Vezérlőterem ergonómiai kialakítása

Átírás

1 ERGONÓMIA 5.1 Vezérlőterem ergonómiai kialakítása Tárgyszavak: ergonómia; tervezés; vezérlés; ember-gép kapcsolat; egészségvédelem; munkabiztonság; költséghatékonyság; szabályozás. Az ergonómiai szemlélet jelentősége Egy brit petrolkémiai cég, amely az országban több feldolgozóüzemmel rendelkezik, fejleszteni kívánja egyik üzemét, és a tervek szerint három vezérlőtermet egyetlen központi vezérlőcsarnokban kívánnak összevonni. Az új vezérlőcsarnok megtervezésére tervezőcsoportot hoznak létre a gyár dolgozóiból. Nekik kell megtervezniük az épület elrendezését, és meghatározniuk, hogy hány képernyőre van szükség, milyen legyen a munkahelyek kialakítása és elrendezésük a teremben. Az új vezérlőteremmel kapcsolatos döntéseket szigorú takarékosságra alapozzák. A tervezőcsoport az eredetihez hasonló kialakítást készíttet, mivel az bevált, és a változtatásnak nem sok okát látják. A vezetőség röviden említést tesz ugyan kommunikációs kérdésekről, közlekedési módokról, az energiaforrások és a berendezések közös használatáról, valamint a kezelőknek a változásokkal szemben tanúsított ellenállásáról, de mindez nem befolyásolja a döntéshozatalt. A szabványos kialakítású konzolokat egyetlen katalógus alapján készíttetik el anélkül, hogy más szállítókkal alternatív lehetőségeket megvitatnának. Miután 40 M USD-t elköltöttek a vezérlőteremre és a gyár fejlesztésére, a vezérlőtermet élesbe kapcsolják. Ezután áradni kezdenek a kezelők panaszai, hogy túlságosan csillognak a képernyők, a vezérlőpultokon nincs megfelelő hely a munkára, nem tudnak egymással kommunikálni, a teremben lévő zaj és közlekedés pedig zavarja őket. Ezek a problémák rontják a munkahely termelékenységét és a dolgozók munkakedvét. A gyár igazgatója pedig azt észleli, hogy az alkalmazottak egyre többet hiányoznak, panaszkodnak, és a gyárban megszaporodnak a balesetek. A cégnek a következő három évben termelés-

2 kiesésből 50 M USD vesztesége keletkezik, és egy robbanás miatt több peres eljárás folyik ellene. Bár ez a történet csak a képzelet szüleménye, hasonló esetek manapság a gyárakban gyakran előfordulnak. A vezetők, a dolgozók és a vezérlőterem tervezői sokszor szem elől tévesztik, hogy milyen hatással van a vezérlőpultok kialakítása a gyár biztonságára, termelékenységére és a kezelő teljesítményére, így vezérlőcsarnokok fejlesztésekor vagy építésekor nincsenek tekintettel az ergonómiai szempontokra. A tervezőknek nemcsak a vezérlőterem irányítási követelményeit kell szem előtt tartaniuk, hanem a kezelők munkakörnyezetét is. Az optimális munkakörülmények még a teljesítmény és a termelés növelésénél is fontosabbak. A szabályozás iparági feladat A közeljövőben a vezérlőtermek tervezésében fontos szerepet fognak játszani az ergonómusok, akik számításba veszik a gépkezelőnek és munkakörnyezetének egymásra gyakorolt hatását. Az ergonómiai elvek alkalmazását az USA-ban a kormány jelenleg az adott iparágak belátására bízza, központi előírások nincsenek. A Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal (OSHA) és más szervezetek azonban kezdenek hangot adni az ergonómia munkahelyi állapotával kapcsolatos aggodalmuknak, amint erről a nemrég kiadott szabályzat- és szabványtervezetek is tanúskodnak. Az OSHA úgy véli, hogy a javasolt szabályozásokra szükség van annak érdekében, hogy megvédjék az alkalmazottakat a nem megfelelő munkakörnyezet miatt felmerülő ártalmaktól. A javasolt szabályok keretében az OSHA felszólítja a vállalatokat, hogy ne sajnálják a befektetést új munkahelyek terveztetésére és a meglévő berendezés ergonómiai irányelveknek megfelelő átalakítására. Becslések szerint a cégek több mint 21 Mrd USD-t fognak költeni arra, hogy a munkakörnyezetet összhangba hozzák a szabályzatokkal. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) is készített szabványtervezeteket az ergonómia munkahelyi alkalmazásáról. A sz. ISO szabvány 1 6. része gyakorlati irányelveket tartalmaz az ergonómia érvényesítéséről a vezérlőtermekben. A tervezőknek ma már figyelembe kell venniük ezeket a szabályokat és szabványokat, mert ha ezek hivatalosan megjelennek, akkor tényleges szabvánnyá válnak (jelenleg még csak a sz. ISO szabvány 3. részét fogadták el hivatalos szabványnak). Így a készülőben lévő ergo-

