Szakértői vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bejövő forrásokról és a jövedelmek kiáramlásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakértői vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bejövő forrásokról és a jövedelmek kiáramlásáról"

Átírás

1 Szakértői vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bejövő forrásokról és a jövedelmek kiáramlásáról (Készült a Levegő Munkacsoport megbízásából) Az ÚMFT értékelését több síkon kell és célszerű elvégezni. I.) II.) III.) IV.) V.) VI.) Makrogazdasági szinten számszerűsíteni kell a rendelkezésünkre álló forrásokat, főleg a számítható jövedelmek be- és kiáramlása szerint. Az előzőből bizonyos leltár készíthető a valóban rendelkezésünkre álló forrásokról. Ezek után lehet megítélni az EU által kilátásba helyezett támogatás összegét és annak lehívhatóságát, valamint ténylegesen várható szerepét. Az elemzésekből minden politikai szándékot és szöveget tudatosan ki kell irtani. A rendszerváltás során alkalmazott és beetetett illúziók elfogadása most végzetes hibát okozhatnak. Ezen elemzés során az EU önzetlen támogatása és egyéb jelzők elvetendők. Mindent csak hideg fejjel, adok-kapok számok alapján kell elemezni. A ÚMFT, a Konvergencia Program és a Magyarország Lisszaboni Stratégiája csak együttesen értékelhetők. Úgy véljük, hogy csak az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában rögzített célok és eszközök fogadhatók el, ezekből kell kiindulni. A Konvergencia Program sajnos ezeknek ellentmond. Az EU adatai szerint a évi bővítés szinte minden EU országban jelentős számú új munkahely létesítésével járt. Ezzel szemben Magyarországon a munkahelyek száma csökkent, ha az átlagos állományi létszám alapon számolunk. Először is meg kell vizsgálni, hogy igaz-e az ÚMFT alábbi történelmi megállapítása: Magyarország történelmi lehetőség kapujába érkezett: 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra lesz jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Mennyi a 22,4 milliárd euró, és mire elég? 1.) A 22,4 milliárd euró bruttó összeg, ezzel szemben be kell fizetnünk mintegy 8,3 milliárd eurót, tehát marad 14,1 milliárd euró. Ehhez még 3 milliárd euró jár az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Tehát az ilyen feltételekkel számolt nettó forrás összesen 17,1 milliárd euró. 2.) A 2007 és 2013 közötti 7 éves szakaszra a 22,4 milliárd eurónál kisebb összeg használható fel, mert n+2 évet kell számítani, vagyis ha minden sikerül, akkor is legfeljebb 9 év alatt tudjuk a teljes összeget igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy évente 2,5 milliárd euró összegű beruházás valósítható meg, azonban a periódus első időszakában ennél kisebb összeg várható, azért is, mert 2010-ig az n+3 év szabály miatt is nagyobb csúszás jelezhető előre. 3.) A beruházások teljes volumenét a szeptember 1-i Konvergencia Programból célszerű meghatározni, mely szerint között a korábbi éveket jellemző beru-

