Bidló A.: Kárpát-medence természetföldrajza

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bidló A.: Kárpát-medence természetföldrajza"

Átírás

1 A Kárpát-medence természeti földrajza

2 Európa tektonikai térképe Prekambriumi (Ős-) Európa: 1 fedetlen őspajzs, 2 fedett őspajzs, platform. Kaledóniai (Ó-) Európa: 3 kora kaledóniai, metamorf képződmények; 4 késő kaledóniai, nem metamorf képződmények, 5 epikaledóniai medencék. Variszkuszi (Középső-) Európa: 6 variszkuszi metamorf képződmények (belső öv); 7 variszkuszi nem metamorf képződmények (külső öv); 8 epivariszkuszi medencék. Alpi (Új-) Európa: 9 alpi metamorf képződmények, ofiolitos övek; 10 alpi nem metamorf, egykori kontinens-peremi és flis-képződmények; 11 belső kontinentális láncok, 12 molassz árkok és medencék. 13 Kontinentális talapzat (self). 14 Óceáni kérgű aljzat. 15 Recens és harmadnegyedidőszaki vulkáni kőzetek

3 Prekambriumi (Ős-) Európa (paleozoikum előtti területek): 1 fedetlen őspajzs 2 fedett őspajzs, platform Ősi-Európa a déli féltekén jött létre, Prekambrium ( millió év) alatti hegységképződések Ma már ez a rész lepusztult, síkság Egy része (kelete) üledékkel fedett Mai alakja a jégkorszakok után alakult ki

4 Kaledóniai (Ó-) Európa: 3 kora kaledóniai, metamorf képződmények; 4 késő kaledóniai, nem metamorf képződmények, 5 epikaledóniai medencék. Paleozoikum (ókor) ( millió éve) Kaledóniai hegységképződés (Óceán két partján) Európa leghosszabb hegysége Skandináv félsziget gleccserek Brit-szigetek jég lepusztította

5 Variszkuszi (Középső-) Európa: 6 variszkuszi metamorf képződmények (belső öv); 7 variszkuszi nem metamorf képződmények (külső öv); 8 epivariszkuszi medencék Variszkuszi hegységképződés: Urál, Appalache-hegység, Középső-Európa Óceáni medence felgyűrődéséhez kötik Kettős hegységövet alkotnak: északi Írországtól Szudéta vidékig, Déli: Ibériai félszigeten ezek magasabban

6 Alpi (Új-) Európa: 9 alpi metamorf képződmények, ofiolitos övek; 10 alpi nem metamorf, egykori kontinens-peremi és flisképződmények; 11 belső kontinentális láncok, 12 molassz árkok és medencék 13 Kontinentális talapzat (self) 14 Óceáni kérgű aljzat 15 Recens és harmadnegyedidőszaki vulkáni kőzetek Tethys-óceán bezáródásának az eredménye (Krétában millió éve) Afrika északra nyomult Két része: északi öv - egykori Európa pereme, déli öv - Afrika pereme További tagolás: belső zóna Tethys üledékgyűjtőjéből, külső zóna kontinensiperemekből

7

8 Kárpát-pannon térség lemeztektonikai értelmezése Hegykoszorú ( m magas) ölel körül egy medence-együttest Alpok kettéválik Dinaridákban és Kárpátokban folytatódik Ezek szimmetrikusak Külső Kárpátok harmadidőszaki flistakarók Belső-Kárpátok mezozoikumi üledékek és kristályos aljzat maradékok építik fel Legbelül neogén vulkáni kőzetek

9 Neogénben (új-harmadkor) (24 1,7 millió éve): Kárpát-medence megnyúlik kisebb medencék alakultak ki Neogén végén egyetlen nagy medence aljzata elvékonyodott kontinestális litoszféra (kőzetburok)

10 Kárpát-medencében: alacsony középhegységek (pl. Dunántúli- és az Erdélyi-középhegység) Négy almedence: Grazi-medence, Kisalföld, Nagyalföld, Erdélyi-medence, Két süllyedék: Bécsi-medence, Kelet-Szlovákia medence

11 Belső szigethegységek kőzetei igen hasonlatosak az alpi kőzetekhez Két terület különül el (paleomágneses vizsgálatok alapján): - Dunántúli-középhegység, Bükk, Nyugat-Kárpátok (Alcapa-lemez) - Mecsek, Villány, Erdélyi-középhegység, Keleti- és Déli-Kárpátok (Tisza-Dácia lemez)

12

13 Az alpi-kárpáti régió faunáinak eloszlása az alsó-jurában A vízszintes vonalazás a mediterrán, a függőleges az európai (Neumyria) faunaprovincia lelőhelyeit takarja. A csillagok azokat a lelőhelyeket jelzik, ahol az európai jellegű faunaterületen mediterrán faunát találtak (Elő- Alpok, Persányi-hegység, Bidló Észak-Bulgária). A.: Kárpát-medence Ezek természetföldrajza a mediterrán területről leszakadt takarófoszlányok

