HATÁROZAT. vízjogi létesítési engedély. 2./ Létesül: Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi utcai vízellátásra az alábbiak szerint: Tűzcsap (db)

Átírás

1 Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H1081 Budapest, Dologház u. 1. : 1443 Budapest, Pf.:154. Tel:(361) , ,fax:(361) , (361) fki.hatosag@katved.gov.hu Szám: /2017. ált. Tárgy:Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi utcai metróállomás rekonstrukciójához kapcsolódó vízellátás vízjogi létesítési engedélyezése Vízikönyvi szám: D.2/2/3053 Hiv.szám:FKIKHO:882716/2017. Ügyintéző: dr. Orbán Péter Molnár Margit Telefon: (361) HATÁROZAT 1./ BKV Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest. Akácfa u. 15.; a továbbiakban: Engedélyes), FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 37.; továbbiakban: Tervező) a számú terve alapján a 2. pontban ismertetett vízilétesítmények építésére kiadásához hozzájárulok. vízjogi létesítési engedély 2./ Létesül: Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi utcai vízellátásra az alábbiak szerint: Kerület XIII. Közterület neve Tűzcsap (db) Átmérő (mm) Anyag Hossz (fm) Flesch Ármin köz Park (26085/214 hrsz.) 1 DN 100 göv 53,2 Épül összesen: DN 100 göv 53,2 Csatlakozás: a nyomóvezeték szelvényben csatlakozik a meglévő Flesch Ármin közi DN400 ac. vízvezetékhez 103,64 mbf csőtetőszinten. a ,2 szelvényben csatlakozik a tervezett a D110 KPE tűzcsap leágazáshoz 103,75 mbf csőtetőszinten. Tervezett nyomásviszonyok: Próbanyomás nagysága: min. 10 bar A tervezett vezeték üzemi nyomása: 6 bar Tervezett vízigény: Mértékadó tűzivízigény: 900 l/min Ügyfélfogadás: Vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekben előzetes időpontegyeztetést követően az ügyfelek az alábbi időpontokban fordulhatnak kérdéseikkel személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során keletkezett iratokba: Hétfő, szerda: 9:0012:00, 14:0016:00; Péntek: 9:0012:00

2 A tervezett vezeték a Belvárosi hálózatüzemeltetési körzetében a 20. számú Pesti alapzóna részeként fog üzemelni. 3./ E vízjogi létesítési engedély november 30. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása az előbbi időpont lejárta előtt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: 1. A tulajdonos vagy Engedélyes személyében bekövetkezett változást Engedélyes köteles 30 napon belül bejelenti a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKIKHO). 2. A munkálatok megkezdését és befejezését a vízügyi hatóságnak be kell jelenteni. 3. A kivitelezés befejeztével műszaki átadásátvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadásátvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a vízügyi hatóságot. 4. A sikeres műszaki átadásátvételt követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával az elkészült vízilétesítményekre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a vízügyi hatóságtól. 5. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát. 6. Műszaki átadásátvételi eljárást követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. a szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. 7. A víziközmű szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény szerint közcélú vízilétesítmény kizárólag az állam, vagy a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A fenti törvény 8. (1) pontja értelmében, ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek. 8. A vízellátó és szennyvízelvezető rendszerrel párhuzamos és keresztező vezetékeknél a vonatkozó szabvány szerinti védőtávolságot és csővédelmet biztosítani kell. 9. Abban az esetben, ha a csővezeték építése során talajvízszint süllyesztés szükséges, a víztelenítési tervet be kell nyújtani az FKIKHO részére. A tervhez mellékelni kell a kitermelt talajvíz elhelyezésére vonatkozóan a befogadó (csatorna, vízfolyás, stb.) üzemeltetőjének/ kezelőjének a fogadó nyilatkozatát. Határidő: az érintett szakasz kivitelezésének megkezdése előtt legalább 15 nappal. 10. A víztelenítés megkezdése előtt, a víztelenítés leszívási görbe által érintett, meglévő vagy építés alatt álló épületek/építmények állapotfelmérését el kell végezni. Az állapotfelmérés eredményéről az FKIKHOt tájékoztatni kell. A kivitelezési munka befejezésekor ellenőrző vizsgálatot kell végezni. Határidő: az állapotfelmérés elvégzését követő 15 napon belül. 11. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 12. Az építési, terepfeltöltési munkák során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetik. 13. Az építés alatt vízelvezetésről gondoskodni kell. 14. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Engedélyes köteles gondoskodni. 2