3 nómiai szabványok jelentősen befolyást fognak gyakorolni a jövőbeli vezérlőtermek tervezésére. Ember és gép kapcsolata Az ergonómia görög eredetű szó munkaszabályok -at jelent. Fogalmában nincs semmi új, elsőként 1857-ben Wojciech Jastrzebowski tett róla említést egy lengyel újságban. Alkalmazására mégis csak 1949 után került sor, amikor a háború utáni újjáépítés újraélesztette ezt a fogalmat, hogy rámutasson az emberek és a gépek közötti kölcsönhatás fontosságára. A petrolkémiai ipar tervezésében csak az 1980-as évek végén kezdtek érvényesíteni ergonómiai szempontokat. Az ergonómia az emberi tényezők a dolgozó fizikai és szellemi képességei és korlátai valamint a gépek és berendezések között a munkahelyen fennálló kölcsönhatás tudománya. Az ergonómia szükségessé teszi, hogy ismerjük az alkalmazottak munkavégzésének minden vonatkozását, és azt a kölcsönhatást, amelyet a munkavégzés során az emberek a különböző munkaeszközökkel és rendszerekkel egymásra gyakorolnak. Ez az ismeret szükséges az adott munkák biztonságos és hatékony elvégzéséhez. Például az ismétlődő stressz okozta ártalmakról szerzett új ismeretek figyelembevételével a közelmúltban módosították a számítógépes billentyűzet kialakítását. Csuklótámasztó alkalmazásával, a billentyűk esetleges átrendezésével, elhelyezésük megváltoztatásával viszsza lehet szorítani a kéztőalagút-szindróma (CTS) előfordulását. Más példa, hogy a gépkezelő ülőhelyének tervezésénél újabban már figyelembe veszik a testtartás változásait és a különböző testmagasságokat. A hát, a láb és a kar megtámasztása révén a székek is hozzájárulnak a kezelők éberségének és munkabírásának fokozásához. Az ergonómia haszna Az ergonómiai tervezésnek az az alapelve, hogy elő kell segíteni a dolgozó egészségének és biztonságának megőrzését. A gazdaságosság is ezt kívánja, mivel a vezérlőterem munkakörülményeinek javítása befolyással lehet a kezelő munkavégzésére, teljesítményére és általában a munkával való elégedettségére. Ezek a tényezők tükröződnek a hiányzások csökkenésében és a gyár nagyobb termelékenységében. A munkahelyi biztonságra fordított fokozott figyelem eredményeképpen ritkábban fordul elő sérülés és baleset, így csökkennek a vállalat

