Dr. Szél Ágoston. A szem (I.-V.) Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2018

Átírás

1 Dr. Szél Ágoston A szem (I.-V.) Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

2 A látószerv evolúciója 2

3 A rovar retina összetett szeme az emberével megegyező feloldás esetén (Kirschfeld, 1976) 3

4 Egy homeobox gén (Pax-6) szerepe a szem evolúciójában lencse opsin ommatidia retina pigmenthám photoreceptor Pax-6 Cardium (szívkagyló) lencse distalis retina proximalis retina tapetum Pecten (fésűkagyló) ommatidia prototípus pigmenthám photoreceptor retina nervus opticus Drosophila (ecetmusclica) lens Gerincesek iris Arca (Noé bárkája kagyló) Cephalopodia (tintahal, polip) retina 4

5 A szem legfontosabb génjei Drosophila gén/mutáns Előfordulás, kóros fejlődés Gerinces gén/mutáns Előfordulás, kóros fejlődés eyeless (ey) MF barázda előtt expresszálódik, master regulator gén, hiányában nem képződik szem Pax-6 szemhólyag, retina, ganglion-, amakrin sejt, lencse, cornea, felületi ektoderma, orr, diencephalon, hiányában aniridia, corneahomály, vascularizáció, foveális dysplasia embryo feji vége, craniális placod, látólebeny, sine oculis (so) homeodomain, MF barázda előtt Six-3 expresszálódik, small eye expressziója ektópiás szemeket hoz létre eyes absent (eya) magfehérje, MF előtt expresszálódik, Eya1-2-3 lencse-placod, craniális placod, hiányában nem képződik branchio-oto-renális szindróma szem dachshund (dac) magfehérje, ektópiás szemek? gének hierarchiája decapentaplegic (dpp) TGFbeta, MF előtt expresszálódik, BMP homozigóta életképtelen, proliferáció, ventrális heterozigóta: lencsefejlődési rendellenesség ommatidiumok nem fejlődnek ki hedgehog (hh) MF mögött, dpp expressziót vált ki, fotoreceptormozaik egy ommatidiumon belül Sonic hedgehog (Shh) fejlődő diencephalon floor-plate, midline szignál, szemserlegnyél, előagy, Pax-2 expresszió, Pax-6 downreguláció, cyclops Notch proliferációt lassítja Notch proliferációt lassítja, indukció érvényesül patched (ptc) hh hatása alatt áll, dpp-t gátolja patched? sparkling (spa) MF mögött, kristálykúp sejtjei. szabálytalan ommatidiumok, cornea-hiány Pax-2 szemserlegnyél, fissura choroidea ajkai, mesenchyma - epithelium átalakulás, vese, coloboma nervi optici, nincs chiasma opticum, Krd-mutáció (vese hypoplasia) orthodenticle korai szemfejlődés, hiányában Otx1 szemhólyagnyél, iris, sugártesthám zavart szenved a fej és az ocelli kifejlődése Otx2 szemhólyagnyél, agy, orr, később csak retina és RPE, microphthalmia prospero kristálykúp sejtjei, központi idegrendszer, középbél Prox1 lencse-placod, később: lencsehám, magív, retina horizontális sejtek, crystallinok szintézise Chx10 szemserleg retina bipoláris és pálcikasejtjei, hypothalamus, utóagy, gerincvelő optic retardation 5 distal-less Dlx1 neurális retina, látóközpont

6 1. A látószerv felépítése (Bevezetés) 6

7 A fényképezőgép és a szem (camera obscura) fényrekesz (blende) fekete doboz fényérzékeny film lencse szivárványhártya camera obscura szaruhártya pupilla éleslátás helye szemlencse retina pigmenthám ínhártya érhártya 7

8 Fényképezőgépek: régiek és újak 8

9 A látószerv részei Szemgolyó (bulbus oculi) Látóideg, központi apparátus (nervus opticus, tractus opticus, apparatus opticus centralis) Járulékos szervek (organa accessoria) Külső szemizmok (musculi bulbi) Zsírtest (corpus adiposum orbitae) Védőkészülék (palpebrae et tunica conjunctiva) Könnykészülék (apparatus lacrimalis) 9

10 1. szemöldök 2. felső szempillák 5. punctum lacrimale sup. 4. saccus lacrimalis 7. canaliculus lacrimalis sup. 9. canaliculus lacrimalis inf. 13. ductus nasolacrimalis 14. concha nasalis inferior 15. plica lacrimalis (Hasneri) 3. felső szemhéj 6. opening of excretory duct 8. caruncula lacrimalis 10. punctum lacrimale inf. 11. alsó szemhéj 12. concha nasalis medius 16. sinus maxillis 10

11 A szemgolyó szerkezete külső burok (tunica fibrosa) sulcus sclerae Schlemmcsatorna elülső szemcsarnok szemlencse pupilla lencsefüggesztő rostok fovea centralis középső burok (tunica vasculosa) belső burok (tunica nervosa) linea visus szaruhártya axis bulbi liquortér szivárványhártya hátulsó szemcsarnok üvegtest retina n. opticus sugártest érhártya külső szemizom ínhártya 11

12 A szemgolyó nagysága Görbületi sugár = 7,7 mm (cornea), óraüveg Görbületi sugár = 12,7 mm 12

13 A törő közegek: A levegő (1.00) Cornea: törésmutató nem nagy, de a levegő/cornea határfelület miatt ez a legjelentősebb törő közeg (1.38) Csarnokvíz (1.33) Lencse (lens crystallina): a görbületi sugár változása miatt képes akkomodációra (1.40) Corpus vitreum (1.34) 13

14 A fovea centralis és a látóidegfő szemtükri képen Macula lutea Discus opticus 14

15 A szemgolyó burkai: 1/I. Tunica fibrosa (cornea, sclera) 15

16 A cornea rétegei 1. epithelium anterius corneae (basalis, lapos és valamint szárnyas sejtek) barrier (nincs str. germ.) 2. membrana limitans anterior (Bowman-féle membrán/réteg) hám-regeneráció, UV protekció 3. substantia propria (stroma) átlátszóság 4. membrana limitans posterior (Descemet-féle membrán, membr. basalis) mechanikai védelem 5. endothelium corneae (endothelium camerae anterioris) barrier + ion-pumpa 16

17 A tunica fibrosa szöveti szerkezete (SEM) cornea (szabályosság) sclera (rendezetlenség) 17

18 A tunica fibrosa szöveti szerkezete (SEM) keratocyták A keratocyták a kollagénrostos lemezek között helyezkednek el. A keratocyták nyúlványai a corneában párhuzamosan, illetve merőlegesen futnak a rostokkal. 18