3 15. A kivitelezés befejeztével a terület eredeti állapotának helyreállításáról (növényzet) gondoskodni kell. 16. A rendszer beüzemelése előtt el kell készíteni a csatornaszakasz vízzárósági próbáját. Nem megfelelő vízzáróság esetén a hibák pontos helyét meg kell határozni, a hibák kijavítását követően a vízzáróság vizsgálatot meg kell ismételni. 17. A Fővárosi Vízművek Zrt. FV/5910/2016/ számú tervjóváhagyásában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. 18. Az üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell a Fővárosi Vízművek Zrt. kivitelezést elfogadó nyilatkozatát. 4.1./ Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya BP05/107/038212/2017. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá: 1. A földmunka végzése (az elejétől a végéig) régészeti megfigyelés mellett végezhető. A régészeti megfigyelés megkezdését, annak megkezdése előtt legalább öt nappal a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához (1051 Budapest, Sas u. 19. szám, a továbbiakban BFKH. V. Kerületi Hivatala) be kell jelenteni. A régészeti megfigyelés megtörténtét igazoló iratot BFKH. V. Kerületi Hivatalának meg kell küldeni. A régészeti megfigyelés elmulasztása esetén az Építtetőt örökségvédelmi bírsággal kell sújtani. 2. Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal BFKH. V. Kerületi Hivatalához be kell jelenteni. 3. Ha a régészeti megfigyelés mellett végzett kivitelezési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, azok szakszerű feltárásáról, dokumentálásáról és védelméről gondoskodni kell, valamint az előkerült régészeti leletek mértékétől függően megelőző (és próba) régészeti feltárást kell végezni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. 4. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a tárgyban megjelölt területen a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) jogosult. 5. Felhívom a figyelmet arra, hogy örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) a kulturális örökség védelméről szóló törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, 3

4 régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül vagy műemléki területen szakértői tevékenységet szakértői jogosultság nélkül végez, nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást valósít meg. Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Jelen szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az ügyfél az Engedélyező hatósághoz benyújtott kérelmét érdemben elbíráló határozat, illetve az engedélyezési eljárást megszüntető végzés ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 4.2./ Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztálya BP/FNEFTKI/088112/2017. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá: A létesítmény kialakítása során kizárólag olyan anyagok, termékek és technológiák alkalmazhatóak, vagy építhetőek be, amelyek az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 7. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepelnek. Az új vízvezeték használatba vételéhez a vezetéken átfolyó víz megfelelőségét vízvizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolni. Az építkezés folyamán esetlegesen megsérült ivóvízvezeték csak megfelelő minősítésű vízvizsgálati eredmény ismeretében vehető újra használatba. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, azonban a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 134. ában és 61. ában foglaltak alkalmazásának van helye. Az Engedély előírásaiban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 32/A. (1) bekezdése alapján a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKIKHO) Engedélyest vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE06/KTF/327021/2017. számú végzésében a szakhatósági eljárását megszüntette. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, melyet Engedélyes megfizetett. Tekintettel arra, hogy tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi CXVI. tv. [a továbbiakban: évi CXVI tv.] hatálya alá tartoznak a Ket. 80. (4) bekezdése alapján jelen döntést az FKIKHO 4