4 biztosítási költségei és a dolgozók részére fizetett kártérítések összege. Ezeket a megállapításokat az USA Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Intézetének (NIOSH) nemrég készült tanulmánya is alátámasztotta. Az Intézet öt olyan vállalatot vizsgált, amelyek ergonómiai szempontok szerint alakították ki helyiségeiket, hogy megelőzzék dolgozóik izom- és csontrendszeri megbetegedését. A tanulmány szerint ezeknél a cégeknél 91%-kal csökkent a dolgozók részére kifizetett kártérítések összege. A vezérlőpult kialakítása A vezérlőpult kialakítása és megválasztása megmutatja az ergonómiai tervezés előnyeit. A kezelő nagyobb munkabírása és a gyár biztonságos működése függ attól, milyen gondosan választották meg, helyezték el és tervezték meg a kezelő munkaeszközeit. A vezérlőterem megtervezése során különös gondot kell fordítani a kezelőnek a gyár vezérléséhez használt munkaeszközeire a billentyűzetre, a munkaasztalra, a monitorokra stb. tehát magára a pultra. A pultot (asztalt) sohasem szabad véletlenszerűen vagy a felhasználó megkérdezése nélkül kiválasztani. Kívánatos lenne, ha ez a kérdés már a tervezés lehető legkorábbi szakaszában szerepelne. A pult megtervezésekor alkalmazott ergonómiai elvek befolyásolják a kezelő munkaterületének kialakítását, a vizuális kijelzők elhelyezését, valamint az egyes pultok méretét, alakját és a kijelzőkhöz viszonyított elhelyezését. A jó ergonómiai tervezési elvek arra is tekintettel vannak, hogy a pult hogyan viszonyul a pultsor egyéb jellemzőihez, például a világításhoz, a terem elrendezéséhez, könnyen megközelíthető és elhagyható-e, és milyen a terem szellőzése. Az ergonómiai elvek időbeni alkalmazásának elmulasztása mindezeket érintheti, és kihatással lehet a vezérlőterem általános költségeire és hatékonyságára. Az ergonómia tág fogalom, amely az ember és a gép munkahelyi kapcsolatának minden vonatkozására kiterjed. Alkalmazása a vezérlőasztal-tervezés sajátos területére nem kevésbé átfogó feladat. Nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni még olyan egyszerű eset vizsgálatához is, hogy az ember fizikailag és szellemileg milyen kölcsönhatásban áll a vezérlőpult alkotóelemeivel. Ahhoz, hogy a pult kiválasztásakor az ergonómia eredményeit alkalmazni lehessen, először tudni kell, milyen feladatokat végez az ember, és milyen ergonómiai tervezési elvek játszanak szerepet azoknak a feladatoknak a teljesítésében.

5 Az ergonómiai szempontból megfelelő vezérlőasztal kiválasztása a munkafolyamat gondos elemzésével kezdődik. Az elemzés során részletesen tanulmányozni kell, hogyan végzik a gépkezelők munkájuk egyes mozzanatait, és milyen kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, valamint azokra a gépekre és berendezésekre, amelyeket munkájuk teljesítéséhez igénybe vesznek. A munkafolyamat elemzéséhez tartozik a teljesség igénye nélkül az általános munkaterhelés, az adott feladat okozta terhelés, a vállalati kultúra, a helyzetfelismerés és a kommunikáció vizsgálata. Ergonómiai tervezési elvek A gépkezelők feladatainak gondos elemzése után az ergonómiai tervezés általános elveit kell alkalmazni, hogy meg lehessen találni az emberi teljesítmény maximalizálását eredményező legbiztonságosabb és a leghatékonyabb módszereket. Egy vezérlőpult ergonómiailag helyes megtervezése során számításba kell venni a kezelő testtartásának változásait, mozgását és kényelmes rálátását a képernyőre. Nem szabad szem elől téveszteni olyan környezeti tényezőket sem, mint a teremzaj és a megvilágítás. A vezérlőasztal ergonómiai szempontból helyes megválasztásának az a célja, hogy csökkentse a kezelőkre ható stresszt és fokozza éberségüket, hogy figyelmüket mindenkor munkájukra összpontosíthassák. Az ergonómiailag megtervezett vezérlőpultok kiválasztásakor a következő elveket kell szem előtt tartani: Változtatható testtartás A vezérlőterem dolgozói rendszerint hosszú időt töltenek ülő helyzetben. Az ülő helyzet fokozhatja a fáradtságukat és csökkentheti éberségüket, mert lelassítja a vérkeringést, és álmosságot okoz. A legjobb vezérlőpultok enyhíthetik a fáradtságot azzal, hogy számtalan kényelmes testtartást tesznek lehetővé. Ez megoldható állítható magasságú asztalok használatával, amelyek lehetővé te- szik, hogy a kezelő ülve és állva is tudjon vezérelni; hanyattegér (trackball) vagy joystick használatával; a billentyűzet optimális elhelyezési távolságával, ami feleslegessé teszi a túl nagy mozdulatokat és a test elfordítását; ergonómiailag helyes székek alkalmazásával, amelyek a különböző egyéni paraméterekhez állíthatók.

