A vezető tisztségviselők felelőssége - különös tekintettel a cégtörvény szabályain alapuló felelősségre

Átírás

1 Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Kereskedelmi Jogi Tanszék A vezető tisztségviselők felelőssége - különös tekintettel a cégtörvény szabályain alapuló felelősségre Responsibility of executive officers with special regard to the responsibility based on rules of Company Act Készítette: Pető Vajk István Jogász szak J-504 Konzulens: Dr. Barta Judit egyetemi docens Miskolc

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐRE VONATKOZÓ PTK. SZABÁLYOK Az ügyvezetés A vezető tisztségviselők felelősségéről általában A vezető tisztségviselők wrongful trading felelőssége a Cstv. alapján II. Vezető tisztségviselői felelősség a Ctv. szabályai alapján A vonatkozó szabályokról általában A kényszertörlési eljárás A vezető tisztségviselő felelőssége a Ctv. 118/B. -a alapján A felelősség megállapítása iránti per A vezető tisztségviselő eltiltása A közeljövő változásai III.: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége a bírói gyakorlatban A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleménye A vezető tisztségviselői felelősség érvényesítése konkrét bírói döntésekben ZÁRÓ GONDOLATOK Irodalomjegyzék Internetes hivatkozások Felhasznált jogszabályok, bírói döntések

3 Bevezetés A társadalmi és gazdaság élet egyre nagyobb területén találkozunk különféle szervezetekkel, társaságokkal, amelyek nap, mint nap kapcsolatba lépnek egymással és a természetes személyekkel. Ez a kapcsolat az adott szervezet képviselőjén keresztül történik, egy személyen keresztül, akinek a magatartása egyszerre két irányba is hat. Egyrészt a vezető tisztségviselő döntései hatással vannak az általa képviselt cégre másrészt pedig kifelé a szervezettel kapcsolatba lépő külső jogalanyokra. Éppen ezért a vezető tisztségviselőkkel szemben az elvárás, a bizalom egyszerre két irányból érkezik, a vezető tisztségviselőnek egyszerre ennek a két irányból érkező elvárásoknak kell megfelelnie, és ezen két irányú bizalommal nem szabad visszaélnie. Ez a feladat a gazdasági társaságok esetében hatványozottan jelentkezik, ahol a felgyorsult piaci viszonyok között sokszor döntések sokaságát kell meghozni, amely döntések jó része a gazdasági táraságot képviselő vezető tisztségviselő feladata lesz. Egy jó vezető tisztségviselő úgy tudja szolgálni az általa képviselt szervezet érdekeit, hogy közben eleget tud tenni a szervezeten kívülről érkező elvárásoknak, a harmadik személyek bizalmával sem él vissza. Ez a magatartás a jogi személy szereplőkkel bővelkedő piaci viszonyokban a forgalom biztonságát is jelenti. Ennek a magatartásnak az elérése véleményem szerint a jognak a feladata megfelelő felelősségi szabályok megteremtésével. Dolgozatom témájaként azért választottam a vezető tisztségviselők felelősségi kérdéseit, hogy lássam, hogy a szabályok bemutatásán keresztül vajon felszínre fognak-e kerülni a szabályozás, vagy a jogalkalmazás azon hiányosságai, amelyek miatt Magyarországon még mindig sokan a gazdasági társaságot a személyes felelősség kikerülésének eszközeként értelmezik, hogy Magyarországon a cégtemetők működtetése még megélhetési forrás, és hogy a társaságok jelentős része a törvényi kötelezettségeiknek részben sem tesz eleget. Az angolszász eredetű wrongful trading hitelezővédelmi jogintézmény még egy aránylag új jogintézmény a magyar jogban, így különösen érdekes szerintem ennek a területnek a megvizsgálása, nyomon követése. Dolgozatom első részében az ügyvezetői tisztséget kívánom meghatározni, bemutatva a rá vonatkozó alapvető szabályokat, majd a kényszertörlés kapcsán felmerülő hitelezőkkel szembeni felelősséget kívánom részletesebben bemutatni. A dolgozatom utolsó fejezetében pedig ennek a felelősségi rendszernek eddigi, bírósági gyakorlatban történő megjelenését elemzem. Az utolsó fejezetben a Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 3

4 2016 E1.II.JGY.G.2. számú a A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét elemzem. A joggyakorlat-elemző csoport a véleményében elsődlegesen a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szemben fennálló felelősségével kapcsolatos jogkérdések vizsgálatát látta el a törvényszékektől és az ítélőtábláktól beszerzendő jogerős ítéletek alapján. A gyűjtemény áttanulmányozása után dolgozatomban egy statisztikát állítottam fel a vonatkozó perekkel kapcsolatban, illetve összegeztem azokat a változtatásra javasolt gondolatokat, amiket a joggyakorlat elemző csoport tett a véleményében. 4