5 hirdetőtábláján, honlapján ( közzéteszem. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de az FKIKHOhoz 4 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a megfelelő technikai háttér hiánya miatt nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amit az FKIKHO Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezési eljárási díj megfizetésekor kérem hivatkozzon a fellebbezett döntés iktatószámára, a hatósági eljárás tárgyára, valamint kérem feltüntetni a befizető nevét és címét. INDOKOLÁS Engedélyes meghatalmazásából eljáró Tervező napján érkezett kérelmében e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: Engedélyes megnevezését, címét, valamint október 11. napján kelt meghatalmazását, mely szerint Tervező a nevében eljárhat; az engedélyezési tervek 8 példányát, a tervezői jogosultság igazolását (Kenéz Péterné VZ TEL/ ); az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog igazolását (Budapest, XIII. kerület Gyöngyösi utca 26085/214 hrsz.); Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata október 30. napján kelt tulajdonosi hozzájárulását; a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt októberében kelt közútkezelői hozzájárulását; a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt március 27. napján kelt zöldfelület kezelői hozzájárulását; a Fővárosi Vízművek Zrt napján kelt FV/5910/2016/55258 számú tervjóváhagyó nyilatkozatát; az érintett közművek (Magyar Telekom Nyrt., Invitech Solutions Zrt., NISZ Zrt., Nokia Solutions and Networks Trafficom Kft., Novotron Informatikai Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt., DIGI Távközlési és Szolgáltatási Kft., Elmű Hálózati Kft., FCSM Zrt., Budapest Közút Zrt., UPC Magyarország Kft., BKV Zrt.) közműnyilatkozatát; műszaki leírást; igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról. A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére: Budapest Főváros Kormányhivatala, V. Kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya BP05/107/038212/2017. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A tárgyi ügyben az Engedélyező hatóság előtt az Építtető által előterjesztett kérelemre vízjogi létesítési hatósági engedélyezési eljárás indult. A tárgyi beruházást a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban Ngt.) 12. (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) 5

6 Kormány rendelet (a továbbiakban 345/2012. R.) 1. (1) bekezdésében és az ott megjelölt 1. számú melléklet 3. pontjának alpontjában foglaltak szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4).) Korm. rendelet (a továbbiakban 223/2014. R.) 11. (1) bekezdésének h) pontja és ha) alpontja az alábbiak szerint szabályoz: 11. (1) A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi megszüntetési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában, valamint azok módosítására irányuló eljárásban, amennyiben a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés az eljárásban felmerül, h) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés, valamint a fúrt kút engedélyezéseinek kivételével, ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul ha) az első fokú eljárásban a kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, szakhatóságként jelöli ki. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter által vezetett közhiteles nyilvántartás adatai szerint a kérelemmel érintett területen a helyrajzi számon felvett ingatlan a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) pontja szerinti régészeti lelőhely, amely a nyilvántartásban azonosító számon szerepel, valamint a tervezett építési tevékenység műemléki területet, vagy műemléket nem érint. Szakhatósági eljárásomban a Kötv. és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban 496/2016 R.) 71. (1) bekezdésében és az ott megjelölt 72. ban előírtak vizsgálatát követően megállapítottam, hogy a kérelemmel érintett ingatlanon a tervezett építési tevékenység a rendelkező részben tett kikötésekkel örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért az Engedélyező hatóság eljárásában az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat kikötésekkel megadtam. Az örökségvédelmi szempontból tett kikötéseim a következő jogszabályhelyeken alapulnak: 1. A Kövt. 22. (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: 22. (3) A nyilvántartási adatok és ha rendelkezésre áll az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint a megelőző feltárás keretében a) régészeti megfigyelést ír elő, ha aa) a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, ab) a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos, ac) a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek jelentkezési szintjét, ad) a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy ae) a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el, 6

7 A régészeti megfigyelés megkezdésének bejelentését a 496/2016 R. 13. (1) bekezdése alapján írtam elő. A bejelentést a 496/2016 R. 4. mellékletében meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell megtenni. 2. Az e pont szerinti kikötést a 496/2016 R. 19. (1) és (2) bekezdései alapján írtam elő. 3. A Kötv. 24. (2) bekezdésének alábbiakban hivatkozott pontjai, valamint a 19. (2) bekezdése a következőképpen rendelkeznek: 24. (2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. 19. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. 4. A Kötv. 20. (4) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. 5. A Kötv. 82. (1) bekezdésének a) pontja, valamint a c) f) pontjai és (2) bekezdés alapján. Eljárásom során egyéb eljárási költség nem merült fel, annak viseléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 158. (1) (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével rendelkeznem nem kellett. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésének figyelembevételével tettem. A BFKH. V. Kerületi Hivatalának döntési hatásköre és illetékessége a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontján, az Ngt. 1/A. (1) bekezdésének b) pontján, valamint a 345/2012. R. 1. (2) bekezdésének b) pontján, a 263/2006. R. 8/D. (1) bekezdésének d) pontján, a 496/2016. R. 3. (1) bekezdésének a) pontján, valamint az ott megjelölt 1. számú melléklet 22. sorában meghatározottakon, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény 3. (2) bekezdésén, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésén, valamint 13. b) pontján alapul. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztálya BP/FNEFTKI/088112/2017. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az FKIKHO: /2017. iktatószámú megkeresésében felkérte a BFKHt az ügyben szakhatósági állásfoglalás megadására. A megkereséshez csatolt a FŐMTERV Mérnöki 7