6 Kényelmes rálátás a képernyőre A munkafolyamatok egyre nagyobb mérvű automatizálása azzal jár, hogy a kezelők idejük nagyobb részét számítógépek előtt töltik. Ezért alapvető fontosságú a képernyők vagy a vizuális kijelző egységek optimális elhelyezése, hogy a kezelők szemük megerőltetése nélkül jól teljesíthessék feladataikat. A kényelmes rálátásban a következő tényezők játszanak közre: A képernyő elhelyezési magassága A monitorok optimális elhelyezési magasságára nézve két vélemény ismert. Az első szerint a monitorokat úgy kell elhelyezni, hogy a képernyő teteje szemmagasságba kerüljön, így a fej függőleges helyzetben maradhat, ami csökkenti a nyakizmok megerőltetését. Ez a testtartás azonban, ha valaki hosszú ideig megőrzi, kényelmetlen lehet és fáradtságot okozhat. A másik vélemény szerint a monitort középre kell helyezni úgy, hogy az alja a munkaasztalon legyen. A monitor alacsonyabb elhelyezése csökkenti a nyak megerőltetését, mert számtalan kényelmes nyaktartást tesz lehetővé. Az alacsonyabban lévő monitorok közelebb is vannak a munka tárgyához, így szükségtelenné teszik a szem túlzott megerőltetését. A szem és a képernyő távolsága A kezelő szeme és a monitor közötti optimális távolság a kezelő szemének átlagos alkalmazkodó készségétől és éleslátásától függ. Kipihent szem általában 80 cm távolságból lát élesen egy tárgyat. Idősebb korban ez a távolság megnő, ha a tárgy közelebb kerül, homályossá válik, és nézése megerőlteti a szemet. Kipihent szem előre nézve 115 cm-ig lát el élesen, 30 fokos szögben lefelé nézve pedig 89 cm-ig. Túl közeli tárgy nézésekor a szemizomnak az éleslátáshoz nagyobb erőfeszítést kell kifejtenie. Oldalirányú elhelyezés A vezérlő dolgozóknak több vizuális kijelzőt kell nézniük, amelyek velük szemben, vízszintesen félkörívben helyezkednek el. A monitoroknak a kezelő közvetlen látóterében kell lenniük, mert ha a szem sokszor oldalra néz, akkor egy idő után a fej is automatikusan arra fordul.

7 A fej és a nyak túlzott forgatása kényelmetlen és fáradtságot okoz. A billentyűzetet és más irányító szerkezeteket a monitorokkal szemben kell elhelyezni, az író és raktározó felületnek pedig a munkaasztal egyik oldalán kell helyet kapnia. A képernyő döntése A kezelő kényelmes testtartása és látása a monitor döntésétől is függ. Az előre döntött monitorok kényelmetlenebbek a nyaknak, a hátnak és a látás szempontjából, mint a hátrafelé döntöttek. A monitorok optimális dőlésszöge a függőlegeshez képest Fontos azonban, hogy a teremvilágítás ne okozzon tükröződést vagy csillogást a képernyőn. Környezeti tényezők Vannak olyan környezeti tényezők, amelyek behatolnak a kezelő személyes munkaterületére és elvonják figyelmét munkájáról. Egy kezelő személyes munkaterének a körülötte lévő 1 2 m sugarú kör tekinthető. A jól elhelyezett pultok csökkentik a környezeti tényezők káros hatását, védik a kezelő személyes munkaterületét, és csökkentik a munkával járó stresszt. Közlekedés A vezérlőteremben lévő pultok elrendezése nagymértékben befolyásolja a közöttük folyó közlekedést. A vezérlőpultokat úgy kell kiképezni, hogy elválasszák a látogatókat és egyéb kívülálló személyeket a kezelőktől, ugyanakkor minimálisra kell korlátozni minden olyan akadályt, amely gátolhatja a kezelők közötti kommunikációt. Zajcsökkentés A folyamatirányító kezelők óriási stressznek vannak kitéve, ami a több műszakos munka során kifáradásuk egyik legfőbb oka. A teremzaj, a riasztók, a nyomtatók és a termen átmenő forgalom elvonhatja a kezelő figyelmét és növeli a rájuk ható stresszt. Vészhelyzetekben a túlzott teremzaj a kommunikációt is zavarja. Mérsékelhető a teremzaj, ha a közlekedést a vezérlő munkahelyektől távolabbra irányítják, a nyomtatókat és a berendezéseket a vezérlőteremtől elszigetelik, a vezérlőpult körüli területen pedig akusztikai védelmet alkalmaznak.

