6. F épület: 15. Lakótelepi telektömb területe: 7. Helyi jelent ség! természetvédelmi terület 16. Melléképületek: 8. Háromszintes növényállomány:

Átírás

1

2 mos. Az utcavonalon elhelyezked épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az el írt t ztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. F épület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezet el írásokban megnevezett funkciók befogadói. A f épületekt l a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelent ség természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelmér l szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömeg fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 méterenként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. 9. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tet formák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé es kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézm ipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak el termékeket, ahol a kézi munka a jellemz. 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszer beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve magán tulajdonú. 14. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkit zés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. 15. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglév lakótelepek szabályozási vonallal, vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet el írásait. 16. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési övezet el írásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem min sülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 17. Mez gazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. 18. Mez gazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthet, ezért csak a korábban kialakult mez gazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E kés bbi birtokközpontok, majorok mez gazdasági funkciója megsz nt vagy megsz n ben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. 20. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. 21. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli - területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemz rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. el írások szerinti gépko-

3 csi tárolók) Az építmény f rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 22. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könny szerkezet, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m 2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. 23. Rendeltetési el írások: az építési övezetek el írásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 24. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értend k, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadid eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhet k el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai er feszítést is igényl ) szabadid eltöltést szolgálják. 25. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. 26. Szabályozási elem: A rendelet el írásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben vagy csak rajzilag rögzíthet k. A szöveges szabályozási elemeket a szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a Szabályozási Terv részét képez szabályozási tervlap rögzíti. 27. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lév telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. 28. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítend 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 29. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület fel li telekhatár. 30. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 31. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 32. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. 33. Véd terület, véd sáv: A védelmet igényl építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A véd területet valamely építmény körül, míg a véd sávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az el bbiek kiterjedését a véd távolság határozza meg. 34. Be nem építhet telekrész: építmény elhelyezésére igénybe nem vehet telekrész** A Szabályozási Terv kötelez, nem kötelez és tájékoztató elemei 4. (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszer en vagy jelképesen megjelen szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelez szabályozási elemek egyrészt I. (els ), másrészt II. (másod)rend ek. (2) I. rend kötelez szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti el írások, kivéve az építési övezetek bet jelén és els két számkódján túli el írásokat, - az I. rend közterületek, - az I. rend közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rend kötelez szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelez szabályozási elemek.

4 (4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (6) Az I. rend kötelez szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rend kötelez szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjed Szabályozási Terv készítésével történhet meg. (8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A más jogszabályokban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 5. (1) Csak építési engedély alapján végezhet, az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmen en az alábbi építéssel járó tevékenység is: a) a közterületr l látható épülethomlokzaton, építményfelületen, kertben, kerítésen alkalmazott mérett l függetlenül mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése; b) mindenfajta építménynek a közterületr l látható küls felületképzése, színezése, burkolata és héjalása. (2) Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is kell csatolni, ha: a ) az építési helyen a terep --az építési hely két legtávolabbi pontja között-- több mint 20 %-ot meghaladó lejtés b) 2000 m²-t meghaladó méret telken új épület épül, c) a telek közterület. (3) A (2) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejt k, burkolati jelek jelölését, az épületek kontúrjainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) közterület esetén a köztárgyak típusvagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (4) Új épület építése, meglév épület 20 m²-t meghaladó b vítése esetén az építési tervdokumentációhoz: a) geodéziai felmérést kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 10 %-ot meghaladják b) talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 20 %-ot meghaladják. (5) Az illetékes tervtanács, vagy a f építész el zetes véleményét ki kell kérni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint: a) új épületek, építmények elhelyezéséhez, b) meglev épületek tömegének, tet formájának megváltoztatásához,