2 házási dinamika 2-4% körülire lassulhat, 2009-től kezdve azonban a növekvő uniós források felhasználásával egyre nagyobb szerepet játszó fejlesztéseknek köszönhetően újra megélénkülhet a beruházási hajlandóság. A beruházási hányad 2009-re eléri, 2011-ben már több mint egy százalékponttal meghaladja a kohéziós országokra jellemző 25 %-os szintet. (Ld. az 1. táblázatot!) 1. táblázat: A beruházások értékének és GDP-hányadának meghatározása a Konvergencia Program adatai alapján GDP, milliárd Ft Beruházások a GDP hányadában Beruházások összege, milliárd Ft Beruházások összege, milliárd euró (272,5 Ft/euró árfolyamon) NFT II EU forrás, csak között realizálható* EU forrás %-os aránya a teljes beruházásból 17,4 9 *A 22,4 milliárd euró az n+2 év miatt 9 év alatt kerülhet felhasználásra, ezért csak 17,5 milliárd euró összegű beruházásra kerül sor. 4.) Az EU által biztosított források a időszak összes magyarországi beruházásainak legfeljebb csak mintegy 9%-ára nyújtanak fedezetet. 5.) Az ország egész jövedelmi helyzetének alakulását kell figyelembe venni, mert a beruházások több mint 90%-át a megtermelt és itthon maradó jövedelemből lehet és kell finanszírozni. 6.) Az ország gazdasági növekedésének dinamikáját a külkereskedelmi forgalom, ezen belül az export határozza meg. Magyarország cserearánya a vámleépítések óta romló volt az EU-15 országokkal. E cserearányból származó veszteség 2007-re becsült éves értéke 5 milliárd euróra tehető. (Ld. a 2. táblázatot!) Feltételezhető, hogy a cserearány-romlás eddigi üteme 2013-ra lelassul, vagyis ekkor csak 6 milliárd eurót teszi ki. Ez azt jelenti, hogy 2007 és 2013 között összesen mintegy 38,6 milliárd euró összegre becsülhető az ebből származó veszteségünk.. A külkereskedelmi cserearány romlásából származó teljes veszteségünk ennél jóval nagyobb, mert ehhez még a piacvesztésből származó hatásokat is figyelembe kell venni. Elkeserítő példa erre az orosz energiahordozók importja, melyet döntően német, osztrák és francia cégek bonyolítanak le, ráadásul a helyzetet tovább rontja az is, hogy az orosz földgáz jelentős részét Szlovákián és Ausztrián keresztül körbeutaztatják. A szolgáltatások terén Magyarországon a külföldi tőkebefektetések jelentős volument értek el, amit a kormány kiemelten támogat, és ezért a romlás összege még jelentősebb. Miután az üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalma terén nem ismeretes a cserearány alakulása, ezért ennek mértékét csak becsülni lehet. A évi veszteségünk 1 milliárd euróra tehető, és mivel ennek összege évről évre nő és halmozódik, ezért 2007 és 2013 évekre összesítve közel 15 milliárd euróra becsülhető. Megjegyezzük, hogy a cserearány-romlásról és ennek hatásáról az utóbbi években a szaksaj- 2

3 tó nem foglalkozik, ami súlyos hiba. Még súlyosabb hiba, hogy a kormány egyetlen intézménye sem készített és publikált szakmai-kritikai tanulmányt a cserearányromlásról. Annál több dicsérő tanulmány készült a külföldi működő tőkéről. Ha a szolgáltatások liberalizációja nagyobb mértékben halad előre, akkor a romlás összege nagyobb is lehet. 2. táblázat: Magyarország és az EU-15 cserearányának alakulása Cserearány Magyarország termékforgalma az EU-15 országokkal Cserearányveszteség Halmozott cserearány-veszteség milliárd Ft % % % milliárd Ft milliárd Ft millió euró Export Import Export Import Arány ,6 130,4 103, ,8 119,1 98, ,0 2486,5 114,1 111,3 102, ,2 3533,7 114,1 114,8 99, ,5 4279,7 104,2 105,7 98, ,2 5292, ,9 5585,7 101,9 102,9 99,03-38,5-38, ,5 5458,8 94,9 95,7 99,16-105,3-143, ,3 7216,1 100,1 101,9 98,23-130,0-273, ,5 7635,4 98,3 99,3 98,99-81,7-355, * 8066,3 7533,1 98,7 99,5 99,20-76,9-432, Összesítés -432,5-1244, Forrás: KSH külkereskedelmi Statisztika kiadványai és idősorai ( Megjegyzés: A fentieken felül szolgáltatás külkereskedelmi forgalma tovább rontja a cserearányt. 7.) Magyarországról egyre növekvő összegben áramlanak ki a jövedelmek. A fizetési mérleg adatai szerint 2005-ben 5,5 milliárd euró volt ennek negatív egyenlege,, a első félévi tényleges adatok szerint pedig 2006-ra már legalább 6,2 milliárd euró jövedelem kiáramlása várható Az eddigi trend alapján, de mérsékeltebb ütemű jövedelem kiáramlást véve figyelembe, a 2007 és 2013 időszak alatt 46 milliárd euró körüli kiáramlási összeget lehet becsülni. Megjegyezzük, hogy a külföldi működő tőke évvégi magyarországi állományának több mint 78%-a EU-15 országokból származott. 8.) Az országból a jövedelem-kiáramláson felül jelentős olyan tőke áramlik ki, amelyet más országokban fektetnek be. Az ilyen működő tőke kiáramlást főleg a külföldi tulajdonú cégek eszközlik, ezért ennek számunkra gyakorlatilag nincs kedvező hatása. (Nem az történik, mint az EU fejlettebb országai esetén. Így például a Németországból történő német tőkekiáramlás a német munkahelyek megtartását szolgálta! Magyarország esetében éppen az ellenkezője következik be.) Közelítő számítások szerint 2007 és 2013 között mintegy 10 milliárd euró összegben visznek ki külföldi cégek a Magyarországon megtermelt nyereségből működő tőkét külföldre, kizárólag saját piaci terjeszkedésük érdekében. 9.) Egyre növekvő problémát jelent, hogy az országba a ténylegesen beáramló működő tőke nagy mértékben csökkent és csökken. A külföldi működő tőke egyre nagyobb részét a Magyarországon megtermelt nyereségből képzett, az újrabefektetett jövedelem jelenti. Itt számbavételi problémák is mutatkoznak, mert a Nemzeti Számlák 3