5 I. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐRE VONATKOZÓ PTK. SZABÁLYOK 1. Az ügyvezetés A gazdasági társaságok működése során elkülönülnek egymástól a tulajdonosi, a vezetési és az ellenőrzési funkciók. Ez a strukturálódás jelentkezik a gazdasági társaságok szervezetében is. A vezetési (képviseleti) funkciók ellátása a vezető tisztségviselő feladata, amely fogalomra hatályos jogunk nem ad konkrét definíciót. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) a jogi személy általános szabályai közt az ügyvezetés fogalmának meghatározásakor a Ptk. 3:21. (1) bekezdésében rögzíti, hogy a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult, és ezzel az ügyvezetés fogalma körébe helyezi a vezető tisztségviselést. Az ügyvezetést összefoglaló elnevezésként kell kezelni, amely alatt értjük egyrészről azt a személyi kört, a vezető tisztségviselőket, akik a gazdasági társaságok vezetését (irányítását) ellátják, másrészről értjük alatta a társaság egészének irányítását. Az ügyvezetést végezheti egy vagy több vezető tisztségviselő, vagy akár testület is. Az egyes gazdasági társaságoknál eltérő elnevezést használ a Ptk. az ügyvezetésre, kkt., bt. és kft. esetében ügyvezetőt, zrt. esetében vezérigazgatót, illetve testületként az rt. igazgatóságát, illetve igazgatótanácsát nevesíti. 1 Ahogy a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, mint a gazdasági társaságok korábbi szabályozása a miniszteri indoklásában rögzíti: az ügyvezetés a társaságok operatív vezetését, vagyis a mindennapi gazdasági tevékenység operatív irányítását jelenti. 2 Az irányítás a vezető tisztségviselők egyik feladata. A március 15. napján hatályba lépő Ptk. egyik újítása a gazdasági társaságok terén, hogy valamennyi gazdasági társaság (így a bt. és kkt.) megkapta a jogi személyiséget. A Ptk. nem határozza meg a jogi személy fogalmát, csak rögzíti azokat a minimális feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy jogalanyt jogi személyként ismerjen el. 3 Ezen feltételek egyike a 3:1. (5) bekezdése alapján, hogy a szervezetnek saját ügyvezetéssel, illetve képviselőkkel kell rendelkeznie. Az alapítóktól, tagoktól való elkülönült jogalanyiság, 1 Barta Judit Harsányi Gyöngyi Majoros Tünde Ujváriné Antal Edit: Gazdasági Társaságok a Polgári Törvénykönyvben. Patrocínium Kiadó, Budapest, 2016., (letöltés: ) 3 Boóc Ádám Gadó Gábor Gál Judit Komáromi Gábor Pázmándi Kinga Sándor Tamás Sárközy Tamás Török Gábor Zsohár András: POLGÁRI JOG A jogi személy. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft.,Budapest, 2013., 32. 5

6 (hogy a szervezet jogokat és kötelezettségeket szerezhet saját nevében, jogviszonyok alanya lehet), ami megköveteli, hogy legyen a külvilág felé egy megjelenési formája a jogi személynek, amely képviseli. A vezető tisztségviselők másik feladata az irányítás mellett, a képviselet. A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban megkülönböztethetjük az ügyvezető személyével szembeni követelményeket, és az ügyvezető eljárásával, tevékenységével szembeni elvárásokat. A Ptk. a jogi személy általános szabályai között (3:22. ) állítja fel a vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket, amikor kimondja, hogy vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Tehát az ügyvezetést elláthatja olyan nagykorú természetes személy is, aki nem teljes mértékben cselekvőképes, azonban cselekvőképességének korlátozása nem érintheti a vezető tisztségviselői tevékenységét. 4 Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja; erre a kijelölt személyre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, valamint, akit foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Nem lehet továbbá vezető tisztségviselő az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ezen okok a vezető tisztségviselőkkel szembeni kizáró okok, amiktől meg kell különböztetni az összeférhetetlenségi okokat. A kizáró okok betartásától a törvény nem enged eltérést, azok fenn nem állásáról a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttekor a vezető tisztségviselőnek ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyítóerejű magánokiratban, illetve közokiratban kell nyilatkoznia, amit az illetékes nyilvántartó bíróság ellenőriz. Az összeférhetetlenségi okok olyan okok, amik a társaság tulajdonosainak érdekét sérthetik, azonban a Ptk. nem tiltja, hogy a létesítő okirat felmentést adjon ezen okok alól. Az összeférhetetlenség szabályait az alábbiak szerint rendezi a Ptk.: A vezető tisztségviselő a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági 4 Bodor Mária Zsuzsanna - Fézer Tamás - Nochta Tibor - Papp Tekla - Pázmándi Kinga - Vezekényi Ursula: A évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Optijus.hu - Online kiadás 6

7 társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. 5 A vezető tisztségviselő eljárásával szembeni követelmény, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni 6, valamint a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 7 Továbbá a Ptk. a jogi személy tagjainak érdekét védve rögzíti a 3:112. (2) bekezdésében, hogy a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el, e minőségében csak a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és az egyszemélyes kft. és egyszemélyes rt. kivételével - a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) által nem utasítható (önfelelősség elve). A vezető tisztségviselők fő ügyvezetési-hatásköri kötelezettségei mindenek előtt a következők: - a társaság törvényes képviselete, - a társaság jogszerű működésének biztosítása, - a törvényben ill. más jogszabályokban előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, - biztosítani a szervezet működését és az egyes eljárások szabályszerűségét a társaságon belül, - a jogellenes társasági határozatok meghozatalának megakadályozása, a jogszerű határozatok végrehajtása,ellenőrzési kötelezettség, a társaságot, ill. egyes szerveit terhelő kötelezettségek teljesítése, végrehajtása tekintetében,együttműködés a társaság más szerveivel, ill. vezető tisztségviselőivel,a társaság gazdaságos tevékenységének biztosítása - versenyképesség, likviditás, igényérvényesítés,a társaság tagjai (ide értve a kisebbségben lévő tagok) jogai gyakorlásának garantálása, és fenyegető csődhelyzetben a hitelezői érdekek elsődlegességének biztosítása. 8 5 Ptk. 3:115. (1) - (2) bekezdés 6 Ptk. 3:21. (2) bekezdés 7 Ptk. 3:22. (3) bekezdés 8 Bodor Mária Zsuzsanna - Fézer Tamás - Nochta Tibor - Papp Tekla - Pázmándi Kinga - Vezekényi Ursula: A évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Optijus.hu - Online kiadás 7