19 Cornealis stroma Speciális fibrocyták - keratocyták A sejtek a lemezekkel párhuzamos rétegekben rendeződnek el I-es típusú collagen (hármas helix szerkezet alkot fibrillumokat) Ezek gélbe ágyazottan jelennek meg (matrix), amelyet proteglikánok (keratánsulfát, dermatán-sulfát) + víz alkot A rostkötegek collagen lemezeket képeznek, amelyek a cornea síkjával párhuzamosan rendeződnek A szomszédos lemezekben a rostkötegek lefutása egymásra merőleges A lemezek között elmozdulás jöhet létre, így rések keletkezhetnek (cornea átültetése) 19

20 Miért átlátszó a cornea? A cornea szabályos rendezettséget mutat. A sclera nem ilyen szigorúan rendezett. A cornea strómája szendvics-szerűen helyezkedik el a két hám (epithelium és endothelium) között. A sclera kötőszövetes elemek (orbita, choroidea) között található. Sem erek, sem melanocyták nincsenek a cornealis stromában. Gyulladás után homályt okoz az ereződés. Nagyfokú dehidráció jellemző. Az epithelium (zonulae occludentes) vagy az endothelium (ion-pumpa) károsodása vízfelvételt és homályosodást okoz. 20

21 A cornea regenerációja Cornea-hám pusztulás pótlása: 1. Limbus felől (ős-corneasejtek, Vogt-féle palizád) 2. Conjunctivalis hám felől (transzdifferenciáció) Pax6 mutánsban jellegzetes tünet: pannus cornealis (hegesedés, cikatrizáció) Ok: Pax6 hiány esetén a conjunctivahám inváziója tökéletlen, ereződés, kehelysejtek jelennek meg. 21

22 A cornea differenciálódása lencse indukció Felületi periplacodális ektoderma Corneahám (felületi sejtek) Primér stróma (bazális sejtek) Kollagén I., II. és IX. Dúcléc (I) köbhám-jelleg migráció Corneális endothelium hyaluronsav termelés a primér strómában vízmegkötés, duzzadás Dúcléc (II) fibroblast-jelleg migráció Stróma fibroblast sejtjei hyaluronidáz termelés dehidráció, elvékonyodás Szekundér stróma 22

23 A cornea differenciálódása Szekundér stróma kollagénrosttermelés thyroxin Corneális endothelium Nátrium-pumpa az elülső csarnokba dehidráció, elvékonyodás Descemet-hártya transzparencia Bowman-hártya A cornea görbületi sugara csökken, fénytörőképessége nő 23

24 A szemgolyó burkai: 1/II. Tunica vasculosa (uvea: choroidea, corpus ciliare, iris) 24

25 A choroidea rétegei: (sclera) lamina suprachoroidea (lamina fusca sclerae) lamina vascularis (venae vorticosae) lamina chorocapillaris (fotoreceptorok táplálása) lamina vitrea (Bruch-féle membrán)* (pigmenthám - retina) *elasztikus aponeurózis (dezakkomodáció) *tapetum lucidum (fényvisszaverő réteg) 25

26 A sugártest rétegei: lamina supraciliaris musculus ciliaris (n. oculomotorius) lamina vascularis (kettős alaphártya - Bruch-membrán ) epithelium ciliaris (pars ciliaris retinae) 26

27 Az iris rétegei: endothelium camerae anterioris lamina vascularis (stroma) m. sphincter és dilatator pupillae melanocyták (szemszín) stratum pigmenti iridis (pars iridica retinae) membrana limitans iridis (lamina basalis) 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 Eduard Manet: Korcsolyázók (1877) Pablo Picasso: Madame Soler (arckép, 1904) Camille Pisarro: Felix (arckép, 1883) Egon Schiele: Wally (arckép, 1912) Vincent van Gogh: Öreg provence-i paraszt (1888) 33

34 borostyán (narancs, réz, arany) kék-zöldesszürke Szemszín barna szürkészöld-barna zöldesbarna (mogyoró) kék heterochromia iridis: a két szem szivárványhártyája eltérő színű 34

35 Albinók 35

36 Corneoscleralis határ torus sclerae sulcus sclerae Schlemmcsatorna v. episcleralis conjunctiva palpebralis conjunctiva bulbi spongiosa sclerae (trabecularis hálózat) iris cornea (stroma) m. dilatator csarnokzug pupillae (angulus iridocornealis) epithelium corneae endothelium camerae ant. m. sphincter pupilae fornix conjunctivae sclera corpus ciliare pars iridica retinae circularis (Müller) izom szemlencse meridionalis (Brücke) izom radialis izom pars ciliaris retinae processus ciliaris 36

37 Glaukóma Zöldhályog (glaukosz zöld): A csarnokvíz-termelődés és elfolyás egyensúlya megbomlik (termelődés > elfolyás). A szembelnyomás fokozódik. Iris előreboltosul, a csarnokzúg zárul. A látóidegfő keringése romlik. A retina idegsejtjei (fotoreceptorok, ganglionsejtek, stb.) nyomás alá kerülnek. Az idegsejtek elpusztulnak, scotomák (látótérkiesések) keletkeznek. A fokozott szembelnyomás prodromális tünetek után rohamszerűen lép fel (fejfájás, nervus ophthalmicus, hányás, pangásos belövelltség cornea zöld). 37

38 Terápiás lehetőségek a glaukóma kezelésében Vízhajtók (a csarnokvíz-elvezetés fokozódik). Az elvezetődés akkor is fokozódik, ha az iris ellapul (miosis, pupillaszűkület), mert az iris-szövet nem torlódik a csarnokzugban. Paraszimpatikus izgatók (pl. pilocarpin, eserin) serkentik a m. sphincter pupillae működését, miosist okoznak. Szimpatikus-bénítók (pl. béta-blokkolók) gátolják a m. dilatator pupillae működését (a csarnokvíz-termelést is csökkentik). Vigyázat! Paraszimpatikus bénítók (pl. atropin, görcsoldók) pupillatágulatot (mydriasis) okoznak, így glaukómás rohamot válthatnak ki. Műtéti megoldás: az irisz eltávolítása (iridectomia) vagy trabeculostomia, trabeculoplastica, goniotomia. 38

39 Az iridocornealis szöglet (csarnokzug) Az elülső csarnokzug normális állapotai: közepesen nyitott (A), szélesen nyitott (B) csarnokzug 39

40 Az iridocornealis szöglet (csarnokzug) Az elülső csarnokzug kóros állapotai: zárt zug (A), keskeny zug (B) 40

41 Normális csarnokvíz-elfolyás angulus iridocornealis spongiosa sclerae Schlemm s csatorna processus ciliaris corpus vitreum iris lencse elülső csarnok hátulsó csarnok 41