4 elszámolási módszere szerint a külföldi tulajdonú cégek veszteségét is újrabefektetett jövedelemként kell elszámolni. Ennek értéke a 2007 és 2013 közötti időszakra legalább 7 milliárd euróra becsülhető. Megjegyezzük, hogy a évi beáramló működő tőke adat a Ferihegyi repülőtér eladása miatt kiugróan magas. Ennek hatását nehéz számszerűsíteni. 10.) Felesleges többletköltségekkel jár a szigorú európai uniós elszámolás, a pályázatok elkészítésének kiadásai, valamint az olyan felesleges nyelvi fordítgatás, ahol a külföldi tulajdonosok miatt kell a cégen belül több nyelvet alkalmazni (például a Fővárosi Vízművek esetében a külföldi kisebbségi tulajdonosok miatt francia és német nyelvre is le kell fordítani minden fontosabb belső anyagot). A felesleges többletköltségek összegét csak becsülni lehet az EU-csatlakozás során ezeket akkor évi egy milliárd euróra becsülték, tehát e többletköltségek 2007 és 2013 között 7 milliárd euróra tehetők. (Ld. a 3. táblázatot.) 3. táblázat: A támogatásokkal kapcsolatos többletköltségek Megnevezés Mérték Megjegyzés egység 1.) EU-támogatás hitelezése milliárd Ft Az EU részéről adandó bruttó támogatást utólag folyósítják, átlagosan 1 év alatt. 2.) Adminisztrációs teher milliárd Ft VAT Information System stb. miatt a hazai cégek többletterhe 3.) A kötelező rész költsége* milliárd Ft Az EU-támogatáshoz szükséges saját rész, legalább 25%, többletköltsége 4.) EU jogrendhez alkalmazkodás milliárd Ft Az EU jogharmonizációnak a GDP 2-3%- át kitevő összege 3 évre elosztva 5.) Pályázatkészítés költsége milliárd Ft Az EU-szakértők pályakészítési monopoliumból származó díja. Összesen: milliárd Ft Összesen millió euró * Ez kapcsolódik a következő ponthoz is. 11.) Az uniós támogatásokból finanszírozott pályázatok nagyobb részét az EU gazdaságilag fejlettebb országai (Németország, Franciaország stb.) nyerik el. Ebből az következik, hogy ezek a támogatások, növelve a magyar részfinanszírozás összegével főleg ezen országok jövedelmét és foglalkoztatottsági szintjét növelik. Ennek összegét csak hosszabb számítás után lehet megbecsülni. 12.) Meg kell még említeni, hogy az EU-csatlakozással önmagában is jelentős veszteséget könyvelhettünk el, amit a 4. táblázat mutat. A táblázatban nem összegeztünk minden tételt, például az ugrásszerűen megnövekedett kamionforgalom miatt, évi több százmilliárd forintot kitevő károkat. (Mindezzel egyáltalán nem azt kívánjuk állítani, hogy az EU-csatlakozásnak nem voltak kedvező gazdasági hatásai, csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni hátrányokat sem annál is inkább, mert ezek felmutatása erősebb pozíciót eredményezhet részünkre az EU régebbi tagországaival folytatott tárgyalások során.) 4

