A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában

Átírás

1 ERGONÓMIA 5.1 A foglalkozás-egészségügyi orvos szerepe a munkahelyi ergonómiai intézkedések tervezésében és megvalósításában Tárgyszavak: acélhengermű; derékfájás; ergonómia; foglalkozás-egészségügyi orvos; részvételen alapuló ergonómia. A munkahelyi ergonómiai intézkedések kialakítása és megvalósítása hatékony szerepet tölthet be a vázizomzati (mozgásszervi) problémák, pl. a nyak, kar és a derék fájdalmának megelőzésében és kezelésében. Japánban az üzemorvosok feladatkörébe tartozik a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi problémák kezelése, a dolgozók képzésének, az ergonómiai intézkedések kifejlesztésének és kivitelezésének irányítása (1. táblázat). 1. táblázat A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések kezelésének módszerei Japánban Kategória Ergonómia Egészségvédelmi technika Munkaadminisztráció Támogatás Munkamódszer Életstílus Gyógyászati segédeszközök Fizikai terápia Kémiai terápia Részletezés munkaszervezés, munkatér, padló típusa, nehéz anyagok, munkavégzés magassága, ülő pozíciók (szék) rezgés, hideg, vegyi faktorok munkaműveletek váltakozása, gyógyulásban/munkában töltött idő aránya, munkavégzés időtartama derék, térdizület, csukló, ujj emelési technikák, munkavégzés közbeni tartás, munka/pihenés testmozgás, étrend, pihenés, ingázás gyógyfűző, térd-, csukló- és ujjrögzítők tornagyakorlatok, akupunktúra, lézerterápia, hőterápia, húzóterápia gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító gyógyszerek, izomlazítók, nyugtatók, kenőcsök, érzéstelenítők 1

2 Acélhengermű karbantartási osztályán dolgozó munkások körében előforduló derékfájás Az alább ismertetett esettanulmányban egy szalaghengermű karbantartási osztályán a dolgozóknál a derékfájás kialakulásának okaival és megelőzésének vagy csökkentésének lehetőségeivel foglalkoznak. A hengerműben az acéltömbökből hengereket készítenek. Az acélmű karbantartási osztálya szerelőüzemből és cserélőüzemből áll. A szerelőüzemben a munkások szétszedik és megtisztítják a hengerállványokat. A gépesítést megelőzően a csapágytőkéket kézzel tisztították a műhely padlózatán. Ez a művelet minden egyes csapágytőke esetében körülbelül 1,5 órát vett igénybe. A cserélőüzemben az állványokon kicserélik a használt hengereket, csapágytőkéikkel együtt a felújított hengerekre és csapágytőkéikre. A használt hengerekből álló készleteket felvonóval szállítják a hengeresztergáló műhelybe. A munkafolyamatok során mindkét üzem munkásai nehéz szerelvényeket mozgattak, gyakran előrehajolt testtartásban dolgoztak, és emiatt többségük rendszeresen ismétlődő derékfájásról panaszkodott. Az ergonómiai javítások szervezése, módszere A szalaghengermű karbantartási osztályának szerelőüzeménél dolgozó munkások a munkából való távolmaradások gyakori ismétlődése miatt felkérték a vállalat foglalkozás-egészségügyi részlegét a derékfájás okának kivizsgálására, a panaszok csökkentésére, ill. megszűntetésére irányuló lépések végrehajtására. A részleg munkatársai, beleértve az üzemorvost is, meglátogatták az érintett munkaterületet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szerelvények szétszedésével és tisztításával együtt járó előrehajolt testtartás okozza a derékfájást. A probléma kiküszöbölésére első megközelítésben egy megfelelően kialakított tisztítóállvány felállítását javasolták a munkásoknak. Ezt a megoldást azonban a biztonsági és hatékonysági problémák miatt nem fogadták el a karbantartó csoport dolgozói. Ebből a tapasztalatból a foglalkozás-egészségügyi részleg előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az adott munkakörülményeket és munkafolyamatokat a munkások ismerik legjobban, így ők tudják legmegfelelőbben megoldani a problémát a biztonsági és hatékonysági követelmények kielégítése mellett. Az ergonómiai fejlesztési modell megtervezése és végrehajtása a foglalkozás-egészségügyi részlegnek és a munkásokból álló kis létszámú munkacsoportnak az aktív együttműködését feltételezi. A modell végrehajtása a minőség-ellenőrzésben alkalmazott módszer alapján történt, amelyre az alábbiak jellemzők: a munkások aktív részvétele a fejlesztési munkákban, kis létszámú munkacsoportok, az adott problémák több szempontból történő megvilágítása, 2

3 a gyakorlati követelményeket kielégítő, egyszerű, kis költségekkel járó intézkedések. A foglalkozás-egészségügyi csoport munkatársai oktatási program keretén belül tájékoztatták a munkásokat a derék (gerinc) felépítéséről és funkciójáról, a munkavégzéssel kapcsolatos derékfájás főbb okairól, amelyek a következők lehetnek: nehéz tárgyak mozgatása, helytelen testtartás a munkavégzés során, előrehajlás, guggolás, hátrahajlás, oldalirányú mozgások, hosszú ideig tartó ülő helyzet, a test rezgése. Elmagyarázták a fontosabb gyakorlati ergonómiai alapelveket, amelyek betartásával a derék terhelése és így fájdalma csökkenthető. A munkakörülmények megfelelő kialakításával a nehéz munkaeszközök és szerelvények szállításával és mozgatásával együtt járó terhelést minimálisra kell csökkenteni, a hatékonyabb és biztonságosabb emelés érdekében mechanikai segédeszközöket (például kocsik, konténerek) kell alkalmazni. A munkafolyamatok végrehajtása, a szerelvények mozgatása a törzshöz közel, könyökmagasságban történjen, minél rövidebb ideig tartó előrehajolt és/vagy guggoló testhelyzetben. A munkaeszközöket, tárgyakat nem a földön, hanem speciálisan kialakított tárolóegységeken, többszintű állványokon kell tartani. A fejlesztési eredményeket kérdőívek, ill. csoportos megbeszélések formájában értékeltek. A foglalkozás-egészségügyi csoport munkatársai rendszeresen látogatták az érintett munkahelyeket, állandó kapcsolatban álltak a munkásokkal, a fejlesztési eredményekről gyakori beszámolókat tartottak a vezetők számára, és az elért sikerek alapján megfelelő keretet igényeltek a vállalati költségvetésből az ergonómiai program további megvalósításához. Az ergonómiai intézkedések gyakorlati kivitelezésének folyamata A 2. táblázat gyakorlati példát mutat be a munkavédelmi intézkedések kifejlesztésének folyamatára. 2. táblázat A munkahelyi ergonómiai fejlesztések kialakításának folyamata a gyakorlatban 1. lépés a szerelvények tisztítására szolgáló állvány bevezetésének terve; végrehajtása a szerelőüzemben akadályokba ütközött 2. lépés deréktámasztó öv bevezetése, amely a derékfájdalom jelentős csökkenését eredményezte 3. lépés a munkások aktív részvételének kialakítása a fejlesztési tevékenységekben 4. lépés gépesítés és automatizálás bevezetése a teljes üzemben 5. lépés az intézkedések kiterjesztése a cserélőüzemre is 3

4 A fejlesztési programot megelőzően a munkások a szerelőüzemben a szerelvények, alkatrészek szétszerelését, tisztítását a műhely padlózatán előrehajolt pozícióban végezték. A foglalkozás-egészségügyi csoport ezt a helytelen testtartást tekintette a derékfájás fő okának, emiatt javasolta a tisztítóállvány bevezetését. Ennek az intézkedésnek a megvalósítása azonban biztonsági és hatékonysági szempontok miatt nem sikerült, mivel a munkások úgy látták, hogy a tisztítandó tárgyak különböző formái miatt nehéz meghatározni az állvány megfelelő magasságát, ill. nem megfelelő elhelyezés esetén a tisztításra váró szerelvények leeshetnek. A 2. lépésben a munkásokat deréktámasztó övvel látták el, amely megakadályozza az előrehajlást és csökkenti a derék terhelését. Ezt követően az átlagos hiányzási arány csökkent, ez pedig ösztönzőleg hatott a munkásokra és a vezetőkre egyaránt a további fejlesztések, költségvetési előirányzatok vonatkozásában. A 3. lépésben olyan módosításokat hajtottak végre, amelyekkel csökkenthető az előrehajolt/guggoló pozícióban eltöltött idő. A csiszolást például ülő testhelyzetben végezhetik. A hengerfelület görgőn való forgatásával a csiszolandó felületet megfelelő magasságban mozgatták. A csapágyak tisztítására bevezették a nagynyomású meleg víz alkalmazását, ezáltal a tisztítás hatékonysága fokozódott, csökkent a csapágyak tisztításához szükséges idő. A 4. lépésben gépesítési/automatizálási technológiák alkalmazását próbálták ki. Az automata tisztítórobot bevezetésével és a tisztítás módszerének további fejlesztésével a kézi tisztítással töltött idő körülbelül 10%-ra csökkent. Így mérséklődött az előrehajolt testtartás időtartama, a nehéz szerelvények emelésével előidézett terhelés nagysága. Az 5. lépésben ezeket az intézkedéseket kiterjesztették a cserélőüzemre is. A fenti intézkedések bevezetésével a munkavégzés körülményei jelentősen javultak, csökkent a nehéz szerelvények mozgatásával járó terhelés, az előrehajolt pozícióban töltött idő. A derékfájás miatti panasz, ill. a munkából való hiányzás aránya határozottan mérséklődött. (Molnár Kinga) Udo, H; Yoshinaga, F: The role of the industrial medical doctor in planning and implementing ergonomic measures at workplaces. = International Journal of Industrial Ergonomics, 28. k sz p Carrivich, P. J. W.; Lee, A. H.; Yan, K. K. W.: Consultative team to assess manual handling and reduce to risk of occupational injury. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 5. sz p Stork, J.: Problemlösung durch Konsensprinzip. = Sichere Arbeit, sz. p

5 5