42 Akadályozott csarnokvíz-elfolyás spongiosa sclerae Schlemm s csatorna processus ciliaris zárt angulus iridocornealis corpus vitreum megduzzadt iris lencse elülső csarnok hátulsó csarnok 42

43 Helyreállított elfolyás: iridectomia spongiosa sclerae Schlemm s canal lézeres iridectomia angulus iridocornealis corpus vitreum iris lencse elülső csarnok hátulsó csarnok 43

44 Van Gogh: The Starry Night 44

45 Lencse (lens cristallina) 45

46 A lencse szerkezete capsula lentis (membrana basalis) polus anterior epithelium cortex ekvátor nucleus ekvátor lencserostok polus posterior 46

47 A lencse fejlődése magív elülső lencsehám lencserostok lencsehólyag ürege ekvátor 47

48 A lencseindukció kísérletes bizonyítása Ektoderma Nem képződik lencse a szemhólyag eltávolítása után Prosencephalon Diencephalon Normális indukció az eredeti szemhólyag által Normális lencsehólyag Szemhólyag Indukált lencsehólyag Nincs lencseindukció, ha nem szemhólyagot ültetnek be Ektópiás lencseindukció beültetett szemhólyag hatására Beültetett szövet (ugyanazon egyedből) Beültetett szemhólyag (akár más egyedből vagy fajból is) 48

49 A lencse fejlődés fontosabb állomásai elülső velőlemez és az alatta fekvő előbélentoderma Kompetenssé válás mid-gastrula állapot a felületi ektoderma elülső része igen rövid időre képessé válik a lencseplacoddá alakulásra elülső velőlemez és az alatta fekvő mezoderma (szívcső?) Elkötelezetté válás velőlemez stádium az elkötelezett ektoderma területén már gyenge indukciós hatásra is bekövetkezik a lencse kialakulása szemhólyag a lencseplacod alá kerül Specifikáció velőcső stádium ekkor már kiültetés esetén is lencse fog fejlődni az ektodermából szemserleg, szolubilis szignál-faktorok segítségével Differenciálódás farokbimbó stádium megjelennek a crystallinok, és megindul a lencse tényleges kifejlődése induktorhatás indukciós stádium indukált szövet 49

50 A gerincesek lencse-fejlődése Lencsemag Elülső lencsehám Lencsetok Germinatív zóna A lencse növekedése során a germinatív zóna sejtjei nem osztódnak tovább, helyette megnyúlnak és lencserostokká differenciálódnak, Majd crystallin-fehérjéket termelnek. Elongációs zóna Lencserost-sejt Érett lencserostok zónája 50

51 A denukleáció és a lencsemag kialakulása Pax6, PDGF 51

52 Vimentin downreguláció magmentes sejtekben (vörösvérsejt, lencserost) Maghártya (lamin B) vimentin Plazmamembrán (ankyrin) lencsesejt Vimentin downreguláció elongáció denukleáció lencserost Ha a vimentin downregulációja elmarad: a magok nem tűnnek el. Szürkehályog (cataracta) 52

53 A lencse-varratok és a lencserostok elrendeződése elülső lencsecsillag lencserostok hátulsó lencsecsillag lencsevarrat A B C 53

54 Triradialis varratok a fetalis lencsében posterior = b anterior = a 54

55 Felnőtt varratok másodlagos és harmadlagos dichotomikus elágazásokkal 55

56 Szürkehályog (cataracta) Cataracta (vízesés): a lencse progrediáló elhomályosodása. Bármely korosztálynál előfordulhat, fejlődési rendellenesség, sérülés, anyagcsere-betegség következménye. Leggyakoribb oka a lencserostok elöregedése (cataracta senilis). A lencsehomály helyétől függően (corticalis, nuclearis, subcapsularis) előbb vagy később jelentkeznek tünetek. Klasszikus megoldás: lencse-eltávolítás. A lencsenélküli szem: aphakia (erős hypermetrópia). Lencse extrakció és intraokuláris lencse (IOL) implantáció 56

57 Corticalis cataracta Hátulsó poláris cataracta Elülső subcapsularis cataracta Érett cataracta 57

58 Water lilies Los Angeles, 2013 Renoir: Portrait of Monet Claude Monet: The Water Lily Pond 58

59 Akkomodáció Sugárizmok kontrahálnak (paraszimpatikus beidegzés, sphincter ) Nézés közvetlen közelre (min.: 6,5 cm) Lencsefüggesztő készülék átmérője csökken Sugártest előremozdul Lencsefüggesztő rostok elernyednek Lencse görbületi sugara csökken (a capsula lentis elasztikus) Törőképesség nő

60 Dezakkomodáció Sugárizom elernyed Nézés a végtelenbe Lencsefüggesztő készülék hátrahúzódik (Bruch-membrán: rúgó) Lencsefüggesztő készülék átmérője nő Lencsefüggesztő rostok megfeszülnek Lencse ellapul (görbületi sugár nő) Törőképesség csökken

61 Refraktív anomáliák (A törőképesség zavarai)

62 Myopia (fokozott törőerő, rövidlátás, 10%) Tengely-myopia: túl nagy a szem. Törési myopia: domborúbb cornea vagy lencse. Tranzitorikus myopia (fáradtság, gyógyszerek, mérgezés). A kép a retina síkja előtt keletkezik. Korrekció: szórólencse, radiális keratotómia (a törőerő csökkentése), a szemgolyó növekedésének megállítása (sclera megtámasztása). Normális látás: emmetropia (fovea centralis és a cornea közötti távolság 24,4 mm, 62 össztörőerő: 64 dioptria).

63 Hypermetropia, hyperopia (csökkent törőerő, túllátás, távollátás, 50%) Tengely-hypermetropia: túl kicsi a szem (az ínhártya nyúlása hamar leáll). Törési hypermetropia: lapos lencse. Újszülöttkori hypermetropia: még kicsi a szemgolyó. A kép a retina síkja mögött keletkezik. Korrekció: gyűjtőlencse (a törőerő növelése), lézeres keratectomia Normális látás: emmetropia (fovea centralis és a cornea közötti távolság 24,4 mm, 63 össztörőerő: 64 dioptria).