5 c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez, d) egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érint bármely engedélyköteles építési munka esetén. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK Területfelhasználás 6. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a.) lakóterület, ezen belül: - kertvárosias lakóterület, - nagyvárosias lakóterület, b.) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c.) gazdasági terület, ezen belül: -kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, - egyéb ipari gazdasági terület, d.) különleges terület, ezen belül: - honvédségi terület, - sportterület, - temet, - hulladék-elhelyezés területe, (3) Beépítésre nem szánt területek: a.) zöldterület, b.) erd terület, ezen belül: - véderd, - turisztikai és egészségügyi erd, - gazdasági erd, c.) mez gazdasági terület, ezen belül: - korlátozott használatú mez gazdasági terület, - általános (árutermel ) mez gazdasági terület, - kertes mez gazdasági terület, d.) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, - vasútterület, - légiközlekedési terület (repül tér), e.) vízgazdálkodási terület (vízfelület és vízm terület). Az építés általános el írásai 7. (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglév épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglév lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglév lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglév lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ett l a vonaltól mért el kerten belül épület nem helyezhet el, b) a meglév épület b vítésre kerül, akkor a b vített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért el kertekbe nem eshet. (2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható, b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehet legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható. (3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület fel l rögzített, általános el írásoktól eltér hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (4) A Szabályozási Terven általános el írásoktól eltér hátsókertként jelölt közúttal vagy magánúttal megközelíthet meglév nyúlványos telkek beépíthet k, de a telek-

6 terület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50 %-a vehet figyelembe. (5) Újonnan nyúlványos telek nem alakítható ki. (6) A lakó, gazdasági, különleges építési övezetekbe tartozó építési telkeken terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül engedélyezhet k. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 3. számú melléklet szerint vehet k figyelembe. (8) Az egyes építési övezetekben el írt legnagyobb építménymagasság az épület utcai homlokzatánál nem léphet túl. (9) Ha védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezend építmény bármely része, illetve hirdet berendezése az épület járdaszintjét l mért 3,0 m magasság felett, közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m mélységben, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé kivéve az ereszt, az el tet t és az áttört korlátú erkélyt 12 m- nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhet k el, ha azok az épület(ek) homlokzatának építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú beépítés esetén: a) az épület utcai beépítési vonalra mer legesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron t zfalat kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhet, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára el írt alsó értéket nem éri el. (11) Ha a telek saroktelek és beépítési módja zártsorú, a beépítettség további 20 %-kal növelhet. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakóövezet esetén a 80 %-ot. (12) Nem zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra mer legesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó el írást mindkét közterület fel l be kell tartani. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélység zártsorú beépítési móddal beépíthet telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhet k. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket t zfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület fel li határát, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik kivéve a vegyes építési övezetekbe sorolt telkek közterület fel li határát kötelez beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével: a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben el kert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat el l nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (16) Tet térben kett nél több szintes lakás, továbbá tet tér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.

7 (17) Az építési hatóság az építési övezet kódjai szerinti teleknagyság - el írástól telekmegosztás, illetve telekhatár - rendezés engedélyezése esetén a 3 % mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. Abban az esetben, ha az új telek korábbi kisebb telkek összevonásával jön létre, és az övezet szerint el írt telekméret kialakítása irányában hat, a telekösszevonás akkor is engedélyezhet, ha az így kialakuló telek az övezeti el írás szerinti méret 97 %-át nem éri el. (18) A rendelet hatálya alá es területen csak áttört és maximum 1,8 m magas kerítés létesíthet a beépítésre szánt telkek határán. A kerítés növényzettel takarása (befuttatása) vagy a kerítés kert fel li oldalán takarónövényzet ültetése megengedett. A beépítésre nem szánt telkek határán épített kerítés nem, csak határoló növényzet létesíthet. (19) A terepszint alatti beépítés az építési övezet szerinti maximális beépítettséget maximum 10 %-kal haladhatja meg abban az esetben, ha a terepszint alatti épületrész f épületen kívül es része tet kertként kerül kialakításra. A terepszint alatti beépített területbe az épületek alatti bruttó szintterületek beszámítandók. III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEK EL ÍRÁSAI Az építési övezet jele, szerkezete 8. (1) Az építési övezeti el írások a) rendeltetési, b) építési, el írásokból állnak. (2) Az építési övezet jelében el l álló bet k a rendeltetést jelzik. (3) Az építési övezet jelében a rendeltetést jelz bet jel mögött álló szám az építési karakter kódja: 1 kód polgárvárosi karakter 2 kód szabályos kertes karakter 5 kód vegyes karakter 6 kód egyedi karakter (4) Az építési övezet jelében a számlálóban szerepl bet a beépítési mód jele: SZ szabadonálló O oldalhatáron álló I ikres Z zártsorú K kialakult beépítési mód. (5) Az építési övezet jelében a számlálóban szerepl szám a kialakítható legkisebb teleknagyság (m 2 ). (6) Az építési övezet jelében a nevez ben el l álló szám a megengedhet legnagyobb beépítettség (%). Az egyes beépítési %- okhoz tartozó zöldfelületi fedettség értékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (7) Az építési övezet jelében a nevez ben második helyen álló szám a megengedhet legnagyobb építménymagasság (m). Ahol két számjegy található, ott az els a legkisebb kötelez en kialakítandó építménymagasság, a második a lehetséges legnagyobb építménymagasság értéke. Az építési övezetek csoportosítása 9. Az építési övezetek csoportosítását egyrészt a rendeltetési el írások, másrészt az építési karakter el írások jellegzetes típusai adják. A Szabályozási Terv 1., 2. számú melléklete jelöli ki a területhez kötött konkrét építési övezeteket. RENDELTETÉSI EL ÍRÁSOK Lakó építési övezetek Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln)