8 A vezető tisztségviselőkkel szembeni fentebb vázolt követelmények, elvárások mellett tekintve, hogy a jogi személy és a vezető tisztségviselő között egy szerződéses viszony jön létre további követelményeket szabhat a jogi személy létesítő okirata. Először mindig a társasági jogviszony jön létre (kijelölés, megválasztás és elfogadás útján), azután létesítenek a vezető tisztségviselői feladat ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyt, megbízást vagy munkaviszonyt. 9 Először a társasági jogviszony jön létre (kijelölés, megválasztás és elfogadás útján) azután létesítenek a feladat ellátására munkavégzésre irányuló jogviszonyt, megbízás, vagy munkaviszony keretében. Ezen túl szükséges még a vezető tisztségviselő személyét a cégnyilvántartásba bejegyeztetni. A megválasztott, de a nyilvántartásba be nem jegyzett vezető tisztségviselő vezető tisztségviselőnek nem minősül (árnyék vezető tisztségviselőnek, azonban tekinthető). 10 A Ptk. 3:114. -a rendelkezik a vezető tisztségviselői megbízatás időtartamáról: A vezető tisztségviselői megbízatás öt évre ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra szól. A Ptk. diszpozitív szabályozásából eredően ettől az időtartamtól a felek eltérhetnek. 2. A vezető tisztségviselők felelősségéről általában Az elkülönült jogi személyiséggel rendelkező társaságnak a legfőbb szerve az, amely döntéseivel megszabja az alapvető irányt a jogi személy tevékenységével kapcsolatban. A legfőbb szerv által hozott döntések határozzák meg a társaság célját és a cél eléréséhez szükséges eszközöket. A tulajdonosi struktúrának ez az egyik legfontosabb funkciója. Dr. Kisfaludy András szavaival élve, azonban azt is látnunk kell, hogy a társaságnak, mint egységnek a külső viszonyokban való megjelenését nem kizárólag a tagok döntéshozatala befolyásolja: a társaságok nem csak a tagok döntéseit hajtják végre, hanem emellett (sőt megkockáztathatjuk, hogy főként) a társaságok ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők irányításának hatására válnak jogviszonyok alanyává, szereznek jogokat vagy vállalnak 9 Ptk. 3:112 (1) bekezdés 10 A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2016 E1.II.JGY.G.2.: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye (letöltés: ) 8

9 kötelezettséget. 11 Ezzel együtt vizsgálni kell a már korábban hivatkozott önállóságát a vezető tisztségviselőnek. A Ptk. a gazdasági társaságok ügyvezetését a vezető tisztségviselők önálló tevékenységeként írja le. Persze ez az önállóság, nem jelent teljes függetlenséget a társaság tagjainak akaratától, hiszen maga a Ptk. szorítja korlátok közé, amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője alá van rendelve a jogszabályoknak, a társaság létesítő okiratának, és a legfőbb szerv által hozott határozatoknak, azonban mégis egy viszonylagos önállóságról beszélünk, ami szükségképpen együtt jár a mindennapi gazdasági tevékenység operatív irányításával. Ezen tények mellett a korábbi szabályozás mégis a vezető tisztségviselő magatartását a társaság magatartásaként értékelte, nem emelve ki annak felelősségét. Még az 1997-es Gt. rendelkezése szerint a társaság felelős azért a kárért, amelyet a vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. 12 A vezetői felelősség megteremtésének további indoka volt a gazdasági forgalom biztonságára is tekintettel a hitelezői érdekek védelme. A fizetőképtelen gazdálkodó szervezetek gazdaságból való kivezetése érdekében az államnak biztosítania kell a szükséges jogszabályokat ahhoz, hogy a hitelezők a legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodó szervezettel fennálló kapcsolataikat. Szankciókkal kellett arra ösztönözni a gazdasági társaságok menedzsmentjét, hogy a szabályozott módot válasszák a gazdaságból történő kivonulásukhoz. A magyar jogszabályok hosszú ideig nem biztosították, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői elszámoljanak tevékenységükről, minden következmény nélkül befejezhették működésüket. A július 1-je előtti szabályozás nem kényszerítette a vezetőket arra, hogy a közeli csődhelyzet felismerését követően a hitelezők jogos elvárásait figyelembe vegyék. 13 A felelősség hatályos szabályozásának felvázolása előtt szükséges kitérni arra, hogy a vezető tisztségviselők jogi helyzetét tekintve meg kell különböztetni egy ún. belső jogviszonyt és egy külső jogviszonyt. A belső jogviszony alatt a vezető tisztségviselő és a társaság közötti jogviszony értendő, a külső jogviszony alatt pedig a vezető tisztségviselőnek a harmadik személyekkel szembeni képviseleti helyzete alá tartozó jogviszonyok. Ezen két dimenzió megkülönböztetése szabja meg a vezető tisztségviselő felelősségi rendszerének kereteit. 11 Dr. Kisfaludy András: Anyagi jogi és eljárási szabályok a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek hitelezőkkel szembeni felelőssége körében. In: A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2016 E1.II.JGY.G.2.: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye -14. számú tanulmánymelléklet A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV törvény 29. (3) bekezdés 13 Juhász László: A vezetői felelősség egyes kérdései. In: Ünnepi tanulmányok Bíró György Professzor 60. születésnapjára. Novotni Alapítvány a Magánjog Feljesztéséért, Miskolc,

