Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Átírás

1 Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

2 Controlling

3 Controlling A vállalti vezetés elsőrendű feladata, hogy a vállaltot a kitűzött cél elérésére vezesse. A Controlling és a vezetői ellenőrzés ilyen módon közel áll egymáshoz, mindkettő ugyanazt a célt szolgálja. Az egyik a cél elérésére irányuló tevékenységet fejezi ki, a másik inkább az eszközrendszert és a működési elvet helyezi előtérbe, amellyel a vállalt vezetése a kitűzött cél elérésére törekszik. A kontrolling tekinthető úgy, mint a vezetés alrendszere, amely a tervezést, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. A kontrolling a vezetés irányítási feladatainak elvégzését a teljes vezetési rendszer koordinációjával támogatja. SZIKORA PÉTER 3

4 A controlling fogalma A controlling a vállalatvezetés támogatására szolgáló koordináló és információ szolgáltató rendszer, amely a vállalat irányítására szolgáló cselekvési alternatívák tervezésén, ellenőrzésén és fejlesztésén keresztül valósul meg. A controlling az információ menedzsment szerinti vezetési funkció, a vállalati események tervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és irányítására szolgáló vezetési eszköz április 9. SZIKORA PÉTER 4

5 Controlling folyamat alrendszerei célmeghatározás, tervezés, ellenőrzés, elemzés és beszámolás A controlling előfeltétele egy decentralizált tervezési és ellenőrzési rendszer. A controlling a vezetés irányítási feladatainak elvégzését a teljes vezetési rendszer koordinációjával támogatja április 9. SZIKORA PÉTER 5

6 A controlling rendszer szabályozási köre április 9. SZIKORA PÉTER 6

7 A controlling rendszer működése A termelési folyamat információi a számvitellel kapcsolódnak össze, majd az indokolt terv és tényadatok összehasonlításán keresztül irányítási és szabályozási információkká transzformálódnak a vezetői számvitel segítségével április 9. SZIKORA PÉTER 7

8 2016. április 9. SZIKORA PÉTER 8

9 A controlling rendszer elemei a célképző folyamat kialakítása és működtetése (stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer). részletes költség, eredmény és teljesítmény elszámolási rendszer mutatószám rendszerek kifejlesztése a beszámolási rendszer (jelentések) olyan irányú fejlesztése, amely a vezetési szinteknek megfelelő információkat szolgáltat a vezetői információs rendszer olyan irányú fejlesztése, amely a controlling szempontjából releváns információkat szolgáltat április 9. SZIKORA PÉTER 9

10 Controlling és a vezetői számvitel A controlling legfontosabb információforrása a számvitel, a bevételek és költségek elszámolása. A problémák megoldását a vezetői számvitel elterjesztése segíti, amelynek során el kell érni, hogy a vezetők is igényeljék a számvitel adatait és tudjanak olvasni a pénzügyi beszámolókból. A hatékony vezetésorientált számvitel lényegében a következő elemeket foglalja magában: vezetésorientált költség- és teljesítmény-elszámolást, gazdaságossági számításokat, pénzügyi elszámolást április 9. SZIKORA PÉTER 10

11 A controlling szervezet kialakítása A controlling szervezet kialakítása külső és belső tényezőktől függ. A szervezet kialakításánál néhány fontos kérdést kell tisztázni: A vállalatnál milyen szervezet látta el a controlling feladatokat? Milyen feladatköröket kell a controlling funkció keretében ellátni? A külső és belső tényezők ismeretében milyen követelmények fogalmazhatók meg a controller személyével kapcsolatban április 9. SZIKORA PÉTER 11

12 A controlling elhelyezése lineáris törzskari szervezetben április 9. SZIKORA PÉTER 12

13 Controlling szervezet elhelyezése mátrix szervezetben április 9. SZIKORA PÉTER 13

14 A controller személye A controller személyével kapcsolatban magas szakmai és erkölcsi igényeket támasztanak. Néhány tulajdonsága a controllernek: nyitottság, kíváncsiság és információéhség kell, hogy jellemezze, piacorientált, stratégiai szemléletű, emberközpontú, innovatív és teljesítményorientált személyiség legyen. Képesnek kell lennie a viták lebonyolítására, az emberek motiválására és a feladatok koordinálására április 9. SZIKORA PÉTER 14

