ZENESZERKESZTÉS, MIXING SZÁMÍTÓGÉPEN

Átírás

1 ZENESZERKESZTÉS, MIXING SZÁMÍTÓGÉPEN Kezdőknek és középhaladóknak Gyuricza Ferenc ISBN COPYRIGHT Gyuricza Ferenc 1

2 ZENESZERKESZTÉS, MIXING SZÁMÍTÓGÉPEN - Előszó 5 - Kényelem 7-13 Számítógép Operációs rendszer Monitor Pozíció Lehallgató rendszer Hangkártya Zeneszerkesztő szoftver - DAW minősége Szinuszjel Mintavételi frekvencia Konverzió - Egyéb szoftverek VST VSTi - Kezdetek Audió behelyezés Tempó, BPM Loop Effekt panel - Equalizer Funkciói Tranziens növelése EQ-val Lábdob tippek Tippek LC filter Oktáv Alapvető használata Dob teresítés Sáv elcsúsztatás Lényege Funkciói Tranziens növelés - Limiter Kompresszor Maximizer Chorus Reverb Ritmika változtatás OSC típusok Fáziskioltás Reverb basszuson - Térérzet Gate Expander Basszus keverése Reverb általában Valhalla Tipp Filterezés Lecsengési idő - Sidechain Célja Beállítása Lábdob hangnem - Hangszerelés Basszus RMS mérés Sampler minták Ritmika Szekundsúrlódás Hangnem - Delay Működése Triplet Filter - Szeparálás EQ-val Torzító Felharmonikusok

3 - ADSR Tranziens Funkciók Hangszínválasztás - Szoftverszintetizátor Típusok Oszcillátor/LFO Hang kikeverése Arpeggio Detune Portamento - Szerkezet Zene részei Átmenetek kezelése Arranger EQ szeparálás ismét - Módosítások Akkordmódosítás audióban Ritmika módosítás audióval Mute Velocity Automatizálás Sávok elrendezése További ellenőrzés Felüláteresztő szűrő Ritkítás, áthelyezés Panoráma Biztonsági másolat Tippek Mikrofonok Abszorber Tanácsok Vágás Zero crossing Crossfade Éneksáv a zenében Funkciók Vokál utólag Szólamok keverése Binaural Pan De-esser Nectar Vokál EQ - Zene finomítása Énekfelvétel Frekvenciatartományok Audió haszna Glitch Rotor Bitcrusher Phaser/Flanger Ring modulator Vocoder Multiband kompresszor Exciter Stereo Imager Spectrum meter Maximizer Multitrack mastering Dobok Audióból MIDI Basszusgitár Elektromos gitár Nagyzenekari művek Keverés általában Denoiser Dereverb Declicker Godlike Mini 2 GB hangminta - MIDI/Audió Díszítések Mastering Keverés valódi hangszerek esetén Minőségjavítás Összefoglalás Konklúzió Meglepetés Vokál/Melodyne

4 4

5 Előszó Amikor belevágtam az Audió mastering digitális környezetben című könyvembe, még nem tudtam, hogy mekkora igény mutatkozik az ilyen jellegű oktatóanyagok iránt. A vásárlói visszajelzések alapján egyértelművé vált, hogy nagy igény van egy olyan anyagra, amely a zeneszerkesztés, mixing témakörét veszi górcső alá. Ezért döntöttem úgy, hogy megírom ezt a könyvet. A célom nem az, hogy objektíven mutassam be a zeneszerzés, mixing folyamatait, mert alapvetően mindenki más módon dolgozik. Inkább úgy írom meg mindezt, ahogyan egy kezdőnek magyaráznám el a folyamatokat. Ez úgy gondolom, hogy nem lesz könnyű, ugyanis rengeteg unalmas folyamatot ismertetnem kell, temérdek szakszóval megspékelve. Ráadásul néhány magyarázatommal a profi hangmérnökök egy része nem fog egyet érteni. Ebből következik, hogy a könyvem nem szentírás, csupán abban segít, hogy rávilágítson arra, miként lehet tudatosan zenét szerezni, hangszerelni, megkeverni a hanganyagot. Egy dal kikeverésére rengeteg módszer létezik, és neked kell eldöntened, hogy éppen melyik megoldás a megfelelő a számodra. Mivel a téma borzasztóan szerteágazó, és az írott szó nem teljesen alkalmas 5

6 arra, hogy hatékonyan elsajátítsd az alapokat, ezért az egyes témakörökhöz audióanyagot is készítettem, amelyet letölthetsz a saját weboldalamról. A zip fájlban egy könyvtár található, abban pedig két másik. Az egyik az egyes fázisokat bemutató anyagot tartalmazza, míg a másik egy Studio One projekt, amelyben egy teljesen kikevert zene van, sávokra bontva. Ez utóbbi az az anyag, amelynek keverését a könyvben bemutatott módon kész állapotba hozok. Kicsomagoláskor helyezd a zip tartalmát a főkönyvtárral együtt a C: meghajtóra! Meg kell jegyeznem, hogy ez a könyv nem a zeneelmélettel foglalkozik, azaz ha nem ismered a dallamok írásának törvényszerűségeit, ebben a könyvben ezt csak érintőlegesen fogod megtalálni. A letöltendő példaanyag: Ez a link a demóban nem látható. 6