8 10. (1) Az övezetbe jellemz en nagy laks r ség telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemz en lakóépületek helyezhet k el. (2) A területen a) lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, b) kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, helyezhet el. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak akkor helyezhet k el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhet el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke) 11. (1) Az övezetbe jellemz en alacsony laks r ség telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemz en lakóépületek helyezhet k el. (2) A területen a) 1100 m 2 teleknagyságig legfeljebb kétlakásos, 1100 m 2 teleknagyság felett legfeljebb négylakásos lakóépület(ek), b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c) a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású kézm ipari épület helyezhet el. (3) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. (4) A területen nem helyezhet el szálláshely szolgáltató épület kivéve a lakóépületben megengedhet lakásszámot túl nem lép szobaszámú panziót -, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. Vegyes építési övezetek Településközpont vegyes építési övezet (Vt) 12. (1) A terület jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvet en nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A területen a) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az els dleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, b) kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhet el. (3) A (2) bekezdés b) pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak akkor helyezhet k el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. (4) A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm vek és az ilyeneket

9 szállító járm vek számára és üzemanyagtölt állomás. Központi vegyes építési övezet (Vk) 13. (1) A terület jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen elhelyezhet igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtölt, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület öszszes szintterületének 50 %-át. (3) A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára és üzemanyagtölt állomás. Gazdasági építési övezetek Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezet (Gk)** 14. (1) A terület a nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. (2) A területen a) mindenfajta, nem jelent s zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, sportépítmény, b) kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhet el. (3) A (2) bekezdés b) pontja alatti funkciók az OTÉK 31. (2) bekezdésében el írtak betartása mellett csak meglév épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthet k. Ilyen funkciójú meglév épületek b víthet k. (4) Üzemanyagtölt állomás nem helyezhet el. Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Ge) 15. (1) A terület a jellemz en ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá véd távolságot nem igényl mez gazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmen en kivételesen elhelyezhet k gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá m 2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek min sül közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. (2) bekezdésében el írtak betartása mellett azok meglév épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglév épületek b víthet k. (3) Üzemanyagtölt állomás nem helyezhet el. Különleges építési övezetek Különleges közhasználatú építményi építési övezet (Ki)

10 16. (1) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszer m ködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhet k el. (3) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltér, kizárólagos használatot is rögzíthet. Különleges bányászati építési övezet (Kb) 17. (1) A terület a nyersanyag lel helyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhet el. (3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhet. Különleges honvédelmi és belbiztonsági építési övezet (Kho) 18. (1) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. (2) A területen csak honvédelmi, illetve belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhet el. Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló építési övezet (Kh) 19. A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthet. ÉPÍTÉSI EL ÍRÁSOK Építési karakterek szerinti el írások 20. (1) A rendelet hatálya alá tartozó Szabályozási Tervében lehatárolt építési karakterek: 1. polgárvárosi 2. szabályos kertes 5. vegyes 6. egyedi (2) A polgárvárosi karakter építési övezetek jellemz i: a) Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerinc, magastet s épületek helyezhet k el, zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny a telekhatáron az utca vonalától mért 20 m mélységig és csak t zfalként alakítható ki. b) Újonnan el kert nem alakítható ki, ha a Szabályozási Terv ett l eltér en nem intézkedik. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm -elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani.