14 Előtér (molassz); 2 Külső-kárpáti flistakarók; 3 az Alcapa-lemeztömb flistakarói; 4 Belső-Pennini- Hochstegen-, illetve Danubiai-egység (mindkettő az európai lemezről későn leszakadt és arra visszatorlódott egység); 5 Pennini-ablakok és Pienini-szirtöv (ez utóbbinak csak központi, de ábrázolhatatlanul vékony része tartozik Penninikumhoz); 6 Alsó-kelet-alpi- és Tatrida-egységek (+ függőleges sraffozás: Veporikum); 7 Középső-kelet-alpi- és Krizsna-egységek; 8 Felső-kelet-alpi- és Choč- (Hronikum-sorozat), Szilicei- és Strázsó-takarók, Felső-Kodru-Bihária-takarók, valamint Persányitakarófoszlány; 9 A Dácia-tömb flistakarói (Fekete-flis, Csalhó, Konvolut, Audia); 10 Mecseki-egység, Infrabukovinai-, valamint Géta-takarók; 11 Villány-Bihari-takarók, Szubbukovinai-, valamint Szupragétaés Fogarasi-takarók; 12 Alsó-Kodru-takarók és Bukovinai-takarók: 13 Mellétei-Szarvaskői-egység, Maros-övi ofiolitok, a Transzilvanidák ofiolitos része, a Vardar- és Ofiolit-öv dinári takarói; 14 Gömöri Paleozoikum; 15 Bükki parautochton, a Közép-magyarországi sáv bükki része és Belső-dinári egységek (pl.: Jadari tömb); 16 Dunántúli-középhegységi-egység, Déli-Alpok, Dinári-perem; 17 Külső-dinári platform; 18 Adria-egység; 19 Szolnoki Bidló A.: flis Kárpát-medence (felső-kréta paleogén); természetföldrajza 20 Felső-kréta banatitos magmatitok; 21 takaróhatár (fogazás a feltolt egységen); 22 oldalelmozdulás; 23 normálvető (szálkák a levetett egységen)

15 Az Északkeleti- (Ukrán-) Kárpátok vázlatos szelvénye Az Alcapa egységein sárgával a Transzkárpáti-(Kelet-szlovákiai-) medence neogén üledékkitöltését jelöltük

16 Tektonikai szállítási irányok a kárpátpannon térségben

17 Mezozoikumi magmás kőzetek felszíni előfordulásai Magyarország területén. ALCAPA (Alpok-Kárpátok-Pannon) és Tisza: a Pannon-medence két fő tektonikai egysége. 1 A Keleti-Bükk triász vulkáni kőzetei; 2 a Dunántúli-középhegység triász vulkáni kőzetei; 3 a Darnó-hegy, a Délnyugati- Bükk és a Bódva-völgy triász-jura magmás kőzetei; 4 a Kőszeg-Rohonci-hegység jura-kréta átalakult (metamorf), egykori magmás kőzetei; 5 a Mecsek kréta vulkáni kőzetei; 6 Északkelet-Dunántúl kréta lamprofírkőzetei

18 Kárpát-medence neogénpleisztocén vulkáni képződményei 1 belső-kárpáti és dinári egységek; 2 Külső-Kárpátok; 3 szilícium-dioxidban gazdag ( savanyú ) mészalkáli kőzetek: a) a felszínen, b) eltemetve; 4 intermedier mészalkáli kőzetek: a) intrúziók, b) felszíni vulkanitok, c) eltemetett vulkanitok; 5 shoshonitok; 6 alkáli bazaltok; 7 ultraalkáli kőzetek, 8 trachitok

19 A Pannon-medence a miocén-pliocén kor táján: egy lehetséges modell a bazaltvulkanizmus mélyben lezajlott folyamataira Bal oldali ábra: 0 nyomáscsökkenéses részleges olvadás az asztenoszférában; 1 átalakulatlan (protogranuláris kőzetszövetű) spinell-peridotit; 2 deformáció a szilárd földköpeny felemelkedése következtében; 3 harzburgit, dunit ( kimerült földköpeny-zónák); 4 illókban gazdag magmás telérek a litoszféra alján; 5 földköpeny-metaszomatózis a szubdukciós eredetű, illókban gazdag oldatok hatására (amfibol- és/vagy flogopitásványok képződése); 6 korábban (néhány száz millió éve) kialakult piroxenittelérek; 7 kéreg-köpeny határon kikristályosodó olvadékok (piroxenit kőzettestek); 8 kálium-gazdag magmatizmus (Balatonmária); 9 a Pásztori vulkán (Kisalföld) kitörése. Jobb oldali ábra: 1 magas hőmérsékletű földköpenyáram (köpenycsóva széle); 2 részleges olvadás az asztenoszférában: bazaltos magma keletkezése; 3 asztenoszféra-eredetű magma keveredése a metaszomatizált litoszféra anyagából származó olvadékkal; 4 illókban gazdag, metaszomatizált litoszféra-anyag részleges olvadása: kálium-gazdag magma keletkezése

