Audio mastering és mixing. Bevezetés kezdőknek. Burucs Ádám

Átírás

1 Audio mastering és mixing Bevezetés kezdőknek Burucs Ádám t

2 Jogi tudnivalók Néhány jog fenntartva! Creative Commons licenc Megoszthatod másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában. Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! Kiadási részletek Kiadó: Szerző: Burucs Ádám Szaklektor: Szigetvári Zsolt Szaklektor: Dobóczi Attila Dávid 1. kiadás: október 30.

3 Audio mastering és mixing Bevezetés kezdőknek T a r t a l o m j e g y z é k Bevezetés Hardver Szoftver Előkészületek Hangerő és panoráma (volume, panning) Dinamika (compressor, limiter, gate, expander, multi band compressor, deesser) Hangszínszabályzás (EQ, equalizer) Visszhang (delay) Zengető (reverb) Modulációs effektek (phaser, flanger, chorus) Torzító (overdrive, distortion, fuzz) Szaturáció (saturation) Sztereó vastagítás (stereo widening) Fázis (phase) Tranziensek (transient) Mid/side feldolgozás Sidechain működés Automatizálás Vizuális eszközök Audio formátumok Emberi tényezők a keverés során: érzelmek, hallás, látás Stílusoktól független keverés

4 Korrektív és kreatív folyamat Referencia zenék használata Imitáció Első mixing példa Második mixing példa Harmadik mixing példa Negyedik mixing példa Ötödik mixing példa Hatodik mixing példa CPU erőforrás menedzsment Időmenedzsment Együttműködés a mastering hangmérnökkel Mastering - bevezetés Mastering dinamika Mastering EQ Mastering sztereó kép Mastering hangerő, limiter Mastering effektlánc Mastering munkafolyamat Mastering példa Hozzáállás és fejlődés Művelődjünk! Válogatott zenék meghallgatása több stílusban További tananyagok Mixing ellenőrzési lista Mastering ellenőrzési lista Elérhetőség

5 Bevezetés A jó zene megírása és jó rögzítése után a legfontosabb fázis a mixing, azaz keverés. A mixing során beállítjuk a hangerőt, a panorámát, a dinamikát, a frekvencia eloszlást és kreatívan effektezhetünk is. Olyan szakma, ami egyszerre tudomány és művészet. Hiába hallottunk a sokak által misztikusnak tartott masteringről, ha előtte a mixünk nincs rendben, akkor azon a mastering nem fog segíteni. Ha pedig a mixing nem jó, akkor ott kell először rendet tenni. Ebben a könyvben elsősorban a kezdő zeneszerzőknek mutatok eszközöket az otthoni sztereó mixingben, majd utána a masteringben is. A példákhoz az Ableton Suite 9-es verzióját alkalmaztam, de bármilyen szoftveres környezetben meg lehet ugyanezt csinálni a megfelelő kezelőszervek és paraméterek esetében. A cél egy szoftverektől és hardverektől független, bármire alkalmazható univerzális tudás elsajátítása.

6 Hardver A következő leírásban megadom mit érdemes használni a keverés során. Studio monitor hangfal: érdemes legalább 5 vagy 6 inches változatot venni, ezeknek már elég jó a mélytartománya. Minél kisebb a hangfal általánosságban annál gyengébben hozza a mély tartományt. Multimédia, Hifi, házimozi vagy DJ hangfal nem lesz jó, mert az jobban színezi a frekvencia spektrumot. Ezekből még a drágábbak sem felelnek meg. Tökéletes frekvencia átvitel nincs, ezért érdemes több hangfalat és fejhallgatót használni. Kezdő árkategória körülbelül Ft és Ft (összesen bruttó per pár) között található. Ajánlott márkák ebben az árkategóriában: Mackie, Tannoy, Yamaha. Érdemes személyesen meghallgatni többet egy alkalommal, ugyanazon a zenén, amiket már ismerünk. Fejhallgató: itt is vigyázni kell, hogy studio fülest vegyünk, és ne DJ vagy HIFI változatot. Kezdő árkategória: Ft és felette. Ajánlott márkák: Beyerdynamic, Sennheiser, Sony, AKG, Audio Technica. Frekvencia átvitel kontra hibahatár: sajnos nem elég a frekvencia átvitelt tudni, pedig sokan ez alapján próbálnak dönteni. Hiába tud valami 50 Hz 20 khz közötti értéket, ha a hibája az 50 Hz-nek -10 decibel, ebben az esetben alig fogunk hallani belőle valamit. Ha mindenképpen ezt szeretnénk nézni, vegyük figyelembe, hogy az adott frekvencia hogyan teljesít. Azaz minél közelebb van a nullához, annál jobb, mert akkor nem változtat rajta semmit. Az Interneten a frequency response graph szóra keressünk az adott modell nevével együtt. Segédeszköz:

7 Hangkártya: a megfelelő minőségű lehallgatáshoz érdemes egy jó hangkártyát vennünk. Gyakori az USB változat (ez a praktikus választás), de létezik Firewire és PCI változat is. Jelen példában csak mixeléshez választunk hangkártyát, ezért válasszunk olyat, amit sikerült meghallgatni, és tetszett a hangzása, valamint stimmel az operációs rendszerrel is. Kezdő árkategória: Ft-tól. Márkák: Steinberg, Focusrite, Apogee, Lexicon, RME, Universal Audio. Második monitor hangfal Ha van pénzünk még eszközöket venni, érdemes egy második monitor hangfalpárt venni, aminek a karaktere eltér az eredetitől. Például az egyiknek kevés az alja, a másikban sok, akkor a kombináció így működhet, de figyeljünk oda keverés során, hogy mindkettőn működnie kell a mixnek, persze különbségek lehetnek, de elfogadhatónak kell lennie a végeredménynek. Monitor kontroller Több hangfalpár esetén érdemes lehet kontrollert venni, amivel kapcsolni tudunk a párok között, illetve beállíthatjuk a hangerejüket is különböző mértékben. Szoftver A DAW (digital audio workstation) programokban szerkeszthetjük, és mixelhetjük a zenénket. Döntsünk saját munkafolyamatunk, valamint a felület és ár alapján. Érdemes az igényeinktől függően olyat választani, amelyikben korlátlan sávot tudunk használni, valamint van csoport és send kezelés, valamint freeze funkció (adott sávot klikkelésre kirendereli és beilleszti wav-ban).

8 Javasolt DAW programok kipróbálásra: Ableton Live, Steinberg Cubase, Cockos Reaper, Avid Pro Tools, Apple Logic Pro X, Presonus Studio One, Cakewalk Sonar. A mixeléshez szükséges VST és AU effekteket füleljük meg, és válasszunk ízlésünk és pénztárcánk szerint. Javasolt plugin gyártók a teljesség igénye nélkül: Fabfilter, Izotope, Waves, Universal Audio, IK Multimedia, Sonnox, PSP, Wave Arts, Brainworx,

9 DMG Audio, SPL, Metric Halo, McDSP, Variety of Sound, Tokyo Dawn Labs, Sonimus, eareckon, Slate Digital, Blue Cat Audio, Cakewalk, U-he, Kuassa, Cableguys, MeldaProduction, Vengeance, DDMF, Acon Digital, Lexicon, ValhallaDSP, LiquidSonics, Sugar Bytes, Audio Ease.

10 Előkészületek Az előkészületek során a következőket szoktuk beállítani: 1. Biztonsági másolat készítése a fájlokról 2. Behúzzuk a sávokat 3. Sávok átnevezése, tartalomnak megfelelően. 4. Sávok színezése (Személy szerint kék színnel jelölöm a dobokat és ütős hangszereket, barnával a basszust (basszusgitár, szinti basszus), zölddel a dallam alapú hangszereket (gitár, zongora, szinti, orgona), rózsaszínnel az éneket, és végül fehérrel az effekthangszereket (pl. pitch riser). 5. Sávok csoportosítása (csoportok, alcsoportok, send csatornák) 6. Effekt csatornák és láncok létrehozása 7. Fázishibák javítása, fáziseltolás, fázisfordítás, ez főleg mikrofonnal felvett hangszeres zenékre és vokálra vonatkozik 8. Időzítés javítása 9. Fade-ek (úsztatás, fade-in, fade-out) beállítása 10. Többször felvett vokál változatok kezelése (comping) 11. Hangolás (tuning), ha hamisak a hangok vagy vokál, akkor javíthatjuk pl. auto tune segítségével (pl. Antares Auto Tune vagy Celemony Melodyne) 12. Referencia sávok behúzása és beállítása, hangerő egyeztetése Tipp: érdemes a sávok behúzása előtt kikapcsolni a warp funkciót, továbbá egy olyan helyre húzni a sávokat, ahol előtte és utána szüneteket hagyunk, hogy esetleg ha kell előre vagy hátra csúsztatni őket, akkor legyen terük. +1: a mixing és mastering munkafolyamatot már el lehet kezdeni zeneírás közben is. Érdemes kipróbálni, hogy a folyamatos vagy a külön kezelt módszer válik-e be jobban.