11 e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthet. (3) A szabályos kertes karakter építési övezetek jellemz i: a) Építményeket újonnan szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni az építési övezeti el írások szerint; b) Újonnan 5,0 m el kert alakítandó ki, kivéve, ha a Szabályozási Terv ett l eltér en intézkedik, vagy ha az utcában kialakult egységes el kertméret ett l eltér. Amelyik utcában a beépítés jellemz en az utcai telekhatáron áll, az egységes utcakép érdekében újonnan épül háznál sem engedélyezhet el kert. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építmény rendeltetés - megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm -elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani. e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg. f) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthet. (4) Vegyes karakter építési övezet jellemz i: a) A karakterbe jellemz en a telepszer en kialakított általában szabadon álló, kivételesen zártsorú, beépítési móddal beépített, illetve beépíthet területek tartoznak. b) Újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m el kert létesítése kötelez. c) Az egyes építési övezetekben a beépítési módra, a telekméretekre, a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, építménymagasságra vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. d) Új építés, b vítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írt gépjárm -elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos el írásokat kell betartani. e) Az elhelyezhet melléképületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg f) A területre es meglév lakótelepeken a Szabályozási Terven jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési el írásokat. Az így lehatárolt területen: - építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthet építési teleknek; - további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó el írások teljesíthet k, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken, - úszótelek határait túllép vagy azon kívüli építés, illetve a szintterületnövelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjed elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; - melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhet k el, és csak az esetben, ha az el írt zöldfelületi fedettség biztosítható. Az elhelyezhet melléképítményeket a 3. számú melléklet határozza meg, g) A területen a 4000 m 2 -t meghaladó telkeken (meglév lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszer telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzít, elvi építési engedély alapján szabad. (5) Egyedi karakter építési övezetbe

12 a) az el z ekbe nem sorolható, nem tipizálható jellegzetességeket hordozó, már beépített, kialakult területek tartoznak (pl. templom) b) Az egyes építési övezetekben a beépítettségre, a zöldfelületi fedettségre, vonatkozó el írásokat az 1., 2. és 3. számú mellékletek határozzák meg. A beépítési módot, a teleknagyságot és az építménymagasságot a kialakult adottságok határozzák meg. (6) Az egyes építési karakterekben alkalmazható beépítési módokat és az egyes beépítési módokhoz kapcsolódó teleknagyságokat az 1., 2. számú mellékletek tartalmazzák. A telekméretek részletezését (telekterület, telekmélység és szélesség) a 3. számú melléklet tartalmazza. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK EL ÍRÁSAI Közlekedési övezetek Közúti közlekedési övezet (KÖu) 21. (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közm vek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, valamint hirdet berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszél fülkék, parkolóóra, jegykiadó helyezhet el. (2) Az elhelyezhet építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közm terület 2 %-át, az újonnan elhelyezend építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Kötöttpályás közlekedési övezet (KÖk) 22. (1) A területen a vasutak és azok m ködéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhet k el. (2) Az elhelyezhet építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közm terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet. Légi közlekedési övezet (KÖl) 23. (1) A terület csak légiközlekedési célokra vehet igénybe. (2) A területen csak a légiközlekedést szolgáló, valamint az OTÉK 26. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhet k el. (3) Az övezetben - az egyes telkek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot, - az elhelyezhet építmények magassága a távközlési és repül téri irányítási építményeket kivéve a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Zöldterület, közpark övezet (Z) 24. (1) Közparkok céljára kijelölt övezet. Az övezet területének legalább 80 %-a biológiailag aktív felület kell legyen. A zöldfelületek legalább 50 %-át az OTÉK 25. -a szerinti háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni. (2) A területen az OTÉK 27. (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhet k el.