20 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

21 Magyarország nagytájai

22 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

23 Alföld

24 Alföld Legnagyobb ( km 2 ) tájunk Katlan süllyedék, amely feltöltődött A jelenlegi felszín alatt hajdan hegyvidék volt, ezek ma már több 100 m (Duna-Tisza köze), illetve 6 km (Makó környéke) vannak Főleg fiatal (harmadkori kőzetek) (lösz és homokterületek) Legmagasabb pontja: Pusztahegy (277 m), nyírségi Koportyok (186 m) Legalacsonyabb: Gyálarét (Szeged) (79 m)

25 A hordalékkúpok épülésének iránya az Alföldön 1 alsó-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 2 középső-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 3 7 hordalékkúpok 3 a felső pleisztocénig, 4 a würm elejéig, 5 a würm közepéig, 6 a felső-plenigaciális elejéig, 7 a későglaciálisig épült hordalékkúp

26 Az Alföld tömbszelvénye

27 Alföld Dunamenti-síkság Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai síkvidék Mezőföld Drávamenti-síkság Felső-Tiszavidék Közép-Tiszavidék Alsó-Tiszavidék Észak-alföldi-hordalékkúp síkság Nyírség Hajdúság Berettyó-Kőrösvidék Kőrös-Maros köze

28 Dunamenti-síkság (1.1)

29 Dunamenti-síkság Duna-mentén észak-déli irányban Pesti-síkság: teraszos Duna-hordalékkúp Csepel-Mohácsi-síkság: Duna hordalékkúp maradványai, ártéri terület Solti-sík: eróziós szigethegyek (Duna nem pusztította el), Solti-halom (127 m), Tétel-halom (113 m), Kalocsa-Sárköz ártéri szint, holtágak (pl. Szelidi-tó), Tolna-Sárköz vidék - ártéri terület (pl. Gemenc), morotvák Mohácsi-teraszos sík - jobb part, árvízmentes síkság Mohácsi-sziget - bal part, árvízmentes síkság

30 Duna-Tisza közi síkvidék (Kiskunság) (1.2)

31 Duna-Tisza közi síkvidék (Kiskunság) 50 méterrel magasabb a Tisza és a Duna árterénél Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa futóhomok formák (szélbarázdák, garmadák, buckák) (mozgó buckák: Fülöpháza, Bugac) buckák között szikes laposok meszes homok, dél-kelet felé finomodik löszös üledékek is

32 Bácskai síkvidék (1.3)

33 Kiskunságtól délre Bácskai síkvidék 6-8 m vastag lösztakaró: Bácskai-löszös síkság Illancs - homokbuckás hátság (futóhomok is) - legmagasabb pont Ólomhegy (174 m) Löszös homok - homokos lösz - lösz

34 Mezőföld (1.4)

35 Mezőföld Lösz fennsík, lösztábla m vastag lösztakaró (Duna-mentén) igen termékeny löszfal omlások déli részén jelentős homokterületek

36 Drávamenti-síkság (1.5)

37 Drávamenti-síkság Fiatal tektonikus süllyedék árterek, árvíz mentes teraszok (gyakran lösszel) Ormánság - deflációs homokformák

38 Felső-Tiszavidék (1.6)

39 Felső-Tiszavidék Tisza, Kraszna, Szamos folyami üledékei, elsősorban agyagos üledékek Szatmári-sík Ecsedi-láp - tőzeg Beregi-sík két vulkáni kúp: Tipet (179 m), Tarpai-)(Nagyhegy) (164 m) Bodrogköz Rétköz

40 Közép-Tiszavidék (1.7)

41 Közép-Tiszavidék Legtökéletesebb síkság Kistájai: Taktaköz - XIX. századig folyó ártere volt Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki ártér Jászság - holocén kori peremvidék Nagykunság - homok és alföldi infúziós lösz Tiszazug (Tisza és Hármas-Körös között) Hortobágy - Európa legnagyobb szikes területe

42 Alsó-Tiszavidék (1.8)

43 Alsó-Tiszavidék Tisza két partján elterülő árterület korábban gyakori elöntés kiszélesedő déli részén Maros is szerepet játszott a táj kilakításában

44 Észak-alföldi-hordalékkúp síkság (1.9)

45 Észak-alföldi-hordalékkúp síkság Észak-magyarországi középhegység és a Tisza árterülete között Átmeneti táj Kialakításában: a Tápió, a Galga, a Zagyva, a Gyöngyös, a Tarna, a Laskó, az Eger és számos kisebb patak, valamint a Sajó és a Hernád hordalékkúpja játszott szerepet