8 A megvilágítás erőssége A fényerő jelentősen befolyásolja az ember lelkiállapotát és teljesítményét. A kezelőknek elegendő fényt kell kapniuk ahhoz, hogy szemük megerőltetése nélkül lássák az előttük lévő feladatokat. Egy vezérlőteremben lux a megfelelő megvilágítás. A terem megvilágítása a kezelő éberségére is hat. Minden vezérlőasztal munkaterületén 600 lux fényerejű helyi megvilágítást kell alkalmazni az olvasási és írásbeli munkákhoz. Az asztal megválasztásakor fontos szempont a helyi és a környezeti megvilágítás elhelyezése, hogy el lehessen kerülni a képernyő csillogását. Az ergonómiai vezérlőpult-tervezés néhány fontos eleme Tekintettel a készülő ISO szabványokra és az OSHA rendelkezésekre, sok gyártó már most ergonómiai szempontok szerint tervezi munkaállomásait. Ez lehetővé teszi, hogy a vezérlőterem tervezője ideális konfigurációt alakítson ki, mert a vezérlőpultok most több fakultatív tulajdonsággal rendelhetők. Ezek a korszerű ergonómiai tulajdonságok fokozzák a kezelők munkaképességét és éberségét. A következőkben néhány olyan tulajdonság következik, amely egyre gyakrabban jellemzi az újonnan tervezett pultokat: Beépített munkalámpa Egyes gyártók termékeikbe beépítik a megvilágítást. Az egyéni munkalámpák megvilágítják a kezelő munkaasztalát, de nem zavarják a szomszédos kezelőt abban, hogy jól lássa a kijelzőjén szereplő információt. A munkalámpa a munkafelületet világítja meg, nem pedig a monitor képernyőjét, vagy a kezelőt. A lámpa fényereje állítható, hogy íráshoz és olvasáshoz is legyen elegendő fény, így az elégtelen megvilágítás nem erőlteti meg a szemet és nem okoz kifáradást. Egyéni fűtés- és szellőzésszabályozás Egyes vezérlőasztalokon egyénileg szabályozható a munkahely szellőzése és fűtése. Az egyik gyártó típusába a repülőgépek mintájára egyénileg szabályozható szellőzést épített be. A kezelő kényelme érdekében egyénileg állítható hősugárzók is összehangolhatók a pult elhelyezésével.

9 Akusztikai szempontok A munkahely-konfigurációba beépített speciális riasztórendszerek csökkentik azt a zűrzavart, amelyet a fel nem ismert forrásból származó vészjelzések okoznak. Ezek a vészjelzők a jelet a pultkonfiguráció egy meghatározott pontjára irányítják, ami lehetővé teszi, hogy a vezérlőszemélyzet megállapítsa, honnan származik a jelzés. A zajt még jobban csökkenti, ha a kevésbé sürgős riasztásoknál hangjelzés helyett villogó fényt alkalmaznak. Állítható magasságú munkafelület Bármely testtartás ha hosszú ideig nem változtatnak rajta kényelmetlenné válik és fáradtságot okoz. A vezérlő dolgozóinak tudniuk kell változtatni testtartásukat, hogy kevésbé fáradjanak el és éberek maradjanak. Ennek egyik módja olyan munkapult alkalmazása, amelynek magasságát a felhasználó változtathatja. Ezek a hidraulikus vagy elektromos hajtású munkapultok álló- és ülőmunkához egyaránt alkalmasak. Ez különösen olyan vészhelyzetekben hasznos, amikor a kezelők gyakran azért állnak, mert szükség van arra, hogy mozgékonyak maradjanak és áttekinthessék a képernyőket. A vezérlőpult mozgathatósága Az ideális pultkonfigurációnak eléggé mozgathatónak kell lennie ahhoz, hogy különböző teremelrendezésekhez és munkákhoz megfeleljen. A hagyományos típusok statikus keretből állnak, amelyben helyet kapnak a kijelzők és a vezérlő műszerek. Mivel ezek a munkapultok rögzítettek, egyéni igényekhez csak nehezen és nagy költséggel lennének hozzáigazíthatók. A rendelésre készített típusok viszont rugalmasabbak, mert keretük állítható, hogy jobban megfeleljenek az ergonómiai követelményeknek. Az áttekintés biztosítása Amikor a vezérlőtermekben még nem számítógépekkel dolgoztak, a kezelők grafikonregisztrálók, mérőeszközök, kapcsolók és a gyárban lévő egyéb hasonló vezérlőberendezések segítségével követték nyomon a különböző folyamatokat. A számítógépek bevezetése átfogóbb informá-