10 A Ptk. változást hozott a jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelősségét érintően. A Ptk. alapjaiban változtatta meg a szerződésszegésért való felelősség szabályait, amelyekre a vezető tisztségviselőknek a jogi személyekkel szemben fennálló, ún. belső felelőssége is épül. A vezető tisztségviselők felelőssége két irányú: 1. a vezető tisztségviselők jogi személlyel szemben fennálló, ún. belső felelősségéről a Ptk. 3:24. (1) bekezdése rendelkezik; 2. a vezető tisztségviselőnek a jogi személy hitelezőivel szembeni felelősségének alapját a Ptk. 3:118. -a adja meg. a) A vezető tisztségviselő felelősségének első szintje a jogi személlyel szemben fennálló, ún. belső felelősség. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 14 Ez lényegesen eltér attól amit a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) 30. (2) bekezdése rögzített. A korábbi rendelkezés szerint ugyanis a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha a törvény kivételt nem tett -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján voltak kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint feleltek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A Gt. ezen szabálya egy egyértelmű deliktuális felelősség volt. A vonatkozó hatályos Ptk-beli szabály pedig egyértelművé teszi, hogy a vezető tisztségviselő szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ez logikusan követezik abból, hogy a jogi személy és a vezető tisztségviselő között egy szerződéses jogviszony áll fenn. A szerződésszegésért való felelősség szabályait a Ptk. Hatodik könyvében kell keresni. A belső felelősség tekintetében speciálisan alakul a mentesülés lehetősége. Először egyrészt vizsgálni kell, hogy történt-e szerződésszegés, amelyből kifolyólag a jogi személyt kár érte. Másrészt vizsgálni kell, hogy a vezető tisztségviselő és a jogi személy közötti szerződésben a felek a vezető tisztségviselő felelősségét kizárták-e, vagy korlátozták-e. Speciális kérdés, 14 Ptk. 3:24. (1) bekezdés 10

11 amit szükséges még jelen kérdéskörben vizsgálni, az a felmentvény intézménye. A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adhat, és ebben az esetben a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. 15 A felmentvény megadásával a legfőbb szerv igazolta, hogy a vezető tisztségviselők az értékelt időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. 16 Ha a gazdasági társaság felmentvényt adott a vezető tisztségviselőjének, akkor azt először meg kell dönteni ahhoz, hogy a vezető tisztségviselő (belső) felelőssége egyáltalán szóba kerülhessen, megdöntésre akkor van mód, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. Felmentvényt csak gazdasági társaság adhat. A felmentvény csak a társaság és a vezető tisztségviselő belső viszonyában jelenik meg, ami azt jelenti, hogy harmadik személyekkel szemben nem mentesít a felelősség alól. A felmentvény időbeli hatálya nem korlátlan, ugyanis csakis kizárólag a beszámolóval alátámasztott időszakra vonatkozik. 17 A fentiek alapján amennyiben a szerződésszegés fennáll, a vezető tisztségviselő felelősségét pedig a felek nem zárták ki vagy nem korlátozták, illetve a gazdasági társaság esetében nincs a vezető tisztségviselő javára szóló felmentvény (vagy azt a társaság megdöntötte), a kontraktuális felelősség szabályai alkalmazásra kerülhetnek. Amely esetben három konjunktív feltétel bizonyítása esetén még mindig mentesülhet a felelősség alól a vezető tisztségviselő. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 18 A kimentés ilyenformán történő megvalósulásakor, azonban figyelemmel kell lenni annak a Ptk. Harmadik könyvének Gazdasági társaságok közös szabályai cím alatt rögzített szabályára, miszerint a vezető 15 Ptk. 3:117. (1) bekezdés 16 dr. Ritter Marianna: Új-Ptk.: változások a vezető tisztségviselők felelősségében; (letöltés: ) 17 Barta Judit Majoros Tünde: A vezető tisztségviselő társasággal szembeni és harmadik személynek okozott károkért való felelősségének neuralgikus kérdései. In: Miskolci Jogi Szemle, X. évf , 2. szám Ptk. 6:

12 tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell, hogy eljárjon. 19 A Ptk. hatálybalépése óta a jogirodalom részletesen foglalkozott a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szemben fennálló felelősségére vonatkozó szabályok értelmezésével. Ennek megfelelően részletesen vizsgálták a felelősség alóli kimentés konjunktív feltételrendszerét is. Kisfaludi András szerint a vezető tisztségviselő szerződésszegése akkor állapítható meg, ha a jogi személy irányítása körében meghozott döntései nem megfelelően szolgálják a jogi személy érdekeit, vagy ha az irányítási döntések elmaradása a jogi személy érdekeit sérti. Ebből az is következik, hogy ha a vezető tisztségviselő által hozott irányítási döntés a jogi személy érdekeit megfelelően szolgálta, akkor felelősséget abban az esetben sem alapozhat meg, ha netán ezzel a döntéssel okozati összefüggésben kár keletkezett a jogi személynél, hiszen a felelősséget megalapozó magatartás, a szerződésszegés hiányzik. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy az ésszerű kockázatvállalás a jogi személy érdekében álló magatartás, ezért szerződésszegésként nem értékelhető, felelősséget nem keletkeztet. Összességében a vezető tisztségviselő felelősségre vonását az alapozza meg, ha a jogi személy irányítása körébe tartozó olyan döntést hoz vagy olyan mulasztást követ el, amely a jogi személy érdekeit sérti, és ezzel okozati összefüggésben a jogi személynél kár keletkezik. 20 Összességében a vezető tisztségviselő belső felelősségére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a bírói gyakorlatnak a jövőben még számos értelmezési kérdésre kell választ adnia. b) A vezető tisztségviselő felelősségének másik iránya a hitelezőkkel szembeni felelősség. A évi Gt. által jelent meg a magyar jogban a felelősség ezen formája, az angolszász gyökerű wrongful trading jogintézmény átvételével. Az angol 1986-os csődjogi törvényi szabályok alapján szándékosan megvalósított csalárd gazdálkodásnak (fraudulent trading), illetőleg gondatlanul is megvalósítható jogszerűtlen gazdálkodásnak (wrongful trading) számít minden olyan gondatlan eljárás, amely a társaság hitelezője megkárosítását eredményezi. Az ilyen magatartások szankciója a társaság vagyonához történő indokolt mértékű hozzájárulásra való kötelezésben áll Ptk. 3:112. (2) bekezdés 20 Kisfaludi András: A jogi személy vezető tisztségviselőinek felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben In Csehi Zoltán - Koltay András - Landi Balázs - Pogácsás Anett (szerk.): (L)ex Cathedra et Praxis. Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából (Budapest: Pázmány Press 2014) Nochta Tibor: A magánjogi felelősség útjai a társasági jogban. Budapest-Pécs, Dialóg campus;

13 Az angol csődjog mintájára a 2006-os Gt. 30. (3) bekezdésében rögzített szabályok mondták ki a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségét a hitelezőkkel szemben az ún. jogszerűtlen gazdálkodásért. A jogalkotó azáltal, hogy a gazdasági társaság tagjára és vezető tisztségviselőjére vonatkozó szabályokat nem a Gt.-be, hanem külön jogforrásokba (Ctv., Cstv.) iktatta be, elérte egyúttal azt is, hogy a gazdasági társaságokon túlmenően más jogi személy típusokra vonatkozóan is érvényesüljenek a felelősségátviteli szabályok. 22 A 2006-os Gt. 30. (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezett: A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A külön törvény a Cstv. és a Ctv. volt. A hatályos szabályozás a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét a Ptk.-ban, a Cstv.-ben és a Ctv-ben rendezi. A Ptk. három helyen írja elő a vezető tisztségviselőknek a jogi személy hitelezőivel szembeni felelősségét: az egyesületnél (Ptk. 3:86. (2) bekezdés), a gazdasági társaságok körében (Ptk. 3:118. ), valamint a szövetkezet esetében (Ptk.3:347. (3) bekezdése). Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 23 A Ptk-beli rendelkezésből látható, hogy ezen felelősség a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor merül fel, és szerződésen kívül okozott károkért való (deliktuális) felelősség szabályaira építi a vezető tisztségviselőknek a hitelezőkkel szembeni kártérítési felelősségét. Ennek oka, hogy a vezető tisztségviselők a hitelezőkkel nem állnak szerződéses jogviszonyban. Felelősség alapja tekintetében új fogalomként megjelenik a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet, amely beállta után a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket felróható módon figyelmen kívül hagyta. 22 Török Tamás: A vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni felelősségével összefüggő, a magyar jogirodalomban megjelent egyes jogkérdésekkel kapcsolatos álláspontok Forum Sententiarum Curiae, 2016/2., Ptk. 3:

14 Érdekes dolog, hogy a hatályos Ptk.-beli rendelkezés a korábbi 2006-os Gt. szabályához képest, nem utal külön jogszabályra, holott a Cstv., és a Ctv. továbbra is tartalmaz rendelkezéseket a vezető tisztségviselők külső felelősségével kapcsolatban. Ebben a fejezetben összefoglalóan még a Cstv. vonatkozó szabályait kívánom elemezni, a Ctv.-be foglalt felelősségi kérdések, pedig a dolgozatom következető fejezetének lesz a tárgya. 3. A vezető tisztségviselők wrongful trading felelőssége a Cstv. alapján A Cstv. említett szabályainak ismertetése azért indokolt, mert ennek joggyakorlata szolgál a Ctv. rendelkezéseihez alapul, a cégbírók döntéseik során a csődeljárásokban kiforrott joggyakorlatra támaszkodnak. A vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására, marasztalására irányuló jogintézmény a Cstv. szabályai közé július 1-jei hatállyal kerültek bevezetésre, és azóta már négyszer módosultak. A július 1-je előtti szabályozás nem kényszerítette a menedzsmentet arra, hogy a közeli csődhelyzet felismerését követően a hitelezők jogos elvárásait is figyelembe vegye, bár a régi Gt. már megkísérelte a felelősségi szabályok alakítását. A probléma megoldásához egyaránt szükséges volt a társasági és a csődjogi szabályozás módosítása. A évi IV. tv., (Gt.) a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztének esetére megteremtette a vezető tisztségviselők felelősségét a hitelezőkkel szemben feltéve, hogy bekövetkezik a gazdasági társaság fizetésképtelensége. A fizetésképtelenségi jogba a évi módosítás során kerültek be azok a szabályok, amelyek a tagi és vezetői felelősséget megalapozták. 24 A vonatkozó hatályos jogszabályhely a Cstv. 33/A. A hitelező vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. ] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó 24 Juhász László: A vezetői felelősség egyes kérdései. In: Ünnepi tanulmányok Bíró György Professzor 60. születésnapjára. Novotni Alapítvány a Magánjog Feljesztéséért, Miskolc,