46 Nyírség (1.10)

47 Nyírség Hatalmas hordalékkúp Homokterület Északi részén eróziós folyóvölgyek, szélbarázdák, garmadák, köztük szikes tavak Déli részén homokmezők, legmagasabb pontja: Koportyok (186 m) - parabolabucka teteje Észak-nyugati részén: löszös üledékek, peremvidékén is lösztakaró

48 Hajdúság (1.11)

49 Hajdúság Löszös-táblás síkság Keleti része: Hajdúhát magasabb Nyugaton és délen: Dél-Hajdúság - majdnem tökéletes síkság Néhány kisebb bucka Kunhalmok (5-10 m magas, m átmérőjű, emberi alkotások)

50 Berettyó-Kőrösvidék (1.12)

51 Berettyó-Kőrösvidék Sekély medenceterület a Berettyó és a Kőrösök mentén Nagy része tökéletes síkság Kistájai: Nagy- és Kis-Sárrét Bihari-síkság (Kiskalota) Kettős-Kőrös Körösmenti-sík

52 Kőrös-Maros köze (1.13)

53 Kőrös-Maros köze Tisza, Kőrös, Maros által közrefogott hordalékkúp Legnagyobb része: Békés-Csanádi-hát (infúziós lösz - mezőségi talajok Legmagasabb térszintben: vékony homok területek, mélyebb részekben: szikes talajok

54 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

55 Kisalföld km 2 -nyi táj Kialakulása - idősebb rögök süllyedése (miocénben), pannon tenger üledékei ( m vtg.), erre m folyami üledék (Duna, Rába, Répce, Marcal)

56 A folyóvízi eredetű rétegek vastagsága a Kisalföldön m-ben

57 Földtani szelvény a Pándorfalvi (Parndorfi)- fennsík és a Bana-Bábolna környéki teraszszigetek között 1 pannóniai rétegek; 2 felső-pliocén rétegek; 3 idősebb hordalékkúp-kavics; 4 főként homokos, kavicsos folyóvízi üledék; IIa VI Duna-teraszok

58 A kisalföldi Duna idősebb és fiatalabb hordalékkúpjának vázlata 1 A Duna idősebb hordalékkúp-teraszának (HkT) megmaradt foszlányai; 2 a pleisztocén eleji hordalékkúp feltételezhető kiterjedése; 3 a Duna mindel jégkorszak végéig képződő hordalékkúpjának (Hk) felületi kiterjedése; 4 a mindel-riss jégkorszakköztől a jelenkorig képződő fiatalabb hordalékkúp határa; 5 a Rába, Répce, Marcal fiatalabb hordalékkúpja; 6 peremhegységek; 7 a IIa, IIb és III. számú terasz határa Győr és Komárom között

59 A talajvíztükör sokévi magasságának átlaga a Kisalföldön az áramlási főirányokkal 1 a talajvíztükör átlagos tengerszint feletti magassága (m); 2 áramlási főirányok; 3 a Duna közvetlen hatása alatt álló terület; 4 a csapadék hatása nem mutatkozik meg egyértelműen; 5 a helyszínen lehullott csapadék a mértékadó

60 Kisalföld Részei: Győri-medence (2.1) Marcal-medence (2.2) Komárom-Esztergomi-síkság (2.3)

61 Győri-medence Süllyedő és feltöltődő tökéletes síkság Szigetköz, Öreg-Duna és a Mosoni-Duna közti alacsony árterület Mosoni-sík - löszös üledék, gorondok: m átmérőjű lapos homok- és kavicshalmok Hanság - lápterület, lecsapolták Fertő tó - lassan feltöltődik Rábaköz - Rába, Marcal, Répce közös hordalékkúpja, iszapos lösz, löszös homok

62 Letarolt síkság Marcal-medence Ős-Duna kavicstakaróját az Ős-Rába és a Marcal és a szél pusztította le Tanú hegyek (Somló m, Ság-hegy 291 m) és a tufahalmok (Kis-Somlyó) megmaradtak

63 A Sághegy vulkanizmusának története Az első kitörések (1) rendkívül robbanásosak voltak, mert külső eredetű víz juthatott a kürtőbe. A kitörési felhőből lerakódott hullott piroklaszt- és alapi torlóár-üledékek ún. tufagyűrűt hoztak létre. Később (2) a tufagyűrű belsejében csendesebb, Stromboli-típusú kitörések zajlottak, amelyek helyenként önálló salakkúpokat építettek fel. Ezt követően (3) hasadékok mentén fröccskúpokat felhalmozó lávaszökőkutak működtek. A fröccskúpok oldalán másodlagos, gyökértelen lávafolyások indultak útnak. A vulkanizmus befejező szakaszában (4) csendes lávaöntés töltötte ki a tufagyűrű belsejét

