Bidló A.: Kárpát-medence természetföldrajza

Átírás

1 A Kárpát-medence természeti földrajza

2 Európa tektonikai térképe Prekambriumi (Ős-) Európa: 1 fedetlen őspajzs, 2 fedett őspajzs, platform. Kaledóniai (Ó-) Európa: 3 kora kaledóniai, metamorf képződmények; 4 késő kaledóniai, nem metamorf képződmények, 5 epikaledóniai medencék. Variszkuszi (Középső-) Európa: 6 variszkuszi metamorf képződmények (belső öv); 7 variszkuszi nem metamorf képződmények (külső öv); 8 epivariszkuszi medencék. Alpi (Új-) Európa: 9 alpi metamorf képződmények, ofiolitos övek; 10 alpi nem metamorf, egykori kontinens-peremi és flis-képződmények; 11 belső kontinentális láncok, 12 molassz árkok és medencék. 13 Kontinentális talapzat (self). 14 Óceáni kérgű aljzat. 15 Recens és harmadnegyedidőszaki vulkáni kőzetek

3 Prekambriumi (Ős-) Európa (paleozoikum előtti területek): 1 fedetlen őspajzs 2 fedett őspajzs, platform Ősi-Európa a déli féltekén jött létre, Prekambrium ( millió év) alatti hegységképződések Ma már ez a rész lepusztult, síkság Egy része (kelete) üledékkel fedett Mai alakja a jégkorszakok után alakult ki

4 Kaledóniai (Ó-) Európa: 3 kora kaledóniai, metamorf képződmények; 4 késő kaledóniai, nem metamorf képződmények, 5 epikaledóniai medencék. Paleozoikum (ókor) ( millió éve) Kaledóniai hegységképződés (Óceán két partján) Európa leghosszabb hegysége Skandináv félsziget gleccserek Brit-szigetek jég lepusztította

5 Variszkuszi (Középső-) Európa: 6 variszkuszi metamorf képződmények (belső öv); 7 variszkuszi nem metamorf képződmények (külső öv); 8 epivariszkuszi medencék Variszkuszi hegységképződés: Urál, Appalache-hegység, Középső-Európa Óceáni medence felgyűrődéséhez kötik Kettős hegységövet alkotnak: északi Írországtól Szudéta vidékig, Déli: Ibériai félszigeten ezek magasabban

6 Alpi (Új-) Európa: 9 alpi metamorf képződmények, ofiolitos övek; 10 alpi nem metamorf, egykori kontinens-peremi és flisképződmények; 11 belső kontinentális láncok, 12 molassz árkok és medencék 13 Kontinentális talapzat (self) 14 Óceáni kérgű aljzat 15 Recens és harmadnegyedidőszaki vulkáni kőzetek Tethys-óceán bezáródásának az eredménye (Krétában millió éve) Afrika északra nyomult Két része: északi öv - egykori Európa pereme, déli öv - Afrika pereme További tagolás: belső zóna Tethys üledékgyűjtőjéből, külső zóna kontinensiperemekből

7

8 Kárpát-pannon térség lemeztektonikai értelmezése Hegykoszorú ( m magas) ölel körül egy medence-együttest Alpok kettéválik Dinaridákban és Kárpátokban folytatódik Ezek szimmetrikusak Külső Kárpátok harmadidőszaki flistakarók Belső-Kárpátok mezozoikumi üledékek és kristályos aljzat maradékok építik fel Legbelül neogén vulkáni kőzetek

9 Neogénben (új-harmadkor) (24 1,7 millió éve): Kárpát-medence megnyúlik kisebb medencék alakultak ki Neogén végén egyetlen nagy medence aljzata elvékonyodott kontinestális litoszféra (kőzetburok)

10 Kárpát-medencében: alacsony középhegységek (pl. Dunántúli- és az Erdélyi-középhegység) Négy almedence: Grazi-medence, Kisalföld, Nagyalföld, Erdélyi-medence, Két süllyedék: Bécsi-medence, Kelet-Szlovákia medence

11 Belső szigethegységek kőzetei igen hasonlatosak az alpi kőzetekhez Két terület különül el (paleomágneses vizsgálatok alapján): - Dunántúli-középhegység, Bükk, Nyugat-Kárpátok (Alcapa-lemez) - Mecsek, Villány, Erdélyi-középhegység, Keleti- és Déli-Kárpátok (Tisza-Dácia lemez)