8 Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 37.) által összeállított ÁLLOMÁSOK REKONSTRUKCIÓJA GYÖNGYÖSI UTCA ÁLLOMÁS KIVITELI TERV VÍZELLÁTÁS ÉS TŰZCSAPBEKÖTÉS I. című, tervszámú kiviteli tervdokumentációt a BFKH áttanulmányozta és az alábbiakat állapította meg: A dokumentáció tartalmazza a Fővárosi Vízművek Zrt. FV/5910/2016/55258 számú tervjóváhagyó nyilatkozatát. A csatolt műszaki leírásban utalás van az eredményes nyomáspróbát követő vezetékfertőtlenítésre, de az azt követő vízmintavételre nem terjed ki. A BFKH a közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben tett kikötésekkel adta meg. A döntést az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével hozta meg a BFKH. Szakhatósági állásfoglalást az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvényben megállapított hatósági jogkörben, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdés b) bb) pontjában biztosított hatáskörben, egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklet pontja alapján, valamint az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi CXVI. törvény 2. (2) bekezdése alapján adta meg a BFKH. A döntést a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint meghatározott illetékességben eljárva alakította ki a BFKH. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE06/KTF/327021/2017. számú végzésében szakhatósági eljárását megszüntette. Az eljárást megszüntető végzését az alábbiakkal indokolta: A Hatóság FKIKHO: 88273/2017. számú megkeresésében a Budapest XIII. kerület, Gyöngyösi utcai metróállomás rekonstrukciójához kapcsolódó vízellátás vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában a Járási Hivatal szakhatósági állásfoglalását kérte. A megkeresés és a csatolt tervdokumentáció alapján alábbiakat állapítottam meg: Tárgyi beruházás az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet pontja alapján kiemelt ügy. A beruházás során a Budapest 3. Metróvonal Gyöngyösi utcai állomásának rekonstrukciójával összefüggésben az állomás vízellátásának és tűzcsapbekötésének megvalósítását tervezik. Az ivóvízbekötést és 2 db tűzcsap telepítését meglévő vízhálózatról történő leágazással valósítják meg DN 100göv vezeték kiépítésével. 8

9 A tervezett vízvezeték a 26085/2 hrsz.ú belterületi ingatlant érinti. A tárgyi ingatlan egyedi jogszabály által kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, emléket, értéket, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.08.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 területet nem érint. Az ingatlan a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X.08.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetnek nem része, egyedi tájérték előfordulása nem ismert. A Hatóság FKIKHO: 88273/2017. számú szakhatósági megkeresése keretében adott tájékoztatása alapján tárgyi beruházás a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt vízbázisvédelmi területet nem érint. A tárgyi tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, nem egységes környezethasználati engedély köteles, nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá, továbbá nem tartozik a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, a környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények közé ( 200NÁ átmérő alatti ivóvízvezeték belterületen). A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 11. (1) bekezdés a), f) pontjában meghatározottak szerint a bevonás és közreműködés feltételei nem teljesülnek. A fentiek értelmében tárgyi ügy elbírálására szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezem, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, és a szakhatósági eljárást az eljáró hatóság egyidejű értesítése mellett megszüntettem. Jelen döntés a Ket. 71. (1) bekezdésén és a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdés a), f) pontján alapul. Tájékoztatom, hogy a Ket. 44. (9) bekezdése alapján, a szakhatóság szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdés b), 27. (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a 8/A. (1) és (2) bekezdése szabályozza. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalásai ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. Tervező tárgyi ügyben szeptember 29. napján kelt levelében vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelemhez benyújtott dokumentációkat átvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelméhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. (1) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta. 9

