SZAKDOLGOZAT. A kormányablak működése napjainkban. Miskolc Miskolci Egyetem. Állam-és Jogtudományi Kar. Közigazgatási Jogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A kormányablak működése napjainkban Konzulens: dr. Cseh Gergely egyetemi tanársegéd Készítette: Marczis Fanni hallgató Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Public Administrative Law THESIS Functioning of the government window in our days Consultant: dr. Gergely Cseh Author: Fanni Marczis student Miskolc

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Fővárosi és megyei kormányhivatalok Előzmények A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrejötte A kormányhivatal szervezeti felépítése és feladatai Járás A járási rendszer kialakulása A járási hivatalok Kormányablak A rendszer kiépítése A kormányablak feladat és ügykörei Backoffice A Magyary Programról a kormányablak szempontjából Összegzés, Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék Hivatkozások jegyzéke Diagram és ábrajegyzék 32 3

4 Bevezetés Szakdolgozatom központi témájaként a január 3-től induló Kormányablakok bemutatása kapott helyet. Az első két fejezetben azonban még betekintést nyújtok a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve a járás kialakulására és szervezeti felépítésükre. Így először egy történeti áttekintést végzek egészen a kormányablakok kialakulásáig. Kutatási módszereim közé tartoznak a rendelkezésemre álló szakirodalmak továbbá az interneten végzett kutatások, hatályos és már hatályon kívül helyezett jogszabályok. A dolgozatom megírásával célom az, hogy a kormányablak jelenkori működését minél jobban és pontosabban betudjam mutatni, továbbá láthatóvá tegyem azt, hogy ezek a szervek mennyire fontos szerepet játszanak az újonnan kialakult államigazgatási rendszerben és az állampolgárok életében is. Dolgozatom három fő részből áll: a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakulása, amelyben kitérek az előzményekre, a kormányhivatalok létrejöttére, illetve a felépítésére és feladataira a járási rendszer kialakulásának főbb részei, bemutatva a járási hivatalok rendszerét, felépítését és feladatait az újonnan felállított kormányablak rendszer kialakulása, ezen belül a feladat és ügykörei, valamint kiéterek az ügyirathoz köthető feladatokra backoffice és végül a Magyary Programról írok a kormányablak szempontjából. Bízom benne, hogy dolgozatommal átfogó és átlátható képet tudok nyújtani a kormányablak és az azt megelőző rendszerek kialakulásáról, működéséről és hasznosságáról. 4

5 2. Fővárosi és megyei kormányhivatalok 2.1. Előzmények Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jöttek létre a helyi önkormányzatokról szóló évi LXIII. törvény alapján. 1 A közigazgatási hivatal már nem regionális, hanem fővárosi és megyei illetékességgel működő, centrális alárendeltségű területi államigazgatási szerv, azaz dekoncentrált szerv volt azzal, hogy egyes feladatok tekintetében törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján eltérő illetékességgel is köteles volt feladatokat ellátni és hatásköröket gyakorolni. 2 A közigazgatási hivatal felett osztott irányítás érvényesült, a belügyminiszter hatásköre a szervezeti irányítás volt, a szakmai irányítást más ágazati miniszterek gyakorolták illetve a belügyminiszter is. A közigazgatási hivatal irányítása és feladatai lényegesen megegyeztek a jogelőd szervezet által ellátott feladatokkal és az irányítással. Változások következtek be a közigazgatási hivatalok jogállását, szervezetét és vezetését illetően január 1-jétől. Változás történt ezen kívül július 1-jétől is, a hivatalvezető feladatai tekintetében. A hivatali szervezet tekintetében történő változás, hogy a hivatal ágazati szakigazgatási szervekből, kirendeltségekből, valamint közvetlenül a hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egységekből áll. Közigazgatási hivatalba integrált szakigazgatási szervek jelentek meg, mely szerveknek nem volt szervi önállósága viszont rendelkeztek szakmai önállósággal. 3 Ebben az időszakban nem valósult meg szervezeti integráció, hiszen a szakigazgatási szervek száma elenyésző volt. A dezintegrációs folyamatok letörték az integrációs kísérleteket és 2006 között a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei a szociális és gyámhivatal és a fogyasztóvédelmi felügyelőség voltak. 4 1 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXIII. törvény Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old 3 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old 4 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 5