12

13 Az alpi-kárpáti régió faunáinak eloszlása az alsó-jurában A vízszintes vonalazás a mediterrán, a függőleges az európai (Neumyria) faunaprovincia lelőhelyeit takarja. A csillagok azokat a lelőhelyeket jelzik, ahol az európai jellegű faunaterületen mediterrán faunát találtak (Elő- Alpok, Persányi-hegység, Bidló Észak-Bulgária). A.: Kárpát-medence Ezek természetföldrajza a mediterrán területről leszakadt takarófoszlányok

14 Előtér (molassz); 2 Külső-kárpáti flistakarók; 3 az Alcapa-lemeztömb flistakarói; 4 Belső-Pennini- Hochstegen-, illetve Danubiai-egység (mindkettő az európai lemezről későn leszakadt és arra visszatorlódott egység); 5 Pennini-ablakok és Pienini-szirtöv (ez utóbbinak csak központi, de ábrázolhatatlanul vékony része tartozik Penninikumhoz); 6 Alsó-kelet-alpi- és Tatrida-egységek (+ függőleges sraffozás: Veporikum); 7 Középső-kelet-alpi- és Krizsna-egységek; 8 Felső-kelet-alpi- és Choč- (Hronikum-sorozat), Szilicei- és Strázsó-takarók, Felső-Kodru-Bihária-takarók, valamint Persányitakarófoszlány; 9 A Dácia-tömb flistakarói (Fekete-flis, Csalhó, Konvolut, Audia); 10 Mecseki-egység, Infrabukovinai-, valamint Géta-takarók; 11 Villány-Bihari-takarók, Szubbukovinai-, valamint Szupragétaés Fogarasi-takarók; 12 Alsó-Kodru-takarók és Bukovinai-takarók: 13 Mellétei-Szarvaskői-egység, Maros-övi ofiolitok, a Transzilvanidák ofiolitos része, a Vardar- és Ofiolit-öv dinári takarói; 14 Gömöri Paleozoikum; 15 Bükki parautochton, a Közép-magyarországi sáv bükki része és Belső-dinári egységek (pl.: Jadari tömb); 16 Dunántúli-középhegységi-egység, Déli-Alpok, Dinári-perem; 17 Külső-dinári platform; 18 Adria-egység; 19 Szolnoki Bidló A.: flis Kárpát-medence (felső-kréta paleogén); természetföldrajza 20 Felső-kréta banatitos magmatitok; 21 takaróhatár (fogazás a feltolt egységen); 22 oldalelmozdulás; 23 normálvető (szálkák a levetett egységen)

15 Az Északkeleti- (Ukrán-) Kárpátok vázlatos szelvénye Az Alcapa egységein sárgával a Transzkárpáti-(Kelet-szlovákiai-) medence neogén üledékkitöltését jelöltük

16 Tektonikai szállítási irányok a kárpátpannon térségben

17 Mezozoikumi magmás kőzetek felszíni előfordulásai Magyarország területén. ALCAPA (Alpok-Kárpátok-Pannon) és Tisza: a Pannon-medence két fő tektonikai egysége. 1 A Keleti-Bükk triász vulkáni kőzetei; 2 a Dunántúli-középhegység triász vulkáni kőzetei; 3 a Darnó-hegy, a Délnyugati- Bükk és a Bódva-völgy triász-jura magmás kőzetei; 4 a Kőszeg-Rohonci-hegység jura-kréta átalakult (metamorf), egykori magmás kőzetei; 5 a Mecsek kréta vulkáni kőzetei; 6 Északkelet-Dunántúl kréta lamprofírkőzetei

18 Kárpát-medence neogénpleisztocén vulkáni képződményei 1 belső-kárpáti és dinári egységek; 2 Külső-Kárpátok; 3 szilícium-dioxidban gazdag ( savanyú ) mészalkáli kőzetek: a) a felszínen, b) eltemetve; 4 intermedier mészalkáli kőzetek: a) intrúziók, b) felszíni vulkanitok, c) eltemetett vulkanitok; 5 shoshonitok; 6 alkáli bazaltok; 7 ultraalkáli kőzetek, 8 trachitok

