DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Dráma középszint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 24. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK (30 PONT) Feladatonként a pontszámot nem kell kerekíteni. Ha az Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). 1. AZ ELSŐ MONDATOK A magyar drámairodalom három korai művéből idézzük az első mondatokat. Nevezze meg a művek szerzőjét, címét és az idézett szereplőt, majd az idézet melletti négyzetbe írt számokkal állítsa sorba keletkezésük ideje alapján nemzeti klasszikusainkat! (Teljes megoldásonként 1 pont, a helyes sorrend 1 pont, összesen 4 pont.) a) 3. Szerző: Madách Imre; Cím: Az ember tragédiája; Szereplő: Angyalok kara b) 2. Szerző: Vörösmarty Mihály; Cím: Csongor és Tünde; Szereplő: Csongor c) 1. Szerző: Katona József; Cím: Bánk bán; Szereplő: Ottó 2. KI MONDJA? A magyar drámairodalom három klasszikus művéből idézünk ismét. Írja az idézett sorok mellé az alábbi szereplők közül azt, akitől elhangoznak az idézetek! (Helyes válaszonként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) Bánk b) Melinda c) Mirígy d) Éj e) Az Úr f) Lucifer 3. NEMZETI KLASSZIKUSUNK SZÍNPADON Melyik drámát jellemzi az alábbi szavakkal Ruszt József rendező? Értelmezze néhány mondatban a jelmezük alapján a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház évi előadásának szereplőit, fejtse ki, mi lehetett a rendező szándéka? (Teljes válasz 1 pont, az értelmezés 5 pont, összesen 6 pont.) Szerző: Madách Imre Cím: Az ember tragédiája Pl.: Az értelmezésben bármely logikusan felépített megfogalmazású gondolatsor elfogadható, amelyben a vizsgázó észleli Ádám és Éva őskori jelmezének kortárs fiatalokra jellemző bőrszerelés jellegét, az Úr papra, egyházi emberre emlékeztető jelmezét, illetve a ballonkabátos Lucifer kortárs, itt és most létező figuráját. A rendezői szándék egy misztériumjáték színpadra állítása lehetett, amelyben le kívánta rántani a Tragédiáról a dráma történelmi jelmezét, hogy a néző az előadás időpontjában is értelmezhesse annak filozófiáját írásbeli vizsga 2 / május 24.

3 4. A VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁK Jellemezze néhány mondatban az alábbi színpadokat! (Elemenként 0,5 pont, legalább négy jellemző tartalmi elem színpadonként 2 pont, összesen 6 pont.) a) Pl.: Az ókori görög theatron szabadtéri színpada két részből állt: a proszkénionból (a színészek tartózkodási helye a szkéné előtti emelt részen) és az orkhesztrából (a kar tartózkodási helye, a tánctér, közepén a jelképes thümelével). Az eredetileg sátor funkciójú szkéné a takarást, a járást, a díszletet biztosította. A tér szerkezetéből adódóan kiváló akusztikával rendelkezett. b) Pl.: Az Erzsébet-kori angol reneszánsz színpad (Globe) hármas tagoltságú volt: a hell (pokol) a halottak eltüntetését szolgálta a kötény elnevezésű előszínpadon, amely fölött helyezkedett el a baldachin-szerű heaven (menny). Az elnevezések a középkori liturgikus színjáték tagozódásából kerültek át a reneszánsz korba. A nézőtéri karzatok első szintjével egy szinten használhatták az erkélyt pl. a Rómeó és Júliában. Előfüggönyt nem használtak, de volt egy carpet elnevezésű hátsó függöny, ami mögött pl. Polonius hallgatózhatott. c) Pl.: Az úgynevezett kukucskáló, vagy doboz színpad legjellegzetesebb vonása az, hogy a négy fallal körülvett színpadi tér egyikét függönnyel helyettesítik, amit aztán a játék idejére elhúznak. A színészek úgy tesznek, mintha a negyedik fal is ott lenne, a nézők pedig mintegy meglesik az intim pillanatokat. Ez a tér fedett színházi épületben működik, az előadások jól megvilágíthatók, a nézők figyelme a reflektorok segítségével irányítható. 5. DRÁMAI VISZONYOK Válasszon az alábbi hősök drámabeli társai közül egyet, és nevezze meg a köztük lévő viszonyt! (Válaszelemenként 0,5 pont, teljes válaszonként 1 pont, összesen 6 pont.) Drámai szereplő Társa A két szereplő viszonya Iszméné Pl. Antigoné Pl. Különböző gondolkodású testvérek Mercutio Pl. Rómeo Pl. barátok Dorine Pl. Mariane Pl. bizalmas úr és szolga viszony Nyina Pl. Trepljov Pl. Eleinte szerelmes pár, végül Nyina elhagyja őt Mari Pl. Juli Pl.: Barátnők, majd Juli támogatója Őrnagy Pl. Tót Pl.: Abszurd alá-fölérendeltség, ellenfelek 1811 írásbeli vizsga 3 / május 24.