10 ciót nyújtott ugyan a kezelőknek, de korlátozta, hogy mennyit láthatnak egy adott helyen a gyár működéséből. Ennek ellensúlyozására a kezelők megpróbálták növelni a pultokon lévő monitorok számát, hogy láthassák mindazokat a helyeket, amelyeket látni szerettek volna. Mivel azonban egy kezelő biztonsággal és hatékonyan csak korlátozott számú képernyőt tud figyelemmel kísérni, a gyár pedig gyakran távol esett a vezérlőteremtől, a kezelők elveszítették áttekintésüket, és elszakadtak a gyár munkafolyamataitól. A tervezők újabban nagy áttekintő kijelzőket építenek be a vezérlőtermekbe, hogy a kezelők ismét képbe kerüljenek. Az áttekintő kijelzők a pultokkal szemben helyezhetők el, és 10 méteres távolságról láthatók. Így egyidejűleg több kezelő láthatja ugyanazt az információt. Kritikus időszakokban és vészhelyzetekben csökken a kezelőkre ható stressz, ha egyszerre azonos mennyiségű és típusú információt kapnak. Az áttekintő kijelzők növelik a kezelők mobilitását is, mert közös hivatkozási pontként szolgálnak, ha a kezelők egyik munkaállomásról átkerülnek egy másikra. Az áttekintő képernyők, előnyeik mellett, hátrányokkal is rendelkeznek. Költségük az a legfontosabb tényező, amely eldönti, hogy alkalmazásra kerülnek-e a vezérlőcsarnokban, vagy sem. Ezenkívül értékes helyet foglalnak el, és megközelítésükhöz helyre van szükség a szellőző és karbantartó egységek mögött. Gondosan meg kell választani az áttekintő képernyők elhelyezését és azoknak az asztalokhoz viszonyított magasságát, mert nem megfelelő elhelyezés esetén a kezelők túlerőltetik szemüket és rosszul látják a képernyőt. Az ergonómiai tervezés biztonságos Üzleti szempontból nézve, az ergonómiai tervezés idő és pénz kérdése. A vállalatok húzódoznak azoktól a többletköltségektől, amelyekkel az egészséges ergonómiai elvek alapján készült munkasztalok választása jár. Nem tudják ugyanis, hogy a lehetséges megtakarítások ellensúlyozhatják ezeket a költségeket, és talán azt sem tudják, hogy az asztalok fakultatív és javított kivitelben kaphatók. Az alkalmazottak szemszögéből nézve az ergonómiai modell biztonságot jelent. Az ergonómiai elvek célja biztonságos munkakörnyezet kialakítása, amely mentesíti a dolgozót a szükségtelen fizikai és lelki stressztől és fáradtságtól. Azok a munkapultok, amelyeken sok új ergonómiai elemet alkalmaztak, csökkenthetik a dolgozókat érő sérüléseket

11 és baleseteket, valamint javítják a kezelők közérzetét. Mindez megmutatkozik a gyár termelékenységének növekedésében és az önköltség csökkenésében. Az ergonómiailag helyes tervezés jól összeegyezteti a vállalat pénzügyi és a dolgozók biztonsági szempontjait. A termelés növekedése és a működési költségek csökkenése gyakran ellensúlyozza a munkakörnyezet javítása érdekében az ergonómiai elvek alkalmazására fordított többletköltséget. Végezetül, ha egy vállalat a tervezés korai szakaszában ergonómiai elveket alkalmaz, akkor időben felismeri a vezérlőterem tervezett kialakítása és a gépkezelők szükségletei között várhatóan jelentkező konfliktusokat. Így a legalacsonyabbra mérsékelheti az ergonómiai tervezés költségeit és elkerülheti azokat a kiadásokat, amelyekkel az ergonómia figyelmen kívül hagyásával tervezett vezérlőterem átalakítása jár. Összeállította: Szabó Ildikó Smith, K.; Walker, B.: Integrating ergonomics. = Intech, 51. k. 3. sz p Myung, H. Y.; Sung H. H. stb.: Development of a systematic checklist for the human factors evaluation of the operator aiding system in a nuclear power plant. = International Journal of Industrial Ergonomics, 25. k. 6. sz p Burns, C. M.; Vicente, K. J.: A participant-observer study of ergonomics in engineering design: how constraints drive design process. = Applied Ergonomics, 31. k. 1. sz p