15 A szakirodalom alapvetően háromféle controller típust ismer: Regisztrátor, aki az eseményeket megbízhatóan rögzíti, az információkat jól rendszerezi, nyilvántartja. Stabil gazdasági környezetben eredményesen működik. Navigátor, aki a dinamikusan változó környezetben, gyakran bizonytalan feltételek között is jól eligazodik, megfelelően tájékoztatja mindenről a vezetést. Indikátor típus közvetlenül részt vesz és kezdeményez a problémamegoldás folyamatában, tanácsaival segíti a vezetést április 9. SZIKORA PÉTER 15

16 A controlling rendszer kialakítása április 9. SZIKORA PÉTER 16

17 Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling SZIKORA PÉTER

18 Controlling A Controlling funkciók ellátása érdekében az alábbi Controlling feladatok határozhatók meg: tervezés mérés összehasonlítás, elemzés értékelés A tervezés a Controlling számára a vezetői tervezésben a tervfejezetek koordinációját, az alternatívák kidolgozását, a tervcélok és az elérésére irányuló konkrét tervek összhangjának biztosítását jelenti. A mérés a tervek és a teljesítések értékelését teszi lehetővé, a mérési pontok, eszközök és módszerek, mutatószámok, mérési eljárások összessége. Az összehasonlítás a terv és a tényállapot értékeinek összehasonlítását jelenti. Az értékelésben a terv-tény összehasonlítás eredményeit és azoknak a vállalati célok elérésére gyakorolt hatását kel értékelni. SZIKORA PÉTER 18

19 Controlling A Controlling rendszer funkcióinak ellátása érdekében a következő alrendszereket foglalja magába: célmeghatározó, tervező ellenőrző beszámoló A Controlling rendszer alrendszerei az irányítással és a megvalósítással összekapcsoltan egyetlen szabályozási kört alkot SZIKORA PÉTER 19

20 Logisztika-Controlling A logisztika controllig a controlling azon területe, amely az anyagi folyamatokkal foglakozik, beleértve a hagyományosan értelmezett logisztikai - rakodási, szállítás, tárolás -, valamint az átalakítási, megmunkálási, szerelési műveleteket. Tervezés és mérés: normák, normatívák rendszerén alapul. A gyártás folyamata: - anyag átalakítás - anyag áramoltatás (R-S-T) - információáramlás A norma: természetes mértékegységben méri a felhasználást. A logisztikai teljesítmények és költségek tervezése és mérése: Költséghelyeken mérni kell: - közvetlen költséget - közvetett (rezsi) költséget SZIKORA PÉTER 20

21 Logisztika-controlling SZIKORA PÉTER 21

22 Controlling KÖLTSÉGEK TERVEZÉSE, KALKULÁCIÓK

23 A költségszámítás rendszerei április 9. SZIKORA PÉTER 23

24 A költségek tervezése Mindig a meglévő számviteli rendhez kell igazodnia és minden költséghelyre és költségnemre ki kell terjednie. Fázisai: 1. Költséghelyek elkülönítése: meghatározza a felelősségi területeket. 2. Tervezési időhorizont kiválasztása: a tervezés céljától és a terv típusától függ. Ettől függetlenül meg kell határozni a terv érvényességét (stratégiai vagy operatív tervezés). 3. Forgalom felmérése: az értékesítésre kerülő mennyiségek tervezése, amely a tényleges és tervezett rendelésállomány alapján határozható meg. 4. Erőforrások tervezése és annak költségkihatásai. 5. Kapacitás tervezés: az értékesítés kapacitás igényét a rendelkezésre álló erőforrásokkal vetjük össze. 6. Vetítési kulcs meghatározása: a közvetlen költséghelyek alapján a határozzuk meg. 7. Közvetlen és általános költségek tervezése április 9. SZIKORA PÉTER 24