4 6. SZÍNHÁZI FOGALMAK Fejtse ki, mit jelentenek az alábbi fogalmak! (Tartalmi elemenként 0,5 pont, válaszonként 1 pont, összesen 5 pont.) a) hipokritész Pl.: Az ókori görög színház színésze, női szerepekben is csak férfiak. Jó orgánummal kellett rendelkezniük, egész fejes, parókás maszkot és korabeli ruhákat viseltek. b) szimultán színpad Pl.: A középkori Európára jellemző színpadforma. A keresztény liturgikus színjáték (misztériumjáték, passió, mirákulum és moralitás) egyik jellegzetes színpada. A jelenetek különböző kecsbak lábakra emelt színpadocskák előtt zajlottak, a nézők pedig vándoroltak az egyik helyszín után a másikra. c) teátristák Pl.: A magyar színjátszás hőskorában a vándorszínészek neve. Ekhós szekerekkel, rajta a legszükségesebb jelmezekkel és kellékekkel járták a vidéket, hol pajtákban, hol báltermekben tartották előadásaikat. Egy színész általában élete végéig egy karaktert játszott, játékstílusukat emelt színpadi beszéd és erős gesztikuláció jellemezte. d) üres tér Pl.: Peter Brook angol rendező Üres tér című színházesztétikai művében négy féle színházat különböztet meg. A holt színház díszleteivel és kellékeivel csak megkövesedett formát hoz létre, stílust játszik és nem drámát. A szent színház a láthatatlant varázsolja láthatóvá, az érzelmi és értelmi indítékokat vizualizálja. A nyers színház eltünteti a színpad és a nézőtér között húzódó negyedik falat, és a nézőt a játék résztvevőjévé teszi. A negyedik Brook közvetlen színháza, amely a társadalmi eseményekre és benne az emberek szerepére reagál. e) elidegenítési effektus Pl.: Bertolt Brecht német rendező epikus színházának egyik eszköze. Értelmezésében nem szabad hagyni a nézőt az érzelmeikben elmerülni, hanem olykor ki kell zökkenteni, és racionális befogadásra, sőt állásfoglalásra kell késztetni. A V-effektekkel meg kívánja akadályozni, hogy a színész és a néző érzelmi viszonyba kerüljön a színjátékkal. A leggyakrabban használt elidegenítési effektusok, pl. a feliratok, a kivetített képek használata, a színházi masinéria láttatása, az álarcok, a közbeiktatott songok (betétdalok) írásbeli vizsga 4 / május 24.