13 (3) A területen az OTÉK 27. (1)-(3) valamint (5) bekezdés el írásait alkalmazni kell. (4) Közparkban, ha annak területe 1500 m 2 -t nem éri el építmény nem helyezhet el. (5) Az újonnan elhelyezhet épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át. (6) A közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhet k a közpark területének legfeljebb 50 %-án, ha a meglév értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) Közpark övezet területeit felújítani, átépíteni csak kertépítész által készített parkrendezési terv alapján lehet. Erd övezetek Védelmi rendeltetés erd övezet (Ev) 25. (1) A terület els dlegesen védelmi (környezetvédelmi, illetve természetvédelmi) rendeltetés célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhet el. (3) A környezetvédelmi rendeltetés erd területén hulladékudvar kialakítható. (4) A területen bányászati tevékenység (agyag, sóder) rekultiválási kötelezettséggel végezhet. Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetés erd övezet (Ee) 26. (1) A terület els dlegesen a közcélú egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetés erd használat céljára szolgál. (2) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények helyezhet k el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. Amennyiben a telken elhelyezend épület(ek) beépített alapterülete meghaladja a 300 m 2 -t, azok csak elvi építési engedély alapján helyezhet k el. Gazdasági rendeltetés erd övezet (Eg) 27. (1) Az övezetbe az Ev és Ee jel erd területbe nem sorolható erd k tartoznak. (2) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények helyezhet k el. (3) Az épületek magassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t. (4) 300 m 2 -nél nagyobb beépített terület épület csak elvi építési engedély alapján helyezhet k el. Mez gazdasági övezetek Mez gazdasági általános övezet (Má) 28. (1) Az övezetbe a jellemz en nagytelkes, árutermel hasznosítású, mez gazdasági területek tartoznak. (2) Az övezetben a mez gazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhet el. Lakóépület

14 csak a (4) bekezdés szerinti teleknagyság esetén építhet. (3) A telken újonnan létesül épület szabadon állóan, az épület homlokvonala el tti, a telket kiszolgáló út tengelyét l legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezend el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, él vízfolyástól, tóparttól minimum 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelmér l szóló törvényben 1 foglaltak szerint helyezhet k el új épületek. (4) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe es telkeken: - Beépíthet az a telek, amelynek szántó, kert m velési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50000 m 2 ) vagy sz l, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) m velési ágba tartozó része min. 2 ha (20000 m 2 ). - Beépítettség: maximum 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként maximum 1200 m 2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan m velési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelel, az egyéb m velési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erd ) a beépíthet ség számításánál nem vehet figyelembe. - Építménymagasság: maximum 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m. - Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakó-, és üdül területhez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetés erd területhez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai véd övezetben nem létesíthet. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri 1 az évi LIII. tv. 18. (3) bekezdésében trágyalégy jt létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek min ségét. (5) Az övezetben - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyer bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a m 2 -t. A m 2 -t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati övezetben alakíthatók ki. (6) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken - a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhet k, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhet k el, - a felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5 %-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani, - a felhagyott anyagnyer helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjed tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelel en engedélyezhet. (7) Az övezetben az OTÉK 29. (5)-(8) szerint, illetve az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészít központok nem alakíthatók ki. Mez gazdasági korlátozott használatú terület (Mko) 29. (1) Az övezetbe jellemz en a természetes és természet közeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti vagy természetvédelmi területként is védettség alá es mez gazdasági m velés ágú területek tartoznak. A zónában a gyep (rét, legel ), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek m velési ága