25 Közvetlen költségek tervezése Anyagköltség: Nettó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Megmunkálási veszteség Bruttó norma alapján tervezett anyagmennyiség + Szállítási, raktározási veszteség * Tervár Beszerzési norma alapján tervezett anyagmennyiség Tervezett anyagköltség Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással április 9. SZIKORA PÉTER 25

26 Közvetlen költségek tervezése Bérköltség: A különböző költségviselők terv mennyiségei * A műveletekre és költségviselőre jutó tervmunkaidő * A tervezett bértarifa Előirányzott közvetlen bérköltségek. Ezután a terv és tényköltségek vizsgálatát kell elvégeznünk standard költségszámítással. Ezt kiegészíthetjük a munkaidő kihasználás vizsgálatával április 9. SZIKORA PÉTER 26

27 Mutatószámok Munkanap átlagos hossza: az átlagos dolgozó létszámból egy fő a vizsgált időszakban naponta átlagosan hány órát dolgozott: Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Teljesített munkanapok száma Munkahónap átlagos hossza: egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma: Teljesített munkanapok száma Átlagos statisztikai állományi létszám április 9. SZIKORA PÉTER 27

28 Mutatószámok Munkanap-kihasználás: megmutatja, hogy a munkanap kihasználása hány % volt: Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos dolgozó létszám által teljesíthető munkaóraszáma vagy Munkanap átlagos hossza Kötelező napi munkaidő április 9. SZIKORA PÉTER 28

29 Mutatószámok A munkahónap kihasználás mutatója: kifejezi, hogy a vizsgált időszak munkanapjait hány %-ban használták ki. Teljesített munkanapok száma Teljesíthető munkanapok száma vagy Átlagos dolgozó létszám Átlagos statisztikai állományi létszám vagy Munkahó átlagos hossza Munkarend szerinti munkanapok száma április 9. SZIKORA PÉTER 29

30 Mutatószámok Munkaidőkihasználás mutatója: Kifejezi, hogy a rendelkezésre álló munkaidőt hány %-ban használták ki. Teljesített munkaórák száma - túlórák száma Az átlagos statisztikai állományi létszám által teljesíthető munkaórák száma április 9. SZIKORA PÉTER 30

31 Közvetlen költségek tervezése Bérek járulékának tervezése: a vállalattól független tényezô, a jelenlegi központi szabályozók szerint a közvetlen bérköltség közel 42 %-a. Egyéb közvetlen költségek: visszavezethetők a közvetlen anyag- és bérköltség tervezésre április 9. SZIKORA PÉTER 31

32 Általános költségek tervezése Összefügg a belső teljesítmény elszámolás és érdekeltség kérdésével. Módszerei: Nulla bázisú költségtervezés (ZBB). Általános költségek elemzése (GWA). Feladatköltség-elemzés (FKA). Folyamatköltség-számítás április 9. SZIKORA PÉTER 32

33 Az általános költségek megnövekedésének okai Új termelési és információs technológiák elterjedése, az irányítási és amortizációs költségek növekedése. Az összes kültségen belül arányeltolódás a rezsi és az általános költségek irányába. Kutatási és fejlesztési ráfordítások növekedése (konkurencia erősödése és a termékek életciklusának csökkenése miatt). Nemzetközi beszámolási rendszerek elterjedése április 9. SZIKORA PÉTER 33

34 Nullbázisú költségtervezés (ZBB) A célja az általános költségek elemzését követően az eszközök átcsoportosítása a fontos területekre. Az egyes funkciókat a költség és az elérni kívánt hasznosság szempontjából vizsgálják. A költségvetés készítése nulla bázison történik, a múlt eredményeinek figyelmen kívül hagyásával április 9. SZIKORA PÉTER 34

35 Nullbázisú költségtervezés (ZBB) 1. Vállalati célkitűzések és a ZBB területek kitűzése. 2. Olyan döntési egységek meghatározása (minden tevékenység ennek bizonyul, amely a vállalat irányításához kötődik), amelyek egymástól elválasztva kezelhetőek. 3. Teljesítményszintek meghatározása (normák, standardok alapján). 4. Alternatívák gyűjtése, elemzése. 5. Tervezett teljesítményszintek meghatározása (adott szakterületre). 6. Döntési csomagok rangsorolása. 7. Költségvetés. 8. Intézkedések meghozatala. 9. Végrehajtás, ellenőrzés április 9. SZIKORA PÉTER 35

