Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: HÁZIREND

Átírás

1 Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: HÁZIREND 2011

2 TARTALOM Bevezető rész I. Tanulói jogviszony és továbbhaladás II. A munkarenddel kapcsolatos szabályok III. Diákönkormányzat IV. Tanulói jogok és kötelességek: V. A tanulók értékelése, fegyelmi intézkedések VI. A tanulók továbbhaladására vonatkozó szabályok VII. Védő-óvó előírások VIII. Szociális, normatív kedvezmények IX. Térítési díj, tandíj hozzájárulás befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezés X. Tanóráról, foglalkozásokról való távolmaradás XI. A pedagógusok jogai, kötelességei XII. Záró rendelkezések 2

3 Bevezető rész A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium (továbbiakban Iskola) egységes Házirendje állapítja meg a közös irányítású intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola és a kollégium munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen Házirendet az Iskola diákönkormányzatának és tantestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével a tantestület elé elfogadásra. A Házirend elfogadása után, melyet aláírások hitelesítenek, az Iskola valamennyi tanulójára és lakójára nézve az intézmény egész területén egyaránt vonatkozik. A dokumentum a záradékban megadott időponttól lép életbe. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából nagyobb közösségnek számít iskolai szinten a tanulók ötven százaléka + 1 fő, képviseleti szinten az osztályok száma + 1 fő, minden egyéb esetben legalább 30 fő. A Házirend megismerése valamennyi pedagógus és tanuló számára ajánlott, mert az attól való eltérés jogkövetkezményei alól annak hiánya vagy hiányossága nem mentesít. I. Tanulói jogviszony és továbbhaladás 1. A 8. évfolyam elvégzése utáni belépés feltételeit a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az iskolavezetés állapítja meg. Az osztálylétszám felső határának átlépése kizáró ok. 2. Az osztályba, csoportba sorolás a jelentkezés alapján történik. 3. A felvételi eljárás rendjét a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a Tanév rendje rendeletében tanévenként határozza meg. 4. A magasabb évfolyamra lépés az előző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése esetén lehetséges. 5. A követelményeket javító-, pótló-, osztályozó vizsgával is lehet teljesíteni. Ezeket az augusztus végi vizsgaidőszakban illetve osztályozó vizsgát az első félév és a szorgalmi időszak végén lehet letenni az intézmény kiírásának megfelelően. A kollégiumi tanulói jogviszony keletkezésének szabályai 1. A kollégiumba felvételét kérheti az a tanuló, aki valamelyik szombathelyi középiskolába nappali tagozaton felvételt nyert. 2. A tanuló az iskola útján, vagy közvetlenül kérheti felvételét. 3. A felvételről a kollégiumi nevelőtestület és a kollégiumvezető javaslata alapján az intézmény igazgatója dönt. 4. A kollégiumi felvétel 1 tanévre szól. 3

4 5. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte vagy állami gondozás alatt áll. 6. Amennyiben az adott tanévre több kollégiumi felvételi igény érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót - aki a megelőző évben a kollégium diákja volt, tanulmányi munkája, közösségi tevékenysége, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt, - akinek felvételét a családi háttér indokolja. II. A munkarenddel kapcsolatos szabályok Az iskolák rendje: 1. Az iskolák egész területén tilos a dohányzás. E szabály megsértése fegyelmi eljárást von maga után. Az iskola igazgatója vagy a tagintézmény vezető a dohányzóval szemben az ÁNTSZ illetékes városi intézete felé egészségvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást kezdeményezhet 2. Tanítási időben a 18. életévét be nem töltött tanulók az iskola területét csak külön engedéllyel hagyhatják el, a 18 év felettiek kizárólag saját felelősségükre. Az iskola elhagyására az igazgató vagy helyettese, a tagintézmény vezető vagy helyettese, a műhelyfőnök, osztályfőnök vagy szaktanár adhat engedélyt. 3. A tanulók az iskolában nagyobb pénzösszeget, értékes az oktatáshoz nem szükséges tárgyakat ne hozzanak magukkal! Ha ez elkerülhetetlen, a tanítás megkezdése előtt adják le a portán vagy osztályfőnöküknél, és a tanítás végén visszakapják. A fentiek elmulasztásából adódó károkért az iskola sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vállal. 4. Kerékpárokat, segédmotor-kerékpárokat csak az erre a célra felállított tárolókban, lezárva szabad elhelyezni, azokat az iskola területén csak tolni lehet. 5. Az iskolában kizárólag az iskola tanulói, dolgozói valamint a hivatalos ügyüket intéző idegenek tartózkodhatnak. Az idegen ellenőrzése elsősorban az ügyeletes portás feladata, de ebben segítenek a folyosóügyeletes tanárok is. 6. A csengetési rendet, az órák közötti szünetek idejét jól látható helyen közzé kell tenni. 7. Amennyiben a tanulók valamilyen eszközzel (rádió, mobiltelefon, walkman, stb.) társaik tanulását tanórán zavarják, a tanár az eszközt elveheti a tanulótól, azonban azt legkésőbb a tanítási nap végén vissza kell szolgáltatnia kivételt képeznek a tanuló és társai testi épségét veszélyeztető eszközök, illetve a tiltott élvezeti cikkek. 8. Javaslat: Olyan eszközt, tárgyat, amely nem veszélyezteti a tanuló és társai testi épségét, és a tanítási órát valamint az iskola rendjét semmilyen formában nem zavarja, nem lehet elvenni a tanulótól. 4

5 A kollégium működésének rendje A kollégium nyitva tart a szünetek kivételével a tanév szorgalmi ideje alatt, a bázisiskolák szakmai munkájával összefüggő feladatellátáshoz és a pedagógiai program megvalósításához igazodva. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet biztosítása a kollégiumban A kollégiumban a nyitvatartási idő alatt folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk. 06 és 08 óra között, valamint 12 órától 22 óráig a főszolgálatos tanárok gondoskodnak a tanulók felügyeletéről, illetve szolgálati beosztásuk szerint a csoportvezető tanárok óra között éjszakai ügyeletet adnak a főszolgálatos tanárok. A hétvégi vagy szünetre való hazautazás A hazautazás lehetőségét hétvégén és az iskolai szünetek előtt biztosítjuk a tanulóknak. Ezt a hazautazási lehetőséget nem korlátozzuk. A kollégium épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használata A kollégium a tanulók kollégiumba elhelyezett tárgyaiért korlátozott felelősséget vállal. Megteremti a zárható szekrény feltételét. A diák köteles az általa behozott személyes tárgyakat rendben tartani, és zárt szekrényben tartani értékeit. Az iskolába, kimenőre való távozás, a lakószoba elhagyása előtt köteles értékeit elzárni. A kollégium csak abban az esetben tud eljárni, ha a személyes tárgyak, értékek eltulajdonítása zárt szekrényből történt. Lopás, betöréses lopás esetén a tanuló, vagy képviselője rendőrségi feljelentéssel élhet. A lakószoba a kollégiumi nevelőtestület bármely tagja, bármely időpontban (a jogszabályok betartása, nevelési szándék, ellenőrzés miatt) jogosult belépni. A pedagógus a tanuló személyes tárgyait ellenőrzési céllal kizárólag a tanuló jelenlétében tekintheti meg, ezt a tanulónak megtagadnia nem szabad. A lakószobába takarítási céllal a takarító, ellenőrzési céllal az intézmény ellenőrzésre jogosult munkatársai, a kollégiumvezető engedélyével a javítási-karbantartási munkákat végzők is beléphetnek. Szigorúan tilos a kollégiumba behozni, árusítani az egészségre ártalmas élvezeti szereket (alkohol, drog). Ezek behozatala, fogyasztása kollégiumon belül vagy kívül a szorgalmi idő kollégiumban töltött időszaka alatt, fegyelmi eljárást, fegyelmező intézkedést von maga után. Tilos behozni a kollégiumba tűzveszélyt okozó és pirotechnikai eszközöket és egészségkárosító szokásokhoz kapcsolható eszközöket (pl. vízi pipa). A mobiltelefon és laptop behozatalát és használatát lehetővé tesszük azzal a feltétellel, hogy ez a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégium napirendjét és a tanulók pihenését nem zavarhatja Balesetveszélyt okozó tárgynak minősül: a 8 cm-nél hosszabb kés, dobócsillag, fegyverek, gázspray, elektromos sokkoló. Balesetveszélyt okozó tárgyak behozatala tilos. 5

6 Az eszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai, a rábízás rendje A kollégista tanuló joga, hogy igénybe vegye a kollégium azon helyiségeit és eszközeit, amelyek a tanulók felkészítéséhez rendelkezésre állnak. A tanulók környezetében lévő eszközökben és helyiségekben okozott kárt az egyes tanulónak, illetve ha a diákközösség úgy határoz), a közösségnek kell helyreállítani vagy megtéríteni. III. Diákönkormányzat 1. Diákközgyűlés 1. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. 2. Összehívása az igazgató vagy a tagintézmény vezető kezdeményezésére vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint történik. Az igazgató vagy a tagintézmény vezető évente egyszer ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről 3. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. 4. Az iskolai diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság áll. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A Diákönkormányzat a segítő tanár közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. 5. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleten keresztül, a diákközgyűlésen, illetve közvetlenül az igazgatóhoz vagy a tagintézmény vezetőhöz fordulva történhet. 6. A Diákönkormányzat a tanulókat érintő valamennyi területen kérdéseket tehet fel, és javaslatokat fogalmazhat meg. Ezért semmiféle hátrány nem érheti. A diákönkormányzatnak kérdéseire illetve javaslataira az iskola vezetőjétől vagy a nevelőtestülettől 30 napon belül, érdemi választ kell kapnia. A tanulói érdekképviselet és a Diákönkormányzat 1. A Diákönkormányzat az évi LXXIX. törvény a közoktatásról, valamint a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről jogszabályok rendelkezései alapján működik. 6

7 2. A jogszabályok felhatalmazása alapján a Diákönkormányzat dönt a diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a Diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkéréséről, a Diákönkormányzat képviseletével, 3. Legfontosabb döntéséhez köteles kikérni a nevelőtestület véleményét. A Diákönkormányzat döntési jogkörébe utalt kérdésekben a döntési eljárás szabályait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 4. A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatosan. A 11/1994. MKM rendelet 4. (3) bekezdése c) pontja szerint 5. A Diákönkormányzat egyetértési jogkörébe utalt kérdésekben az egyetértés meghozatalának eljárási szabályait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A Diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni a tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt, a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során, az iskola vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt, az iskolai tanév helyi rendjének (munkatervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések esetében a tanulók összlétszámának legalább huszonöt vagy azt meghaladó százalékát kell érteni, a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásakor, a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. 7. A Diákönkormányzat véleményezési jogkörébe utalt kérdésekben a vélemény megalkotásának eljárási szabályait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 8. A Diákönkormányzatnak joga van általános javaslattételre és véleményezésre a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 9. A tanulók véleménynyilvánítását felettes személy vagy szervezet (nevelőtestület, igazgató, tagintézmény vezető, szülői szervezet, fenntartó) elé kell vinni. 7

8 10. A Diákönkormányzat vezetőségi tagjai maguk közül megválasztják a titkárt, a helyetteseket és évfolyamfelelősöket. A választás szabályait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A kollégiumi diák-önkormányzati tevékenységi rendszer A kollégiumi diák önkormányzati tevékenység, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez. A kollégiumi életben a demokrácia, a helyi közéletben való közreműködés csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik konkrét intézésével teljesedhet ki. Erre a munkára alkalmassá kell tenni a diákokat, szükséges speciális képességek, készségek kimunkálása és fejlesztése. Törekedni kell, hogy a tanulók kapjanak lehetőséget az önálló gondolkodásra, a megvalósítás élményére, de vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot is. A diák-önkormányzati tevékenység célja: A diákok érdekvédelme, érdekképviselete; szabadidős és kulturális programok szervezése, véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében, az oktatási törvényben a diákönkormányzatot érintő jogok gyakorlása, a kollégiumi diák-önkormányzati képzések, ülések megszervezése, kapcsolattartás más diákönkormányzatokkal, a kollégiumi tevékenységek támogatása. A diák-önkormányzat feladatai: a kollégium tanulóinak érdekképviselete (minden olyan fórumon, melyen a tanulókat érintő kérdésekről szó esik), javaslattétel a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben képviselő(k) delegálása a diákokat érintő egyeztető megbeszélésekre, fegyelmi tárgyalásokra, javaslattétel a kiemelkedő diák- és közösségi teljesítmények jutalmazására a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése a közgyűlések összehívása és levezetése, beszámolás a végzett munkáról a hozzá eljuttatott felvetésekre 30 napon belül válaszadás a diák-önkormányzati tisztségviselőkre való javaslattétel összegyűjtése és a tisztségviselőket választó közgyűlés összehívása a házirend módosítására tett javaslatok összefoglalása és írásba foglalása a tantestület felé való beterjesztéshez a diákönkormányzatot segítő pedagógus személyévek kapcsolatos javaslatok felvetése IV. Tanulói jogok és kötelességek Tanulói jogok 1. A tanuló alanyi jogon választhat illetve ő is választható diák-önkormányzati szervezetbe (pl. DÖK). A választások szabályait a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely az osztályok diák-önkormányzati képviselőinél hozzáférhető. 8

9 Minden tanév szeptemberében kerül sor az osztályok diákbizottságainak megválasztására, és azok minden tanévben egyszer diákfórum tartására jogosultak. 2. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. A tanulót az őt ért sérelem miatt jogorvoslat illeti meg a következők szerint: a DÖK, az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök a tanuló ügyében köteles eljárni és arról tájékoztatni, amennyiben ezeken a fórumokon a jogorvoslat nem kielégítő, úgy fordulhat az iskola igazgatójához, a tagintézmény vezetőhöz és a fenntartó szervekhez, egyéb viszonylatban a jogszabályi rendelkezések irányadók. 3. A tanuló részt vehet az iskola kulturális, sport és szakköri munkájában, tanulmányi versenyeken, pályázatokon és az iskola által szervezett tehetséggondozó foglalkozásokon. Igénybe veheti szorgalmi időben az iskola könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit és létesítményeit. E jog megvonása fegyelmező intézkedés tárgya nem lehet. A felsorolt lehetőségeket az adott szakterület képviselője és a DÖK által előzetesen egyeztetett szabályok alapján veheti igénybe. A használat módját és idejét a házirend mellékletében és a felhasználási területen nyilvánosságra kell hozni. A tanulók kezdeményezhetik diákkör létrehozását, ha annak céljai és működése nem ellentétes a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapelvekkel. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját vagy a tagintézmény vezetőt tájékoztatni kell. Az iskola a diákkör munkáját helyiség biztosításával segíti. A tanulók felmerülő igény esetén részt vehetnek fakultatív hit- és vallásoktatásban. Ennek megszervezése nem az iskola feladata, de igény esetén az iskola helyet és időt biztosít a foglalkozások megtartásához. 4. A tanuló az intézményben előállíthat termékeket vagy készíthet alkotásokat. Az intézmény a tanórákon előállított termékekhez illetve elkészített alkotásokhoz biztosítja a szükséges anyagi fedezetet. Egyéb esetben előzetes igazgatói vagy tagintézmény vezetői engedély szükséges a munkához. 5. A jogszabályokban meghatározott módon és mértékben részesülhet szociális juttatásokban a következők szerint: a központi és önkormányzati tankönyvtámogatásban részesülhet, kedvezményes étkezést vehet igénybe (rászorultság szerint), joga, hogy értesítsék a pályázati lehetőségekről (önkormányzati-tanulmányi ösztöndíj. 6. Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül az iskola személyi és tárgyi lehetőségeinek keretein belül, az iskola által aktuálisan felkínált lehetőségekből. Ezután a nem kötelező foglalkozások alól visszalépni csak a következő tanév végén lehet. 9

10 7. Joga, hogy a szóbeli és írásbeli feleleteire kapott értékelést, érdemjegyet időben tudomására hozzák (2 héten belül). Amennyiben ez nem történik meg, az osztály diákönkormányzati képviselője az igazgatóhoz vagy a tagintézmény vezetőhöz fordulhat, de a tanár dönthet úgy, hogy a diák a dolgozatot újraírhatja. 8. A számonkérés formái: írásbeli (röpdolgozat illetve dolgozat formájában), szóbeli, gyakorlati jegy. A szaktanár a témazáró dolgozatot legalább 3 nappal az íratás előtt köteles bejelenteni. Egy tanítási napon a témazáró dolgozatok száma maximum kettő lehet. 9. A felkínált érettségi tantárgyak közül választhat a vizsgaszabályzatban előírtak, valamint az iskola pedagógiai programjában leírtak szerint. 10. Ha a tantárgyi eredményének értékelésekor (félévi ill. év végi jegye) sérelem éri, joga van független vizsgabizottság kérésére a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően. 11. Tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programját a diákok állíthatják össze. A programnak tartalmasnak kell lennie, és az intézmény Pedagógiai Programjának célkitűzéseivel összhangban kell állnia. A program elfogadásához a nevelőtestület egyetértése szükséges. 12. Szorgalmazni kell az iskolarádió működtetését, az iskolaújság készítését, az iskolai honlap folyamatos frissítését. Ennek célja a pontos és naprakész tájékoztatás, az iskolai élet színesebbé tétele és nem utolsósorban a beiskolázási propaganda. E tevékenységeket a tanulók maguk szervezik, az intézmény a patronáló tanárt biztosítja. A működéshez szükséges helyet és kellékeket az iskola anyagi lehetőségétől függően a tanulók rendelkezésére bocsátja. 13. Az osztálynaplóba történő bejegyzésekről folyamatosan értesülhet az adott tárgyat tanító szaktanártól illetve az osztályfőnöktől. A tanuló ilyen irányú kérése nem tagadható meg. 14. A Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) alapján joga van bármely, a szülője által engedélyezett iskolán és tanórán kívüli tevékenységhez, mely nem ütközhet a kötelező tanítási órákkal. 15. A tanulónak joga van a tanórai foglalkozásokon való részvételhez még akkor is, ha bármilyen okból elkésett. A késés okát az osztályfőnökkel tisztázza, aki megteszi a szükséges intézkedést. 16. Problémás ügyeikkel szaktanárokhoz, osztályfőnökhöz, igazgatóhelyetteshez, igazgatóhoz, tagintézmény vezetőhöz, Diákönkormányzathoz is fordulhatnak. A kollégista tanulók joga, hogy (részletesen a Ktv10.. tartalmazza): A kollégiumban, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák. 10

11 Emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak neki fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében tehetséggondozó foglalkozáson vegyen részt. Joga, hogy kollégiumi szilenciumi foglalkozáson vegyen részt. Válasszon a választható foglalkozások, programok közül. Jelentkezni a csoportvezető nevelőtanárnál lehet. Részt vegyen a diákkörök munkájában. Személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Kollégiumi ellátásban részesüljön, igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, számítástechnika terem, teakonyha, sport- és szabadidő-létesítmények ) Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Hozzájusson a szükséges információkhoz beiratkozáskor a házirend kézhezvételével, valamint beköltözéskor a csoportvezető nevelőtanártól, tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai és kollégiumi köröknek. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen. Személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési- oktatási intézmény irányításában. Választó és választható legyen a diákképviseletbe. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. (A kollégisták jogai különösen c. fejezetet részletesen a Ktv szabályozza) Tanulói kötelességek 1. A tanulónak kötelessége a tanórákon és a szabadon választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon való pontos megjelenés és részvétel. 2. Köteles az iskola és az iskolához tartozó területek használati rendjét, valamint az egészségvédelmi, baleset- és tűzvédelmi szabályokat betartani 11

12 3. Legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. 4. Óvja saját és mások egészségét, testi épségét. Az ehhez szükséges intézkedések: a tanév első tanítási napján általános baleset- és tűzvédelmi oktatást kell tartani, melyet az osztálynaplókban dokumentálni kell, az osztályfőnökök rendszeresen hívják fel a figyelmet az iskolában előforduló baleseti forráslehetőségekre, azok elkerülésére (közlekedés az érdes falburkolatú folyosókon, csúszásveszély, lépcsőn közlekedés, egymás és önmaguk testi épségére vigyázás stb.), a testnevelési órán esetleg előforduló balesetekről rendszeres oktatás, a tanműhelyi foglalkozások előtti balesetvédelmi oktatás, baleset esetén egészségügyi ellátás biztosítása (elsősegélynyújtás, mentőhívás stb.). 5. Az intézményben továbbá az intézményen kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos. Tilos továbbá minden, az emberi szervezetre káros élvezeti cikk árusítása és fogyasztása. 6. Köteles a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, az iskola létesítményeit, felszereléseit megóvni. 7. Az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartania és köteles fegyelmezett magatartásával lehetővé tenni a tanóra hatékony megtartását, a nevelési- oktatási intézmény jó hírnevéhez hozzájárulni, annak hagyományait megőrizni. 8. Az iskola ünnepélyein és rendezvényein köteles az alkalomhoz illő módon és külsővel megjelenni. 9. Az önként vállalható feladatok és rendezvényeken való részvételek a vállalás után már kötelezővé válnak. 10. Köteles tanulótársainak munkáját minden foglalkozáson tiszteletben tartani. 11. A tanuló köteles az ellenőrző könyvét minden tanítási napra magával hozni. Az osztályzatok az érintett tanulók és szüleik számára nyilvánosak, ezért azokat az ellenőrzőbe azonnal be kell írni, ez a tanuló kötelessége. A szülők havonta kézjegyükkel látják el a beírt jegyeket, ezzel adnak az osztályfőnöknek visszajelzést a jegyek tudomásulvételéről. 12. A tanuló köteles minden órára az elírt felszerelést magával hoznia. A felszerelés hiányában az órai munkán nem tud részt venni, ezért a tanárnak jogában áll elégtelen osztályzattal értékelni az órai munkáját 12

13 A kollégista tanuló kötelessége, hogy (részletesen a Ktv szabályozza) Megtartsa a kollégiumi rendet, eleget tegyen a kollégiumi házirendben és napirendben foglaltaknak A kollégista tanuló kötelessége az iskola és a kollégium által szervezett rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben megjelenni, és ott olyan magatartást tanúsítani, mely az iskola és kollégium hírnevéhez méltó. A kollégista tanuló köteles minden iskolán és kollégiumon kívüli rendezvényen a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartást tanúsítani. Óvni saját és társai testi épségét, részt venni a kollégiumi rend és tisztaság kialakításában, és az energiatakarékosságban. Kötelessége elsajátítani és alkalmazni az egészséget és a biztonságot, védő ismereteket. Kötelessége azonnal jelenteni a kollégiumban ügyeletet teljesítő tanárának, vagy bármelyik kollégiumi dolgozónak, ha saját magát, vagy társait valamilyen rendkívüli esemény veszélyezteti (tűz, természeti katasztrófa, stb.) Betegség, baleset vagy sérülés esetén a tanuló köteles azt jelenteni a nevelőtanárnak. A higiéniai előírásokat önmagára és környezetére vonatkozóan betartani, és erre társait is figyelmeztetni. A kollégista tanuló kötelessége a kollégium berendezési tárgyait megfelelően használni, a kollégium takarékossági szabályait betartani. Tiszteletet tanúsítani társai, a kollégium dolgozói, valamint az odalátogatók iránt. A kollégium épületében és az épület közvetlen környezetében az egészség- és környezetvédelmi céljából köteles részt vállalni az egészséges és tiszta környezet kialakításában. Amennyiben a kollégista a kollégiumban tartózkodásának ideje alatt és tanítási idő alatt orvosi vizsgálaton vett részt, orvosi igazolását láttamoztatnia kell a kollégiumi nevelőtanárral, mielőtt bemutatja az iskolában. Az otthonról hozott és a házirendben behozhatónak nyilvánított elektromos eszközöket a csoportvezető tanárnak be kell mutatni, listáztatni, majd ezután ezeket a tanuló saját felelősségére használhatja a napirend tiszteletben tartása mellett. A munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzbiztonsági előírásokat minden tanulónak ismernie kell, be kell tartania és tartatnia társaival. Részt kell vennie a kötelező és a kötelezően választható foglalkozásokon. Tegyen eleget - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek. 13

14 Működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a kollégiumi foglakozások előkészítésében, lezárásában. Tartsa meg az iskolai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét. Őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit. V. A tanulók értékelése, fegyelmi intézkedések Osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes vizsgák eljárási szabályai: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak: - ha igazolt hiányzása meghaladja a törvényben meghatározott óraszámot és emiatt nem osztályozható - ha magántanulói státuszt kapott - ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni és emiatt bizonyos évfolyamok vizsgáját a törvény előírja Az osztályozó vizsgák időpontját az igazgató vagy a tagintézmény vezető határozza meg a szaktanárokkal egyeztetve és a tanulók érdekeit figyelembe véve. Javítóvizsgát kell tennie a tanulónak azokból a tantárgyakból, amelyekből a tantárgyi követelményeknek nem tett eleget. A vizsga időpontját az igazgató vagy a tagintézmény vezető jelöli ki az augusztus végi vizsgaidőszakban. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha más iskolából vagy osztályból érkezett és bizonyos tárgyak anyagát pótolnia kell. Tantárgyi értékelés alóli felmentés A tanulót részlegesen vagy teljesen fel lehet menteni bizonyos tantárgyak értékelése ill. tanulása alól, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye azt javasolja A diák a felmentést az iskola igazgatójának benyújtott írásbeli kérvénnyel kérheti. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása: A közoktatásról szóló törvény ill. a tanév rendje meghatározza, hogy a tanév során hat napot lehet különféle célokra, tanítás nélküli munkanapokra felhasználni. A tanulók jutalmazásának formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, továbbá aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 14

15 Ezen kívül az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, területi és országos versenyen helyezést ér el. Hasonló eredményekért a tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. A tanulók jutalmazása: 1. Dicséretek: szaktanártól írásban, osztályfőnöktől írásban, igazgatótól, tagintézmény vezetőtől írásban (osztályfőnöki hatáskörbe tartozók ismétlődése esetén, osztályfőnöki javaslatra), igazgatótól, tagintézmény vezetőtől tanulóifjúság előtt írásban is rögzítve, osztályfőnöki javaslatra. 2. Dicséret év végén: szaktanári dicséret bizonyítványba, általános tanulmányi dicséret bizonyítványba, oklevél, jutalomkönyv, egész évi munkáért a tanulóifjúság előtt (a nevelőtestület döntése alapján), Fegyelmező intézkedések elvei és formái Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről 3. számú melléklete tartalmazza. 1. A fegyelmi intézkedés illetve büntetés lehet: 1. szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés szóban vagy írásban 2. osztályfőnöki figyelmeztetés 3. osztályfőnöki intés 4. igazgatói, tagintézmény vezetői figyelmeztetés 5. igazgatói, tagintézmény vezetői intés 6. fegyelmi eljárás 2. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az adott iskolából büntetések nem alkalmazhatóak. Az áthelyezés másik iskolába büntetés csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 15

16 3. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 32 (1) bekezdése szerint a fegyelmi tárgyalás előtt lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására. Az egyeztetető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feltárása, értékelése, majd ezek ismeretében a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, fiatalkorú tanuló esetén a szülő egyetért. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A sérelem orvoslására írásbeli megállapodást kötnek a felek. A megállapodást az iskola közössége előtt nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre (az egyeztető eljárás kérését tartalmazó bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül), vagy a sértett, illetve szülője a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 32 (1) bekezdése szerint a fegyelmi tárgyalás előtt lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására. Az egyeztetető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feltárása, értékelése, majd ezek ismeretében a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, fiatalkorú tanuló esetén a szülő egyetért. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A sérelem orvoslására írásbeli megállapodást kötnek a felek. A megállapodást az iskola közössége előtt nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre (az egyeztető eljárás kérését tartalmazó bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül), vagy a sértett, illetve szülője a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását. 4. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. 5. Ha a tanulói jogsértés jellege és súlya nem indokolja fegyelmi büntetés meghozatalát, fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. A fegyelmező intézkedés azonban semmilyen körülmények között nem lehet megalázó, diszkriminatív jellegű. 6. Minden külön mérlegelés nélkül fegyelmi büntetést, illetve fegyelmi eljárást von maga után más diák testi épségének veszélyeztetése, más diák testi sérthetetlenségéhez való jogának megsértése, a tulajdonhoz és birtokláshoz való jog megsértése, a pedagógusok sérelmére elkövetett súlyos cselekmények, az iskola vagyonában szándékosan okozott kár 16

17 esete, az iskolában elkövetett legalább szabálysértésnek minősülő törvénysértés. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. 7. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. 8. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának jogellenesen kárt okoz, a Közoktatási Törvény (1993. LXXIX. tv. 76.) szerint kell eljárni. 9. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. 10. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 11. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezési kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 12. Fegyelmező intézkedés: a szaktanári figyelmeztetés szóban, majd írásban, az osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, majd írásban, az osztályfőnöki megrovás írásban, az igazgatói vagy tagintézmény vezetői intés írásban, igazgatói vagy tagintézmény vezetői megrovás írásban (a pedagógiai program alapján). Az ellenőrzőbe beírt, és a szülővel aláíratott intézkedést, a tanuló a következő hét első tanítási napján legkésőbb köteles bemutatni az intézkedő tanárnak. 13. Az iskolán kívül elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt az iskola fegyelmi eljárást nem indíthat, mivel az iskolának nincsen hatósági jogköre. A kettős büntetést a Magyar Köztársaság jogrendszere tiltja, a kettős büntetés törvénysértés. Fegyelmi felelősség Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről 3. számú melléklete tartalmazza. A kollégiumban: megrovás szigorú megrovás kizárás VI. A tanulók továbbhaladására vonatkozó szabályok A magasabb évfolyamra lépés az előző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése esetén lehetséges. 17

18 A tantárgyi tanévi részleges vagy teljes felmentéseket - az értékelés és a minősítés alól - az intézmény igazgatójához vagy a tagintézmény vezetőhöz írásban beadott kérelemben lehet igényelni (a gyakorlati képzés kivételével). A kérelmek a törvényes előírásoknak megfelelően alátámasztva fogadhatók csak el. A felmentések elfogadásáról vagy elutasításáról a szakmai munkaközösségek és szaktanárok véleményének meghallgatása után az igazgató vagy a tagintézmény vezető határozatban értesíti a tanulót (szülőt). A diákok tanulmányi munkájának segítése jól használható tankönyvek és taneszközök alkalmazását követeli meg. A tankönyvekről illetve taneszközökről az intézmény szakmai munkaközösségei hoznak döntést, amelyről a szülőket a tanév szorgalmi időszakának befejezése előtt tájékozatni kell hirdetmény, illetve körözvény útján. VII. Védő-óvó előírások Munkavédelem, tűzvédelem, egészségügyi ellátás 1. Az iskola dolgozói és tanulói számára munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást kell tartani. Ezek során külön ki kell térni a gyakorlati oktatás helyiségeinek, a szaktantermeknek és a szertáraknak sajátos veszélyforrásaira. 2. Minden tanév kezdésekor munka- és tűzvédelmi szemlét kell tartani, amelyen részt vesz az adott egység vezetője, a munkavédelmi illetve tűzvédelmi előadó, gondnok. 3. A munkavédelemmel illetve tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket az SZMSZ mellékleteként a megfelelő szabályzatok tartalmazzák. 4. Természeti csapás (földrengés, árvíz, stb.) esetén az iskola épületét, a tűzriadó esetére meghatározott módon, haladéktalanul ki kell üríteni, és értesíteni kell a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. 5. Az iskolában előforduló műszaki meghibásodás (pl. csőtörés, vakolathullás, elektromos zárlat, lépcső meghibásodás, védőkorlát meghibásodása, balesetveszélyessé vált padlóburkolat) esetén annak elhárításáig az épületrészt le kell zárni. 6. Bármely előre nem látható esemény bekövetkezésekor a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. 7. Bármely rendkívüli eseményről, amely a tanulók nagyobb csoportját (min. 25%) érinti, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell! 8. Bombariadó esetén a tanulók - az iskolavezetés irányításával - a tűzriadó terv kiürítési menetrendjében foglaltak szerint a tanórát tartó tanárok vezetésével távoznak az iskola épületéből. 9. Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek rész. 18

19 A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi felelőst (vagy felelősöket) az igazgató bízza meg. A tanév elején készített éves munkaterv alapján dolgozik, melyet a közoktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. számú rendelet szerint állít össze. Tevékenységét a Pedagógiai Program részletesen szabályozza. Az ifjúságvédelmi felelősök telefonon történő előzetes megbeszélés alapján bármikor felkereshetők az intézményben. VIII. Szociális, normatív kedvezmények Kedvezmények: a szombathelyi lakhellyel rendelkező tanulók további kedvezményre jogosultak, ha a családban az egy főre eső havi átlagkereset a mindenkori nyugdíjminimum 1,5-szerese alatt van; ennek igénybevételéhez kereseti igazolás és az iskola által rendszeresített űrlap kitöltése szükséges, a szociális támogatások megállapításával az ifjúságvédelmi felelős foglalkozik, figyelembe véve természetesen az érdekelt osztályfőnökök javaslatát és véleményét, Tankönyvtámogatás: 1. A tanulókat és a szülőket a tanév befejezése előtt értesíteni kell a következő év tankönyveiről és azok áráról. A tanuló az iskolában ingyenes vagy kedvezményes tankönyv ellátást igényelhet, melyet a tankönyv átvételekor hivatalosan is igazolni kell. 2. A évi XXXVII. tv. 8. (4) bekezdés tartalmazza a normatív támogatásban részesülők körét. 3. Ingyenes ellátásra jogosult a tanuló, ha tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, 4. További kedvezményre jogosultak azok a tanulók, akik nem tartoznak az ingyenességre jogosultak körébe. Ők kérhetik a kedvezményes tankönyvellátást. Előnyben részesülnek azok a tanulók, akiknek a családjában az átlagkereset nem éri el a minimálbér 1,5-szeresét. Ez a kedvezmény az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével adható. 5. A normatív és kedvezményes támogatást a szülőnek kérnie kell. Minden év november 15-ig a törvény által előírt kérőlap kitöltésével jeleznie kell a következő tanévre vonatkozó igényét. 19

20 6. A tankönyvtámogatást az iskola a tanév során könyvtári kölcsönzéssel biztosítja. Ezeket a könyveket úgy kell használni, hogy több éven keresztül használhatók maradjanak. A tanulóknak vállalniuk kell, hogy rongálás ill. a tankönyv elvesztése esetén a teljes árat megtérítik a tanév végén. 7. A tanév végéig az iskola a szülőket az osztályfőnök által tájékoztatja a következő tanévben használatos taneszközökről, a tankönyvek várható áráról, az esetleges kölcsönzés lehetőségéről. IX. Térítési díj, tandíj hozzájárulás befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezés Térítési díj fizetés a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Tandíj fizetés a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor A térítési díj és a tandíj mértékét a1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 117. (1)- (5) tartalmazza X. Tanóráról, foglalkozásokról való távolmaradás Távolmaradás előzetes engedélyezésének szabályai: Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásra előzetes engedélyt a szülő, vagy a törvényes képviselő kérhet. A kérelmet írásban a tájékoztató füzeten vagy ellenőrző könyvön keresztül kell benyújtani, a távolmaradást megelőzően, az engedélyezési joggal rendelkező személynél (osztályfőnöknél vagy igazgatónál). 20

21 Más szervezettől (pl. egyesületek) származó hivatalos kikérőt a szülő, vagy a törvényes képviselő aláírásával ellátva kell benyújtani az engedélyezési joggal rendelkező személynél. Legfeljebb 3 egymást követő tanítási napról való távolmaradást az osztályfőnök, 3 egymást követő tanítási napot meghaladó távolmaradást az intézményvezető jogosult írásban előzetesen engedélyezni. Az előzetes engedélyen alapuló távolmaradás igazolt mulasztásnak minősül, és nem érinti a szülő utólagos 3 napra vonatkozó igazolási A szülő vagy más törvényes képviselő kötelezettsége a tanuló mulasztása esetén: A hiányzás első napján a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek telefonon vagy személyesen, vagy más módon (pl.: fax, ) értesítenie kell az osztályfőnököt, vagy az iskolatitkárt a tanuló távolmaradásáról, a távolmaradás okáról, annak várható időtartamáról. Amennyiben a szülő e kötelezettségének nem tesz eleget, az iskola megteszi a tanuló felkutatása iránti szükséges intézkedéseket. Betegség miatt távolmaradás esetén a betegségről szóló igazolást a tanuló iskolába történő visszatérésekor, de legkésőbb a visszatérést követően 8 napon belül át kell adni az osztályfőnöknek, ideértve azt az esetet is, ha a tanuló a visszatérést követően 8 napon belül ismételten távol marad. A határidő bármely okból történő elmulasztása esetén a távolmaradás igazolatlan mulasztásnak minősül. Tanóráról való késést 3 napon belül igazolni kell. A határidő bármely okból történő elmulasztása esetén a távolmaradás igazolatlan mulasztásnak minősül. A tanóráról való késések időtartama összeadódik. 30 napot meghaladó tartós betegség esetén a szülő vagy más törvényes képviselő a betegség tényét a távolmaradás kezdetétől számított 45 napon belül köteles orvosi igazolással igazolni. A határidő bármely okból történő elmulasztása esetén a távolmaradás igazolatlan mulasztásnak minősül. A szülő a tanév során legfeljebb összesen 3 tanítási napot (vagy 3 tanítási napnak megfelelő óraszámot) igazolhat; 3 napot meghaladó hiányzást csak orvos igazolhat. A szülő a tanuló távolmaradását, a tanuló iskolába történő visszatérésekor, de legkésőbb a visszatérést követő 8 napon belül köteles igazolni. A határidő bármely okból történő elmulasztása esetén a távolmaradás igazolatlan mulasztásnak minősül. A szülő, vagy a törvényes képviselő a még fennmaradó hiányzásokat legkésőbb a tanév utolsó tanítási napján köteles igazolni. A határidő elmulasztása esetén a tanuló hiányzása igazolatlannak minősül Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola 21

22 értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. A 10 igazolatlan tanóra feletti hiányzás esetén az igazgató a lakóhely szerint illetékes jegyzőt köteles értesíteni. Az 50 igazolatlan tanóra feletti hiányzás esetén az igazgató a gyámhatóságot köteles értesíteni. Az igazolatlan mulasztások, dohányzás, alkoholos állapot, droggal való visszaélés, bizonyított társadalom - vagy csoportellenes cselekedet esetén a fegyelmi intézkedések és büntetések fokozatainak betartásától el lehet tekinteni. A kirándulásról való távolmaradást igazolni kell, az igazolatlan távolmaradás az aznapi tanítási órák számának megfelelő számú igazolatlan órát jelent. Ha a tanuló megfelelő indokkal nem tud részt venni az osztálykiránduláson és nem beteg, akkor az aznap délelőttjét a számára kijelölt munkával az iskolában kell eltöltenie. Egy tanulóközösség esetében a négy évre vonatkoztatva érvényesüljön a fokozatosság elve (időtartam, távolság). A végzős osztályok a tanulmányi kirándulást lehetőleg az első félévben szervezzék. A kirándulások megszervezéséhez a szülők egyetértése szükséges. Célszerű a kirándulások költségeit előtakarékossággal biztosítani. XI. A pedagógusok jogai, kötelességei 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. (1)-(8) tartalmazza. 2. A pedagógusok joga, hogy emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. 3. A pedagógus joga, hogy saját világnézete és értékrendje megtartásával végezze oktatónevelő munkáját anélkül, hogy ezek elfogadására késztetné a tanulókat. 4. A pedagógus joga, hogy irányítsa és értékelje a tanuló munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. 5. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, élethelyzetét és fejlettségét, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását. 6. A pedagógus kötelessége, hogy a tanulót, illetve a szülőt a tanulót érintő minden kérdésről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 7. A pedagógus köteles a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni, illetve a szülők és tanulók emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartani. 8. A pedagógusok kötelesek a házirendben foglaltakat betartani, illetve betartatni. 22