11 Hangerő és panoráma (volume, panning) Az előkészületek után pontosan ezzel kezdődik a keverési folyamat. Alapvetően arra kell törekedni, hogy ebben a fázisban a hangszerek hangerő arányai és a panoráma beállítások megfelelőek legyenek. Ez függ az adott zenei stílustól és a hangzás idejétől (pl. stíluson belül régies hangzás, modern hangzás, 60-as, 80-as, 90-es évek stb.). Nem érdemes a keveréssel tovább haladni (ez vonatkozik az EQ-ra, dinamikára, effektekre, automatizálásra is), amíg ez nincs rendbe rakva. Pozíció Érdemes az adott zenében az ismétlődő főtémához tekerni (ének esetében refrén), és ott beállítani a hangerőket és panorámát. Ez lesz az alap. Innentől el lehet térni majd az automatizálás során (ld. adott fejezet). Sávok sorrendje A hangszersávok közül gyakori megközelítés az, hogy vagy sorrendben változtatjuk a beállításokat (pl. először dobok, majd basszus, majd középtartomány, végül vokál) vagy folyamatosan az összes sávon dolgozunk párhuzamosan visszatérésekkel, mintegy folyamatosan finomítva az eredményt (pl. először vokál, majd dob, majd ismét vokál, majd basszus, aztán megint vokál, aztán effektek, beütőcin, ismét vokál stb). A sorrendnél kezdhetünk énekes zene esetében a vokállal is, vagy adott számra vonatkózó fontosabb elemmel. Panoráma Itt is kétfajta megközelítés lehetséges, az egyik az LCR (left, center, right), ahol kizárólag három érték közül választunk, azaz vagy csak bal, közép vagy jobb pozíciót. A másik pedig, ahol köztes értékek is játszanak (pl. 27% bal, vagy 69% jobb, stb). Szimmetria Ha egy hangszer hosszabb ideig szól önmagában bal vagy jobb oldalon, akkor az zavaró, fárasztó lehet a fülnek. Ennek megoldására egy másik hangszer

12 sávot tehetünk az ellenkező oldalra, ezzel kiegyensúlyozva a hatást. Azt is lehet csinálni, hogy kérdés-válasz hatásként először az egyik oldal szól, aztán ismét a másik, rendszeres időközönként. Megszokott hangzások Van néhány ökölszabály az egyes sávok panorámájára. Ez az esetek nagy részére jellemző. Középen szól: lábdob, pergődob, fő ének (lead vocal), basszgitár, szinti basszus. Enyhén a széleken szól: cinek. Párosan széleken szól: háttér-ének (ezeket többfajta mikrofonnal, több példányban vehetik fel, hogy szélesebben, vastagabban tudjon szólni). Hogy néz ki a zenekar a színpadon? Akár bandatagnak, akár vendégnek képzeljük magunkat lelki szemeink előtt, nagyjából tudjuk, hol helyezkednek el a zenészek és vokalisták. Például egy pop / rock zenekar esetén középen hátul ül a dobos, előttük középen szerepel a vokalista, mellett balra a ritmusgitáros, jobbra a basszusgitáros, és esetleg közvetlen mellette a szólógitáros, a billentyűs valahol a szélén vagy hátul a doboshoz közelebb. Egy szimfonikus zenekarnál hangszercsoportok vannak egy félkörív mentén helyezkedve, egy vonósnégyesnél pedig megint van egy határozott sorrend. Mindezeket felhasználva kialakíthatjuk a hangerőt és panorámát.

13 Mix példa hangerőre és panorámára Tört dobütem (breaks): 0 db, közép Közép és magas tartományú dobütem 1 (topright): -6 db, 37 jobb Közép és magas tartományú dobütem 2 (topleft): -6 db, 50 bal Közép és magas tartományú dobütem csoportsáv: -3 db, közép Szinti basszus (bass): 0 db, közép Zongora (piano): -3 db, közép Szőnyeg (pad): -10 db, közép A keverés a következőképpen alakult (törtütem alapú 130 BPM gyorsaságú elektronikus zene, breakbeat): a sztereó dobütemet hagytam 0 decibelen és középen, ez már önmagában kitöltötte a teljes zenei spektrumot, a többit pedig ehhez igazítottam. A két másik dobütemet, amikben a közép és magas tartományok szólnak, azokat a két szélére igazítottam (panoráma), lejjebb vettem a hangerejükből, mert alapesetben túl sok magasat adtak volna a mixhez. Ez a -6 db és -3 db-ben nyilvánult meg. Előbbi a sáv, utóbbi a csoport hangerejének beállítása. A szinti basszust meghagytam középen és 0 db-n, hogy legyen elég energiája. Végül következett a zongora, ami kicsit hangos volt így lejjebb vettem -3 db-re, majd a szőnyeget vettem a leghalkabbra -10 db-re, de ott a fő szempont az volt, hogy mivel nagyon átüt a mixen ezért erősen kellett csillapítani (virtuál analóg hangsáv, négyszögjel alapú oszcillátorokkal).

14 Hangerő állomások (gain staging) Az audio jelút során (a hangszertől (channel) az effektláncon (effects chain) és csoportokon (group, aux, buss) keresztül a sztereó mixig (master channel)) a változó hangerőt (gain level) megfelelő szinten kell tartani és kontrollálni. A megfelelő itt több dolgot jelent. Egyrészt elég magasnak kell lennie, hogy a zajszintet elkerüljük (signal-to-noise ratio), másrészt hagyni kell helyet (headroom) a hangerőnek, nehogy torzítás lépjen fel. Mindezek megoldására használjuk elsősorban a hangerő potmétert, másodsorban pedig kompresszort, limitert. Arra törekedjünk, hogy éppen annyit használjunk ezekből, amennyi elég. Ebben a fázisban nem kreatívan vagy effektként használjuk őket, hanem korrektíven. Egyes pluginek is eltérően kezelik, ha a jelszint eléri, vagy meghaladja a 0 dbfs szintet, ezért mindig kontrolláljuk azt megfelelően.

15 Dinamika (compressor, limiter, gate, expander, multi band compressor, de-esser) A dinamika tudománya a keverésen belül a hangerő időbeni változásával foglalkozik. Egy kezdő zenész lehet, hogy meg sem hallja a hatását, hiszen egy reverb-hez vagy delay-hez képest ez sokkal egyszerűbb, finomabb hatást idéz elő. Nem annyira drasztikus, bár ez beállítástól és modelltől függ. Eredetileg nem is effektnek szánták, bár lehet úgy is használni. Kompresszor: úgy lehet felfogni, mint egy automata hangerő szabályzót. Ha az adott audio anyag hangereje elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan lejjebb veszi, csillapítja a többi beállításnak megfelelően. Beállítások Threshold (küszöb): ha ezt a szintet eléri vagy meghaladja a jel, akkor életbe lép a csillapítás, decibelben. Ratio (arány): az aránynak megfelelően csillapítja a jelet, pl. 2:1 esetén minden 2 decibelből 1 decibel lesz. Attack: a csillapításhoz szükséges idő. Release: a csillapítás után a visszatéréshez szükséges idő. Make up gain: a kimeneti szint hangerejének beállítása. Limiter: a limiterek is kompresszorok, de rendkívül magas aránnyal és sokkal gyorsabb attackkal rendelkeznek. A gyakorlatban sokszor ez szerepel a mastering lánc vagy egy hangszercsoport vagy hangszersáv végén és le lehet

16 vele csapni a zene tetejét a hangerő növelése által (limiteren ez az output gain). De persze azt is tehetjük, hogy csak rátesszük alapbeállításokkal az adott sávra, és ha az a sáv pirosba menne vagy torzítana, akkor ez csillapítja. Gain stagingnél is használják. Gate: adott jelszint alatt (threshold, küszöb) lenémítja a jelet bizonyos mértékben (floor). Expander: a kompresszor ellentéte, vagyis növeli a dinamikát (hangos és halk részek közötti mérték, távolság). Multiband compressor: lényegében olyan kompresszor, ahol különböző sávokra bonthatjuk a spektrumot és azokon alkalmazzuk ugyanazt az elvet. Például eltérő módon nyomjuk össze a mély és a közép, vagy a magas tartományt. Definiálhatjuk akármilyen kombinációban ezeket. De-esser: olyan kompresszor, amivel a beszédhangok s, sz, z hangjait tudjuk javítani. Ezek a részek hangtól függően 2-10 khz között helyezkedhetnek el.