10 A vízvezeték szakasz a tárgyi engedélykérelem mellékletét képező, a Tervező által elkészített számú kiviteli terve alapján létesül. A Fővárosi Vízművek Zrt. FV/5910/2016/ iktatószámon tervjóváhagyó nyilatkozatát megadta. A Hatósági döntéshozatal a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevételével történt. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt vízbázist nem érint. A vízjogi létesítési engedély érvényességi idejét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (7) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Tájékoztatom, hogy az Engedély előírásaiban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a jelen határozattal módosított Engedélyben előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket (1) és (2) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelem, továbbá a Ket a)e) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának van helye. A Vgtv. 32/A. (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a Vgtv.ben előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését a Vgtv. 29. (1) bekezdés a)c) pontja, a Ket. 71. (1) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] előírásainak figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (7) bekezdése alapján kérhető. Tájékoztatom továbbá Engedélyest, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (6a) bekezdése alapján A víziközművezetékre és az elválasztott rendszerű csapadékvízelvezető műre vízjogi üzemeltetési engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolja az eközmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyt közli a víziközmű és az elválasztott rendszerű csapadékvízelvezető mű eközmű adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltetőjével is Felhívom a figyelmet arra, hogy Vgtv. 33/B. (1) bekezdése alapján az engedély módosítása iránti eljárás ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 45 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésében meghatározott időtartamok. Tájékoztatom, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok esetén a vízilétesítmények engedély nélkül vagy attól eltérően építettnek minősülnek, így arra csak vízjogi fennmaradási engedély adható. 10

11 Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, és a Vgtv. 32/A. (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk után. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet [a továbbiakban: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet] 1. mellékletének 2.6. a) pontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette. Jelen határozatomban a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletének 2.6. a) pontja alapján az igazgatási szolgáltatási díj Ft összegben került megállapításra. Az igazgatási szolgáltatási díjakat Engedélyes megfizette. A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi CXVI. tv. 1. (1) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett az FKIKHO. A évi CXVI. tv. 1. (1) bekezdés a) pontja alapján az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket az eljárás során személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap. A határozatot az FKIKHO a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( közzéteszi. A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, előterjesztésének idejét a Ket. 99. (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket (2) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelem, továbbá a Ket d) pontja szerint, a 61. ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Az FKIKHO feladat és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről annak jogerőre emelkedését követően intézkedem. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A évi LIII. törvény 2. (1) bekezdése alapján a jelen eljárásban hozott döntést az eljáró hatóság hirdetményi úton kézbesíti. A döntés 11

12 kézbesítésének napja a hirdetmény a Ket. 80. (5) bekezdése szerint a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 5. nap. Budapest, december 05. A távollévő Varga Ferenc tű. dandártábornok igazgató nevében és megbízásából Palotai Zs. Gábor ezredes igazgatóhelyettes Kapják: ügyintézői utasítás szerint 12

13 Ügyintézői utasítás az FKIKHO: /2017. számú ügyirathoz Kapják: Címzett neve, Levezési címe Csatolandó Postázás módja 1. BKV Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.) 2. FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 37.) 3. PMKHKTF (1072 Budapest, Nagy Diófa u ) 4. Budapest Főváros Kormányhivatala. V. Kerületi Hivatala Építés és Örökségvédelmi Osztály. (1051 Budapest, Sas utca 19.) 5. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály (1138 Budapest, Váci út 174.) 6. XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. (1131 Budapest, Béke u. 65.) 7. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata (1139 Budapest, Béke tér 1.) 8. Fővárosi Vízművek Zrt. (1134 Budapest, Váci út 2327.) 9. Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 10. Invitech Solutions Zrt (2040 Budaörs, Edison u. 4.) 11. NISZ Zrt. (1081 Budapest, Csokonai utca 3.) 12. Nokia Solutions and Networks Trafficom Kft. (1083 Budapest, BókayJános utca 3642.) 13. Novotron Informatika Zrt. (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 9.) 14. DIGI Távközlési és Szolgáltatási Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.) 15. FCSM Zrt (1087 Budapest, Asztalos Sándor út 4.) Hk Hk Hk 13

14 Címzett neve, Levezési címe 16. Budapest Közút Zrt. (1115 Budapest, Bánk bán u. 812.) 17. Elmű Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út 72.) 18. UPC Magyarország Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 3034.) 19. KDVVIZIG (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) Csatolandó Postázás módja 20. ÜSZI (hirdető tábla, honlap) 21. Vízikönyvvezető B B 22. Je. 23. Irattár B Kiadói utasítás: Exp. u. Sc. Jogerő utána Vízikönyvvezető 14