64 Presbyopia (öregszeműség) Lencsefehérjék denaturálódnak (35 év felett), akkomodációs képesség csökken vagy elvész. A lencse nem tud eléggé összehúzódni (capsula elaszticitása csökken), a végtelenbe fókuszál. Myóp pácienseknek akár előnyös is lehet. Az állapotról először Arisztotelész műveiben olvashatunk az i.sz. előtti IV. században. Üveglencséket először a XIII. században alkalmaztak a probléma megoldására. Korrekció: gyűjtőlencse közellátáshoz (eleinte), majd távollátáshoz is (bifokális vagy progresszív), lézeres keratektómia. Normális akkomodációs képesség: 15 dioptria, 50 felett ez 2 dioptria, 70 felett már csak 1D. 64

65 Astigmatizmus (a szemgolyó egyes sugárirányokban jelentősen eltérő fénytörésű). El Greco Modigliani 65

66 Radialis keratotomia Radialis bemetszések A stroma alakjának átformálása Bemetszés, lebenykészítés Bemetszések az astigmatismus korrekciójára Hámlebeny A stroma felszínének elvékonyítása A kinyíló vágások miatt a centrális cornea ellapul, a törőerő csökken A stroma felszínének kialakítása (reshaping) Hámlebeny visszahelyezése Excimer lézer keratectomia 66

67 Radialis keratotomia 67

68 A refrakciós anomáliák korrekciója lupe, szemüveg, kontaktlencse, intraokuláris lencse implantáció (IOL), radiális keratotómia, lézeres látáskorrekció: fotorefraktív keratektómia (PRK), epiteliális keratomileusis (LASEK) in situ keratomileusis (LASIK). excimer (UV), femtosecond (IR) lézer 68

69 2. A szem fejlődése 69

70 Holoprosencephalia 7q36 kromoszóma defektus sonic hedgehog knock out egér fetalis alkohol szindróma Shh elengedhetetlen a prosencephalon ventromedialis (középvonali) részeinek a kialakulásához (ez a 3. magzati hét idején következik be). 70

71 Holoprosencephalia hiányzik az intermaxillaris nyúlvány cebocephalia a sonic hedgehog hiánya miatt bekövetkező torzképződmények hiányzik az orr, hypotelorismus cyclopia 71

72 velőcső szemhólyag lencse-placod ventriculus opticus diencephalon mesenchyma szemserleg diencephalon epithelium corneae felületi ectoderma agyállomány felületi ectoderma epithelium conjunctivae lencsegödör lencsehólyag szemserlegnyél mesenchymatömörülés 72

73 A szem és az agy fejlődése mesenchyma pupilláris membrán sclera choroidea agyburkok ventriculus opticus agykamra cornea nervus opticus conjunctiva felületi ectoderma retina pigmenthám agyállomány neuroectoderma 73

74 Reciprok kölcsönhatás két homeobox gén között szemserleg/szemserlegnyél Pax6 Pax2 Pax2 Pax6 Pax2 Pax6 Pax6 Pax2 szemserleg szemserlegnyél 74

75 Prechordalis lemez A két szem elkülönülését az Shh és a Pax gének szabályozzák Midline signal telencephalon Shh gátlás Pax-6 expresszió szemhólyagnyél utóagy = serkentés Pax-2 expresszió szemhólyag szemtelep középagy diencephalon Normális helyzet középagy-utóagy átmenet Az Shh egyensúlyban tartja a Pax-6 expressziót: két szem jól elkülönül. Pax-2 a chiasma opticumért felelős. 75

76 Midline signal telencephalon Shh gátlás Pax-6 expresszió Pax gének a szemfejlődésben megkisebbedett szemhólyagnyél > Cyclops (TGFß) one-eyed pinhead (EGF) Pax-2 expresszió a retinák fúziója Pax-6 túlexpresszió: cyclops mutáns Az Shh-hiányos állatban Pax-6 túlexpresszió jön létre: a két szem nem különül el egymástól: hypotelorismus, cyclopia. A relatíve csökkent Pax-2 hatás nem elég a chiasma kialakításához. 76

77 megkisebbedett szemek Shh gátlás Pax-6 expresszió Pax gének a szemfejlődésben < hipertrófiás szemhólyagnyél serkentés Pax-2 expresszió Lateral signal szemtelep szemhólyag Shh-kezelt fenotípus, Pax-2 túlexpresszió Az Shh elnyomja a Pax-6 expressziót, a két szem kicsi lesz és erősen eltávolodik egymástól: hypertelorismus. A Pax-2 túlsúly felelős a megnőtt chiasma kifejlődéséért. 77

78 Küklopsz a görög mitológiában (Odüsszeusz és Polüphémosz) 78

79 79

80 Cyclopia (cyclocephalia, synophthalmia) 80

81 Hypertelorism 81

82 capsula vasculosa lentis A szemserleg kialakulása a szemserleg széle lencsetelep capsula vasculosa lentis pigmentlemez ventriculus opticus a. hyaloidea a szemhasadék pereme n. opticus retinális lemez szemhasadék a. hyaloidea 82

83 Iris coloboma 83

84 A szemgolyó burkai: 1/III. Tunica nervosa (retina) szerkezete és rétegződése 84

85 A retina fejlődési sémája pigmenthám pars caeca retinae pars optica retinae ora serrata ventriculus opticus (spatium intraretinale) 85

86 A retina fontosabb sejttípusai és rétegződése choroidea pigmenthám csapok és pálcikák I. NEURON FOTORECEPTOR- SEJTEK külső szinaptikus zóna II. NEURON BIPOLÁRIS SEJTEK fotoreceptorok horizontális sejtek ventriculus opticus (spatium intraretinale) külső határréteg belső szinaptikus zóna III. NEURON GANGLIONSEJTEK amakrin sejtek optikus rostok rétege FÉNY INGERÜLET üvegtest belső határréteg 86

87 A retina rétegei radialis szövettani metszeten sclera pigmenthám csapok és pálcikák membrana limitans ext. str. granulosum ext. microvilli kültagok beltagok csapok sejttestjei pálcikák sejttestjei horizontális sejtek str. plexiforme ext. str. granulosum int. bipoláris sejtek Müller-sejtek amakrin sejtek str. plexiforme int. ganglion sejtek n. opticus rostjai membrana limitans int. ganglion sejtek üvegtest 87

88 A retina fontosabb sejttípusai és rétegződése sclera pigmenthám csapok és pálcikák membr. limitans ext. str. granulosum ext. str. plexiforme ext. str. granulosum int. str. plexiforme int. str. ganglionare str. neurofibrarum membr. limitans int. kültag beltag corpus vitreum mikrobolyhok csapsejt perikaryon pálcikasejt perikaryon horizontális sejt Müller-sejt törpe bipoláris sejt diffúz bipoláris sejt amakrin sejt parasol ganglionsejt törpe ganglionsejt 88

89 Kétféle fotoreceptorsejt (duplicitás-elmélet) CSAPSEJT PÁLCIKASEJT pigmenthámsejt membráninvagináció (nyitott korong) csap beltag belső csaprost kültag mitochondrium pálcika beltag Golgi-apparátus mag apicalis nyúlványok zárt membránkorongok cilium ellipsoid myoid külső pálcikarost belső pálcikarost pediculus spherulum 89