17 Hangszínszabályzás (EQ, equalizer) Az egyik legfontosabb eszköz az alapvető mixing folyamat során, magyar nyelven más szóval kiegyenlítést jelent. A segítségével beállíthatjuk az egyes audio anyagok frekvenciájának egyensúlyát. A legegyszerűbb művelet velük az emelés (boost), vagy vágás (cut). Két alapvető EQ létezik, az egyik a parametrikus (parametric), amivel a frekvenciát, decibelt és Q értéket tudunk állítani, a másik pedig a grafikus EQ (graphic), aminél előre beállított frekvenciák és Q értékek vannak, ezen belül csúszkával lehet állítani az emelést vagy vágást, és jellemzően a frekvenciák értékei között oktáv távolságok vannak. EQ fogalmak Frequency (frekvencia): az a frekvencia, amin az adott műveletet elvégezzük (emelés, vágás). Gain (jelszint): az emelés és vágás mértéke decibelben. Q (szélesség): milyen szélességben működik az adott EQ művelet. Low cut / high pass filter (mély vágás): az adott frekvencia alatt mindent levág. High cut / low pass filter (magas vágás): az adott frekvencia felett mindent levág. Bell ( harang ): emeléshez használt alapvető típus. Shelf / shelving eq ( polc ): az adott frekvencia alatt vagy felett az összes frekvenciát adott szinttel csökkenti. Low / mid / high (mély, közép, magas): a frekvencia spektrum alja, közepe és teteje. Band pass filter (sáv áteresztő szűrő): az adott frekvencia sávot lehet csak hallani ezzel a típussal.

18 Notch filter: az adott frekvencia helyén szűken levág mindent, kvázi ezzel egy rést csinál a spektrumon belül. Stratégiák Három fajta megközelítés létezik az EQ kezelésére. Az első a szubtraktív, vagyis eltávolító módszer, ami azt jelenti, hogy csak vágás történik. A második az additív módszer, ami a hozzáadást jelenti. A harmadik a hibrid, ahol mind a két fajta van használatban. Kezdőknek pont ezt a sorrendet javasolnám kitapasztalni, közben pedig fülelni, hogy mi történik. Frekvenciák általánosítása Hz: alsó tartomány khz: alsó közép 1-8 khz: felső közép tartomány 8-20 khz: felső tartomány Hangszerek és vokálok frekvencia tartománya felharmónikusokkal együtt Pergő: 100 Hz 1 khz Beütő cin: 300 Hz 16 khz Zongora: 30 Hz 12 khz Férfiének: 100 Hz 9 khz Nőiének: 320 Hz 16 khz Hegedű: 250 Hz 16 khz Ahogy az a fenti tartományokból kiderült, a komplett zenében sok hangszersáv frekvenciái egymást át fogják fedni. Az EQ-zás során úgy alakíthatjuk az arányokat, hogy az a kíván hatást érje el (hangsúlyos legyen pl. a basszgitár alja Hz között, vagy egy túl éles szinti hang legyen tompább). Például, ha az alsó tartományban 3 hangszer is van egymást átfedő hangokkal, akkor dönthetek úgy, hogy az elsőt hagyom, ahogy van, a többiből pedig vágok pár decibelt. Vágás az alsó tartományokból Általános gyakorlat, hogy a közép és felső tartományú hangszerekre rá lehet tenni, egy-egy EQ-t, és azokat a mélyeket le lehet belőlük vágni, amiket nem

19 lehet ugyan hallani, de a mix mélyeit feleslegesen foglalja. Egy low cut vagy high pass filter erre a megfelelő, és addig lehet emelni a frekvenciát folyamatosan, amíg el nem vékonyodik a hangszer, ekkor tudjuk, hogy ez már a határa és ennél kicsivel lejjebb lesz a keresett frekvencia. Tehát fülre kell beállítani, ilyenkor szóló üzemmódban lehet dolgozni, csak az adott hangszert hallgatva. A szinti alja le van vágva egy 370 Hz low cut-tal A taps alja le van vágva, valamint 2 khz-nél egy emelés van rajta Ellentétes EQ Növelhetjük egy adott (akár mono) sáv sztereó szélességét, ha ellentétes EQ-t alkalmazunk rá. Ez azt jelenti, hogy a bal és jobb sáv esetén más-más frekvenciát emelünk ki. A módszer előnye, hogy mono kompatibilis marad az anyag.

20 Példa az ellentétes EQ-ra Kiegészítő EQ Ha össze akarjuk kombinálni a lábdobot és a basszust (gyakori példa), akkor dönthetek úgy, hogy a legerősebb frekvenciát az egyiken vágom, a másikon emelem. EQ tipp: az EQ módosítása során ne csak szólóban, hanem a teljes zene lejátszása közben is ellenőrizzük a hangzást.

21 Visszhang (delay) A visszhang egy olyan audio effekt, ami felveszi a bemeneti jelet és visszajátssza egy megadott idő elteltével. A visszajátszás gyakran egymás után többször ismétlődik, egyre kisebb hangerővel. Fontos visszhang paraméterek Delay time: ez adja meg a visszhang ismétlési idejét jellemzően millisecundumban vagy zenei értékben (pl. 1/4, 1/8, 1/16, 1/32). Feedback: a visszacsatolás mértékét adja meg, ahol a kimenetet visszavezetik a bemenetbe, ezzel egy hurkot képezve. Dry/wet: a száraz és az effektelt jel hangerő aránya. 0 esetén csak a száraz jel hallható effekt nélkül, 100 esetén csak a visszhang hallható, míg 50 esetén fele-fele arányban. Egy elektronikus zongora sávon alkalmazott visszhang. Látható, hogy a bal és jobb sáv más-más értéket kapott az ismétlési időre, ennek eredményeként szélesebb lesz a sztereó hatása az adott hangszernek.

22 A Ping Pong Delay automatikusan a bal és jobb sávban váltakozva alkalmazza a visszhangot. Felül a frekvencia sávot tudjuk alkalmazni, ez lesz az ismétlés alapja, egyben megkönnyíti a mixelést, mert nem a teljes hangot ismétli, hanem annak csak egy részét a spektrumból. Itt is meg lehet találni az ismétlési időt, a feedbacket és a dry/wet arányt. Minél nagyobb a feedback és dry/wet aránya, annál inkább kitölti a mixet, ami akadály lehet a mixing folyamat során. A Filter Delay segítségével egy szűrőn át lehet irányítani a visszhangot. A bal, a jobb, és a közös jelnél minden paramétert külön be tudunk állítani. Delay tipp Érdemes a visszhang után tenni egy EQ-t és levágni a mélyeket (pl Hz körül), így könnyebb mixet kapunk, és nem foglalja el az alsó tartományt.

23 Zengető (reverb) A zengető azt a jelenséget utánozza, amit a hangok a térben produkálnak. Lényegében apró visszhangokról van szó, amiknél a visszapattanás megtörténik a környezetben. Zengetők típusai: szoba (chamber): a szobában lejátsszák a hangot, majd azt rögzítik mikrofonnal, lemezes (plate): az adott jel egy nagy fémlemezen keresztül megy át, amit hangszedővel rögzítenek, rugós (spring): az adott jel egy mozgó rugón keresztül megy át, amit egy hangszedő rögzít, digitális / algoritmikus (algorithmic): többféle fix paraméter alapján modellezi a teret, digitális / konvolúciós (convolution): egy meglévő felvett anyag alapján (impulse response) modellezi a teret. Az Abletonban az alap zengető algoritmikus módon működik. Algoritmikus alapvető reverb paraméterek Size: az adott tér nagyságát adja meg szobától (room) kezdve nagy csarnokig (hall). Decay time: a lecsengési időt adja meg másodpercben Dry/wet: az effektezés aránya.

