4. A végelszámolás kezdete, időszaka, befejezése. 5. A végelszámolás különös formái. a) Az egyszerűsített végelszámolás

Átírás

1 VÉGELSZÁMOLÁS 4. A végelszámolás kezdete, időszaka, befejezése A végelszámolás a cég legfőbb szervének a jogutód nélküli megszűnéséről hozott határozatában megállapított időpontban kezdődik el. Ez az időpont természetesen nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A végelszámolás időszaka a kezdő időponttól a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve a gazdálkodó törlését követően a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. A végelszámolás befejezésére szabott végső törvényi határidő a végelszámolás kezdő időpontjától számított 3 év [Ctv (1) bekezdés]. 5. A végelszámolás különös formái Végelszámolásra bizonyos feltételek megléte esetén a cég legfőbb szervének elhatározása alapján [Ctv. 94. (3) bekezdés]. A cég legfőbb szervének elhatározása alapján beszélhetünk normál illetve egyszerűsített végelszámolásról [Ctv ]. a) Az egyszerűsített végelszámolás Az egyszerűsített végelszámolást a megszűnésre a jogi személyiség nélküli társaságok választhatják (közkereseti társaság, betéti társaság és az egyéni cég). E társaságok végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a Ctv okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. Az alábbi esetekben a végelszámoló köteles áttérni az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra: ha a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának a napja. Ugyanígy kell 8

2 I. A végelszámolási folyamat rövid áttekintése eljárni akkor is, ha az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg. Nincs azonban helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban. A fenti szabályok megszegése esetén kényszertörlési eljárásnak van helye. b) EVA-s vállalkozások végelszámolása Az EVA-s vállalkozások végelszámolásáról az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban EVA tv.) 3. (1) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy az adózó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnik a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával. A megszűnés időpontja a végelszámolást kimondó taggyűlési határozatban foglalt időpont. Az EVA törvény 20. (3) és (4) bekezdéseiben rendelkezik az EVA alanyiság megszűnését követően esedékes, a végelszámolással kapcsolatos számviteli kötelezettségekről. Ennek megfelelően: 20. (3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül elkészíteni, valamint ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. (4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló évi C. törvény 2/A. -ának (4) bekezdése előírásának fi gyelembe vételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Az Eva törvény szerinti nyilvántartásokat vezető gazdálkodó nem volt köteles számviteli beszámolót készíteni, így a váltáskor nem tud előző időszaki adatokat közölni. Ezért a számviteli törvény 2/A. (3) bekezdése szerint, amikor ismét a számviteli törvény hatálya alá kerül, rá a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A 2/A. (4) bekezdése szerint az eva hatálya alól az Sztv. hatálya alá visszakerült jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. 9

3 VÉGELSZÁMOLÁS A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének öszszegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A nyitómérlegnek értelemszerűen nincsenek előző időszaki adatai. Az EVA-s vállalkozások a xxt201t nyomtatványon, annak B Változásbejelentés lapján (2014. évben a lap 8. rovatában) jelenthetik be EVA alanyiságuk megszűnését, s ezzel egyidejűleg a nyomtatvány F-lapján az áfa adózási módra vonatkozó választást is be kell jelenteniük. c) A kisvállalati adó (a kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adójának (a kata) szabályai A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) rendelkezései január 1-jén léptek hatályba. A kisvállalati adó alanyainak körét a Katv. 16. (1) bekezdése sorolja fel azzal, hogy a felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha ugyanezen szakasz (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelnek. A törvény a kisadózó vállalkozás fogalmát a pontjában határozza meg: kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság; Az adóalanyiság időszaka alatt a betéti társaság (bt.), a közkereseti társaság (kkt.), és az egyéni cég nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak elsősorban e törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia az adókötelezettsége megállapításakor, de más adónemekhez hasonlóan az Art. előírásait is figyelembe kell vennie. A Katv. 19. (5) bekezdése alapján a kisvállalati adóalanyiság a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal megszűnik. Az adóalanyiság 19. (5) bekezdésében meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik [Katv. 5. (7) bekezdés]. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. A törvény rendelkezései szerint az adóév a naptári év. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg eltérő törvényi rendelkezések hiányában a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani [Katv. 22. (1) (3) bekezdés].

4 I. A végelszámolási folyamat rövid áttekintése d) Külföldi székhelyű vállalatok magyarországi telephelyének megszűnése A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 55. (1) bekezdése kimondja, hogy a cégnek az egyszerűsített végelszámolás kivételével tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. A végelszámolás alatt álló cég cégjegyzékadatainak változásait a végelszámoló köteles bejelenteni a cégbíróságnak [Ctv. 55. (2) bekezdés]. A fióktelep törlésére amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta (nincs Magyarországon köztartozása, nincsenek hitelezői követelések, vagy ezeket a követeléseket már kielégítették, nincsen folyamatban hatósági vagy bírósági eljárás vagy fizetésképtelenségi eljárás ellene vagy a külföldi vállalkozás ellen). A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény 23. -ában foglaltak alapján a fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított hatvan napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. 6. A végelszámolás megszüntetése A végelszámolás alatt álló cég legfőbb szerve dönthet arról is, hogy megszünteti a folyamatban lévő végelszámolást, egyben dönt a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról [Ctv ]. a gazdálkodás továbbfolytatásáról születik döntés, a végelszámolás felszámolásba megy át. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.), a gazdasági társaságokról szóló időközben az új Ptk.-ba integrált évi IV. törvény (Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló évi törvény (Ctv.), valamit e törvényekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVII. törvény a korábban érvényben lévő kényszer-végelszámolást megszüntette és az erre vonatkozó szabályokat hatályon kívül helyezte. A kényszer-végelszámolás fogalma helyébe a kényszertörlés lépett, amelynek szabályait a Ctv. VIII/A fejezetében foglalt /A szakaszok tartalmazzák. Ennek értelmében a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34. (1) bekezdés szerinti határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő, 11