36 Általános költségek elemzése (GWA) Célja az általános költségek csökkentése és a felesleges feladatok és költségek kiszűrése. Az elérhető hasznot a költségekkel állítják szembe a folyamatok különböző területein. A kedvezőtlen költség/haszon teljesítményeknél költségcsökkentési javaslatokat dolgoznak ki. A gyakorlatban 40 %-os költségmegtakarítás a cél. Megvizsgálható például, hogy bizonyos teljesítmény csökkenés, mekkora költségmegtakarítást eredményez április 9. SZIKORA PÉTER 36

37 Általános költségek elemzése (GWA) Lépései: Teljesítmények, tevékenységek, költségek strukturálása Költség/haszon vizsgálat elvégzése Kidolgozott javaslatok értékelése Cselekvési programok kidolgozása április 9. SZIKORA PÉTER 37

38 Feladatköltség-elemzés(FKA) az előző módszerhez hasonlóan a vállalat funkcionális területeire költségcsökkentő tényezőket határoz meg, a funkcionális terület teljesítményének visszafogásával vagy racionalizálásával április 9. SZIKORA PÉTER 38

39 Folyamatköltség számítás célja az általános költségek differenciáltabb kezelése és a többletköltséget okozó folyamatok feltárása. A folyamatokhoz költséghordozókat rendelnek, amelyek olyan mérhető tételek, amelyek egy meghatározott folyamat költségeit befolyásolják. A folyamatok rendezését követően meghatározzuk a teljesítménytől függő és a teljesítménytől független költségeket. A teljesítménytől függő költségeket úgy tekintjük, mint az általános költségek változó részét, és hozzászámítjuk a közvetlen költségekhez. A teljesítménytől független költségeket a folyamatköltségek felosztási kulcsa alapján terheljük a folyamatra, ill. a végtermékre április 9. SZIKORA PÉTER 39

40 A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység április 9. SZIKORA PÉTER 40

41 A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. előkalkulációt, közbenső és utókalkulációt. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele április 9. SZIKORA PÉTER 41

42 Az előkalukuláció Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció készülhet új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan április 9. SZIKORA PÉTER 42

43 Az előkalkuláció Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: norma szerinti előkalkulációt, tervkalkulációt április 9. SZIKORA PÉTER 43

44 Előkalkuláció A várható költség meghatározására irányul Módozatai: -ajánlati (egyedi ill. új termék megrendelő kéri) -árvetési (új gyártmánynál) -terv és (éves tervezés időszakában) -műszaki előkalkulációk lehetnek (feltétele: kialakult konstrukció, technológia) április 9. SZIKORA PÉTER 44

45 Előkalkuláció Az előkalkuláció adatbázisa lehet: - műszaki dokumentáción - becslésen és - összehasonlításon alapuló kalkuláció április 9. SZIKORA PÉTER 45

46 Közbenső kalkuláció Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen április 9. SZIKORA PÉTER 46

47 Közbenső kalkuláció - egyéb gyártmányok átfutási ideje 1-2 év - gépipari gyártmányok anyagköltsége összes költség 50-60%-a - közvetlen anyagköltség a gyártási folyamat legelső szakaszában mérjük fel április 9. SZIKORA PÉTER 47

48 Utókalkuláció Alapbizonylatok és könyvelési adatok felhasználásával készül Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével április 9. SZIKORA PÉTER 48

49 Utókalkuláció Az utókalkuláció lehetőséget teremt: a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltségcsökkentési terv megállapításához, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, a vállalat árpolitikájának megítéléséhez április 9. SZIKORA PÉTER 49

50 Kalkulációs egység A kalkulációs egység az a meghatározott tevékenység, szolgáltatás, amelyre a kalkulált önköltség vonatkozik. Kalkulációs egységek a következők szerint alakíthatók ki: technológiai fázisonként, alkatrészenként, szerelési alcsoportonként, szerelési főcsoportonként, gyártmányonként és gyártmánycsoportonként április 9. SZIKORA PÉTER 50