19 A Pannon-medence a miocén-pliocén kor táján: egy lehetséges modell a bazaltvulkanizmus mélyben lezajlott folyamataira Bal oldali ábra: 0 nyomáscsökkenéses részleges olvadás az asztenoszférában; 1 átalakulatlan (protogranuláris kőzetszövetű) spinell-peridotit; 2 deformáció a szilárd földköpeny felemelkedése következtében; 3 harzburgit, dunit ( kimerült földköpeny-zónák); 4 illókban gazdag magmás telérek a litoszféra alján; 5 földköpeny-metaszomatózis a szubdukciós eredetű, illókban gazdag oldatok hatására (amfibol- és/vagy flogopitásványok képződése); 6 korábban (néhány száz millió éve) kialakult piroxenittelérek; 7 kéreg-köpeny határon kikristályosodó olvadékok (piroxenit kőzettestek); 8 kálium-gazdag magmatizmus (Balatonmária); 9 a Pásztori vulkán (Kisalföld) kitörése. Jobb oldali ábra: 1 magas hőmérsékletű földköpenyáram (köpenycsóva széle); 2 részleges olvadás az asztenoszférában: bazaltos magma keletkezése; 3 asztenoszféra-eredetű magma keveredése a metaszomatizált litoszféra anyagából származó olvadékkal; 4 illókban gazdag, metaszomatizált litoszféra-anyag részleges olvadása: kálium-gazdag magma keletkezése

20 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

21 Magyarország nagytájai

23 Alföld

24 Alföld Legnagyobb ( km 2 ) tájunk Katlan süllyedék, amely feltöltődött A jelenlegi felszín alatt hajdan hegyvidék volt, ezek ma már több 100 m (Duna-Tisza köze), illetve 6 km (Makó környéke) vannak Főleg fiatal (harmadkori kőzetek) (lösz és homokterületek) Legmagasabb pontja: Pusztahegy (277 m), nyírségi Koportyok (186 m) Legalacsonyabb: Gyálarét (Szeged) (79 m)

25 A hordalékkúpok épülésének iránya az Alföldön 1 alsó-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 2 középső-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 3 7 hordalékkúpok 3 a felső pleisztocénig, 4 a würm elejéig, 5 a würm közepéig, 6 a felső-plenigaciális elejéig, 7 a későglaciálisig épült hordalékkúp

26 Az Alföld tömbszelvénye

27 Alföld Dunamenti-síkság Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai síkvidék Mezőföld Drávamenti-síkság Felső-Tiszavidék Közép-Tiszavidék Alsó-Tiszavidék Észak-alföldi-hordalékkúp síkság Nyírség Hajdúság Berettyó-Kőrösvidék Kőrös-Maros köze

28 Dunamenti-síkság (1.1)

29 Dunamenti-síkság Duna-mentén észak-déli irányban Pesti-síkság: teraszos Duna-hordalékkúp Csepel-Mohácsi-síkság: Duna hordalékkúp maradványai, ártéri terület Solti-sík: eróziós szigethegyek (Duna nem pusztította el), Solti-halom (127 m), Tétel-halom (113 m), Kalocsa-Sárköz ártéri szint, holtágak (pl. Szelidi-tó), Tolna-Sárköz vidék - ártéri terület (pl. Gemenc), morotvák Mohácsi-teraszos sík - jobb part, árvízmentes síkság Mohácsi-sziget - bal part, árvízmentes síkság

30 Duna-Tisza közi síkvidék (Kiskunság) (1.2)

31 Duna-Tisza közi síkvidék (Kiskunság) 50 méterrel magasabb a Tisza és a Duna árterénél Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa futóhomok formák (szélbarázdák, garmadák, buckák) (mozgó buckák: Fülöpháza, Bugac) buckák között szikes laposok meszes homok, dél-kelet felé finomodik löszös üledékek is

32 Bácskai síkvidék (1.3)

33 Kiskunságtól délre Bácskai síkvidék 6-8 m vastag lösztakaró: Bácskai-löszös síkság Illancs - homokbuckás hátság (futóhomok is) - legmagasabb pont Ólomhegy (174 m) Löszös homok - homokos lösz - lösz

34 Mezőföld (1.4)

35 Mezőföld Lösz fennsík, lösztábla m vastag lösztakaró (Duna-mentén) igen termékeny löszfal omlások déli részén jelentős homokterületek

36 Drávamenti-síkság (1.5)

37 Drávamenti-síkság Fiatal tektonikus süllyedék árterek, árvíz mentes teraszok (gyakran lösszel) Ormánság - deflációs homokformák