24 Low cut / high cut: a bejövő jelet vágja, hogy ne avatkozzon bele az adott részbe az effekt. Reverb tanács A zengetőbe beépített vágás után még keletkezhetnek mély frekvenciák a kimeneti jelben, ezért mindig érdemes egy EQ-t tenni a reverb után, és ismét vágni a mélyekből. Ez gyakran fordul elő középtartományos hangszerekkel, például szóló szinti, gitár vagy zongora. Nagyon kevés reverb alkalmazásával vastagabbá tehetünk szinte bármelyik hangszert. Beállításra példa: alacsony méret, alacsony lecsengés, alacsony dry/wet arány. Éppen csak annyi kell belőle, hogy alig hallható vagy érezhető legyen. Teszteljük fejhallgatóval is az alkalmazott zengetést, és vegyünk vissza, ha soknak érezzük, ugyanis ezen a módon jobban érzékeljük.

25 Modulációs effektek (phaser, flanger, chorus) Ezeket az eszközöket főleg effektszerűen, kreatívan használhatjuk, vagy vastagíthatjuk vele a hangokat a sztereó térben, megnövelve annak az érzetét. A használat mennyisége és minősége attól függ, milyen zenei stílusban dolgozunk, és mi van jelenleg divatban. A hatásuk olyan, mintha szétcsúszna a hang, illetve megvastagodna sztereóban. Chorus: ezt akkor kapjuk, amikor az eredeti audio anyagot és egy hangmagasságot változtatott verziót (pitch shift) összekeverünk és a módosított jelet LFO-val moduláljuk. A másik két effekttől abban tér el, hogy a kettő példány között nagyobb a visszhang távolsága, más a visszacsatolás mértéke, valamint a másolatok száma (több másolat is lehetséges). Flanger: két jel közül az egyiket mindig elcsúsztatjuk és időben változtatjuk, ezt comb filternek is nevezik. A késleltetés mértéke 20 ms-nél kisebb. Phaser: a flanger-hez hasonlóan működik, de eltérő késleltetéssel. Beállítások Dry / wet: a száraz és az effektelt sáv aránya, vagyis az effekt erőssége az eredeti jelhez képest. Feedback: visszacsatolás mértéke. Mod. amount: modulációs idő megadása. Rate: moduláció / LFO gyorsasága.

26 Torzító (overdrive, distortion, fuzz) Ősi effekt, amit már az elektronikus zene kialakulása előtt hallottak. Nem véletlenül, mert gitárpedálok formájában már korán előtérbe kerültek. Az angol nyelven megkülönböztetett háromfajta torzító effekt hasonlóképpen működik, de a torzítás erősségének sorrendje: overdrive, distortion, fuzz (leggyengébbtől legerősebbig). Az alapműködésük szerint addig erősítik a jelet, amíg a tetejük le nem lesz csapva, majd ezt a jelet keverik a tiszta jellel, ennek az arányát a dry wet-tel tudjuk szabályozni. Beállítások Drive: torzítás mértéke. Tone: hangszín beállítása. Dynamic: magasabb érték esetén az eredeti dinamika jobban van megtartva (kevésbé nyomja össze). Dry wet: effektezés mértéke. A torzítást alkalmazhatjuk olyan módon, hogy extrém hatású torzításból a dry wet arányt csökkentjük nagyon komolyan, pl. éppen csak 1-5% közé. Így finom hangolhatjuk a hatását, és megőrizhetjük az eredeti anyag épségét is.

27 Szaturáció (saturation) A szaturáció a torzításnak egy gyengébb változata. Okosan használva finom színezést tudunk vele elérni, valamivel vastagabbá teszi a hangokat. Többféle formája létezik, amik közül gyakran trafós, szalagos vagy elektroncsöves szimulációkat részesítenek előnyben. Régen részben emiatt rögzítették szalagra a zenéket, de manapság már elég drága és körülményes valódi szalagot használni. Mind a háromnak más jellegű hangja van, a mixünket más-más színezettel tudja ellátni, érdemes kísérletezni vele. Sztereó vastagítás (stereo widening) Mielőtt sztereó vastagító eszközökhöz nyúlnánk, amik könnyen tönkre tehetik a mixünk fázis értékét. Nézzünk néhány bevált módszert. Haas-effekt Ezt úgy érhetjük egy, hogy néhány millisecundummal eltoljuk a bal és jobb sávot, különböző értékekkel. Például egy mono cin sávra ráteszek egy Sample Delayt, vagy Simple Delayt (Ableton) és beállítom 4 ms és 16 ms értékekkel. Vigyázzunk az eltolással, ha túl sokat használunk belőle, akkor szét fog esni tőle a zenénk. Sztereó / ellentétes EQ Adott sávra tegyünk egy EQ-t, majd a bal és jobb sávra állítsunk be eltérő emeléseket, pl. bal sávra 500 Hz, 1 khz, 2 khz +1 db, jobb sávra, 700 Hz, 1.5 khz, 3 khz, +1 db.

28 Ellentétes panoráma Válasszunk ki több hasonlóan szóló, azonos szereppel rendelkező sávot, például két perkusszív különböző loopot, és állítsuk az egyiket a bal szélre, a másikat a jobb szélre. Ellenőrzés Kevert anyagunkat ellenőrizzük mono-ban, ha szükséges és hiba esetén módosítsuk a sztereó mixet, majd ismét ellenőrizzük mono-ban. Annyiszor tegyük ezt meg amennyire szükséges és célszerű, a zenéhez képest.

29 Fázis (phase) Képzeljünk magunk elé egy szinusz függvényt, ami az audio sávot jelképezi egyszerű formában (minden frekvencia egy-egy szinusz görbének felel meg az audio világban). Ha még egy ilyen szinusz görbét szólaltatunk meg egy időben, akkor összeadódnak és nagyobb lesz a hangerejük, ha eltolom, vagy megfordítom, akkor viszont a kettő kioltja egymást. Ha kisebb mértékben tolom el, akkor torzulás léphet fel az átlagukból. Ez a probléma effektezésnél és többfajta mikrofonnal felvett hanganyagnál jöhet elő. A megoldáshoz csináljuk azt, hogy relatíve sávonként fázist fordítunk vagy tolunk el, amíg a kívánt hangzást el nem érjük.

30 Tranziensek (transient) Az audio világban, az extrém rövid idő alatt bekövetkezett hangerő változást hívjuk tranziensnek. A tranziens eszközökkel módosíthatjuk az attack (felfutás) és sustain (kitartott folyamatos rész) fázisokat az adott sávon. Gyakran alkalmazzák unalmas dobsávokra, hogy izgalmasabbá tegyék őket, például lábdob vagy pergődob, vagy cinek esetén. Kézi vezérlés Manuálisan is állíthatunk a tranziens dinamikán, például képzeljünk magunk elé egy dobütemnek a grafikus képét. Ezután minden egyes lábdob és pergődob előtt, készítsünk egy-egy lekeverést, tehát ezzel halkítva az adott mikro részt vagy területet. Így a következő egység nagyobb hangsúllyal fog szólni. Ezt bármilyen hangszerrel eljátszhatjuk az adott részleten belül, pl. cinekkel vagy kongákkal is.

31 Mid/side feldolgozás A hagyományos bal / jobb csatorna helyett dolgozhatunk mid / side, vagyis közép / szélek üzemmódban. Ebben az esetben a két csatorna által összeadott és kivont eredményből dolgozhatunk a zene közepén és szélein. Leggyakrabban hangerő állítást vagy EQ-zást hajtunk végre ebben az üzemmódban. Ha túl nagy vagy túl kevés a sztereó kép, akkor ezzel módosíthatunk rajta. Sok esetben, ezzel az eljárással, több kontrollal rendelkezünk a zenénk felett. Érdemes kísérletezni vele!

32 Sidechain működés A sidechain effekteket úgy tudjuk használni, hogy az adott sávra rátesszük az ezzel bíró eszközt, majd megadjuk a forrásanyagot neki, azután pedig a forráshoz képest fogja alkalmazni a módosítást. Gyakori használata, hogy a lábdobot és a basszust összepattintsuk, aminek során a basszus sávra rátesszük a sidechain kompresszort és forrásnak a lábdobot adjuk meg. A kompresszort beállíthatjuk durva csillapításra, vagy enyhére is attól függően, hogy effektként, vagy segédeszközként használjuk. Jobb esetben elérhetünk 1-2 decibeles csillapítást is, és akkor szinte észrevétlen lesz az eredmény. Ehhez hasonlóan alkalmazhatjuk ezt filterre, reverb-re, stb. A lényeg, hogy olyan effektet kell találnunk, ami ezt a megoldást támogatja. A képen az említett basszus sávon lévő sidechain kompresszor működés közben Auto filter, éppen sidechain üzemmódban

33 Automatizálás Az automatizálás során, az időben változó eseményeket pontosan rögzíthetjük, és szerkeszthetjük. Például beállíthatjuk, hogy a dal bevezető szakaszában, folyamatosan emelkedjen a hangerő, míg a zene végén folyamatosan csökkenjen a hangerő (felkeverés, lekeverés). Vagy azt is beállíthatjuk, hogy az effektezés hogyan változzon. Szinte bármit változtathatunk ilyen módon, amit a DAW program enged, az adott belső vagy külső plugin-ből. Ezzel nagy szerepe van abban, hogy kiemeljünk vagy háttérbe tegyünk bizonyos sávokat vagy effektezéseket, annak megfelelően, hogy a dal szerkezetileg és érzelmileg mit igényel. Gyakori megoldások automatizálásban: hangerő, némítás, panoráma, filter, reverb, delay, EQ.

