): 940 mft ÖSSZKÖLTSÉG: mft 148

150 1. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és- tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése projektcsomag 1. Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása (Súr) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Ivóvíz biztosításához kapcsolódó infrastruktúra komplex fejlesztése Környezetet kevésbé terhelő szennyvízkezelés-fejlesztés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Ivóvíz minőségét, hatékonyabb kezelését segítő beruházások Szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések Szennyvíziszap hasznosítását előirányzó beruházások, fejlesztések 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezet 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása: NEM ISMERT ÖSSZKÖLTSÉG: NEM ISMERT 1. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések projektcsomag 1. A megye Duna mente terület ipari hulladék tárolóinak reaktív technológia alapú hasznosítása (Almásfüzitő) 2. A lakosság környezettudatosságának fejlesztése a szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Tatán, gyűjtőszigetek kialakítása, felújítása, illetve hulladékudvar kialakítása a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére Tatán (Tata) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) A háztartási hulladékok környezettudatosabb kezelése Az ipari területek, valamint egyéb szennyezett talajok kármentesítése 149

151 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Szelektív hulladékgyűjtési, szállítási rendszerek támogatása A hulladékok üzemi folyamatainak támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Természetes személy Helyi önkormányzat 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. A megye Duna mente terület ipari hulladék tárolóinak reaktív technológia alapú hasznosítása (Almásfüzitő): 8 mft 2. A lakosság környezettudatosságának fejlesztése a szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Tatán, gyűjtőszigetek kialakítása, felújítása, illetve hulladékudvar kialakítása a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére Tatán (Tata): 83 mft ÖSSZKÖLTSÉG: 86 mft 1. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása projektcsomag 1. LSH kiserőmű (Kecskéd) 2. A Tatabánya MJV Tatabányai Múzeum Bányászati és Ipari Skanzen csatornázása, a meglévő épületállomány felújítása és korszerűsítés megújuló energia felhasználásával (Tatabánya) 3. Intézmények energiakorszerűsítése (10 db projekt) 4. Fenntartható energiagazdálkodás (22 db projekt) 5. Helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó energiafejlesztés (3 db projekt) 6. Térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó fenntartható energiagazdálkodás (3 db projekt) 7. Környezetvédelmi fejlesztés (1 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) A megújuló energia használatának növelése A közlekedési rendszer, valamint a lakásállomány energiahatékonyságának növelése Hatékony energia-elosztó rendszerek kiépítése Távfűtési rendszerek korszerűsítése Az éghajlatváltozáshoz való fokozottabb alkalmazkodás 150

152 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Épületek energia rendszereinek korszerűsítése, új energiatudatosabb épületek építése Távhőrendszerek komplex megújításához kapcsolódó beruházások Energiahatékonyság-tudatosítás szervezeti kereteinek támogatása Hatékony mérési rendszerek kialakítása Korszerű elosztó-hálózati körzetek kialakításának támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Közintézmények Helyi önkormányzat Gazdasági társaságok 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. LSH kiserőmű (Kecskéd): 22 mft 2. A Tatabánya MJV Tatabányai Múzeum Bányászati és Ipari Skanzen csatornázása, a meglévő épületállomány felújítása és korszerűsítés megújuló energia felhasználásával (Tatabánya): NEM ISMERT 3. Intézmények energiakorszerűsítése (10 db projekt): mft 4. Fenntartható energiagazdálkodás (22 db projekt): mft 5. Helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó energiafejlesztés (3 db projekt): mft 6. Térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó fenntartható energiagazdálkodás (3 db projekt): NEM ISMERT 7. Környezetvédelmi fejlesztés (1 db projekt): 10 mft ÖSSZKÖLTSÉG: mft 151

153 A területfejlesztési program Vidékfejlesztési Programból (VP) megvalósítandó fejlesztései 1. Alapvetőszolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben, valamint a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztései VP 2. prioritás: 10 db VP 6. prioritás: 49 db 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) A vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele A projektcsomag átfogó céljai: - épített természeti örökségek helyreállítása - életminőség javításával összefüggő beruházások lefolytatása - közösségi célú, helyi szolgáltatásokat nyújtó, - külterületi utak, szennyvíz és hulladékkezelő létesítmények infrastrukturális fejlesztése. - Mezőgazdasági vállalkozások telephelyeinek, személyi állományának fejlesztése, - Vállalkozások működési feltételeinek javítása (energiahatékonyság stb.) - Vállalkozások versenyképességének javítása. 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - Vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztése - Mezőgazdasági vállalkozások üzleti környezetének fejlesztése (komplex) - Helyi közösségi energiaigény fedezését (közösségi szolgáltatást végző épüle energiaellátása) szolgáló, biomassza alapú energiát hasznosító beruházások támogatása - Külterületi utak (települések úthálózatához tartozó közutak, vagy közforgalom által el nem zárt magánutak) és kapcsolódó építmények (árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, egyéb létesítmények) fejlesztése - Kommunális szennyvízkezelő infrastruktúra fejlesztése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Vidéki térségben működő: települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás. Vidéki térségben ingatlantulajdonnal, székhellyel, illetve telephellyel rendelkező: nonprofit szervezet, egyházi jogi személy, gazdasági társaság, természetes személy. A fentiek konzorciumai. 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) VP 2. prioritás: 1143 Mft VP 6. prioritás: 1981Mft ÖSSZKÖLTSÉG: millió Ft 152

154 1. Tudásgazdaság fejlesztése projekt GINOP2 1. Technológiafejlesztés: pilotprojektek, kísérleti fejlesztések (4db projekt) 2. Üzleti inkubációs ház, innovációs, oktató központ és tematikus park (4db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) vállalkozói innovációk ösztönzése innováció eredményeinek bemutatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - termék-és technológiafejlesztés, kísérleti fejlesztések támogatása - soft típusú fejlesztések - egyetemekkel való együttműködések, kutatási projektek - energiahatékonyságot, csökkenő széndioxid-kibocsátást eredményező gyártási technológiák alkalmazásának, bevezetése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG:5220 millió Ft 153

155 1. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül projektcsomag GINOP4 1. Épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztés (4 db projekt) 2. Megújuló energia alkalmazása (3 db projekt) 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) vállalatok működési költségeinek csökkentése környezetterhelés csökkentése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - energiahatékonyság és megújuló (főként napenergia) használatának elősígítése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: millió Ft 154

156 1. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése projektcsomag GINOP5 Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében Gyakorlati képzőhelyek kialakítása 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) Érdekképviseleti szervezetek és nem kormányzati szervezetek szolgáltatói tevékenységének megerősítése gyakorlatorientált képzések biztosítása a foglalkoztatás növelése érdekében 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Gyakorlati képzőhelyek kialakítása Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében -Tata - vállalkozások együttműködésének, gazdasági koordinációjának elősegítése - tájékoztatók, vitafórumok szervezése, személyes konzultáció az európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről - közcélú, strukturált, klaszteralapú adatbázisok és a nyilvántartások létrehozása - munkaerőképzés, átképzés megszervezése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: millió Ft 155

157 1. Turisztika projektcsomag GINOP6 2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók max. 5 db) turisztikai attrakciók, műemlékek felújítása és turisztikai hasznosítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Műemlékek felújítása - dömösi Királyi palota - esztergomi Szent István Emlékhely - tatai kastély együttes - vértesi várak Turisztikai attrakciók, lehetőségek - Únyi Lovarda és kalandpark, horgásztó - Eurovelo 6-os kerékpárút építés 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: Ft 156

158 MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TOP FORRÁSAI Komárom-Esztergom megyei és Tatabánya MJV ITB forrásai A következő oldalon: Komárom-Esztergom megye és Tatabánya MJV ITB forrásai. 157

159 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE Prioritás/Intézkedés Alap TOP forrás összesen (18 megyére) (Ft) Komárom Esztergom megyei ITB (Ft) * Tatabánya ITB (Ft) Komárom Esztergom megyei várostérségek (járások) (Ft) ** Forrás összesen (Ft) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ERFA Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ERFA Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Leromlott városi területek rehabilitációja Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése ERFA Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva ESZA Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés ESZA A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN * A megyei gazdaságfejlesztési keret terhére kell tervezni a megyei jogú város területén megvalósuló gazdaságfejlesztési projekteket is ** A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül ) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Az egyes járásokra adott intézkedési források tájékoztatási jelleggel vannak feltüntetve.

160 6.7.2 Komárom-Esztergom megye járási forrásai A következő oldalakon: Komárom-Esztergom megye járási forrásai. 159

161 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE JÁRÁSAINAK FORRÁSA (Ft) Megjegyzés: A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Az egyes járásokra adott intézkedési források tájékoztatási jelleggel vannak feltüntetve. Prioritás/Intézkedés Alap Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ERFA 1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ERFA 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Leromlott városi területek rehabilitációja Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése ERFA 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva ESZA 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés ESZA 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN

162 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE JÁRÁSAINAK FORRÁSA (Ft) Prioritás/Intézkedés 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Komárom Esztergom megyei várostérségek (járások) összesen A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN

163 MELLÉKLET: PROJEKTCSOMAGOK Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek A következő oldalakon: Komárom-Esztergom megye térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomagjai és projektjei. 162

164 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek I. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 A térségi integrált projektcsomag(ok) tekinthetők az adott térség legfontosabb fejlesztési irányának, lehetőleg gazdaságfejlesztési fókusszal. A projektcsomag(ok)on belül szükséges kijelölni térségenként azt az 1 2 db gazdaságfejlesztési (lehetőleg TOP1 vagy TOP6 vagy TOP3 /térségi energetika/ prioritástengelyekhez, esetleg GINOP hoz kapcsolódó) vezérprojektet, ami a térség gazdaság kitörési pontjához kapcsolódik. A projektcsomag többi projektje pedig ehhez az 1 2 vezérprojekthez kell kapcsolódjon, erre kell ráépüljön. E kapcsolódó projektek lehetnek a TOP bármely prioritásához, vagy akár ágazati OP hoz kapcsolódóak is. Itt kizárólag a vezérprojekt(ek)hez tartalmilag illeszkedő projekteket szükséges bemutatni, melyek megvalósíthatósága feltételezi a vezérprojekt(ek) megvalósulását. Így a térségi integrált projektcsomag(ok)nak előremutató, tovagyűrűző térségi gazdaságfejlesztési hatással kell rendelkeznie. Egy térségi integrált projektcsomag kiterjedhet egy vagy több kistérségre/járásra, a megye által kijelölt együttkezelendő térség(ek)re (pl. jellemző tájegység, térségtípus), vagy akár megyehatáron átnyúló fejlesztéseket is tartalmazhat. Ez esetekben mindenképpen jelezni szükséges, hogy az adott térségi projektcsomag hogyan illeszkedik a megye területfejlesztési koncepciójában megfogalmazott területi célokhoz, vagy egyes projektelemeinek forrása melyik megye keretének Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni. 1. projektcsomag : AGRINNO PROGRAM: Innovatív agrár és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése Megye agrárinnovációs szerepvállásának fokozása és a kisalföldi integráció felkarolása, továbbfejlődés ösztönzése Fenntartható típusú üvegházfejlesztés K+F pilotprojekt geotermikus hőtermelő rendszerre felépítve TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók GINOP2: 2200 millió Ft Megyei programmenedzsment szervezet innovációs ügynökségének tevékenysége: agrárinnovációval foglalkozó szervezetek felkutatása, tevékenységük nyomonkövetkése, hálózatépítés, népszerűsítés, az agrárium és élemiszeripar elismertségének javulásért folytatandó PR tevékenység Geotermikus energia kapacitást nyújtó rendszerre épülő, innovatív növénytermelő üvegház komplexum. még nem használt technológia; Közel 10 hektár méretű üvegház várhatóan 30 főt meghaladó új munkahely Komárom INDIKATÍV Ács Bábolna Recirkulációs, intenzív halnevelő rendszer felépítése, kísérleti projekt GINOP2 : 500 millió Ft Szent István Egyetemmel közös kísérleti projekt, 6 új munkahely, 1 millió kg minőségi halhús évente Komárom SOLUM Zrt szántóterületeinek komplex vízrendezése és megújuló energiatermelés összekapcsolása KEHOP1: 400 millió Ft Öntözőrendszer hatékonyságának 25% os javulása. 6db új öntözőberendezés; 1000 ha szántó végleges belvízmentesítése; Új rendszerek működtetéséhez szükséges dolgozói létszám növelése (+2 fő); 25km hosszútávon fenntartható vízelvezető árok. Évi több tízezer kw elektromos energia termelése; A Solum Zrt. éves elektromos energiaszükségletének 20% nak megtermelése megújuló forrásokból (napelem, vízerőmű). Komárom, Bábolna, Ács, Csém (Komáromi járás) Talajerózió elleni védekezési mintaterület létrehozása a Mihályipatak vízgyűjtőjén KEHOP1: 1000 millió Ft TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek JAVASOLT KIEGÉSZÍTÉS FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A VÍZÜGGYEL, KORMÁNYHIVATALLAL VÍZAZDÁLKODÁSI TÁRSASÁGOKKAL+SOLUM+JÁVORKA BEVONÁSA: INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS HALGAZDÁSZ KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPZÉS; TANGAZDASÁG LÉTREHOZÁSA (VP1/MAHOP1???) A Mihályi patak vízgyűjtőjén rendszeresen jelentkező talajerózió mérséklése, a patakmeder és a patak befogadója, a Környei tó feliszapolódásának, valamint a patakkal szomszédos lakóingatlanok elöntésének problémáját. A projekt járulékos eredménye olyan mintaterület létrehozása, melynek megvalósítása kapcsán a gyakorlatban is bemutathatóvá válnak a talajerózió elleni védekezés módszerei, mérhetővé válik azok hatékonysága, és a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók, szakemberek és kutatók számára konkrét lehetőség nyílik gyakorlati adatok gyűjtésére, terepi mérések végzésére és a kutatási eredmények átfordítására a talaj és a környezet védelme érdekében. A projekt keretében talajtani felméréseket követően vízfolyás menti háromszintű vegetációval borított pufferterület, a levonuló vizek energiáját megtörő cserje és gyepsávok létrehozása, egyes területeken a szántó terület gyepesítése illetve energetikai célú fás és lágyszárú ültetvények telepítése történik meg. A mintaterületen eróziós mérőállomások telepítése és üzemeltetése is megvalósul, amelyekből a projekt hatékonyságára vonatkozó, és tudományos kutatási célokat is szolgáló adatok nyerhetők Környe (Tatabányai járás) Ipari parkban meglévő korszerű EU s előírásoknak megfelelő raktárak, tárházak hasznosítása További várható projektek: Ecomotive Kft, Bonafarm Bábolna kft (SOLUMmal együtt PharmAgora innovációs GINOP 1: FEJLESZTÉS TARTALMA NEM VILÁGOS PIACRA VITEL??? Ipari területén meglévő közel ezer tonna tárolásra alkalmas meglévő és bővíthető tároló, raktározó objektum vasúti, közúti közlekedési lehetőségekkel ellátva a térségben országosan is gazdaságosan hasznosítható. A jelenlegi tárház és raktárrendszer felszereltségében megfelelt az Európai Uniós intervenciós raktárkövetelmény Almásfüzitő 0 VP megkeresni Bábolna 0 ÖSSZESEN

165 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Megyei forrás Felhasznált keret, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 2. projektcsomag: KA BAK PROGRAM: Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése a Kisalföldön és Bakonyalján 2.1. Kisalföld Bakonyalja (KA BAK) REL felépítése Mezőgazdasági szaktanácsadói központ létrehozása Ászári népfőiskola "kreatív" hatásának megerősítése Főzőkonyha, helyi termék tartósító ütem kialakítása, amellyel a helyi alapoktatási és szociális étkeztetési igények kielégíthetők TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál TOP1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Komárom központtal helyi termék REL felépítése (TARTALMÁBAN A TATAIHOZ HASONLÓAN ÉPÍTHETŐ FEL) Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói hálózatához való csatlakozás. informatikai eszközök beszerzése, ingatlan felújítás Jól működő népfőiskola funkciójának megerősítése a KA BAK PROGRAM helyi beágyazódása, népszerűsítése, disszeminációja érdekében Főzőkonyha, helyi termék tartósító ütem kialakítása, amellyel a helyi alapoktatási és szociális étkeztetési igények kielégíthetők Érintett település(ek) megnevezése Komárom központtal Kisalföld, Bakonyalja A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 HIÁNYZIK Kisbér Ászár HIÁNYZIK Bakonysárkány Bakonysárkány: helyi termékfeldolgozásra épülő vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás Háztáji gazdálkodók összefogása Bakonybánkon MKF Kertészeti Programközfoglalkoztatás Csép: önkormányzati (?)kertészet kiépítése Pajta dűlői önkormányzati földeken mezőgazdasági termelés A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése "Csatárpusztai Szürkemarhák Szakmai Vendégfogadója" Szürkemarha major fejlesztése Súr helyi gazdaságát erősítő közútfejlesztés TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP6. 2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP1. 1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP6. 2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek Turisztikai központ és szálláshely kialakítása, helyi termék feldolgozó és melegkonyhai szolgáltatás létesítése a paplak felújításával Bakonybánki kisléptékü háztáji gazdálkodók összefogása, Az értékesítést közös megvalósítása, termelés összefogása. Értékesítés megszervezése, termelő eszközök beszerzése A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával (finanszírozó alap: ESZA) (9.) Helyi növénytermesztés támogatása üvegház kialakításával, fűtésrendszer, öntözőrendszer kiépítése, fóliasátrak bővítése, újak létesítése Kisbér Pajtai dülő ben ~21 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületen belül 3 4 ha fóliasátor és iskolakert kialakítása. A fóliasátrakban megtermelt terményeket a rászoruló családok jelképes áron vásárolhatnák meg, illetve biztosítanánk a családok részére, hogy a földet megművelve a háztartásuk számára szükséges zöldségeket előállítsák. Időskori képzések, ösztöndíj programok, kukoricafesztivál, gyakornoki tehetség programok helyi vállalkozók, vállalatok bevonásával a helyi identitás növelésével Bakonysárkány Bakonybánk Komárom Csép Kisbér Bábolna VP2: 350 millió Ft Kulturális örökségi értékű puszta épületeinek felújítása, vágóhíd (?) Súr 0 TOP1.3. A projekt Súr község kettő, önkormányzati tulajdonú belterületi gyűjtőútja, a Deák Ferenc utca és az Akai út fejlesztésére, valamint közösségi közlekedés levezetésére való alkalmassá tételére irányul. Az érintett útszakasz a település gazdasági övezetét, valamint mező és erdőgazdálkodási területekhez vezet. A közösségi közlekedésre való alkalmassá tétele révén a település lakosságának 50% át meghaladó mértékben javul a munkába járást megkönnyítő körülmény új autóbuszváró öböl kialakítása során. A projekt az útburkolat felújításán és szélesítésén kívül magába foglalja a vízelvezetési problémák megoldását, közlekedésbiztonsági elemek akadálymentesített járda, gyalogos átkelő és buszváró kiépítését, mozgássérült parkoló kialakítását, zöldterület fejlesztését. Súr Tehenészet indítása: fiatal vállalkozó VP fiatal gazdálkodók tematikus alprogram: 20 millió Ft A tehén állományomat terveim szerint 20 25db körül állítanám be. Szeporulattal együtt db körüli állatlétszámmal számolok. Bakonybánk Kisalföldi és bakonyaljai halvertikum felépítése: Halverikum felépítéséhez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási háttér TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók és/vagy meglévő kereskedő (pl. Heringtrade) kapacitásainak célirányos bővítése. Ebben az esetben MAHOP v. GINOP1. kapcsolódó logisztikai (tárolás, csomagolás, szállítás) infrastruktúra fejlesztése feldolgozás, helyi REL be kapcsolódás, piacra vitel HIÁNYZIK Cuhai Bakony ér rekonstrukciója, Cuha völgy árvízvédelmi fejlesztése Halgazdálkodáshoz tavak előkészítő munkálatai a Kisbéri kistérségben Ács: belterületi vízrendezés KEHOP1 :2300 millió Ft KEHOP1/MAHOP 1000 millió Ft KEHOP1:900 millió Ft Cuhai Bakony ér mederrehabilitáció: vízszállítóképesség helyreállítása, fenékgátak, fenékküszöbök felülvizsgálata, szükség esetén átépítés, üledék és a nem odaillő növényzet egyszeri eltávolítása, komplex célú tározók építése a Cuhai Bakony ér mentén: árvizek tározása, ökológiai szempontok; a tavaszi nagyvizek, nyári árvizek tározása az alsóbb szakasz vízkészletén is segíteni fog. Bakonyszombathely: Feketevíz éri tavak, magán, halivadék tenyésztés tervezett; Csatka: kb. 10 ha magán 0146 hrsz., 0148 hrsz. és a 0147 hrsz. Császár: 7 db tó magán: 0226/1 hrsz. halastó 55,1 ha; 0203/1 hrsz. halastó 2,7 ha; 0387/7 hrsz. halastó 5,6 ha; 0343/2 hrsz. telephely, teleltető 2,3 ha; 0329/2 hrsz /4 hrsz. összesen 3 ha; 0201/5 hrsz. halastó 10,7 ha, 0329/2 hrsz. és 0324/4 hrsz. kész; önkormányzat kész együttműködésre Ete: magán, a már meglévő haltenyésztés további fejlesztését célzó beruházások Kerékteleki: 0201/5 hrsz. 10,7 ha nagyságú tó magánkézben (császári vállalkozó) Kisbér: magánkézben 025 hrsz.; 029/1 hrsz. és 029/2 hrsz., meglévő halgazdálkodás Csapadékvíz elvezetés a külső problémás településrészeken (Rektortelep, Concóháti utca és környéke, Komáromi utca) városközpont: Zúgó u. Fő u. Gyár u. Posta köz Ady Endre u. Antal Iván u. Concóháti u. csapadékvizének elvezetése Ács, Kisigmánd, Nagyigmánd, Csép, Ászár, Kisbér, Bakonysárkány, Ácsteszér (Komáromi és Kisbéri járás) Bakonyszombathely, Csatka, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér (Kisbéri járás) Ács (Komáromi járás) Bakonybánk: belterületi vízrendezés KEHOP1: n.a. Cuha patak árvízvédelem Bakonybánk 0

166 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Súr: belterületi vízrendezés KEHOP1/VP/TOP3: 80 millió Ft+városközpont??? csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója a befogadó Súri patak mederkotrásával, záportározó kialakításával Súr, Bakonycsernye?? 0 Szákszend: belterületi vízrendezés Csapadékelvezetés kialakítása Szákszend (Oroszlányi járás, de vízgyűjtő terület szempontjából ide tartozik. 0 Kisbér Hánta: belterületi vízrendezés KEHOP1: (más projektekkel együtt 720 millió Ft) csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója: a Hánta településrészen található tavak és a Kisbéri árkon és azon lévő Nagy tó medrének kotrása, Bakonysárkány irányában lévő földeken záportározó építése, mely felfogná a városunkra zúduló csapadékot. Kisbér (Kisbéri járás) 0 Ászár: belterületi vízrendezés KEHOP1.: n.a. Ászár belterületi vízrendezés, belterületi jóléti tóval Ászár (Kisbéri járás) 0 Ácsteszér: belterületi vízrendezés KEHOP1: 15 millió Ft belvízelvezetés, a meglévő belvízelvezetők felújítása Ácsteszér (Kisbéri járás) 0 Császár: belterületi vízrendezés KEHOP1: n.a. Vízelvezető árok építése és felújítása Császár (Kisbéri járás) 0 Csatka: belterületi vízrendezés KEHOP1: 15 millió Ft Belvízelvezetés. A meglévő belvízelvezetők felújítása és szilárd burkolatú vízelvezető rendszer kiépítése. Csatka (Kisbéri járás) 0 Csém: belterületi vízrendezés KEHOP1: 10 millió Ft Csapadékvíz elvezető rendszer építése, felújítása Csém (Kisbéri járás) 0 Tárkány: belvízrendezés KEHOP1:n.a. Belvízrendszer fejlesztése, vízelvezető árkok felújítása, jóléti tározó, horgásztó kialakítása, kapcsolódó turisztika Tárkány (Kisbéri járás) Nagyigmánd: belvízrendezés KEHOP1: 250 milllió Ft Csapadékvízelvezető hálózatok rekontsrukciója Nagyigmánd (Kisbéri járás) 0 Megújuló energia termelés mg. melléktermékből Falufűtőmű létesítése Helyi komposztálótelep létesítése Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása Ete: Közösségi pince kialakítása a szőlőhegyen Szőlő és bortermelés újraélesztése a meglévő kataszteri területek újratelepítésével Műemléki borászat felújítása, fejlesztése Komárom őstermelői piac Piactér burkolása Új piactér kialakítása, termelői piac VP: 25 millió Ft TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása KISBÉRI JÁRÁS: 150 millió Ft TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása KISBÉRI JÁRÁS: HIÁNYZIK TOP1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A vállakozás diverzifikációjának elérése oly módon, hogy a termelés során keletkező melléktermékeket feldolgozzuk (nemsítjük) szilárd biomassza formában történő(brikett, pellet) hasznosítással ( tüzelés). A projekt egyrészt munkahelyteremtést eredményezhet a vidéki térségekben,másrészt a melléktemékek hasznosítása során plusz bevételt jelent a gazdák számára. Biomasszára alapozott települési fűtőmű létesítése (Hőközpont), amely ellátja hőenergiával az önkormányzati intézményeket, illetve azok környezetében a gazdasági létesítményeket, illetve lakóházakat. Bakonybánk 0 Súr 0 helyi komposztáló telep létesítése, zöldhulladék, fahulladék feldolgozása Bakonysárkány Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása Súr 0 Közösségi pince kialakítása a szőlőhegye Ete VP Vállalkozói szándékot csak interjúban jeleztek Bársonyos 0 GINOP4/VP fejlesztői szándék nem mutatkozott, de nagy érték veszne el Ászár 0 TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Közösségi Őstermelői piac Komárom Piactér burkolása Nagyigmánd A telkek felvásárlása, telekrendezés, új piactér kialakítása, régi áthelyezése (az üzemeltető nem zárkózik el): termelői piac kialakítása (akár heti többszöri nyitva tartással), piactér egyéb funkciókkal történő megtöltése, esetlegesen rendezvénytéri szerep Termelői vásárok is jelzik, hogy lenne rá kereslet a településen és a környéken élők részéről. Kisbér Dűlő utak folyamatos fejlesztése, Nagyigmánd javítása ÖSSZESEN

167 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Megyei forrás Felhasznált keret, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 3. projektcsomag: GERECSE NATÚR REL PROGRAM A tatai járás helyi termékek rövid ellátási láncának komplex módon való kiépítése és népszerűsítése TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akció TOP1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál Szemléletformálás (a vásárlók, eladók, TOP6.2. A térségi versenyképes termékek előállításának gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó segítése kiegészítő ESZA tevékenysége Barack Virág kft feldolgozókapacitásának felépítése, integrátori szerep kiépítése VP1: infrastruktúra és eszközbeszerzés: 165 millió Ft; ennek egy része TOP1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál Helyi termékek/szolgáltatások felkutatása (tanulmánykészítés). Helyi termék bolt kialakítása (felújítási és berendezési költségek a pályázatba beleépítve), ahol az adott termékek kerülnének értékesítésre bemutatásra. Termékpaletta kiegészítése (megye, országos): nemzeti parki, natúrparki, TDM szervezetek Erdészet (Vértes Erdő) és helyi szervezetek pl. Esőemberekért alapítvány fogyatékkal élők sajátkészítésű termékei Házhoz szállító teherautó (mozgó bolt), illetve egy pick up teherszállító gépkocsi kerülne beszerzése (áru házhoz vitelele a rászorulóknak, és az igénylőknek, nehezebben megközelíthető terepre is. HIÁNYZIK BARACK VIRÁG Kft. 20 ha os saját gyümölcstermelésének és a krnyezetükben lévő gyümölcstermelő vidék értékesítési gondjainak megoldása félkész és kész termékek előállításával Érintett település(ek) megnevezése Tatai kistérség/vértes Gerecse LEADER/Gerecse Natúrpark Tatai kistérség/vértes Gerecse LEADER/Gerecse Natúrpark Szomor A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! HIÁNYZIK 3.3. Vértesi Erdő Zrt. Kereskedelmi, Szolgáltató és Oktatási Központ kialakítása TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akció TOP6.1. Foglalkoztatási paktum TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó A Vértesi Erdő Zrt. központi irodájával szomszédos, 2 részből álló, jelenleg az MNV Zrt. tulajdonában álló, Tatabánya kiegészítő ESZA tevékenysége központi részén található hajdani ÁNTSZ épület évek óta lakatlan és őrizetlen, hajléktalanok lakták. A 2040 m2 JAVASOLT A HELYI TERMÉK alapterületű, kétszintes épület tervezett funkciói: turistaház, munkásszállás, bérelhető apartmanok, konferenciaterem, ELŐÁLLÍTÁS ERŐSÍTÉSE, HELYI erdészeti kiállítás, könyvtár, a társaság "zöld" boltja, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása pl. a Zrt. méhészeti TERMÉK REL RE ALAPOZOTT tevékenysége keretében. KONYHA, VADGAZD BEKACSOLÁSA A REL BE; JAVASOLT TOVÁBBÁ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, BEKAPCSOLVA A JÁVORKÁT IS: ERDŐ ÉS VADGAZDÁLKODÁSI KÉPZÉSI PROGRAM Tatabánya ,5 MW os naperőmű és hűtőtároló Gyermek és Közétkeztetési Intézmény felújítása Gyermely: óvoda épületében lévő konyha bővítése Főzőkonyha felújítása, gépek cseréje Iskola tálalókonyha fejlesztése (iskolafejlesztés részeként Településre jellemző régi gyümölcsfajták termesztése önkormányzati területen, Háztáji gyümölcsös kialakítása, kisléptékű feldolgozás megteremtése GINOP4/1: 400 millió (rekreációs elemeket lásd Által érnél) TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A projekt célja a kihasználatlan terület és a már mintegy Cél: 600 millió Ft os beruházással saját erőből megvalósított infrastruktúra hasznosítása. Kapcsolódó beruházásként hűtőtároló megvalósítása, ami a terület nagy részének hasznosítását eredményezné. A hűtőtárolókat a környező mezőgazdasági kis és közepes termelők által termelt termékek (gyümölcsök, húsok stb.) átmeneti hűtött és mélyhűtött formában történő bértárolásra építenénk meg. Második ütemben egy 1600 m2 alapterületű hűtőház létesítését tervezzük. Tata 0 Elvileg csak épületfelújítás, megpróbálni, hogy a projekt farvizén kapcsolódjon be a REL be (kedvezőbb támogatás) Naszály HIÁNYZIK HIÁNYZIK Javasolt REL szempontokat figyelmbe venni Önálló főzőkonyha ellátja az óvodai, az iskolai, a felnőtt és a szociális igényeket is óta nagyobb felújítás nem történt sem az épület, sem a gépek terén. Nyílászárók illetve a berendezések cseréje. Elvileg csak hagyományos felújítás, de ösztönözni, hogy kapcsolódjon be a térségi REL be Gyermely Szomor HIÁNYZIK Sárisáp HIÁNYZIK Neszmély Lakosság bevonása a háztáji gyümölcs termesztésbe, feldolgozásba, nagy, kihasználatlan kertek hasznosításával, családok számára kiegészítő jövedelemteremtés céljára. Kisléptékű feldolgozásához berendezések vásárlása (pl: gyümölcslé készítés, lekvár készítés, gyümölcssajtok készítése), Dad Bemutató farm létrehozása a Radványszigeten, önellátó VP6.:18 millió Ft vállalkozás Neszmély 0 gazdaság Agrár,élelmiszeripari és erdészeti tevékenység népszerűsítése, képzése. Őstermelők támogatása, helyi gazdaságok fejlesztése, mezőgazdasági gépvásárlás Biotermékek előállítása, gyümölcsös ültetvény kialakítása, gyümölcsök hasznosítása, pálinkafőzde helyi feldolgozóipar, értékesítő szövetkezet kialakítása Helyben vagyunk Helyit helyben, helyitől, nem csak helyieknek! Szociális kertészet létrehozása TOP6. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Munkanélküli aktív korú népesség átképzése, továbbtanulása, munkaerő piaci integrálása, helyi gazdaságban vállalkozóvá válásának ösztönzése Tát HÁNYZIK Kecskéd HIÁNYZIK HIÁNYZIK Nem derül ki, hogy önkormányzati vagy vállalkozói fejlesztés Dunaalmás HIÁNYZIK TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TO1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók HIÁNYZIK Kocs HIÁNYZIK Helyi termék előállítás és értékesítés rendszerének kialakítása. Ismeretterjesztés, felvilágosítás, jó gyakorlatok gyakorlatok, ismeretek átadása Helyi piac létrehozása: szükséges infrastruktúra kialakítása+játszótér: a vásárlás komplex családi program Máriahalom és térsége Szociális élelmiszer előállításához eszközök beszerzése (erő és munkagépek) Szákszend iskolafejlesztést is tartalmazza, itt csak a konyhát kellene