38 Felső-Tiszavidék (1.6)

39 Felső-Tiszavidék Tisza, Kraszna, Szamos folyami üledékei, elsősorban agyagos üledékek Szatmári-sík Ecsedi-láp - tőzeg Beregi-sík két vulkáni kúp: Tipet (179 m), Tarpai-)(Nagyhegy) (164 m) Bodrogköz Rétköz

40 Közép-Tiszavidék (1.7)

41 Közép-Tiszavidék Legtökéletesebb síkság Kistájai: Taktaköz - XIX. századig folyó ártere volt Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki ártér Jászság - holocén kori peremvidék Nagykunság - homok és alföldi infúziós lösz Tiszazug (Tisza és Hármas-Körös között) Hortobágy - Európa legnagyobb szikes területe

42 Alsó-Tiszavidék (1.8)

43 Alsó-Tiszavidék Tisza két partján elterülő árterület korábban gyakori elöntés kiszélesedő déli részén Maros is szerepet játszott a táj kilakításában

44 Észak-alföldi-hordalékkúp síkság (1.9)

45 Észak-alföldi-hordalékkúp síkság Észak-magyarországi középhegység és a Tisza árterülete között Átmeneti táj Kialakításában: a Tápió, a Galga, a Zagyva, a Gyöngyös, a Tarna, a Laskó, az Eger és számos kisebb patak, valamint a Sajó és a Hernád hordalékkúpja játszott szerepet

46 Nyírség (1.10)

47 Nyírség Hatalmas hordalékkúp Homokterület Északi részén eróziós folyóvölgyek, szélbarázdák, garmadák, köztük szikes tavak Déli részén homokmezők, legmagasabb pontja: Koportyok (186 m) - parabolabucka teteje Észak-nyugati részén: löszös üledékek, peremvidékén is lösztakaró

48 Hajdúság (1.11)

49 Hajdúság Löszös-táblás síkság Keleti része: Hajdúhát magasabb Nyugaton és délen: Dél-Hajdúság - majdnem tökéletes síkság Néhány kisebb bucka Kunhalmok (5-10 m magas, m átmérőjű, emberi alkotások)

50 Berettyó-Kőrösvidék (1.12)

51 Berettyó-Kőrösvidék Sekély medenceterület a Berettyó és a Kőrösök mentén Nagy része tökéletes síkság Kistájai: Nagy- és Kis-Sárrét Bihari-síkság (Kiskalota) Kettős-Kőrös Körösmenti-sík

52 Kőrös-Maros köze (1.13)

53 Kőrös-Maros köze Tisza, Kőrös, Maros által közrefogott hordalékkúp Legnagyobb része: Békés-Csanádi-hát (infúziós lösz - mezőségi talajok Legmagasabb térszintben: vékony homok területek, mélyebb részekben: szikes talajok

55 Kisalföld km 2 -nyi táj Kialakulása - idősebb rögök süllyedése (miocénben), pannon tenger üledékei ( m vtg.), erre m folyami üledék (Duna, Rába, Répce, Marcal)

56 A folyóvízi eredetű rétegek vastagsága a Kisalföldön m-ben

57 Földtani szelvény a Pándorfalvi (Parndorfi)- fennsík és a Bana-Bábolna környéki teraszszigetek között 1 pannóniai rétegek; 2 felső-pliocén rétegek; 3 idősebb hordalékkúp-kavics; 4 főként homokos, kavicsos folyóvízi üledék; IIa VI Duna-teraszok

58 A kisalföldi Duna idősebb és fiatalabb hordalékkúpjának vázlata 1 A Duna idősebb hordalékkúp-teraszának (HkT) megmaradt foszlányai; 2 a pleisztocén eleji hordalékkúp feltételezhető kiterjedése; 3 a Duna mindel jégkorszak végéig képződő hordalékkúpjának (Hk) felületi kiterjedése; 4 a mindel-riss jégkorszakköztől a jelenkorig képződő fiatalabb hordalékkúp határa; 5 a Rába, Répce, Marcal fiatalabb hordalékkúpja; 6 peremhegységek; 7 a IIa, IIb és III. számú terasz határa Győr és Komárom között

59 A talajvíztükör sokévi magasságának átlaga a Kisalföldön az áramlási főirányokkal 1 a talajvíztükör átlagos tengerszint feletti magassága (m); 2 áramlási főirányok; 3 a Duna közvetlen hatása alatt álló terület; 4 a csapadék hatása nem mutatkozik meg egyértelműen; 5 a helyszínen lehullott csapadék a mértékadó