5 4. táblázat: Az EU-csatlakozás következtében kieső bevételek Megnevezés A kieső bevétel Megjegyzés jellege 1.) Használt személygépkocsik magánimportja áfa Az import az alacsonyabb áfa-kulcsú országokra terelődik, és ott fizetik be. 2.) Egyéb magánimport áfa A magánimport az alacsonyabb áfájú és árfekvésű országokra terelődik 3.) Áfa kamatkiadás áfa 21 17,5 17,5 A VPOP és bevallásos beszedés közötti áfahitelezés kamatköltsége. 4.) Fogyasztási adó Fogy adó, áfa Kávé és arany utáni fogyasztási adó és annak áfavonzata kiesik 5.) Használt személygépkocsik áfája áfa A használt kocsik importjánál a származási országban marad az áfa, nem térítik vissza, mint korábban 6.) Áfa eltűnése áfa A VPOP beszedés és bevallás közötti áfa összeg kiesése 7.) Osztalékadó Osztalékadó Az EU-n belüli osztalékadó kiesik 8.) Vám* Vám 75%-a PEP szerinti értékek. A vámot fizetjük, de csak 25%-a kerül vissza. 9.) Dohányáruk áfa és jöv. adó Az itthoni magasabb jövedéki adó miatt Szlovákiából és más csatlakozó országokból szerzik be Összesen: milliárd Ft 243,8 299,5 323,8 Összesen millió euró 955, * * A vám tartalmában az EU-nak átengedett bevételt jelent, de nem került bemutatásra a vámszerkezet váltása. Ennek lényege: mivel már nem a magyar határon szedik be, hanem EU határokon, a magyar bruttó vámbevétel csökken. Ezzel szemben a magyar fogyasztók ennél jóval nagyobb összegű vámot fizetnek a termékek országba bekerülése, illetve vásárlása során. Összegzés Az 5. táblázatban összegezzük a felsorolt tételeket (a 12. pont kivételével). 5. táblázat: A pénzkiáramlás összege milliárd euró Külkereskedelmi termékforgalom 5,0 5,2 5,4 5,5 5,7 5,8 6,0 38,6 cserearány- romlása Üzleti szolgáltatások 1,0 1,4 1,5 1,7 1,9 2,0 2,3 2,5 2,7 14,6 cserearány-romlása Jövedelmek kiáramlása 4,9 5,6 6 6,0 6,2 6,4 6,6 6,8 6,9 7,1 46,1 Működő tőkekiáramlás 0,8 1,2 1,3 1,3 1,4 1,4 1,4 1,4 1,5 1,5 9,9 Újrabefektetett jövedelmek 1,1 0, hátrányos hatása Összesen 6,8 8,6 9,7 14,9 15,5 16,1 16,6 17,2 17,7 18,3 116,2 Összefoglalva: Magyarország kap nettó 17,1 milliárd eurót, mellyel szemben (a fentieket összesítve) kiad 116 milliárd eurót. Vagyis kapunk nettó közel 4700 milliárd forintot, mellyel szemben összesen közel milliárd forintot visznek ki. Ebből következik, hogy a támogatásnál jóval nagyobb pénzkiáramlás mérséklésével célszerű lenne többet foglalkoznunk. Budapest, október 4. Pavics Lázár 5