34 Vizuális eszközök A frekvencia spektrum (spectrum analyzer vagy frequency analyzer), ami a frekvenciák eloszlását mutatja meg 0-20 khz között köztük az alsó, közép és magas tartománnyal. Az oszcilloszkóp (oscilloscope), ami az adott zenei részlet hullámformáját mutatja. Ezeken a műszereken általában be lehet állítani a ki/be nagyítás mértékét mindkét irányban illetve a megjelenítési frissítés gyorsaságát, valamint az eszköz pontosságát. Hangerő Alapvető eszköz, amivel a hangerő fejezetben már bőven találkozhattunk. Több szabvány létezik belőle (analóg, digitális, db, dbu, dbfs, dbv, LUFS, RMS). Az átlagos hangerő, az RMS, a másik a csúcsérték, a peak. A mixing során mindkettőt figyelembe kell vennünk a hangerő, az automatizálás és a dinamika kontrollálás esetében. Például máshogy fogunk keverni két ugyanolyan csúcsértékű, de eltérő átlagos hangerejű sávot. Spektrum Meg tudjuk nézni, akár referencia zene esetén, akár más sávokhoz képest, vagy önmagában, hogy egy-egy hangszersáv vagy teljes zenénél, adott időpillanatban milyen frekvenciák milyen erősen szólnak (decibel, db). Sok esetben a zenéknek balról jobbra, tehát alacsonytól magas frekvencia tartományig folyamatosan ereszkedő formája van. Hogy mennyire az az adott

35 zenétől és stílustól és előadótól függhet. Valamint lehetnek ettől pillanatnyi eltérések, kiugrások, lyukak. Hogy ez hiba-e vagy sem, azt a fülünkre kell bízni és összehasonlítani más audio anyagokkal. Oszcilloszkóp Három gyakori dolgot tudunk ellenőrizni a hullámforma megtekintésével. Első a szimmetria. Ha nem szimmetrikus a hullámforma, mondjuk, el van tolódva felfelé, az alacsony frekvenciás hibát jelez. Ezt HP filterrel vagy low cut EQ-val tudjuk eltávolítani. Második a tranziensek jelenléte, ami hasonló az éles formákhoz pl. dobbeütés esetén jellegzetes formákat láthatunk. Harmadik pedig, hogy mennyire egészséges a dinamikája. Például erősen limitált jelnél le van csapva a jel teteje, folyamatos cső alakja. Sztereó kép (stereo imaging tool)

36 Ezzel ellenőrizhetjük a sztereó sáv hangzását, a fázishibákat L/R (bal-jobb) illetve mid/side (közép-szélső) módban.

37 Audio formátumok A digitális hanganyagokat audio fájl formátumokban tároljuk. Három fajtájuk létezik a tömörítés szerint: tömörítetlen: WAV, AIFF, veszteségmentesen tömörített: FLAC, Apple Lossless (m4a) veszteségesen tömörített: MP3, WMA, Vorbis (ogg). A tömörítetlen formátumok veszteség nélkül, kvázi tökéletes formában raktározza el az anyagokat, de a helyfoglalása jelentős lehet (pl khz és 24 bit, sztereó esetén ez 2116 kbps). A veszteségmentesen tömörített formátumok hasonlóak az előzőhöz, de kevesebb helyet foglalnak, míg a veszteségesen tömörített kategória foglalja a három közül a legkevesebb helyet, de a tömörítés foka jelentős lehet, mégis egy magas minőségű MP3 (megfelelő kódolóval) az esetek nagy részében elfogadható (full sztereó, 192 kbps és felette). MP3 esetén nagyon eltérő lehet a produkált tömörítési minőség. A legjobb minőségű ingyenes MP3 tömörítést a LAME encoder készíti. Érdemes hozzá frontend (kiegészítő) alkalmazást használni, mert alapesetben parancssoros és bonyolult lehet kezdőknek. Tipp: alapvetően archiválásra a mesterpéldányból 44.1 khz 24 bit sztereó változatú WAV javasolt, ez szabványnak mondható. Filmzenei utómunka esetében a 48 khz az elvárt. A formátumokról bővebben:

38 Emberi tényezők a keverés során: érzelmek, hallás, látás Nem véletlen a címben említett sorrend. A keverési munkálatok során elsősorban arra törekszünk, hogy a dal (megfelelő) érzelmeket közvetítsen a hallgatóknak a producer víziójának és stílusának megfelelően. Ha ez rendben van, akkor következhet a dal javítása, korrektív és kreatív módszerekkel. A látás ott jön be a képbe, hogy vizuális eszközöket használhatunk, amik segíthetnek a folyamatban (pl. spektrum, oszcilloszkóp, sztereó tér). Azonban fontos megjegyezni, hogy elsősorban a fülünkben bízzunk, hiszen ez a legfontosabb eszközünk. Az érzelmek közvetítésénél erősen támaszkodhatunk az automatizációra. A zene főtémájánál, pl. vokál esetében pedig a refrénnél emelhetünk az éneken 1-2 decibelt, vagy picit máshogy formálhatjuk EQ-val, rátehetünk LP, HP szűrőt, effekteket, ahogyan a dal ezt megkívánja, olyan módon és mértékben. Mindez csak egy példa volt, konkrét helyzetben érdemes kísérletezni és konzultálni az ügyféllel illetve zenésztársakkal.

39 Stílusoktól független keverés Véleményem szerint érdemes megtanulni több stílust is keverni. Például egyik nap egy progressive house-t, azután egy jazz nótát, majd harmadik nap egy metálbanda nagylemezét vagy egy pop balladát, a hétvégén pedig egy rap számot. Úgy lehet hatékonyan csinálni ezt, hogy sokféle zenét hallgatunk, és odafülelünk, hogy melyik hangszer hogyan szól, milyen effekteket és arányokat használnak az egyes stílusok. Készíthetünk magunknak egy inspirációs könyvtárat, ahova minden egyes stílusból berakjuk a kedvenc zenénket, lehetőleg a legjobb minőségben (legjobb a masterelt wav vagy flac). A folyamatos gyakorlással elsajátítható ez a képesség is. Csinálhatunk a gyakorlás során valamilyen rotációt, pl. 1-2 naponta vagy hetente mixelünk más-más műfajt rendszeresen.

40 Korrektív és kreatív folyamat A keverési folyamat során kétfajta munkát végzünk. A korrektív fázis során a hibákat javítjuk, pl. az egyik gitársáv túl tompa, emeljük benne EQ-val a magasakat, vagy a dobsáv túl halk, emelünk 2 decibelt rajta, esetleg a vokál sávban túl sok az c, s, sz hang, és rátolunk egy de-essert. A kreatív fázis során új dolgot hozunk létre, újabb hangzást, például rátehetünk a zongora sávra egy kórust, majd egy Ping Pong Delay-t, végül egy Reverb-et. Esetleg a zengetőt (nagyon kicsi lecsengéssel és dry wet aránnyal) használjuk vastagításra, EQ és hangerő helyett. Még egy sima EQ és kompresszor plugin esetében is lehetünk kreatívak, ha ügyesen használjuk őket.