168 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Dad: szociális célú kertészet TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Munkaerőpiacon tartósan elhelyezkedni nem tudó lakosság számára állattenyésztési, növénytermesztési alapismeretek tanítása. A kerttel, állattartásra alkalmas épületekkel rendelkezők számára vetőmagok, állatok biztosítása, gondozás rendszeres ellenőrzése, a megtermelt felesleg értékesítésében segítségnyújtás. Dad Felhagyott állattartó telep hasznosítása Epöl községben TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók; TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és Az NFA kezelésében lévő Epöl 0222/4 hrsz. on lévő állattartó telepen meglévő infrastruktúra jó alapot teremthetne egy mezőgazdasági, állattenyésztési stb. jellegű projekt megvalósítására kellő szándék és befektetői háttér megléte esetén. Szelíd gesztenyés telepítése HIÁNYZIK NEM LEHET TUDNI, HOGY ÖNKORMÁNYZATI, VAGY VÁLLAKOZÓI FEJLESZTÉS. Várgesztes HIÁNYZIK Kis földtulajdonosok gazdálkodóvá válásának segítése Háztáji termelők eszközbeszerzése, háztáji állattartás támogatása TO1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál + VP fiatal gazdálkodók tematikus alprogram Epöl HIÁNYZIK HIÁNYZIK Dad HIÁNYZIK VP HIÁNYZIK Máriahalom 0 Dunaalmás: helyi piac TOP1. 1.Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A községben civil kezdeményezés alapján helyi termelői piac kezdi meg működését áprilistól. A tevékenységhez az Önkormányzat épületet és annak udvarát biztosítja. Elárusító helyek kialakítása, valamint az épület átalakítása szükséges a tevékenységhez. Dunaalmás Városi piac kialakítása Őstermelők termékeinek értékesítésére helyi piac létrehozása Vásárcsarnok kialakítás Borút kiépítése Nagymúltú máriahalmi bortermelés újraélesztése TOP1.1.Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál HIÁNYZIK Nyergesújfalu Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Mogyorósbánya A helyi őstermelők, termelő szövetkezetek által előállított árucikkek értékesítésének, illetve a friss termékeket megvásárolni szándékozó helyi lakosok számára kulturált, egységes, a városi környezetbe ágyazott váráscsarnok megépítése HIÁNYZIK Dorog Tát, Tokod, Mogyorósbánya, Bajna VP szőlőtelepítés, meglévő pincék rehabilitálása, feldolgozóberendezések beszerzése, tárolóeszközök beszerzése Máriahalom Pincesor felújítása kialakítása VP: 20 millió Ft HIÁNYZIK Tardos 0 további projektek keresendők pl: Neszmély Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Nyergesújfalu, Süttő, Lábatlan, Tata, esetleg Kesztölc településeken HIÁNYZIK HIÁNYZIK Neszmély Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Nyergesújfalu, Süttő, Lábatlan, Tata, esetleg Kesztölc 0 Máriahalom: belterületi vízrendezés KEHOP1: n.a. Vízelvezető rendszer korszerűsítése Máriahalom 0 Bajót: belterületi vízrendezés KEHOP1: 450 millió Ft Csapadékviz elvezető rendszer felújítása, korszerűsítése Bajót 0 Csolnok: külterületi vízrendezés KEHOP1: 40millió Ft Janza patak medrének felújítása; Horgásztanyák területrendezése értékesítéshez; Horgásztavak mederrendezése Csolnok 0 Csolnok: belterületi vízrendezés KEHOP1: 100 millió Ft Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása Csolnok 0 Gyermely: bel és külterületi vízrendezés KEHOP1: 125 millió Ft Csapadékvíz csatorna fejlesztése, felszíni vizek medrének, partjának további rendezése Gyermely Dorog: vízrendezés KEHOP1: 50 millió Ft Árvízvédelem, illegális hidak rendezése, kulturált környezet kialakítása a Kenyérmezei patak mentén. Dorog 0 Dorog: belterületi vízrendezés KEHOP1: 150 millió Ft Csapadékvíz elvezető rendszerek és tárolók kialakítása Dorog 0 Kesztölc: belterületi vízrendezés KEHOP1. n.a. felszíni vízelvezetés javítása Kesztölc 0 Szomor: belterületi vízrendezés KEHOP1. 20 millió Ft Csapadékvíz elvezető árkok felújítása Szomor Piliscsév: vízrendezés KEHOP1. n.a. Övárok építése és burkolt árkok felújítása Piliscsév 0 Sárisáp: belterületi vízrendezés KEHOP1.: 50 millió Ft Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása Sárisáp 0 Úny: belterületi vízrendezéa KEHOP1.: n.a. Csapadévíz elvezetés Úny 0 Tarján: belterületi vízrendezés KEHOP1: 100 millió Ft Csapadékvíz elvezető árkok karbantartása, felújítása, illetve újak kialakítása Tarján Süttő: belterületi vízrendezés KEHOP1.: 250 millió Ft. Csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítés, felújítás Süttő 0

169 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Tokod: belterületi vízrendezés KEHOP1.: n.a. Csapadékvíz elvezető csatornaépítés Tokod 0 Tokodaltáró: belterületi vízrendezés KEHOP1.: 200 millió Ft. Csapadékvíz elvezetés Tokodaltáró 0 Tát: belterületi vízrendezés KEHOP1. : n.a. Csapadékvíz elvezető rendszer építése és felújítása Tát 0 Tát: Únyi patak térségének ökológiai folyosóként való kialakítása Tát: Integrált vízgazdálkodásra épülő gazdasági tevékenységek fejlesztése KEHOP1/4 (?): 80 millió Ft HIÁNYZIK Tát 0 TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók HIÁNYZIK Tát Máriahalmi mikrotérségi smartgrid (virtuális erőmű) hálózat létrehozása Biomassza fűtőmű létrehozása Pelletüzem létesítése Biomassza hasznosítás energetika célra Megújuló energiára való átállás a Fülöp Kőfaragó Kft nél TOP A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP3. KEHOP5. kísérleti projekt ESZTERGOMI JÁRÁS: HIÁNYZIK TOP3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ESZTERGOMI JÁRÁS: 10 millió Ft TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók SEAP stratégia és akcióterv Virtuális Erőmű létrehozása az áramtermelésre járási/mikrotérségi szintű összefogással, máriahalmi központtal. Ennek keretében 1. Biogázüzem létrehozása Máriahalmon kisvállakozói beszálítókkal (baromfitelep, tehenészet, kommunális komposzt, szennyvíztelep), tárgyaszállító jármű beszerzése; 2. Energiaközpont irányító/diszpécserközpont kialakítása a volt kultúrházban, napelemek, szélturbinák telepítése a járás minden településén, barnamezős területeken, 3. Napelemes töltőpontok minden településen, elektromos autók népszerűsítése 4. Biomassza fűtőmű létrehozása az önkormányzati épületek fűtésére, mobil aprítékoló beszerzése A keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék és mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, nyesedék stb.) Máriahalom, Szomor, Úny (esetleg más csatalkozó települések) Nyergesújfalu 0 HIÁNYZIK Bajna Mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, stb) Tata HIÁNYZIK GINOP4/1: 10 millió Ft A meglévő energiabázis kiváltása megújuló energiára, energiatakarékosság és hatékonyságnövelés céljából Nyergesújfalu 0 Gépvásárlás a Fülöp Kőfaragó Kft nél GINOP1: 10 millió Ft kőmegmunkáló gépek vásárlása Nyergesújfalu 0 TÖBBSZÁZ MILLIÓS BERUHÁZÁS!!! TÖBB TELEPÜLÉSNÉL A FAJLAGOS KÖLTSÉG CSÖKKENHET, DE A 0 HÁLÓZATFEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET MIATT VISZONT JEELNTŐSEN MEGUGORHAT A KÖLTSÉG 3.8. A helyi és környékbeli termelést, környezetgazdálkodást elősegítő középszintű oktatási intézmény létrehozása EFOP: 410 millió Ft HIÁNYZIK Tát 0 ÖSSZESEN:

170 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 4. projektcsomag: ÁLTAL ÉR PROGRAM Turisztikai fókuszú integrált vízgazdálkodási, települési vonzerő és rekreációsfejlesztési program Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Által ér térségi komplex turisztika termék felépítése TOP1. 1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Térségi stratégia ráépítése kidolgozása a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület stratégiájának továbbfejlesztésével, a termék piacra vitele (marketing) tematikus programok kidolgozása, szervezett tematikus kisbuszos, kerékpáros, gyalogos túrák bevezetése a piacra, helyi szolgáltatók, helyi termékek bekapcsolásával: 1. Esterházy örökség 2. Bányászati és ipari múlt öröksége 3. Időutazás (őskor, római kor, honfoglalás, középkor, majorsági gazdálkodás kora, ipari korszak, klímatudatosság korszaka) 4. Tájalakító ember stb. Térségi rekreációs kínálatok régiósismertségének növelése: Által ér kártya bevezetése (turisztikai rekreációs attrakciók és szolgáltatásokból engedmény a térség lakóinak, később kiterjesztés a megyére, esetleg Nyitra megyére is) Az Által ér vízgyűjtő 21 települése és a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület további települései INDIKATÍV Turisztikai tájékoztató rendszer fejlesztése Tata és Környéke Turisztikai Egyesület működési területén Települési információs rendszer kiépítése az Által ér térség többi településén eddig csak Várgesztes és Vértessomló jelezte az igényét. JAVASOLT A TÁMOGATÁS FELTÉTELÉÜL: A TATA ÉS KÖRNYÉKE TURISZTIKAI EGYESÜLETTEL EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ÁLTAL ÉR TÉRSÉG TOVÁBBI TERÜLETEIN IS U.A. EGYSÉGES RENDSZER KIÉPÍTÉSE TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések A turisztikai információk terjesztéséhez, a turisták tájékoztatásához az egyesület között már elkezdte a elsősorban kis és komplex tájékoztató rendszer kiépítését hagyományos (térképes) információs táblák és modern technikai eszközök középvállakozásoknál; (érintőképernyős készülékek) telepítésével. A projekt ennek bővítését, továbbfejlesztését (II. ütem) célozza. IKT applikációkhoz esetleg GINOP3???? Vértessomló TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál; IKT applikációkhoz esetleg GINOP3???? Nincs utcanévtábla kihelyezve. Ezek a táblák segítenének megérteni pl. az utcák fura számozását (a páros oldal ugyanis 6 os számmal kezdődik, majd ezt követi a 2 és a 8), de egyébként is praktikus volna jelezni pl. a kerülethatárt, hogy melyik utca hol van és merre halad. A falu folyamatos fejlődése miatt, a turisták számának növekedése is indokolttá teszi ezeknek az utca névtábláknak, intézmény neveknek, létesítményeknek, látnivalók névtábláinak az elhelyezését. Várgesztes: Információs rendszer kifejlesztése, utca névtáblák, turisztikai infótáblák községen beüli elhelyezése Tata és Környéke Turisztikai Egyesület működési területén Vértessomló, Várgesztes (az összeg csak a vértessomlói indikatív költséget tartalmazza, Oroszlányi járás) TÖBBI TELEPÜLÉSEN IS INDOKOLT Felkapom/leadom kerékpárkölcsönző hálózat telepítése a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület működési területén TOP1.1. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál A rendszer eszközbeszerzése, infrastruktúrájának (kerékpárállások, fizető automaták) kiépítése karbantartóbázis és vezérlőközpont felépítése (a TDM eszköz és infradtruktúrafejlesztése) a rendszer marketingje Tata Gyalogos és kerékpárút hálózat bővítése Oroszlányon TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A kerékpárút hivatásforgalmi és turisztikai szerepet egyaránt betölt. Oroszlány Kerékpárút hálózat kiépítése az Oroszlányi Járás települései TOP1.3. A munkaerő mobilitás irányába, Tatabánya Oroszlány ösztönzését szolgáló kerékpárút összeköttetés kiépítése, az közlekedésfejlesztés országos hálózatba való bekapcsolódás megteremtése A kerékpárút a Tatabánya és Oroszlány közötti kistelepülések számára biztosítja amegyeszékhely illetve a járásszékhely munkahelyeinek elérhetőségét illetve Oroszlány város és Oroszlányi járás települései Oroszlány Csákvár Velencei tó kerékpárút megvalósítása Település rákapcsolása az Által ér menti kerékpárútra GINOP millió Ft TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS: 50 millió Ft A nyomvonal az EUROVELO és a Bp Balaton közötti kerékpárút között biztosít országos nemzetközi jelentőségű kapcsolatot, sőt a már kiépült Vág menti kerékpárút szakasszal az észak déli nyomvonalnak nemzetközi kapcsolati szerepe is van. Oroszlány 0 Kapcsolódás a településeket összekötő az Által ér menti kerékpárúthoz Kecskéd Duna menti településeket Tatával összekötő kerékpárút építése Tata Naszály, Tata Dunaalmás vonalon TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP1.3. A munkaerő mobilitás Belterületi hálózati kapcsolatot ösztönzését szolgáló megteremtő kerékpárút (Naszályi út közlekedésfejlesztés Komáromi út József A. u. Új út) Tata Agostyán településrész összekötő kerékpárút Tata Kocs Kerékpárút (tatai szakasz) TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TATAI JÁRÁS: 50 millió Ft Hivatásforgalmi kerékpárútvonal a járásközpont elérése érdekében : az integrált turizmusfejlesztés a térségi foglalkoztatásra közvetlenül és közvetve s pozitvan hat. A járásszékhelyen megvalósuló jelentős fejlesztések megnövekedett munkerőigényét részben a jlelntős munknélküliséggel küzdő Duna menti térségből lehet biztosítani. Tata, Szomód, Dunaalmás, Naszály A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt Tata A kerékpárutak városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betöltenek Tata A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt Tata 0

171 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Gerecse Vértes erdei kerékpáros hálózat megvalósítása Hivatásforgalmú és szabadidős kerékpárutak felújítása, bővítése A csend kolostora. Oroszlány Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II III IV. ütem TOP A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés MJV: 300 millió Ft GINOP4. : 5900 millió Ft A projekt a Kerékpáros centrum projekt ezen fejlesztési (elemeit) tartalmazza, a jelenlegi kerékpáros hálózati elemek bekapcsolásával együtt. A cél Tatabánya város meglévő kerékpáros hálózatnak további bővítése, összekapcsolása egy egységesen működő kerékpár hálózat létrehozása. A projekt megvalósításával Tatabányának a turisztikai desztinációban betöltött szerepe jelentősen megnövekszik, különös tekintettel a belföldi turizmus terén. A tervezett beruházás a sportturizmus, valamint az aktív turizmus piacán elért pozícióinak erősítését szolgálja. Továbbá cél a hivatásforgalmi kerékpározás erősítése, a környezetbarát és kondicionáló sport illetve mozgáskultúra elterjesztése népszerűsítése is. Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ KIDOLGOZANDÓ Tatabánya 0 A fejlesztés II. üteme a valamikori halászház rekonstrukcióját, a prior cellaházának, a grotta kápolnának a restaurálását, helyreállítását, a remeteségi előudvar helyreállítását, felvezető út építését valamint az elpusztult kerítések műemléki rekonstrukcióját tartalmazza. A III. ütemben a valamikori kocsiszín, istálló és gazdasági melléképületek, támfalak, narancsház rekonstrukciója történik, fogadóépület építését, a cellaházak helyreállítását, továbbá a levendula és gyógynövénykertek, valamint a gyümölcsöskertek helyreállítását, az egykori kolostori gazdaság rekonstrukcióját tervezzük. Ezen kívül a remeteségi területen kívül eső, de az egykori birtoktesthez tartozó épületek, építmények, romterületek (Környei úti fogadóterület, Celli kápolna, szolár mező, mini skanzen, látványműhelyek, sétautak, Grófi út, premontrei romok, római kori régészeti terület, vértesszentkereszti romok, meddőhányó) helyreállítását és hasznosítását tervezzük. A projekt célja a tatai kastélyegyüttes, vár és környezetének helyreállítása és komplex szolgáltatásrendszerű, folyamatos kihasználtságot biztosító, a minőségi turizmus feltételeinek megfelelő intézmények létrehozása. Ennek eredményeként Tata két legfontosabb, az egykori összefüggő Eszterházy birtok részét képező turisztikai attrakciója visszanyerheti vonzerejét, és a felújítás után a két kulturális örökségi helyszín egymást erősítve fenntartható állapotot hozhat létre. Oroszlány 0 A tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése GINOP4. : 9000 millió Ft A kastélyegyüttes felújítása kiterjed a környezetére is, a nagykastély és termei, a kiskastély és termei, a melléképületek, a kocsiszín helyreállítása mellett fogadóközpont építése valósul meg. A projekt részeként megújul a kastély és a tó között fekvő park területe, amely így alkalmassá válik a kikapcsoló zöldövezeti sétákra, illetve szabadtéri rendezvények tartására. Tata Várgesztes A középkori élményház Látogatóközpont létesítése Vértesszőlősön a Magyar Nemzeti Múzeum Bemutatóhelyén Vitány vár rekonstrukciója Oroszlány Majk komplex turisztikai attrakciófejlesztés a bányászati örökség bemutatására építve; a majki remeteség turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódva (az épület részét képezi az egykori szénmedence bányászati ipari örökség tematikus programnak) GINOP4. : 2600 millió Ft GINOP4.:700 millió Ft A NATÚRPARK KAPUJAKÉNT TÖBB HELYSZÍN IS FELMERÜLT. HELYKIVÁLASZTÁSI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSE INDOKOLT AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSÁVAL (NEMZETI MÚZEUM, AGOSTYÁNI ÖKOFALU, PÉLIFÖLDSZENTKERESZTI ZARÁNDOKHÁZ, GERECSE NATÚRPARK, DUNA IPOLY NEMZETI PARK. A LÁTOGATOTTSÁG, ELÉRHETŐSÉG, FORRÁSKONCENTRÁCIÓ LEHETŐSÉGÉNEK SZEMPONTJAI SZÓLNAK VÉRTESSZŐLŐS MELLETT, A GERECSE ÉRTÉKEINEK KÖZELSÉGE INKÁBB AGOSTYÁN VAGY PÉLIFÖLDSZENTKERESZT MELLETT) GINOP4.: 1200 millió Ft (A PROJEKTJAVASLAT MINDKÉT VÁRAT TARTALMAZZA, MIKÖZBEN A FORSTER KÖZPONT IS BENYÚJTOTT JAVASLATOT A VÁRGESZTESI VÁRRA, AMINEK A KÖLTSÉGE EGYEDÜL IS ENNEK TÖBB MINT KÉTSZERESE) TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Az Öreg tó partján áll a historizáló stílusban átalakított, középkori eredetű toronymaradványok által közrefogott, szabályos alaprajzú vár. Az épületben 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum, ahol jelenleg színvonalas állandó és időszaki kiállítások láthatók, de a múzeum korszerűsítésére, látogatóbarát, szolgáltatás központú fejlesztésére van szükség A projekt a viszonylag jó állapotú vár teljes rekonstrukcióját célozza meg. Helyreállítása után középkori élményházként kerül bemutatásra. Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 Vértesszőlős világhírű nevezetessége az 1968 ban megnyitott Előember Telep, a Magyar Nemzeti Múzeum ősrégészeti bemutatóhelye. Sajnos a közel 50 év alatt a nyitás óta csak a legszükségesebb karbantartásokra jutott forrás. A bemutatóhely szabadtéri jellegű, nagyobb fogadó épülettel, vizesblokkal, büfével, kiállító teremmel nem rendelkezik. A fentiek miatt nyitva tartása csak időszakos jellegű, a téli hónapokban zárva van. Hasonló, vagy kisebb jelentőségű leletekre Vérteszőlős (Tatabányai járás) 0 komoly, a XX. századi igényeknek megfelelő multimédiás látogató központok létesültek más Európa más országaiban (Neander völgy Németország, Krapina Horvátország). Vértesszőlősön is szükséges lenne egy modern, egész évben nyitva tartó, multimédiás látogatóközpont létesítése. Ez a tatai térség egyik kiemelt turisztikai desztinációja lehetne, illetve a nemrég megalakult Gerecse Natúrpark egyik kapuja is. Vitány vár romos, életveszélyes állapotban van, építészeti beavatkozás szükséges, hogy a biztonságos látogathatóság feltételeit megteremtsük és ezt az állapotot konzerválni tudjuk. A tervezett projekt Oroszlány külterületén, Majkon valósulna meg, valamint kiindulópontként érintené a környék turistaútvonalait tájékoztató táblák kihelyezésével, mivel a Kék túra Egyesület egy másik projekt keretében tervezi ezek fejlesztését. A fejlesztés helyszínei az Oroszlányi 080 Helyrajzi számú volt XX as akna, jelenleg Bányászati Múzeum, a 079/1 Hrsz ú ún. Grófi út, a 0101 Hrsz ú gyűjtőútnak kijelölt Takács Imre út (jelenleg földút), 083 Hrsz ú Kolostorerdő (turistaútvonal fejlesztés). A 079/2 Hrsz ú közút csak űrszelvényezéssel érintett, míg a tájékoztató és útbaigazító táblák a Vértessomlói 017/5 Hrsz ú Vitányvári kirándulóhelynél, a 017/3 Hrsz ú Szarvaskútnál, és a Várgesztesi kirándulóerdőnél (096/5, 102, 105 Hrsz ú erdőterületeken) kerülnek kihelyezésre. Vértessomló (Oroszlányi járás) 0 Oroszlány

172 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul Bánhida Sárberek városrészek közvetlen közúti (gépjármű, kerékpár, gyalogos) összekapcsolása, közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába,, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása. Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház) TOP 1.2. és TOP MJV (500 millió) TATABÁNYAI JÁRÁS: 300 millió Ft 1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál GINOP1 50 millió Ft A MEGYEI TÁMOGATÁS FELTÉTELE AZ ÁLTAL ÉR PROGRAMMAL VALÓ SZOROS TÉRBELI ÉS TEMATIKAI KAPCSOLAT (pl. helyi kreatívok bevonása a program tervezésébe, Bánhidai erőmű és környezetének teljes rekultivációja, a terület hasznosítása, az Erőmű és a hűtő tó rehabilitációja egészségügyi turizmus/welness ingatlan befektetések (a komplexum részét képezi az egykori szénmedence bányászati ipari örökség tematikus programnak) Tatabánya indikatív elemek: MVM Zrt.+ÉDUVIG MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ KEHOP2: rekultiváció, hasznosítás előkészítése: közmű stb 5000 millió Ft KEHOP1/Szemléletformálás célú projekt: Organika élőgépes szennyvíztisztítás KEHOP1: tó rehabilitációja (lásd Által ér rehab II. ütem tartalmazza) TOP2.2. (MJV) Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: közterületek rendezése, horgászokkal komplex megoldás kidolgozása és megvalósítása, esetleges áttelepülés lehetősége) TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók (terület közlekedési kapcsolatai) TOP 3.2. megújuló energiára épülő fűtési rendszer+bemutató hely kialakítása (Tatabánya klímatudatos város szellemében) OLYAN KOMPLEX MINTAPROJEKT KIALAKÍTÁSÁRA VAN LEHETŐSÉG, AHOL AZ ÁLLAM (MJV, VIZIG), A MEGYE ÉS AZ MJV Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság kreativitásának és tudásfejlesztésének. A város számára rengeteg új lehetőséget biztosít a filmiparba való belépés, amely a térségben még új és kiaknázatlan lehetőség ként jelenik meg. A projekt célja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a kreatív területeken dolgozó szakemberek köreiben. Továbbá a kreatív ipar szakmai koordinálása és a kreatív ipari folyamatok generálása. Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ Tatabányai Múzeum, Bányászati, Ipari Skanzen bővítése TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Tatabányai Múzeum, Bányászati és Ipari Skanzen egyedisége, és a már elkészült bemutatóhelyek, kiállítások (szakmai díjakkal is elismert) színvonala miatt Tatabánya városának egyedülálló turisztikai látványossága. A skanzen megőrzése, fejlesztése kulturális, oktatási és idegenforgalmi szempontból is a város elsődleges érdeke, emellett a fejlesztés a skanzen területi hatókörének kiterjesztését is eredményezheti (a szakmai tartalom és a vonzáskörzet tekintetében egyaránt). Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ Tatabánya Óváros városrehabilitáció Az egykori, Esterházy alapítású piarista rendház újrahasznosítása Tatán 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A felújított Naszály BillegpusztaI TOP1. 2. Foglalkoztatás barát Esterházy kastély fejlesztések elsősorban a kis és használatbavételéhez szükséges középvállalkozásoknál kiegészítő beruházások megvalósítása Kocsi Esterházy kúria fel nem újított épületrészének felújítása, szállórészleg kialakítása Fellner Jakab által tervezett Kisboldogasszony templom (Az Esterházy örökség tematikus programhoz kapcsolódik Fellner Jakab építészeti öröksége révén) Tatai Öreg tó és Által ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Tatai malmok újbóli beindítása egészségvédő programként is, bioélelmiszerek őrlésével, tatai specialitások felélesztésével TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: TATABÁNYAI JÁRÁS: 30 millió Ft KEHOP1.: millió Ft TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Az akcióterületi projekt megvalósulásával Tatabánya Óváros városrésze visszanyerheti korábbi funkcióit, valamint új funkciók betelepítésével növelheti népességmegtartó és vonzó képességét. Az Óváros a helyi fiatalok, valamint a városban dolgozó kvalifikált munkaerő kedvelt lakóhelyévé, oktatási, szakképzési központtá fejlődik. A volt Piarista Rendház önkormányzati tulajdonú, kollégiumként funkcionált. Forráshiány miatt jelenleg üresen áll. A városnak fontos a műemlékek megőrzése az utókor számára. Az épületek felújításán túl fontos cél azok hasznosítása, csökkentve a fenntartási költségeket. Figyelembe véve az épület jellegét és elhelyezkedését lehetőségként merült fel a volt Piarista Rendház szállodaként történő hasznosítása. cégünk az NKA támogatásával az idei évben befejezi. Használatba vételi engedélyhez a hozzá vezető 1.3 km utat el kell készíteni és megfelelő stílusban be kell rendezni a szobákat, a konyhai berendezéseket meg kell vásárolni. A hozzá tartozó 8.5 ha terület legalább egy részének parkosítását is el kell végezni. Kocs község neve okán a megye nemzetközi turisztikai ismertségnövelési programjának egyik pillére lehet, miközben a kúria az Esterházy örökség tematikus program egyik jelentős vidéki eleme. Összefogás, adományok, támogatás, pályázati forrás és gyűjtés segítségével az elmúlt években a jelentős felújításokra szoruló épületen több javítás is történt. Az épület jó állapotba hozásához még a következő munkálatok szükségesek: a fal repedések javítása ( falvarrással ), belső falfelületek javítása, festése, orgona felújítása, külső parkosítás, járda építés a templom körül. A között végrehajtott I. ütemből kimaradt élőhelyrehabilitációs és vízgazdálkodási projektelemek megvalósítása. A fontosabbak: Tatai Öreg tó kotrása: Kb. 1 millió m3 szerves iszap kikotrása és elszállítása a nemzetközi jelentőségű (Ramsari Egyezmény, Natura 2000) természetvédelmi területről Tatai Öreg tó rehabilitációja: Újabb vizes élőhelyek létrehozása (DK i öböl, nyugati part), műemlék partfalak, Várfal helyreállítása Által ér vízgyűjtőjén lévő 21 Által ér menti tavak rehabilitációja: Által éri ülepítő (Tata), Cseke tó (Tata), Bánhidai tó (Tatabánya), Környei tó KEM i település+pusztavám (Környe), Bokodi hűtőtó (Bokod), Oroszlányi Felső tó (Oroszlány) kotrásával összesen kb. 1 millió m3 iszap eltávolítása (Fejér megye) Által ér mellékvízfolyásainak rehabilitációja: Galla patak, Síkvölgyi patak, Szentgyörgyi vízfolyás, Patári patak, Mihályipatak, Dadi vízfolyás, Kömlődi vízfolyás mederrekonstrukciója, hordalékfogó műtárgyak építése Tatai karsztforrások okozta műszaki problémák megelőzése, kezelése: Épületstatikai, alapozási problémák kezelése, épületek környezetében (alatt) feltörő források elvezetése Újrafakadó tatai karsztforrások hasznosítása: A város területén fakadó és a Fényes fürdőről hasznosítatlanul elfolyó langyo Biológiai szűrőmezők létesítése: Környei tónál, Bánhidai tónál, Tatai Öreg tó előtt A projekt célja a Jenő vízimalom, mint a várost jelképező egyik építmény, felújítása és a tatai malmok bemutatását interaktív módon megoldó kiállítóterem kialakítása is. Tatabánya 0 Tata Naszály (Tatai járás) Kocs (Tatai járás) Vérteszőlős (Tatabányai járás) 0 Tata

173 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 A visszatérő források és az emelkedő karsztvízszint okozta vízelvezetési problémák komplex megoldása Tatán, a megjelenő víz elvezetése és energetikai és turisztikai hasznosítása TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 560 millió Ft, Tata területén több mint 50 langyos, illetve hideg vizű forrást tartottak nyilván a múlt század utolsó negyedében. A város lehetőségei szerint minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a források visszatérte a legkevésbé legyen zavaró a lakosság részére időnként előfordul, hogy belvíz jelenik meg, vagy a források nem a régi forráskürtőben törnek fel újra. Mivel langyos vizű, több helyen nagyobb vízhozamú forrásokról van szó, méltán merül fel a hasznosítás lehetősége: decentralizáltan a városban több helyen geotermális energiára épülő fűtési rendszerek kialakítása a közintézményeink fűtésére, továbbá a víz erejének a bemutatásával, a források elvezetése a felszínen történjen, és bevonásra kerüljenek a régi malmok malomkerekei is. Tata 0 Mini vízerőmű a Tatai Vecserei zsilipre (szemléletformálás is) TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 25 millió Ft Közterületek zöldfelületeinek TOP2.1. Gazdaságélénkítő és locsolása érdekében esővíz népességmegtartó településfejlesztés visszatartó tárolórendszerek kiépítése TATAI JÁRÁS: 79,5 millió Ft (szikkasztókazetták, ciszternák) Komárom komplex klímatudatos vízgazdálkodási programjának belterületi vízrendezési részporgramja (kapcsolódás a Duna programon belül megvalósuló részporgramhoz) KEHOP1, KEHOP4, (szemléletformálás) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP6.4. Helyi identitás és kohézió KOMÁROMI JÁRÁS: HIÁNYZIK A beruházás jól mutatná, hogy a víz energiája mire képes, mennyi kw energiát tud előállítani. A beruházással kapcsolatosan egy tájékoztató táblát is fel kívánunk állítani. Tata városa országos viszonylatban is nagy zöldfelülettel rendelkezik. Összesen 850 ha helyi jelentőségű természetvédelmi terület áll rendelkezésre. A zöldfelületek kezelése, öntözése nagy feladatot ró az önkormányzat városüzemeltető cégére, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft re. A város területére ezért a nagyobb terek ötözésére célszerű a szilárd felületekről az esővíz begyűjtése, beásása a közterület alá. A vizet a szennyező anyagoktól meg kell szűrni, a tartályba vízszintjelzőt, és szivattyút kell ültetni. Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése; Csapadékvíz elvezetés fejlesztése; Öntözőrendszerek kiépítése; Polgári védelem fejlesztése, lakossági tájékoztatás és tudatosság fejlesztés feltételeinek megteremtése, a természeti katasztrófák kezeléséhez szükséges humán és eszközinfrastruktúra bővítése; csapadékvíztározó építése Ifjúsági ltp en; Rüdiger tó (mint befogadó) fejlesztése; jelenlegi egyesített szennyvízrendszer szétválasztása, kiépítése) Tata 0 Tata Komárom A visszatérő dunaalmási Lilla forrás és környezetének rendezése, tuirsztikai vonzerejének növelése KEHOP4, VP, TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A községben a református templom mellett, a vasúti híd község felőli oldalánál nem régen feltört a régi Lilla forrás, melynek vízhozama napi kb m3. A víz gyógyhatású, C fokos, kénes gyógyvíz. A forrásfoglalat kiépítése feltétlenül elengedhetetlen, mivel egyre nagyobb krátert mos magának a forrás, s a közelében lévő építményeket, többek között a vasúti közlekedést is veszélyeztetheti. Cél, a forrásfoglalat kiépítésével a veszély elhárítása, egy dísz kút megépítése( mely magában turisztikai látványosság is lenne), mely néhány négyzetméteres kis látvány tóba ömlik, majd ezt a vizet a vasúti műtárgy mellett vezetnénk a Dunába. A kútfejet úgy építenénk ki, hogy árvíz esetén tűzoltótömlő rácsatlakozásával a vasúti töltésen lévő sínpár alatt vezetnénk a vizet a Dunába. A római korban a forrás vizét, ezen a helyen megépített fürdőben hasznosították. Dunaalmás (Tatai járás) 0 Az oroszlányi vízfolyások és tavak rehabilitációja az eutrofizációs folyamatok visszafordítása, szabadidős hasznosításának megteremtése (Által ér program) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS: 1400 millió Ft, de Kiegészítő beruházások a vizek környezetének felértékelése érdekében Oroszlány 0 tartalmazza az Által ér rehab II. is, így ennél jóval kevesebb A Gesztes patak és Vadamér vízfolyás, mint befogadó medrének tisztítása, környezetének rendezése KEHOP1.: 30 millió Ft Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 A Gesztesi tó medrének tisztítása, környezetének rendezése Kocsi tó környezetének felújítása Les hegyi, Öreg hegyi szabadidőpark és üdülőpark kialakítása; Környei tó és környezetének rendezése (kapcsolódás az Esterházy örökség tematikus programhoz KEHOP1.: 20 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS??? VP??? TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: TATAI JÁRÁS: HIÁNYZIK vagy VP??? VAGY KEHOP4??? (szennyvíztelep korszerűsítésével együtt számolt 200 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: TATABÁNYAI JÁRÁS: N.A. Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére, valamint a kedvelt tópart turisztikai fejlesztése Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 HIÁNYZIK Kocs (Tatai járás) 0 A Környei tó egyike az Esterházy birtokhoz tartózó egykori halastórendszer tavainak. A község a külterületén lévő Árádkori körtemplom rommal is kapcsolódik az Által ér térség "Időutazás" tematikus programjaihoz, illetve felfűzhető a megyén áthaladó zarándokutakra. Környe 0 Tata: belterületi vízrendezés KEHOP millió Ft Települési vízrendezés Tatán 3 helyszínen (Fáklya utcai, József A. utcai csomópontok, Építők parkja Vértesszőlősi út) Tata 0 Oroszlány: belterületi vízrendezés KEHOP1. n.a. Belterületi csapadékvízelvezetési problémák megoldása Oroszlány 0 Várgesztes: belterületi vízrendezés KEHOP1. n.a. Települési szintű csapadékvíz rendezési terv kidolgozása és megvalósítása, Hivatal mögötti árok mélyítése, tisztítása Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 Szomód: belterületi vízrendezés KEHOP millió Ft Belterületi csapadékvízelvezetés Szomód (Oroszlányi járás) 0 Kömlőd: belterületi vízrendezés KEHOP1. 10 millió Ft A település belterületi újain levő csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése, felújítása Kömlőd (Oroszlányi járás) 0 Vértesszőlős: belterületi vízrendezés KEHOP millió Ft Belterületi csapadékvíz elvezetés felújítása Vérteszőlős (Tatabányai járás) 0 Bokod: belterületi vízrendezés KEHOP1. 8 millió Ft Jókai utca vízelvezető rendszer kiépítése Bokod (Oroszlányi járás) 0

174 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Dunaalmás: belterületi vízrendezés KEHOP millió Ft Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Dunaalmás (Tatai járás) 0 Baj: belterületi vízrendezés KEHOP1. n.a. Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Baj (Tatai járás) 0 Dad: belterületi vízrendezés KEHOP1. n.a. Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Dad (Oroszlányi járás) 0 TOP2.2. Társadalmi és környezeti A közterület tervezett rehabilitációja a műemléki környezet minőségi fejlesztésén túl alkalmassá teszi a területet a városi A Tatai Vár környezetének szempontból fenntartható szabadtéri rendezvények bővítésére, a tatai polgárok és az idelátogatók agórájaként is működhet és a Váralja utcai értékmegőrző rehabilitációja turizmusfejlesztés vendéglátó helyek nyári vonzó kiülőhelyekkel történő bővítésével is bővíti a kínálatot. TATAI JÁRÁS: 200 millió Ft Tata 0 Családi tornapálya felújítása a tatai Öreg tó mentén, valamint fogyatékkal élők számára is elérhető játszótér és szabadtéri fitnesz park kialakítása, valamint felnőtt játszótér és szabadtéri fitnesz park kialakítása TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 60 millió Ft A tatai Öreg tó természetvédelmi területen, a tó körüli sétaútvonal mentén található egykori tornapálya mára jelentős felújításra szorul. A projekt ennek a terepi infrastruktúrának a mai kor követelményei szerinti felújítás célozza. Emellett Tata aktív turisztikai kínálatának fejlesztése céljából ez kiegészül egy felnőtt játszótérrel és szabadtéri fitnesz lehetőséggel, valamint egy hasonló, de fogyatékkal élők számára elérhető parkkal. Tata 0 Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona korszerűsítése a lakók életminőségének emeléséért TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése TATAI JÁRÁS: 180 millió Ft A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő időskorú, demens ember szociális ellátását végzi nagyon rossz infrastrukturális körülmények között. A projekt elsődleges célja a demens ellátásra szorulók humánusabb környezetben való ellátása, életminőségük javítása, megfelelő, biztonságos környezet kialakítása, mely segíti az autonómia és az identitás megőrzését, prioritást adva a környezettudatos és akadálymentes környezet kialakításának Tata A források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken Tata, Jávorka mögötti, Fényes térsége rekreációs terület infrastrukturális fejlesztése Művelődési ház belső átalakítása Tatán (Váralja utca) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: N.A. TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: 300 millió Ft TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: 600 millió Ft Értéknövelő felújítás a játszótereken, zöldfelületeken, a források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt is alapvető kertészeti, közterületi beavatkozások válnak szükségessé Tatán. Tata Város Önkormányzatának a tulajodnát képezi a Fényes fasor mentén található területek egy jelentős része. Az ezen területekre vonatkozó szabályozási terv módosítását az önkormányzat Képviselő testülete a évben fogadta el. Az új szabályozási terv értelmében ezen területek, melyek már szintén a város szerves részét képezi, beépíthető területekké váltak. Ezen területek szabályozási terv szerinti hasznosításához ugyanakkor következő lépésként szükséges a terülehez vezető közműek kiépítése. Tata 0 Tata 0 Számos kulturális programnak ad helyet Tatán a Magyary Zoltán Művelődési Központ. A megfelelő színvonalú, folyamatos működéshez elengedhetetlen az épület korszerűsítése, felújítása. Az épület felújítására az önkormányzat intézkedési tervet készítetett. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy az épület jelenlegi állapotában funkcióját nem képes ellátni, egyes részei közvetlen életveszélyt okozó állapotba kerültek. Az intézkedési a szakértő 3 ütemre bontotta az elvégzendő munkálatokat azok fontossági sorrendje szerint. Az I. ütem Ft ot, a II. ütem Ft ot, a III. ütem Ft ot tenne ki. Az önkormányzat évben 80 M Ft összegű felújítást tervez a művelődési házon, ez azonban csak az állagmegóvó munkálatok egy részét fedezi. A fentiek alapján a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges az épület további felújítása, korszerűsítése kb. 130 millió Ft. értékben. Tata 0 A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Kuny Domokos Múzeum igazgatóságának elhelyezése a tatai Helyőrségi Klubban Parkokban lévő sétányok éjszakai világítás legkorszerűbb és energiatakarékos módon megoldása kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generátorok, napelemek, megújuló energiák Műjégpálya építése Tatán TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: 600 millió Ft 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 90 millió Ft GINOP4. vállalkozói fejlesztéshez kapcsolódva (lásd GINOP4. GERECSE NATÚR REL PPROGRAM) költsége az ott szerepeltetett 400 millió Ft ban benne van. Tata város lakosának és fő kistérségi lakosnak biztosítaná a projekt a mostaninál lényegesen magasabb színvonalú könyvtári és közművelődési ellátást. A múzeumi hatóköre kiterjed egész Komárom Esztergom Megye Tata 0 területére. Az igazgatóság áthelyezésével a Múzeum 37 fő munkatársának munkakörülményei javulnának, az elköltözéssel felszabaduló helyiségek pedig enyhítenék a múzeum raktározási gondjait. A Tópart sétány valamint a Tóparti Kerépárút közvilágításának kiépítése. Energia forrás napcellák. LED es lámpatestek. Célja szabványos közvilágítás biztosítása a sétány és a kerékpárút mentén Tata 0 lásd a leírást a NATÚR REL nél. Az ott leírt naperőműtelepre egy műjégpálya is rákötésre kerül, vállalkozói fejlesztésben Tata 0 Által ér menti térségi rekreációs és turisztikai kínálat részeként a Tatabányai Ságvári úti sporttelep és környékének fejlesztése (az Óvárosi HAZAI FORRÁS: N.A. Ságvári lakótelep részét képezi az egykori szénmedence bányászati ipari örökség tematikus programnak) Az Által ér program keretében egy komplex kulturturisztikai és rekreációs folyosó kerül több fázisban kialakításra. A sportkomplexum és térségének rendezési ilyen módon nemcsak a várost és térségét szolgálja, de nagymértékben javítja az Által ér térségre szervezett különféle tematikus programok eladhatóságát. Tatabánya 0 Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése TOP1.2, TOP MJV (150 millió) TATABÁNYAI JÁRÁS: 100 millió Ft A projekt célja egy turistaház vendégház építése, mely a Gerecse kapuja elvárásoknak megfelelhet, és kettős funkciót láthat el. A turistaházban kisebb tájékoztató előadásokat is tartanának az idelátogató csoportoknak (osztálykirándulás). A ház megújuló energiával tartaná fenn magát és természetes része és szimbóluma lenne a Natúrparknak. További fejlesztések: Panoráma út alsó szakaszán parkolók kialakítása. A pihenőhelyről induló, felvezető gyalogos ösvény lépcső Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ Erdei Iskola fejlesztése EFOP: 100 millió Ft Tatabánya

175 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Bokod bekapcsolása az egykori szénmedence ipari bányászati örökségét bemutató tematikus turisztikai programba TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS : 35 millió Ft JAVASOLT CSATLAKOZNI A TATA ÉS KÖRNÉYKE TURISZTIKAI EGYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER KIÉPÍTÉSI PROGRAMJÁHOZ ÉS A TEMATIKUS PROGRAMHOZ JAVASOLT TOVÁBBÁ "SZOFT" PROGRAMOKAL IS KAPCSOLÓDNI A TEMATIKUS PROGRAMHOZ TOP 6.4. : Helyi identitás és kohézió erősítése Erőmű lakótelepet (egykori kolónia) átszelő sétány kialakítása A gyűjtő járdából egy sétányt kívánunk kialakítani. A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret is tudunk létrehozni településünk lakosságának. Falu főutcája turisztikai vonzerőfejlesztése Fő utca páros oldalon sétány kialakítása: A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret tudunk varázsolni településünk lakosságának. Ez mellett a 3 templom turisztikai jellegű megközelítését is elősegítjük a sétány kialakításával. Bokod Bokod, Idősek otthona kialakítása Megüresedett plébánia épületének felújítása funkcióváltással TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése OROSZLÁNYI JÁRÁS: 60 millió Ft Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan (2832 hrsz.), amely 2004 ig óvodaként funkcionált. Az azóta üresen álló épület az Erőműi lakótelep közepén, kisvárosias lakóterület övezetben, rendkívül csendes és szép helyen található. Önkormányzatunk tervei szerint az épületet idősek otthonaként lehetne hasznosítani. Nemcsak Bokodon, hanem az Oroszlányi Járás települései és még szélesebb települési körben is jelentős igény van a fenti szociális funkciót betöltő épületre. A 300 m2 alapterületű épülethez több mint 2000 m2 zöld terület (udvar) tartozik Bokod (Oroszlányi járás) 0 TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés HIÁNYZIK Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 OROSZLÁNYI JÁRÁS: 60 millió Ft VP??? Megüresedett polgármesteri hivatal épületének felújítása funkcióváltássa TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés HIÁNYZIK Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 OROSZLÁNYI JÁRÁS: 40 millió Ft VP??? Megüresedett iskola épületének felújítása funkcióváltással TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az erősen leromlott állagú épület külső belső felújítása és turisztikai hasznosítása Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 OROSZLÁNYI JÁRÁS: 40 millió Ft VP??? Várgesztes turisztikai szolgáltatásainak és vonzerejének komplex fejlesztése a vár fejlesztéséhez kapcsolódóan TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS: N.A. Várgesztes a megye legkülönfélébb tematikus programjaiba be tud épülni, egyfajta szelídtuirsztikai csomópont, ahol különféle célcsoportok számára szükséges komplex szolgáltatásokat kialakítani. Alkotótábor (kézműves. Környezet oktatói táboroknak helyszín kialakítása: Az alkotótáborhoz a szokásos szálláshely kínálaton túl, műhelyekre, berendezésekre pl. kemence, szövőszék stb. szükség van. Sport területi fejlesztések, sportpálya lelátó felújítása révén rendezvények fogadására, táborozók számárasportolási lehetőség biztosítható (pl. nemzetiségi fesztiválok, a várhoz kapcsolódó rendezvények) Központi park, sétány létesítése a horgásztó és faluközpont között Villaparkon belüli szolgáltatást fokozó fejlesztések létrehozása, parkolási gondok felszámolása,havária út kialakítása Mária szobor felé vezető sétány felújítása Tanösvény kiépítése a vár irányában, helyi természeti értékek bemutatása, ismereteinek tudatosítása Várgesztes (Oroszlányi járás) 0 Által ér térség ifjúsági turisztikai és rekreációs funkcióinak bővítése TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS: 50 millió Ft Többfunkciós sportpálya kialakítása, iskola sporttáborok, eégszésges életmód táborok, térségi napközis táborok fogadása az Által ér Szövetség községeivel együttműködésben Baj 0 Táboroztatási lehetőség fejlesztése Dunaszentmiklóson Tájház melléképület és pajta építés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 15 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 16 millió Ft Sportöltözőnk tetőterét szeretnénk, úgy kialakítani, hogy sporttáborok megszervezésére alkalmas legyen. A sportolóknak legyen hol aludni. Szeretnénk bemutatni a sváb élet minden terület, amit az őseink hoztak magukkal. A tájházunk már elkészült és a kiszolgáló épületek is az akkori élet részei voltak. Dunaszentmiklós 0 Dunaszentmiklós

176 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 5. projektcsomag: VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT gazdasági integráció és nagytérségi beágyazódás Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Oroszlány Tatabánya Tata integrált tömegközlekedés kialakítása A PROJEKTET A MEGYE AKKOR TÁMOGATJA, HA AZ EGÉSZ VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONTOT EGYENRANGÚAN KEZELI, A KÖZSÉGEKET IS BEVONJA 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését Tata, KIDOLGOZÁS ALATT szolgáló közlekedésfejlesztés (IKOP???) Tatabánya, Oroszlány és a vonzáskörzet települései Intermodális csomópont kialakítása Tatabányán, vasútállomás és környezetének rendezésével IKOP5. : Integrált városi közlekedés 4000 millió Ft KIDOLGOZÁS ALATT Tatabánya 0 Intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása Tatán 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés KIDOLGOZÁS ALATT Tata Üdülőterületek bevonása a közösségi közlekedésbe, elérhetőségük javítása környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldásokkal TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TATAI JÁRÁS: 50 millió Ft KIDOLGOZÁS ALATT Tata Az oroszlányi közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése A Budapest Hegyeshalom (1 es számú) vasútvonal részét képező Biatorbágy Tata közötti vonalszakasz rekonstrukciója M1 autópálya 2x3 sávra bővítése Budaörs és Tatabánya Újváros között 1 es főút új nyomvonalának kiépítése 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés IKOP2. Nemzetközi (TEN T) vasúti és vízi elérhetőség javítása millió Ft IKOP 1. Nemzetközi (TEN T) közúti elérhetőség javítása; ETE millió Ft IKOP3. Regionális elérhetőség KIDOLGOZÁS ALATT Oroszlány KIDOLGOZÁS ALATT Tata, Tatabánya, Vérteszőlős, Baj KIDOLGOZÁS ALATT Száriliget, Tatabánya 0 Tatabánya térségében az 1 es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az új 1 es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár Bokod; Bokod Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 0 Új Duna híd építése Komáromnál Komárom, 131. sz. főút elkerülő hiányzó szakaszának építése Tatabánya Nyugati Ipari park fejlesztése Az oroszlányi ipari park területének bővítése, kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése IKOP 1. Nemzetközi (TEN T) közúti elérhetőség javítása; ETE millió Ft KIDOLGOZÁS ALATT Komárom 0 IKOP 1. Nemzetközi (TEN T) közúti elérhetőség javítása; ETE KIDOLGOZÁS ALATT 0 TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál és KEHOP: 500 Tatabánya, Környe millió Ft közlekedésfejlesztés, útfejlesztés, vízellátásbiztonság javítása MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál A projekt a jelenlegi Ipari Park területét kívánja bővíteni, hogy újabb Vállaltok, vállalkozások letelepítéséhez szükséges terü Oroszlány A projekt keretében az Oroszlányi Ipari Park két legforgalmasabb gyűjtőútjának fejlesztése valósulhat meg. A projekt közvetlen célja az elhasználódott állapotú útszakaszok felújítása, fejlesztése. TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A fejlesztés következtében javul a környezet állapota, csökken az úthibákból adódó balesetveszély kialakulásának az esélye, csökken az út karbantartására fordítandó forrásigény. Hosszú távú célként javul a települési úthálózat minősége, biztonságosabbá válik az ipari parki cégek megközelíthetősége, javul a településrész környezeti állapota, javulnak a tömegközlekedés feltételei. A fejlesztés része a városrehabilitációs beavatkozásoknak. A jóminőségű utak, a jó környezeti állapotok segíthetnek új gazdasági szereplők Oroszlányi Ipari Parkba történő letelepedésében, hiszen javul a terület infrastrukturális ellátottsága. A közművek fejlesztése elősegíti a térség környezeti állapotának megóvását, javítását. Az oroszlányi ipari park úthálózatának felújítása sz. országos közút és az oroszlányi Takács Imre u. összekötése TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A projekt 2 útszakaszt érint (Mindszenti utca, Szent Borbála utca) és 3 részből áll össze. A mindszenti utca menti fejlesztések, a Szent Borbála utca menti fejlesztések és a Szent Borbála út menti hídfelújítási munkálatok). Oroszlány Oroszlány Város régi célja, hogy a Takács Imre u. t meghosszabbítva közvetlenül elérhető legyen a sz Csákvári felé haladó országos közút. A projekt keretében a városi temetőtől folytatódna az útszakasz, mely jelenleg rossz minőségű földút. Az útépítés a rövidebb elérhetőség mellett számos újépítésű ingatlan aszfaltozott úton történő megközelítését is biztosítaná, emellett az Oroszlányi Bányászati Múzeum és a Majki Műemlék együttes megközelíthetőségét is megoldaná. Oroszlány Tata, Faller úti gazdasági terület rehabilitációja TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál A területet a Tata, Agostyáni út, vasút vonal és Baj község területei határolják. Az iparterületet jelenleg a városon keresztül lehet megközelíteni. Tata Város Önkormányzatának célja, hogy egy út épüljön a Tata, Agostyáni út és a Baji út között, segítve ezzel az iparterület megközelítését, csökkentve ezen ipari terület okozta városon áthaladó teherforgalmat. Az önkormányzat tervei között szerepel egy Tata, Vértesszőlősi út (1. sz. főút) Baji út Agostyáni út Honvéd út (1. sz. főút) között út létesítése, melynek része a tervezett út teherfogalom áthaladását a városon. A fenti útszakaszok megépülésével növekedhetne mind a területek versenyképessége, mind az infrastruktúra fejlettsége is. A cél jelenleg, hogy a szükséges tanulmányok, és tervdokumentációk elkészülhessenek, összhangban a szabályozási tervvel. Tata

177 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Kerékpárút beruházás és kompex vízrendezés a Tatai Ipari Parkban Telephelyek létrehozása helyi/térségi KKV k számára Vértesszőlősön TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál GINOP 450 millió Ft JAVASLAT: KÍSÉRELTI PROJEKT KERETÉBEN, TOP millió Ft (?) TÁMOGATÁSSAL ALTERNATÍV VIZES MEGOLDÁST TALÁLNI, ILLSZKEDVE A VÁROS INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI INNOVATÍV MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál Jelenleg az M1 es autópályáról járművel Tata érintése nélkül el lehet elérni az Ipari Park vállalkozásait, városi közlekedési csomópontokból ugyanakkor a kerékpáros közlekedés csak részben megoldott, annak bizonyos elemei balesetveszélyesek, mert a kiépítés hiányos. Cca. 500 fm hosszban a kerékpárút hiányzik. Ennek tervezett nyomvonalában ivóvíz rendszert is ki kell alakítani, hiszen annak kiépítettsége jelenleg nem hálózatos rendszerű, szárnyvezetéken a ellátása minőségi oldalról rövid távon kérdésessé válhat. Az ipari park területén belüli csapadékvíz befogadó korszerűsítését, szsz. átépítését és új közúti keresztezését ki kell alakítani. A növekvő intenzitású nagycsapadékok levezetés a burkolt felületek növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent. Érintett település(ek) megnevezése Tata INDIKATÍV Vértesszőlős egyik legjelentősebb munkáltatója és adófizetője is volt a 90 es és 2000 es években az Agricola Zrt. Sajnos a cég jelenleg felszámolás alatt áll. A vállalkozás telephelye kedvező fekvésű, saját közmű és közút hálózattal rendelkezik, az 1. sz. főútra saját útkapcsolata van, az M1 autópálya legközelebbi lehajtója mintegy 2 km távolságra található. Az elmúlt évtizedben számos vértesszőlősi, illetve térségi KKV vezetője kereste meg Vértesszőlős Község Önkormányzatát telephely létesítés szándékával. A közeli tatabányai ipari park leginkább a nagy multinacionális cégeket szolgálja ki, illetve annak folyamatos bővülése ugyan a város gazdaságát erősíti és munkahelyeket hoz létre, azonban súlyos torzulásokat okoz a térségben már meglevő gazdasági egyenlőtlenségek és adóerő képességbeli különbségek fokozásával. Az Agricola Zrt. felszámolása után a telephely sorsa bizonytalan. A kialakult sajnálatos helyzet azonban lehetőséget is jelent a vértesszőlősi gazdaság erősítésére a helyi/térségi vállalkozások számára történő telephelyek, üzemcsarnokok biztosításával (önköltségi áron történő értékesítés vagy bérlet). Az ingatlanok bérlésének lehetősége kezdő vállalkozások sztata helyi vállalkozások versenyképességének javítása, az ipari növekedés elérése, munkahelyteremtés, meglévő létesítmények továbbfejlesztése alkalmasak legyenek a szolgáltatások választékának és mennyiségének növelésére Bokod, Ipari terület fejlesztése TOP1.1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál Bokod Telephelyfejlesztés Zöld Út Fuvarozó meglévő telephely épületeinek felújítása, energia hatékonyság fokozása, megújuló energiaforrások felhasználása és Szolgáltató Kft GINOP1. :200 millió Ft (napelem, napkollektor) Tata 0 Vállalkozásbővítés Derik Hungária A projekt megvalósításához szükséges a telephely épületének bővítése. Vállalkozásunk fejlesztéséhez szükséges Kft GINOP1.: 50 millió Ft szervizgépkocsipark bővítése, valamint informatikai rendszerek fejlesztése, bővítése Tata 0 GINOP1.: 700 millió Ft A Raltech Kft telephelyén található csarnokrendszerek bővítése építési beruházással, és technológia fejlesztés keretében komplett technológiai sor és gépek beépítése, beszerzése. A projektet a piaci igényeknek történő megfelelés keretén belül Raltech telephely és technológia az új technológiai berendezések helyigényének megteremtése, és az új technológiák beszerzésével a hatékonyság növelése fejlesztés Raltech Kft indokolja Tatabánya 0 Telephelyfejlesztés Tata Projekt Kft Ipartelepítés, a termelőkapacitások bővítése jelentős munkahelyteremtéssel és Telephely korszerűsítés a Glastronic Kft nél Gyakorlati képzőhelyek kialakítása és működtetése LSH kiserőmű építése GINOP1.: 400 millió Ft GINOP1.: 2000 millió Ft GINOP1.: 100 millió Ft GINOP5: 300 millió Ft KEHOP5: 22 millió Ft A már betelepült vállalkozások bővülési igényét kielégítendő, a KDOP /A projekt folytatásaként, a 2800 Tatabánya, Vigadó u. 6. alatti telephely fejlesztésnek III. üteme keretében m2 üzemcsarnok bővítés Tatabánya 0 Járműipari gyártókapacitásaink jelentős bővítése új, high tech berendezések beszerzésével és ingatlan/ infrastruktúra bővítéssel. A projekt célja a megrendelői oldalon jelentkező jelentős igények kielégítése. A projekt indokoltságát a kapacitásaink bővítése és a piaci igénye kielégítése okozza. Tatabánya 0 Oroszlányi telephelyünk technológiafejlesztését, épület korszerűsítését, tevékenységeink végzéséhez szükséges új eszközök beszerzését tervezzük. Jelenlegi kapacitásaink további bővítése és a meglévők jobb kihasználtsága továbbá az előállítási költségek csökkentése érdekében indokolt jelen projektünk megvalósítása. Oroszlány 0 Gyakorlati képzőhely kialakítása és működtetése Tatabánya 0 Kecskédi ipari parkban napelemes rendszer telepítése. A napelemes rendszer elsődlegesen az Eon rendszerre termel áramot. Távlati célként szerepel a kistelepülés ipari parkjának és a helyi gazdáknak és esetlegesen a község közterületeinek az ellátása a helyben termelt energiával, de ehhez jelentős kapacitásnövelés szükséges. Addig bemutatóként szolgál Kecskéd 0 Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Oroszlányi erőmű korszerűsítése KEHOP5: 7500 millió Ft Oroszlány és térsége távhőellátásának megújuló energiákra alapozott kiépítése új fűtőmű megépítésével, a bokodi erőmű bekapcsolása a Közép Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe Oroszlány 0 ÖSSZESEN:

178 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 6. projektcsomag: DUNA MENTI TÉRSÉG STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést A struktúraváltó Duna menti térség szolgáló önkormányzati szervezeti hálózatának felépítése, gazdaságfejlesztési akciók TOP1.2. munkacsoportok kialakítása, működés Foglalkoztatás barát fejlesztések megalapozása elsősorban a kis és középvállalkozásoknál A települések és az érintett állami szervek, valamint a térségfejlesztés kulcs gazdaságszereplői közötti intézményesített párbeszéd és együttműködés kereténik felépítése a megye menedzsment koordinációjánan Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Pilismarót, Dömös (kapcs: Bábolna, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajót) EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése GINOP millió Ft TERVEZÉS ALATT Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Pilismarót, Dömös 0 A 10 es főút nyomvonalának szelídítése, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, az átmenő teherforgalom eltérítését szolgáló beavatkozások a Duna menti struktúraváltás keretében TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 10 es főút és a számú közút (Bajóti út) balesetveszélyes csomópontjának átalakítása. Elsősorban körforgalom kialakítása lenne szükséges, mely egyben jelezné azt a pontot, ahonnan a struktúrváltásnak hangsúlyosan, a 10 es út mentén jól láthatóan is fokozatsan formát kel kapniuk. A másik hatás Almásfüzitőnél van. 10 es és 11 es úti csomópont körforgalommá való átalakítása, a hozzá tartozó kerékpárutak és gyalogközlekedés megoldásával Tát területén 10 számú főút 2 táti csomópontjának átépítése (PONTOSÍTANI, MELYIKET!!) Nyergrsújfalu, Tát Kompátkelő építése Neszmély Dunaradvány között a kapcsolódó útfejlesztésekkel együtt Lábatlan belterületi szakaszán Süttő és Nyergesújfalu közigazgatási határa valamint a városközpont között hivatásforgalmi célú belterületi kerékpárút hálózat kialakítása ETE3. 45 millió Ft GINOP4. EUROVELO szakaszok TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 326 millió Ft EBBŐL MENNYI NEM EUROVELO? TERVEZÉS ALATT Lábatlan város átkelési szakaszán a 10. számú főút mellett, Süttő, illetve Nyergesújfalu településhatár valamint a városközpont közötti szakaszokon kerékpárút kialakítása. A szakaszok elkülönítése: I. ütem: Süttő településhatár és Lábatlan településközpont között, II. ütem: Lábatlan településközpontja, III. ütem: Lábatlan településközpont és Nyergesújfalu településhatár között. Lábatlanon a hivatásforgalmi célú kerékpárút teljes nyomvonala mintegy 80% ban megegyezik az EUROVELO 6 nyomvonalával. Cél: kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kiépítése Indok: a településen nem adottak a kerékpározás feltételei, mert a nagy forgalmat bonyolító 10. sz. főúton történő kerékpározás balesetveszélyes Neszmély (Esztergomi járás, Dunaradvány Lábatlan nem határozható meg, mert a projekt 80% a EUROVELO Lábatlan városközponti kerékpárút GINOP4. EUROVELO szakaszok 50 millió Ft a város becslése szerint AZ EUROVELO TELJES MEGYEI SZAKASZÁT EGY PROJEKTKÉNT SZEREPELTETNI, AZ ÁTFEDÉSEKET KISZŰRNI Lábatlan városközponti szakaszán kerül kerékpárút kialakítása. Lábatlanon a hivatásforgalmi célú kerékpárút teljes nyomvonala mintegy 80% ban megegyezik az EUROVELO 6 nyomvonalával, a település központi részén a két nyomvonal különválik és az EUROVELO 6 a turisztikailag vonzóbb településközponti részen halad keresztül. Lábatlan 0 Városi kerékpárutak kiépítése 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Esztergomban a kerékpárutak kiépítése két fő okból indokolt. A város érintett az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút által, melynek kivitelezése nagyjából 2020 ra várható, jelenleg tervezési szakaszban van. Az EuroVelo6 révén Esztergom jelentősen megnövekedett kerékpáros turista forgalomra számít, amelyet szeretnénk részben a városi illetve a környékbeli látnivalók felé terelni, ehhez kapcsolódó útszakaszok kiépítése szükséges. A meglévő (Belváros Duna part Búbánat völgy) kerékpárút kihasználtsága jelenleg is megfelelő, de komoly igény mutatkozik egyéb irányú útvonalakra is: Esztergom kertváros, Ipari Park, Búbánat völgyi halastavak, Szamárhegy, a tervezett intermodális tömegközlekedési csomópont és az EuroVelo6 útvonal összekapcsolására. Az érintetteket meghallgatva látható, hogy a sport és rekreációs célok mellett fontos szerepet töltenének be az új kerékpárutak a napi közlekedés terén is. A fejlesztési terület részben az Önkormányzat, részben magánszemélyek tulajdonában van. Esztergom

179 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Kerékpárút építése 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Dorog Városában és a szomszéd városokkal összeköttetésben nem található kerékpár úthálózat. A zártság miatt célszerű lenne Dorog várost és Esztergomot, illetve Dorog Várost és az esztergomi ipari parkot összekötni egy új kerékpár úthálózattal, mely biztosítaná a sportolást, a kirándulást és a munkába járást. Dorog A kiváló adottságú helyi Duna part integrált fejlesztése JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI, AHOL LEHETŐSÉG VAN VONZÓ SÉTÁNYT KIALAKÍTANI, EGYSÉGES ARCULATI TERVVEL) 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Vízisporttelep és infrastruktúra fejlesztéssel ESZTERGOMI JÁRÁS: 50 millió Ft (csak Nyergesújfalu területén, a város saját becslése) Nyergesújfalu (Esztergomi járás) projektjavaslata 0 Duna parti sétány kialakítása JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI, AHOL LEHETŐSÉG VAN VONZÓ SÉTÁNYT KIALAKÍTANI, EGYSÉGES ARCULATI TERVVEL) 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 6 millió Ft (csak Neszmély területén, a község saját becslése) HIÁNYZIK Neszmély (Esztergomi járás) projektjavaslata Vízitúra Központ kialakítása JAVASOLT EGY KOPMPLEX PROGRAM KERETÉBEN AZ ÖSSZES SZÓBA JÖHETŐ HELYSZÍNT FELTÉRKÉPEZNI A MWEGYÉBEN ÉS EGYSÉGES ARCULATÚ MEGYEI HÁLÓZATOT KIALAKÍTANI. JAVASOLT TOVÁBBÁ KERÉKPÁRBÁZISSAL ÖSSZEKAPCSOLNI (KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS, ILLETVE VÍZI SPORT ESZKÖZÖK BÉRLÉSÉNEK LEHETŐSÉGET BITOSÍTANI TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 80 millió Ft A parton tavasztól őszig kikötnek vízitúrázók is. A projekt keretében Vízitúra Központ kialakításra kerül sor a Dunaparton, melyben helyet kapna vizes blokk és tároló helyiség a vízi sportokhoz szükséges eszközök számára. Az épület környezetében a vízitúrázók részére táborhely és áramvételi lehetőség is kialakításra kerül. A Központ üzemeltetésében az Önkormányzat mellett helyi civil szervezetként a Lábatlani Sirályok Vizisport Egyesület is részt vállal. Lábatlan (Esztergomi járás) javasolt további megyei településekkle egységes arculatú vízitúraközpont hálózat kialakítása 0 Kikötő fejlesztése kedvtelési célú kishajó forgalom fogadására TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 25 millió Ft A projekt keretében a meglévő kikötő fejlesztése történik meg, hogy kishajók tárolására is alkalmassá váljon. Cél: kishajók tárolására alkalmas úszómű telepítése Indok: a Dunán közlekedő kishajók tulajdonosai részéről igény jelentkezik csónakjaik tárolását illetően. Lábatlan (Esztergomi járás) 0 Süttői Sport Club szabadidős kajakkenu szakosztálya hajóinak elhelyezését szogláló infrastruktúrafejlesztés és kenuk, túrakajakok beszerzése JAVASOLT A PROJEKTET ÚGY KIALAKÍTANI, HOGY HAJÓBÉRLÉSI LEHETŐSÉG IS RENDELEKZÉSR ÁLLJON, ILLETVE VÍZITÚRA SZERVEZÉST VEZETÉST IS BEVENNI A PROGRAMBA. ILYEN MÓDON A MEGYEI VÍZITURISZTIKAI HÁLÓZAT FEJLESZÉTSÉHEZ IS HOZZÁJÁRUL TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 5,5 millió Ft évben megalakult a Süttői Sport Clubon belül a szabadidős kajak kenu szakosztály. A tavalyi évben 8 db új kenu és 9 db felújításra szoruló kajak beszerzésére került sor. Pályázaton nyertünk hajószállító utánfutóra és kísérőhajónak gumicsónakra támogatást. Ezen eszközök beszerzése most van folyamatban. Nagy gondot jelent számunkra ezeknek az eszközöknek a tárolása és ezért szeretnénk ingatlant vásárolni. Szükségünk lenne még 2 db kenura, 2 db túrakajakra. túrakajakra. Süttő (Esztergomi járás) 0 Neszmélyi Radvány szigeten táborozóhely kialakítása, infrastruktúra megteremtése Dömösi Duna part felértékelése Városi látnivalók kommunikálása, turisták információval való kiszolgálása JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 8,5 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 65 millió Ft TOP1. 2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál HIÁNYZIK Neszmély (Esztergomi járás) HIÁNYZIK Dömös 0 1. Városi (A4) térkép készítése, különböző időtartamú tematikus utakkal, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, játszóterek feltüntetésével. 2.Új útbaigazító táblákat kirakni és korrigálni, pótolni a régieket új információval, QR kóddal. 3.A város bejáratánál egy turisztikai látogatóközpont parkolóval 4.Városi turisztikai lehetőségek, programok folyamatos karbantartása és bővítése az interneten. 5.Ingyen WI FI a várhegyen A projektjavaslat Esztergomra érkezett. JAVASOLT A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI Lábatlan adott még be hasonló projektet 2 millió forintra becsülve a költséget. A táblázat következő sora ezt az összeget tartalmazza

180 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 6.5. Esztergomi történelmi óra projekt JAVASOLT A PROJEKTET MEGYEI TEMATIKUS BUSZKIRÁNDULÁSOKKAL KIEGÉSZÍTENI (3 NAPOS OSZTÁLYKRÁNDULÁSOK) TOP.1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Alapvető cél, hogy Esztergom, mint az ország első fővárosa, egy országos program keretében besegítsen abba, hogy lehetőleg minden általános iskola végzős osztályaiból a diákok részt vegyenek Esztergomi történelmi óra keretében az ország, a város, történelmi múltjának megismerésében. Ezzel nemzeti tudat formálásában, a történelmi, művészeti adottságok megismerésével a kulturális szemlélet, a tárgyi ismeret fejlesztésébe besegítsen. 1. Kialakítani egy olcsó diákszállást és hozzá tartozó menzát. Ehhez busz parkolókat létesíteni, vagy a város, parkolással küszködő belterületén kívül a buszparkolót kialakítani, kijelölni. 2. Létrehozni egy projekt irodát, amely a pályázatot, majd az egész működtetést szervezi, irányítja. 3. Pályázaton keresztül forrást elnyerni arra, ha az ország bármely iskolája eljön egy osztály kirándulásra, akkor ennek a szállás költségébe a pályázati pénzzel besegítsünk. 4. A városunkba látogató iskoláknak programokat összeállítani és kiajánlani. Ez lenne az Esztergomi történelem óra kirándulás program. Érintett település(ek) megnevezése Esztergom Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 HIÁNYZIK 6.6. A táti szigetek tanösvénnyé való kialakítása a Duna Ipoly nemzeti parkkal KEHOP4.3. /GINOP millió Ft Esztergom, Szent István Emlékhely Szent István születésének és halálának helyszíne integrált turisztikai GINOP millió Ft fejlesztés (világörökség várományos terület) Esztergom, Vizivárosi Rózsakert projekt (világörökség várományos terület) GINOP MILLIÓ Ft Első lépés a a Kis Duna kezelői jogának megszerzése a további fejlesztések hatékonyabbá tételéhez. Az ott folyó rekultivációs munkák felgyorsítása, mielőtt a Kis Duna teljesen "elhal". Tát 0 Esztergom Várhegy, Szent István zarándokhely: Géza fejedelem palotája Feltárás, részleges helyreállítás és bemutatás, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelye, a zarándokturizmus fontos célpontját hozná létre. Várhegy É i és Ny i oldala A középkori és kora újkori várárok, erődítés helyreállítása Szent Vid kápolna bemutatása Esztergom Víziváros: Középkori és törökkori városfalak és erődítések, valamint környezetük helyreállítása, a korabeli török kikötő, és gálya rekonstrukciója Mattyasovszky fürdő (szinte teljes egészében fennmaradt, bemutatható törökfürdő) Esztergom Szentkirály: Szent István király halálának helye (Szt. István király kúriája) Az egyetlen magyar alapítású Stefanita keresztes lovagrend kolostora és a hozzátartozó katedrális méretű temploma, valamint komoly kőépületekből álló városrész feltárása, bemutatása egy régészeti parkban. Szent István nemzeti zarándok kegyhely kialakítása, melyhez komoly régészeti kutatás és részleges helyreállítás, turisztikai fogadóépület építése kapcsolódik. Esztergom 0 A dzsámi és kávézó, valamint malombástya ás várfal helyreállítása megtörtént, múzeumként, előadó teremként és kávézóként működik a kétszintes épület, amelyből csak kettő található Európában. A kávézó aljában eredeti középkori út látható. II.ütem: Vizivárosi Rózsakert projekt II. ütem1. 1. Veprech torony helyreállítása 2. Várfal helyreállítása 3. Étterem és raktár megépítése Esztergom 0 III: ütem: 44 szobás szálloda, wellnesszel. A megvalósulásának jelenleg kockázatát jelenti a lakóépületek és a leendő hotel közelében található lefedetlen szennyvíz kezelő, amely bűze széljárástól fűggően a környezetet terheli. Erzsébet park rekonstrukciója (világörökség várományos terület) TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Esztergom legnagyobb közparkjának, amely a több városi rendezvény helyszíne, ahol a külföldi hajók turistái először lépnek kapcsolatba a várossal, amely egyben kedvenc séta és kirándulóhely is. Bicikliút mentén, a Prímás palota, a Vizivárosi várfal szomszédságában található. A Várra, várhegyre és a Bazilikára kivalló a rálátás a parkból. 1. Esti közvilágítás 2. Felújítás, a lepusztult játszótér, padok felújítása, Sobieski szobor környezet rendberakása 3. Erzsébet parknál kikötő hajókhoz elektromos csatlakozók építése. Kötelezni a hajókat a diesel hajtás helyett villamos energiavételezésre a tartózkodás idején. Környezet szennyezés csökkentés (CO2 és zajterhelés által), miközben bevétel a városnak! Esztergom Kis Duna sétány rekonstrukciója TOP2.1. Vállakozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 2800 millió Ft ÁTFEDÉSBEN VAN A Szent István Emlékhely Szent István születésének és halálának helyszíne integrált turisztikai fejlesztés (világörökség várományos terület)" ELNEVEZÉSŰ PROJEKTTEL. KÉRJÜK A KETTŐT EGYESÍTENI ÉS A PÁRHUZAMOSSÁGOT KÍSZŰRNI. Az Esztergomi séta projekt II. ütemébe tervezett fejlesztések magukba foglalják a Mattyasovszky bástya és a Kis Fürdő helyreállítását és hasznosítását, a hozzá kapcsolódó Kis Duna sétány / Gesztenye fasor (a Kis Duna két partja) rehabilitációját. Az érintett területek a város legforgalmasabb séta útvonalát képezik, nap, mint nap turisták és helybeliek százai sétálnak gyermekekkel, kerékpároznak, futnak, nézelődnek és pihennek itt. A sétányok jelenleg nem felelnek meg maradéktalanul a fent felsorolt szabadidős tevékenységeknek, szükséges az alábbi fejlesztések elvégzése: megfelelő közvilágítás út és járda burkolatok cseréje futófelület kialakítása kerékpárút kijelölése gépkocsiforgalom elől lezárás megfelelő padok, pihenőhelyek kiépítése A sétány közvetlen közelében található Mattyasovszky bástya és a Kis Fürdő helyreállítása szintén szerepel a korábbi elképzelések között, így rendelkezünk engedélyeztetési tervdokumentációval e tekintetben is. A beruházás turisztikai szempontból kiemelten fontos, hiszen a város további, egyedülálló látványossággal gazdagodna, amely szervesen kapcsolódhat a meglévő fürdő város státuszhoz, a felújított Dzsámihoz és a további török kori emlékekhez. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom 0

181 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek A turisztikai projekt keretében a palota történelmének színvonalas bemutatására alkalmas, a műemléki környezethez igazodó látogatóközpont kialakítása, valamint a műemlék együttes rekonstrukciós munkálatai mellett a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a jelentős történelmi emléknek az országos turisztikai hálózatba való bevonása valósulhat meg. Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! A dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése (világörökség várományos terület) Hotel Aqua felújítása és bővítése Erődök komplexebb hasznosítása /Csillag erőd és Igmándi erőd a jelenleginél lényegesen jobb, sokrétűbb kihasználása, bekapcsolása a város életébe/ MKF FONTOS LENNE KOMÁRNOVAL KÖZÖS PROJEKT Komáromi komplex egészségturisztikai fejlesztés (gyógyfürdő+központ) Komárom város integrált rehabilitációának folytatása GINOP millió Ft GINOP millió Ft Tervezett turisztikai szolgáltatások Dömös (Esztergom járás) 0 A projekt megvalósításával a turisztikai szolgáltatások rendkívül széles, és sokoldalú palettája jön létre. Kialakításra illetve felújításra kerülnek szálláshelyek többféle kategóriában, parkoló, látogató fogadóközpont létesül. Kerékpáros turisták, valamint lakóautók fogadására alkalmas szolgáltatások épülnek ki. Vendéglátóhelyek kialakítása, felújítása történik, ajándékboltok létesülnek. Mellékhelyiségek, pelenkázók létesülnek. A szolgáltatások kialakítása akadálymentesen történik. A Hotel Aqua 1999 júliusa óta üzemel, felújítása időszerű. Bízunk a jövőbeni forgalomnövekedésben, ezért a korszerűsítésen kívül a bővítését is tervezzük. Energetikai felhasználását csökkentenénk a következő módokon: hőszigetelés, új gázkazán, meleg víz előállítása napkollektorral, elektrotechnikai, informatikai rendszer korszerűsítése. Emeletráépítés, lift beépítése. Komárom 0 GINOP4./ ETE millió Ft HIÁNYZIK Komárom 0 GINOP4./ ETE millió Ft 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 700 millió Ft Gyógyfürdő komplex megújítása majd azt követően követően 70 fh es ápolási központ kialakítása és 4 * os 120 szobás welness és konferencia szálloda építése HIÁNYZIK Komárom 0 Nagy befogadóképességű közösségi épület létrehozása /színházterem, előadóterem, sportcsarnok /(12) KFR 1.900m Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 450 millió Ft NAGYON KEVÉS A PÉNZ, LEGALÁBB KÉTSZER ENNYIBE KERÜL HIÁNYZIK Komárom 0 Római ásatásokhoz /BRIGETIO/ kapcsolódó fejlesztés FONTOS LENNE A LIMES PROGRAMOKAT ÖSSZEHANGOLVA, A HATÁRON TÚLI TELEPÜLÉSEKEL IS ÖSSZEFOGVA EGY PROJEKTKÉNT BENYÚJTANI: LÁSD LIMES SZÖVETSÉG GINOP4./ ETE millió Ft Ásatásokat bemutató épület, kőtár bemutatás m2 LIMES MKF Komárom 0 Az egykori timföldgyártásnak emlékeit bemutató múzeum, eredeti helyszínen 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 75 millió Ft A timföldgyár örökség Európa volt magas színvonalú timföldgyár tárgyi emlékei és eszközeinek egy része még rendelkezésre áll mintegy 300 darab különféle timföldgyár örökséget jellemző tárgy, továbbá egy komplett timföldgyártás egészére jellemző univerzális objektum, ami minimális felújítást követően hirdeti a timföldgyári emberi közösségnek építő és fejlesztő eredményét. Ezeknek az örökségvédelmi eszközöknek szakszerű csoportosításával élményt nyújthatunk a turisztikai ipar számára is. Megfelelő programokkal, turisztikai útvonalakkal beillesztett látogatottsággal növelhető a vonzása és a térségben mintegy 20 ezer embert érintő érzelmi kapcsolódást fejlesztő identitást növelő közösségi létet, életet fejlesztő hatásával. Almásfüzitő 0 Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 75 millió Ft A projekt során megvalósítani kívánt tevékenység: / II. ütem/ építés, melynek során Azaum Római Táborban létrejön az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ. Az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont azért jön létre, hogy a látogatóknak legyen egy biztos pont, ahol naprakész információkat szerezhetnek a Duna menti települések aktuális rendezvényeiről, a Duna menti térség nevezetességeiről, a kipróbálásra érdemes ételekről, éttermekről, szálláshelyekről. A Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ egy olyan információs, pihenőhely, ami a Komáromból kajakkal, kenuval és biciklivel érkezőknek könnyen megközelíthető. Interaktív tanösvény a Duna parton, melynek végpontja Azaum. Az állomásokat végigjárva megelevenedik a Duna élő és növényvilága. Megismerhetjük a dunai hajózás történetét a római kortól napjainkig. A település halászati hagyományaiba enged betekintést a tanösvény néhány interaktív táblája. Az állomások néhány pontján megelevenednek füzitő halásztanyái. Bemutatásra kerül a település története az ókortól napjainkig. Almásfüzitő 0

182 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Lábatlan: Duna menti ökoturisztikai látogatóköpzont kialakítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 212 millió Ft A település központban található korábbi postakocsi épület felújítása, valamint az épület és a körülötte lévő Kert új funkciókkal való megtöltése a fenntartható fejlődés jegyében. Az épületben kialakításra kerül egy bemutató tér a Dunamente településeinek ökoturisztikai értékeinek bemutatására, valamint gyerekek környezeti nevelésére szolgáló interaktív műhely is kialakításra kerül. Cél: a Dunamente településein fellelhető öko turisztikai értékek bemutatása, interaktív kiállítótér létesítése. Indok: a Dunamente településein nincs olyan helyszín, mely a települések turisztikai értékeinek komplex bemutatását teszi lehetővé. Lábatlan Csokonai park és Tölgyes Pagony felújítása, parkosítása Kernstok villa műemléki felújítása NINCS FUNKCIÓ NEVESÍTVE Sánc hegy történelmi és természeti örökségének megőrzése (LIMES HELYSZÍN!!) JÓ LENNE A KERNSTOK VILLÁVAL KÖZÖSEN ÁTGONDOLNI. NEM LENNE JOBB A MODERN MŰALKOTÁS,OKAT ODA TENNI, NEM IDE? Bányászmúzeum építése TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 4 millió Ft ESZTERGOMI JÁRÁS: 4 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 150 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 200 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft Dunaalmás nem csupán a megyar irodalom egyik emblematikus helyszíne (Csokonai Lillájának sírja), de ez az egyik pont, ahol a megye három nagy komplex turisztikai csomagja találkozik, ilyen értelemben is kiemelt jelentőséggel bír. A községben e két helyen rendszeresen tartunk közösségi rendezvényeket. A Csokonai parkban kulturális, míg a Tölgyes pagonyban szabadidős rendezvényeket bonyolítunk le. A két park parkosítása évelő cserjék, virágok, terület füvesítése, részbeni térkövezése turisztikai szempontból is indokolt. A Kincstári Vagyonigazgatóságtól visszakapott és azóta műemlékké nyilvánított, régóta üresen álló Kernstok villa (Kernstok Károly festőművész a Nyolcak művészcsoport vezető tagja volt) épületének felújítása és a kert rehabilitációja történne meg a projekt során, amelyet követően az épület alkotóházként, kiállító teremként, idegenforgalmi irodaként funkcionálhatna. A római és kuruc kori történelmi események egyik színhelyeként védett 10 es út mellett álló Sánc hegy történelmi örökségének megőrzése, átörökítése; a Limes vonalán magasodó dombon egykor castrum állt, majd a kuruc háborúban ma is látható földsáncokat emeltek a harcolók. Régészeti lelőhely, ősgyep, kápolnarom és műemlék kőkereszt található itt. Cél a már teljesen eltűnt régi kálvária és az egykori műemlék kápolna újjáértelmezett újraépítése (modern képzőművészeti alkotásokkal), tanösvény és kilátó kialakítása is. Dunaalmás (Esztergomi járás) 0 Nyergesújfalu (Esztergomi járás) Nyergesújfalu (Esztergomi járás) Az elmúlt századokban a dorogi szénbányászat nagyon nagy jelentőséggel bírt. Sok híres mérnökember élt, alkotott Dorogon, sok ember hunyt el életét kockáztatva a bányákban. Ennek emlékére és természetesen a technikák, bányajáratok bemutatását célzó egyedülálló turisztikai attrakciót lehetne megépíteni, mely akár egy egész napos programot is biztosíthatnai a látogatók számára. Ezen projekt biztosan sok egyéb idegenforgalmi, vendéglátási befektetést vonzana a környékre, mely újabb megélhetést adhatna az itt élő lakosok számára. Dorog (Esztergomi járás) Palatinus tó és strand turisztikai fejlesztése TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft A Palatinus tó a Dorogi medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, de a A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Jelenleg a tónál egy kiépített strand üzemel. A fürdőzők számára éttermek, füvesített park és vizesblokkok állnak rendelkezésre. Nyári hétvégéken a tó tiszta vize lényegesen több vendéget vonz, mint amit a strand képes megfelelő színvonalon kiszolgálni, a parkoló autók gyakorlatilag elzárják a környező utcákat, sokan a strandon kívüli tóparton napoznak/fürdenek. Ahhoz, hogy minden érdeklődő kulturált körülmények között parkolhasson, pihenhessen, szükségesnek látjuk a strand területének növelését, a kiszolgáló épületek fejlesztését és a szolgáltatások bővítését, minőségük emelését. Így nem csak a látogatók lesznek elégedettek, hanem a tó környezete is mentesül attól a tehertől (szemét, parkoló autók) amit a strandról kiszoruló vendégek okoznak. Dorog Esztergom kertváros 0 Dorog extrémturisztikai termékkínálatának felépítése, piacra vitelének erősítése és a szezon meghoszabbítását szolgáló beltéri kínálat megteremtése JAVASOLT A MEGYE EGYÉB EXTRÉMTURISZTIKAI KÍNÁLATÁT IS A TERMÉKCSOMAGBA BEEMELNI TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft A település, a szomszédos Esztergom kertávrossal fontos extrémturisztikai célpont: sziklamászás, búvárkodás, barlangászás. A projekt célja, hogy e kínálat turisztikai vonzerejét a rendszerbe szervezés révén növelje és egyúttal további kínálati elememl egészítse ki. A projekt megtérülését segíti, hogy a helyi téségi ifjúság számára szintén vonzó hellyé válhat az új extrém sport központ, miközben a meglévő természetközeli kínálatokat is vonzóvá teszi a helyi fiatalok számára. A központ ilyen módon edzőteremként, edzőtááborok kiegészítő szogláltatásaként is sportklubbok rendelkezésére állhat. Eközben az intermodális csomópontban kialakítandó extrém sportolási és szórakozási lehetőséget adó épület a helyi fiatalok egészségét és nevelését is szolgálja. Éveken belül a helyszín igazi ifjúsági köztérré válhat, hiszen esély van arra, hogy a méltán világhírű dorogi birkózó szakosztály központja és a zeneiskola is a már felújított közlekedési csomópont mellett kapjon helyet. Dorog (Esztergomi járás) 0 A Dunaparti zónához kapcsolódó sport és íjászközpont fenntartását szogláló eszközbeszerzés Neszmélyi vendégház felújítása (vállalkozás) Kőfaragómúzeum és kőtár kialakítása a régi óvoda épületében, témaút kialakítása egy működő bánya körül TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 1,5 millió Ft A Süttői Sport Club Duna parti zónához kapcsolódó íjászpályája, mely a helyi sportolás mellett fontos turisztikai kínálati elem is, rendszeres fűnyírózást igényel. Jelenleg a Sport Club nem rendelkezik fűnyíró traktorral, mellyel könnyebbé tennénk a munkánkat. Jelenleg az önkormányzat ha van kapacitása rakja rendbe a pályáinkat. A Club emellett az MLSZ által hitelesített futball pályával is rendelkezik, melyet a bajnoki mérkőzésekre megfelelően kell Süttő (Esztergomi járás) előkészíteni. JMindkét labdarúgó pályán MLSZ által meghirdetett bajnoki mérkőzéseket és különböző labdarúgó tornákat rendezünk, ami a település idegenforgalmának fontos eleme. Minden évben a süttői Önkéntes Tűzoltó Egyesület használja a pályákat tűzoltóverseny megrendezésére, mely szintén fontos tuirsztikai látványosság. A süttői általános iskola tanulói is jó idő esetén igénybe veszi a pályáinkat. GINOP 4.2.: 8 millió Ft HIÁNYZIK Neszmély (Tatai járás) 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS millió Ft KÉRDÉS, HOGY A KÉT MÚZEUM NEM OLDHATÓ E MEG EGY LÉTESÍTMÉNYBEN EGYSZER Két külön tematika, az egyik a kőfaragó mesterségnek állít emléket a másik a az Országházról lekerült diszítő elemek bemutatására szolgál, ami ilyen közelségben unikális élmény lehet. A III. elem a témaút, javasolt az egészet egy komplex projektté összerakni, hiszen így válik igazán vonzóvá. Süttő (Esztergomi járás) 0

183 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Pilismaróti gyermek tábor építése Tokodaltárói kolóniák rehebilitációja Az idegenforgalom komplex fejlesztése Táton 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS: 850 millió Ft 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 600 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS: 580 millió Ft A Dorogi Szénbányák Tervezési Osztálya 1971 ben tervezte a Pilismaróti Üdülő épületet, mely gyermektáborként működött. Az elmúlt 40 év alatt az épület jelentősebb felújítására, korszerűsítésére nem került sor. Az elmúlt évben a tábor épületének kulturált üdültetésre alkalmatlan műszaki állapota miatt a nyári dorogi óvodás, iskolás gyerekek táboroztatására már nem került sor. A tábor épületének korszerűtlen műszaki adottsági miatt, a ma érvényes minimumfeltételek, szabványok és elvárásoknak megfelelő felújítása, illetve átalakítása nem megoldható. A telek nagysága, idegenforgalmi értéke és a pilismaróti helyi építési szabályzat és szabályozási terv lehetővé teszi egy új, korszerű, több feladatot ellátó idegenforgalmi létesítmény kialakítását, az alábbi bontás szerint: gyermektábor, TEKINTETTEL TOKODALTÁRÓ IPARI MÚLTJÁRA, A TELEPÜLÉSREHABILITÁCIÓ ITT A KISVÁROSOKHOZ HASONLÓ JLLEGŰ. KÉRJÜK AZ NTH TEGYEN KIVÉTELT AZ IPARI FALVAK KOLÓNIÁINAK, EGYÉRTELMŰEN VÁROSIAS TELEPÜLÉSRÉSZEINEK REHABILITÁCIÓJA VONATKOZÁSÁBAN. JAVASOLJUK UGYANEZT A LOGIKÁT ALMÁSFÜZITŐ ESETÉBEN IS ÉRVÉNYESÍTENI, AMENNYIBEN A KOLÓNIÁK REHABILITÁCIÓJA FELMERÜL PROJEKTIGÉNYKÉNT. HIÁNYZIK. A PROJEKTADATLAP KITÖLTÉSE ALAPJÁN PONTOSÍTHATÓ. KÉRJÜK A DUNASZIGETEK PROJEKTTEL VALÓ ESETLEGES ÁTFEDÉST KIKÜSZÖBÖLNI. A DUNASZIGETEK KIEMELT PRIORITÁS, EZÉRT A PROJEKTCSOMAG ELSŐ ELEMEI KÖZÖTT SZEREPEL. JÖVŐÁGAZATOK Érintett település(ek) megnevezése Pilismarót (Dorog város projektje) Tokodaltáró 0 Tát 0 Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! EUROVELO6 mentén ingyenesen elérhető WIFI hálózat és IKT tájékoztatópontok hálózatának kiépítése, a Duna menti térség internetes markerting és tájékoztatórendszerének felépítése GINOP3. 5. KIDOLGOZANDÓ PROJEKTGENERÁLÁS SZÜKSÉGES, TDM, MEGYEI ÜGYNÖKSÉG VAGY VALAMELYIK VÁROS MŰKÖDTETHETI (PL. KOMÁROM) Duna menti térség települései 0 Intelligens város program megvalósítása Komáromban TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók vagy GINOP3??? JAVASOLT A RENDSZER GAZDAGÍTÁSA A SMART CITY MODELL ALAPJÁN (LÁSD következő projektek) Elektronikus közigazgatás rendszerének felépítése az IKT hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások infokommunikációs fejlesztése; Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése; kamerarendszer Komárom M1 Datapark Ipari és Kutatásfejlesztési, Információ technológiai Park létrehozása SmartCity Intelligens Tematikus Park létrehozása NEM LEHETNE MAGÁT A DOLGOT KÍSÉRLETI PROJEKTKÉNT MEGCSINÁLNI A KÉT TELEPÜLÉSEN VAGY A DUNATÉRSÉG EGÉSZÉN ÉS ANNAK RÉSZEKÉNT EGY BEMUTATÓHELY???? Oktatási segédanyag és oktatási terv készítése a SmartCity projekt keretében M1 Datapark Vállalati együttműködési kapcsolatok fejlesztése Habzás gátlás szénsavas italoknál ultrahangos technológiával Kis szériás és prototípus gyártásra alkalmas ultrahangos és összeszerelő laboratórium kialakítása GINOP1, GINOP millió Ft VIZSGÁLNI ETE, DUNA STRATÉGIA ÉS MÁS EURÓPAI FORRÁSOK LEHETŐSÉGÉT GINOP millió Ft GINOP4.1., TOP2.2.?????, ESETLEG EFOP3???? VIZSGÁLNI ETE, DUNA STRATÉGIA ÉS MÁS EURÓPAI FORRÁSOK LEHETŐSÉGÉT GINOP millió Ft GINOP1. /GINOP2. 80 millió Ft GINOP 2.: 500 millió Ft CÉG NEM NEVESÍTETT GINOP millió Ft CÉG NEM NEVESÍTETT Az M1 Datapark Ipari és Technológiai Park projekt környezetipari és IT szinergiákon alapuló beruházások, fejlesztések, innovációs lehetőségek kihasználásának összessége. E fejlesztési elképzelés következtében az érintett települések/kistérség gazdasági potenciálja jelentős mértékben emelkedni fog. A fejlesztés a terület teljes rehabilitációját tartalmazza a már meglévő fejlesztéseken túl, azaz alapinfrastruktúra és út kiépítését, valamint termelő beruházások számára csarnokok építését és gépbeszerzést. Intelligens, élhető, smart város modell és családi látogatóközpont felépítése alapvetően bemutatva a jövő technológiáit, energiahatékony működtetés alapelveit és bemutatva egy város üzemeltetésének összefüggéseit. Smart mintaprojektek bemutatása gyakorlatban, interaktív városüzemeltetési és információ technológia óra valamennyi általános és középiskolása számára (osztálykirándulások ideális célcsoportja), családi esemény. Oktatási segédanyag, mobil applikációk, intelligens smart társasjáték, interaktív bemutató, oktatási roadshow a fenntartható és energiahatékony városüzemeltetés és fejlesztés területén az általános és középiskolások számára. A projekt keretében vállalkozások közötti együttműködések, valamint a vállalkozások más vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel, helyi gazdasági szereplőkkel klaszter formában megvalósuló együttműködéseinek létrehozását, illetve fejlesztését célozzuk meg. Ács, Bábolna 0 Ács, Bábolna 0 Ács, Bábolna 0 Ács, Bábolna (a kapcsolatépítés más településekre irányul) HIÁNYZIK Komárom 0 Tervezzük egy olyan, egyedi és kis szériás gyártásra optimalizált laboratórium kialakítását ahol az említett cégek prototípusait, elő gyártmányait esetleg a már kifutott termékek pótalkatrészeit le tudják gyártatni. A laboratórium alkalmas lenne a legkülönfélébb ultrahangos hegesztések, ultrahangos vágások elvégzésére, kézi vagy robotot általi alkatrész beültetésre illetve az elekrtonikai, autóipai és gyógyászati, gyógyszeripari cégek részére. Beszerzésre kerülne egy 20 khz es általános célokra alkalmas hegesztő vágó ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, konverterekkel, és erősítőkkel, egy 35kHz es általános célokra alkalmas hegesztő vágó ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, konverterekkel, és erősítőkkel, egy szintén 35kHz es speciálisan orvosi, gyógyászati felhasználásra optimalizált ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, konverterekkel, és erősítőkkel, egy 6 tengelyes robotra szerelt automata fejcserét lehetővé tevő 35kHz es általános célra optimalizált hegesztő vágó ultrahangos robot cella az automatizált hegesztések vágások elvégzéséhez. Komárom 0 0 Nanocsöves műanyag gyártási technológiájának kidolgozása a Veszprémi Egyetemmel együttműködve GINOP millió Ft CÉG NEM NEVESÍTETT A Veszprémi Egyetemmel együttműködve egy kutatás fejlesztési projekt keretén belül szeretnénk kidolgozni a nanocsöves műanyagok gyártási technológiáját. A nanocsöves műanyag ötlete a Veszprémi egyetemen született meg. Szén nanocső hozzáadásával a műanyagok tulajdonságai alapvetően megváltoznak. Szilárdságuk megnő és ami a legérdekesebb a nanocső arány egy bizonyos tömegszázalék felet elektromosan vezetővé teszi a műanyagot. Célunk, hogy a pályázat kereteén belül nanocsöves műanyagok felhasználási területeit felkutassuk illetve egy olyan hatékony és olcsó gyártástechnológiát dolgozzunk ki amivel ezeket a nagyon különleges fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat gyártani lehet. Műanyag mintagyártó sor megépítése. Komárom 0