15 befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. 25 A törvényszövegből látható, hogy a vezetők felelőssége akkor állapítható meg, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Egy három feltételt rögzítő, tevésben és mulasztásban is megnyilvánuló vezetői magatartás szankcionálására irányul a szabályozás. A Cstv. rendelkezései természetesen csak a Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőire vonatkoznak, ideértve azt a személyt is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (árnyék vezető tisztségviselő). Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A jogszabályban rögzített három feltétel közül a vagyon csökkenésével kapcsolatosan kialakult az a gyakorlat, miszerint a vezető csak azért a vagyonvesztésért felel, ami a fenyegető fizetőképtelenség bekövetkezése után következik be, ez pedig nem azonos a hitelező kielégítetlen követelésével. A Legfelsőbb Bíróság a Gfv.X /2011/3. számú ítéletében rámutatott, hogy a kereseti kérelem alapján ugyanis a jelen perben alkalmazandó rendelkezések szerint nem a ki nem elégített hitelezői igények összessége érvényesíthető a vezető tisztségviselővel szemben, hanem az az összeg, amely az alperes mulasztása miatt jelenik meg a vagyoncsökkenésként az adós társaságnál. 26 Lényeges dolog a szabályozásban a fenyegető fizetőképtelenség fogalma. A Cstv. a vezető tisztségviselő felelőssége megállapításának egyik elengedhetetlen feltételeként rögzíti a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására ugyanis csak ezen időpontot követően, a Cstv.-ben szabályozott vezető tisztségviselői magatartások tanúsítása esetén kerülhet sor. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalma Cstv. ben megtalálható, amely szerint az 25 Cstv. 33/A. (1) bekezdés 26 Juhász László: Két Jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) In. Gazdaság és Jog, február, 2. szám

16 attól az időponttól következik be, amelytől kezdve a gazdálkodó szerv vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. 27 A kialakult joggyakorlat alapján egyértelműen leszögezhető, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének feltételei nem azonosak az adós fizetésképtelenségének megállapításához szükséges, a Cstv. 27. (2) bekezdésében írt feltételekkel. Az adós felszámolása elrendelésének ugyanis nem szükségszerű feltétele, hogy az adós fizetésképtelen helyzetben legyen. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet akkor következik be, amikor az adós tartozásait likvid vagyon hiányában nem képes kifizetni (objektív feltétel) és erről a vezető tisztségviselő tudomást szerzett, vagy gondos eljárás esetén tudomást kellett volna szereznie (szubjektív feltétel). A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet megállapíthatóságához szükséges objektív feltétel akkor következik be, amikor az adós esedékes tartozásainak összege meghaladja a társaság likvid vagy likviddé tehető vagyonát és ezt a helyzetet a tartozások átütemezésével, esetleg reálisan visszafizethető kölcsön felvételével vagy más módon nem hárították el. Önmagában az a körülmény, hogy az adós könyv szerinti vagyona meghaladja esedékes tartozásait, nem bizonyítja azt, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem állna fenn. Nem áll fenn a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet akkor, ha a tartozás kifizetésére annak esedékességekor az adós képes, de fizetési kötelezettségének egyéb okból nem tesz eleget. Előfordul, hogy a szükséges mértékű likvid vagyon csak átmenetileg hiányzik, mivel ez a helyzet megszüntethető pl. a lejárt követelések átütemezésével, egyes tipikusan gyorsan értékesíthető tárgyi eszközök értékesítésével, jól előkészített gazdasági döntésekkel. A vezető tisztségviselő Cstv. szerinti felelőssége megállapításának egyik, de nem elégséges feltétele, hogy az adós felszámolásának elrendeléséig folyamatosan álljon fenn az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete. A szubjektív feltétel kapcsán hangsúlyozandó, a vezető tisztségviselő feladata az adós gazdálkodó szervezet esedékes/lejárt tartozásainak, a cash-flow kimutatásnak a figyelemmel kísérése. A vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezéséről tudomást szerezhet pl.: lejárt, ki nem fizetett tartozások fennállásából, az éves beszámoló (esetleg közbenső mérleg) adataiból. A vezető tisztségviselő nem szakszerű, gondatlan eljárására, kompetencia hiányára alappal nem hivatkozhat. Azt kell vizsgálni, hogy az objektív feltétel bekövetkezéséről történő tudomásszerzés egy ilyen tisztséget ellátó személytől kellő gondosság tanúsítása esetén elvárható-e. 27 Cstv. 33/A. (3) bekezdés 16