51 A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, gépórakalkuláció, normatív kalkuláció április 9. SZIKORA PÉTER 51

52 Osztókalkuláció Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: egyszerű osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, fázisonkénti osztókalkulációt. Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat április 9. SZIKORA PÉTER 52

53 1. egyszerű osztó kalkuláció: Feltétel: egynemű, egyszerű termékek, egy üzemben; bef. termelés ne, vagy csak minimális legyen nagy tömegben előállított termék A felmerült összes költséget elosztjuk a termelt mennyiséggel és eredményül az egységre jutó költséget kapjuk április 9. SZIKORA PÉTER 53

54 2. egyenértékszámos osztókalkuláció Azonos főalkotó elemekből álló és azonos technológiával előállított, csak méret vagy minőségi különbséget mutató terméknél lehet alkalmazni. Műszaki számításokkal a termék csoportban résztvevő termékekre egyenértékszámot dolgoznak ki április 9. SZIKORA PÉTER 54

55 Nem helyes egyenértékszámos osztó kalkulációs módszer alkalmazása ott: - a technológia folyamat termékeknél nem azonos - az önköltségi arányok eltolódnak - az egyenértékszámok megállapítása műszaki adottságok vizsgálata nélkül történik - ha az egymástól eltérő gyártmányok száma, félesége, három-négynél több április 9. SZIKORA PÉTER 55

56 A termél db A termék súlya 45dkg B termék db B termék súlya 99 dkg C termék 5000 db C termék súlya 153 dkg A termék egyenértékszámítása: 45/45=1 B termék egyenértékszámítása: 99/45=2,2 C termék egyenértékszámítása: 153/45=3, április 9. SZIKORA PÉTER 56

57 Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre április 9. SZIKORA PÉTER 57

58 Pótlékoló kalkuláció A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, a tényleges gépi normaóra, a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét április 9. SZIKORA PÉTER 58

59 Gépóra kalkuláció Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Ahol: t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, g = a fajlagos gépóraköltség, i = 1...n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma április 9. SZIKORA PÉTER 59

60 Normatív kalkuláció A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza április 9. SZIKORA PÉTER 60

61 Normatív kalkuláció Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: 1. Alapkalkuláció szerinti önköltség 2. ± Normaváltozások 3. Norma szerinti önköltség 4. ± Normaeltérések 5. Utókalkulált tényleges önköltség április 9. SZIKORA PÉTER 61

62 Önköltségszámítás Kalkuláció A termékegységre eső költségek meghatározását kalkulációnak, illetve önköltségszámításnak nevezzük. A megbízható és időben készült kalkuláció a vállalat tervszerű irányításának és működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Attól függően, hogy mikor végezzük, lehet: előkalkuláció, közbenső kalkuláció, vagy utókalkuláció április 9. SZIKORA PÉTER 62

63 Önköltségszámítás Előkalkuláció ajánlati, árvetési, terv, műszaki előkalkuláció. Adatforrás lehet műszaki dokumentáción, becslésen vagy összehasonlításon alapuló. Ajánlati kalkulációt akkor készítenek, amikor a megrendelő erre a gyártó vállalatot felkéri. Árvetési kalkuláció kialakítása új gyártmányok gyártása esetén kerül rá sor. Terv kalkulációt az éves tervezés időszakában, termelési tervben szereplő, kiemelt, összehasonlító termékekről készül. Műszaki előkalkuláció készítéséről akkor lehet beszélni, amikor az egyes gyártmányok konstrukciója és technológiája már kialakult. A műszaki előkalkuláció a legpontosabb előkalkuláció, mert műszaki dokumentáció alapján készül április 9. SZIKORA PÉTER 63