6 Mellékletek: 1. A szaksajtó összefoglalója az EU költségvetési megállapodásról A pénzfelhasználást elsősorban az új tagállamok számára rugalmasabbá tévő szabályok a következők: Azok a tagállamok, ahol az egy főre eső átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag 85 százaléka alatt volt (az új tagállamok, Portugália és Görögország), a strukturális alapoknál az uniós társfinanszírozás felső határa az operatív programok esetében 85 százalék lehet. Első ízben az EU-ban arra is lesz lehetőség, hogy a szóban forgó tagállamok valamennyi projektjükre 85 százalékos társfinanszírozást kérjenek a Bizottságtól. A strukturális alapoknál 2007 és 2009 között 7, a kohéziós alapoknál ugyanennyi időre 10 és fél százalékos előleget kapnak majd az új tagállamok három évre elosztva. Azok a tagállamok, ahol az egy főre eső átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag 85 százaléka alatt volt (az új tagállamok, Portugália és Görögország), a vissza nem igényelhető áfát (uniós forrásból) támogatható költségként lehet majd elszámolni. A fenti kritériumnak megfelelő országok esetében a támogatások felhasználására adott határidőt egy évvel meghosszabbították a 2007 és 2010 közötti időszakban mind a strukturális, mind a kohéziós alapoknál. Ez idő alatt tehát csak ezen országok számára az n+2-es helyett az n+3-as szabály lesz érvényben. A többieknél az n+2-es szabályt a kohéziós alapra is kiterjesztik. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 10 új tagállamban, valamint Bulgáriában és Romániában lakásfelújítási és -építési beruházásokat is lehet majd finanszírozni, de a támogatás felhasználásának módját a Tanács és az EP által elfogadandó rendelet szabályozza majd. 2. KENGYEL ÁKOS Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények c. tanulmányból figyelmet érdemel az alábbi rész: Az uniós költségvetés mellett szóló másik érv az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozásának igénye. A közös piac létrehozása és továbbfejlődése egységes piaccá, majd gazdasági és monetáris unióvá nem jelent ugyanolyan nyereséget valamennyi résztvevő számára. Ennek tükrében lehet úgy érvelni, hogy a nyereségek egy részét a nyertesek fizessék be és a vesztesek kapják meg. Ezért lehet nagyon leegyszerűsítve olyan álláspontokat olvasni, hogy a németeknek a piacra jutás és a politikai integráció fejében jelentős nettó hozzájárulást kell fizetniük a közös költségvetésbe. A nettó pénzáramlás ebben az összefüggésben egy tisztességes árnak tekinthető a nem költségvetési jellegű előnyökért. Ezzel az érveléssel szemben hangsúlyozni kell, hogy a tagországoknak nem csak a költségvetési transzferekből való részesedést kell figyelembe venniük amikor az integrációból származó előnyöket nézik. Az EU-tagságnak számos nem költségvetési dimenziója van. Például az olyan közös célok mint a kereskedelem liberalizálása vagy a gazdasági integráció megvalósításából származó nyereségek nem értékelhetők csakis a költségvetési transzferek oldaláról. Mindemellett maguk a költségvetési transzferek sem csak a kedvezményezett országot érintik, hiszen különböző utakon jelentős a többi tagországokba történő visszaáramlása a támogatásoknak. Tipikus példa erre a strukturális alapok felhasználása, amikor az adott programok megvalósításához kapcsolódóan jelentős áru- és szolgáltatásimportra kerül sor. (Kiemelés tőlünk.) 6