90 Pálcikák és csapok elektron mikroszkópiája rods pálcikák cones csapok o.s. kültag i.s. beltag discs - korongok 90

91 91

92 Elektronmikroszkópos immuncitokémia. A fekete pontok a korongmembránhoz kötődő ellenanyagot (COS-1) mutatják 92

93 A kültag-membrán jellegzetes fehérjéi 93

94 94

95 A főemlősök retinájában háromféle csapsejt és egy pálcikasejt fordul elő 95

96 96

97 fény színes olajcseppek a csirke retinájában 97

98 Vasarely: Tigers (1938) 98

99 Vasarely: Zebras (1938) 99

100 scotopicus photopicus látás A színeslátás morfológiai alapjai (Young-Helmholtz elmélet) Vörösérzékeny csapok (first): L nm Zöldérzékeny csapok (second): M nm Kékérzékeny csapok (third): S nm Pálcikák R nm 3 szín (trikromatikus színlátás) 8-10 millió színárnyalat megkülönböztetése 100

101 Az emberi látópigmentek abszorpciós spektruma S cones rods M cones L cones Wavelength (nm) 101

102 Látópigment (7-TM) opszin (fehérje) + 11-cisz-retinal (prosztetikus csoport) rodopszin (pálcika-pigment, auto) éjszakai, (szürkületi) látás iodopszin (csap-pigment) vörösérzékeny (X) zöldérzéken (X) kékérzékeny (auto-) nappali és színeslátás fény transz-retinal enzim-kaszkád (aktiválás) 102

103 A színtévesztés fajtái Protanopia (első szín kiesése, nincs piros): L Deuteranopia (második szín kiesése, nincs zöld): M Tritanopia (harmadik szín kiesése, nincs kék): S Achromatopsia (nincs csap-pigment, csak rhodopsin) 103

104 Az emlős retina immuncitokémiai analízise 104

105 Látópigmentek immunocitokémiai megkülönböztetése kék OS-2 OS-2 OS-2 UV zöld COS-1 COS-1 COS-1 zöld vörös COS-1 főemlősök emlősök rágcsálók 105

106 Emlős retina Tangencális metszetek Fotoreceptormozaik (a retina síkjával párhuzamos metszetek) OS-2: kék csapok COS-1: zöld csapok Radiális metszetek (a retina síkjára merőleges metszetek) AO: pálcikák 106

107 Sorozatos tangenciális fovealis metszetek 107

108 A fovealis fotoreceptor-mozaik 108

109 Normális (trikromatikus) látás 109

110 Csapnélküli (pálcika-) látás Teljes színvakság (achromatopsia) 110

111 Dikromatikus látás (emlősökben) protanopia (vörösérzékenység hiánya) 111

112 Kékérzékeny receptorok nélküli látás (tritanópia) 112

113 ??113

114 114

115 115

116 A fovea centralis rétegződése pigmenthám fotoreceptor ONL INL GCL 116

117 fovea centralis Távolságok látóidegfő 117

118 Fovea centralis (1,5 mm) Alapfogalmak Foveola (0,35 mm) V S 118

119 Foveola A fovea központi része, ahol minden fotoreceptor csap (d: 0,35 mm) Fovea centralis Bemélyedés, amelyet az INL és a GCL rétegek elvékonyodása okoz (legnagyobb csapsűrűség helye, d: ca. 1,5 mm, 5 o ) Macula lutea Klinikum: az ér-árkád közepén elhelyezkedő terület (sárga pigment a Henle kacsok rétegében) Szövettan: az a terület, ahol a ganglionsejtek több mint egy réteget alkotnak (d hor : 2 mm, d vert : 1 mm) Area centralis A pálcikasűrűség kezd emelkedni ( rod-ring, d: 3-4 mm) 119

120 A fotoreceptorok topográfiája 120

121 Felnőtt V S A csapok beltagja keskenyebb, kültagja hosszabb. 121 Hendrickson, 1984

122 A humán foveális és perifériás fotoreceptorok összehasonlítása radialis metszet receptor-mozaik fovea periféria Curcio,

123 A csapok és pálcikák arányának változása a foveától mért távolság függvényében 1,35 mm 5 mm 8 mm 16 mm Curcio,

124 3. Központi mechanizmusok 124

125 125

126 Temp. bal Nas. Nas. jobb Temp. A látópálya Nervus opticus Chiasma opticum Tractus opticus A chiasma opticumban a nasalis retinafél rostjai kereszteződnek. Corpus geniculatum lat. Radiatio optica Látókéreg A temporalis retinafél rostjai az azonos oldalon maradnak. 126

127 A lencse fordított állású képet vetít (mindkét) retinára. 127

128 A két szemben a külvilágról két hasonló, de nem azonos kép keletkezik. 128

129 Temp. bal Nas. Nas. jobb Temp. A látópálya Nervus opticus Chiasma opticum Tractus opticus A chiasmában csak (!) a nasalis retinafél rostjai kereszteződnek. Corpus geniculatum lat. Radiatio optica Látókéreg Az egyik oldali látótérfélből (mindkét szemből) érkező információ az ellenoldali látókéregbe 129 jut.

130 P MM P P MM P A látópálya A ganglionsejtek axonjai a CGL előtt kollaterálisokat adnak le a mesencephalon felé (fényreflex-afferensek). A macularis rostok egy része a CGL után kilép a radiatio optica területéről és átkereszteződik. 130

131 Látótérkiesések neuropathológiája Normális látóterek 1. Bal amaurosis (anopsia) 2. Homonym hemianopsia 3. Bitemporalis hemianopsia 4. Bal nasalis hemianopsia 5 5. Homonym hemianopsia + macular sparing 131

132 Az alsó és felső retinafelek projekcója a látókéregbe CGL Sulcus calcarinus Meyer-féle hurok (a rostok először lefelé és előre, majd lefelé és hátra nőnek). 132

133 Látókéreg Input a retina felső része felől cuneus sulcus calcarinus gyrus lingualis superior inferior macularis macularis polus occipitalis A fovealis rostok aránytalanul nagy területre vetülnek. Input a retina alsó része felől lobus occipitalis (facies medialis) 133

134 CGL Látótérkiesések neuropathológiája 8 Fissure calcarina Meyer s loop 7 6 Normális látóterek 7. Felső kvadráns anopsia 6. Homonym hemianopsia 8. Alsó kvadráns anopsia 134