184 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Technológiai innováció fejlesztés megerősítése, üzleti inkubációs ház létrehozása Technológiai fejlesztési innovációs központ. (együttműködésben külföldi K+F+I ós céggel) GINOP millió Ft GINOP2. N.A. AZ ELŐZŐVEL ÖSSZEFÜGG, JÓ LENNE TISZTÁZNI. ESETLEG A KETTŐ EGY PROJEKT??? Érintett település(ek) megnevezése A célok megvalósításában partner együttműködési szerződést kötöttünk, a megyében működő EDUTUS Modern Üzleti Tudományok Főiskolával, illetve a szomszédságunkban működő határon átnyúló szlovákiai Selye János Egyetemmel. További partneri együttműködési szerződéskötések vannak folyamatban. Az innovációs és inkubációs ház első ütemének szervezeti és működési szabályzata elkészült, az innovációs ház rendelkezik 5 MW os PV napenergia hasznosítására vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedéllyel amelyből 500 KW ot az innovációs ház és kapcsolódó épületrészek tetőszerkezetén tervezzük elhelyezni, megújuló energiatermelés céljából, mint egy 3000 m2 es tetőfelületen, amelynek készen vannak a műszaki tervei, a megvalósíthatói tanulmány és aktuális költségvetési tervezet. A ház és a kapcsolódó részek tetőfelületei némi felújítási kiegészítéssel erre alkalmasak. Ez gyakorlatilag jelenti az Almásfüzitői 1. szám alatt lévő ipari park területéből kiszabályozott terület tetőfelületének hasznosítása célirányos megújuló energiatermelését. A ház első emeleti területére tervezzük az innovációs inkubációs központ tevékenységeit. struktúrája: a) PV, HCPV, CSP napenergetika Almásfüzitő 0 A LEÍRÁSBÓL NEM DERÜL KI, MIT AKARNAK BERUHÁZNI, VAGY CSINÁLNI A PROJEKT KERETÉBEN Almásfüzitő 0 Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Hálózatra termelő napkollektortelep (kiserőmű) elhelyezése barnamezős területen KEHOP5. 1 milliárd forintot meghaladó Közel 500 ezer m2 alapterületű ipari park és logisztikai központ infrastrukturális adottságai különösen kiemelve a villamos energia hálózathoz való kapcsolódás technikai adottságait alkalmas a megújuló energia Magyarországon kiemelten fejlesztendő 2 szakterületének egymást kiegészítő működtetésére. A 3. sz. melléklet tervei műszakilag jelzik a PV napelem elhelyezésének az ipari park területén lévő épületek tetőszerkezetén, 36 ezer m2 en továbbá az ipari park területének barnamezős sík földön elhelyezett megoldási övezetében 37 ezer m2 en összesen minimum 73 ezer m2 nyi napelem elhelyezésére potenciális lehetőséget és műszaki lehetőségeit, valamint a telephelyen meglévő kábelhálózat csatlakozást biztosít az ipari park területén elhelyezkedő 120 KW os EON villamos energia hálózathoz, amely összességében, mintegy 100 megawatt villamos energia átvételére alkalmas energetikai hálózattal rendelkezik jelenleg 2 db 25 kilovolt amperes transzformátor működésével. Almásfüzitő 0 A megye Duna mente terület ipari hulladék tárolóinak reaktív technológia alapú hasznosítása KEHOP3/GINOP2 8 millió Ft BIZTOSAN HIBÁS KÖLTSÉGVETÉS!!! A meglévő vörösiszap tárolókban levő vörösiszap kitermelése, komplex feldolgozása. (A komplex feldolgozást a vörösiszap kiemelkedően magas titán, vas, alumínium és különleges elemek tartalma indokolja, ezért nemzeti kincsünknek is nevezhetnénk, mert a föld felszínén van és az elemek feldúsulása magasabb, mint a működő bányákban.) A kiürült tározók rekultivált formában való visszaadása a közösségnek, hogy felszabaduljon a ma elzárt Duna part. Új iparág és nanotechnológiás gyártások létrehozása. Új munkahelyek teremtése hosszú távra. (20 30 évre) Almásfüzitő Jövőágazatok megtelepedését szolgáló infrastruktúrafejlesztés a lábatlani cemtentgyár területén 1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A TERÜLET FEJLESZTÉSE A DUNATÉRSÉG STRUKTÚRAVÁLTÁSÁNAK EGYIK MEGYEI ZÁSZLÓSHAJÓJA LEHETNE DE A PROJEKT AZZAL A TARTALOMMAL, AHOGY AZ ÖNKORMÁNYZAT BEADTA, NEM TÁMOGATHATÓ, MERT JÓ ESÉLLYEL SZEMBE MEGY A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT KONCEPCIÓVAL ÉS STRATÉGIAI CÉLOKKAL. TOVÁBBI DUNATÉRSÉGI EGYEZTETÉS SZÜKSÉGES A JÖVŐÁGAZATOKAT KÉPVISELŐ FEJLESZTŐK BEVONÁSÁVAL A lebontásra kerülő cementgyár területének közműfejlesztése, közvilágítás kiépítése gazdasági társaságok megtelepedésének elősegítésére TOVÁBBI EGYEZTETÉS SZÜKSÉGES Lábatlan A KÖLTSÉGBECSLÉS A PROJEKTTEL EGYÜTT ÚJRAGONDOLANDÓ. TOVÁBBI KÖLTSÉGELEMEKKEL KELL SZÁMOLNI, MELYEK TÖBBFÉLE FORRÁSBÓL FINANSZÍROZHATÓK (GINOP3, GINOP4, TOP2.1, TOP3.2. TOP2.2 stb) Geotermális hőellátó rendszer kiépítése Komáromban (kapcsolódik a klímaváltozásra való felkészülés programhoz) 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ÉS GINOP4/6. keretében a vállakozások bekapcsolása KOMÁROMI JÁRÁS: 2000 millió forint SZÉT KELL SZEDNI TOP3 ÉS GINOP4/6 PROJEKTELEMEKRE A megújuló energia felhasználás növelése a köz, lakossági és gazdasági szektorban; Lakóépületek (panel és nem panel, családi házak) energiahatékonysági felújítása; Önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése; Távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztése és megújuló alapra helyezése; lakosság minél nagyobb részének bevonásával átállás a thermálhőre; Termálvíz hasznosítás (új kút és termálkör kiépítése)(19.) KFR Komárom Termálvíz hasznosítása Geotermikus hőellátó rendszer kiépítése 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ESZTERGOMI JÁRÁS:2000 millió Ft A Szt István Strandfürdő forrása 29 fokos gyógyvizet ad. Mennyisége kb 2000 m3 naponta, amely 1550 kw energiát jelent. A fürdő a vizet jelenleg a Dunába engedi, ez havonta 5000 GJ hőtartam, amit fel lehetne használni pl. fűtés és melegvízkészítés céljára. A projekt szerint a Szt István Strandfürdő, erre a forrásra épülve távhőszolgáltatóként működne, ezáltal a megújuló energia felhasználást jelentősen tudnánk növelni a köz, lakossági és gazdasági szektorban egyaránt. Elvi együttműködési szándékát jelezte az esztergomi Vármúzeum, a Papnevelde, közeli társasházak, magánszemélyek. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom 0 Geotermikus energia rendszer kiépítése és kihasználása Mogyorósbánya TOP 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása: 200 millió Ft ESZTERGOMI JÁRÁS Mogyorósbánya, annak ellenére, hogy egy kicsi falu, több technológiai és társadalmi innovációt kezdeményezett (pl. helyi termék inkubátorház a használaton kívüli bányász művelődési házban. Ezek elsősorban együttesen tudnának egyfajtavidékfejlesztési mintaprojetté összeállni. Mogyorósbánya 0

185 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Klímaváltozásra való felkészülés KEHOP1., KEHOP, TOP6.4. Komáromban II. Dunához kapcsolódó összesen 2000 millió Ft projektelemek Esztergom árvízvédelme Árvízvédelmi védvonal önkormányzati szakaszának megépítése KEHOP millió Ft KEHOP1. : 1500 millió Ft Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése; Katasztrófa kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére; Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése; Érintett település(ek) megnevezése Komárom Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 TOP RÉSZ GENERÁLÁS SZÜKSÉGES Esztergom Város árvízvédelmét a Tát Esztergomi árvízvédelmi szakasz esztergomi gátőrjárásához tartozó elsőrendű árvízvédelmi védvonal biztosítja. Megállapítható, hogy a jelenlegi védvonal árvizekkel szembeni biztonsága nem megfelelő és a fejlesztési lehetőségek korlátozottsága miatt kiváltása szükséges. A gyenge védképességű védvonal kiváltása csak a Prímás szigeten keresztül lehetséges, amely azért is előnyös, mert a szigeten jelentős értéket képviselő beépített ingatlanok védelme is megoldható. Esztergom déli részen ezen kívül is található olyan beépített gazdasági rész, amely árvízvédelme jelenleg nem biztosított, így ennek bevédéséhez is új védvonal létesítése szükséges. Az öblözetet átszelő új töltésszakasz nyomvonalát tekintve több változat is lehetséges, melynek mindegyikénél más más műszaki beavatkozások szükségessége merül fel, és változnak a védettség által nyert előnyök is. Ezek közül költség haszon elemzéssel lehet dönteni. A projekt célja az előírt árvízvédelmi biztonságnak megfelelő védvonal építése fenti szempontok alapján. A projekt a természetvédelmi igényeknek az árvízvédelmi beavatkozásokkal történő összehangolásával figyelembe veszi az Esztergom 0 Az ÉDUVIZIG hez tartozó állami védvonalon kívül azonban nagyjából x km szakaszon az önkormányzat gondoskodik az árvízvédelemről, melynek koncepciójában és időzítésében illeszkednie kell az állami szakaszhoz. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom 0 ÖSSZESEN

186 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 7. projektcsomag: ISTER GRANUM PROGRAM Ister Granum vállalkozási Logisztikai övezet komplex fejlesztése 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási KIDOLGOZÁS ALATT paktumok támogatásával Érintett település(ek) megnevezése Esztergom, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Tokod, Tokodaltáró és határon túli települések Esztergom, teherkomp építése ETE3. N:A: KIDOLGOZÁS ALATT Esztergom, Párkány 0 Esztergom M1 autópálya közvetlen összeköttetés Esztergom tervezett IKOP1; ETE millió Forint hídfőhöz, illetve teherkomp kikötőhöz M10 Üröm Kesztölc (Esztergomnyugat) Dorogi intermodális csomópont építése Körforgalom kialakítás dorogi Ipari Park 1 A dorogi Ipari Park 2 közművesítése A Tát Újtelepi iparterület aktiválása Esztergom M1 autópálya közvetlen összeköttetés (M11 vagy 10 es főút 2x2 sáv) Esztergom tervezett hídfőhöz, illetve teherkomp kikötőhöz szükséges elkerülő szakaszokkal, átmenő forgalomtól mentesített belterületi főútszakaszok új funkcióinak megfelelő átépítése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Esztergom 0 IKOP1. N.A. KIDOLGOZÁS ALATT Esztergom, Kesztölc A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Dorog Városában elkészült az Esztergom Budapest pályaszakasza és egy 290 férőhelyes P+R parkoló, idén felújításra kerül a helyi védettségű vasútállomás, mely el fogja tudni látni az intermodalitási funkciókat. A kistérségből érkezőknek a buszközlekedés több száz méterre található. Az intermodalitás miatt célszerű a buszforgalmat a vasútállomáshoz vezetni egy közös utasfelvételi központtal. A kiválasztott terület egy a bányából visszamaradt rekultiválandó terület, mely új városi, sőt kistérségi szerepet kaphatna. A dorogi kistérség kisvállalkozói számára a jó inrastuktúrával rendelkező gazdasági terület biztonságos megközelítésének érdekében szükséges a körforgalom kialakítása. Dorog Dorog N.A. Dorog HIÁNYZIK közművesítés, útépítés Tát Ister Granum interregionális tudásközpont létrehozása Esztergom modern városrészében, a városi könyvtár korszerű elhelyezésével és modern könyvtári szolgáltatások kiépítésével (kapcsolódás a Duna menti jövőgazdasághoz) 1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók ETE 5. Határon átnyúló IKT rendszer kiépítése EFOP: IKT és egyéb képzési programok A tervezett épületben a teljes könyvállományt a látogatók rendelkezésére lehetne bocsájtani, a szolgáltatások körét bővíteni lehet a ma elvárt színvonalra (interaktív szolgáltatások, audiovizuális szolgáltatások, külön gyermek részleg, modern nyilvántartási rendszer, stb). A könyvtárnak helyet adó ingatlan egy ősfás környezetben található, a látogatók az egyszerű parkolás mellett a kert szépségét is élvezhetik. Az épület részét képezi majd egy fedett télikert, ami az olvasótermi funkciója mellett akár előadások színhelyéül is szolgálhat. Az ingatlan tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, a Dóbó Gimnáziumhoz, Balassa és József Attila iskolákhoz képest kb 500m es távolságon belül található. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom Barnamezős városi terület közösségi célú újrahasznosítása, a területen sportközpont kialakítása Sanyo üzem bezárására miatt, segítő programok támogatása TOP2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ETE??? HAZAI FORRÁS:8700 millió Ft MEG KELL HATÁROZNI AZT AZ ÖSSZEGET, AMI A BARNAMEZŐS TERÜLET FEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁT SZOLGÁLJA, MERT AZ MEHET EU FORRÁSBÓL Jelenleg úgy kalkuláltunk, hogy a beruházás 10% a lehet EU ESZTERGOMI JÁRÁS:970 milió Ft 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek A FOGLAKOZTATÁSI PAKTUM KERETÉBEN MEGVLAÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉS A sportközpontot egy barnamezős beruházás keretében egy elhagyatott üzemi területen tervezzük megvalósítani, ezzel tartalommal töltjük meg a területet és a mostani városrészi képet is jelentősen javítani tudjuk. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom 0 HIÁNYZIK Dorog ÖSSZESEN:

187 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Információs és útbaigazító táblák elhelyezése, falufogadó állomások TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések építése elsősorban kis és EGYÜTT JAVASOLT A GERECSE, VAGY középvállakozásoknál A VÉRTES NATÚRPARKOKKAL EGYSÉGES RENDSZER KIALAKÍTÁSA LÁSD A KÖVETKEZŐVEL EGYÜTT Érintett település(ek) megnevezése 8. projektcsomag: VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM (CSAK AZ RFÜ ÁLTAL BESOROLT PROJEKTEKET TARTALMAZZA, TOVÁBB BŐVÍTHETŐ, A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 8.1. Információs pontok a Gerecse Natúrparkban Tát Mogyorósbánya és Bajót; Tát Mogyorósbánya települések között kerékpárút megépítése Dorog Csolnok Annavölgy Sárisáp kerékpárút TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Szárliget projektje, de javasolt a vidéki tájakra kiterjeszteni és nnek megflelően a költésgvetést beállítani A Gerecse Natúrpark 29 település részvételével alakult meg és további néhány település csatlakozása várható. A natúrpark nyújtotta kohéziós erő egyik markáns külső megnyilvánulási formája, kifejezője lehet az, hogy a legtöbb (vagy akár mindegyik) tagtelepülés határában vagy éppen központjában olyan többnyelvű (magyar angol német szlovák), színes, informatív köztéri tábla v. táblarendszer kerül felállításra, amely nemcsak az adott település legfontosabb látnivalóit mutatja be, hanem a Gerecse Natúrpark teljes területébe, a legfontosabb értékekre is rápillantást nyújt. A Gerecs Natúrpark 29 klasszikus köztéri információs tábla mellett valamennyi település határában jelképes natúrpark kapuk is felállításra települése kerülnének, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a natúrpark szerves egészet alkot és hogy a településre érő turista előtt egy újabb kapu enged bepillantást a térség gazdag turisztikai kínálatába. Az egységes megjelenésű, kivitelű köztéri alkotások ugyanakkor magukba foglalnának az adott településre jellemző egyedi arculatot is, ezzel is jelezve, hogy bár ugyanazon natúrpark része, de a történelmi, társadalmi, gazdasági hagyományok alapján mégis kicsit más település az érintett város va A kerékpárút biotsítja a táti, esztergomi munkahelyek elérhetőségét, egyúttal Péliföldszentkeresztet is bekapcsolja, ami tuirzmus szempontjából fontos Dorogtól Sárisápig vezetett a bányákhoz szükséges iparvasút. A bányászat megszűnése után a síneket felszedték. Ezen a töltésen lehetne kialakítani egy térségi kerékpárutat. Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Bajót, Mogyorósbánya, Tát Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp Kisbér Ászár kerékpárút felújítása 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés ÁTMELVE JÁRÁSIBÓL Kisbér városában 0,66 km hosszú kerékpárút található, mely a települést a szomszédos Ászárral köti össze. A kerékpárút a város központjából indul a 81. es számú főút mellett, attól kiemelt szegéllyel és zúzott köves, zöld sávos elválasztással az út váltakozó oldalán. A kerékpárút 1990 es években készült, azóta nem került felújításra. Az úttesttől elválasztó szegélye az évek alatt elmorzsolódott, több helyütt hiányos. Aszfalt burkolata némely helyeken megsüllyedt, néhol megrepedezett. Jelenlegi műszaki állapotában balesetveszélyes rajta a közlekedés. A teljes út hosszában a szegélyköveket cserélni szükséges, a jelenlegi burkolatát fel kell szedni és újra kell aszfaltozni, a zöld sávot, illetve zúzott köves szakaszt újra kell füvesíteni/kövezni. A két település összeépülésének következtében a kerékpárutat nap mint nap használják a települések lakói az iskolába, a munkába járáshoz és a bevásárláshoz. A főúton elhaladó forgalom volumene miatt létfontosságú a kerékpárút megléte és műszaki állapotának javítása, hogy a kerékpárosok továbbra is a kerékpárutat használják és ne menjenek ki a főútra. A kerékpárosok és az egyre növekvő számú elektromos biciklit használók, valamint az utat még igénybe vevő segédmotor ker Erdei feltáró utak felújítása, építése KEHOP millió Ft A projekt célja a Vértes és Gerecse feltárása jó minőségű utakkal az őshonos fajok állománynevelése érdekében. Ezen felül a természetvédelmi értékek könnyű megközelíthetőségét biztosítja ez a fejlesztés illetve beruházás. Jó szolgálatot tesz az úthálózat a tűzvédelem és más biztonságtechnikai intézkedések tekintetében, ezzel egyidejűleg segíti a folyamatos erdőborítást a területen azzal, hogy időjárástól függetlenül el lehet végezni az erdőgazdálkodás és természetvédelmi aktualitások adta feladatokat. Az utak mellé kerékpár utak társíthatók. Tatabánya, Bicske, Csákvár, Csókakő, Mór, Oroszlány illetve Kisbér, Réde térsége Az országos Kéktúra útvonalán pihenőpark kialakítása VP6: 10 millió Ft ÖSSZEHANGOLNI A VÉRTES RT VEL., ILLETVE EGYSÉGESEN KELLENE A GERECSE NATÚRPARK TERÜELTÉN ELJÁRNI PONTOSÍTANI Mogyorósbánya 0 VP6: N.A. Csatlakozás meglévő zarándokutakhoz MEGYEI LÉTÉKŰ ZARÁNDOKÚT és túraútvonalakhoz PROGRAM ESETÉN AKÁR GINOP 4 RE IS LEHETNE PÁLYÁZNI Kisbéren halad keresztül a Szent Jakab zarándok útvonal, a Bakonyban fut a Mária útvonal, mely kiterjesztésével településünk is csatlakozhatna hozzá. A városban megindult lovas élet fellendülését hozhatja a vértesi, észak balatoni lovas túraútvonalakhoz történő csatlakozás. Az útvonalakra fűződő települések közti szoros együttműködéssel az útvonalakon haladó zarándokok, túrázók számára színes, érdekes és térségünk szépségeit bemutató, helyi nevezetességeket felsorakoztató útvonal jöhet létre. A Mini Magyarország Makettpark II. ütemében felépítendő fogadóépület alkalmas lesz a zarándokok, túrózok információval történő ellátására, szolgálhat pihenésük helyszínéül és egyben a Makettpark lehetőséget nyújt egy helyen országunk nevezetes épületeinek, építményeinek megtekintésére. Kisbér 0 Horgászturizmus fejlesztése a Kisbéri járásban kapcsolódva a halgazdasági vertikum programhoz Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. területének hasznosítása Esterházy Menossi ménesbirtok fejlesztése (kapcsolódás majorprogramhoz) Kisbér: Lovarda II. és III. ütem Angolpark belvárosi környezet javítása 1.2. Foglalkoztatás barát fejlesztések elsősorban a kis és középvállalkozásoknál ÉS VP/MAHOP A járás területén 8 tó vesz részt a mely települések egy kisebb része valójában továbbra is a horgászturizmusban gondolkodik esetleg csatlakozva a haltenyésztéshez is (pl. Bakonysárkány), van ahol mindkét irányban gondolkodnak, pl. Kerékteleki, Kisbér. A két prohgramrész a a LEADER HVS keretében kerül kidolgozásra. Kisbéri járás INDIKATÍV GINOP4/VP: 5000 millió Ft Tourinform iroda létrehozása, szálláshely és szálláshelyi szolgáltatás bővítése, fejlesztése Bábolna 0 VP/GINOP4 n.a. SZÓBAN JELEZTE FEJLESZTÉSI SZÁNDÉKÁT, RFÜ MEGKERESÉST NEM KAPOTT 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 1500 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 200 millió Ft Olasz vállalkozó (Bp i székhellyel) interjú során határozottan jelezte fejlesztési szándékát. Jelezte, hogy szándéka a nagyigmándi Melkovics puszta megvásárlása és és fejlesztése is. Vizsgálandó A Lovarda épületegyüttes vonatkozásában az MNV Zrt vel szorosan együttműködve rendelkezünk érvényes építési engedélyes tervekkel, mely elsősorban szálláshelybővítést, turisztikai központ kialakítását, a lovas kultúra fejlesztését, valamint vendéglátóhely kialakítását foglalja magába Az Angolpark szerves részét képező, helyi védelem alatt álló ún. Pokol műrom felújításra szorul. A felújítással vendéglátói, rendezvény kiszolgáló funkciót kapna. Mivel a műromhoz nincs bekötve a csatorna, így szükséges a csatorna bekötés, továbbá vissza szeretnék adni neki a műemlék jellegét. Visszaállítanánk a tetejére a Mennyországot, és a Wenckheim Béla emlékművét. Parkosítás is szükséges, rózsa ligettel tennénk pompázóvá a műrom környezetét Császár, Makk puszta 0 Kisbér 0 KIsbér 0

188 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Lovas tér kialakítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 200 millió Ft A megnövekedett ló létszám és lovagolási igény maga után vonja egy lovas tér kialakítását, ahol a gyakorláson, lovagláson kívül rendezvényeket, versenyeket is lehet tartani. Jelenleg egy fedett pályával rendelkezünk a Lovardában, mely mellé nyitott lovarda, kültéri pálya kialakítása is szükségeltetik. A lovas tér kialakítására legalkalmasabb terület az önkormányzat tulajdonában lévő ún. Majális tér lenne, ahol elférne egy szabvány méretű versenypálya és bemelegítő, gyakorlópálya. A téren ez idáig tartottak évente egy alakalommal lovas versenyt a helyi lovas egyesület szervezésében, de fix pálya esetén rendszeresen tudnának versenyeket szervezni. Ezen funkció kiszolgálásához további létesítményeket is szükséges lenne építeni, illetve felújítani. Építeni kellene lelátót, és a már meglévő rossz műszaki állapotban lévő szomszédos házat fel kellene újítani a lovas eszközök (akadályok stb.) tárolására és ki kell alakítani az egyéb, vendégeket is kiszolgáló létesítményeket (információs pontot, mosdókat, büfét). A helyi lovas élet fellendítése és a régi lovas hírnevünk újjáélesztése a lovas tér kialakításával újabb lendületet kaphatna. A lovas tér használatát az általános iskolások kötelező testnevelés óra keretében lovaglási céllal látogathatnák, a középiskol Plébánia megvásárlása és felújítása Egykori pékház felújítása, szálláshelyként történő hasznosítása Római Katolikus Nagyboldogasszony templom felújítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISÉBI JÁRÁS: 150 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 600 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 120 millió Ft A 343 m2 alapterületű, kétszintes épület közművesített, benne több kisebb helység került kialakításra a folyosók végén fürdőkkel és mellékhelységekkel. Az impozáns épületet az egyház eladásra hirdette meg, mert hivatalukat másik épületbe költöztették, az ingatlant nem használják. Városunk történelméhez tartozó, városképünk részét képező ingatlant önkormányzatunk szeretné megvásárolni és ott szálláshelyeket kialakítani. Az épület meglévő helységkialakításával földszinten tárgyaló, iroda, konyha, emeleten öt szoba, mellékhelységek, fürdő alkalmas lenne szálláshely kialakítására. Szálláshelyre elsősorban a városi nagyobb rendezvényekkor van szükség, amikor a testvérvárosokból érkező delegáltakat kell elszállásolni. Az évek során kihasználatlanul álló ún. Pékház helyi védelem alatt álló épület. Az idő múlásával az épület állaga romlani kezdett. A vízelvezetés megoldása és a tető cseréje elengedhetetlen a további romlás miatt. A felújítást követően szálláshelyként funkcionálna. Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez szorosan hozzátartozik a közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket. Kisbér 0 Kisbér Kisbér 0 Mini Magyarország Makettpark bővítése 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 168 millió Ft Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez szorosan hozzátartozik a közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket. Méltán mondhatjuk, hogy a Lovarda tér és épületegyüttes megújításával, a hozzá tartozó Angolparkkal az ország egyik legszebb terét lehetne kialakítani. A kistérség vonzáskörzetében pedig egy kiindulópont lehet ez a centrum, különösen akkor, ha több napra tudjuk az ideutazót vendégül látni. 0 Felhagyott major hasznosításával Únyi fedeles Lovarda és kalandpark, horgásztó, kiszolgáló étterem és szálláshelységek létesítése (kapcsolódás a majorprogramhoz) TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók A 650 lakossal rendelkező Úny községben, a 80 as években létesített (TSZ )Major épület és a hozzá tartozó 3,2ha területen munka helyteremtő gazdasági és turisztikai tevékenységet szeretnénk létesíteni. A meglévő építési engedélyünk egy Uniós szabványoknak megfelelő fedeles lovarda és étterem, horgásztó, kalandpark, szálláshely megvalósítását tűzte ki célul. Meglévő épületek felújítása,bővítése,új épületek építése, akadálymentesítése és Uniós szabványoknak megfelelő kialakítása Úny A Zichy kastély felújítása, közösségi térrel való bővítése 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 245 millió Ft Az egyébként csodálatos barokk épület állapota az idő folyamán rendkívül leromlott. A pályázat keretében nem csak a tető és ablakcserét valósítanánk meg, hanem egy belső és külső felújítást, illetve megújuló energiaként felhasználnánk a napenergiát, mely a fűtésünk illetve a meleg vizes rendszerünkben is kiválthatná a gázfűtés egy részét. A város természeti adottságai és cukoripari múltja következtében potenciális desztinációs lehetőség lenne a turisták számára, azonban a városban jelenleg NINCS szálláshely. Ez egy ekkora, ilyen adottságokkal rendelkező település esetében komoly érvágás. Emellett a városban élő fiatalok is gyakran választják a környező településeket, elköltöznek és elviszik a településről azt a szellemi értéket, amit képviselnek. Ezért szeretnénk a kastély tetőszerkezetét és héjazatát kicserélni és egy szellemi központot létrehozni a kastély tetőterében szálláshelyekkel, közösségi térrel, ahol nem csak a turizmus igényét elégíthetjük ki, hanem teret biztosítanánk olyan disputáknak, rendezvényeknek, konferenciáknak, tréningeknek, amelyek a helyi fiatalok és civil szervezetek Ács

189 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Kék Túra szálláshely Tóparti Vendégház felújítása Kereskedelmi szálláshelyek kiépítése; Üdülőház, Vadászház 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 20 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI járás: 15 millió Ft A Malomvölgyben lévő tóparti vendégház jó lehetőség minőségi turista szállás kialakítására. A ház a 80 as évek végén épült, szerkezete megfelelő, de egyes elemek cseréje szükséges. Új tetőtéri ablakok, belső burkolások, kültéri korlátok, új bútorok kellenek, a cél eléréséhez, hogy a Kék Túra útvonalon fekvő vendégház egész évben tudjon vendégeket fogadni. Akár erdei iskolaként isműködhet. település a Vértes és a Gerecse hegységek közötti völgyben fekszik. Szárliget elérhetősége kiváló, köszönhetően a vasútvonalnak és a 100 as főútnak. A Budapest Hegyeshalom Bécs nemzetközi vasútvonal a falun keresztül halad át. Budapestről Szárliget kb perc alatt érhető el, főúton pedig 30 perc. Az ország minden területéről érkeznek, túrázok. Nekik sajnos nem tudunk szálláshelyet biztosítani. Számukra szeretnénk üdülőházakat és vendégházakat felépíteni, mivel ez lehetővé tenni a több napon át tartó utazásokat. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a település számára új fogyasztókat hozna, ami által növekedne a faluban a kereskedelmi forgalom. Érintett település(ek) megnevezése Tardos 0 Szárliget 0 Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! Mogyorósbánya vendégház felújítása VP6: 4N.A. Térségi szintű, foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés Mogyorósbánya 0 VP6: 40 millió Ft Mogyorósi Kősziklán csillagvizsgáló KI FEJLESZTI, KI FOGJA N.A. Mogyorósbánya 0 megépítése, tábor helyének fejlesztése MŰKÖDTETNI??? Műemlék jellegű faluház kialakítása VP6: 4N.A. N.A. Máriahalom 0 A volt iskolaépület hasznosítása ÖKOFALU TUDÁSKÖZPONT??? A múlt helye jelenünkben: helytörténeti múzeum kialakítása műemléki értékű épületben VP6: 4N.A. N.A. Máriahalom 0 VP6. 40 millió Ft Az Alkotóház közvetlen szomszédjában álló épület egy eddig lakás céljára használt, országos védelem alatt álló építmény. Nemrégiben sajnálatos módon kiégett, és tulajdonosa nem tudja/nem kívánja felújítani, szándékában áll eladni az ingatlant. Egyesületünk tevékenysége szempontjából szerencsés lenne, ha nem idegen vásárolná meg a műemlék házat, hanem az Egyesület tulajdonába kerülne: felújítanánk, és méltó funkcióval látnánk el. Ez a projekt lehetőséget adna arra, hogy ebben a térben összegyűjtsük és bemutassuk a település történetét és azokat az értékeket, melyek a település több pontján találhatóak és tekinthetőek meg. Máriahalom múltját felelevenítő gyűjteményt helyeznénk el benne interaktív ismeretszerzési lehetőségekkel. A felújítással, történeti bemutató tér kialakításával párhuzamosan elkészítenénk a település turisztikai kiadványát is, melyben bemutatnánk Máriahalmot, településünk méltatlanul feledésbe merült értékeit, ezáltal is növelve a településünk iránti érdeklődést. Máriahalom 0 Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt! főt befogadó turisztikai szálláshely kialakítása Dunaszentmiklós Ifjúsági ház, turistaszálló és sportöltöző építése VP6: 100 millió Ft ERDEI ISKOLAKÉNT AZ EFOP IS TÁMOGATJA VP6: 80 millió Ft ERDEI ISKOLAKÉNT EFOP IS TÁMOGATJA A projekt során: fő befogadására alkalmas turisztikai szálláshely kialakítását tervezzük, olyan igényes és megfizethető szállást, ahol lehetőség lenne minőségi vidéki pihenésre. Főként olyan nagyobb csoportoknak kívánunk szállást biztosítani (pl. iskolák, cégek, szervezetek, baráti társaságok), akik közös élmények során szeretnék környékünket (magukat és egymást is) jobban megismerni. Programokat, szabadidős és sportos, közösségi tevékenységeket kínálnánk számukra, illetve kézműves technikák és gasztronómiai készítmények/eljárások (helyi receptek) kipróbálására, elsajátítására is biztosítanánk lehetőséget (igény szerint). Esetleg tanfolyami csoportokat is szerveznénk, bentlakásos, többnapos képzéseket, a környezettudatos életmód, eljárások és receptúrák, a környezettudatos építkezés etc. témakörökben. Kínálatunkhoz kapcsolódóan kiközvetítenénk a térségben található turisztikai attrakciókat is. (Pl. lovas turizmus, bor turizmus, műemlékek stb.) A vendégek ellátásában, előnyben részesítenénk a helyi termékeket, illetve a szuvenírek helyett is ezt kínálnánk, javasolnánk részükre (a helyi piacot erősítve). Az 1250 lakosú Súr településen működik a Don Bosco Esélyegyenlőségi Labdarúgó Iskola Egyesület, amely több település sportolni vágyó gyermekeinek biztosít sportolási lehetőséget több korosztályban (6 évestől senior). Az egyesület jelenleg a 70 es években társadalmi munkában épült önkormányzati tulajdonú sportöltözőt használja, amelynek állapota jelentősen leromlott, részben az akkori építkezési technológiának köszönhetően (vízszigetelés hiánya). Felázott falak, omló vakolatdarabok, hulló csempék jellemzik az épületet. A nem megfelelő építési technológia miatt a jelenlegi épület felújítása nem javasolt, helyette új épületet célszerű építeni, amely a sportöltözői igényeken túl ifjúsági ház és turistaszálló igényeket is kielégít. A turistaszálló funkciót indokolja a település és térség látnivalói, a falu horgásztava, sípályája, illetve a közeli Csatkai Mária kegyhely, amelynek köszönhetően a falu a Mária Út zarándok útvonalon helyezkedik el. Erdei iskolai programok szervezésére a lehetőség adott. A turista szálláshely funkció révén az önkormányzat bevételekhez jut. Máriahalom 0 Súr 0 Szákszend: Állatsimogató kialakítása VP6: 15 millió Ft Állatsimogató kialakítása tereprendezéssel és kerítéssel (Turisztika) Szákszend 0 ÖSSZESEN:

190 6.8.2 Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok A következő oldalakon: Komárom-Esztergom megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok. 191

191 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek II. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok Érintett település(ek) megnevezése Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 235 Alapvetően olyan gazdaságfejlesztési fókuszú projektek összessége (jellemzően TOP1 és TOP6 prioritéstengelyekhez illeszkedő projektek), amelyek megvalósításához megyei szintű koordináció szükséges (pl. iparág specifikus/ágazati fejlesztések). A tervezett tematikus gazdaságfejlesztési projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani (amennyiben releváns). Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni. 1. megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: KORSZERŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI MEGYE PROGRAM MENEDZSMENT RENDSZER FELÉPÍTÉSE M1.1. Megyei projektmenedzsment szervezet létrehozása TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók kezdő munkszervezet felállítása (infrastruktúra és eszközfejlesztés) (I.fázis) meglévő megyei szervezetek (vállalkozásfejlesztési, gazdaságfejlesztési szervezetek, TDM ek, LEADER ek, ügynökségek, kamarák, munkaerőpiaci központ, egyéb szakmai szervezetek stb. fejlesztési szükségleteinek feltérképezése, rendszerbeszervezése, összehangolása, párhuzamos tevékenységek kiküszöbölése) teljes körű megyei menedzsmentszervezet munkacsoportjainak felállítása (pl. innovációs ügynöség, monitoring csoport st.), munkaállomások felszerelése (II. fázis) szervezet és hálózati rendszer felépítése a meglévő megyei szervezetek integrációjával és szükséges mértékű fejlesztésével Képzések, tréningek szervezése a szervezetek alkalmazottainak Szervezetek ismertségének, helyi beágyazottságának kialakítása ( bemutatkozó körutak, workshopok, fórumok) Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) projektelőkészítésének koordinációja Tatabánya, járási székhelyek, szükség esetén külső telephelyek AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ M1.2. M1.3. M1.4. M1.5. Megyei projektmenedzsment IKT hátterének felépítése Gyáriparosok Szövetsége: Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom Esztergom megyében A Bakonyalja Kisalföld kapuja, mint turisztikai desztináció fejlesztés Duna Gerecse Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft TOP1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál vagy GINOP5. Vállalkozásfejlesztés: 25 millió TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál hardware k, szoftwaere k beszerzése, adatbázisok beszerzése, felépítése (szükséges adatgyűjtések elvégzése) megyei szervezetek komplex intranethálózatának kiépítése, inforációáramlás és megosztás mechanizmusainak felépítése a térségfejlesztési folyamat nyilvánosságához szükséges IKT háttér felépítése adatbázisok, nyilvántartások kialakításához, vezetéséhez szükséges hardver (szerverek, munkaállomások), és szoftver elemek beszerzése, a tényleges vállalkozói adatgyűjtést, adatkezelést biztosító alkalmazások fejlesztése, adatbázisok felépítése az így létrejövő adatbázisokban szereplő vállalkozások vállalkozás fejlesztés, vállalkozás támogatás jellegű koordinációja, tanácsadási, képzési és fórumlehetőség megteremtése Vállalkozások az adatbázisokba saját internetes kapcsolattal beléphessenek, az e célra kialakított honlapon közvetlenül adatokat, információkat kaphassanak, illetőleg személyes programokhoz is hozzáférhessenek. Tatabánya, járási székhelyek, szükség esetén külső telephelyek AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ A projekt a kialakításra kerülő desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. Megvalósítandó tevékenységek: Infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés (önálló turisztikai információs iroda + munkaszervezet önálló irodájának kialakítása, tárgyi feltételek biztosítása) Kisbéri és Komáromi járás, Túraútvonalak, tanösvények, bemutató és pihenőhelyek fejlesztése, kialakítása kivéve Komárom Termékfejlesztés, projektmenedzsment Turisztikai információs rendszer működtetése Marketing tevékenység Szemléletformálás, oktatás, képzés Monitoring Fogyasztói elégedettség mérése, visszajelzések gy űjtése Tatabánya a szervezet jelezte szóban fejlesztési igényét azonban projektet nem nyújtott be Tatai és Komáromi járások HIÁNYZIK Munkaerőpiaci Központ KÖFOP???? a szervezet jelezte szóban fejlesztési igényét azonban projektet nem nyújtott be Tatabánya 0 kapacitásépítése ÖSSZESEN

192 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI ITB Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek 2. megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: MEGYEI KOORDINÁCIÓT IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSEK M.2.1. M.2.2. M.2.3. M.2.4. M.2.5. Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari körzettel összefüggő tevékenységek Megyei foglalkoztatási paktumok létrehozása A megye mint turisztikai térség helyi beágyazódásának felépítése A megye mint turisztikai térség regionális és nemzetközi beágyazódásának felépítése A Kisbéri járás felzárkóztatását szolgáló komplex program Járási településüzemeltető szervezet (többségi önkormányzati tulajdonú Kft., Zrt) felépítése, a város vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben foglalkoztatás növelő kísérleti program Kisbéri járás munkaerőpiaci központi szerepének erősítése a város telephelyvonzó képesség javításával Megyei majorprogram (kísérelti projekt) több TOP és ágazati részfeladat, később kifejtésre kerül KIDOLGOZANDÓ 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP.1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP.6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP.1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP.1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek TOP.1.1. Foglalkoztatás bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók EFOP millió forint A projekt keretében a kiemelt járműipari központ gazdasági szereplőinek, oktatási intézményeinek támogatása valósul meg. A paktumok kialakítását a megye prioritásokkal összhangban, azok végrehajátásnak eszközeként, az intézkedésekhez, beavatkozástípusokhoz kapcsoltan kell kialakítani, a végrehatás fontos eszközeként A paktumokban kiemelten szükséges fókuszálni a jelenlegi húzóágazatokra, továbbá, külnösen a fiatalok körében, a posztautópari korszakra való felkészülésre, a korszerű energia és vízgazdálkodáshoz, és helyi gazdasági vertikumokhoz kapcsolódó tevékenységekre. A paktumokra vonatkozó összehangolt stratégiával m kell megelőzni a paktumok létrehozását. A turisztikára a települési vezetők még mindig úgy tekintenek, mint valami amit szeretünk, de amitől nem lesz bevétel, nem lesz foglalkoztatás. Egyrészt szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy az erre érdemes térségek a turisztika jelentőségét elismerjék, másrészt a turisztikának be is kell váltania a hozzá fűzött reményeket. Ehhez egrészt a döntéshozó szintek másrészt a helyi közösségek számára szervezett programokra, tapasztalatcserére, közös stratégiaalkotásra stb van szükség. A program keretében támogatások biztosítják, hogy a megye lakossága és vállalkozói, a különféle generációk kedvezményesen megismerhessék mindazt, ami számukra helyben adott. A program mentorálja továbbá a térségi integrált turisztikai programok előkészítését és végrehajtását Közvetítőként támogatja a helyi térségi TDM k ilyen irányú tevékenységét, professzionalitásának fokozását. Elősegíti a megyehatáron átívelő programok kialakítását Tudatosan felépített az egyes tematikákat összefogó prosszionális megyei turisztikai marketing megtervezése és végrehajtása országos és nemzetközi hatáskörrel Komplex ESZA tevékenységeket tartalmazó program alapvetően helyi kapacitásépítést szolgál. Egyik eleme a térség tervezéskoordinációja, a részvételi tervezésen keresztül a közösségi kohézió erősítésére és a stratégiai gondolkodás megteremtésére, a zsugorodás elfogadására és az ezzel összefüggő új lehetőségek keresésére irányul. A projekt első eleme a helyi integrált fejlesztési stratégiai kodlogzásának megyei támogatása, ennek keretében újszerű részévteli tervezési módszereek bevezetése Tartalmazza a járás megyehatáron és országhatáron átnyúló illetve más nemzetközi vidékfejlesztési projektekbe való bekapcsolódását, az ezzel kapcsolatos tevékenységek mentorálását (pályázatírás, önrészek, szakértők biztosítása a végrehajtáshoz stb), jó gyakorlatok megismeréséhez szükséges ösztöndíjprogramok (helyi kisvállalkozók külföldi utazásának támogatása pl. a halvertikum felépítésével összefüggésben) Kiemelt fókusz a térség forrásabszorbciós képességének erősítése, a helyi gazdaság felépítése érdekében Tartalmazza a járási szinten összehangolt településüzemeltetési szervezet felépítéséhez kapcsolód ESZA tevékenységeket Érintett település(ek) megnevezése Tatabánya, Esztergom megye egész területe megye egész területe AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ megye egész területe AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ Kisbéri járás települései AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ e önkormányzási önkormányzati e üzemeltetési rendszerek felépítése, meglévők felújítása, bővítése, korszerűsítése: IKT alapú ingatlannyilvántartás, közműnyilvántartás, településrendezési eszközök térinformatikája, értékvédelmi, zöldfelületi IKT kataszter, önkormányzati tulajdonú helyiség és közterületgazdálkodási kataszter, IKT alapú térségmarketing, ingatlankínálati online felület, online piactér, turisztikai tájékoztatás marketing felület, közösségi WIFI, egyéb sajátos térségi igényeket kiszolgáló IKT megoldások (esetleg még GINOP 3, KÖFOP) Kisbéri járás települései operatív településüzemeltetés szervezeti hátterének kialakítása: cégalapítás, szervezeti működési mechanizmusok AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, felépítése; infrastruktúrafejlesztés (meglévő épületek, barnamezős telephelyek előnyben; meglévő gépállások, karbantartó PONTOSÍTANDÓ helyiségek, telephely elérhetősége) és eszközpark fejlesztése, meglévő üzemeltetési célú épületek más beruházásokkal egyidejű energetikai felújítása szociális szövetkezet alapú tájgondnokság létrehozása Majorprogram részeként: tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak és létrehozása esetén a tájgondnokság részvételével A Pajtai dülő iparterület felosztása kedvez a kis és középvállalkozások, családi vállalkozások letelepedésének, szállítmányozással foglalkozó cégek gépparkjának belvároson kívül történő elhelyezésének. Város közeli elhelyezkedése (lakott területtől 200 m re) a munkába jutást nagymértékben megkönnyíti. A terület tiszta önkormányzati tulajdonú. Kisbér Közművesítése a lakott terület közelsége miatt könnyedén megoldható. 81 es sz. főút mellett fekszik, a vasúti sínpályától AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, 150 m re. A környezetbarát szállítás elősegítése érdekében a nyersanyag és késztermék szállítása vasúton is biztosítható PONTOSÍTANDÓ átrakó állomás létesítésével. Inkubátorház építésével a kis vállalkozások igényeinek teljes körű kielégítése valósulhat meg. A szállítmányozási cégek telephelyének, gépparkjának, a zajhatással járó cégek kitelepülésével a belváros környezeti állapotának, a lakok közérzetének javulása érhető el. A majorok kataszterének elkészítése, a majorok használatától, elhelyezkedésétől, műszaki adottságaitól, kulturális és táji értékeitől függő helyre szabott stratégiák kidolgozása a majorok tulajdonosainak bevonásával Rendkívül leromlott, társadalmi gazdasági környezeti szempontból fenntarthatóan nem üzemeltethető külterületi szegregált lakótelepek felszámolása ( felszámolása EFOP) Életminőség, komfortérzet javítása, a hosszú távon fennmaradó külterületi lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal: energiaszegénység csökkentése (csak más beruházásokkal kombináltan, közmunka révén kedvezményes Kisbéri és Komáromi járás hozzáférés energiaforráshoz), alternatív vagy hagyományos vízi közművek (az utóbbiak az V. prioritás keretében), AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, épületszerkezetek és gépészet; közterületek, közösségi terek kialakítása, felújítása; közösségszervező, fejlesztő, PONTOSÍTANDÓ önfenntartást, jövedelemtermelő képesség, munkaerőpiaci készségeket erősítő civil kezdeményezések támogatása Működő majorok vidékfejlesztési forrásokhoz való hozzájutásának segítése Kulturális örökséget hordozó majorok esetében az értékőrzést és bemutatást szolgáló támogatás biztosítása a tulajdonosoknak mezőgazdasági üzemközpontjaik fejlesztései esetén (LEADER) Elpusztult, romos majorok esetében a romok eltakarításának és a terület rendezésének támogatása (LEADER) ÖSSZESEN: Megyei forrás Felhasznált keret, % A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!!

193 6.8.3 Tatabánya Megye Jogú Város ITB projektjei A következő oldalakon: Tatabánya Megye Jogú Város ITB projektjei. 194

194 TATABÁNYA MJV ITB projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) MJV forrása Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 Tatabánya Újváros nyugat városrehabilitáció ( ) TOP2.1. Alapvető feladat a városközpont közponi szerepének illetve a sajátos térszerkezeti elemek kihangsúlyozása. Az akcióterületi projektcsomag a Megyeháza előtti területen új szolgáltató tér (T Szol Szolgáltató Ház) kialakítására, parkolóházzal és új közlekedési kapcsolatok létrehozására irányul a T Szol szolgáltató ház és új parkolólemez (tér szolgálatóház) kialakításával, út csatlakozások, kereszteződés átépítésekkel. A projektcsomag része továbbá az újváros és környékének fejlesztése, valamint a volt Turul mozi és környezete, ezen kívül a térségben lévő parkok és intézmények fejlesztése. Kialakulhat az egységesebb városközpont mind Tatabánya vonzóképessége, mind pedig a városközponti szerep erősítéséhez. Tatabánya Tatabánya Óváros városrehabilitáció Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja TOP2.1. TOP2.1. és TOP Megyei, Járási Az akcióterületi projekt megvalósulásával Tatabánya Óváros városrésze visszanyerheti korábbi funkcióit, valamint új funkciók betelepítésével növelheti népességmegtartó és vonzó képességét. Az Óváros a helyi fiatalok, valamint a városban dolgozó kvalifikált munkaerő kedvelt lakóhelyévé, oktatási, szakképzési központtá fejlődik. Tatabánya A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Tatabánya Dózsakert sétálóutca megújítása és a vasúti felüljáróhoz kapcsolása (gyalogos és kerékpáros forgalom számára TOP2.1. A projekt fő területe a vasút és a Dózsakerti sétáló utca közötti terület, területrendezés, közterek fejlesztése, stb.napjainkban Dózsekert jelentősen elszigetelt a Városközponttól és ezt a problémát csak akkor lehetne megoldani, ha a vasúti átjáró átadása után közvetlen kapcsolat épülne ki a sétáló utcával. Tatabánya A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnának meg: Piaccsarnok áttelepítése a Turul mozi épületének helyére, Fasor pótlása, kiegészítése, továbbfejlesztése, Zöld sávok rendezése, virágfelületek növelése. Piacfejlesztés TOP2.1., VP Tatabánya A település környeztbiztonságára érdekében fogalmazódotak meg a nyílt és zárt rendszerű csapadékcsatorna hálózat Nyílt és zárt rendszerű csapadékcsatorna rekonstrukciójára irányuló hálózatrekonstrukció Tatabányán TOP2.2. intézkedések. Tatabánya Belterülei útfejlesztések (városrészek Tatabánya városrészi széttagozódása összekötése, racionális úthálózat bővítés, történelmi okokra vezethető vissza. illetve felújítás) TOP1.3.? Az egységes városkép és a városi Tatabánya

195 TATABÁNYA MJV ITB projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) MJV forrása Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 egység megteremtése érdekében Csomópontok átépítése a biztonságos közlekedési, kerékpárosbarát és akadálymentes szempontokat figyelembe véve TOP3.1. szükségesek olyan komplex, közlekedésfejlesztésre is vonatkozó beruházáok, amelyek a városi Tatabánya Hivatásforgalmú és szabadidős kerékpárutak területek összekapcsolására felújítása, bővítése TOP3.1. irányulnak. Tatabánya Tatabánya Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés ( ) Reálgimnázium fejlesztése TOP2.2. és TOP Megyei 250m, Járási 100m Kapcsolódó Ágazati OP/ Megyei TOP GINOP 1500m Tatabánya turisztikai látványosságainak revitalizációja valósul meg a projektek keretében. A fejlesztésekkel jóval nagyobb látogatottságot tudhatna magának, mind a városi lakosság, mind a városon kívülről érkező turisták körében is, hiszen már most is a vendégek és a városlakóinak első számú kiránduló helye. Tatabánya A projekt a szakképzési intézmények bővítését és energetikai felújítását célozza meg. Elsősorban a központi telephely (Bánki) korszerűsítése, felújítása, továbbfejlesztése valósul meg. A fejlesztések kiterjednek továbbá a kollégium épületére, ahol új ingatlanok bevonására is szükség van. (belső udvar lefedése, első szint felújítása, tanműhely, géppark bővítése stb.) A városban szükségessé vált az operátori képzés, felnőttképzés keretében való megteremtése. A technikai fejlesztések főleg az eszközpark bővítésére irányulnak. Tatabánya EFOP 150m A gimnáziumok specifikálása. a reálgimnáziumi képzés bevezetése a diákok számára nyújtanának szélesebb körű lehetőségeket. A műszaki pálya megismertetése, lehetőségeinek feltárása kiemelten fontos, részben a felsőfokú műszaki képzés megalapozása miatt, részben a város iparának (ipari parkjának) a felsőfokú végzettséget nem feltétlenül igénylő, de műszaki orientációjú és ilyen alapkompetenciákkal bíró munkaerőigényének kielégítése érdekében. Kiemelten fontos a diákok minőségi felkészítése a főiskolai tanulmányokra, a továbbtanulási lehetőségek és a sikeres felvételi arány növelése érdekében. Tatabánya

196 TATABÁNYA MJV ITB projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) MJV forrása Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari központjának létrehozása 1. számú főút településeket (Tatabánya Környe Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem 1 es számú vasútvonal Biatorbágy Tata közötti vonalszakaszának és az intermodiális csomópontok rekonstrukciója Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán GINOP 600m IKOP 5000m CEF KEHOP 3030m A Kormány 1206/2014. (IV. 1.) Korm. határozata szerint Tatabánya és Esztergom térséget kiemelt járműipari központtá nyilvánítása megtörtént, ebből kifolyólag szükségessé vált az iparágon belüli, a területen működő és a betelepülő vállalatok versenyképességének és működési feltételeinek javítása, továbbá az oktatási intézmények (szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények) ez irányú fejlesztése. A térség települései kezdeményezték, hogy az 1. sz. főutat olyan új településeket elkerülő nyomvonalon vezessék, ami az ipari területek számára valamint a települések elkerülése szempontjából optimálisabb. Az új nyomvonal meghatározásra került, így a teljes több ütemet magában foglaló projekt célja, hogy a mostani településeket átszelő nyomvonala helyett, Tatabányát délről, Környét északkeletről, Tatát nyugatról kerülné el az új nyomvonal, majd visszatérve csatlakozna az 1. sz. útba. A projekt I. ütemének célja, hogy egy olyan használható hálózati elemrész kerüljön kialakításra, amely már használható eredménnyel jár az érintett települések és ipari területek számára. A projekt keretében a Budapest Hegyeshalom (1 es számú) vasútvonal részét képző Biatorbágy Tata közötti vonalszakasz rekonstrukciója és a hozzátartozó intermodális csomópontok, eszközváltó pontok és logisztikai rendszerek kiépítése kialakítása valósul meg. Az intézkedések keretében Tatabánya Vasútállomás infrastruktúrális fejlesztései és az Alsógalla Megállóhely áthelyezése is megvalósul. Szükségessé vált a P+R parkolók kiépítése és a megállóhelywk akadálymentesítése is. Tatabánya Tatabánya Tatabánya A projekt intézkedései a rendszerben keletkező hőveszteség csökkentésére, ezen keresztül pedig jelentős energiamegtakarítás elérésére, illetve a szolgáltatás-biztonság jelentős javítására irányulnak. A fejlesztések nélkülözhetetlenné váltak a lakossági árak minél kedvezőbb szinten tartása érdekében. Tatabánya

197 TATABÁNYA MJV ITB projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) MJV forrása Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 A Gyémánt Fürdő bővítése a Fiziológiás Intézet áthelyezése érdekében Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz és infrastruktúrális fejlesztések) EFOP 600m Az óvárosi Fiziológiás Intézet a térség népszerű egészségügyi szolgáltatásai közé tartozik. A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően megoldódnak az intézmény épületével kapcsolatos problémák. A projekt célja, hogy az Intézet, új és korszerűbb helyszínen működjön tovább, amelyre a Gyémántfürdő bővítése a legkézenfekvőbb megoldás. A fejlesztéssel a Fiziológiás Intézet térségi szintű rehabilitációs központtá válhat, amely a város turizmusára is élénkítő hatással lehet. Tatabánya EFOP 4500m A Szent Borbála Kórházban jelenleg is zajló infrastruktúrális fejlesztések folytatásaként jelenik meg a projekt, a különböző épültek szolgáltatási színvonalának egységesítése, az intézmény működési költségeinek csökkentése, a komforfokozat javítása érdekében. Prioritást élvez a H épület földszintjén a Manuális Járóbeteg Szakellátó kialakítása (kisebb volumenű eszközfejlesztéssel együtt). A projekt keretében szükség van továbbá eszközfejlesztésre is, amely során az egyes épületekhez, szakmákhoz kapcsolódó kisebb fejlesztési igényeken túl a legfontosabb gépek beszerzése és üzembe helyezése valósul meg. Tatabánya Szennyvízhálózat fejlesztése Tatabányán KEHOP 1414m Tatabánya Korszerű energiatakarékos közvilágítási rendszer kiépítése Oktatási és nevelési intézmények energetikai korszerűsítése (általános iskolák valamint nem kulcsprojekti fejlesztések (közéfokú oktatás)) Épületenergetikai fejlesztések a tatabányai ESZI intézményekben (pl.: Szent Márton Központ és Szent Teréz Központ) Középületek komplex akadálymentesítése és energiahatékonysági fejlesztési (külső oldali hőszigetelés, nyílászáró csere, tetőszigetelés, gépészeti fejlesztések, fűtési rendszer korszerűsítése, akadálymentesítés) Pl.:Polgármesteri Hivatal Lokális megújuló alapú energiaellátás kialakítása (Kapcsolódás a Távhőfejlesztés KEHOP 477m KEHOP 163m EFOP 200m KEHOP 200m A közvilágítás esetében a jelenleg alkalmazott megoldás helyett korszerűbb, energiatakarékos technológiával kivitelezett rendszer kiépítése valósul meg. Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya biztosításával. kulcsprojekthez) EFOP 230m Tatabánya Bölcsődék és óvodák energetikai és akadálymentesítési fejlesztései (komplex fejlesztés máshol városi szolgáltatások) KEHOP 500m Tatabánya

198 TATABÁNYA MJV ITB projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) MJV forrása Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 A városi tömegközlekedés komplex fejlesztése az energiahatékonysági szempontok maximális figyelembe vétele mellett IKOP 1000m Tatabánya Tatabánya Oroszlány Tata tömegközlekedésének összehangolása, integrálása IKOP 1000m Tatabánya M1 autópálya 2x3 sávra bővítése Budaörs és Tatabánya Újváros között Nemzeti 13500m Tatabánya Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház) megyei Top 100m, GINOP 50m Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében Tatabánya Tudásközpont kialakítása (lehetséges irány: a Megyei Könyvtár fejlesztésével) EFOP 1500m olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság Tatabánya Kreatív képzés a Vértes Agórája kreativitásának és gondozásában EFOP 80m tudásfejlesztésének. A város számára Tatabánya Tatabánya Hazavár Program támogatása és A projektcsomag célja, hogy fejlesztése (Studium - Kóta - Bérlakás) EFOP 80m Tatabányán és környezetében Tatabánya Sportlétesítmények fejlesztése EFOP 110m növekedjen az egészségben eltöltött Tatabánya Pályakezdő és önálló életet kezdő fiatalok átmeneti lakhatásának biztosítása (szociális és önkormányzati bérlakásprogram) évek száma, valamint javuljanak az életkilátások, és fejlődjön a témában érintett lakosság szociális helyzete. A EFOP 80m projektek kiterjednek a fiatalok Tatabánya Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét program széllesítése a szegregátumokban (veszélyeztetett területek) és környékükön kedvezményes bérlakáshoz jutására, sportlétesítmények fejlesztésére a lakosság egészségének megőrzése EFOP 20m érdekében. Továbbá megvalósul a VI Tatabánya Gerecse Vértes erdei kerékpáros hálózat megvalósítása Megyei TOP 50m Tatabánya turisztikai látványosságainak revitalizációja Tatabánya Erdei Iskola fejlesztése EFOP 100m valósul meg a projektek keretében. A Tatabánya Tatabányai Múzeum, Bányászati, Ipari fejlesztésekkel jóval nagyobb Skanzen bővítése Megyei TOP 1000m látogatottságot tudhatna magának, Tatabánya Tatabánya székhelyű vállalkozások K+F+I, telephely és eszközfejlesztése GINOP 7000m A csomagba foglalt projektek a térség kutatás fejlesztési és innovációs Tatabánya Gyakorlati képzőhelyek kialakítása, működtetése GINOP 300m tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi Tatabánya Vállalati együttműködések segítése GINOP 100m vállalkozások, vállalati Tatabánya Megyei ernyőszervezet kialakítása együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati GINOP 150m vagy Megyei TOP képzőhelyek létesítése, működtetése. Tatabánya Nyugati Ipai Park: Nyugati Ipari Park Megyei TOP 1000m Tatabánya

199 6.8.4 Járási tematikus projektcsomagok A következő oldalakon: Komárom-Esztergom megye járási tematikus projektcsomagjai. 200

200 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Esztergomi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 149, III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni Eltérés, % A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Zengő Óvoda, Óvoda utcai telephelyének fejlesz TOP1.4 Az intézmény épülete az óvodai neveléshez s Lábatlan Óvoda építése Eternit városrészben TOP1.4 Nyergesújfalu Eternit városrésze alapvetően Nyergesújfalu Tornaszobák kialakítása TOP1.4 Dorogon található óvodákba tornaszobák kiadorog Óvoda rekonstrukció TOP1.4 Óvoda rekonstrukció Dömös Óvoda felújítás TOP1.4 Az óvoda két vizesblokkjának teljes felújításakesztölc Bölcsőde kialakítása TOP1.4 Bölcsőde kialakítása Sárisáp Új óvoda létesítése TOP1.4 Új óvoda létesítése Süttő Óvoda épület tetőfelújítás TOP1.4 Óvoda épület tetőfelújítás Sárisáp Közös óvoda és bölcsöde épület felépítése TOP1.4 bölcsődei és óvodai szolgáltatás együttes b Máriahalom A meglévő óvodában a lakossági igényekhez HIÁNYZIK igazodó, időben meghosszabbított 10. Gyerekfelügyeleti idő meghosszabbítása TOP1.4 gyermekfelügyelet megoldása (munkabér A meglévő családi napközi működési Máriahalom HIÁNYZIK 11. Családi napközi működési feltételeinek javítása TOP1.4 feltételeinek javítása (épület biztosítása, bérek és egyéb működési költségek A jogszabályban meghatározott intézményi Máriahalom HIÁNYZIK 12. Óvoda fejlesztése TOP1.4 infrastruktúra (logopédiai és fejlesztő terem, valamint tornaszoba létrehozása) Máriahalom HIÁNYZIK 1. Integrált lakóterület megújítás TOP2.1 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés A korábbi fejlesztések eredményeképpen zárt csapadékvíz elvezető rendszerrel ellátott 10 belterületi utca faltól falig Nyergesújfalu Otthon tér funkcióbővítő rehabilitációj A bányászatból visszamaradt a város TOP2.1 központjában éktelenkedő területek 3. rendezése." TOP "Parkok, közterek rendezése, fejlesztése" TOP2.1 Otthon tér tényleges élettel való megtöltése, mint az északi városrész központi tere. Dorog ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Dorog ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Dorog Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

201 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei 1. Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Esztergomi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 149, Látogató Központ kialakítása a Postakocsi Állomás épületében TOP2.2 / Látogató Központ kialakítása a Postakocsi Állomás épületében Lábatlan Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1. Iskola előtt gyalogátkelőhely létesítése TOP3.1 Iskola előtt gyalogátkelőhely létesítése Sárisáp Projektcsomag részeként: kerékpárút TOP3.1 A benyújtott projektötletben kerékpárút, útjárdaépítés és felújítás, közterületek rendezése építés együtt szerepel, a járda és parkoló hazai forrásból. A kerékpárút költségigénye önállóan nem megállapítható, pótlandó. Tát HIÁNYZIK A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 1. Eötvös József Ált. Iskola felújítása TOP3.2 Dorogon található általános iskola nagyon ro Dorog Hétszínvirág Óvoda felújítása TOP3.2 Dorogon található óvoda rossz állapotban va Dorog Petőfi Sándor Óvoda felújítása TOP3.2 Dorogon található óvoda rossz állapotban va Dorog Petőfi Sándor Ált. Iskola felújítása TOP3.2 Dorogon található általános iskola nagyon ro Dorog Zrínyi Ilona Ált. Iskola felújítása TOP3.2 Dorogon található általános iskola nagyon ro Dorog Zsigmondi Vilmos Gimnázium felújítása TOP3.2 Dorogon található középiskola nagyon rossz Dorog Iskola tornacsarnok napelemes rendszer Iskola tornacsarnok napelemes rendszer 7. telepítése TOP3.2 telepítése Sárisáp Művelődési Ház energetikai korszerűsítése TOP3.2 Művelődési Ház energetikai korszerűsítése Mogyorósbánya Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi 9. Napelemek felszerelése önkormányzati tulajdonú középületekre TOP3.2 mobilitás elősegítése, továbbá a szén dioxid kibocsátás csökkentése Mogyorósbánya Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése TOP3.2 Az elavult fűtésű intézményeink ( iskola, óvoda, konyha, községháza, művelődési Csolnok Gondozási Központ energetikai korszerűsítése TOP3.2 Az épület külső hőszigetelése és Sárisáp Művelődési Ház energetikai korszerűsítése TOP3.2 Az épület külső hőszigetelése és Sárisáp Önkormányzati tulajdonú ingatlanok TOP3.2 Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Annavölgy Önkormányzati intézmények TOP3.2 Önkormányzati intézmények Bajót Önkormányzati intézmények önálló TOP3.2 Önkormányzati intézmények önálló Bajót Energiaracionálás az önkormányzat hatálya TOP3.2 Energiaracionálás az önkormányzat hatálya Süttő Energetikai korszerűsítés az Önkormányzati TOP3.2 Energetikai korszerűsítés az Tát HIÁNYZIK 18. Óvoda és művelődési ház fűtésének korszerűsítése TOP3.2 Óvoda és művelődési ház fűtésének korszerűsítése Piliscsév HIÁNYZIK 19. Az energiaellátás korszerűsítése napelemek felszerelésével TOP3.2 Az energiaellátás korszerűsítése napelemek felszerelésével Máriahalom HIÁNYZIK 20. Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai TOP3.2 Épületek felújítása, korszerűsítése illetve, Dorog HIÁNYZIK Óvoda épületének energiahatékonyság Az épületen a hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés megoldása. Napelemek 21. növelése TOP3.2 felszerelése Máriahalom HIÁNYZIK 22. Orvosi rendelő épületének energiahatékonyság növelése TOP3.2 Az orvosi rendelő hőszigetelésének és fűtéskorszerűsítésének megoldása Máriahalom HIÁNYZIK 23. Önkormányzati intézmények TOP3.2 Önkormányzati intézmények Tokod HIÁNYZIK 24. Uszoda épület energetikai fejlesztés TOP3.2 A 2007 ben átadott nyitott, de buborékkal Dorog HIÁNYZIK 25. Önkormányzati intézmények TOP3.2 Önkormányzati intézmények Úny HIÁNYZIK 26. Polgármesteri Hivatal épületének energetikai TOP3.2 Polgármesteri Hivatal épületének Mogyorósbánya HIÁNYZIK Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi alapellátás és önkormányzati 1. Gyermek és felnőtt orvosi rendelő felszereltségének biztosítása és felújítása TOP4.1 járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Mogyorósbánya Háziorvosi rendelő és védőnői tanácsadó felújítása TOP4.1 Háziorvosi rendelő és védőnői tanácsadó felújítása Annavölgy Gondozási központ felújítása TOP4.1 Gondozási központ felújítása Annavölgy Új rendelőépület kialakítása TOP4.1 Korszerű, új rendelőépület létrehozása a település központjában Máriahalom HIÁNYZIK A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Eltérés, %