15 nem, illetve csak természetes beerd sülés után (erd re) változtatható meg. (2) Elhelyezhet épületek (funkció alapján): - gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek m velésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhet, - kivételesen elhelyezhet a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is, de csak a védelem alá nem es területeken, - 20 féröhelynél nagyobb létszámú állattartó telep nem létesíthet, hígtrágyás rendszer állattartás nem folytatható. (3) Az övezetben lakóépület nem építhet. (4) Beépítés és telekalakítás részletes el írásai: - a gazdasági illetve természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthet telek nagysága minimum 5 ha, - beépítettség: telkenként maximum. 200 m 2 /5 ha összalapterület épület(ek) építhet, a helyi építési hagyományoknak megfelel, tájbaill, magastet s, földszintes kialakítással, - építménymagasság: maximum 3,5 m. - beépítési mód: szabadonálló - el kert: minimum 10 m, oldalkert minimum 3 m, - természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelez. E területeken sportolási célú állattartó épület nem létesíthet, - az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülett l minimum 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelmér l szóló törvényben 2 foglaltak szerint helyezhet k el új épületek. (5) Az övezetben az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdései szerint, illetve az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészít központok nem alakíthatók ki. Mez gazdasági és erd övezetek közös el írásai 30. (1) A mez gazdasági, illetve erd övezetekben a terv jóváhagyása el tt már meglév épületek a kialakult beépítettségt l függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági el írásoknak megfelelnek). Ha jelen el írásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehet vé teszi, alapterületük b víthet, illetve az érintett telken új épület is létesíthet. (2) Erd övezetben bármilyen építés vagy egyéb beruházás engedélyezése el tt az erd terület termelésb l való kivonását az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. Vízgazdálkodási övezet (VG) 31. (1) Az övezetbe - az állandó és id szakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) Építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: - egyéni horgásztanyák nem építhet k, - az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1 %-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. V. FEJEZET 2 az évi LIII. tv. 18. (3) bekezdésében

16 A KÖZTERÜLETEK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ TERÜLETEK EL ÍRÁSAI A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó el írások 32. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területekr l az önkormányzat és a tulajdonos külön szerz dést köt, amely szabályozza a megnyitás id szakos vagy állandó id tartamát, a kialakítással és fenntartással kapcsolatos szabályokat. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználatra megnyitott, illetve átadott telekterület a beépíthet ség számításánál figyelembe vehet. (3) A közhasználatra átadott (gyalogos forgalmi) területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közhasználat számára átadott területekkel határos épületeknek a közhasználatra átadott terület felé néz homlokzati kialakítását és t ztávolságait a közterületekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A közterületeken elhelyezhet létesítményekkel kapcsolatos szabályok 33. (1) Köztéri szobrok, emlékm vek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhet k el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. (2) Az utcabútorokat egy közterületi egységen (park, köztér) belül azonos formacsaládból és közterületrendezési /kertészeti terv alapján kell elhelyezni. Az utcabútorok stílusának, anyagának a környez építészeti karakterhez, stílushoz illeszkednie kell, csakúgy, mint a közvilágítási, illetve díszvilágítási lámpatesteknek, lámpaoszlopoknak. (3) Közterületen új árusítópavilon nem létesíthet. (4) Közterületi járdán, gyalogos felületen vendéglátó terasz csak úgy alakítható ki, hogy a fennmaradó terület a gyalogos közlekedésre biztonságosan alkalmas legyen. (5) A közterületen egyéb létesítmények (pl. telefonfülke, postaláda, hírdet tábla stb.) csak úgy helyezhet k el, hogy a gyalogos közlekedésre fennmaradó sáv biztonságos legyen. (6) Reklámokat, hirdetéseket elhelyezni a közterületen, illetve közterületr l látható homlokzatokon vagy az utcaképben érvényesül en csak a Városi Tervtanács vagy a f építész által elfogadott módon, illetve az általa véleményezett reklámhordozókon vagy az e célra kijelölt helyeken (pl. hirdet táblákon, városi információs táblák hátoldalán) szabad. (7) Üzletek el terében csak a nyitvatartás idején és csak mobil árubemutató szerkezetek helyezhet k el úgy, hogy a gyalogosforgalmat ne akadályozzák. Az árubemutatásra igénybe vett területre közterülethasználati megállapodást kell kötni a tulajdonossal. VI. FEJEZET INFRASTRUKTÚRA, KÖZM ELLÁTÁS- ÉS HÁLÓZATOK EL ÍRÁSAI Közlekedési el írások 34.