64 Komárom-Esztergomi-síkság Duna- Dunántúli-középhegység között Idősebb teraszok (Duna) A teraszokat a patakok (Cuha-patak, Bakony-ér, Concó, Által-ér) teraszszigetekre szabdalták

65 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

66 Nyugat-magyarországi-peremvidék

67 Nyugat-magyarországiperemvidék Alacsony középhegységek, dombságok és síksági jellegű kavicstakarók Középtájai Alpokalja Sopron-Vasi-síkság Kemeneshát Zalai-dombvidék Alpokalja

68 Alpokalja Soproni-hegység - Keleti-Apok kristályos övének nyúlványa, prekambriumi és óidei kristályos kőzetekből, rönghegység Soproni-medence - miocén üledékek (lajta mészkő) Fertőmelléki-dombsor (Balfi-tönk) Kőszegi-hegység - Keleti-Alpok nyúlványa, variszkuszi szerkezetű lepusztult röghegység (Írottkő - 883), Vas-hegy Felső-Őrség és Vasi-hegyhát - kavicstakaróval fedett dombvidék

69 Az Alpokalja medencefelőli peremén a hegységből lesiető folyók kavicstakarókkal fedték be a 2 millió évesnél idősebb felszínt, majd mély völgyekkel felszabdalták. Ennek eredményeként alakult ki a mai, változatos morfológiájú felszín

70 Sopron-Vasi-síkság Vetődésekkel, folyóvölgyekkel szabdalt, m magas kavicstakarós, síkság Kistájai Ikva-sík Répce-sík Gyöngyös-sík Rábai teraszos sík Rába-völgy

71 Kemeneshát Kavicstakarós dombvidék Kavicstakaró alatt pannon homok- és agyagüledék

72 Zalai-dombvidék Nyugat-Zalai-dombság (Felső-Zala-völgy és Kerkavidék) - hullámos terület Közép-Zalai-dombság (Göcsej) - völgyekkel tagolt dombvidék Lenti-medence - újpleisztocén süllyedék (Kerka, Cserta, Váliczka, Zala közti terület) Kelet-Zalai-dombság - észak-déli irányú völgyek (Válicka-völgy, Principális-völgy, Alsó-Zala-völgy), közöttük dombhátak (pl. Zalaapáti-, Zalavári-hát) Muravölgyi-sík, Mura folyó szerkezeti árkának síkja

73 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

74 Dunántúli-dombság

75 Dunántúli-dombság Főleg dombvidék, de síkságok s középhegységek is Medencealjzatában: óidei és középidei hegységek rögei Felső krétában kiemelkedett, lepusztult utána (pliocén elején) feldarabolódott, legnagyobb része lesüllyedt, a medencét több ezer réteg vastag pannon üledék töltötte fel Pleisztocénban a terület megemelkedett Jégkorszakban jelentős homok és lösztakaró alakult ki Folyóvízi erózió Bidló is A.: jelentős Kárpát-medence munkát természetföldrajza végzett

76 Dunántúli-dombság Balaton-medence Külső-Somogy Belső-Somogy Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék

77 A Dunántúli-dombság viszonylagos magasságkülönbség-térképe

78 A Dunántúli-dombság völgysűrűség-térképe

79 A Dunántúlidombság tájtípusai bmediterrán hatás alatt álló, zárt, magasra kiemelt dombsági tájtípus erdejű, erdőgazdasági, bányászati és id főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt; 3 mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdőés mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus; 4 kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus; 5 differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus; 6 szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus; 7 azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus

80 Balatonmedence Területe: Balaton mai medencéje, Kis-Balatonmedence, Nagyberek, Tapolcai-medence és a tó partszegélyi részei Tanúhegyek mutatják az eredeti térszínt

81 Balaton-medence Balaton északi része: Balatoni-Riviéra keskeny sávja Tihanyi-félsziget: bazalttufa takarós, gejzír kúpos része Somogyi parti sík, Szántódnál turzás háromszög

82 Külső-Somogy

83 Külső-Somogy Kapos völgye, Sió, Balaton medence és a Belső- Somogy közötti rész ÉNY-DK tektonikai völgyekkel tagolt dombvidék DNY-ÉK folyóvölgyek (Jaba, Kis- és Nagy- Koppány, Kapos) Völgyek között lösztakarós dombhátak (ezek tetőszintje 300 m is lehet

84 Belső-Somogy Drávától a Balaton-medencéig terjedő terület Ős-Duna hordalékkúpjából származó homokterületek Északi felének közepén (Marcali-hát) lösztakarós hát Délen: Közép-Dráva-völgy ártéri területe

85 Mecsek és Tolna-Baranyaidombvidék I.

86 Mecsek és Tolna-Baranyaidombvidék II. Négy kistáj csoportra osztható: Mecsekvidék (Mecsek-hegység és Baranyai- Hegyhát) Tolnai-dombság Baranyai-dombság Zselic