202 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Esztergomi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 149, / A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 1. Művelődési ház akadálymentesítése TOP4.3 Művelődési ház akadálymentesítése Sárisáp Községháza akadálymentesítése TOP4.3 Községháza akadálymentesítése Csolnok HIÁNYZIK 3. Akadálymentesítés az intézményekben TOP4.3 Akadálymentesítés az intézményekben Dorog HIÁNYZIK Leromlott városi területek rehabilitációja Eltérés, % 1. Bérlakások felújítása, fecskeházak építése TOP4.4 Eternit városrész, Május 1. téri lakótelep, bérlakások felújítása, bérlakások kialakítása, fecskeházak építése. Nyergesújfalu HIÁNYZIK 2. Leromlott városi terület rehabilitációja TOP4.4 A szociálisan, infrastrukturálisan, funkcionálisan hátrányos helyzetű Eternit városrészen található (egykori cementgyári) nagy felületű közterületek funkcióval való megtöltése, kereskedelmiszolgáltató közszolgáltató tevékenységek feltételeinek megteremtése Nyergesújfalu A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. A helyi identitás és kohézió erősítése 1. Települési rendezvények TOP6.4 HEP aktualizálása és új feladatok 2. meghatározása TOP Sportesemények,táborok szervezése TOP6.4 falunap, Mária búcsú Nyiss Ránk kult. feszt. stb. Meglévő esemény továbbfejlesztés nélkül nem finanszírozható, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Bajót HEP aktualizálása és új feladatok meghatározása Mogyorósbánya HIÁNYZIK ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Dorog HIÁNYZIK MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK GERECSE NATÚR REL PROGRAM Máriahalmi mikrotérségi smartgrid (virtuális erőmű) hálózat létrehozása Biomassza fűtőmű létrehozása TOP A települési önkormányzati TOP3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi SEAP stratégia és akcióterv Virtuális Erőmű létrehozása az áramtermelésre járási/mikrotérségi szintű összefogással, máriahalmi központtal. A keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék és mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, nyesedék stb.) Máriahalom, Szomor, Úny (esetleg más csatalkozó települések) Nyergesújfalu HIÁNYZIK DUNA MENTE STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM Vízitúra Központ kialakítása JAVASOLT EGY KOPMPLEX PROGRAM KERETÉBEN AZ ÖSSZES SZÓBA JÖHETŐ HELYSZÍNT FELTÉRKÉPEZNI A MWEGYÉBEN Kikötő fejlesztése kedvtelési célú kishajó forgalom fogadására TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A parton tavasztól őszig kikötnek vízitúrázók is. A projekt keretében Vízitúra Központ kialakításra kerül sor a Dunaparton, melyben helyet kapna vizes blokk és A projekt keretében a meglévő kikötő fejlesztése történik meg, hogy kishajók tárolására is alkalmassá váljon. Cél: kishajók tárolására alkalmas úszómű Lábatlan (Esztergomi járás) javasolt további megyei településekkel egységes arculatú vízitúraközpont hálózat kialakítása Lábatlan (Esztergomi járás)

203 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Esztergomi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 149, Süttői Sport Club szabadidős kajak kenu szakosztálya hajóinak elhelyezését szogláló infrastruktúrafejlesztés és kenuk, túrakajakok beszerzése Neszmélyi Radvány szigeten táborozóhely kialakítása, infrastruktúra megteremtése TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / évben megalakult a Süttői Sport Clubon belül a szabadidős kajak kenu szakosztály. A tavalyi évben 8 db új kenu és 9 db felújításra szoruló kajak beszerzésére HIÁNYZIK Süttő (Esztergomi járás) Neszmély (Esztergomi járás) Eltérés, % Dömösi Duna part felértékelése Termálvíz hasznosítása Geotermikus hőellátó rendszer kiépítése Geotermikus energia rendszer kiépítése és kihasználása Mogyorósbánya Kernstok villa műemléki felújítása NINCS FUNKCIÓ NEVESÍTVE Sánc hegy történelmi és természeti örökségének megőrzése (LIMES HELYSZÍN!!) JÓ LENNE A KERNSTOK VILLÁVAL KÖZÖSEN ÁTGONDOLNI. NEM LENNE JOBB A MODERN Bányászmúzeum építése Palatinus tó és strand turisztikai fejlesztése Dorog extrémturisztikai termékkínálatának felépítése, piacra vitelének erősítése és a szezon meghoszabbítását szolgáló beltéri kínálat megteremtése A Dunaparti zónához kapcsolódó sport és íjászközpont fenntartását szogláló eszközbeszerzés Pilismaróti gyermek tábor építése Az idegenforgalom komplex fejlesztése Táton Lábatlan: Duna menti ökoturisztikai látogatóköpzont kialakítása Csokonai park és Tölgyes Pagony felújítása, parkosítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi TOP 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés HIÁNYZIK A Szt István Strandfürdő forrása 29 fokos gyógyvizet ad. Mennyisége kb 2000 m3 naponta, amely 1550 kw energiát jelent. A fürdő a vizet jelenleg a Dunába engedi, ez Mogyorósbánya, annak ellenére, hogy egy kicsi falu, több technológiai és társadalmi innovációt kezdeményezett (pl. helyi Dömös Esztergom Mogyorósbánya termék inkubátorház a használaton kívüli A Kincstári Vagyonigazgatóságtól visszakapott és azóta műemlékké Nyergesújfalu (Esztergomi járás) nyilvánított, régóta üresen álló Kernstokvilla (Kernstok Károly festőművész a A római és kuruc kori történelmi események egyik színhelyeként védett 10 Nyergesújfalu (Esztergomi járás) es út mellett álló Sánc hegy történelmi örökségének megőrzése, átörökítése; a Az elmúlt századokban a dorogi szénbányászat nagyon nagy jelentőséggel Dorog (Esztergomi járás) bírt. Sok híres mérnökember élt, alkotott Dorogon, sok ember hunyt el életét A Palatinus tó a Dorogi medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges Dorog Esztergom kertváros bányató, közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, de a A fejlesztési terület az A település, a szomszédos Esztergomkertávrossal fontos extrémturisztikai Dorog (Esztergomi járás) célpont: sziklamászás, búvárkodás, barlangászás. A projekt célja, hogy e kínálat A Süttői Sport Club Duna parti zónához kapcsolódó íjászpályája, mely a helyi Süttő (Esztergomi járás) sportolás mellett fontos turisztikai kínálati elem is, rendszeres fűnyírózást igényel. A Dorogi Szénbányák Tervezési Osztálya 1971 ben tervezte a Pilismaróti Üdülő Pilismarót [Dorog] épületet, mely gyermektáborként működött. Az elmúlt 40 év alatt az épület HIÁNYZIK. A PROJEKTADATLAP KITÖLTÉSE ALAPJÁN PONTOSÍTHATÓ. Tát KÉRJÜK A DUNASZIGETEK PROJEKTTEL VALÓ ESETLEGES ÁTFEDÉST A település központban található korábbi postakocsi épület felújítása, valamint az Lábatlan épület és a körülötte lévő Kert új funkciókkal való megtöltése a fenntartható Dunaalmás nem csupán a megyar irodalom egyik emblematikus helyszíne (Csokonai Dunaalmás (Esztergomi járás) Lillájának sírja), de ez az egyik pont, ahol a megye három nagy komplex turisztikai

204 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Esztergomi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 149, Tokodaltárói kolóniák rehebilitációja Kőfaragómúzeum és kőtár kialakítása a régi óvoda épületében, témaút kialakítása egy működő bánya körül Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 600 millió Ft 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KÉRDÉS, HOGY A KÉT MÚZEUM NEM OLDHATÓ E MEG EGY LÉTESÍTMÉNYBEN EGYSZER 50MILLIÓ FORINTBÓL / TEKINTETTEL TOKODALTÁRÓ IPARI MÚLTJÁRA, A TELEPÜLÉSREHABILITÁCIÓ ITT A KISVÁROSOKHOZ HASONLÓ JLLEGŰ. KÉRJÜK AZ NTH TEGYEN KIVÉTELT AZ Két külön tematika, az egyik a kőfaragó mesterségnek állít emléket a másik a az Országházról lekerült diszítő elemek bemutatására szolgál, ami ilyen közelségben unikális élmény lehet. A III. elem a témaút, javasolt az egészet egy komplex projektté összerakni, hiszen így válik igazán vonzóvá. Tokodaltáró Süttő (Esztergomi járás) Eltérés, % ISTER GRANUM PROGRAM 7.4 Barnamezős városi terület közösségi célú újrahasznosítása, a területen sportközpont kialakítása TOP2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ETE??? HAZAI FORRÁS:8700 millió Ft MEG KELL HATÁROZNI AZT AZ ÖSSZEGET, AMI A BARNAMEZŐS TERÜLET FEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁT SZOLGÁLJA, MERT AZ MEHET EU FORRÁSBÓL Jelenleg úgy kalkuláltunk, hogy a beruházás 10% a lehet EU A sportközpontot egy barnamezős beruházás keretében egy elhagyatott üzemi területen tervezzük megvalósítani, ezzel tartalommal töltjük meg a területet és a mostani városrészi képet is jelentősen javítani tudjuk. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Esztergom

205 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Kisbéri járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 156, III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Szivárvány óvoda fejlesztése TOP Óvoda felújítása TOP Óvoda Bővítése TOP1.4 A településen található óvoda energetikai célú felújítására az elmúlt években került sor, amely csak a külső felújításában, Óvoda épületének külső és belső felújítása, Súr új bútorok, udvari játékok, és egyéb eszközök beszerzése Óvoda épületének bővítése szükséges a Csép mindennapi feladatok biztonságos ellátásához, melyhez a szükséges telket Tárkány Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 1. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1. Hallássérült illetve határon túli magyar gyermekek üdültetése TOP2.2 Hallássérült illetve határon túli magyar gyermekek üdültetése,részvétel az Erzsébet Programban Réde Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1. Balesetveszélyes csomópontok átépítése TOP3.1 Balesetveszélyes csomópontok átépítése Kisbér Települési közlekedési kapcsolatok fenntartható fejlesztése TOP3.1 Települési közlekedési kapcsolatok fejlesztése, Külterület Belterület összekötése gyalog és kerékpárúttal Bakonysárkány Belterületi forgalomcsillapítás TOP3.1 Belterületi forgalomcsillapítás Bakonybánk HIÁNYZIK A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 1. Gyöngyszem Óvoda tető felújítás TOP3.2 Gyöngyszem óvoda második épületének tetőfelújítása, energetikai korszerűsítése. Kisbér Etei Tagóvoda épületének felújítása, külső hőszigetelése, energetikai korszerűsítése, 2. Etei óvoda hőszigetelése, energeitikai korszerűsítése TOP3.2 mely szükséges a mindennapi feladatok biztonságos ellátásához. Ete Községháza felújítása, energetikai korszerűsítés TOP3.2 Községháza felújítása, energetikai korszerűsítés Ácsteszér Megújuló energia hasznosítása a közintézményekben TOP3.2 Megújuló energia hasznosítása a közintézményekben Bakonysárkány Önkormányzati épület megújuló energia alapú TOP3.2 Egészségügyi intézmény fűtés Bakonysárkány Megújuló energia felhasználása a középületekben, önkormányzati tulajdonú épületekben TOP3.2 Megújuló energia felhasználása a középületekben, önkormányzati tulajdonú épületekben Császár Orvosi rendelő energetikai korszerűsítése TOP3.2 Csatka orvosi rendelő, védőnői szolgálat helyisége. Hőszigetelése nem megoldott, faanyagú nyílászárói korhadtak. Sürgősen felújításra, korszerűsítésre vár. Csatka

206 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Kisbéri járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 156, Művelődési ház energetikai korszerűsítése TOP3.2 Önkormányzati bérlakás hőszigetelése, 9. energetikai felújítása TOP3.2 / Művelődési Ház hőszigetelése, nyílászáró cseréje, festése, stb. Csép Önkormányzati bérlakás hőszigetelése, energetikai felújítása Ete Orvosi, fogorvosi rendelő energetikai korszerűsítése TOP3.2 Orvosi, fogorvosi rendelő szigetelése, ablakcseréje, energetikai korszerűsítése Ete Művelődési Ház hőszigetelése TOP3.2 Művelődési Ház hőszigetelése Tárkány Új, energiatakarékos kazán elhelyezése a polgármesteri hivatalban TOP3.2 Új, energiatakarékos kazán elhelyezése a polgármesteri hivatalban Tárkány HIÁNYZIK 13. Polgármesteri Hivatal hőállapotának javítása TOP3.2 Polgármesteri Hivatal tető és nyílászáró cseréje Tárkány HIÁNYZIK 14. Művelődési ház energiaracionalizálása TOP3.2 Művelődési ház energiaracionalizálása Súr HIÁNYZIK 15. Önkormányzati tulajdonú épület energetikai fejlesztése TOP3.2 Szociális otthon minőségi felértékelése, épület felújítása és energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztések védett épületben Bársonyos HIÁNYZIK Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1. Egészségház építése TOP4.1 Egészségház építése Súr Egészségház kialakítása, TOP4.1 Egészségház kialakítása, ahol egy helyen található meg az orvosi, fogorvosi és védőnői ellátás. Császár A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1. Szociális otthoni ellátás fejlesztése Kisbéren TOP4.2 Szociális otthoni ellátás fejlesztése Kisbéren Kisbér Az intézmény kistérségi beutalási renddel dolgozik. Kistérségünkben a rossz 2. Őszi Napfény Idősek Otthona felújítása TOP4.2 demográfiai mutatók miatt egyre nagyobb Kisbér A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 1. Leromlott városi területek rehabilitációja 1. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. A helyi identitás és kohézió erősítése 1. Kisbéri Napok szervezése TOP6.4 A Kisbéri Napok 20. évfordulójához ér, az egékisbér MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK Falufűtőmű létesítése KA BAK PROGRAM: Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése és a hagyományos gazdálkodási formákra épülő vidékturizmus a Kisalfölddön és Bakonyalján Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi Biomasszára alapozott települési fűtőmű létesítése (Hőközpont), amely ellátja hőenergiával az önkormányzati intézményeket, illetve azok környezetében Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása Súr Súr HIÁNYZIK VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM 8.2 Kisbér Ászár kerékpárút felújítása 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Kisbér városában 0,66 km hosszú kerékpárút található, mely a települést a szomszédos Ászárral köti össze. A kerékpárút a város központjából indul a 81. Kisbér, Ászár

207 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Kisbéri járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 156, / Az Angolpark szerves részét képező, helyi védelem alatt álló ún. Pokol műrom felújításra szorul. A felújítással vendéglátói, 8.4 Angolpark belvárosi környezet javítása TOP2.2 rendezvény kiszolgáló funkciót kapna. Mivel Kisbér A Lovarda épületegyüttes vonatkozásában az MNV Zrt vel szorosan együttműködve rendelkezik érvényes építési engedélyes 8.4 Lovarda II. és III. ütem TOP2.2 tervekkel, mely elsősorban Kisbér A megnövekedett ló létszám és lovagolási Lovas tér kialakítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból igény maga után vonja egy lovas tér fenntartható turizmusfejlesztés kialakítását, ahol a gyakorláson, lovagláson 8.4 kívül rendezvényeket, versenyeket is lehet Kisbér A 343 m2 alapterületű, kétszintes épület Plébánia megvásárlása és felújítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból közművesített, benne több kisebb helység fenntartható turizmusfejlesztés került kialakításra a folyosók végén Kisbér 8.4 fürdőkkel és mellékhelységekkel. Az Egykori pékház felújítása, szálláshelyként történő hasznosítása Római Katolikus Nagyboldogasszony templom felújítása Mini Magyarország Makettpark bővítése 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az évek során kihasználatlanul álló ún. Pékház helyi védelem alatt álló épület. Az idő múlásával az épület állaga romlani kezdett. A vízelvezetés megoldása és a tető Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 Kisbér Kisbér Kisbér

208 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Komáromi járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 126, III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Óvodafejlesztés TOP1.4 Óvodafejlesztés Ácson Ács Óvoda építése TOP1.4 Óvoda építése Kisigmánd Óvodafejlesztés TOP1.4 A központi óvodában csoportszobák bővítése Ács Óvodafejlesztés TOP1.4 Játszótér felújítás a két óvodában Ács Bölcsődei bővítés TOP1.4 Bölcsődei bővítés Mocsa Bölcsőde építése A szociális alapszolgáltatásokhoz és TOP1.4 Bölcsőde építése Óvoda felújítása, infrastrukturális Nagyigmánd gyermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, családi fejlesztése, közigazgatási infrastruktúra 7. napközik stb.) valamint az óvodai ellátáshoz TOP1.4 fejlesztése Bábolna HIÁNYZIK 8. Óvoda fejlesztés A sermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, családi TOP1.4 Óvoda bővítése felújítása, komfortosítása A sermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, Bana HIÁNYZIK napközik stb.) valamint az óvodai ellátáshoz családi napközik stb.) valamint az óvodai 9. való hozzáférés javítása és a szolgáltatások TOP1.4 ellátáshoz való hozzáférés javítása és a Komárom HIÁNYZIK A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása Komárom Városközpont rehabilitációjának folytatása 7 helyszínen Integrált városrehabilitáció (2projekt összevonva) Ács városközpont rekonstrukciós fejlesztése I. III. ütem Turizmusfejlesztés: Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése TOP2.1 TOP2.1 TOP2.1 TOP2.1 TOP Kisléptékű közlekedési fejlesztések TOP3.1 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés A város közösségi területeinek, városközpontjának fejlesztése, zöld területek fenntartása, parkosítás, fásítás, ISMERETLEN, szükséges a projekt Bábolna részleteinek tisztázása, különben a listából törlésre kerül Utak, járdák felújítása, + parkosítás: csak Komárom akcióterületen megvalósítható fejlesztések (összeg szintén összevonásra került) A projekt keretében megvalósuló fejlesztés Ács Ács városközponti részének rehabilitációjára irányul. A konzorciumi Ács Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés p p g létesítmények infrastrukturális fejlesztése idegenforgalmi szempontból, valamint munkahely megőrzése céljából. Kerékpárút Bábolna, Bana, Nagyigmánd, Tárkány Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Buszpályaudvar és környékének rendbetétele, felújítása Bábolna

209 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Komáromi járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 126, / A benyújtott projektötletben járda, kerékpárút, parkoló építés együtt szerepel, a járda és parkoló hazai forrásból. A Főutca páros oltalának rendezése részeként: kerékpárút költségigénye önállóan nem kerékpárút TOP3.1 megállapítható, pótlandó. Nagyigmánd HIÁNYZIK A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, megújuló energiafelhasználás TOP3.2 Napelemes rendszer az óvoda, iskola és az önmocsa A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati 2. Az önkormányzati épületállomány energiahatékonyságának növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása TOP3.2 bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása A városháza épülete az 1970 es években Bábolna épült, a kor akkori követelményeinek megfelelően. Mára a nyílászárók, 3. A városháza energiatikai korszerűsítése Ácson TOP3.2 szigetelések, valamint a fűtési rendszere is Ács Az önkormányzat intézményeit ellátó Az önkormányzat építeni egy kisebb teljesítményű szélerőművet, amely lehetővé tenné, az önkormányzat tulajdonát képező közintézmények energiaköltségének 4. szélerőmű építése TOP3.2 csökkentését. Kisigmánd Rendőrség épületének felújítása, energetikai korszerűsítése TOP3.2 Rendőrség épületének felújítása, energetikai korszerűsítése Ács Önkormányzati tulajdonú intézmények, TOP3.2 Önkormányzati tulajdonú intézmények, Almásfüzitő Önkormányzati tulajdonú középületek felújítása, energetikai korszerűsítése TOP3.2 Önkormányzati tulajdonban lévő, közfeladatokat ellátó intézmények és az önkormányzati bérlakások komplex energiahatékonysági beruházásai Komáromban Komárom Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP Orvosi rendelő építése TOP4.1 Orvosi rendelő felújítása, energetikai 3. korszerűsítése TOP Korszerű, akadálymentes egészségház kialakítása TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése, szakmai felszereltség korszerűsítése, fejlesztése, gépek eszközök bővítése, valamint az épület további felújítása Bábolna Orvosi rendelő ( új épület ) építése. Az új egészségügyi jogi szabályozásnak és az európai elvárásoknak megfelelő szintű épület építése. Kisigmánd Orvosi rendelő felújítása, energetikai korszerűsítése Ács Korszerű, akadálymentes egészségház kialakítása. (háziorvos, fogorvos, gyermekorvos, védőnő) Mocsa Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés Szociális alapszolgáltatási központ felújítása, energetikai korszerűsítése A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása TOP4.1 TOP4.2 TOP4.2 Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés Komárom A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Szociális alapszolgáltatási központ felújítása, energetikai korszerűsítése Ács A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása Komárom HIÁNYZIK

210 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Komáromi járási forrás Eltérés, % 3. Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 126, A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése / A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Komárom TOP4.2 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Leromlott városi területek rehabilitációja 1. Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja, bérlakás projekt TOP4.4 Város rehabilitációs program keretében önkormányzati bérlakás projekt a fiatal lakosok helyben tartása céljából Bábolna Bérlakások építése TOP4.4 2 db nyolc lakásos bérlakás építése Nagyigmánd Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja TOP4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja Komárom "Lakáshoz jutás támogatása" TOP4.4 Ismeretlen. Szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Ács HIÁNYZIK A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. "Civil szervezetek intenzívebb támogatása, közösségi programok támogatása" TOP6.3 Részletek kifejtése szükséges Ács HIÁNYZIK A helyi identitás és kohézió erősítése 1. A helyi identitás növelése az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése TOP6.4 Helyi közösségi családi programok megvalósítása, fesztiválok lebonyolítása, szemétszedési akció, facsemeték ültetése, virágosítás, parkosítás, művészeti és ifjúsági táborok szervezése, sportnapok szervezése, kukorica fesztivál szervezése Bábolna MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA 4.7 Komárom komplex klímatudatos vízgazdálkodási programjának belterületi vízrendezési részporgramja (kapcsolódás a Duna programon belül megvalósuló KEHOP1, KEHOP4, (szemléletformálás) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP6.4. Helyi identitás és kohézió Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése; Csapadékvíz elvezetés fejlesztése; Öntözőrendszerek kiépítése; Polgári védelem fejlesztése, lakossági Komárom HIÁNYZIK DUNA MENTE STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM Az egykori timföldgyártásnak emlékeit bemutató múzeum, eredeti helyszínen Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ Geotermális hőellátó rendszer kiépítése Komáromban 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi A timföldgyár örökség Európa volt magas színvonalú timföldgyár tárgyi emlékei és Almásfüzitő eszközeinek egy része még rendelkezésre áll mintegy 300 darab különféle timföldgyár A projekt során megvalósítani kívánt tevékenység: Almásfüzitő / II. ütem/ építés, melynek során Azaum Római Táborban létrejön az Almásfüzitői A megújuló energia felhasználás növelése a köz, lakossági és gazdasági szektorban; Komárom Lakóépületek (panel és nem panel, családi házak) energiahatékonysági felújítása; HIÁNYZIK VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM

211 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Komáromi járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 126, A Zichy kastély felújítása, közösségi térrel való bővítése / 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az egyébként csodálatos barokk épület állapota az idő folyamán rendkívül leromlott. A pályázat keretében nem csak a tető és Ács

212 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Oroszlányi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 OK 15, III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni Eltérés, % A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Kistérségi bölcsőde kialakítása TOP Napközi Otthonos Óvoda felújítása, fejlesztése TOP1.4 Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan, amely 2004 ig óvodaként funkcionált. Az azóta A kömlődi Gézengúz Napköziotthonos Bokod, Császár Óvoda teljes felújítása és fejlesztése tartalmazza az óvoda épület alapjának a Kömlőd Bölcsödei ellátás kialakítása TOP1.4 Bölcsödei ellátás kialakítása Dad HIÁNYZIK 4. Óvoda állagmegóvása, tetőszerkezet TOP1.4 Óvoda állagmegóvása, tetőszerkezet Szákszend HIÁNYZIK Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés Szolgáltató Városközpont épületének kialakítása II. ütem Az oroszlányi óváros rehabilitációjának további folytatása, épületállományának, környezetének fejlesztésével TOP2.1 TOP2.1 A projekt keretében a jelenleg megvalósítás alatt álló Oroszlányi Óváros fejlesztésének I. üteme megnevezésű projekt folytatását Oroszlány A projekt keretében a jelenleg megvalósítás alatt álló Oroszlányi Óváros fejlesztésének I. üteme megnevezésű projekt folytatása, Oroszlány HIÁNYZIK Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1. Megüresedett iskola épületének felújítása funkcióváltással TOP2.2 Az erősen leromlott állagú épület külsőbelső felújítása és turisztikai hasznosítása Várgesztes Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1. Forgalomcsillapító övezetek kialakítása TOP3.1 Forgalomcsillapító övezetek kialakítása (Dadi u., Pusztavámi u., Erőműi ltp.) Bokod Faluközpont fejlesztése fenntartható közlekedés TOP db parkoló és 2 db buszmegálló kialakítása Szákszend A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Oroszlány Város Önkormányzata a Borbála Telepi Óvoda korszerűsítését kívánja elvégezni, az energiaveszteség feltáró audit 1. Az oroszlányi Borbálai Óvoda energetikai felújítása TOP3.2 a munkák szakszerű előkészítéseként készült. Oroszlány Az oroszlányi Malomsori Óvoda energetikai felútop3.2 Oroszlány Város Önkormányzata a MalomsorOroszlány Az oroszlányi Móra Ferenc Kollégium energetik TOP3.2 Oroszlány Város Önkormányzata az Asztalos Oroszlány Általános Iskola felújítása: nyílászárók cseréje, hőszigetelés, energetikai 4. Általános iskola energetikai felújítása TOP3.2 korszerűsítés, tetőfelújítás) Kecskéd Önkormányzati építmények megújuló energiával történő ellátása TOP3.2 Óvoda, polgármesteri hivatal megújuló energiával történő ellátása Szákszend Oroszlányi szociális intézmények épületeinek fejlesztése TOP3.2 Oroszlányi szociális intézmények épületeinek fejlesztése (hőszigetelés, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés, megújuló energia hasznosítás) Oroszlány Iskolaépületek energetikai felújítása TOP3.2 Oroszlányi Iskolaépületek energetikai Oroszlány HIÁNYZIK

213 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei 8. Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Oroszlányi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 OK 15, Az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Ház épületének korszerűsítése TOP3.2 / A nagy színházteremmel rendelkező épület több ezer m2 alapterületű, mely jelentős energiafelhasználással rendelkezik. Az épület külső hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtéskorszerűsítése, elektromos felújítása, belső átalakítása minél hamarabb elvégzendő feladat. Oroszlány HIÁNYZIK Eltérés, % Napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése, épületek hőszigetelése Mozgó szakorvosi szolgálat berendezéseinek megvásárlása Egészségügyi ház berendezéseinek megvásárlása TOP3.2 TOP4.1 TOP Háziorvosi és védőnői szolgálat fejlesztése TOP4.1 Napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése, épületek hőszigetelése Dad HIÁNYZIK Egészségügyi Bokod alapellátás Község infrastrukturális Önkormányzata nem fejlesztése vett részt az adósságkonszolidációban, ezért fejlesztési támogatásban részesült. Az építési célra nyújtott g támogatás y nagy Bokod részt az adósságkonszolidációban, ezért fejlesztési támogatásban részesült. Az Bokod helyén nem alakítható ki egy korszerű, a kor elvárásainak megfelelő rendelő. Kömlőd Háziorvosi szolgáltatások eszközfejlesztése, épületfelújítás Oroszlányi alapfokú egészségügyi intézmények fejlesztése TOP4.1 TOP4.1 Háziorvosi szolgáltatások eszközfejlesztése, épületfelújítás. Nőgyőgyász, belgyógyász szakorvos falusi körzetekben való rendelésének biztosítása. Dad Oroszlányi alapfokú egészségügyi intézmények fejlesztése (orvosi rendelők felújítása, hőszigetelés, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés) Oroszlány A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1. Idősek napközi otthona TOP4.2 Idősek napközi otthona Szákszend A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 1. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése TOP Leromlott városrészek rehabilitációja TOP4.4 Fogyatékkal élő embertársaink számára lehetővé tegye a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az akadálymentesítésre. A Polgármesteri Hivatal a ház első emeletén üzemel, ennek akadálymentesítése a célunk. Bokod Leromlott városi területek rehabilitációja Nyíres és német dűlők szegregátumának fejlesztése, szociális és infrastrukturális feltételrendszerének javítása (ESZA és ERFA programok) Oroszlány HIÁNYZIK A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. Szociális esélyegyenlőségi és felzárkóztató, közösségfejlesztő projektek TOP Szociális esélyegyenlőségi és felzárkóztató, közösségfejlesztő projektek Oroszlány HIÁNYZIK A helyi identitás és kohézió erősítése MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK

214 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Oroszlányi járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 OK 15, / ÁLTAL ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA Eltérés, % Település rákapcoslása az Által ér menti kerékpárútra Az oroszlányi vízfolyások és tavak rehabilitációja az eutrofizációs folyamatok visszafordítása, szabadidős hasznosításának megteremtése (Által ér program) A Gesztesi tó medrének tisztítása, környezetének rendezése Bokod bekapcsolása az egykori szénmedence ipari bányászati örökségét bemutató tematikus turisztikai programba Bokod, Idősek otthona kialakítása Megüresedett plébánia épületének felújítása funkcióváltással Megüresedett polgármesteri hivatal épületének felújítása funkcióváltássa Várgesztes turisztikai szolgáltatásainak és vonzerejének komplex fejlesztése a vár fejlesztéséhez kapcsolódóan TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP1.: 20 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés JAVASOLT CSATLAKOZNI A TATA ÉS TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés VP??? TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés VP??? TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Kapcsolódás a településeket összekötő az Által ér menti kerékpárúthoz Kecskéd Kiegészítő beruházások a vizek környezetének felértékelése érdekében Oroszlány Forrásigénynél 1400 millió Ft került feltüntetésre, de az tartalmazza az Által ér Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére, valamint a kedvelt tópart Várgesztes (Oroszlányi járás) turisztikai fejlesztése Kérjük szétválasztani az ágazati fejlesztéstől Erőmű lakótelepet (egykori kolónia) átszelő sétány kialakítása A gyűjtő járdából egy sétányt kívánunk Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan (2832 hrsz.), amely 2004 ig óvodaként funkcionált. Az azóta üresen álló épület az HIÁNYZIK HIÁNYZIK Bokod Bokod (Oroszlányi járás) HIÁNYZIK TISZTÁZANDÓ, hogy részben vagy egészben Várgesztes (Oroszlányi járás) finanszírozható e ágazati forrásból HIÁNYZIK TISZTÁZANDÓ, hogy részben vagy egészben Várgesztes (Oroszlányi járás) finanszírozható e ágazati forrásból Várgesztes a megye legkülönfélébb tematikus programjaiba be tud épülni, egyfajta szelídtuirsztikai csomópont, ahol különféle célcsoportok számára szükséges Várgesztes (Oroszlányi járás) HIÁNYZIK