60 Kisalföld Részei: Győri-medence (2.1) Marcal-medence (2.2) Komárom-Esztergomi-síkság (2.3)

61 Győri-medence Süllyedő és feltöltődő tökéletes síkság Szigetköz, Öreg-Duna és a Mosoni-Duna közti alacsony árterület Mosoni-sík - löszös üledék, gorondok: m átmérőjű lapos homok- és kavicshalmok Hanság - lápterület, lecsapolták Fertő tó - lassan feltöltődik Rábaköz - Rába, Marcal, Répce közös hordalékkúpja, iszapos lösz, löszös homok

62 Letarolt síkság Marcal-medence Ős-Duna kavicstakaróját az Ős-Rába és a Marcal és a szél pusztította le Tanú hegyek (Somló m, Ság-hegy 291 m) és a tufahalmok (Kis-Somlyó) megmaradtak

63 A Sághegy vulkanizmusának története Az első kitörések (1) rendkívül robbanásosak voltak, mert külső eredetű víz juthatott a kürtőbe. A kitörési felhőből lerakódott hullott piroklaszt- és alapi torlóár-üledékek ún. tufagyűrűt hoztak létre. Később (2) a tufagyűrű belsejében csendesebb, Stromboli-típusú kitörések zajlottak, amelyek helyenként önálló salakkúpokat építettek fel. Ezt követően (3) hasadékok mentén fröccskúpokat felhalmozó lávaszökőkutak működtek. A fröccskúpok oldalán másodlagos, gyökértelen lávafolyások indultak útnak. A vulkanizmus befejező szakaszában (4) csendes lávaöntés töltötte ki a tufagyűrű belsejét

64 Komárom-Esztergomi-síkság Duna- Dunántúli-középhegység között Idősebb teraszok (Duna) A teraszokat a patakok (Cuha-patak, Bakony-ér, Concó, Által-ér) teraszszigetekre szabdalták

66 Nyugat-magyarországi-peremvidék

67 Nyugat-magyarországiperemvidék Alacsony középhegységek, dombságok és síksági jellegű kavicstakarók Középtájai Alpokalja Sopron-Vasi-síkság Kemeneshát Zalai-dombvidék Alpokalja

68 Alpokalja Soproni-hegység - Keleti-Apok kristályos övének nyúlványa, prekambriumi és óidei kristályos kőzetekből, rönghegység Soproni-medence - miocén üledékek (lajta mészkő) Fertőmelléki-dombsor (Balfi-tönk) Kőszegi-hegység - Keleti-Alpok nyúlványa, variszkuszi szerkezetű lepusztult röghegység (Írottkő - 883), Vas-hegy Felső-Őrség és Vasi-hegyhát - kavicstakaróval fedett dombvidék

69 Az Alpokalja medencefelőli peremén a hegységből lesiető folyók kavicstakarókkal fedték be a 2 millió évesnél idősebb felszínt, majd mély völgyekkel felszabdalták. Ennek eredményeként alakult ki a mai, változatos morfológiájú felszín

70 Sopron-Vasi-síkság Vetődésekkel, folyóvölgyekkel szabdalt, m magas kavicstakarós, síkság Kistájai Ikva-sík Répce-sík Gyöngyös-sík Rábai teraszos sík Rába-völgy

71 Kemeneshát Kavicstakarós dombvidék Kavicstakaró alatt pannon homok- és agyagüledék

72 Zalai-dombvidék Nyugat-Zalai-dombság (Felső-Zala-völgy és Kerkavidék) - hullámos terület Közép-Zalai-dombság (Göcsej) - völgyekkel tagolt dombvidék Lenti-medence - újpleisztocén süllyedék (Kerka, Cserta, Váliczka, Zala közti terület) Kelet-Zalai-dombság - észak-déli irányú völgyek (Válicka-völgy, Principális-völgy, Alsó-Zala-völgy), közöttük dombhátak (pl. Zalaapáti-, Zalavári-hát) Muravölgyi-sík, Mura folyó szerkezeti árkának síkja

74 Dunántúli-dombság

75 Dunántúli-dombság Főleg dombvidék, de síkságok s középhegységek is Medencealjzatában: óidei és középidei hegységek rögei Felső krétában kiemelkedett, lepusztult utána (pliocén elején) feldarabolódott, legnagyobb része lesüllyedt, a medencét több ezer réteg vastag pannon üledék töltötte fel Pleisztocénban a terület megemelkedett Jégkorszakban jelentős homok és lösztakaró alakult ki Folyóvízi erózió Bidló is A.: jelentős Kárpát-medence munkát természetföldrajza végzett