17 A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2016 E1.II.JGY.G.2. számú, A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörben felállított joggyakorlatelemző csoport összefoglaló véleménye alapján az, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett-e, illetve az mikor következett be, az ügyben feltárt összes körülmény ismeretében állapítható meg. A feldolgozott ítéletek 35%-ában az eljárt bíróságok az eljárás során rendelkezésre álló adatokból állapították meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet és annak időpontját. Ilyen tények voltak, illetve lehetnek, hogy az adós nem képes adótartozását kiegyenlíteni, adóvégrehajtási eljárás folyik ellene. Az adóssal szemben végrehajtási, illetve felszámolási eljárást kezdeményeztek. Értékeltek és értékelhetők olyan körülmények, miszerint az adós nem tudta kifizetni az esedékes hitelrészleteket, bérleti díjat, perköltséget, a könyvelő megbízási díját, csődeljárást kezdeményezett maga ellen, tevékenységét beszüntette, munkavállalóit elbocsátotta. Ezek a tények az adott tényállás összes körülményének vizsgálata mellett alkalmasak lehetnek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének, annak időpontjának meghatározására. 28 A hitelező egy kétlépcsős eljárásban tudja kártérítési igényét érvényesíteni a vezető tisztségviselővel szemben. A hitelezőnek elsőnek egy megállapítási keresetet kell indítania a Cstv. 33/A. -a alapján. A felszámolás időtartama alatt azonban a vezető tisztségviselőt fizetésre kötelezni nem lehet. Így csak a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően lehet a már megállapított vagyoncsökkenés mértéke erejéig a vezető tisztségviselővel szemben egy újabb, marasztalási perben fellépni. A marasztalási pert azok a hitelezők kezdeményezhetik, akik nem kapták meg nyilvántartásba vett teljes követelésüket a felszámolási eljárásban. Ebből az is következik, hogy a (volt) vezető tisztségviselővel szemben csak az indíthat a Cstv. 33/A. -a alapján megállapítási keresetet, majd ezt követően marasztalási pert, aki a felszámolási eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és az ezzel járó nyilvántartásba vételi díjat befizette. A kétlépcsős per második része, a marasztalási kereset a Cstv. 33/A. (6) bekezdése szerint csak akkor indítható meg, ha a felszámolási eljárás befejeződött. Ennek alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a Cstv. 33/A. (1) bekezdése szerinti perben jogerősen 28 A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2016 E1.II.JGY.G.2.: összefoglaló véleménye

18 megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap. A törvény lehetővé teszi a vezető részére a mentesülést, ennek szabályait a Cstv. 33/A. (3) bekezdése tartalmazza. Mentesül a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. A kimentési okok az eset összes körülményének függvényében értékelendők. Tipikusan elfogadható érv a bírósági gyakorlat alapján: testületi ügyvezetés esetén arra történő hivatkozás, hogy a testületi döntésben az alperes nem vett részt, a vagyoncsökkenést eredményező döntés ellen szavazott, a legfőbb szerv döntése eredményezte a vagyoncsökkenést, a hitelezők követelése teljes kielégítésének meghiúsulását, a környezeti terhek rendezésének elmulasztását. A legfőbb szerv döntésére hivatkozás azonban nem feltétlenül, illetve nem minden tényállás mellett jelenti a felelősség alóli mentesülést. E körben mérlegelendő tényező lehet, hogy a vezető tisztségviselő miként készítette elő a legfőbb szerv döntését; ha tagként szavazott, szavazatával a határozat meghozatalához hozzájárult-e, volt-e ráhatása a szavazó tagok szavazatának kialakítására (pl. családi vállalkozások esetén). Nem fogadható el kimentési okként, hogy: a bírósági, hatósági, kamarai nyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget. Aki a vezető tisztségviselői tisztséget elfogadja, a nyilvántartásba bejegyzik, kifelé harmadik személyek irányában nem hivatkozhat arra, hogy nem volt abban a helyzetben, vagy nem kívánta, nem tudta akármilyen körülmény folytán a tisztséggel járó feladatokat hosszabb távon ellátni. az adós könyvvizsgálója vagy más, a vezető tisztségviselő közvetlen ellenőrzése alá tartozó munkavállalója, megbízottja nem látta el a feladatát a jogszabályban meghatározott 18

19 módon. Az adós adminisztrációja nem volt megfelelő, ezért a vezető tisztségviselő nem láthatta át, nem a valóságnak megfelelően látta az adós helyzetét. A vezető tisztségviselő akkor látja el ugyanis az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható módon az ügyvezetési feladatokat, ha az adós közvetlen ellenőrzési körébe tartozó munkavállalói, megbízottai munkáját ellenőrzi, szükség esetén ellenőrizteti. Az adminisztráció hiányosságaiért, mint vezető tisztségviselő főszabály szerint felelősséggel tartozik. a vezető tisztségviselő nem rendelkezett a tisztség ellátásához szükséges szakismerettel, képzettséggel. A vezető tisztségviselő a tisztség ellátását elvállalta, ekkor kellett volna mérlegelnie, hogy az ilyen tisztséget ellátó személytől általában elvárható általános, illetve az adott adós ügyvezetéséhez szükséges ismeretekkel, szakértelemmel, képességekkel, illetve készségekkel rendelkezik-e A Kúria Polgári Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2016 E1.II.JGY.G.2.: összefoglaló véleménye