17 (1) A közutak és közterek számára a Szabályozási Terven meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhet k el létesítmények, építmények. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza. (3) Az építési övezetben a telkeken belül, illetve kívül elhelyezend parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhet parkolóhelyek megváltási díjáról Esztergom Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhet, ha az el írt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthet. (5) Gépjárm forgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közm vesítettség esetén 6,0 m. A kett nél több telek megközelítésére szolgáló magánutak a közforgalom el l nem zárhatók el. (6) Gépjárm parkolóhely, ha a Szabályozási Terv nem jelöli vegyes használatú utat kivéve csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Legalább egy lombos fát kell telepíteni öt parkolóhelyenként. Közm el írások 35. Általános el írások (1) A közm vek el írások szerinti véd távolságán belül mindennem tevékenység csak az illetékes üzemeltet k hozzájárulásával engedélyezhet. (2) A közm hálózatok és építményeik, valamint azok ágazati el írások szerinti véd területei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ett l eltér esetben a közm és véd területének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közm vek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennem építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkez érintett hozzájárulásával engedélyezhet. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (3) Az ingatlanok közm ellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel, illetve mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közm hálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közm hiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett beköt vezetéket szolgalmi jog igénybevételével az ágazati el írások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (4) Utak alatt a közm vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm elhelyezési lehet ségét figyelembe kell venni. A közm vek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, illetve a meglév fák védelmét biztosítani kell. (5) Közm vezetékek, járulékos közm létesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6) Útépítésnél és útrekonstrukciónál a tervezett közm vek egyidej kiépítésér l, a csapadékvizek elvezetésér l és a meglev közm vek szükséges egyidej rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közm vezetékeket el kell bontani. (7) Mindennem építési tevékenységnél a meglev és megmaradó közm vezetékek

18 és a közm építmények védelmér l gondoskodni kell. (8) Közm kiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhet k. (9) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Vízellátás 36. (1) A városrész területére es sérülékeny környezetben lev vízbázisok hidrogeológiai véd területein a hatályos jogszabályok el írásai szerint kell eljárni. Az üzemel a Prímás-szigeti vízm kutaknak a Kis-Duna jobb partján kijelölt: felszíni 50 éves elérési idej, és a nyárosi-szigeti távlati vízbázisnak a nyárosi, a Körtvélyesi-szigeten és a körtvélyesi mellékág jobb partján kijelölt: bels (5 éves) és küls (50 éves) hidrogeológiai véd területét, a területfelhasználás tervezésénél az el írt korlátozásokat figyelembe kell venni. (2) A Kertváros külterületén átvezet NA 300 és 250 mm átmér j regionális ivóvíz gerincvezetékek cs szélt l mért 3-3 m, továbbá a Dorogi H er m NA 400 mm átmér j ipari-víz távvezetékének a cs szélt l mért 5-5 m véd távolságát biztosítani kell, a véd távolságokon belül bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) Új vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvízelvezet hálózat már kiépült, illetve egyidej leg az is kiépíthet. (4) A tervezett és a rekonstrukcióra kerül vízvezeték hálózatra csak föld feletti t zcsapok szerelhet k fel. (5) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehet vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglev vezeték keresztmetszetének a b vítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály alapján. (6) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásfér helyet nyújtó új épület elhelyezése és meglev épület felsorolt célra történ funkcióváltása csak akkor engedélyezhet, ha a hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés és - tisztítás 37. (1) A dorogi szennyvíztisztító telep 300 m- es véd távolságán belül a jelenleg érvényes el írások szerint élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem állítható el, élelmiszer nem csomagolható, forgalmazható, raktározható. Ezenkívül bármilyen gazdasági tevékenység engedélyezhet. (2) A városrész területén, a dorogi szennyvíztisztító és a Richter Gedeon Gyógyszergyár tisztított szennyvizeit szállító DN 500 mm átmér j szennyvíznyomócs cs szélt l mért 5-5 m, és Kertváros szennyvizeit Esztergom csatornahálózatába továbbító NA 250 mm átmér j szennyvíznyomócs cs szélt l mért 3-3 m véd távolságát biztosítani kell. A véd távolságon belül bárminem építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. (3) A szennyvizekkel a környezetet szenynyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb id szakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezet hálózatba, vala-