215 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatabányai járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 127, III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni Eltérés, % A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Óvoda és bölcsőde építése TOP1.4 Óvoda és bölcsőde építése Vértesszőlősön Vértesszőlős Óvoda férőhely bővítés TOP1.4 Óvoda férőhely bővítés, újabb csoportok indítása Tarján A bölcsődei napközi rendszer kibővítése az esti órákig TOP1.4 A bölcsődei napközi rendszer kibővítése az esti órákig Várgesztes HIÁNYZIK 4. A bölcsődei rendszer fejlesztése TOP1.4 A bölcsődei rendszer fejlesztése Várgesztes HIÁNYZIK Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 1. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Gyalogátkelőhely létesítése TOP Középületek felújítása, energiakorszerűsítése ( óvoda, iskola) TOP3.2 Az 1105 ös út átmenő forgalma az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Ez az út a településünket majdnem középen szeli ketté, melynek következtében nagy a Szomor Óvoda, iskola külső szigeteléssel történő ellátása, tetőfelújítás, nyílászárócsere, illetve egy energiatakarékos fűtésmegoldás az iskolában, a polgármesteri hivatalban, és az orvosi rendelőben Szomor Intézmények hőszigetelése (külső falak, tető födém), nyílászáró csere, napelem elhelyezése. Fűtéskorszerűsítés (turbógázkazán, cső és radiátor csere Vértessomló Önkormányzati épületek felújítása, energiahatékonyság növelése Szárliget Intézmények fűtéskorszerűsítése napelemekkel az energiaköltség kiváltása TOP3.2 Önkormányzati épületek felújítása, 3. energiahatékonyság növelése TOP Fűtés korszerűsítés, napenergia hasznosítása TOP3.2 Fűtés korszerűsítés, napenergia Héreg Önkormányzati ingatlanok hőszigetelése, Önkormányzati ingatlanok hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtés és villamos nyílászáróinak cseréje, fűtés és villamos 5. korszerűsítése TOP3.2 korszerűsítése Tarján Községháza korszerűsítése TOP3.2 Önkormányzati intézmények energetikai 7. rendszerének fejlesztése TOP3.2 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A gyermelyi községháza épülete a Gyermelyi közös Hivatal székhelye. Az épület felújításra szorul annak érdekében, Gyermely Önkormányzati intézmények energetikai rendszerének fejlesztése Várgesztes HIÁNYZIK

216 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatabányai járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 127, Iskola, óvoda épületének külső szigetelése, nyílászárók cseréje TOP3.2 / Iskola, óvoda épületének külső szigetelése, nyílászárók cseréje Héreg HIÁNYZIK 1. Orvosi munkához szükséges eszközök beszerzése, pótlása, védőnő munkafeltételeinek javítása TOP4.1 Orvosi munkához szükséges eszközök beszerzése, pótlása, védőnő munkafeltételeinek javítása Héreg Orvosi rendelő felújítása TOP4.1 Orvosi rendelő felújítása Szárliget Egészségügyi Centrum kialakítása, orvosi ellátások centralizálása, parkolók épületfelújítása TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi Centrum kialakítása, orvosi ellátások centralizálása, parkolók épületfelújítása Tarján HIÁNYZIK A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás TOP4.2 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szárliget Családsegítő, gyermekjóléti infrastruktúra TOP4.2 Családsegítő, gyermekjóléti infrastruktúra Tarján A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 1. Leromlott városi területek rehabilitációja 1. Bérlakások építése TOP4.4 3 db szociális bérlakás felépítése Szárliget Bérlakásprogram elindítása TOP4.4 A falu belterületén lévő eladó házak felvásárlással egy bérlakás program bevezetése Várgesztes HIÁNYZIK A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. A helyi identitás és kohézió erősítése 1. MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK Eltérés, % ÁLTAL ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA 4.6 Fellner Jakab által tervezett Kisboldogasszony templom (Az Esterházy örökség tematikus programhoz kapcsolódik Fellner Jakab építészeti öröksége révén) TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: Összefogás, adományok, támogatás, pályázati forrás és gyűjtés segítségével az elmúlt években a jelentős felújításokra szoruló épületen több javítás is történt. Az épület jó állapotba hozásához még a következő munkálatok szükségesek: a fal repedések javítása ( falvarrással ), belső falfelületek javítása, festése, orgona felújítása, külső parkosítás, járda építés a templom körül. Vérteszőlős (Tatabányai járás) Les hegyi, Öreg hegyi szabadidőpark és üdülőpark kialakítása; Környei tó és környezetének rendezése (kapcsolódás az Esterházy örökség tematikus programhoz Által ér térség ifjúsági turisztikai és rekreációs funkcióinak bővítése Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 1.2. és TOP MJV (500 millió) A Környei tó egyike az Esterházy birtokhoz tartózó egykori halastórendszer tavainak. A község a külterületén lévő Árád kori körtemplom rommal is kapcsolódik az Általér térség "Időutazás" tematikus Környe programjaihoz, illetve felfűzhető a megyén áthaladó zarándokutakra. Többfunkciós sportpálya kialakítása, iskola sporttáborok, eégszésges életmód táborok, térségi napközis táborok fogadása az Általér Szövetség községeivel együttműködésben A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával Baj Tatabánya MEGYÉVEL ÉS A JÁRÁS TELEPÜLÉSEIVEL EGYEZTETENDŐ HIÁNYZIK

217 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Tatabányai járási forrás Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 127, Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. TOP1.2, TOP MJV (150 millió) / A projekt célja egy turistaház vendégház építése, mely a Gerecse kapuja elvárásoknak megfelelhet, és kettős funkciót láthat el. A turistaházban kisebb VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ Eltérés, % Kereskedelmi szálláshelyek kiépítése; Üdülőház, Vadászház 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés település a Vértes és a Gerecse hegységek közötti völgyben fekszik. Szárliget elérhetősége kiváló, köszönhetően a vasútvonalnak és a 100 as főútnak. A Szárliget

218 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatai járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 103,09848 III. Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Azon projektcsomagokat kell itt feltüntetni, melyek esetében nincs szükség térségi integrációra (tehát többféle tématerülethez tartozó projektek együttes megjelenítésére). Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani. Megjegyzés: a felsorolt példák csak iránymutatásul szolgálnak, az egyes tevékenységek konkrét támogathatóságának feltételeit a támogatási konstrukciók fogják tartalmazni. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. Tatai Kertvárosi Óvoda átépítése, korszerűsítése TOP Meglévő óvodák fejlesztése TOP1.4 Tatai Kertvárosi Óvoda átépítése, korszerűsítése Meglévő óvodákhoz kapcsolódóan Tata tornaszoba, illetve fejlesztő szoba kialakítása, szükséges belső felújítások, Tata Új kétcsoportos óvoda létesítése TOP1.4 Új kétcsoportos óvoda létesítése Újhegyen Az óvodában a csoportlétszámok száma Tata Óvodai csoportbővítés TOP1.4 jónéhány éven keresztül fő között alakult. A várható gyermeklétszám Tatai bölcsődei konyha és két gondozási Baj Bölcsőde felújítás TOP1.4 egység teljes körű belső felújítása, udvar részleges felújítása (járdák, szabványnak Tata Óvodafejlesztés TOP A helyi kötődések, identitás erősítése elsősorba TOP Tata, Jázmin utcai gyártelep rehabilitációja TOP Kertváros, Nagykert, Agostyán alközpontjainak kialakítása TOP2.1 Tornaszoba és iroda létrehozása az Óvodában Naszály HIÁNYZIK Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés Tata, Újhegyi részén korábban mezőgazdasági, kert, szőlő művelés folyt, ez a jelleg jellemzi napjainkban is a terület A Tata, Jázmin utcai gyártelepen korábban Tata kesztyűgyár működött. A terület jelenleg önkormányzati tulajdonban van. A terület Az önkormányzat céljai közé tartozik az Tata egyes település részek fejlesztése, alközpontok létesítése az intézmény és Tata Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Megújuló energia felhasználása az 1. önkormányzati intézményeknél TOP3.2 Egészségház, óvoda és polgármesteri hivatal Baj Napelemek, napkollektorok elhelyezésének támogatása az önkormányzati intézményeken TOP3.2 A megújuló energia felhasználás növelésének érdekében az önkormányzat az intézményein napkollektorok telepítését kívánja megvalósítani. A napkollektorok elhelyezésével az intézmények a hálózaton keresztüli energia felhasználásának költsége (elektromos áram, meleg víz, fűtés) csökkenthető lenne. Tata

219 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatai járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 103,09848 / Közintézmények megújuló energiaforrással való ellátása, komplex energetikai 3. Közintézmények megújuló energiaforrással való ellátása, komplex energetikai felújítások TOP3.2 felújítások az önkormányzat tulajdonában lévő épületeknél Kocs Faluház fűtésének korszerűsítése TOP3.2 A Faluház fűtésének korszerűsítése Kocs Épületek téli nyári hőállapotának javítása (passzív eszközök fejlesztése: nyáron 5. Önkormányzati épületek téli nyári hőállapotának javítása TOP3.2. klimatizálás helyett árnyékolás, klímák hulladékhőjének hasznosítása) Tata HIÁNYZIK 6. Polgármesteri Hivatal épület felújítása TOP3.2. Tetőszerkezet és szigetelés felújítása Dunaaémás HIÁNYZIK Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Jelenleg az állami tulajdonban levő Árpádházi Szent Erzsébet Szakkórház és 1. Egészségügyi alapellátó központ kial TOP4.1 Rendelőintézet Tata, Váralja u. 6. szám Tata Egészségügyi gépek, berendezések cseréje, TOP4.1 Egészségügyi gépek, berendezések cseréje, Kocs Orvosi rendelő felújítása TOP4.1 Orvosi rendelő felújítása Naszály HIÁNYZIK 4. Integrált, emberközpontú, költséghatékony egészségcentrum kialakítása TOP4.1 Integrált, emberközpontú, költséghatékony egészségcentrum kialakítása Tata HIÁNYZIK A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1. Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona TOP4.2 A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő Tata Szociális intézmény kialakítása, idősek TOP4.2 Szociális intézmény kialakítása, idősek Tardos A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 1. Önkormányzati feladatellátást szolgáló TOP4.3 Kistérségi szociális alapszolgáltatások és Tata HIÁNYZIK Leromlott városi területek rehabilitációja 1. Szociális alapú támogatott lakhatás biztosítása TOP4.4 Támogatott lakhatás személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátás bevezetéséhez kapcsolódóan Tata Város Önkormányzata lakások kialakítása közel 300 db Tata bérlakással rendelkezik. Évről évre egyre nagyobb igény mutatkozik mind a szociális bérlakások, mind a piaci alapú bérlakások 2. Integrált bérlakásépítés Tatán TOP4.4 iránt. Bérlakások építésével az Tata Az önkormányzat tulajdonában lévő TOP4.4 Az önkormányzat tulajdonában lévő Kocs Bérlakásállomány bővítése TOP4.4 Bérlakásvásárlás "normál" társasházakban Tata HIÁNYZIK A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1. A helyi identitás és kohézió erősítése 1. Falunap megrendezése TOP6.4 ISMERETLEN, meglévő esemény továbbfejlesztés nékül nem támogatható! Naszály HIÁNYZIK 2. Tömegsport programok megszervezése TOP6.4 ISMERETLEN, Szükséges új, az EU s célkitűzésekkel harmonizáló elemek felvétele, meglévő esemény továbbfejlesztés nékül nem támogatható! Naszály HIÁNYZIK 3. Közösségi programok szervezése TOP6.4 Helyi közösségi családi programok megvalósítása, Kocsitoló fesztivál lebonyolítása, művészeti és ifjúsági táborok szervezése, sportnapok szervezése Részletk tisztázása szükséges, meglévő esemény finanszírozása nem támogatható! Kocs

220 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatai járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 103, Járás napok TOP6.4 / ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül Baj MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA Tata Kocs Kerékpárút (tatai szakasz) A visszatérő források és az emelkedő karsztvízszint okozta vízelvezetési problémák komplex megoldása Tatán, a megjelenő víz elvezetése és energetikai és turisztikai Mini vízerőmű a Tatai Vecserei zsilipre (szemléletformálás is) Közterületek zöldfelületeinek locsolása érdekében esővíz visszatartó tárolórendszerek kiépítése (szikkasztókazetták, ciszternák) Kocsi tó környezetének felújítása A Tatai Vár környezetének értékmegőrző rehabilitációja Családi tornapálya felújítása a tatai Öreg tó mentén, valamint fogyatékkal élők számára is elérhető játszótér és szabadtéri fitnesz park kialakítása, valamint felnőtt játszótér és Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona korszerűsítése a lakók életminőségének emeléséért A források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken Tata, Jávorka mögötti, Fényes térsége rekreációs terület infrastrukturális fejlesztése Művelődési ház belső átalakítása Tatán (Váralja utca) A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Kuny Domokos Múzeum igazgatóságának elhelyezése a tatai Helyőrségi Klubban Parkokban lévő sétányok éjszakai világítás legkorszerűbb és energiatakarékos módon megoldása kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generátorok, napelemek, TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés, vagy VP??? VAGY KEHOP4??? (szennyvíztelep TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt Tata területén több mint 50 langyos, illetve hideg vizű forrást tartottak nyilván a múlt század utolsó negyedében. A város lehetőségei szerint minden tőle telhetőt A beruházás jól mutatná, hogy a víz energiája mire képes, mennyi kw energiát tud előállítani. A beruházással kapcsolatosan egy Tata városa országos viszonylatban is nagy zöldfelülettel rendelkezik. Összesen 850 ha helyi jelentőségű természetvédelmi terület áll rendelkezésre. A zöldfelületek kezelése, HIÁNYZIK Kérjük szétválasztani az ágazati fejlesztéstől és a pontos TOP forrásigényt úgy meghatározni A közterület tervezett rehabilitációja a műemléki környezet minőségi fejlesztésén túl alkalmassá teszi a területet a városi szabadtéri rendezvények bővítésére, a tatai A tatai Öreg tó természetvédelmi területen, a tó körüli sétaútvonal mentén található egykori tornapálya mára jelentős felújításra szorul. A projekt ennek a terepi A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő időskorú, demens ember szociális ellátását végzi nagyon rossz infrastrukturális körülmények között. A projekt elsődleges Értéknövelő felújítás a játszótereken, zöldfelületeken, a források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt is alapvető kertészeti, közterületi Tata Város Önkormányzatának a tulajodnát képezi a Fényes fasor mentén található területek egy jelentős része. Az ezen területekre vonatkozó szabályozási terv Számos kulturális programnak ad helyet Tatán a Magyary Zoltán Művelődési Központ. A megfelelő színvonalú, folyamatos működéshez elengedhetetlen az Tata város lakosának és fő kistérségi lakosnak biztosítaná a projekt a mostaninál lényegesen magasabb színvonalú könyvtári és közművelődési A Tópart sétány valamint a Tóparti Kerépárút közvilágításának kiépítése. Energia forrás napcellák. LED es lámpatestek. Tata Tata Tata Tata Kocs (Tatai járás) Tata Tata Tata Tata Tata Tata Tata Tata HIÁNYZIK HIÁNYZIK

221 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI VÁROSTÉRSÉGEK (JÁRÁSOK) projektjei Megjegyzés: A tervezés során a megadott forrásokhoz képest javasolt a maximálisan kétszeres túltervezés. A projekteket kérjük fontossági (priorizált) sorrendben megjeleníteni! (Tehát az 1. sorszámú projekt megvalósítását tartják a legfontosabbnak.) A megye járásaira a megyei önkormányzat tervez a települések bevonásával (kivéve a megyei jogú város területét) a kormányhatározatban rögzített forrásfelosztási szabályok (a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a kormányhatározatban indikatívan felosztott forráskerettől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében 10% kal eltérhet a megye összes forráskeretén belül) figyelembevételével. A megyei jogú város térségében a tervezés során figyelembe kell venni a megyei jogú város ITS ében rögzítetteket is. A projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. Tatai járási forrás Eltérés, % Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 103, Táboroztatási lehetőség fejlesztése Dunaszentmiklóson 4.9 Tájház melléképület és pajta építés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / Sportöltözőnk tetőterét szeretnénk, úgy kialakítani, hogy sporttáborok megszervezésére alkalmas legyen. A sportolóknak legyen hol aludni. Szeretnénk bemutatni a sváb élet minden terület, amit az őseink hoztak magukkal. A tájházunk már elkészült és a kiszolgáló épületek is az akkori élet részei voltak. Dunaszentmiklós Dunaszentmiklós VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA 5.1 Üdülőterületek bevonása a közösségi közlekedésbe, elérhetőségük javítása környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldásokkal TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés KIDOLGOZÁS ALATT Tata VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM 8.5 Kék Túra szálláshely Tóparti Vendégház felújítása 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A Malomvölgyben lévő tóparti vendégház jó lehetőség minőségi turista szállás kialakítására. A ház a 80 as évek végén épült, szerkezete megfelelő, de egyes Tardos

222 JÁRÁSI KERET KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE Járási források FELHASZNÁLVA (%) Projektek összforrása ,00 TÚLTERVEZETT!!! 219, Járásra jutó forrás Járásra tervezett forrásigény Esztergomi ,00 Kisbéri ,00 Komáromi ,00 Oroszlányi ,00 Tatabányai ,00 Tatai ,00

223 Melléklet: társadalmi, gazdasági, környezeti hatásértékelés A következő oldalon: A Területfejlesztési Program társadalmi, gazdasági, környezeti hatásértékelése. 227

224 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT egyeztetési változat május 26. KÖTÁG Bt.

225 KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT MEGBÍZÓ Komárom Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal 2800 Tatabánya, Fő tér 4. KÉPVISELŐJE: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke TERVEZŐ KÖTÁG Bt Budapest, Corvin krt. 40. Képviselője: Tóth Helga KÉSZÍTETTE Tóth Helga KÖTÁG Bt. Tábori Attila (TR ) KÖTÁG Bt. Polgár Judit Üzenet Kft. Bandl Zsolt SZIE KTI május

226 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE a környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása Az elfogadott tematika Véleményezés, nyilvánosság A környezeti értékelés hatása a programra Környezeti értékeléshez felhasznált források VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a nemzeti környezetvédelmi programmal, a nemzeti vízstratégiával, továbbá a készülő új megyei környezetvédelmi programmal; Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival Illeszkedés a komárom esztergom megyei környezetvédelmi programmal Illeszkedés a nemzeti környezetvédelmi programmal Illeszkedés a nemzeti vízstratégiával Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a programban megfogalmazott célok elérésének hiányában (trend forgatókönyv) A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése Megyei turisztikai program Stabil versenyképes, diverzifikáló gazdaság Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás Biztonságos környezet, gyógyuló tájak Otthon a xxi. Században A koncepció stratégiai céljainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre A programban javasolt intézkedések és beavatkozások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása A programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ...40 Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 1

227 BEVEZETÉS A környezeti értékelés tárgya Komárom Esztergom Megye Területfejlesztési Programja. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításával január 1 vel a megyei önkormányzatok hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A év második felében e tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a közötti Európai Uniós költségvetésifejlesztési ciklusra. Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. n) pontja értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az operatív programot is. Jogszabályi összhang, előzmények A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül kidolgozásra. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők a Város Teampannon Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. közreműködésével készül el a Területfejlesztési Program. Az OFTK elfogadása után március 7 én a megyei közgyűlés jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz készült környezeti társadalmi gazdasági hatásvizsgálat is az eljárás részeként egyeztetésre került. Az elfogadott Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Program között magas szintű koherencia figyelhető meg, mely a környezeti vizsgálat során is kedvezően érvényesül, ezért a legtöbb esetben csak a megyei területfejlesztési koncepció környezeti hatásvizsgálatában foglaltak kiegészítésére van szükség. Megállapítható, hogy a területfejlesztési koncepcióban kialakított indikatív 33 prioritás közül került kiválasztásra a területfejlesztési programban az a 6 db prioritás, mely tulajdonképpen összevontan tartalmazza azokat. A stratégiai programban a 6 db prioritás további 14 db intézkedésre került kibontásra, melyek további 31 db indikatív beavatkozást tartalmaznak. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen ezt a 30 féle beavatkozást érdemes vizsgálni, melyek között természetesen vannak összefüggések és hatások. Érintett terület A közép távú, 2020 ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy meghatározza Komárom Esztergom megye közötti időszakban az országos operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései és indikatív bevatakozásai a már elfogadott koncepció stratégiai célrendszerét pontosítja és részletezi a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányul, a kapcsolódó tervezési környezet (EU s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban. A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Komárom Esztergom Megyei Területrendezési Terv szellemiségének megfelelően készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a 2030 as elérendő jövőképpel, és a 2020 ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Ennek megfelelően a Program értékelése kiegészíti a TFK környezeti értékelését. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben és beavatkozásokban. A TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen. Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 2

228 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett visszajelzések alapján nem szükséges módosítani. Sor szám Véleményező szerv Vélemény összefoglalása 1. Komárom Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2. Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, Építésügyi És Örökségvédelmi Hivatal 3. Észak dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4. Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A véleményezési eljárás további szakaszaiban is részt kíván venni. Felhívja a figyelmet több vonatkozó rendeletre: veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) K.r február 15 i változását követően a rendelet hatálya a nehéz fűtőolajjal foglalkozó gazdálkodó szervezeteket érinti elsősorban. A rendelet változása a nem ismert veszélyességű hulladékokat tartalmazó keverékekkel foglalkozó üzemeket is érinti. A fizikai elérhetőség javítása során javasolják az OTSZ 428., paragrafusaiban meghatározottakat a tűzoltói munka jogszabályon alapuló hatékony elősegítése érdekében. Az egyes ipari parkok, övezetek fejlesztései során a vízvezeték hálózatból alkalomszerűen tűzoltási céllal felmerülő vízkivétel során az egyre növekvő nyomásigény miatt a területfejlesztési programban a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény 29. ban és az OTSZ előírásat kéri figyelembe venni A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. Tv. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) K.r. 10. a) pontja alapján a megyei közgyűlés elnöke a területfejlesztési feladatok ellátása során érvényesíti a katasztrófák csökentésére vonatkozó irányelveket. Javasolja a tatai visszatérő vízforrások ügyében a lehetésges területfejlesztési eszközök körét megvizsgálni és a fenti irányelveket magában hordozó megoldásokat súlyának megfelelő módon beépíteni a területfejlesztési programba. A megye területfejlesztési programjának kialakításához kapcsolódó környezeti vizsgálat eljárásában részt kíván venni. A megküldött tájékoztató alapján elegendőnek tartja a 2/2005. (1.11.) Korm. rendelet 4. számú melléklet tartalmi követelményei szerinti kidolgozást. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (Lll.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalmat elegendőnek tartják, további dokumentációt nem tartanak szükségesnek. A Koncepció területi hatásvizsgálatának szükség szerinti kiegészítése a Felügyelőség részéről elfogadható. A mellékletként honlapon található egyeztetési dokumetnáció tudomásául szolgált, vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból, táj és természetvédelmi szempontból, levegőtisztaság védelmi és hulladékgazdálkodási, valamint zaj és rezgésvédelmi szempontból észrevételt jelenleg nem közölnek. A véleményezési eljárásában a Felügyelőség a továbbiakban is részt kíván venni. A tematika tervezettel egyetértenek, közegészségügyi szempontból kifogást nem emelnek. A tervezet célkitűzései és prioritásai elfogadásuk és a stratégiai programba való beépülésük esetén nagymértékben hozzájárulnak a megye fenntartható, Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 3

229 5. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Szolgálat 6. Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és talajvédelmi igazgatósága 7. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 8. Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda klímatudatos, a biodiverzitás megőrzését és fenntartható hasznosítását, a települések élhetőségét, a környezeti ártalmak és közegészségügyi szempontból káros hatások mérséklődését biztosító területi fejlődéshez. Az eljárás későbbi szakaszában a jelen dokumentációra vonatkozóan, az Intézet a továbbiakban is részt kíván venni. A megye területén található gyógyfürdő, valamint ásvány és gyógyvizes kutak érintettsége kapcsán részt kíván venni. Felsorolja a megye területén található ásványés gyógyvizes kutakat. A program kidolgozása során kéri figyelmet fordítani a felsorolt természetes gyógytényezők védelmére. A vizsgálat tematikájával egyetért, tartalmát megfelelőnek ítélte. A tervezett tematikát talajvédelmi szempontból elfogadja, észrevételt nem tesz. A tematikához külön észrevétele nincs, az eljárás későbbi szakaszában nem kíván részt venni. A tematikával egyetért, az eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Megjegyzi, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatásához kidolgozandó munkarész elkészítése a környezeti értékelésnek megfelelő tartalommal szükséges. A Nemzeti Környezetügyi Intézet, a Földművelésügyi Igazgatóság, a Bányakapitányság, a Földhivatal és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem nyilatkozott AZ ELFOGADOTT TEMATIKA 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE A környezeti értékelés kidolgozása két ütemben zajlik, a tervezéssel összhangban. Az előzetes tájékoztatásnak megfelelően az alábbi tematika a megyei területfejlesztési koncepcióhoz készült környezeti értékelés kiegészítéseként kerül kidolgozásra. I. ütem Tematika, a terv és a környezeti értékelés kapcsolódása A területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti javaslattevő fázisban elkészül a környezeti értékelés tervezete, mely a stratégiai célok és prioritások kiválasztását és azok környezeti hatásait értékeli. Mivel a tervezés és a környezeti értékelés párhuzamosan folyik, a tervezők és a környezeti értékelést kidolgozó szakértő folyamatos konzultációja mellett, ezért a környezeti értékelés során felmerülő javaslatok folyamatosan épülnek be a tervbe. II. ütem A környezeti értékelés hatása a tervre A területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti jóváhagyási fázisban a beérkezett vélemények alapján elkészül a végleges tervdokumentum. A környezeti értékelés ezzel párhuzamosan kiegészül a beérkezett vélemények tervbe történő beépítése hatásainak környezeti értékelésével, továbbá a környezeti értékelést véleményező szervek véleménye alapján szükséges mértékben pontosított környezeti értékelés is elkészül, illetve ennek javaslatai is érvényesítésre kerülnek a tervben. Környezeti értékeléshez felhasznált források Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 4

230 A környezeti értékelés elsődleges forrásai Komárom Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a megye készülő Környezetvédelmi Programja, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket: a fontos részek táblázatos formában, a területi és specifikus célokra lebontva kerülnek bemutatásra. Jelöljük azokat a részeket, melyek a területfejlesztési programban foglaltaktól eltérő környezeti hatást eredményezhetnek, ezért vizsgálatuk indokolt. A koncepció értékeléséhez készített A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal című 2.2. fejezet véleményünk szerint elhagyható, mivel a jogszabály szerint a stratégiai programhoz és az alapján kidolgozandó operatív programhoz el kell készíteni a koherencia viszgálatot. Ez esetben az átfedés 100 % és csak megismételni lehet, az abban leírtakat. Ezért itt hivatkozunk a már elkészült koherencia vizsgálatra. 3. A TERVBEN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A program céljainak összevetése a Megyei Területfejelsztési Koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával, továbbá a készülő Komárom Esztergom megye Környezetvédelmi Programjával (2013.); 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele, összefüggése a megyei programmal: táblázatos formában, prioritásokra lebontva kerül bemutatásra; 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a programban megfogalmazott célok elérésének hiányában (trend forgatókönyv) 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre: földre, vízre, levegőre, élővilágra (biodiverzitásra), továbbá a tájra, az épített környezetre, a kulturális örökség épített elemeire és az emberi egészségre gyakorolt környezeti hatások közötti különbség tekintetében; 3.5. A program várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása 3.6. A programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése: annak bemutatása, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná. 4. A program hatása az általa befolyásolt tervekre A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javaslat és intézkedés beépül a programba, ami a program következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülése, mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges. 5. Közérthető összefoglaló. Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 5

231 VÉLEMÉNYEZÉS, NYILVÁNOSSÁG A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára 1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HATÁSA A PROGRAMRA A területfejlesztési program tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti jóváhagyási fázisban a beérkezett vélemények alapján elkészül a végleges program. A környezeti értékelés ezzel párhuzamosan kiegészül a beérkezett vélemények tervbe történő beépítése hatásainak környezeti értékelésével, továbbá a környezeti értékelést véleményező szervek véleménye alapján szükséges mértékben pontosított környezeti értékelés is elkészül, illetve ennek javaslatai is érvényesítésre kerülnek a programban KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK A környezeti értékelés elsődleges forrása Komárom Esztergom megye Koncepciója, Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a megye Környezetvédelmi Programja, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A megye esetében kiemelt jelentőséggel bír az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program, a Duna Régió Stratégiája, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020 célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott környezetvédelemmel összefüggő intézkedések, beavatkozások és a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is. A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a közötti időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus legnagyobb hányadára, a 2015 tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra. A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre: Országos Területrendezési Terv (OTrT); Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK); Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III); Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Duna Régió Stratégiája, készül Európa 2020 Stratégia (2010) Területi Agenda 2020 Komárom Esztergom megye Területrendezési Terve (2011) Komárom Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja (2005) Nemzeti Vidékstratégia (2012) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007) Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 6

232 EU Víz Keretirányelv (2000) Nemzeti Vízstratégia (2013) Nemzeti Energia Stratégia 2030 Duna Részvízgyűjtő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Semmelweis Terv Az egészségügy megmentésére (2011) Európai Területi Együttműködés Programjai, készül A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a koncepció tartalmát. Ezektől, a vonatkozó jogszabályoktól függ a területfejlesztési koncepció környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni nem lehet. A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A természet védelméről szóló évi LIII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény A termőföldről szóló évi LV. törvény A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 7

233 A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l.11.) Korm. rendelet Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 8

234 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban KEM TFK) alapján 2014 januárjában elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban KEM SP és OP) kidolgozása. A megyei területfejlesztési program középtávra, a közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket, lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek véglegesítése után kerülhet sor. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan ún. teljes tervezés, vagyis a cél prioritás intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A stratégiai program alapstruktúrája a következő: 1. TEMATIKUS PRIORITÁS/SAJÁTOS TÉRSÉGI PROGRAM 1.1. Intézkedés Beavatkozás Művelet I. szint: 6 tematikus prioritás, illetve 6 sajátos térségi program II. szint: prioritásonként illetve sajátos térségi programonként 4 6 intézkedés, összesen 14 intézkedés III. szint: intézkedésenként 3 10 beavatkozás típus. Összesen 31 beavatkozás IV. szint: beavatkozásonként 1 3 művelet Ezt a szintet az értékelés nem vizsgálja, mivel ezek változhatnak OPERATÍV PROGRAM Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik, az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. A 2030 ra meghatározott célállapot nyolc darab, 2020 ig teljesítendő stratégiai cél megvalósításán keresztül érhető el. A stratégiai célok közül 5 területi célként, 3 pedig ún. specifikus (földrajzi helyszínektől függetlenül Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 9

235 teljesítendő) célként került meghatározásra. A nyolc stratégiai cél egyenként három öt, összesen 33 prioritással került további lebontásra. A közgyűlés által továbbtervezésre javasolt tematikus prioritások, sajátos térségi programok és a megvalósításukat szolgáló intézkedések a következők: I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 10

236 2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A Megyei Területfejlesztési Program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a dokumentumban, a Programhoz készült Külső koherencia vizsgálat részben már feltárásra került. Ott az egyes célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem indokolt. Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 11

237 3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL, TOVÁBBÁ A KÉSZÜLŐ ÚJ MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL; Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program a márciusban elfogadott Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció környezeti hatásvizsgálatát felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a magyarázatok ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL A TFK területi céljaival való összevetés: A TFK specifikus céljaival, valamint horizontális céljával való összevetés: Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 12

238 Összefoglalásként bemutatjuk a TFK és a Stratégiai Program kapcsolatát: Komárom Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata 13