135 A corpus geniculatum laterale retinotopikus reprezentációja Bal szem superior Jobb szem A retinalis rostok 90%-a végződik a CGL-ben nasal A fovealis rostok aránytalanul nagy területre vetülnek superior medialis lateralis Jobb oldali corpus geniculatum laterale: mindkét szem ellenoldali látóteréből kap információt felülnézetben 135

136 A két jobboldali hemiretina közös, binocularis zónája Jobb oldali corpus geniculatum laterale: a hat réteg felváltva, mindkét szem ellenoldali látóteréből kap információt. Mindegyik réteg csak az egyik szem felől kap inputot A két szem felől érkező bemenetek szegregálódnak CGL I = Ipsilateralis (temporalis) 2, 3, 5 C = Contralateralis (nasalis) 1, 4, 6 Ventralis (két magnocelluláris nagysejtes réteg 1-2) Dorsalis (négy parvocelluláris kissejtes réteg 3-6) 136

137 A két korrespondeáló retinafélből beérkező információ csak a látókéregben egyesül ismét. C = Contralateralis (nasalis) 1, 4, 6 Ventralis (két magnocelluláris nagysejtes réteg 1-2) Magnocellularis útvonal (M channel) CGL I = Ipsilateralis (temporalis) 2, 3, 5 Dorsalis (négy parvocelluláris kissejtes réteg 3-6) Parvocellularis útvonal (P channel) Elsődleges látókéreg (area 17) 137

138 Magnocellularis útvonal (M channel) Parvocellularis útvonal (P channel) Egy-egy fotoreceptor sejt Magnocellularis ganglion sejtek Parvocellularis ganglion sejtek Magnocellularis CGL rétegek (1, 2) Parvocellularis CGL rétegek (3, 4, 5, 6) Megvilágítási kontraszt Időbeli frekvencia Szín kontraszt Térbeli frekvencia 138

139 Corpus geniculatum laterale dextrum dorsalis Funkcionális, ocularis és retinotopikus szegregáció ventralis 6 (parvo) contra- 5 (parvo) ipsi- 4 (parvo) contra- 3 (parvo) ipsi- 2 (magno) ipsi- 1 (magno) contra- CGL-rétegek (1-6.) dorsoventralis sorrendben 139

140 A látókéreg columnaris organizációja (ocularis dominancia) radioaktív jelölődés az ellenoldali szem felől stratum granulosum internum (4C-alfa és beta rétegek) Magnocellularis CGL axonok: 4C-alfa réteg Parvocellularis CGL axonok: 4C-beta réteg nincs jelölődés az azonos oldali szemből substantia grisea ocularis dominancia oszlopok substantia alba 140

141 A látókéreg columnaris organizációja (ocularis dominancia) Az aktív oszlopok között inaktív oszlopok találhatók (ide vetül az azonos oldali szem). Ocular dominance (D.H. Hubel & T.N. Wiesel, 1977) Az ellenoldali szem megvilágítása esetén a 2- deoxyglucose reakció oszlopszerűen elrendeződő aktivitást mutat. 141

142 A látópálya fontosabb állomásai Retina Regio pretectalis Szemmozgások koordinálása CGL 90% Colliculus superior Fényreflex Elsődleges látókéreg (V1, Brodmann 17, area striata) 142

143 A látókéreg columnaris organizációja (ocularis dominancia) Magnocellularis útvonal (M channel) CGL C = Contralateralis 1, 4, 6 I = Ipsilateralis 2, 3, 5 Parvocellularis 143 útvonal (P channel)

144 A látókéreg columnaris organizációja (orientációs oszlopok) Majom látókéreg 9 x 12 cm-es felületét elektrofiziológiai módszerrel vizsgálják miközben a majomnak különböző szögben álló vonalak képét vetítik. Az egyes orientációkra reagáló sejtek csoportosan helyezkednek el. Az aktivitás oszlopszerűen a látókéreg teljes vastagságára kiterjed. 144

145 A látókéreg orientáció-szelektív sejtjei 145

146 A látókéreg orientáció-szelektív területeinek columnaris elrendeződése 146

147 A látókéreg szín-szelektív területeinek foltszerű elrendeződése agyfelszín foltok ( blob -ok) fehérállomány A foltok nem irány-szelektívek, hanem színes fényre érzékenyek. Az aktivitás tangenciális agyszeleten a 2-3-as rétegben a legerősebb. 147

148 A látókéreg felépítése és topográfiája 3. Area peristriata (19 vagy V4-5) 2. Area parastriata (18 vagy V2-3) 1. Area striata (17 vagy V1) 148

149 A látókéreg funkcionális tagozódása V1 elsődleges látókéreg (valamennyi funkció) V2 másodlagos látókéreg (valamennyi funkció) V3 másodlagos látókéreg (alakfelismerés) V4 harmadlagos látókéreg (színfelismerés) V5 harmadlagos látókéreg (mozgásfelismerés) 149

150 Parvocelluláris sejtek Magnocelluláris sejtek Nervus és tractus opticus Retina CGL Parvocelluláris rétegek (3-6) Magnocelluláris rétegek (1-2) B 4Ca 4Cb 5 6 Radiatio optica Elsődleges látókéreg (V1, Brodmann 17, area striata) Kapcsolat az extrastriatalis látókéreggel; Br 18-19) 150

151 Retina Parvocelluláris sejtek Magnocelluláris sejtek Parvocelluláris rétegek (3-6) Corpus geniculatum laterale Magnocelluláris rétegek (1-2) 151

152 Elsődleges látókéreg (V1) B 4Ca 4Cb 5 6 LGN (magno) LGN (parvo) V3 (mozgáshoz kapcsolódó forma) V5 (mozgás) V4 (színhez kapcsolódó forma) V4 (szín) Extrastriatalis látókéreg (V3-5) 152

153 CGL 153

154 Összefoglalás Az elsődleges látókéreg funkcionális egysége a modul. A modul mintegy 1 mm 2 felületű hiper-oszlop ( hypercolumn ), - amelyben a látótér egy egységnyi felületét leképező - összes irány-szelektív oszlop, mindkét szem ocularis dominancia-oszlopa és a megfelelő színérzékeny foltok ( blob ) jelen vannak. A modulok az elsődleges látókéregben retinotopikus elrendeződést mutatnak. 154

155 4. Az orbita (szemmozgató izmok, agyidegek, reflex-mechanizmusok) 155

156 Az orbita és a szemhéj m. orbicularis oculi (VII.) septum orbitale periosteum sinus frontalis periorbita m. levator palpebrae sup. (III.) m. tarsalis (symp.) m. rectus sup. (III.) bőr tarsus sup. ggl. sebaceae (Zeiss) limbus palpebr. ant. cilium ggl. ciliares (Moll) ggl. tarsales (Meibom) limbus palpebr. post. corpus adiposum vagina bulbi sclera fornix conjunctivae conjunctiva bulbi (V/1) stroma corneae epithelium ant. corneae (V/1) Bowman-hártya conjunctiva palpebrarum (V/1) 156