87 Mecsekvidék (Mecsek-hegység és Baranyai-Hegyhát) Mecsek (Zengő m) röghegység, prekmabriumi és óidei kőzetek, főleg középidei tengeri üledékek (jura és triász mészkő), pannon rétegek és lösz, jura feketekőszén, vulkáni kőzetek mai alakja felső pliocén, pleisztocén mozgások kiemelkedéssel együtt karsztosodás (karrmező, dolinák, víznyelők, barlangok (Abaliget), karsztforrások (pl. Tettye-forrás) Baranyai-Hegyhát Mecsek északi előterében elterülő dombvidék

88 Tolnai-dombság Erősen tagolt eróziós dombsági táj, m vastag lösztakaróval Völgység - Mecsekvidék északi előterében, pleisztocénben üledék képző medence, később feldarabolódott Tolnai-Hegyhát dombvidék a Sió és a Kapos között Szekszárdi-dombság - tipikus löszlepusztulási formák - legmagasabb csúcs Óriás-hegy, 300 m

89 Baranyai-dombság Pécsi-síkság - Mecsek déli lábánál fekvő negyidőszaki süllyedő medence Geresdi-dombság m magas - Mórágyi-rög - lepusztult variszkuszi hegység -- karbon kori gránit, felette lösz Villányi-hegység - középidei mészkő, lábainál vastag lösztakaró (Szársomlyó m), Siklósivárhegy, Beremendi-mészkőrög Dél-Baranyai-dombság (Hegyföld) - Mecsekvidék és a kistájak között

90 Zselic Kapos völgye, Mecsekvidék, a Belső-Somogy és a Dráva menti síkság közötti terület Területe az újpleisztocénban feldarabolódott és megemelkedett Vastag lösztakaró fedi - lösz pusztulása jelentős

91 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

92 Dunántúli-középhegység

93 A Bakonyvidék főbb morfogenetikai típusai földtörténete során. F=formáció

94 Dunántúli-középhegység Törésvonalakkal tagolt, tönkösödött röghegységekből álló nagytáj Keletkezése a kréta időszakban kezdődött, legjelentősebb kiemelkedése a pliocén végén, főleg a pleisztocénban volt Fő tömege: tengeri üledékek triász mészkő, dolomit, de óidei mészkő és dolomit is, permi vörös homokkő, miocénkori andezit, pliocén bazalt, harmadidőszaki mészkő-, homokkő- és agyarétegek, negyedidőszaki üledéke (lösz) Középtájai: Bakonyvidék, Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék

95 Perspektivikus vázlat a Tihany Vulkán működéséről A idősebb freatomagmás kitörés. B fiatalabb, stromboli típusú magmás robbanásos kitörések

96 Bakonyvidék Mészkőplatók (Vezprémi-fennsík, Tési-fennsík), medencék (Káli-, Zirci-medence), árkok és völgyek (Cuha-, Gaja-, Gerence-, Séd-völgye) teszik változatossá Jelentős karsztosodás, gyakoriak a barlangok, karsztforrások Kistáj csoportjai: Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony, Észak-Bakony, Bakonyalja

97 Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony Kistáj csoportjai: Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony, Észak-Bakony, Bakonyalja

98 Keszthelyi-hegység, Balatonfelvidék, Déli-Bakony Balaton-felvidék : nyugaton bazalt tanúhegyek (Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Cssobánc), alatta kőfolyásokkal tarkított felszín: Káli-medence ( kőtengerek ) Déli-Bakony - Veszprém-devecseri törésvonaltól délre - főleg dolomit (Kab-hegy, 601, Agártető,511 m)

99 Észak-Bakony, Bakonyalja Észak-Bakony karsztosodott mészkőfennsík, vastag kavicstakaróval, patakok mély szurdok völgyeket vájtak (Cuha-patak völgye), északnyugati lábánál bő vizű karsztforrások, legmagasabb pontja: Kőris-hegy (704 m), kisebb medencék: pl. Zirci-medence Bakonyalja (Pannonhalmi-dombság, Sokoró - lösztakaró)- a Bakonyt köti össze a Kisalfölddel

100 Vértes-Velencei-hegyvidék Határai: Móri-árok, Tata-Váli-árok, Mezőföld

101 Vértes-Velencei-hegyvidék Kistájcsoportjai: Vértesalji dombság Vértes-hegység - mészkő és dolomit, röghegység (Körtvélyes, 480 m, Csókakő, 479 m), feldarabolódott tönkfelszín, Gánti-medence, eocén kőszéntelepek Velencei-hegység és környéke: Zámolyimedence, Velencei-hegység - variszkuszi gránit tömb, lejtőin lösz