41 Referencia zenék használata Egy jó keveréshez nagy segítséget adhat, ha van egy viszonyítási alap, és ahhoz képest állítjuk be fülre a dolgokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy sávot hozzáadunk a projekthez, amire behúzzuk a referencia zenét. Ezután lejjebb vesszük a hangerejét, addig, amíg olyan nem lesz, mint a sajátunk. A folyamat során oda vissza tudunk kapcsolgatni a teljes mix, és a referencia zene között, és közben figyeljük, mi történik az egyes tartományokban (mély, közép, magas), milyen a tónus, mik a hangerő arányok, hogyan van kihasználva a sztereó tér, milyen az effektezés. Segédeszközként összehasoníthatjuk vizuális eszközökkel (spektrum, oszcilloszkóp), és folyamatosan finomíthatjuk a zenénket, amíg nagyjából megközelíti az adott zenét. Azért csak nagyjából, mert nem egy másolatot akarunk létrehozni, hanem egy versenyképes hanganyagot. A referencia zenék kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a célnak megfelelő legyen (régi, új, stílus egyezzen), valamint az ügyféltől kérhetünk több zenét is, mondjuk 2-3 darabot, hogy minél jobb képet kapjunk a kívánt hangzáshoz.

42 Imitáció Fejlődésünk során a referencia használat előtt és után is jól jöhet ez a technika, melynek során meghallgatjuk a keverési stílusát kedvenceinknek és beépítjük azt a leendő zenénkbe. Tegyük fel magunknak a megfelelő kérdéseket és füleljünk, mi az, amit hallunk éppen és hogyan lehetne megvalósítani? Hogyan szól az a lábdob? Kopogós, tompa, rövid? Agyon van torzítva az a gitár? Milyen frekvenciáknál van vágva az ének? Mennyi kompresszió van a pergődobon? A háttér szintin van zengető vagy visszhang? Mennyire kell hangosnak lennie a vonósszekciónak? A csőharangok baloldalt szólnak? A basszusgitár miért van EQ-val emelve 75 Hz-nél? Milyen aránya van az angolkürtnek és a franciakürtnek? Tényleg a szélére vannak keverve a háttérénekesek? Mekkora a zengetésnek a lecsengése? Milyen értékű zenei hanghoz van igazítva a szinti visszhangja? Mondjuk 1/16 vagy 1/32? Ha már biztosak vagyunk a tudásunkban, akkor ezt technikát elhagyhatjuk, de időnként tanulási céllal visszatérhetünk rá.

43 Első mixing példa Stílus: progressive breakbeat. A hangerő és panoráma fejezetben említett mixet most itt folytatjuk. Tört dobütem (breaks) A sztereó törtütemnek nagyon erőteljes alja volt, így levágtam belőle egy egészséges adagot. Az EQ segítségével 88 Hz-nél 48 decibeles meredekségű görbével tettem egy low cut-ot. Azért is döntöttem így, mert úgy véltem jobb, ha a basszus sáv foglalja el a teljes tartományt, míg a lábdob csak 100 Hz környékén lesz hangsúlyos, lásd később a basszusnál. Ezek után a Limitert rátettem, hogy megakadályozzam a túlvezérlést. Körülbelül 1 decibel csillapítást alkalmaz alig észrevehető üzemmódban.

44 Közép és magas tartományú dobütemek Kiegészítő szerepet szántam nekik a dobszekciónál. EQ-val 550 Hz-nél vágtam le 12 decibeles meredekséggel, hogy ne akadjon össze a mély tartománnyal, annak ellenére is, hogy nincs hallható alja. Szinti basszus (bass) A basszus sáv 0 2 khz tartományban elég dominánsan van jelen. Ahogyan a lábdobot levágtam 88 Hz-nél, hogy hangsúlyos legyen a 100 Hz körüli része, úgy itt 100 Hz-nél 4 decibelt vágtam, így a kettő kiegészíti egymást. Beállítottam egy kompresszort is sidechain módban, ahol is a lábdob lenyomja a basszust. Ezzel is helyet csinálok nekik, hangerő tekintetében.

45 Végül a basszus lánc végére tettem egy limitert alapbeállításokkal, hogy a tetejét elkapja, biztonságképpen. Zongora (piano) Simple delay-t és reverbet alkalmaztam a zongorán, hogy színezetet és teret adjak neki, közepes lecsengéssel (decay) és közepes keveréssel (dry wet), végül EQ-val levágtam 220 Hz-nél egy low cut-tal, hogy a fölös mélyeket kiszűrjem.

46 Szőnyeg (pad) Tettem rá egy nagyobb méretű (size) reverbet, majd egy EQ-t. De az EQ analyzer-en észrevettem, hogy nincs szükség vágásra, de ott hagytam, ha mégis kellene később. Master sáv Alkalmaztam egy oszcilloszkóp plugint, illetve egy limitert (alapbeállítás, jelszint erősítés nélkül), hogy elkapjam a kiugró jeleket.

47 Második mixing példa Stílus: elektronikus zene. Ebben az esetben a dobot és basszust tesszük össze sidechain kompresszió nélkül. Dob A dob a teljes spektrumot lefedi szinte, ezért ott vágtam benne, ahol a basszusnál emeltem, ami konkrétan 140 Hz. 140 Hz, -4 db bell vágás Basszus A basszusra egyetlen EQ-t tettem. Először levágtam a szubot, hogy a lábdobnak legyen ott helye, majd emeltem 140 Hz körül hogy legyen ereje. 90 Hz, -15 db, low shelf vágás 140 Hz, +5 db bell emelés

48 Dob + basszus csoport Egy limitert tettem alapbeállítással, tehát se nem erősít, se nem csillapít, egyszerűen megfogja a tetejét a jelnek, ha torzítana.

49 Harmadik mixing példa Stílus: house. A három sáv közül a gitár elég hangos volt ezért a következőképpen alakult a hangerő: dob 0 db, gitár -8.6 db, vokál 0 db. Ezek közül a gitárt és vokált a két szélére mozgattam (25 bal, 30 jobb). Igyekeztem egy olyan arányt beállítani a két oldalra, hogy a fület kevésbé terhelje, és monóban ne szenvedjen kárt a végső anyag. Dob (beatbox) A dobsáv alját és tetejét vágtam. Az alját 110 Hz-nél definiáltam, hogy elkerüljem a szubokat, ennél a zenénél nem volt rá szükség, csak megette a tartalék hangerőt. A tetejét 9 khz körül vágtam egy lágyabb filterrel, mert túl sok volt a zaj és sziszegés benne. Gitár (guitar) EQ-val levágtam 220 Hz-nél, hogy a mélyek ne foglaljanak helyet a dobsáv elől.

50 Vokál (vox) Szintén itt is EQ-val levágtam 200 Hz-nél, hogy a mélyek ne foglaljanak helyet a dobsávhoz képest. Gitár + vokál csoport Rátettem egy kevés simple delayt és egy reverbet, hogy egy kis színt adjak a középtartománynak (dry wet arány 31% és 33%). Master csatorna Limiter alapbeállításon van, míg utána tettem egy Utility modult, 0% width (sztereó vastagság) értékkel, hogy ellenőrizzem monóban.

51 Negyedik mixing példa Stílus: punk rock ska keverék. Dob csoport: hogy feszesebbé tegyem a sávot kompresszort használtam (4:1, közepes attack, auto release), megszíneztem Saturator-ral (+8 db-t gain-t kapott 25% dry wet arány mellett), EQ-val levágtam a szubokat, végül a lánc végére egy Limiter került alapbeállításokkal. Terem mikrofonok: a térérzet növelésére rövid Reverb (900 ms, 50% dry wet) és EQ Eight-tel 700 Hz-nél a fölös alsó frekvenciák vágása. Panoráma: extrém balra és extrém jobbra. Fej fölötti mikrofonok: EQ-val levágtam a tetejét és alját, hogy jobban belesimuljon a mixbe 800 Hz alatt és 8 khz fölött. Panoráma: extrém balra és extrém jobbra. Basszus csoport: hangerő kezelésre (kontroll) kapott egy sidechain kompresszort a lábdobra rákötve (2:1, közepes attack, rövid release), EQ-val levágtam a szubokat és mivel tompa volt, ezért emeltem 224 Hz felett +9 decibellel, végül kapott egy Limitert. Középtartomány csoport: enyhe kompresszort használtam hangerő kontrollra (2:1, közepes attack, auto release), kicsi teret adtam neki egy Reverb egységgel (500 ms, közepes méret, 40% dry wet arány), EQ-val levágtam 120 Hz-nél és 6.5 khz-nél). Igény szerint eltávolítottam a benne lévő egyes hangszersávok alját (torz gitár, szaxofon, trombita) illetve tetejét (orgona). Panoráma: páronként balra és jobbra változó arányban. Vokál csoport: Compressor-t használtam, hogy kontroll alatt tartsam a sávot (2.25:1, közepes attack, auto release), EQ Eight (low cut vágás 150 Hz-nél) Háttérvokál: hogy megnöveljem a sztereó vastagságát, rátettem egy Chorus effektet (amount 1.9 ms, rate 1.01 Hz, feedback 5%, dry wet 40%) és egy Reverbet (decay 700 ms, 33% dry wet) végül levágtam az alját és tetejét EQval (200 Hz és 4.33 khz). Férfi és női vokál: erős kompressziót tettem rá, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a dinamika (ratio 10:1, threshold -40 db, nagy attack, közepes release).