6 A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok érintette a területi államigazgatási szervek jelentős részének a regionális átszervezése. Ebből adódóan január 1-jétől 7 regionális közigazgatási hivatal kezdte meg működését a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogutódaiként. 5 A régiók területe 3 megyére terjed ki 6 és a regionális közigazgatási hivatalok működési területe megegyezett a tervezési-statisztikai régiók területével. Azonban nem egyezett ez a terület a köztársasági megbízott hivatalának működési területével. 7 A Kormány területi államigazgatási szerve a regionális közigazgatási hivatal volt. Változás érintette a szervezetét, a változás során bővült a szervezeti egységek köre. Bővült a hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egység, az ágazati szakigazgatási szerv és ezek mellett a kirendeltség is. Kirendeltségek azokban a megyeszékhely városokban működtek, amelyek a régiószékhelyekkel nem voltak egyben, illetve megyére kiterjedő illetékességgel nem rendelkeztek. Összesen 12 kirendeltség működött és a regionális közigazgatási hivataloknak 2 kirendeltsége volt. 8 Osztott irányítás jellemezte a regionális közigazgatási hivatal irányítását, ez azt jelentette, hogy a Kormány az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányította a regionális közigazgatási hivatalt. Az önkormányzatokért felelős miniszter hatásköre a szervezeti irányítás volt. A szakmai irányítást továbbra is a központi államigazgatás vezetői és a miniszterek gyakorolták. Főbb feladatai megegyeztek a december 31-ig működő fővárosi és megyei közigazgatási hivatal vezetőjének feladataival. Regionális államigazgatási kollégiumok jöttek létre a koordinációt elősegítő korábbi fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumok helyett. 9 A regionális államigazgatási hivatal nem látta el a törvényességi ellenőrzési feladatokat, emiatt január 1-jétől augusztus 31-ig szünetelt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, ennek okán az alkotmányellenes helyzet továbbra is fennállt ben a területi államigazgatási szervezet szervezeti reformjának 5 A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. 6 Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, magában foglalta Heves megyét, Borsod- Abaúj-Zemplén megyét és Nógrád megyét 7 A tervezési-statisztikai régiók területének meghatározását az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. fejezete határozza meg. 8 A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1.számú melléklete határozta meg a kirendeltségeket. 9 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 6

7 első lépése az volt, hogy ismét létrehozta a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. 10 Az országgyűlési képviselők évi általános választását követően az Országgyűlés módosította a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, ezáltal lehetőséget adott a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok létrehozására. A Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg a közigazgatási hivatalok működésének részletes szabályait. 11 A regionális államigazgatási hivatalok megszűnésével egyben azok jogutódjaként jöttek létre szeptember 1-jén a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok. A reform két legjelentősebb eredménye elsősorban az volt, hogy a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés visszaállt, másrészt pedig a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve ismét megyei, fővárosi illetékességgel működött. 12 A következő fejezetekben a kormányablakok kialakítását és annak előzményeit, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási rendszer felállítását mutatom be A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrejötte 2010-ben széttagolt szervezetrendszer jellemezte a magyar államigazgatási szervezet középszintjét. Nem tudtak megvalósulni a különböző területi államigazgatási szervek szervezeti integrációjára vonatkozó törekvések, hiába megjelentek már korábban a kormányhatározatokban. A területi államigazgatást dezintegrációs folyamatok jellemezték 2010-ig. 13 A reform második lépése az államigazgatási szervek integrálása volt és a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása. Ennek alapja a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Kormányhatározat. 14 Még ebben az évben elfogadta az Országgyűlés a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamit azok kialakításával és a területi integrációval összefüggő 10 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 11 A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai, az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 77. -a alapján módosult az Ötv. 98. (1) bekezdése, valamint a Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 13 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 14 A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat 7

8 törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvényt január 1-jétől a törvény alapján létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok bázisán, mint a közigazgatási hivatalok általános jogutódjai. Ezen kívül a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Kormányhatározat meghatározott területi különös hatáskörű államigazgatási szerveket integrálták a létrejövő kormányhivatalokba. 15 Az integrált területi államigazgatási szervek jogutódlásának részletes szabályairól a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet rendelkezett. Ez alapján január 1-jén: a) a megyei illetékességű költségvetési szerv összeolvadás révén szűnt meg, és vált a székhelye szerinti kormányhivatal szakigazgatási szervévé, b) a regionális illetékességű költségvetési szerv különválással szűnt meg, a korábbi illetékességi területén működő szervezet megyei szintre tagozódott, így vált a kormányhivatal szakigazgatási szervévé, c) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával és ezzel egyidejű kormányhivatal alapító okiratában foglaltak szerint vált január 1-jén a kormányhivatal szakigazgatási szervévé. 16 Az átalakulásban érintett szervek megállapodást kötöttek, azaz a kormányhivatal és az integrációban érintett államigazgatási szervek. A megállapodást az integrálásról a még közigazgatási hivatallal kellett megkötni szervenként. Ezek a megállapodások a feladat- és hatáskörök és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit rögzítik Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 16 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 17 Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 8