157 A jobb szemgolyó szemizmai sémás ábrázolásban, felülnézetben Trochlea Rectus med. (n. oculomotorius) Rectus inf. (n. oculomotorius) Obliquus sup. (n. trochlearis) Levator palpebrae sup. (n. oculomotorius) Obliquus inf. (n. oculomotorius) Rectus sup. (n. oculomotorius) Anulus tendineus Rectus lat. (N. abducens) 157

158 A bal szemgolyó külső szemizmai elölnézetben M. levator palpebrae sup. M. obliquus sup. M. rectus sup. M. rectus med. M. rectus lat. M. obliquus inf. M. obliquus inf. M. obliquus inf. 158

159 Az orbitába belépő képletek elölről nézve (jobb oldal) Arteria meningea recurrens Nervus lacrimalis Nervus frontalis Vena ophthalmica superior Nervus nasociliaris M. rectus lateralis Fissura orbitalis superior M. rectus superior M. levator palpebrae superioris Anulus tendineus M. obliquus superior Canalis opticus széle Durahúvely Nervus opticus Arteria ophthalmica M. rectus medialis M. rectus inferior Fissura orbitalis inferior Vena ophthalmica inferior 159

160 A külső szemizmok sémás ábrázolása. A rectus medialis és lateralis izmok működése axis bulbi axis orbitae rectus med. befelé térítés A obliquus sup. (és inf.) rectus lat. rectus sup. kifelé B (és inf.) térítés 160

161 A rectus medialis és lateralis izmok működése BÉNULÁS KONVERGENCIA NINCS LAT STR., LE, BE HENG. MED STRABISMUS LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. MED STR., FEL, KI HENG LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. PTOSIS MYDRIASIS, x fényreakció NINCS AKKOMODÁCIÓ III M VI III III IV III III III III III FUNKCIÓ TENGELY N. IZOM Rectus med. M Rectus lat. Kifelé - - Rectus sup. Rectus inf. Obliq. sup. Obliq. inf. 4 III.-Izom Levator palp. Sphincter p. M. ciliaris Térítés VERT. Befelé M Befelé Befelé Kifelé Kifelé kevert Függőleg tekintés TRANS. - M Felfelé Lefelé Lefelé Felfelé kevert Felső szemhéj emelés Pupillaszűkület (miosis) Rotáció SAGITT. - M Befelé Kifelé Befelé Kifelé kevert Lencse előremozdul (akkomod.) 161

162 A hengerítés fogalma Kifelé hengerítés Befelé hengerítés 12 óra M. obliquus superior temporalis (lat.) nasalis (med.) M. obliquus inferior 162

163 A superior izmok irányvektorai I. A rectus superior és inferior izmok működése befelé rotáció kifelé rotáció obliquus sup. kifelé rotáció süllyesztés befelé térítés kifelé térítés A rectus sup. rectus inf. emelés süllyesztés B 163

164 A rectus superior és inferior izmok működése BÉNULÁS KONVERGENCIA NINCS LAT STR., LE, BE HENG. MED STRABISMUS LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. MED STR., FEL, KI HENG LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. PTOSIS MYDRIASIS, x fényreakció NINCS AKKOMODÁCIÓ N. III M VI III III IV III III III III III FUNKCIÓ TENGELY IZOM Rectus med. M Rectus lat. Kifelé - - Rectus sup. Rectus inf. Obliq. sup. Obliq. inf. 4 III.-Izom Levator palp. Sphincter p. M. ciliaris Térítés VERT. Befelé M Befelé Befelé Kifelé Kifelé kevert Függőleg tekintés TRANS. - M Felfelé Lefelé Lefelé Felfelé kevert Felső szemhéj emelés Pupillaszűkület (miosis) Rotáció SAGITT. - M Befelé Kifelé Befelé Kifelé kevert Lencse előremozdul (akkomod.) 164

165 A superior izmok irányvektorai II. Az obliquus superior és inferior izmok működése befelé rotáció befelé térítés A rectus sup. emelés obliquus sup. obliquus inf. befelé rotáció kifelé rotáció B emelés süllyesztés kifelé térítés 165

166 Az obliquus superior és inferior izmok működése BÉNULÁS KONVERGENCIA NINCS LAT STR., LE, BE HENG. MED STRABISMUS LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. MED STR., FEL, KI HENG LAT STR., LE, BE HENG. LAT STR., LE, BE HENG. PTOSIS MYDRIASIS, x fényreakció NINCS AKKOMODÁCIÓ N. IZOM III M VI III III IV III III III III III FUNKCIÓ TENGELY Rectus med. M Rectus lat. Kifelé - - Rectus sup. Rectus inf. Obliq. sup. Obliq. inf. 4 III.-Izom Levator palp. Sphincter p. M. ciliaris Térítés VERT. Befelé M Befelé Befelé Kifelé Kifelé kevert Függőleg tekintés TRANS. - M Felfelé Lefelé Lefelé Felfelé kevert Felső szemhéj emelés Pupillaszűkület (miosis) Rotáció SAGITT. - M Befelé Kifelé Befelé Kifelé kevert Lencse előremozdul (akkomod.) 166

167 Szemizmok működése a szemgolyó extrém pozícióiban obliquus sup. et inf. csak rotáció obliquus sup. et inf. csak süllyesztés és emelés rectus sup. et inf. csak emelés és süllyesztés A teljes kifelé térítés rectus sup. et inf. csak rotáció B teljes befelé térítés 167

168 BÉNULÁS KONVERGENCIA NINCS LAT STR., LE, BE HENG MED STRABISMUS VI Rectus lat. Kifelé LAT STR., LE, BE HENG LAT STR., LE, BE HENG MED STR., LE, FEL, KI KI HENG IV Obliq. sup. Kifelé Lefelé Befelé LAT STR., LE, BE HENG LAT STR., LE, BE HENG PTOSIS MYDRIASIS, x fényreakció NINCS AKKOMODÁCIÓ A III., IV. és VI. agyidegek bénulása N. III M III III III III III III III FUNKCIÓ TENGELY IZOM Rectus med. M Rectus sup. Rectus inf. Obliq. inf. All 4 III.-Izom 4 Muscls Levator palp. Sphincter p. M. ciliaris Térítés VERT. Befelé M Befelé Befelé Kifelé Függőleg tekintés TRANS. - M kevert kevert kevert - Felfelé Lefelé Felfelé Felső szemhéj emelés Pupillaszűkület (miosis) Rotáció SAGITT. - M - Befelé Kifelé Kifelé Lencse előremozdul (akkomod.) 168