7 3.) Az ÁSZ 2006/0636 számú jelentése a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről.. Az NFT céljainak megvalósítására a strukturális alapokból a évekre 1995,7 millió euró (507,9 Mrd Ft)3 és a központi költségvetésből 700,3 millió euró (178,2 Mrd Ft) keret állt rendelkezésre. Az éves keretekkel a rendelkezésre állástól számított két éven belül kell elszámolni. Az NFT-ben megfogalmazott általános cél alátámasztására és megvalósításának előmozdítására négy specifikus cél került elfogadásra, amelyek a következők: a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet és alapinfrastruktúra, valamint a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. Az NFT keretein belül a források 66,6%-a nyilvános pályázat keretében kiválasztott projekteket finanszíroz, 29,4%-a pályázat nélkül kiválasztott, közvetlenül az állami szervek által végrehajtott központi intézkedések (programok vagy projektek) megvalósítását szolgálja és 4%-a programok hatékony megvalósítását elősegítő szakmai támogatási (technical assistance, TA) projektekre került elkülönítésre. A tervezési időszakra vonatkozó, és az Európai Unió strukturális alapjai, valamint a hazai társfinanszírozás forrásaira épülő NFT operatív programjainak végrehajtása a célrendszerükbe tartozó területeken segítette és felgyorsította a nemzeti fejlesztési folyamatokat. A végrehajtás során a rendelkezésre álló keretek 97,82%-át odaítélték 9, ebből 83,64%-ra szerződéses kötelezettséget vállaltak és a források 28,93%-át fizették ki, amelynek 37,5%-a volt az előleg. A javuló tendencia ellenére ez elmaradást jelentett az éves költségvetési törvényekben rögzített, időarányos pénzügyi felhasználási célokhoz képest. Saját értékelés A legújabb adatok szerint a helyzet az alábbi: EU-pályázatok mérlege (EMIR, szept. 28.) Operatív program Beérkezett pályázat db Támogatott pályázat db Kötelezettség vállalás, millió Ft Leszerződött projekt, db Szerződéssel lekötött pénz, millió Ft Kifizetett támogatás, millió Ft AVOP , , ,1 GVOP , , ,2 HEFOP , , ,2 KIOP , , ,5 ROP , , ,4 Összesen , , ,4 Tehát az összes keret a következő: az EU-támogatás 507,9 milliárd Ft, központi költségvetés hozzájárulása 178,2 milliárd Ft, vagyis összesen 686,1 milliárd forint. Ebből kifizetve 277,6 milliárd Ft volt, vagyis 40,5%. Ha a évi teljesítés (a legkedvezőbb esetet számítva) 50%-ra teljesül, akkor a évek között a teljes nemzetgazdasági beruházások milliárd forint összegéből várhatóan 250 milliárd Ft, vagyis csak közel 2% származik az EU-tól. 7

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Bevezető További információk az ÚMFT-ről További energetikai információk A fenti fejezetcímekre kattintva a megfelelő témakörhöz ugrik a prezentáció Bevezető

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján . A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Társasági adó évi teljesítés évi előirányzat évi teljesítés. Megnevezés

Társasági adó évi teljesítés évi előirányzat évi teljesítés. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5 515,8 4 920,2 5 396,9 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3 066,1 3 058,9 3 180,1 3. Számított

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Társasági adó évi törv. mód. előirányzat évi teljesítés évi teljesítés. Megnevezés

Társasági adó évi törv. mód. előirányzat évi teljesítés évi teljesítés. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 4 658,6 4 567,5 4 636,1 2. Társasági adó alapja (pozitív) 2 670,5 2 510,2 2 657,6 3. Számított

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

MFB Napok Bajnai Gordon miniszter október 14.

MFB Napok Bajnai Gordon miniszter október 14. MFB Napok 2008 miniszter 2008. október 14. Nemzetközi pénzügyi válság A hosszú távú hatások egyelőre bizonytalanok Magyarország pénzügyi/gazdasági helyzete stabil Negatív hatások várhatók: Hitelkeretek

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Általános forgalmi adó 2016.02.24. Fogalma Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Martfű Város Polgármesterétől T Á J É K O Z T A T Ó a 2009. évi pénzügyi terv I. félévi teljesítéséről Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. sz. törvény 79.. (1) bekezdésében

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. Szabó-Bakos Eszter

Nemzetközi gazdaságtan. Szabó-Bakos Eszter Nemzetközi gazdaságtan Szabó-Bakos Eszter makrokurzusok.wordpress.com csakmakro.wordpress.com wps.aw.com/aw_krgmnobstf_interecon_8 Fizetési mérleg A B A B A B elismervény a tartozásról (például egy kötvény)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13.

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. HEFOP A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) megvalósítására 2004-2006 között 750

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19)

TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) TECHNIKAI KIVETÍTÉS (2015-19) 2016. február 4. Jelen technikai kivetítés a Költségvetési Felelősségi Intézet kiadványaként, jelentős részben önkéntesek munkájával készült és az azóta elkészült anyagok

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő

Részletesebben

Projekt adatlap. a Környezet és Energia Operatív Program

Projekt adatlap. a Környezet és Energia Operatív Program Projekt adatlap a Környezet és Energia Operatív Program A Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A komponens c. pályázati felhívásához

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben