FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ H A T Á R O Z A T

Átírás

1 FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ Vízikönyvi szám: D.2/4/2589 Tárgy: Budapest IX. kerület, Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséhez kapcsolódó G4 csatornázás Pesti oldal CS jelű csatorna vízjogi létesítési engedélye Hivatkozási szám: FKI-KHO: /2018. Ügyintéző: Csipes Judit Varga Barnabás Telefon: (36-1) H A T Á R O Z A T 1./ A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; a továbbiakban: Engedélyes) részére, a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37.; a továbbiakban: Tervező) által készített tervszámú, december havi keltezésű dokumentációja alapján, a 2.1./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére adok. vízjogi létesítési engedélyt, 2./ Létesül: Budapest IX. kerület, Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése című projekt keretében a pesti oldal csapadékvíz elvezetése (VOR azonosító: AGK964) 48,77 m DN/OD 325 GÖV jelű csapadékcsatorna 3 fm DN/OD550 SN ÜPE védőcső 3 db egyedi tisztítóakna 1 db tervezett akna I = 5 Q tot = 100,2 l/s v tot = 1,3 m/s A tervezett csapadékcsatorna közvetlen befogadója a 38086/65 hrsz. ingatlanon meglévő NA30 csapadékcsatorna 103,26 mbf. folyásfenék szinten Hidrológia Vízgyűjtő terület = 900 m 2 Mértékadó csapadékvíz-mennyiség meghatározása 4 éves gyakoriságú 10 perces intenzitású csapadékvíz figyelembevételével történt. Csatornát terhelő mértékadó vízhozam = 23,1 l/s Ügyfélfogadás: Vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekben előzetes időpont-egyeztetést követően az ügyfelek az alábbi időpontokban fordulhatnak kérdéseikkel személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során keletkezett iratokba: Hétfő, szerda: 9:00-12:00, 14:00-16:00; Péntek: 9:00-12:00 1

2 3./ E vízjogi létesítési engedély április 30. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása - előbbi időpont lejárta előtt - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben [a továbbiakban: 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet] előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: 1. A munkálatok megkezdését és befejezését a vízügyi hatóságra be kell jelenteni. 2. A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadás-átvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a vízügyi hatóságot. 3. Műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül az üzemeltetőnek a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben, valamint a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben előírt mellékletek csatolásával a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. 4. A tulajdonos személyében bekövetkezett változást Engedélyes köteles 30 napon belül a vízügyi hatóságra bejelenteni. 5. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát. 6. A csatornával párhuzamos és keresztező vezetékeknél a védőtávolságot és csővédelmet a vonatkozó szabvány szerint, illetve a vezeték üzemeltetőjével egyeztetett módon biztosítani kell. 7. Abban az esetben, ha a csővezeték építése során talajvízszint süllyesztés szükséges, a víztelenítési tervet be kell nyújtani a vízügyi hatóság részére. A tervhez mellékelni kell a kitermelt talajvíz elhelyezésére vonatkozóan a befogadó (csatorna, vízfolyás, stb.) üzemeltetőjének/ kezelőjének a fogadó nyilatkozatát. Határidő: az érintett szakasz kivitelezésének megkezdése előtt legalább 15 nappal. 8. A víztelenítés megkezdése előtt, a víztelenítés leszívási görbe által érintett, meglévő vagy építés alatt álló épületek/építmények állapotfelmérését el kell végezni. Az állapotfelmérés eredményéről a vízügyi hatóságot tájékoztatni kell. A kivitelezési munka befejezésekor ellenőrző vizsgálatot kell végezni. Határidő: az állapotfelmérés elvégzését követő 15 napon belül. 9. A munkaterület visszatöltése csak tiszta, szennyeződés-mentes talajjal történhet. 10. Az útburkolat helyreállítását a helyi közútkezelő előírásainak megfelelően kell helyreállítani. 11. Az elvezetett csapadékvíz minőségének a befogadóba való bevezetés előtti ponton meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] 4. sz. melléklet érvényes előírásainak, azon belül is kiemelten az alábbi jellemző szennyezőanyagok tekintetében: Sorszám Megnevezés Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén Küszöbérték (mg/l) Szennyező anyagok ülepedő anyag 150 (1) 3. Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 50 (2) Csak, ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyag tartalom nagyobb, mint m 3 /m 3. 2

3 100 m 3 /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres. 12. A jellemző szennyező anyagokra előírt küszöbértékeken kívül be kell tartani a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. melléklet Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén -re előírt küszöbértékeket. 13. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Engedélyes köteles gondoskodni. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 77. -ában foglaltak alkalmazásának van helye. Az Engedély előírásaiban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 32/A. (1) bekezdése alapján a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) Engedélyest vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály PE-06/KTF/6624-1/2018. számú végzésében megállapította a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörének hiányát és a kérelmet visszautasította. A munkálatok csak e határozat véglegessé válása emelkedése után kezdhetők meg. Jelen engedély a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. Az Engedély előírásaiban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 32/A. (1) bekezdése alapján az FKI-KHO Engedélyest vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, melyet Engedélyes megfizetett. Tekintettel arra, hogy tárgyi vízjogi engedélyezési eljárás egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény [a továbbiakban: évi LIII. törvény] 2. (1) bekezdése, az Ákr. 88. (3) bekezdése alapján jelen döntést az FKI-KHO hirdetőtábláján és honlapján ( közzéteszem. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de az FKI-KHO-hoz elektronikus úton magánszemélyek esetén, papír alapon, két példányban, postai úton - benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amit az FKI-KHO Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell 3

4 megfizetni. A fellebbezési eljárási díj megfizetésekor kérem, hivatkozzon a fellebbezett döntés iktatószámára, a hatósági eljárás tárgyára, valamint kérem feltüntetni a befizető nevét és címét. I N D O K O L Á S Engedélyes meghatalmazásából eljáró Tervező február 2. napján kelt levelében e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint Tervező a nevében eljárhat; az engedélyezési tervek nyolc példányát, a tervezői jogosultság igazolását (tervező neve: Kenyeres Bálint, kamarai száma: ); az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását (Budapest IX. kerület, 38086/65 hrsz.); Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Polgármestere Kp/ /2017/XXX számú tulajdonosi hozzájárulását; Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Polgármestere Kp/ /2017/XXX számú közútkezelői hozzájárulását; a befogadó csapadékvíz csatorna kezelőjének - Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Polgármestere - Kp/1066-8/2018/XXX számú üzemeltetői hozzájárulását; a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság objektumazonosítási nyilatkozatát (VOR azonosító); E-Közműnyilatkozatot ( ); az érintett közművek közműnyilatkozatát (Fővárosi Vízművek Zrt., Antenna Hungária Zrt., FŐTÁV Zrt., TraffiCOM Kft., Budapest Közút Zrt., Cor@Net Távközlési Zrt., DIGI Kft., ELMŰ Hálózati Kft., FCSM Zrt., Invitech Megoldások Zrt., MVM NET Zrt., Nemzeti Közművek Földgázhálózati Kft., NISZ Zrt., Novotron Zrt., UPC Magyarország Kft., MÁV-HÉV Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Siemens Zrt., Budapesti Közlekedési Zrt.); műszaki leírást; igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról. A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóság, mint szakhatóság részére: A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály PE-06/KTF/6624-1/2018. számú végzésében megállapította a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörének hiányát és a kérelmet visszautasította az alábbi indoklással: A Hatóság FKI-KHO: /2018. számú megkeresésében a Budapest XI. kerület, Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséhez kapcsolódó G4 csatornázás pesti oldal CS jelű csapadék- csatorna vízjogi létesítési engedélyezése (engedélyes: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 1134 Budapest, Váci út 45.) tárgyában a Járási Hivatal szakhatósági állásfoglalását kérte. 4

5 Tárgyi beruházás egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdése alapján törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. (1) bekezdése szerint: A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, az ott meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A vízjogi engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskör megállapításához a bevonás és közreműködés feltételeit az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 16. táblázat pontja tartalmazza. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 16. táblázat pontjában foglaltakat alapul véve az egyes környezeti elemekre lebontva az alábbi megállapítások tehetők: A beruházással érintett belterületi ingatlanok egyedi jogszabály alapján kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet nem érint. Az érintett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet] és és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet [a továbbiakban: a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet] és által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része, valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X.8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetet sem érint. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét az ingatlan nem érinti, azonban a csapadékvizek végső befogadója a Duna folyam, amely 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján a meghatározott HUDI20034 jelű, Duna és ártere nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: Natura 2000 terület) részei, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT tv.) lehatárolt országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetéhez is tartoznak. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 5

6 A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A Járási Hivatal a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatot elvégezte, mely során megállapítást nyert, hogy a tervezett csapadékcsatorna kiváltás a rendelkező részben tett kikötések betartása mellett a szomszédos Natura 2000 terület célkitűzéseinek elérését nem veszélyezteti, ezért jelen eljárásban Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését nem tartottam szükségesnek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Tvt. 5. (1) bekezdése értelmében Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 8. (1) bekezdése szerint A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 17. (1) bekezdése értelmében a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. (1) bekezdése kimondja: Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. (1) bekezdése értelmében Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az OTrT tv pontja alapján az országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Magyarország az Európai Unió Víz Keretirányelvének átvétele során vállalta, hogy felszíni és felszín alatti víztesteinket 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba (erősen módosított és mesterséges víztestek esetében jó ökológiai és kémiai potenciálba) hozza. Az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén (a továbbiakban: VKI) 1. cikk (a) pontja alapján a VKI célja többek között az, hogy megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védje és javítsa állapotukat. 6

7 A Hatóság FKI-KHO: /2018. számú szakhatósági megkeresése keretében adott tájékoztatása alapján az érintett terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt vízbázisvédelmi területet nem érint. A tárgyi vízilétesítmények, tevékenységek nem környezeti hatásvizsgálat, nem egységes környezethasználati engedély kötelesek, nem tartoznak a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá, továbbá nem tartoznak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, a környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények közé (belterület, csapadékvíz elvezetés). Járási Hivatalnál kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az Ákr a alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti. Az Ákr a (1) bekezdése szerint, a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Az Ákr. 55. (2) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Fentiek alapján a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásához a bevonás és közreműködés feltételei a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján nem teljesülnek, ezért tárgyi létesítmény tekintetében a kérelem visszautasításáról döntöttem. Jelen döntés az Ákr a, 46. (1) bekezdése, 55. (2) bekezdése, 80. (1) és 81. (1) bekezdése, valamint az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint 1. melléklet 16. táblázat pontja alapján került kiadásra. Az önálló jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. (4) bekezdése zárja ki. Jelen döntés az eljárás során hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 27. (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, valamint illetékességét a 8/A. (1) és (2) bekezdése szabályozza. Az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és indokolását az Ákr. 81. (1) bekezdése alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ákr. 55. (4) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 7

8 Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Polgármestere a Kp/1066-8/2018/XXX számon a csapadékvizek befogadásához hozzájárulását megadta. A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a Vgtv.-ben előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését a Vgtv. 29. (1) bekezdés a) és c) pontja, a Ket. 80. (1) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (7) bekezdése alapján kérhető. Felhívom a figyelmet arra, hogy a évi LIII. törvény 3. (1) bekezdése alapján az engedély módosítása iránti eljárás ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 42 nap, melybe nem számítanak bele az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartamok. Tájékoztatom, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok esetén a vízilétesítmények engedély nélkül vagy attól eltérően építettnek minősülnek, így arra csak vízjogi fennmaradási engedély adható. A megállapított küszöbértékek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9., valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3., valamint 4. számú mellékletében foglaltak alapján kerültek megállapításra. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, és a Vgtv. 32/A. (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk után. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet [a továbbiakban: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet] 1. mellékletének 2.6. sorszám a) pontjában foglaltak alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díj viselésére a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 5. (3) bekezdése alapján Engedélyes köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette. A évi LIII. törvény 2. (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap. A határozatot az FKI-KHO az Ákr. 88. (3) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján ( közzéteszi. A fellebbezéshez való jogot az Ákr (1)-(2) bekezdése biztosítja, előterjesztésének idejét az Ákr (3) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. A fellebbezés előterjesztésének módját az Ákr. 26. (1) bekezdése és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdése írja elő. 8

9 Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Felhívom Engedélyest, hogy szíveskedjék nyilatkozni a határozat véglegessé válást követő 15 napon belül, hogy igényt tart-e az FKI-KHO-ra benyújtott és az eljárás lezárása után a vízikönyvi, illetve az engedélyezési záradékkal ellátott példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra. Tájékoztatom, hogy az FKI-KHO a fennmaradó tervdokumentációk tárolásáról a határozat véglegessé válását követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén az Ákr és 133. alapján a végrehajtást elrendelem, továbbá az Ákr ában meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. A Vgtv. 32/A. (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon a törvény erejénél fogva véglegessé válik az Ákr. 82. (2) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A évi LIII. törvény 2. (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével hirdetményi úton közli. A évi LIII. törvény 2. (1) bekezdése alapján a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap. Budapest, elektronikus bélyegző szerint. Varga Ferenc tű. dandártábornok igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint 4. stb. Cím: 1081 Budapest, Dologház utca Bp. Pf.: 154 Telefon: +36(1), fi.hatosag@katved.gov.hu 9