169 esotropia (h. convergens) Kancsalság (heterotropia, strabizmus) exotropia (h. divergens) hypotropia (h. verticalis) hypertropia (h. verticalis) 169

170 Pupilla reflexív Regio pretectalis M. sphincter pupillae Nn. ciliares breves Ganglion ciliare Corpus geniculatum lat. Mesencephalon (nucleus Westphal- Edinger) N. oculomotorius Radiatio optica 170

171 Normális pupilla- (fény-) reflex Sötétség: mko. tág pupillák Direkt reakció Consensualis reakció 171

172 Abnormális pupilla (fény) reflex: n. opticus károsodása Nincs reakció Consensualis reakció Direkt reakció Megvilágítás a vak szem felől Megvilágítás az egészséges szem felől 172

173 Abnormális pupilla (fény) reflex: efferens ideg károsodása Nincs reakció Consensualis reakció Nincs reakció Direkt reakció Megvilágítás a ledált oldal felől Megvilágítás az egészséges oldal felől 173

174 A nervus oculomotorius magjai és központi kapcsolatai Cortex Aqueductus cerebri Substantia nigra Nucleus pretectalis Colliculus superior Tectobulbaris rostok Nucleus Edinger- Westphal Nucleus motorius nervi oculomotorii Fasciculus longitudinalis medialis Nucleus ruber Nervus oculomotorius Preganglionaris paraszimpatikus rostok Fossa interpeduncularis 174

175 A nervus oculomotorius makroszkópiája Mesencephalon Nervus oculomotorius Ramus superior M. levator palpebrae superioris M. rectus superior M. rectus medialis Pons Ramus inferior M. rectus inferior Ganglion ciliare N. ciliaris brevis M. obliquus inferior 175

176 A nervus trochlearis magja és központi kapcsolatai Aqueductus cerebri Nucleus mesencephalicus nervi trigemini Substantia nigra Cortex Nervus trochlearis Colliculus inferior Tectobulbaris rostok a colliculus superiorból Nucleus trochlearis Fasciculus longitudinalis medialis Crus cerebri Fossa interpeduncularis 176

177 A nervus trochlearis makroszkópiája Mesencephalon M. obliquus superior Nervus trochlearis Pons 177

178 A nervus abducens magja és központi kapcsolatai Cortex Fasciculus longitudinalis medialis Nucleus nervi abducentis Tectobulbaris rostok a colliculus superiorból Nervus abducens Pons 178

179 A nervus abducens makroszkópiája Pons Nervus abducens Medulla oblongata M. rectus lateralis (elvágva) 179

180 Cornea- és conjunctiva reflexek 180

181 A cornea- (és conjunctiva-) reflex reflexíve Nucleus sensorius princeps n. trigemini Ganglion trigeminale Gasseri N. ophthalmicus (n. trigeminus) Fasciculus longitudinalis medialis Cornea Nucleus motorius n. facialis Nervus facialis M. orbicularis oculi 181

182 A cornea-reflex motoros hatásai Nervus opticus Chiasma opticum Tractus opticus Corpus geniculatum laterale Tractus tectobulbaris et tectospinalis Colliculus superior Motoneuronok (agyidegek) Motoneuronok (elülső szarv) 182

183 Mesencephalon Pons N. Westphal- Edinger (III.) Ganglion trigeminale Ganglion ciliare, a szemizmok vegetatív beidegzése R. inf. n. oculomotorii Radix brevis (motoria) M. ciliaris, M. sphincter pupillae Nn. ciliares breves Ganglion ciliare Lemniscus trigeminalis Nucleus sensorius n. V. N. nasociliaris Radix longa (sensoria) Plexus caroticus int. Plexus ophthalmicus Radix sympathica Nn. ciliares longi Conjunctiva, Cornea, M. dilatator pupillae, M. tarsalis, M. orbitalis Medulla spinalis Ganglion cervicale superius 183

184 A n. canalis pterygoidei kialakulása Parasympathicus VII. Sympathicus N. petrosus major N. petrosus profundus + = N. canalis pterygoidei (Vidianus) Canalis facialis Canalis n. petrosi majoris Hiatus canalis n. petrosi majoris Sulcus nervi petrosi majoris Foramen lacerum Canalis pterygoideus Canalis caroticus Foramen lacerum Canalis pterygoideus Canalis pterygoideus Foramen pterygopalatinum 184

185 A nyaki sympathicus topográfiája Ggl. cervicale sup. Ggl. cervicale sup. Ggl. cervicale medium Ggl. stellatum Ggl. accessorium A. vertebralis Ggl. cervicale medium Ggl. accessorium Ggl. accessorium Ggl. accessorium Ansa subclavia Tr. thyrocervicalis Ggl. stellatum 185

186 centralis sympathicus pálya Formatio reticularis Horner Szindróma (centralis) Tractus reticulospinalis Testfél: vasomotor, sudomotor Hypothalamus Th1 Ptosis Myosis Enophthalmus Centrum ciliospinale C: ciliomotor D Pl. caroticus int. Pl. caroticus ext. Ganglion cervicale sup. Ganglion cervicale medium Pl. subclavius Ganglion stellatum Fej: vasomotor, sudomotor Kar: vasomotor, sudomotor C R. interganglionaris Truncus sympathicus Th3 B A, B: vasomotor, sudomotor A Horner Szindróma (periphériás) Anhydrosis Vasodilatatio 186

187 A Horner szindróma tüneteinek kombinációi Horner-Trias Vaso-, sudomotor Neuron I. (central) + Teljes testfél A (n. spinalis) - Kar és fej B (tr. sympatheticus) - Kar és fej C (n. spinalis) + Kar D (tr. sympatheticus) + Fej Pl. caroticus int. + - Plexus brachialis - Kar 187

188 Bal oldali Horner szindróma: ptosis, myosis, enophthalmus 188

189 Irodalom: Ross MH. Histology. A Text and Atlas (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2003) Moore KL, Dalley AF. Clinically Oriented Anatomy (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 1999) Oyster CW. The Human Eye (Sinauer Associates, Inc. (Sunderland, Massachusetts, 1999) Wright KW. Textbook of Ophthalmology (Williams and Wilkins, Baltimore, 1997) Carlson BM. Human Embryology and Developmental Biology (Mosby, Philadelphia, 2004) Kandel ER, Schwartz JH, Jessell TM. Principles of Neural Science (McGraw Hill, New York, 2000) Nagy ZZ. Painting and the Eye. In: DHS (Akadémiai Kiadó, 2018) Csillag A. Sensory Organs (Humana Press, 2005) Feneis H. Pocket Atlas of Human Anatomy (Thieme, 1994) 189