9 2.3. A kormányhivatal szervezeti felépítése és feladatai Az Alaptörvény deklarálja a kormányhivatal jogállásával kapcsolatban, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. 18 A kormányhivatal alapvető struktúrája három részből állt: a) a Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (törzshivatal) b) ágazati szakigazgatási szervekből c) és járási, a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (járási hivatal) áll. 19 A kormányhivatal szervezetének és működésének részletes szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter szervezeti irányító jogkörében normatív utasításban adja ki. 20 Szervezeti egységként 2011-ben 17 szakigazgatási szerv kezdte meg a működését. Ez nem egyezik a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Kormányhatározatban meghatározottak számával. Ennek okai: 1) az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatósága nem szakigazgatási szerv lett, hanem a törzshivatal főosztálya, 2) a Regionális Munkaügyi Felügyelőségből és Regionális Munkavédelmi Felügyelőségből egy szakigazgatási szerv lett 3) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei nem kerültek integrálásra, 4) a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalból 4 szakigazgatási szerv jött létre, 5) a közigazgatási hivatalnak már voltak szakigazgatási szervei Alaptörvény 17. cikk (3) bekezdése. 19 Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/2013. (I. 18.) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról. Melléklet a 3/2013. (I. 18.) KIM utasításhoz 2. (1) bekezdés. 20 Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 9

10 A kormányhivatal feladatkörébe tartozó feladatok funkcionális és szakmai feladatok. A kormányhivatal feladat- és hatásköreit a kormánymegbízott gyakorolja. Részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában a jogszabályoknak megfelelően, a Kormány általános hatáskörű szerveként. A kormányhivatal törzshivatala látja el jellemzően a feladatait a kormánymegbízottnak illetve a kormányhivatalnak. A kormányzás területi feladatainak ellátása keretében a törzshivatal ellenőrzési, koordinációs, informatikai tevékenységet valamit továbbképzést szervező és összehangoló feladatokat lát el. 22 Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi VI. törvény április 2-án történő hatályba lépésével a fővárosi és megyei kormányhivatalok korábbi szervezeti felépítése megváltozott. A kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységek és önálló hatáskörrel rendelkező járási hivatalok alkotják e törvény értelmében a kormányhivatalokat Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz old. 23 Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi VI. törvény 27. (2) bekezdés 10

11 Belső ellenőrzési Osztály Kormánymegbízott Védelmi Bizottság Titkársága Kormánymegbízotti Kabinet Főigazgató Igazgató Járási hivatal - Kormányablak Osztály - Okmányirodai Osztály - Hatósági osztály - Gyámügyi Osztály - Élelmiszerlánc - biztonsági és Állategészségügyi Osztály - Foglalkoztatási Osztály - Éptésügyi Osztály - Földhivatali Osztály - Népegészségügyi Osztály 1. Műszaki Engedélezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 2. Élelmiszerlánc - biztonsági Növény- és Tájvédelmi Főosztály 3. Népegészségügyi Főosztály 4. Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály 5. Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály 6. Foglalkoztatási Főosztály 7. Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 8. Földhivatali Főosztály 9. Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály 10. Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály 11. Jogi és Koordinációs Főosztály Ábra 1.: A kormányhivatalok szervezeti felépítése április 1-től Forrás: saját szerkesztés alapján Ebben az évben, külső és belső integrációs folyamat vette kezdetét a kormányhivatalokban. Az ÁROP szervezetfejlesztési program 24, amely a működés javítására szolgált, sikeresen lezajlott és egy új modernizációs folyamat kezdte meg működését, az Államreform 2 elnevezésű program Letöltés ideje:

12 Ennek a programnak a részét képezi a köztisztviselői életpályamodell kialakítása, az állami szolgáltatások díjának csökkentése és az illetékek mérséklése. A program fő eleme az állami rezsicsökkentés, ennek a célja, hogy az összes állami szolgáltatás díját jelentős mértékben csökkentsék és valamely részüket ingyenessé tegyék. Példaként sorolható ide, hogy legalább egy igazolványt mindenki ingyenesen kap. 25 A külső integráció is bekövetkezett április 1-jén. Ennek során a kormányhivatal szervezetébe kerültek a korábban önálló szakigazgatási szervként működő területi államigazgatási szervek is. Hatáskörébe kerültek a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól. Az integráció hatására a kormányhivatalok olyan ellátások folyósításában működnek közre, amelyek az állampolgárokat érintik. Így például: anyasági támogatás, családi pótlék gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás, nagycsaládosok földgázár kedvezménye, fogyatékossági támogatás. 26 Ezeken kívül változás még, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivataltól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok szintén a kormányhivatalok hatáskörébe tartoznak. Ez a lépés nagy jelentőséggel bír, hiszen a jogszabályváltozás eredményeképpen a családtámogatási ellátásokra irányuló kérelmek benyújtására a járási hivataloknál, a települési ügysegédeknél, valamit a kormányablakoknál is lehetőség van. Pozitívum még, hogy ez a változás biztosítja a hatékonyabb ügyintézést az állampolgárok számára, mivel 25 Letöltés ideje: Letöltés ideje:

13 a megyeszékhelyek mellett lakhelyükhöz közel is tudják ügyeiket intézni, azaz megteremtették az ügyfélbarát közigazgatást. 27 A felhasznált cikk már ügyfélbarát közigazgatásról ír, ez a fogalom egy két intézkedéstől nem lesz teljes. Ezalatt azt értem, hogy maga a tény, hogy távolságban mérve közelebb hozzuk a szerveket az állampolgárokhoz, még nem teszi ügyfélbaráttá a közigazgatást. Éppen ezért a következő fejezetben a járási rendszer adta pozitívumokat fogom bemutatni Letöltés ideje:

14 3. Járás 3.1. A járási rendszer kialakulása A megyei és fővárosi kormányhivatal kirendeltségei a járási hivatalok. Hazánkban, a több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntették meg. Harminc év után, új szervezeti rendben és új céllal, január 1-jével jöttek ismét létre a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások, mint a területi államigazgatási reform következő lépése. 28 A folyamat az 1299/2011 (IX. 1.) Kormány határozattal a járások kialakításáról indult, amely a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében tartja szükségesnek. A járási rendszer kialakítása a közigazgatás átfogó, a jó Állam és a közjót szolgáló átalakításának egyik eleme volt. Az Országgyűlés hónapokon át tartó egyeztetés és konzultációs sorozat után június 25-én elfogadta a járási törvényt. A évi XCIII. törvény, amely a járások kialakításáról és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról, emellett a helyi államigazgatási rendszer megújításáról szól, július 7-én lépett hatályba. A Kormány által megfogalmazottak szerint, a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítani hivatottak. 29 A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, szakmai irányításukat valamit a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét kormányrendelet 30 szabályozza. A kormányrendelet 198 járás kialakításáról rendelkezik összesen, amelyből 23 járás a főváros egy-egy kerületében található meg. A legfőbb feladatai a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. 28 Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja, Magyary Napok 2014: Megújítás és megújulás, Budapest, NKE Szolgáltató Kft., 2014 p Letöltés ideje: A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012 (VIII. 13.) Korm. rendelet 14

15 Az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása a járásirendszer létrehozásával valósult meg. A polgármesterektől elsősorban az okmányirodai feladatokat vették át, emellett az egyes szociális ügyek intézését és a gyermekvédelmi és gyámügyeket. Ezáltal a jegyzőnél a helyi szabályozáshoz kötődő, helyismeretet feltételező ügyek maradtak. A jegyzői feladatok közül a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodai feladatok, egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek, egyes szociális igazgatási ügyek, családtámogatás és köznevelési feladatok, állategészségügyi feladatok. 31 A hivatal élén a hivatalvezető áll, közvetlenül alatta helyezkedik el a hierarchiában a hivatalvezető helyettes. A hivatalvezető irányítása alatt áll a Törzshivatal, melynek részlegei a hivatalt szolgálják ki, a Törzshivatal legnagyobb egysége pedig az Okmányiroda. A hivatal részeihez tartoznak a különböző szakigazgatási szervek, amelyek a legalsóbb fokú dekoncentrált szervek. 32 Kiemelt célként jelent meg, hogy a rendszer keretein belül Kormányablakok kezdték meg működésüket 2014-től, így ezek az intézmények is a hivatal szerves részeihez tartoznak. 31 Dr. Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása. Területi statisztika, (15. (52.) évf.) 5.sz 418.o. 32 A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012 (VIII. 13.) Korm. rendelet 15

16 Hivatalvezető helyettes Gyámhivatal Földhivatal Hivatalvezető Kormányablak Szakigazgatási szervek Építésügyi hivatal Munkaügyi hivatal Népegészségügyi intézet Állateü. és élelmiszer ell. hiv. Törzshivatal Okmányiroda Ábra 2.: Szervezeti felépítés Forrás: saját szerkesztés a 218/2012 (VII. 13.) Korm. rendelet alapján 3.2. A járási hivatalok A járási hivatalok székhelyeit és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) kormányrendelet határozza meg. Járási hivatal működik minden járásszékhelyen. A hivatal kétféleképpen biztosítja az állampolgárok számára az ügyintézést. Azokban a városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, minden munkanapon biztosítja az ügyintézést, kirendeltséget működtet. A járási hivatalok feladataikat az illetékességébe tartozó települések tekintetében elláthatják a járási hivatal kirendeltségén állandó települési ügysegéddel vagy ideiglenes ügysegéddel. 33 A kormánymegbízott biztosítja a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit, a feladatok ellátásáról pedig a járási hivatal vezetője gondoskodik A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13) Korm. rendelet Letöltés ideje:

17 Az 1299/2011. (IX. 1.) Kormányhatározat a járások kialakításáról megfogalmazta az elveket. A Kormány a járások kialakításának elveit a következők szerint határozza meg: a) A járások kialakításával olyan államigazgatási egységek jönnek létre a település és a megye szintje között, ahol lehetőség van a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére b) Figyelembe kell venni a járások kialakításakor az országon belüli településszerkezeti különbségeket és az egyes nagytérségek sajátosságait c) Biztosítsa a települések fejlődését és járuljon hozzá a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásához d) Törekedni kell a járás területének más államigazgatási területekkel való összhangjára, valamint a járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon e) A székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a tömegközlekedési lehetőségeket, illetve, hogy a legtávolabb lévő település a székhelytől ne legyen messzebb 30 kilométernél f) A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek g) A kormányablakok kialakítása tegye lehetővé az ügyfelek számára a gyors és egyszerű ügyintézést. 35 A járási hivatal általános bemutatása és megismerése után, a következőkben a kormányablakok működését szeretném bemutatni, illetve azt, hogy mennyire szolgálják az állampolgárok érdekeit, hogyan és miként segítik az ügyeik elintézését a mindennapokban. 35 A járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat 2. 17

18 4. Kormányablak Ábra 3: A Kormányablak logója Forrás: A rendszer kiépítése A teljes kormányablak rendszer kiépítésére 30 milliárd forint állt a rendelkezésre. Ebből kellett finanszírozni a fejlesztés három pilléréhez kapcsolódó 10 projektet. 36 A három pillérbe tartozik a fizikai, szellemi és az informatikai pillér. A fizikai pillér a helyszínek biztosítására irányul és az építési beruházásokat és a bútorbeszerzéseket foglalja magába. A szellemi pillér keretében egy új, moduláris ügyintézői felület került kifejlesztésre, a kormányablakokban dolgozó munkatársak számára, melynek eredményeként jött létre a kormányablak rendszer és annak tartalmát leginkább meghatározó elem a Kormányablak Tudástár. A Tudástár egy olyan digitális adatbázis, amelyet a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter a Kormányablakokban intézett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamit az ügyfélszolgálat általi tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében működtet. Közérthető formában teszi hozzáférhetővé az ügyleírásokat, valamint, megkönnyíti az ügyintézők, illetve a telefonos és online ügyfélszolgálati munkatársak számára az ügyfelek kiszolgálását. Az ügyintézői felületbe tartozik bele az ügyfél azonosítás és a fizetés is. A szellemi pillér fontos része az ügyintézők és ügyfélszolgálati munkatársak képzése. 37 A harmadik rész az informatikai pillér. Ennek fő eleme az egységes infrastruktúra kialakítása minden kormányablak számára. Fontossága az ügyintézési helyeken működő munkaállomások rendkívül eltérő műszaki teljesítményében rejlett. A kormányablak hálózat kiépítését részben a már meglépő okmányirodákra alapozták, azonban bővítették 36 Letöltés ideje: Letöltés ideje:

19 olyan helyszínekkel is, ahol az állampolgárok nagy számban megfordulnak, ilyen például bevásárlóközpontok vagy pályaudvarok. 38 A reform első szakaszába január 3-án 29 helyszínen nyíltak meg a kormányablakok. 39 Megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban kezdték meg működésüket. A kormányablakok az okmányirodák bázisán jöttek létre. A kormányablakok kialakításának legfőbb célja az volt, hogy az ügyfelek gyorsan és egyszerűen intézhessék el ügyeiket, ezt július 1-től 149 ügykörben tehetik meg A kormányablak feladat és ügykörei Az ügykörök felsorolását a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet mellékleteiben találhatjuk meg. A kormányablakban azonnal intézhető ügyek. Ide sorolhatjuk az új személyazonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelmet, papír alapú hiteles tulajdonilap másolat szolgáltatás iránit kérelem. (1. melléklet) A kormányablak saját hatáskörében intézhető ügyek. Mint például az első vezetői engedély kiállítása iránti kérelem, magánútlevél kiadása, valamint cseréje iránti kérelem, egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelem. (2. melléklet) A kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok. Ide tartoznak az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmek, rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelmek és építési engedély iránti kérelem. (3. melléklet) A kormányablak kizárólag tájékoztatást nyújt az alábbi esetekben, házassági szándék bejelentése és házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése. (4. melléklet) A kormányablakok által végzett kiegészítő szolgáltatások közé tartozik az ügyfélkapu regisztráció, egyedi hatósági ügyek intézéséhez internetes kapcsolati lehetőség és informatikai segítség nyújtása, az ügyfélkapu 38 Letöltés ideje: Letöltés ideje: Letöltés ideje:

20 regisztráció birtokában az ingatlan nyilvántartásból nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésének biztosítása (5. melléklet) A kormányablakban hivatalból intézhető ügyek csoportjába sorolhatjuk az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzését, külföldi vezetői engedély bevonása és vezetési jogosultság szüneteltetését és a jármű forgalomból történő átmeneti kivonását. (6. melléklet) Az eltérő eljárásrendben működő kormányablakokra meghatározott ügykörok. A kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek az eljárás menetéről az alábbi esetekben: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése, születés anyakönyvezése és haláleset anyakönyvezése. (7. melléklet) Azon ügykörök, amelyekre a benyújtott kérelem ügyintézési állapotára vonatkozó tájékoztatás a kormányablakban biztosítható. Ide sorolhatjuk a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet és a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet. (8. melléklet) 41 A kormányablakok között vannak régi és új típusú kormányablakok. A régi típusúak a törzshivatalhoz tartoznak. Az új, azaz a második generációs kormányablakokat 2013-ban vezették be, ez azt jelenti, hogy a kormányablak ellátja az okmányirodai feladatokat is. A kormányablakok arculata egységes, szolgáltatásaik mindenhol azonosak, a helyszínek akadálymentesen vannak kialakítva, ezáltal a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyermekesek számára is lehetővé teszik az egyszerű ügyintézést. 42 A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet értelmében a kormányablakok 255 hatósági ügytípus elintézését teszik lehetővé, emellett kiegészítő szolgáltatást is nyújtanak 10 féle ügytípusban. Az egyes ügykörök feloszlanak ügykörszintekre, amely alapján az állampolgároknak azonnali ügyintézésre, normál 41 A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletei 42 Letöltés ideje:

21 ügyintézésre, beadványok továbbítására, tájékoztatás kérésére, hatósági szolgáltatások igénybevételére, valamint okmányirodai ügyek intézésére nyílik lehetőség. 43 A kormányablakok feladatairól az 515/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet a kormányablakokról 5. (1)-(4) és 6. (1)-(2) bekezdésben olvashatunk. A rendelet alapján öt fő csoportba lehet sorolni az ellátandó feladatokat: a) Első csoportja a tájékoztatás, valamint információnyújtás. A kormányablaknál továbbítás céljából benyújtott kérelmet a kormányablak a következő munkanapon továbbítja az illetékes hatóságnak. b) Második csoport, amikor az ügyfél a helyszínen előterjeszti kérelmét és a kormányablak megindítja az eljárást. Ezekben az esetekben az ügyintéző a csatolt dokumentumokkal tovább küldi a döntési jogkörrel rendelkező szakigazgatási szerv számára. c) Az ellátandó feladatok harmadik csoportjában az ügyintéző végzi a teljes körű ügyintézést. Helyben teszi meg a szükséges eljárási intézkedéseket. d) Továbbítás céljából előterjesztett kérelem esetében, az ügyfél az eljárásért fizetendő illetéket vagy szolgáltatási díjat helyben is megfizetheti. e) Hivatalból intézhető ügyek is tartoznak a kormányablak feladataihoz. 44 A kormányablak feladatait és ügyköreit megismerve, a következő fejezetben a backoffice munkamenet folyamatát szeretném ismertetni, ezen belül is az ügyirathoz köthető feladatokat, az iktatást és postázást, illetve a napi anyagok elküldését. 43 A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

22 4.3. Backoffice Az ügyirathoz köthető feladatok tekintetében el kell határolnunk a kormányablakos feladatvégzést, illetve az okmányirodai ügykörökkel kapcsolatos feladatvégzést és az ehhez köthető teendőket. A kormányablakos ügyiratokkal kapcsolatos ügyintézés típusai a tájékoztatás, továbbítás és érdemi vagy azonnali ügyintézés. Az érdemi és az azonnali ügyintézés néhány kivételtől eltekintve az okmányirodai feladatellátáshoz köthető ügyköröket foglalja magába. A klasszikus kormányablak ügykörökben az ügyintézők tájékoztatást nyújtanak, vagy az ügyfél által beadott kérelmeket továbbítják az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekhez. Az okmányirodai ügykörökhöz kapcsolódó feladatok magas szakmai tudást igényelnek. 45 A feladatvégzéshez kapcsolódnak a jogvitás, ügyiratos ügyek. Ilyenek például a személyi igazolvánnyal-, útlevéllel-, személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyek. Az adminisztratív jellegű feladatok nem szorosan az ügyiratok és jogszabályok szabta intézéshez köthetők. Ilyen például az iktatás postázás, illetve a napi anyag elküldési feladatok. A kormányablakok számára az egységes iratkezelés, iratrögzítés és a határidők pontos betartása rendkívül fontos. Az iktatás feladatai a kormányhivatalok által szabályozott működési modell alapján kerülnek ellátásra. Az iratkezelés egy egységes rendszerben történik. Különbséget tehetünk a kormányablakok között abban a tekintetben, hogy valamennyi kormányablak ügyintéző végzi el az iktatási feladatokat, emellett vannak olyan kormányablakok ahol erre kijelölt ügyintézők végzik ezeket a teendőket. A postázási feladatok végzésében is különbséget lehet tenni, épp úgy, mint az előbb említett iktatási feladatnál, de azokon felül más tekintetben is különbség tehető. A kormányablakokban helyi szinten csak az iratok borítékolása, postakönyvbe rögzítése történik meg. A postázás járási szinten valósul meg. Amely kormányablakok a járási hivatallal közös épületben működnek ott ezek a feladatok gyorsabban valósulnak meg, mint ott, ahol a járási hivatal helyiségébe még külön el kell juttatni a postázandót. A kormányablakok okmányirodai frontoffice feladatai elvégzése során keletkeznek olyan kérelmek, amik következtében valamilyen változás történik az országos nyilvántartásban. Ezeket a keletkezett kérelmeket és változást indokoló iratokat meg kell őrizni old. Letöltés ideje:

23 4.4. A Magyary Programról a kormányablak szempontjából A kormányzat oldalán megtakarítást eredményez az egyablakos ügyfélszolgálatok bevezetése, mert a kormányablakok működésükkel hozzájárulnak a korábbinál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyan működő közigazgatás kiépüléséhez. 46 Az állampolgárok viszonyulását az államhoz nagyban befolyásolja az, hogy ügyfeleikre mekkora terheket rónak azok a közigazgatási eljárások, amelyekkel találkoznak. A hazai gyakorlatban az állammal való érintkezést megnehezíti az ügyfelek számára, hogy szinte az összes hivatal saját eljárásokkal, űrlapokkal, szokásokkal és arculattal rendelkezik. Ez jelentősen fokozza az ügyfelek tájékozódásának nehézségét, és növeli az eljárás idő- és költségigényét, vagyis az adminisztratív terheket. A Magyary Program célja az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembevevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás személyes, elektronikus, telefonos kormányzati ügyfélszolgálati rendszert hoztak létre, amely az ügyfelek számára teremt lehetőséget az egyablakos azaz, az egy helyszínen történő ügyintézésre. Magas színvonalú ügyfélszolgálati rendszer igénye jelentkezett, amely az elektronikus ügyintézés által biztosított lehetőségeket alkalmazza. Az állampolgárok kulturált tárgyi környezetben és magas felkészültségű ügyfélszolgálati munkatársak segítségével intézhetik ügyeiket. 47 A 29 Kormányablak a megnyitását követően 99 ügyintézési ablakkal várta ügyfeleit januárjától 2012 májusig a kormányablakokhoz összesen ügyfél fordult első négy hónapjában havi összehasonlításban az ügyfélforgalom 53%-kal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek elégedettsége 95% feletti. 48 A szakigazgatási szervek ügyfélszolgálataihoz eltérők voltak a hozzáférési lehetőségek az ügyfelek számára. Megfigyelhető volt, hogy a szolgáltatás minősége és a nyitvatartási rend is eltérő volt a szervek között Letöltés ideje: Program.pdf (MP. 11.0) 41. old. Letöltés ideje: program%202012%20A4.pdf (MP. 12.0) 54. old. Letöltés ideje: Kovács Éva: Kormányzati koordináció Magyarországon: Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról, In: Köz-Gazdaság 2014/2. p

24 A Kormánynak az volt a célja, hogy egységes arculat, standardok és azonos felkészültségi szint jellemezze a kormányablakokat, hiszen ez az ügyfelek számára is előnyt jelent az eligazodásban. 50 Ahhoz, hogy ezek a kitűzött célok megvalósulhassanak, a kormányablakok a következő szolgáltatásokat nyújtják az ügyfelek számára: az ügyfeleknek lehetőségük van reggel 8-tól este 8-ig az ügyintézésre, a hosszú ügyfélfogadási időnek köszönhetően, amely egységes minden kormányablak számára. járási hivatalok szintjén működnek a szolgáltatási pontok, ezek mellett az ügyfelek munkahelyéhez és lakóhelyéhez közel helyezkednek el nincs szükség más hivatal felkeresésére, ezáltal csökken az ügyintézésre fordított költség december 1-jétől az ügyfélfogadás ideje megváltozott, ezt a következőképpen határozták meg: hétfői napon 7:00 17:00 óráig tart nyitva, csütörtöki napon pedig 8:00 18:00 óráig határozható meg a nyitva tartás. A többi munkanapon a kormányhivatalok határoznak az ügyfélfogadás idejéről, ez megyénként más és más. 52 A kormányablakok ügyintézőinek kiválasztása szigorú követelmények szerint történt és felkészülésük során elsajátíthatták a minőségi szolgáltatáshoz szükséges szakmai ismereteket. Az ügyintézés általánossá tételének első üteme a kormányablak létrehozása volt. A 29 kormányablak egyértelmű előrelépés annak érdekében, hogy az állam a nagy szolgáltatók által is eredményesen hasznosított módszereket és eszközöket tudatosan alkalmazó, versenyképes, korszerű ügyfélkapcsolati felülettel rendelkezzen. A létrehozás az egyablakos ügyintézés általánossá tételének az első üteme volt. Második ütem a kormányablakok területi közigazgatás szintjén történő általános kiépítése, és az ügyintézési pontok közelebbhozása az állampolgárokhoz. A fejlesztés célja kiterjedt a 50 Letöltés ideje: Kovács Éva: Kormányzati koordináció Magyarországon: Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról, In: Köz-Gazdaság 2014/2. p Letöltés ideje:

25 tartalomra, az érintett szervezeti rendszerre, a földrajzi elhelyezésre, a fizikai megjelenésre, a működésre és a személyi állományra program%202012%20A4.pdf (MP 12.0) 54. old. Letöltés ideje:

26 Összegzés A közigazgatás és annak alrendszerei folyamatosan változnak és az elmúlt évtizedben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások nagymértékben érintették az államigazgatást, ezért azt mondhatjuk, hogy ez a téma folyamatosan aktuális. Dolgozatom felépítését próbáltam úgy alakítani, hogy könnyen áttekinthető legyen a területi közigazgatás hazánkban zajló átalakulása. A kormányablakok a megalakulásuk óta fontos intézményei a magyar közigazgatásnak. A kutatásomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakulásával kezdtem. Először a kialakulásuk előzményeiről írok, majd a bekövetkezett változások következnek Kitérek a kormányhivatalok létrejöttére és a területi integrációkra, hogy miként és hogyan alakultak a folyamat során. Ezután a megváltozott szervezeti felépítésről esik szó, amelyet egyábrával szemléltettem, és egy változásról, amely külső és belső integráció során történt. A második fő része a dolgozatomnak a járások kialakulása. A járási hivatalok létrehozásának célja egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát emellett szakszerű és az esélyegyenlőség szempontjára tekintettel lévő alsó-középszintű igazgatási tér kialakítása volt. A történeti bevezetés alapján elmondható, hogy a járások szerepe és funkciója az idők során számtalanszor változott és számuk ingadozott. A járási hivatalok szervezeti felépítését szintén egy ábrával mutatom be. A dolgozat harmadik része a kormányablakok kiépítése, ebben a részben kitérek a három pillér szerkezetére, illetve a kormányablakok ügyköreire és a kormányablak által ellátandó feladatokra. A kormányablak fontos feladatai közé tartoznak a backoffice feladatok. Ide köthetők a kormányablakos feladatvégzéshez és az okmányirodai ügykörökkel kapcsolatos feladatvégzéshez köthető teendők. Az iktatás és postázás rendkívül fontos, hiszen egységesen kell az iratokat kezelni, rögzíteni az adatokat, illetve a határidőket betartani. Ebben a részben szó esik az iratkezelési és postázási feladatok végzéséről. Az utolsó alfejezet a Magyary Programról szól, amely célja az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembevevő, ügyfélközpontú szolgáltatás kialakítása. Az egyszerűsítés érdekébe többcsatornás ügyfélszolgálati rendszert hoztak létre. A kormányablak még nem jutott el a végleges befejezettség állapotába, hiszen vannak még olyan feladatok más hatásköri szereplők kezében, amelyek indokolják azok átvételét. 26

27 Véleményem szerint mára már megkérdőjelezhetetlenné vált a kormányablakok szükségessége és fontossága. 27

28 6. Irodalomjegyzék: Dr. Gyurita Erzsébet Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal, Új magyar közigazgatás, (7.évf.) 2. sz. Kovács Éva: Kormányzati koordináció Magyarországon: Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról, In: Köz-Gazdaság 2014/2. p. 205 Virág Rudolf: A területi államigazgatás integrációja, Magyary Napok 2014: Megújítás és megújulás, Budapest, NKE Szolgáltató Kft., 2014 p. 30 Dr. Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása. Területi statisztika, (15. (52.) évf.) 5.sz 28

29 7. Jogszabályjegyzék: Alaptörvény A helyi önkormányzatokról szóló évi LXIII. törvény A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai, az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi VI. törvény A tervezési-statisztikai régiók területének meghatározását az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012 (VIII. 13.) Korm. rendelet A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat A járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat Közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás 29

30 8. Hivatkozások jegyzéke: 4.nap_anyaga_gyakorlati_resz.pdf nyablak.pdf Kozigazgatas-fejlesztesi-Program.pdf 20fejlesztesi%20program%202012%20A4.pdf 30

31 aprilis-1-jevel-csaladtamogatasi-ellatasok

32 9. Ábrajegyzék: Ábra 1.: A kormányhivatalok szervezeti felépítése április 1-től Ábra 2.: Szervezeti felépítés Ábra 3.: A Kormányablak logója 32