76 Dunántúli-dombság Balaton-medence Külső-Somogy Belső-Somogy Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék

77 A Dunántúli-dombság viszonylagos magasságkülönbség-térképe

78 A Dunántúli-dombság völgysűrűség-térképe

79 A Dunántúlidombság tájtípusai bmediterrán hatás alatt álló, zárt, magasra kiemelt dombsági tájtípus erdejű, erdőgazdasági, bányászati és id főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt; 3 mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdőés mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus; 4 kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus; 5 differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus; 6 szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus; 7 azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus

80 Balatonmedence Területe: Balaton mai medencéje, Kis-Balatonmedence, Nagyberek, Tapolcai-medence és a tó partszegélyi részei Tanúhegyek mutatják az eredeti térszínt

81 Balaton-medence Balaton északi része: Balatoni-Riviéra keskeny sávja Tihanyi-félsziget: bazalttufa takarós, gejzír kúpos része Somogyi parti sík, Szántódnál turzás háromszög

82 Külső-Somogy

83 Külső-Somogy Kapos völgye, Sió, Balaton medence és a Belső- Somogy közötti rész ÉNY-DK tektonikai völgyekkel tagolt dombvidék DNY-ÉK folyóvölgyek (Jaba, Kis- és Nagy- Koppány, Kapos) Völgyek között lösztakarós dombhátak (ezek tetőszintje 300 m is lehet

84 Belső-Somogy Drávától a Balaton-medencéig terjedő terület Ős-Duna hordalékkúpjából származó homokterületek Északi felének közepén (Marcali-hát) lösztakarós hát Délen: Közép-Dráva-völgy ártéri területe

85 Mecsek és Tolna-Baranyaidombvidék I.

86 Mecsek és Tolna-Baranyaidombvidék II. Négy kistáj csoportra osztható: Mecsekvidék (Mecsek-hegység és Baranyai- Hegyhát) Tolnai-dombság Baranyai-dombság Zselic

87 Mecsekvidék (Mecsek-hegység és Baranyai-Hegyhát) Mecsek (Zengő m) röghegység, prekmabriumi és óidei kőzetek, főleg középidei tengeri üledékek (jura és triász mészkő), pannon rétegek és lösz, jura feketekőszén, vulkáni kőzetek mai alakja felső pliocén, pleisztocén mozgások kiemelkedéssel együtt karsztosodás (karrmező, dolinák, víznyelők, barlangok (Abaliget), karsztforrások (pl. Tettye-forrás) Baranyai-Hegyhát Mecsek északi előterében elterülő dombvidék

88 Tolnai-dombság Erősen tagolt eróziós dombsági táj, m vastag lösztakaróval Völgység - Mecsekvidék északi előterében, pleisztocénben üledék képző medence, később feldarabolódott Tolnai-Hegyhát dombvidék a Sió és a Kapos között Szekszárdi-dombság - tipikus löszlepusztulási formák - legmagasabb csúcs Óriás-hegy, 300 m

89 Baranyai-dombság Pécsi-síkság - Mecsek déli lábánál fekvő negyidőszaki süllyedő medence Geresdi-dombság m magas - Mórágyi-rög - lepusztult variszkuszi hegység -- karbon kori gránit, felette lösz Villányi-hegység - középidei mészkő, lábainál vastag lösztakaró (Szársomlyó m), Siklósivárhegy, Beremendi-mészkőrög Dél-Baranyai-dombság (Hegyföld) - Mecsekvidék és a kistájak között

90 Zselic Kapos völgye, Mecsekvidék, a Belső-Somogy és a Dráva menti síkság közötti terület Területe az újpleisztocénban feldarabolódott és megemelkedett Vastag lösztakaró fedi - lösz pusztulása jelentős

92 Dunántúli-középhegység

93 A Bakonyvidék főbb morfogenetikai típusai földtörténete során. F=formáció

94 Dunántúli-középhegység Törésvonalakkal tagolt, tönkösödött röghegységekből álló nagytáj Keletkezése a kréta időszakban kezdődött, legjelentősebb kiemelkedése a pliocén végén, főleg a pleisztocénban volt Fő tömege: tengeri üledékek triász mészkő, dolomit, de óidei mészkő és dolomit is, permi vörös homokkő, miocénkori andezit, pliocén bazalt, harmadidőszaki mészkő-, homokkő- és agyarétegek, negyedidőszaki üledéke (lösz) Középtájai: Bakonyvidék, Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék

95 Perspektivikus vázlat a Tihany Vulkán működéséről A idősebb freatomagmás kitörés. B fiatalabb, stromboli típusú magmás robbanásos kitörések

96 Bakonyvidék Mészkőplatók (Vezprémi-fennsík, Tési-fennsík), medencék (Káli-, Zirci-medence), árkok és völgyek (Cuha-, Gaja-, Gerence-, Séd-völgye) teszik változatossá Jelentős karsztosodás, gyakoriak a barlangok, karsztforrások Kistáj csoportjai: Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony, Észak-Bakony, Bakonyalja

97 Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony Kistáj csoportjai: Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony, Észak-Bakony, Bakonyalja

98 Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony Balaton-felvidék : nyugaton bazalt tanúhegyek (Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Cssobánc), alatta kőfolyásokkal tarkított felszín: Káli-medence ( kőtengerek ) Déli-Bakony - Veszprém-devecseri törésvonaltól délre - főleg dolomit (Kab-hegy, 601, Agártető,511 m)

99 Észak-Bakony, Bakonyalja Észak-Bakony karsztosodott mészkőfennsík, vastag kavicstakaróval, patakok mély szurdok völgyeket vájtak (Cuha-patak völgye), északnyugati lábánál bő vizű karsztforrások, legmagasabb pontja: Kőris-hegy (704 m), kisebb medencék: pl. Zirci-medence Bakonyalja (Pannonhalmi-dombság, Sokoró - lösztakaró)- a Bakonyt köti össze a Kisalfölddel

100 Vértes-Velencei-hegyvidék Határai: Móri-árok, Tata-Váli-árok, Mezőföld

101 Vértes-Velencei-hegyvidék Kistájcsoportjai: Vértesalji dombság Vértes-hegység - mészkő és dolomit, röghegység (Körtvélyes, 480 m, Csókakő, 479 m), feldarabolódott tönkfelszín, Gánti-medence, eocén kőszéntelepek Velencei-hegység és környéke: Zámolyimedence, Velencei-hegység - variszkuszi gránit tömb, lejtőin lösz

102 Dunazug-hegyvidék Fiatal törésvonalakkal és medencékkel tagot táj Gerecsevidék - Gerecse -karsztos mészkőhegység, kismedencék (Gerecse-tető 634 m) Bicske-Zsámbéki-medence (Etyeki-dombság - eróziós-deflációs dombvidék, Zsámbéki-medence - lösszel borított pleisztocén süllyedék) Budai-hegység Pilis

104 Északi-magyarországi középhegység

105 Északi-magyarországi középhegység Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhátvidék Mátravidék Bükkvidék Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék Tokaj-Zempléni-hegyvidék

106 Visegrádi-hegység Dunazug-hegység

107 Börzsöny Átlagos magassága: m Alacsony környezetből emelkedik ki (Duna) Fő tömege vulkáni kőzetek Keletkezése: Miocén (12-25 millió éve) 15 millió éve ősvulkán ( ezer évig) Mai alak ennek nyomás alakult ki, rétegvulkán

108 Kőzet főleg andezit Börzsöny Vulkán mérete: átmérő km, külső km Ősvulkán alatt: ősi kristályos palák, felettük 250 millió éves (perm) üledékek, délebbre triász ( millió év) üledékek - ezek mélybe süllyedtek Oligocén (25-37 millió év): tenger (miocén elején is Kitörések után a szegélyeket elöntötte a tenger - Déli-Börzsöny medencéiben - lajta mészkő, illetve ősmaradvány tartalmú agyagrétegek

109 Cserhátvidék Alacsony, középhegységi-dombsági ták

110 Mátravidék

111 Mátravidék Fő tömege egy nagy vulkán, amely 19 millió éve kezdődött és 14 millió éve ért véget Alul riolittufa, kárpáti andezit, riolittufa Eocén (37-65 millió év): Recsk környékén andezit, mellette: numuliteszes mészkő, homokkő, konglomerátum Oligocén Bidló A.: Kárpát-medence (25 természetföldrajza - 37 millió év): Mátra északi részén - kiscelli agyag

