KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Átírás

1 KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28) Fax: (28) Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület június 25.-ei ülésére Tárgy: A Szilasvíz Kft.-vel kapcsolatos döntések Érintett bizottságok: Pénzügyi, Jogi, Településfejlesztési, Pályázatkezelő, valamint Vagyonnyilatkozatokat és Összeférhetetlenségeket Kezelő Bizottság Tisztelt Bizottság/Képviselő-testület! január 23. napjától a viziközmű-szolgáltatást Kistarcsa Város településen a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal 275/2014. számú határozata alapján a Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató Zrt. látja el. A korábbi szolgáltató a Szilasvíz Kft. a fenti időpontot követően víziközmű-szolgáltatást nem végezhet, a vízdíj és csatornadíj bevételek, közműfejlesztési hozzájárulások az új szolgáltatóhoz folynak be. A Szilasvíz Kft. így gyakorlatilag ténylegesen nem végez tevékenységet, bevételei nem keletkeznek. A fentiekből következően a Szilasvíz Kft. működtetése okafogyottá vált, a további működtetés inkább csak kiadásokat eredményez, ennek megfelelően javasolt a Szilasvíz Kft. tevékenységének jövőbeni megszüntetése. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény 12. (1) bekezdése, illetve a (2) bekezdés b) pontja értelmében a gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit Kft. esetén március 15-étől kell alkalmaznia (a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), abban az esetben, ha a Kft. nem módosítja a létesítő okiratát előbb. A fentiekből következően a létesítő okirat módosításig, vagy március 15. napjáig a Szilasvíz Kft. megszüntetése kérdésében még a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt. ) és nem az új Ptk. rendelkezései alkalmazandóak a Szilasvíz Kft.-re. A megszüntetés kérdésében értelemszerűen irányadóak továbbá a Ptk.-n kívüli egyéb speciális jogszabályok rendelkezései is. Megállapítható, hogy a Szilasvíz Kft. megszüntetése történhet jogutódlással vagy jogutód nélküli módon, illetve lehetőség van a Kft. tevékenységét a Kft. megszüntetése nélkül úgy is beszüntetni, hogy a Kft. eladásra kerül egy tulajdonosokon kívüli harmadik személy részére, aki feltehetően más cégnév alatt a továbbiakban a korábbitól teljesen eltérő tevékenység folytatására veszi igénybe a társaságot.

2 Mindhárom mód ügyvédi, könyvvizsgálói költségekkel és cégeljáráshoz fűződő, változásbejegyzéssel/törlési eljárással kapcsolatos költségekkel jár. Mivel a Kft. munkavállalóit a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. átvette és jogutód munkáltatóként foglalkoztatja, ezért a Kft. megszüntetése, illetve a Kft. tevékenységének beszüntetése tekintetében viszont nem merülnek majd fel munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos költségek (felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés). Tekintettel arra, hogy nem ismert jelenleg olyan cég, amelybe a Szilasvíz Kft. beolvadhatna, vagy amellyel egyesülhetne, ezért jelenleg csak a jogutód nélküli megszűnés módjai jöhetnek szóba. A Gt. 66. b) pontja, valamint 165 (1) bekezdése szerint a legfőbb szerv (taggyűlés) határozhatja el a társaság jogutód nélküli megszüntetését. A döntéshez 3/4-es többség kell. A jogutód nélküli megszüntetés kétféle módon történhet: 1. felszámolással: amennyiben a társaság vagyona nem fedezi a hitelezők felé fennálló tartozásokat, azaz, ha a társaság fizetésképtelen. Ebben az esetben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. (a továbbiakban: Cstv. ) törvényben foglaltak szerint kell eljárni. 2. végelszámolással: ha a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti, a megszüntetést követően előre láthatóan nem marad fenn tartozása a társaságnak. Ebben az esetben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvényben ( Ct. ) foglaltak szerint kell eljárni. Feltételezhetően a Szilasvíz Kft. a megszüntetéskor nem lesz fizetésképtelen ezért a továbbiakban csak a végelszámolás kérdéseire javasolt kitérni, mivel a Ct. 94. (1) bekezdésében foglaltak szerint ezen esetben végelszámolásnak van helye. A végelszámolás folyamatának fontosabb lépései az alábbiak: - érintett Önkormányzatok megtárgyalják a Kft. végelszámolásának lehetőségét, - a taggyűlés dönt a végelszámolásról, megállapítja annak kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót, A végelszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselő megbízása megszűnik, a továbbiakban a vezető tisztségviselőnek a végelszámoló minősül. Végelszámoló tetszőleges személy, vagy szervezet lehet, akár a korábbi ügyvezető is megbízható, - benyújtásra kerülnek a cégbírósághoz a végelszámolás elindításához szükséges dokumentumok (taggyűlés határozata, módosított alapító okirat, a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozat, nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolása a cég biztosítottjai adatainak átadásáról),

3 - a végelszámolás megindításáról a cégbíróság végzéssel határoz, és a végzést a cégközlönyben közzéteszi, egyben felhívja a társaság hitelezőit, hogy a társasággal szembeni követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a végelszámolónak (el nem ismert igények, jogszabálysértés esetén a Ct a szerinti kifogásnak van helye), - volt ügyvezető teljesíti a Ct. 98. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeit (társasági vagyon és iratanyag átadása a végelszámoló számára), - a végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti (Ct ). A Ct (1) bekezdés szerint a végelszámoló a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja, vagy azoktól elállhat (kivéve a munkaszerződéseket), - a végelszámolás befejezésekor benyújtásra kerülnek a cégbíróságra a cég törléséhez szükséges dokumentumok (a legfőbb szervnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatai, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a cég könyvvizsgálójának jelentését is, az elfogadott zárójelentés, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója, a vagyonfelosztási határozat, engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratok, a végelszámoló nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cég a tartozásait kiegyenlítette), - A végelszámolási eljárás során a cégbíróság a végelszámoló kérelmére törli a társaságot a cégjegyzékből (Ct. 62. ). Azt, hogy a végelszámolás mennyi időt vesz igénybe, mennyi idő alatt fejezhető be pontosan, előre nem lehet megjósolni. A Ct. 95. (4) bekezdése szerint: 95. (4) Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. A Ct (5) bekezdése szerint: 112. (5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Általában több hónapot (minimum 6 hónap) akár egy évet is igénybe vehet a teljes procedúra. Legkésőbb 3 éven belül azonban az eljárást be kell fejezni, ellenkező esetben kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor (Ct (1)-(2) bekezdés). Amennyiben a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.

4 Ebben az esetben a végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is (Ct (3)-(4) bekezdés). A fentiek alapján látható, hogy a végelszámolás hosszadalmas és viszonylag költséges módja a Kft. megszüntetésének. Tekintettel arra, hogy alaptalan követelések (ZD Hungary Zrt. igénye, Nagytarcsai Önkormányzat A/2-es átemelővel kapcsolatos igénye) kerülhetnek majd a végelszámolói eljárásban bejelentésre, és peresítésre, amelyek az eljárást megakaszthatják, így számolni kell azzal, hogy a végelszámolás évekig nem fejeződik be, amely évek alatt a Kft. működtetésének költsége (végelszámoló, könyvelő, ügyvéd foglalkoztatása) a tulajdonos Önkormányzatokat terheli majd, hiszen a Kft. a végelszámolás ideje alatt bevételt nem termel. A másik mód a Kft. tevékenységének beszüntetésére a Kft. eladása, azaz a tulajdonos önkormányzatok üzletrészeinek értékesítése lenne. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat az előterjesztés mellékletében szereplő feljegyzés tartalmazza. Megállapítható, hogy amennyiben rövid időn belül sikerül vevőt találni, abban az esetben ez a mód a leggyorsabb és a leghatékonyabb. Amennyiben eladásra kerül sor, célszerű a céget vagyon és tartozásmentesen átruházni, úgy, hogy a cégben csak az előírt jegyzett tőke álljon rendelkezésre, hiszen ekkor lehet leghamarabb vevőt találni, mivel ez esetben a cég egy névleges összegért is értékesíthető. Belátható, hogy sokkal nehezebb olyan vevőt találni, aki elég tőkeerős ahhoz, hogy a korábbi tevékenységből származó vagyon értékét meg tudja téríteni az eladóknak, és tartozással rendelkező cégre sem könnyű vevőt keresni. Bármelyik módot is választják a tulajdonos Önkormányzatok előzetesen javasolt a Szilasvíz Kft. 148 millió forint körüli követelésállományát felszámolni, vagy úgy hogy ez a követelésállomány engedményezésre kerül a tulajdonos Önkormányzatok számára, vagy úgy, hogy a követelésállomány eladásra kerül egy faktoring cégnek. A fentiekre tekintettel az alábbi határozati javaslatokat teszem. Határozati javaslat 1. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete javasolja Szilasvíz Kft. taggyűlésének, hogy a Szilasvíz Kft. követelésállományát faktoring cég részére értékesítse, a kapcsolódó pályázati felhívást készítse el, és dolgozza ki a követelésállomány értékesítéséhez szükséges intézkedéseket azzal, hogy az értékesítés legkésőbb augusztus 31-ig megtörténhessen. A képviselő-testület felkéri a pogármestert, hogy a taggyűlésen ennek megfelelően képviselje Kistarcsa Város Önkormányzatát, mint a Szilasvíz Kft. 50%-os tulajdonosát. Határidő: azonnal Felelős: Solymosi Sándor polgármester A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.

5 Határozati javaslat 2. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a Mátrai Ügyvédi Irodát, hogy az augusztusi rendes képviselő-testületi ülésre készítse el a Szilasvíz Kft. megszüntetésére vonatkozó lehetőségek bemutatását és tegyen javaslatot a Kft. megszüntetésének legköltséghatékonyabb módjára. Határidő: augusztusi rendes képviselő-testületi ülés Felelős: Mátrai Ügyvédi Iroda A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Kistarcsa, június 11. Solymosi Sándor polgármester