20 II. Vezető tisztségviselői felelősség a Ctv. szabályai alapján. 1. A vonatkozó szabályokról általában A Cstv. 33/A. -ához hasonló felelősségi szabály található a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.)118/B. -ában is. Ez a rendelkezés azonban kizárólag a cégek vezető tisztségviselőire vonatkozik. A Ctv. egy aránylag új, a kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódóan elsőként a tagokat (Ctv. 118/A. ), majd a vezető tisztségviselőket terhelő felelősséget, illetve helytállási kötelezettséget (Ctv. 118/B. ) szabályozza. A vezető tisztségviselő felelőssége szempontjából azonban a Ctv. 118/B. -a annyiban különbözik a Cstv. 33/A. -ától, hogy nem csak a felelősség érvényesítéséről rendelkezik, hanem - a Ptk.-hoz hasonlóan - a felelősség anyagi jogi alapját is meghatározza. A kényszertörlési eljárás a kényszer-végelszámolás helyébe lépett, célja pedig az, hogy a vagyontalan cégek megszüntetésére a felszámolási eljárásnál olcsóbb és gyorsabb eljárásban kerüljön sor. A vezető tisztségviselő felelősségét az alapozza meg, hogy ebben az eljárásban a vezető tisztségviselő már nem csak a cég érdekeinek megfelelően köteles ellátni ügyvezetési feladatait, hanem a tevékenysége során figyelembe kell vennie a hitelezők érdekeit is. Jelen fejezetben a kényszertörlési eljárással kapcsolatos vezető tisztségviselői felelősségről írok, amelynek keretében be kívánom mutatni a kényszertörlési eljárást, a Ctv. 118/B. -ban foglalt vezető tisztségviselői felelősség jellemzőit, a mentesülés feltételeit, illetve külön cím alatt kívánom elemezni Ctv-be foglalt felelősség szankcióit. 2. A kényszertörlési eljárás A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására kényszertörlési eljárás keretében is sor kerülhet. A kényszertörlés, mint a cég bíróság általi kötelező megszüntetése a Ctv-ben szabályozott eljárás. A Ctv. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései március 1-jén léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve megszűnt a kényszer-végelszámolási eljárás, helyette bevezetésre került a kényszertörlés jogintézménye. A jogalkotó egyidejűleg bevezette a kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője felelősségének megállapítására irányuló eljárás szabályait is, továbbá július 1-jétől átfogalmazta a kényszertörlés szabályrendszerét Kenesei Judit: A cégeljárás új szabályai a Ptk. után. In: Gazdaság és Jog 2014/7-8.,

21 A kényszer-végelszámolások ritkán voltak eredményesek, többnyire felszámolásba fordultak át és - mivel a legtöbb ilyen eljárással érintett cég vagyontalan volt a kényszervégelszámoló és a felszámoló költsége az állam terhén maradt. Emiatt kerestek olyan eljárási megoldást, amely az államra nézve költségkímélő, viszont képes aránylag hatékonyan biztosítani azt, hogy az ily módon törölt cégek vagyoni viszonyai a lehetőségekhez képest rendeződjenek. Erre tekintettel az eljárásban nincs helye a végelszámolóhoz hasonló, a cég vagyonának, tartozásainak és követeléseinek felmérést és e vagyonelemek sorsának rendezését levezénylő szakember kirendelésének. Minden ilyen tevékenységet az eljáró cégbíróság intéz, ami az állam számára nyilván olcsóbb megoldás a korábbinál, de a bírói szervezet nehézkességéből, a nemperes eljárásokkal összeegyeztethetetlen bizonyítási, a helyszíni eljárások hiányából eredően nem biztosít olyan hatékonyságot, kevésbé eredményes a vagyon felderítésében. Igaz ugyanakkor, hogy a felmerülő esetek legnagyobb részében alig van ennek jelentősége, tekintve, hogy a kényszertörlés alá került cégek ritka kivételektől eltekintve vagyontalanok. 31 A kényszertörlés kezdő időpontja a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. 32 A cégbíróság akkor rendeli el, ha a) a céget megszűntnek nyilvánítja, b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul. Fő szabályként a kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági üzletszerű tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot - a Cégtörvényben foglalt kivételektől eltekintve - nem tehet. Tekintve, hogy az eljárás célja a társaság visszafordíthatatlan megszüntetése, a 31 Gadó Gábor- Gál Judit Pázmándi Kinga Sándor Tamás Sáközy Tamás Vezekényi Ursula Wellmann György: Gazdasági társaságok Cégtörvény (Sárközy Tamás Szerkesztő). hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014., Ctv (1) bekezdés 21

22 cégbíróság sem kérelemre, sem hivatalból - fő szabályként - nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. 33 A kényszertörlés szabályozása Ctv.-ben világosan rendezi a kényszertörlési eljárás és a felszámolási eljárás viszonyát, amikor kimondja, hogy ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetőképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt kérelemre fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás nem kezdeményezhető, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén a kényszertörlést intéző cégbíróság kezdeményezhet felszámolási eljárást a cég ellen. 34 A cégbíróság a kényszertörlési eljárást megindító, Cégközlönyben közzétett végzésben felhívást tesz közzé az alábbiak szerint: akinek a céggel szemben követelése van, tudomása van arról, hogy a cég ellen eljárás van folyamatban, vagy a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, továbbá ha tudomása van a kényszertörlést megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy a céggel fennálló munkaviszonyból származó egyéb követelése van, azt a közzétételt követő hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak. 35 A cégbíróság ezután ún. vagyonfelmérést folytat le (Ctv (3)-(6) bekezdés) amely alapján felméri, hogy mekkora és milyen vagyona van a kényszertörlés alá került jogi személynek. A jogi személy vezető tisztségviselőinek és tagjainak együttműködései kötelezettsége áll fenn a cégbírósággal. Köteles a vezető tisztségviselő a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk cégbíróság részére való közlésére, köteles a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére az esedékes bért kifizetni. Ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adókötelezettségeket teljesíteni, és a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A kötelezettségek teljesítése során az elérhető vezető tisztségviselőt együttműködési kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása esetén a cégbíróság Ft-tól Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. 33 A kényszertörlési eljárás menete. (letöltés: ) 34 Ctv (2) bekezdés 35 Ctv (2) bekezdés 22