52 Master csatorna: s(m)exoscope (oszcilloszkóp), Fabfilter Pro Q2 (170 Hz-nél vágtam a side csatornából), Fabfilter Pro L (hangerőnövelés), Utility (mono ellenőrzés). Ebben a sorrendben dolgoztam 0. Előkészületek (átnevezések, színezés, csoportok) 1. Hangerő egyensúly (dobok, basszus, ének, középtartomány), panoráma, fázis 2. Kompresszor 3. EQ 4. Egy kis Reverb és Saturation használata (terem mikrofonok, fej feletti mikrofonok, beütőcin) 5. Referencia zene használata Green Day - Nuclear Family (hangerő és mély, közép, magas tartomány összehasonlítása) 6. Panoráma és hangerő automatizálás

53 Ötödik mixing példa Egy rap zenének a vokál csoportját mutatom be ebben a példában. Mindegyik sáv az eredeti hangerőn szólt. Acapella: változatlan. Előszó: változatlan. Refrén1-3: az első és a harmadik sávot balra és jobbra panorámáztam (50-50%). Sorvégek: egy Simple Delay-t használtam a sztereo vastagításhoz (2 ms, és jobb csatorna 9 ms, dry wet 100%), ezután tettem rá egy Reverbet (közepes size, maximum stereo, decay 500 ms, dry wet 34%). Levágtam EQ-val a tetejét, hogy ne legyen annyira éles, emellett az ügyfél jelezte is ezt a kérést (5.5 khz-nél vágtam 12 db meredekségű LP filterrel). Teljes vokál csoport: dinamika kontrollhoz Glue Compressor-t használtam (4:1, -20 db küszöb, közepes attack, közepes release), majd EQ Eight-tel vágtam 125 Hz-nél, hogy a fölös szubokat eltávolítsam.

54 Hatodik mixing példa Stílus: progressive house. Ennél a példánál először beállítottam a hangerő majd panoráma arányokat. Következett az EQ (leginkább vágás az alsó tartományból, hogy kitisztítsam azt a részt) és kompresszor, majd fűszereztem visszhanggal és zengetővel. Végül picit módosítottam újból a hangerőarányokon. A leírt sorrendben haladtam a sávokkal. Lábdob: 0 db, középen, EQ vágás 35 Hz-nél. Pergődob: -2 db, középen, EQ vágás 100 Hz-nél, emelés 5 khz-nél, +3 db. Cin loop1: -4 db, balra 50. Cin loop1: -4 db, jobbra 50. Shaker csoport: Ping pong delay (23% feedback 33% dry wet), EQ lo cut vágás 1100 Hz-nél. Shaker loop1: -5 db, balra 100. Shaker loop1: -5 db, jobbra 100. Shaker csoport: EQ lo cut vágás 900 Hz-nél. Absztrakt dobloop1: -3 db, balra 100. Absztrakt dobloop2: -3 db, jobbra 100. Absztrakt csoport: Reverb (kicsi size, maximum stereo, decay 300 ms, dry wet 40%), EQ lo cut vágás 250 Hz-nél. Basszusgitár: 0 db, középen EQ high cut vágás 4 khz-nél. Rátettem egy sidechain kompresszort a sávra, kb. 1-2 decibeles csillapítással (ratio 2:1, threshold -15 db, közepes attack, közepes release). Vokál: 0 db, középen. Háttérvokál1: -5 db, balra. Háttérvokál2: -5 db, jobbra. Vokálcsoport: Ping Pong Delay (20% feedback, 20% dry wet), majd EQ lo cut vágás 100 Hz-nél. Szinti dallam: 0 db, középen. Zongora: -3 db, balra 30.

55 Vonósok: -3 db jobbra 30. Dallamcsoport: Reverb (közepes size, maximum stereo, decay 790 ms, dry wet 45%), EQ lo cut vágás 100 Hz-nél. Pitch riser effekt: -3 db, középen. Fehérzaj effekt: -3 db, középen. Effektcsoport: Simple Delay (feedback 30%, dry wet 45%), EQ lo cut vágás 400 Hz-nél.

56 CPU erőforrás menedzsment Gyakori probléma, hogy egy erős számítógép is szaggathat, ha nem tudjuk optimalizálni az erőforrásokat. Ahhoz, hogy takarékoskodjunk a CPU fogyasztással, többféle taktika közül választhatunk. Plugin üzemmód Nézzük meg milyen minőség (quality) módban használjuk az adott plugint. Algoritmus szerint például választhatunk low, normal, high és ultra közül. Sok esetben ultra és high helyett elég a normal is. Ezt úgy állítsuk be, hogy használjuk a fülünket, és ha megbízhatónak ítéljük meg az adott szintet, akkor állítsuk be arra. Van olyan eset is amikor oversampling-nek vagy upsampling-nek nevezik, ekkor magasabb frekvencián történik a belső előállítás, illetve EQ-nál van minimum illetve linear phase mód is. Hallgassuk meg és válasszuk azt, amelyik jobban szól. Plugin választás Az adott márka és az általuk előállított pluginek esetében jellemző, hogy mennyi gondot fordítanak az optimalizált CPU fogyasztásra. Dönthetünk úgy,

57 hogy a nagynevű gyártók helyett kevésbé ismert, de minőségi eszközöket használunk. Könnyen előfordulhat, hogy jobban optimalizált plugint adnak ki, hallható veszteség nélkül, összehasonlítva a nagyokkal. Szokás szerint hagyatkozzunk a fülünkre. Csoportok és send csatornák Tegyük fel, hogy van 30 sávunk és mindegyikre teszünk egy-egy EQ-t, és úgy találjuk, hogy a CPU fogyasztás túl nagy. Ekkor megoldás lehet erre az, ha csoportosítjuk a sávokat és a csoport sávra tesszük az EQ-t. 5 csoport esetén 5 EQ plugin fog kelleni. 30 helyett csak 5 EQ. Nem mindegy. Ezzel 6x kevesebb erőforrásra lesz szükség. Használjuk a józan eszünket, és a fülünket itt is a döntéshez. Ugyanilyen módon send csatornákat is használhatunk, amik hasonlóak a csoportokhoz.

58 Időmenedzsment Érdemes odafigyelni az időbeosztásra keverés esetén is. Néhány ötlet. 1. Rövid változat. Az első fél órában készítsd el az alap hangerő és panoráma arányokat, aztán a második fél órában minden hátralévő dolgot. 2. Hosszú változat. Az előző módszert kipróbálhatod 2 vagy 3 órával is, ha az első túl rémisztő lenne. 3. Egyedi változat. Kísérletezz a saját beosztásoddal. 4. Egy valódi helyzetben, külső megbízás esetén mindig lesz határidő, és ezt alakíthatod úgy is, hogy több időt adsz magadnak, de már a kezdés utáni nap végére teljesen befejezed tokkal vonóval a kész-terméket. Esetleg még 1 napod marad (vagy még egy napot hagysz) további verziókra. 5. Prioritás: készíts magadnak egy listát, amiben az elemeket állítsd fontossági sorrendbe, és az alapján haladj. Ha túl sok ilyen feladat lenne, akkor készíts több listát, és a listákat is állítsd sorrendbe. 6. Pomodoro technika: 25 perc munka után 5 perc szünet. 4 fázis után pedig egy nagyobb perces szünet. Eszköz hozzá: Google keresőben Pomodoro timer kulcsszóra keresés.

59 Együttműködés a mastering hangmérnökkel Mielőtt elküldjük a hanganyagunkat a mastering mérnöknek, ő meg fogja mondani, milyen hanganyagot, milyen formátumban fog várni. Igyekezzünk mindenben megfelelni neki, mert csak így lehet színvonalas produktumot letenni az asztalra. A négy legfontosabb dolog, ami elő szokott fordulni: master sávon töröljük a pluginek-et, azokat a mastering mérnök fogja alkalmazni a mastering folyamat során, gyakran szerepel kompresszor vagy limiter a master sávon, ezeket töröljük a többivel együtt (szalagos saturáció, zengető, stb.), hangerő tartalék meghagyása: az adott zene maximum csúcsértéke -3 db vagy -5 db között legyen, az egyes önálló sávok hangerejét is illik csökkenteni, dithering kikapcsolása: ez egy eljárás, amit mastering során alkalmaznak, tehát hagyjuk ezt is a mérnökre, file formátum: rendereléskor állítjuk be, ez leggyakrabban WAV 44.1 khz 24 bit, esetleg 48 khz (ritkán ennél nagyobb különleges esetekben).