5 II. JELENETÉRTELMEZÉSHEZ, A JELENET SZÍNHÁZI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KÖTŐDŐ, ELEMZÉST ÉS ÉRTELMEZÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK (30 PONT) Feladatonként a pontszámot nem kell kerekíteni. Ha a Jelenetértelmezés összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). 7. Keressen a szöveg első, hosszabb Hamlet-idézetéből két hatást, amelyek miatt Horatio veszélyesnek tartja a Szellemmel való találkozást! (helyes válaszonként 1, összesen 2 pont) Például: 1. a folyamba csal, Vagy borzadályos sziklacsúcsra, mely Tengerbe bókol, talpánál kiebb? 2. Eszétől fosztja meg fönségedet, És őrületbe ránt? 8. Kállay Géza tanulmánya az alábbi idézettel kezdődik (Arany János fordítását használva): A képzelődés bőszültté teszi, majd nem sokkal később egy másik részletet is idéz a drámából: Bősz képzetet szül attól minden agy. Írjon két szinonimát, melynek jelentését magában hordja a fordító által választott bősz szó! (minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont). pl.: kegyetlen, engesztelhetetlen, dühödt, irgalmatlan, mérges, haragos, haragvó, ádáz, megveszekedett, őrült, őrjöngő (Bármely más helyes válasz elfogadható.) 9. A dráma során bemutatásra kerülő színjátékot a tanulmány két címmel is illeti. Fogalmazza meg, melyik cím milyen kapcsolatban van az előadott művel, mely jellemzőjét emeli ki, valamint nevezze meg, ki adta a játék két címét! (minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont) Cím Kapcsolata a drámával Ki nevezi el így a művet? Gonzago megöletése a darab történetére utal a dráma szerzője/a drámát játszó színészek Egérfogó szimbolikus/metaforikus jelentését emeli ki Hamlet 1811 írásbeli vizsga 5 / május 24.

6 10. A tanulmányban megfogalmazódik egy kérdés: melyek lehettek az eljátszott műbe Hamlet által beleírt sorok. Erre a szerző több válasz-lehetőséget is felsorol. Közülük hármat idézünk, töltse ki az alábbi táblázatot! (minden helyes válasz 0,5 pont, összesen 3 pont). Idézet Másod[ik] férjemmel átkozott legyek; // Máshoz csak az mén, ki megölt egyet Szenvedjek itt s ott öröklétü kínt: // Ha, egyszer özvegy, nő leszek megint! Szándok sötét, kéz kész, biztos szerem. // Idő szolgál, s egy lélek sincs jelen Ki érezheti találva magát a sor által? Gertrud/királyné Gertrud/királyné Claudius/király Miért? Hamlet megvádolja azzal, hogy tudott a gyilkosságról/részese volt a gyilkosságnak Hamlet olyan esküt ad a szájába, mely nem engedné férje halála után az újabb házasságot Hamlet megvádolja apja/az öreg Hamlet megmérgezésével (Bármely más megfogalmazású, helyes válasz elfogadható.) 11. Ez a jelenet egy színházi előadást mutat meg Shakespeare színpadra írt művében. Idézzen a jelenetből erre az előadásra utaló, annak konkrét dramaturgiai elemeire vonatkozó szövegrészeket! (minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont). - a bevezető drámaszerkezeti elemről elnevezett szereplő szövegéről szóló mondat: Prologus ez, vagy gyűrűbe vésett jelige?, Rövid biz az, fönség. - a Hamletben játszott előadás címének jelentésére vonatkozó mondat: Hogy is hivják a darabot? Az egérfogó. Hogy miért úgy? Képletesen. - egy magyarázó (az ókorban több szereplő által játszott) szerepkörre utaló mondat: Fenséged nagyon jó chorus. - egy színész színészi játékára, illetve sürgetésére vonatkozó mondat: Kezdj belé már, gyilkos; ne vágj oly veszett pofákat, hanem kezdd el írásbeli vizsga 6 / május 24.