64 Önköltségszámítás Közbenső kalkuláció A gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutási idejű, nagy volumenű bonyolult termékek esetén célszerű. (Ha egyes gyártmányok átfutási ideje 1-2 év, a gépipari gyártmányok közvetlenül elszámolt anyagköltsége a teljes költség 50-60%-a, vagy ha a közvetlen anyagköltségek túlnyomó hányada gyártás első szakaszában már felmerült.) Utókalkuláció A tényleges ráfordításoknak megfelelően a műszaki előkészítő szervek által kibocsátott alapbizonylatok és könyvviteli adatok felhasználásával, a könyveléssel legszorosabb összefüggésben készítik el, a gyártási folyamat befejeztével. Ki kell mutatnia a termékek előállításához felhasznált, közvetlenül elszámolt anyagi mennyiségeket, továbbá a közvetlenül elszámolt munkaórákat. Az utókalkuláció adatai alapul szolgálhatnak az ipari termékek és szolgáltatások árának végleges megállapításában április 9. SZIKORA PÉTER 64

65 Önköltségszámítás Kalkulációs egység az a meghatározott termékmennyiség, szolgáltatás vagy gyártási fázis, amelyre a kalkulált önköltség vonatkozik. A kalkulációs egységek a következők szerint alakíthatók ki: technológiai fázisonként, alkatrészenként, szerelési alcsoportonként, szerelési főcsoportonként, gyártmányonként, gyártmánycsoportonként április 9. SZIKORA PÉTER 65

66 Önköltségszámítás A kalkuláció felépítése, kalkulációs módszerek A hagyományos kalkulációs séma (teljes költségszámítás) felépítése a következő: 1.Közvetlen anyagköltség 2.Közvetlen bérköltség 3.Közvetlen bérek járulékai 4.Gyártási különköltség 5.Egyéb közvetlen költség 6.Közvetlen önköltség ( ) 7.Üzemi általános költség 8.Szűkített önköltség (üzemi önköltség) (6+7) 9.Az irányítás költségei 10.Elkülönített költségek műszaki fejlesztés költségek garanciális javítási költségfedezet egyéb elkülönített költségek 11.Teljes önköltség (vállalati önköltség) (8+9+10) április 9. SZIKORA PÉTER 66

67 Önköltségszámítás Amelyben a termék közvetlen önköltségét, vagy szűkített önköltségét határozzák csak meg azt részköltség számításnak nevezzük. Gazdasági kalkuláció készítéséhez általában a fedezeti elven alapuló részköltség számítást alkalmazzák. Ha a gazdaságilag determinált ár a változó költségeknél magasabb, akkor valamilyen mértékben fedezet képződik az állandó költségekre. Minél nagyobb a változó költségek és az árak különbözete, vagyis a fedezet, annál inkább keletkezik forrás az állandó költségek fedezetén felül a nyereségre. Az ilyen módon való tervezés a nyereségfedezeti számítás április 9. SZIKORA PÉTER 67

68 Önköltségszámítás Nyereségfedezeti számítás kalkulációs sémája: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek járuléka 4. Gyártási különköltségek 5. Közvetlen (változó) költségek ( ) 6. Fedezet (7-5) 7. Eladási ár április 9. SZIKORA PÉTER 68

69 Önköltségszámítás A kalkulációnak tartalmaznia kell: a termék pontos megnevezését kalkulációs egységek megjelölését gyártott mennyiséget kalkuláció készítésének időpontját termék eladási árát fogyasztási adó fizetési kötelezettség, árkiegészítés mértékét ténylegesen felmerülő költségek kimutatása az előírt séma szerint Az utókalkuláció legfontosabb bizonylatai: a közvetlen költségek felmerülését igazoló bizonyaltokat felosztott közvetett költségek felosztásával kapcsolatos számításokat termelés mennyiségére vonatkozó adatok április 9. SZIKORA PÉTER 69

70 Önköltségszámítás Hagyományos kalkuláció készítésekor a közvetett költségek kalkulációs egységekre történő szétosztása többféle módszerrel lehetséges: egyszerű osztó (homogén) egyenértékszámos osztó (választék szerint profilra) pótlékoló kalkuláció (vegyes profilra) Az önkényes felosztás torzításokhoz vezethet, ezért célszerű a fedezeti költségszámításon alapuló gazdasági kalkuláció alkalmazása április 9. SZIKORA PÉTER 70