60 Mastering - bevezetés Ha a mixingre a tortaként tekintünk, akkor a mastering pedig a rajta lévő hab, vagyis a végső 2-5%-át adja az összhangzásnak. A leggyakrabban bevetett és beállított eszközök ehhez: dinamika EQ hangerő sztereó kép. A mixinggel ellentétben mastering esetén leggyakrabban egy sztereó sávon dolgozunk és egy effekt láncként valósul meg a fenti négy dolog. Előfordulhat, hogy többsávos (multitrack vagy stem) masteringről beszélünk, ekkor több sávon vagy csoporton állítjuk a fentebb nevezett korrigálásokat. A mixinghez hasonlóan itt is használhatunk referencia zenéket, legalább a hangerő és az EQ eléréséhez, de persze felhasználhatjuk a dinamikai és sztereó példákat is belőle a célnak megfelelően. Mastering dinamika Dinamika módosítás során, leggyakrabban maximum 1-2 decibel változást érdemes kipróbálni a zenei anyagon. Tehát dönthetek úgy, hogy 1-2 decibel kompresszálást alkalmazok a master sávon az összetapasztó ( glue ) hatása miatt. Érdemes vele kísérletezni, de a mai elektronikus zenék esetében így is elég kicsi a dinamikai tartomány, és akkor a hangerőhöz még el sem jutottunk, az egy későbbi fejezetben jön. Ha úgy véljük, a zene nem igényli a kompresszort, akkor hagyjuk el.

61 Mastering EQ Master EQ beállítás esetén két fázis fontos. Első a vastagabb ecsetvonások, ekkor 3, 4 vagy 5 frekvenciasávra bontjuk a zenét, pl. mély, közép, magas, és eldöntjük, hogy igényel-e módosítást az adott területen. Ennél a típusú műveletnél kb. 1-2 decibel módosítás megengedett, ha ennél nagyobbra van szükség, akkor valószínűleg vissza kell menni mixing fázisba vagy multi track masteringre kerül sor. Ezt beszéljük meg az ügyféllel. Második a vékonyabb ecsetvonások, vagyis sebészi ( surgical, surgical EQ ) beavatkozás, néhány frekvenciánál. Pl. 400 Hz esetén -1 db, 7 khz esetén +1 db esetleg 55 Hz esetén -2 db. Mindez persze példa, ezek akármilyen kombinációban és frekvenciákban jelentkezhetnek. Minden zene és azok hiányosságai mások, ehhez kell tudni alkalmazkodni. A mastering EQ esetén is bármilyen kombinációban tudunk dolgozni, ez vonatkozik a stereo, a left/right és a mid/side módokra is. Mastering sztereó kép A sztereó kép esetén azt ellenőrizzük, hogy anyagunk mono kompatibilis-e. Ableton Live esetén, a Utility modulban a width értéket tegyük 0%-ra, ezzel monóban fog szólni. Ha a zene lényege így is érthető, átjön, akkor helyben vagyunk. Ha nem, akkor érdemes a mixing fázisban csökkenteni az effektezés mértékét (stereo delay, stereo eq, modulációs effektek, pl. chorus), ez általában segít. Szintén érdemes visszavenni a panoráma értékből, pl. ha valami balra vagy jobbra van 50%-ban, akkor vegyük vissza 20-30%-ra és teszteljük újból. Az is lehet, hogy annyira zavaró az anyag sztereó szélessége, hogy elvonja a figyelmet, és ezért csökkentenünk kell azt, a munkafolyamat során.

62 Mastering hangerő, limiter A master láncban a végső szó a hangerőé, amit limiterrel szoktak elérni. Azt tudjuk, ha 0 vagy annál nagyobb decibel értékbe kerül a master sáv, akkor torzítani fog ( pirosban vagyunk ). Ezért érdemes 0 alá állítani a kimenet szintjét (ceiling vagy output). Ezt érdemes olyan -0.2 db vagy -0.3 db-re tenni, hiszen még az mp3 tömörítés is kompresszál valamennyit rajta ezek után, ha erre sor kerül a wav-ba való renderelés után. Az input gain-nel szabályozzuk a hangerőt, minél többet teszünk rá, annál hangosabb lesz a végeredmény. A gain reduction mondja meg mennyire nyomtuk össze a zenét, minél többet mutat annál jobban. Itt bajban általában akkor vagyunk, ha folyamatosan nagy értéket csillapít a limiter pl. konstans 2-6 decibel között. A lookahead time mondja meg, milyen gyorsan reagál a jelre az eszközünk. Rövidebb érték esetén nagyobb kompresszió valósul meg, de a torzulás mértéke is nőni fog. Minden zene más és más hangerőt visel el, ez függ a benne felhasznált hangszerektől és azok keverésétől, minél többet adunk rá, egy idő után torzítani fog a kapott anyag. Tipp: a megfelelő eredmény eléréséhez, ha halk az eredeti anyag, akkor emeljük meg a master lánc végén fél decibeles lépésekben a limitert és hasonlítsuk össze a referenciával. Limitálásnál kipróbálhatjuk, hogy több állomásban ( staging, staged limiting ) emelünk a hangerőn, pl. 3 decibel emelés helyett ráteszünk 3 db ugyanolyan limitert, de mindegyiken csak 1 decibelt állítunk be. Ez az eszköztől függően más és más eredményt hozhat. Ha nem stimmel a normál, egysávos limitálás, teszteljük az anyagot többsávos limiterrel. Multi band esetén különböző értékekkel tudunk az egyes sávokon dolgozni. Az is lehet, hogy elég csak a mély és közép sávot erősíteni.

63 Kezdőknek azt javaslom eleinte csak a bemeneti és a kimeneti szinttel foglalkozzanak.

64 Mastering effektlánc Az előző fejezetekben felsorolt sorrendben használhatjuk a mastering láncot, azaz: dinamika EQ sztereó kép hangerő. Igény esetén, ezekből kihagyhatók elemek, a sorrend is változhat, de a legvégén mindig a hangerő áll, azaz a limiter. Mastering munkafolyamat Azaz a kevesebb több. A mastering folyamat során igyekezzünk a lehető legkevesebb módosítást végrehajtani (bármelyik fázisban, EQ, hangerő, dinamika, sztereo hatás), amennyit a zene éppen csak igényel. Például ha van egy állandó láncunk, amit minden zenére ráteszünk, ne érezzük szükségét annak, hogy tenni is kell vele valamit. Ha egy zene önmagában jól szól, akkor nem kell hozzányúlni. Dönthetünk úgy is, hogy eltávolítjuk az összes plugint és hagyunk rajta egy limitert, ha csak hangerő emelésre van szükség. Album masterelése esetén használhatunk több sávot a projektben. Minden sávra 1-1 komplett zene jut. Sávonként beállíthatjuk az EQ-zást. Majd a master sávra tehetjük a master limitert. Tehát míg az EQ egyedi a zenéknél hat, a limiter pl. az közös. A mastering esetén beállíthatunk egy sablont (template-et), amire előre betöltjük a kedvenc pluginjeinket. Meló esetén ezzel az alappal tudunk dolgozni.

65 Mastering példa A kompresszorral nagyon finom beállításokkal szűkítettem a dinamikán, majd EQ-val javítottam a hibákon. A szub tartományból sok volt, ezért oda tettem egy low cut vágást, majd a mély tartományra adtam +1 db emelést, a középtartományból fél decibelt vágtam, majd a magas tartományra egy shelving emelést tettem, szintén nagyon pici 1 decibeles értékben. A sztereo tér már zavaróan sok volt, ezért csökkentettem 80%-ra. Végül a Limiteren adtam +2 db erősítést, hogy növeljem a hangerőt a többi masterelt zenéhez képest. Glue Compressor: ratio 2:1, attack 0.1, release 0.4, threshold -5 db, makeup +2 db. EQ Eight: 35 Hz low cut vágás, 144 Hz +1 db emelés, 1 khz -0.5 db vágás, 6 khz +1 db shelving emelés. Tipp: ha ennél több kell, menjünk vissza a mixing fázisba! Utility: width 80%. Limiter: +2 db input emelés, -0.3 db kimenet.