7 12. Ebben a jelenetben kétféle kommunikáció zajlik egy időben: a színdarabbeli és a nézők közötti beszélgetés. Nevezze meg a beszélgetésben részt vevő szereplőket! A beszélgetés témáját és a dialógus hangnemét előre megadtuk. (minden helyes válasz 1 pont, összesen 3 pont) A beszélgetés témája udvarlás, szerelmes tréfálkozás a darabbeli királyné viselkedése, fogadkozása bántó-e a darab; a darabbeli történet párhuzamai a Hamlet cselekményével A beszélgetés hangneme évődő, sikamlós udvarias, csak kérdést és célzást enged meg magának gúnyos, harsány A beszélgetésben részt vevő szereplők Hamlet - Ophelia Hamlet-Gertrud/királyné Hamlet-Claudius/király (Bármely más megfogalmazású, helyes válasz elfogadható.) 13. A jelenetben Hamlet izgalmában több alkalommal is előre elárul a színpadon csak később bekövetkező eseményeket. Írjon erre két példát az idézet második oldaláról (13. oldal)! (minden helyes megoldás 1 pont, összesen 2 pont) pl.: csak tréfálnak, tréfából mérgeződnek, Ez valami Lucianus, a király öcscse., Mindjárt meglátják, hogyan nyeri el a gyilkos Gonzago nője szerelmét. 14. A színdarabban a szereplők gyakran fogalmaznak képekben. Egy helyen Hamlet is közmondást használ: kinek nem inge, ne vegye magára. mondja. A jelenet és dráma ismeretében értelmezze Hamlet szavait 4-5 mondatban! Kinek szól, mit jelent, milyen célból hangzik el ez a mondat? (összesen 3 pont). Pl.: Hamlet látszatra meg kívánja nyugtatni Claudiust, azt hangsúlyozva, hogy akinek tiszta a lelkiismerete, nem találhat bántó megjegyzést a darabban. Azonban, mivel a Szellem állítása szerint Claudius pont ezen a módon végzett Hamlet atyjával, Hamlet azzal, hogy rekonstruálja a gyilkosságot, és szembesíti ezzel Claudiust, éppen azt akarja elérni, hogy Claudius vegye magára a látottakat. Ez meg is történik. (Bármely más, jól megfogalmazott, helyes válasz elfogadható.) 1811 írásbeli vizsga 7 / május 24.

8 15. Az idézett jelenet a dráma kulcsjelenete, hiszen itt mindkét főszereplő számára kiderül valami nagyon fontos a mű cselekménye szempontjából. (minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont). Mit tud meg Hamlet? Azt, hogy a Szellem igazat mondott, tehát Claudius az apja gyilkosa. Mit tud meg Claudius, a király? Azt, hogy Hamlet tudja, mit tett, és ezért veszélyt jelent számára. (Bármely más, tartalmában helyes megfogalmazás elfogadható.) 16. Rendezői szempontból is nagyon érdekes jelenet ez, hiszen egyszerre több szereplő is a színpadon van, színházi előadást néznek, tehát úgy kell elhelyezkedniük, hogy lássák azt, de ugyanakkor a nézőknek is látniuk kell mind az előadást, mind az azt figyelő szereplőket. Vázolja fel röviden, Ön hogyan oldaná meg ezt a helyzetet színpadon? Elképzelését rajzolja le, majd néhány mondatban indokolja, miért alkalmas az Ön beállítása a jelenet előadására. A teljes jelenet szereplői: A színpadon: Prolog, Színész király, Színész királyné, Lucianus (a gyilkos) Nézők: Claudius király, Gertrud királyné, Hamlet, Ophelia, Horatio, Polonius, Rosencrantz és Guildenstern (a rajz 2 pont, az indoklás 3 pont, összesen 5 pont). A világos, áttekinthető, kellő számú szereplőt elhelyező rajzon és az indoklásban megjelenhetnek pl. az alábbi szempontok: - a színpad és a szereplők tere elkülönüljön - a néző szereplők lássák a színpadot - a színészek a néző szereplők felé játsszanak - Horatio és Hamlet lássa a királyt és a királynét - Ophelia és Hamlet egy helyen legyenek, illetve biztosítva legyen a kommunikáció lehetősége köztük - a király és a királyné rangjuknak megfelelően helyezkedjenek el - a rendezői hangsúlyok követhetőek legyenek - az előadás nézői lássák a jelenet összes szereplőjét, és követni tudják a rendezői szándékot (Bármilyen más, tartalmában helyes megoldás elfogadható. A megfogalmazás része a feladatnak.) 1811 írásbeli vizsga 8 / május 24.