112 Mátra Első kitörések millió éve, riolittufa, erre m vastag andezit (alsó réteg), 17 millió éve középső riolittufa réteg ( m vastag), vulkánizmus után - üledékek, diatóma Miocén vége - 12 millió éve, riolit, riolittufa Vulkáni utóműkődés - kovasavas feltörések, csevicék Gyöngyösoroszi - ólom- és cinkérctellérek Pannon: mátra déli előterében, jelentős vastagságú üledékek, lignittelepek, (Visonta) Pleisztocén - kőtengerek, törmelékkúpok, kavicsteraszok

113 Bükkvidék

114 Bükkvidék Legfontosabb kőzetei: mészkő, dolomit, agyagpala, kavics, homok, agyag Felső karbon ( millió év) - üledékek (gyorsan süllyedő tengeri aljzat) Perm ( millió év) - üledékképződés megszakad, világosszürke homokkő, tarka pala, dolomit, később: sötétszürke, fekete (nagy szervesanyag tartalmú) dolomitos mészkő

115 Bükk Triász ( millió év) - 3,5 km vastag tengeri üledék, triász elején: oolitos mészkő, közepén: fehér mészkő, dolomit, agyagpala, homokköves rétegek, közöttük: riolit, kvarcporfir, diabáz, diabáztufa, mészkőben helyenként: kovapala rétegek Triász rétegek oldalról nyomódnak - átbuknak, redősek lettek Triász óta - lepusztulás (mészkő ellenállóbb, agyagpala gyorsabban pusztul)

116 Bükk Jura ( millió év): nagy vas- és magnéziumtartalmú kőzetek (diabáz, gabbró. peridotit)(szarvas-kő) Triász kőzetek - jól karsztosodnak (mészkő) (nincs patak és forrás) Eocén (37-65 millió év) - hegység szélein üledékek, mészkő, kavics, homok, agyag

117 Bükk Oligocén (25-37 millió év) - tardi agyag, kiscelli agyag, homokkő Oligocén - miocén határán - riolittufa lerakodás - kaptárkövek Miocén vége (25-12 millió év) - újabb mészkőtelepek (nem jelentősek) Pleisztocén (2.5 millió év) - további kiemelkedés - lösz lerakodás (peremeken) - forrásvízi mészkő

118 Aggteleki-Rudabányaihegyvidék Triász ( millió év): legidősebb (alsó triász) - agyagpala, vöröses lila homokkő, mészkő Középső triász: mészkövek (helyenként dolomit), mészkő karsztosodott - barlangok - Baralda, Jósvafő (1 mm cseppkő év), Béke barlang Felső triász: self (süllyedés), mélyebb vízi üledékek, triász vége: márga, agyagpala Triász kőzetek ( millió év) - krétában emelkednek ki - karsztosodás Felszínen: felső pannon (2,5-12 millió év): kavics, homok, agyagrétegek

119 Rudabányai-hegység Aggteleki karszttól délkeletre, Bódva-völgy nyugati oldalán Felépítése Aggtelekhez hasonló Perm ( millió év): gipsztartalmú evaporitok, sótelepek m vastagok, anhidrit, agyagpala rétegek Rudabányai vasérc: alsó triász karbonátos kőzetek - kémiai átalakulás

120 Cserehát Bódva és Hernád közötti dombvidék Devon ( millió év): mészkő Karbon ( millió év): kristályos mészkövek, homokos, agyagos palás rétegek Miocén (12-25 millió év): kavics, homok (ritkán) Pannon (2,5-12 millió év): kavics, homok, agyag (gyakoribb), kisebb lignittelepek is, Esztramos - kőfejtő (barlangok)

121 Tokaj-Zempléni-hegyvidék Eperjes - Tokaji hegylánc (Hernád völgye - országhatár) Legrégebbi rögök (ókornál idősebbek (580 millió év): szericites kvarcitpala - turmalinnal, muszkovittal) Karbon ( millió év): homokkő, kavics Miocén - vulkánok (legidősebb millió éve), andezit (északnyugat- délkeleti törések mentén)

122 Zemplén Fiatalabb részek - riolit (perlit - Pálháza, Telkibánya) Miocén végén - meleg szubtrópusi éghajlat - lepusztulás Pannon - folytatódik a vulkáni tevékenység - kaolin, bentonit, hidrokvarcit Tokaji Nagy-hegy (Kopasz-hegy) - andezit láva (kb. 10 millió éves), ezen lösz - szőlő termesztés