III. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék

Átírás

1 1 III. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék 1. A felszámoló kijelölése A bíróság az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételét követően, külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A felszámoló kijelölése elektronikus úton, a véletlen kiválasztás módszerével történik. A felszámoló kiválasztása sajátos módszertan és elvek alapján történik, amelyek alkalmazása keretében biztosított, hogy olyan felszámoló kerüljön kijelölésre, aki szakértelemmel rendelkezik az adós gazdálkodó szervezet tevékenységi körében, továbbá a felszámoló részéről biztosított legyen az eljárás lefolytatásához igazodó eszközbeli és humán kapacitás. Fontos szempont a felszámoló és az adós szervezet székhelyének földrajzi elhelyezkedése, amely a költségek optimalizálását teszi lehetővé. Ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, ezt a felszámoló kijelöléséről szóló végzés indoklásában és a közzétételben fel kell tüntetni, megjelölve az eltérés indokait [Cstv. 27/A (1) bekezdés]. A kijelölésnél nem járhat el az a bíró, aki a felszámolási eljárást lefolytatja. Felszámolóként csak olyan szervezet jelölhető ki, amelyik szerepel a felszámolói névjegyzékben. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 63. (3) bekezdése a következőképpen fogalmaz: A felszámolási és a csődeljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló és a vagyonfelügyelő kijelölése számítógépes program felhasználásával történik. A vagyonrendezési eljárásban a vagyonrendező kijelölésekor - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Visszacsatolva az ideiglenes vagyonfelügyelő jogintézményéhez, a bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi -, a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, a felszámoló nevében jár el [Cstv. 27/A (3) bekezdés]. A felszámolóbiztossal szemben támasztott követelmények: - büntetlen előéletű - nem áll a közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt - szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

2 2 2. A kijelölt felszámolóra és a felszámolóbiztosra vonatkozó követelmények A kijelölt felszámoló tevékenység során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át [Cstv. 27/A (12) bekezdés]. A felszámoló elsősorban az adós gazdasági társaság illetve a saját munkaszervezetére támaszkodva látja el feladatait. Felszámolói feladatai ellátására elsősorban megfelelő szakképzettséggel, gyakorlattal rendelkező munkavállalókat kell alkalmaznia, de speciális szakértelmet kívánó, vagy a rendelkezésre álló kapacitást meghaladó feladatok elvégzésére vagy akár jogszabály által előírt esetekben további polgári jogviszonyt létesíthet. A felszámolóbiztos kinevezésekor hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kizáró ok hatálya alatt. A felszámoló a megbízás időtartama alatt felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn. A felszámolóbiztosra vonatkozó követelményeket, azok betartását, illetve az alkalmazható szankciókat a Cstv. 27/B (1) (12) bekezdései tartalmazzák. 3. A felszámolók névjegyzéke, a névjegyzékbe való felvétel kritériumai 3.1. A felszámolók névjegyzékébe való felvétel kritériumai A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely: a) nem rendelkezik lejárt köztartozással. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendelet 2. (2) bekezdése szerint a Cstv. 27/c. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolás helyett arról is lehet nyilatkozni, hogy a gazdasági társaság szerepel az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 36/b. -a szerinti köztartozás-mentes adatbázisban. b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2. (3) A Cstv. 27/C. (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel a felszámoló gazdasági társaságnak rendelkeznie kell legalább 70 millió forint biztosítékkal c) gazdasági társaság ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, a Cstv. 27/c (2) bekezdés e) pontja szerint f) írásban vállalja, hogy az a) e) pontokban felsorolt adatokról, feltételekről, azok változásairól a névjegyzéket vezető szervezetet a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, továbbá honlapján közzéteszi azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként vagy vagyonfelügyelőként kijelölték. A felszámoló szervezetnek közzé kell tennie a kijelölés kezdetének és megszűnésének dátumát is A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2. (4) bekezdése

3 szerint A Cstv. 27/C. (2) bekezdés c)-d) és f) pontjaiban előírt feltételek fennállásáról nyilatkozatot kell tenni. g) igazolja, hogy a gazdasági társaság a Cstv. 27/C (2) bekezdés g) pontjában meghatározott végzettségű szakembert foglalkoztat az itt meghatározott feltételekkel. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdése szerint A névjegyzékbe való felvétel feltétele annak igazolása is, hogy a felszámoló gazdasági társaság legalább két-két közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót, továbbá a Cstv. 27/C. (1) bekezdése szerinti szakképzettségű személyt foglalkoztat. Az említettek közül legalább egy-egy főnek (kivéve a könyvvizsgálót) munkaviszonyban vagy személyes közreműködésre is kötelezettséggel is járó tagsági jogviszonyban kell állnia a felszámoló gazdasági társasággal. E feltételek teljesítését a Cstv-ben és a Melléklet b) pontjában meghatározott okiratokkal kell igazolni A felszámolói névjegyzékben szereplő adatok A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni a következő adatokat: - a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét - a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét - a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a központi statisztikai hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, - a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, - annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik, - a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét Hamis, vagy valótlan adatközlés szankciói Ha a névjegyzéket nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a felszámoló hamis, vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott, vagy olyan tevékenységet folytatott, amely a felszámoló számára tiltott (lásd 3.4. pont), továbbá nem, vagy késedelmesen teljesíti a 3.1. f) pont szerinti kötelezettségét, bírságot szabhat ki. A bírság mértékét a Cstv. 27/C (5) bekezdése tartalmazza. Ha a felszámoló kötelességszegése ismétlődő, a nyilvántartó szerv a felszámolót törölheti a nyilvántartásból A felszámoló által végzendő egyes tevékenységek tiltása Amíg a felszámoló a felszámolói névjegyzékben szerepel, nem folytathat ingatlanközvetítői, kölcsön- és faktoring tevékenységet, amelyek összeférhetetlen tevékenységek, és nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységet folytató másik jogi személyben. 3

4 A felszámoló nem tanúsíthat olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet sem, amely felszámolói feladatával kapcsolatosan a közbizalmat megzavarhatja [Cstv. 27/C (3) a)-c) pontok]. 4. A felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok 4.1. Gazdálkodó szervezeteket érintő kizárási okok Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, amely az adós szervezetnek is tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá amelynek tulajdonosa az adós szervezetnek is tulajdonosa vagy hitelezője. Kizáró okként sorolja fel a törvény azt is, ha a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós szervezetben vagy a Cstv. 27/C (3) bekezdésében foglalt tiltott tevékenységet végez, illetve befolyással rendelkezik az ott említett esetekben Magánszemélyeket érintő kizárási okok Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, aki az adós szervezetnek is tulajdonosa vagy hitelezője, vagy e tulajdonosnak közeli hozzátartozója, továbbá akinek közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője. Nem nevezhető ki olyan személy sem felszámolóbiztosnak, aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója. Kizárási ok továbbá, ha a felszámolóbiztosnak jelölendő személy maga, vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes, vagy vezető tisztségviselő. Aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy az adóssal üzleti kapcsolatban állt, és ez az üzleti kapcsolat a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívüli volt, szintén nem jelölhető felszámolóbiztosnak Felszámoló bejelentése vele szemben fennálló kizáró okok esetén A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámolót kijelölő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, a felszámoló csak kizáró ok fennállása esetén utasíthatja vissza a kijelölést. Ha e kizárási ok bejelentését a felszámoló elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámoló törlését a névjegyzékből. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak a felszámolóbiztos nevét, levelezési címét, továbbá azt is, ha a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása a magánszemélynek megszűnt (munkaviszony, tagi jogviszony, megbízási jogviszony), és ezt a megbízatás a felszámolóbiztos mulasztása a Cstv. 27/B (5) bekezdésében felsoroltak okán került visszavonásra [Cstv. 27/A (5) bekezdés]. 4

5 Kizáró okok fennállásának bíróság általi megállapítása A bíróság a felszámolót hivatalból felmenti, ha a kijelölést követően megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizáró ok áll fenn, vagy a felszámolót törölték a felszámolói névjegyzékből, továbbá a felszámoló szervezet ellen felszámolás indult, vagy a szervezet végelszámolás alatt van [Cstv. 27. (6) bekezdés] Felszámoló felmentése jogszabálysértő magatartás miatt Ha a bíróság az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat, az erre irányuló kifogás hiányában is felmenti a felszámolót. A bíróság végzésében új felszámolót jelöl ki. A felszámoló felmentését a hitelezői választmány, annak hiányában a hitelezők képviselője is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában 8 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a felszámoló felmentéséről hoz döntést, a felmentésről szóló végzés meghozatala esetén egyidejűleg új végelszámolót jelöl ki [Cstv. 27. (7) bekezdés]. A bíróság felmentő végzése ellen a felszámoló öt munkanapon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A felmentett felszámoló díjazásáról a Cstv. 27/A (9) bekezdése szerint kell gondoskodni. A felmentett felszámoló az adós gazdálkodó szervezet iratanyagát és vagyonát haladéktalanul köteles átadni az új felszámolónak. A szerződésekről, a folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről tételes kimutatást kell készítenie. A felmentett felszámoló közbenső mérleget is készít, és nyilatkozik arról, hogy a mérleg az adós gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Ezek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett felszámolót a Cstv. 27. (11) bekezdésében meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.