19 mint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. (4) A területen a szikkasztás nem engedhet meg. (5) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz min ségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ett l eltér szennyezettség vizet telken belül létesítend szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig el kell tisztítani.3 (6) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása és a hatóságok által engedélyezett feltételek (zárt gy jt tároló illetve szennyvíz el kezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. Közvetlen él vízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel az abban el írtak betartásával szabad. (7) Kerti vagy épületen belüli vízmedence csak ott alakítható ki, ahol a medencevizet a szennyvízhálózat fogadni tudja. Felszíni vízelvezetés 38. (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelel biztonsággal továbbvezethet az útkezel i hozzájárulás figyelembevételével a befogadóba. (2) A csapadékvíz elvezet hálózattal szállított es víz él vízbe történ bevezetése el tt hordalékfogó m tárgyat kell elhelyezni. 3 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, 25/2003.(XII. 30.KvVM rendelet, 30/2004. (II. 28.) Kormányrendlet (3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építend parkoló felületekr l és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek bels útjairól az összegy l csapadékvíz csak olajfogó m tárgyon keresztül vezethet a befogadó csatornába. (4) A zárt csapadékvíz elvezet rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középs vápa menti csapadékvízelvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethet k. Csapadékvízgy jt ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelel hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. (5) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott el írások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (6) Kisebb erek, vízelvezet árkok partélét l mért 3-3 m szélesség területsávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. Utakat víztelenít nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sávot kell biztosítani. A tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ett l eltérni csak a kezel egyedi hozzájárulása esetén szabad. (7) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettséget a fenti el írások megtartásával kell alkalmazni. Folyószabályozás, árvízvédelem 39. (1) A Duna folyó partélét l számított 10 m, a Kenyérmez i- és a Szentlélek-patak partélét l mért 6-6 m szélesség sávot szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzend vízgazdálkodási -

20 árvízvédelmi és karbantartási- szakfeladatok ellátására. (2) A 11. f útnak a Kenyérmez i-pataktól nyugatra es és a Retek utcai elkerül szakasz nyílt ártéren átvezet kett s funkciójú szakaszán az árvízvédelmi töltés mentett és a vízoldali töltéslábától mért 10,0-es fenntartási sávon belül csak gyepm velést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhet el, továbbá olyan tevékenység sem végezhet rajta, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza. (3) A nyílt ártéren belül történ bármilyen fejlesztést a vízügyi hatósággal egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni. (4) A nyílt ártéri részeken az épületek alsó síkját a MÁSZ+1,0 m-es szint fölé kell helyezni. (5) A nyílt ártéri részeken a szennyvizet - elvezet rendszer hiányában - zárt árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gy jteni, és rendszeres ürítésér l gondoskodni kell. (6) A kiépített árvízvédelmi töltés mentett oldali területsávja (védtöltés mögötti terület) változó szélességben fakadóvizes területnek min sül, melyet az építési engedélyezés eljárás során figyelembe kell venni. (7) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében a mentett oldal töltés lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos. A vízoldali töltéslábtól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos. Villamosenergia-ellátás 40. (1) A városrész közigazgatási területén áthaladó, 120 kv feszültségszint nagyfeszültség távvezetékek véd távolsága a széls, nyugalomban lev vezet t l kifelé mérten: m. A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyét l mérten: Dorog-Esztergom 120 kv-os villamos távvezeték mentén m, a Dorog-Bánhida, a Dorog-Pomáz és a Lábatlan-Kisigmánd- Dorog 120kV-os villamos távvezetékek tengelyét l mért m. Bárminem építési tevékenység a biztonsági övezeten belül csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhet. (2) Az erd s területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak d léstávolságát figyelembe vev erd irtást kell fenntartani. (3) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítend villamosenergia közép-, kisfeszültség és közvilágítási hálózatokat a belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha m szaki tényez k a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtet nek m szaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. (4) A meglév föld feletti hálózatok rekonstrukciója, b vítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtet m szaki szakvéleménnyel igazolni tudja. (5) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigény kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhet. (6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglev közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fény-