5 VÉGELSZÁMOLÁS a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, továbbá akkor, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor [Ctv (1) (2) bekezdés]. A kényszertörlés alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, vagy a cég átalakulásáról, ugyanakkor a cégbíróság sem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről [Ctv (3) (4) bekezdés]. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. A végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé, miszerint akinek a céggel szemben követelése van, ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is, tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak. A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. A cégbíróság határidő kitűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Ha a vezető tisztségviselő határidőben nem tesz eleget a felhívásnak, a cégbíróság erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot [Ctv (3) (4) bekezdés]. A cégbíróság a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a kényszertörlési eljárás elrendelését, illetve befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság az értesítést követően haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a cégbíróságot, ha a cég az adóhatóság nyilvántartása szerint munkavállalót foglalkoztat. A kényszertörlési eljárás során a Ctv (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvény- 12

6 IV. GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A VÉGELSZÁMOLÁS PROBLÉMA-KÖRÉBŐL 1. Mikor határozható el a végelszámolás? A Ctv. rendelkezései szerint végelszámolásnak van helye akkor, ha a megszűnését elhatározó cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. E két feltételnek egyszerre kell fennállnia ahhoz, hogy a cég saját elhatározásából a végelszámolás mellett döntsön. A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető. 2. Mi a végelszámolás tárgya? A végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás időpontjában rendelkezik. A végelszámolás folyamata során szerzett vagyon is tárgya a végelszámolásnak, kivéve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott vagyont. 3. Ki dönt a végelszámolás megindításáról? A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. 4. Mikor szűnik meg a cég vezető tisztségviselőinek megbízatása? A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül 47

7 VÉGELSZÁMOLÁS 5. Melyek a vezető tisztségviselő feladatai a végelszámolás kezdő időpontját követően? A volt tisztségviselő a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és a fenti okiratokat, valamint a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon átadja a végelszámolónak 6. Melyek a cég vezető tisztségviselőinek kötelességei? A volt tisztségviselő köteles tájékoztatni a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, valamint átadja számára a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról készített iratjegyzéket. Haladéktalanul tájékoztatja továbbá a munkavállalókat, az üzemi tanácsot, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket a végelszámolás megindításáról. E feladatok elmulasztásából, nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a volt tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. 7. Ki választható végelszámolónak? A cég legfőbb szerve végelszámolást elrendelő határozatában választja meg a végelszámolót. Végelszámolóvá bárkit megválasztható, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. Ha a végelszámoló nem természetes személy, a Csődtörvényben előírt összeférhetetlenségi és alkalmassági feltételeknek a szervezetnek, míg a társasági jogi rendelkezéseknek annak kell megfelelnie, akit a szervezet a végelszámolási feladatok ellátására kijelöl. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, s ugyanettől az időponttól kezdve a végelszámoló minősül a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének. 8. Hogyan alakul a végelszámoló kötelezettsége és felelőssége? A végelszámolónak egyrészt a cég tulajdonosai, másrészt a hitelezők érdekeit is szem előtt kell tartania a végelszámolás folyamatában, munkája komoly felelősséggel járó feladat. A végelszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi 48

8 A SALDO KIADÓ AJÁNLATA NAV szakértők AZ ADÓELJÁRÁSI TÖRVÉNY egységes szerkezetben, magyarázatokkal I-II-III KÉRDÉSEKKEL PÉLDÁKKAL ára: Ft NYOMTATVÁNYOKKAL A kiadvány alapját az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény képezi. Az első kötet az adóeljárási törvény alapelvein és alapvető szabályain, alapfogalmain túl a törvény szerkezetét követve a gyakorlat szemszögéből mutatja be az adózás folyamatát, az adóeljárás szabályrendszerét. Az adóellenőrzésre és a hatósági eljárásra vonatkozó második kötet mélyebb bepillantást nyújt többek között az ellenőrzés hátterét jelentő kockázatkezelés és kiválasztás folyamatába, konkrét jogesetek bemutatásával az egyes ellenőrzési típusok sajátosságaival, a bizonyítási eljárás és bizonyítási módszerek (pl. a becslés) részleteibe. Részletesen megismerhetők a könyvből hatósági eljárások, jogkövetkezmények, jogorvoslati eszközök. A harmadik kötet az adóhatósági végrehajtást érintő összes szabályt tartalmazza. A két irányadó a bírósági végrehajtásról és az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó részein túl a magyarázatok tükrözik az állami adóhatóság gyakorlati tapasztalatait és a témával összefüggő bírósági döntések alapján kialakított álláspontját. Az adóeljárási törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal című kiadvány március 15- ig (adóvégrehajtás március 31-ig) hatályba lépett normaszövegen alapul, de tartalmazza a kézirat lezárásáig kihirdetett, és év folyamán hatályba lépő módosításokat is. Az év közben hatályon kívül helyezett rendelkezéseket jelöléssel látták el a NAV szerzői. A kézirat leadását követően év közben hatályba lépő új vagy módosuló rendelkezések előtt jelölésre került a hatálybalépés időpontja. Aktuális ajánlatainkat és kedvezményeinket keresse oldalunkon!