102 Dunazug-hegyvidék Fiatal törésvonalakkal és medencékkel tagot táj Gerecsevidék - Gerecse -karsztos mészkőhegység, kismedencék (Gerecse-tető 634 m) Bicske-Zsámbéki-medence (Etyeki-dombság - eróziós-deflációs dombvidék, Zsámbéki-medence - lösszel borított pleisztocén süllyedék) Budai-hegység Pilis

103 Magyarország nagytájai Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi-peremvidék Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Észak-magyarországi középhegység

104 Északi-magyarországi középhegység

105 Északi-magyarországi középhegység Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhátvidék Mátravidék Bükkvidék Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék Tokaj-Zempléni-hegyvidék

106 Visegrádi-hegység Dunazug-hegység

107 Börzsöny Átlagos magassága: m Alacsony környezetből emelkedik ki (Duna) Fő tömege vulkáni kőzetek Keletkezése: Miocén (12-25 millió éve) 15 millió éve ősvulkán ( ezer évig) Mai alak ennek nyomás alakult ki, rétegvulkán

108 Kőzet főleg andezit Börzsöny Vulkán mérete: átmérő km, külső km Ősvulkán alatt: ősi kristályos palák, felettük 250 millió éves (perm) üledékek, délebbre triász ( millió év) üledékek - ezek mélybe süllyedtek Oligocén (25-37 millió év): tenger (miocén elején is Kitörések után a szegélyeket elöntötte a tenger - Déli-Börzsöny medencéiben - lajta mészkő, illetve ősmaradvány tartalmú agyagrétegek

109 Cserhátvidék Alacsony, középhegységi-dombsági ták

110 Mátravidék

111 Mátravidék Fő tömege egy nagy vulkán, amely 19 millió éve kezdődött és 14 millió éve ért véget Alul riolittufa, kárpáti andezit, riolittufa Eocén (37-65 millió év): Recsk környékén andezit, mellette: numuliteszes mészkő, homokkő, konglomerátum Oligocén Bidló A.: Kárpát-medence (25 természetföldrajza - 37 millió év): Mátra északi részén - kiscelli agyag

112 Mátra Első kitörések millió éve, riolittufa, erre m vastag andezit (alsó réteg), 17 millió éve középső riolittufa réteg ( m vastag), vulkánizmus után - üledékek, diatóma Miocén vége - 12 millió éve, riolit, riolittufa Vulkáni utóműkődés - kovasavas feltörések, csevicék Gyöngyösoroszi - ólom- és cinkérctellérek Pannon: mátra déli előterében, jelentős vastagságú üledékek, lignittelepek, (Visonta) Pleisztocén - kőtengerek, törmelékkúpok, kavicsteraszok

113 Bükkvidék

114 Bükkvidék Legfontosabb kőzetei: mészkő, dolomit, agyagpala, kavics, homok, agyag Felső karbon ( millió év) - üledékek (gyorsan süllyedő tengeri aljzat) Perm ( millió év) - üledékképződés megszakad, világosszürke homokkő, tarka pala, dolomit, később: sötétszürke, fekete (nagy szervesanyag tartalmú) dolomitos mészkő

115 Bükk Triász ( millió év) - 3,5 km vastag tengeri üledék, triász elején: oolitos mészkő, közepén: fehér mészkő, dolomit, agyagpala, homokköves rétegek, közöttük: riolit, kvarcporfir, diabáz, diabáztufa, mészkőben helyenként: kovapala rétegek Triász rétegek oldalról nyomódnak - átbuknak, redősek lettek Triász óta - lepusztulás (mészkő ellenállóbb, agyagpala gyorsabban pusztul)

116 Bükk Jura ( millió év): nagy vas- és magnéziumtartalmú kőzetek (diabáz, gabbró. peridotit)(szarvas-kő) Triász kőzetek - jól karsztosodnak (mészkő) (nincs patak és forrás) Eocén (37-65 millió év) - hegység szélein üledékek, mészkő, kavics, homok, agyag

117 Bükk Oligocén (25-37 millió év) - tardi agyag, kiscelli agyag, homokkő Oligocén - miocén határán - riolittufa lerakodás - kaptárkövek Miocén vége (25-12 millió év) - újabb mészkőtelepek (nem jelentősek) Pleisztocén (2.5 millió év) - további kiemelkedés - lösz lerakodás (peremeken) - forrásvízi mészkő

118 Aggteleki-Rudabányaihegyvidék Triász ( millió év): legidősebb (alsó triász) - agyagpala, vöröses lila homokkő, mészkő Középső triász: mészkövek (helyenként dolomit), mészkő karsztosodott - barlangok - Baralda, Jósvafő (1 mm cseppkő év), Béke barlang Felső triász: self (süllyedés), mélyebb vízi üledékek, triász vége: márga, agyagpala Triász kőzetek ( millió év) - krétában emelkednek ki - karsztosodás Felszínen: felső pannon (2,5-12 millió év): kavics, homok, agyagrétegek

119 Rudabányai-hegység Aggteleki karszttól délkeletre, Bódva-völgy nyugati oldalán Felépítése Aggtelekhez hasonló Perm ( millió év): gipsztartalmú evaporitok, sótelepek m vastagok, anhidrit, agyagpala rétegek Rudabányai vasérc: alsó triász karbonátos kőzetek - kémiai átalakulás

120 Cserehát Bódva és Hernád közötti dombvidék Devon ( millió év): mészkő Karbon ( millió év): kristályos mészkövek, homokos, agyagos palás rétegek Miocén (12-25 millió év): kavics, homok (ritkán) Pannon (2,5-12 millió év): kavics, homok, agyag (gyakoribb), kisebb lignittelepek is, Esztramos - kőfejtő (barlangok)

121 Tokaj-Zempléni-hegyvidék Eperjes - Tokaji hegylánc (Hernád völgye - országhatár) Legrégebbi rögök (ókornál idősebbek (580 millió év): szericites kvarcitpala - turmalinnal, muszkovittal) Karbon ( millió év): homokkő, kavics Miocén - vulkánok (legidősebb millió éve), andezit (északnyugat- délkeleti törések mentén)

122 Zemplén Fiatalabb részek - riolit (perlit - Pálháza, Telkibánya) Miocén végén - meleg szubtrópusi éghajlat - lepusztulás Pannon - folytatódik a vulkáni tevékenység - kaolin, bentonit, hidrokvarcit Tokaji Nagy-hegy (Kopasz-hegy) - andezit láva (kb. 10 millió éves), ezen lösz - szőlő termesztés

Nyugat-Magyarországi-peremvidék

Nyugat-Magyarországi-peremvidék Nyugat-Magyarországi-peremvidék Alpokalja Soproni-hegység Magas-bérc (558m) Fertőmelléki-dombság Kőszegi-hegység Írottkő (882m) Kőszeghegyalja Vas-hegy (415m) Őrség Vasi-Hegyhát Ezüst-hegy (375m) Sopron-Vasi-síkság

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség 1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi

Részletesebben

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásairól, illetve a III. és a IV. tengely

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáinak 2011. évi felülvizsgálatával összefüggő ÚMVP Irányító Hatósága általi LEADER

Részletesebben

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel,

Részletesebben

Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja

Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja 1. ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG /ÉK/ 1.1. Zemplén 1.1.1. Zemplén-hegység (Központi-Zemplén, Abaúji-Hegyalja, Hegyközi-dombság, Vitányi-rög)

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Tantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2

Tantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1601; FDB1602 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Számonkérés módja kollokvium

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ

TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ Természet- és tájvédelem 1. A tárgy oktatása: 4 alkalommal, 3-3 óra előadás, gyakorlat nincs Hiányzás max. lehetősége 1 alkalom Követelmény: aláírás és írásbeli-szóbeli vizsga

Részletesebben

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye 06 Fejér

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette MÉSZÁROS ERNŐ es SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ Tartalom A honszeretet újraértelmezése 11 Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések Bevezetés

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

2. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 20 000 000. 3. 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület 35 000 000

2. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 20 000 000. 3. 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület 35 000 000 7. melléklet a 104/2013. (XI. 14.) VM rendelethez A LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó igényelhet legmagasabb támogatási támogatási összeg A B C 1. LEADER HACS neve A BAKONYÉRT Vidékfejlesztési

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Földtörténeti időutazás Készítette: Boros Zsófia, 2014. október Játék tantervi kapcsolódása Évfolyam: 10. osztály Tematikai

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

IV. SZERKEZETÁTALAKÍTÓ FOLYAMATOK

IV. SZERKEZETÁTALAKÍTÓ FOLYAMATOK IV. SZERKEZETÁTALAKÍTÓ FOLYAMATOK Belső erők hatására a földkéreg szerkezete is megváltozhat. A kéreg szerkezetét megváltoztató folyamatokat szerkezet-átalakító vagy tektonikus folyamatoknak nevezzük.

Részletesebben

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 98/2011 (VII/28) közleménye

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 98/2011 (VII/28) közleménye Az ÚMVP Irányító Hatóságának 98/2011 (VII/28) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásaikról, illetve a III. és a IV. tengely kapcsán rendelkezésükre álló fejlesztési forrást kiegészítő

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely

Részletesebben

Magyarország természetföldrajzi adottságai

Magyarország természetföldrajzi adottságai Magyarország természetföldrajzi adottságai Dr. Csapó János PTE-TTK TTK-FI Turizmus Tanszék A Kárpát-medence földtani kialakulása Üledékes hegységek - tengeri üledékek, röghegységek Budai-hegység, Pilis,

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

A magma eredete, differenciálódása

A magma eredete, differenciálódása A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely

Részletesebben