7 Kényelem Ahhoz, hogy zenét szerezzünk, ma már nem szükséges milliós stúdiófelszerelést használnunk. Elég egy számítógép, szoftverek, fejhallgató, vagy hangszóró. Nyilvánvaló, hogy ha profi szinten akarjuk űzni ezt a tevékenységet, akkor később be kell szereznünk egy külső hangkártyát, egy jó stúdiómonitort (hangfal) és néhány professzionális szoftvert is. Számítógépes zeneszerzés esetén a legfontosabb, hogy élvezzük azt, amit csinálunk. Nagyban rontja az élvezetet pár külső tényező, amit sokan csak utólag vesznek szempontnak. A számítógép A mai rendszerek közül megfelelő lehet egy i3as Intel processzoros gép, minimum 4 GB RAM felhasználásával. Ez már elég erős, hogy a zeneszerkesztő program problémamentesen futtassa a legtöbb zenei projektünket, de valószínűleg ez is okozhat fejtörést, mert a RAM kevés lehet, ha minden szoftvert valós időben alkalmazunk. Ha ennél a típusnál gyengébb a gépünk, néha boszszantó hibákba ütközhetünk. 7

8 Operációs rendszer Felejtsük el végre a Windows XP rendszerét! A Windows 7 már sokkal jobb választás, de a 8.1 valamivel gyorsabb a 7-nél. Némi utólagos optimalizáció után egy stabilabb gépet kapunk. A Windows 10 európai verziója megfelelő, de tudnunk kell, hogy néhány szoftver még nincs optimalizálva a 10-es Windows rendszerre. Az amerikai Windows 10 sajnos tele van gyári kémprogrammal, ami a futásteljesítményt is csökkenti, ezért inkább törekedve a stabilitásra, ezt az operációs rendszert csak akkor válasszuk, ha biztosan tudjuk, hogy nem lesz probléma vele! Bármely Windowst telepítjük, 64-bites operációs rendszeren dolgozzunk, mert a 64bites rendszeren elfutnak a 32-bites alkalmazások is, de fordítva nem. Az OSX stabil rendszer, de kezdőként zeneszerzésre teljesen felesleges választás. Ha van pénzünk, nem járunk rosszul vele, ugyanis mellé akár egy Windows is telepíthető, ugyanakkor kissé drága mulatság. Monitor Itt nem a stúdióhangfalról beszélek, hanem a kijelzőről. Bármilyen hihetetlen, egy ismerősöm még mindig CRT (képcsöves) monitoron dolgo8

9 zik! A szemet tönkreteszi. LCD monitorok esetén ezzel biztosan nem lesz probléma, de a méret nagyon fontos. Kis méretű monitor használatakor, hosszú távon a nyakunk begémberedik, mert az apró részleteket automatikusan közelről akarjuk látni. A felbontás sem mindegy. Egy FullHD kijelzőn több elem is elfér. A monitor nem csupán kényelmi eszköz, a szemünk világa lényeges, és ha valaki belekezd a zenei karrierjébe, garantált, hogy álmatlan éjszakákon át a gép mellett fog ülni. Használjunk nagy méretű kijelzőt, maximális felbontás mellett! Pozíció Ne használjunk túl magas asztalt, mert az egeret igen gyakran fogjuk kezelni, hosszú távon elgémberedik a csukló. A szék esetében egy mezei ülőalkalmatosság, netán egy háttámla nélküli puff a legrosszabb választás. Lehallgató rendszer Használjunk nyitott fejhallgatót, hogy a fül szellőzni tudjon, de ha egy mód van rá mellőzzük annak használatát amikor csak tudjuk és hangfalakon dolgozzunk! A fejhallgatók esetében számít a frekvenciatartomány lefedése, de ezt normálisan leadni szinte csak a stúdiós fejhallgatók képesek. 9

10 A hangfal specifikációkat már leírtam a masteringgel foglalkozó könyvemben, ezért arra részletesen nem térek ki, de olyan stúdiómonitort válasszunk, ami lineáris, azaz az összes frekvenciatartományt lineárisan, egyenletes hangerővel adja le. Erre egy mezei Hi-Fi hangfal alkalmatlan. Főleg a nagyobb membránnal rendelkező monitorok alkalmasak erre a feladatra. Otthoni környezetben dolgozók számára fontos lehet a szobakorrekció használata a hangfalon. Ha a hangfalat nem tudjuk ideális környezetbe helyezni, túlcsorduló basszusokkal, vagy lapos hangzással találkozhatunk. Ha a fülünkbe jutó hang nem megfelelő, ez végső soron téves keveréshez vezethet. Ha van lehetőségünk, javítsunk a szoba akusztikáján, illetve iktassunk be egy másodlagos hangfalat is! Másodlagos hangfalnak olyan monitort használjunk, amelynek frekvenciaátvitele eltér az elsődleges hangsugárzó adottságaitól! Külső hangkártya Pusztán alapszintű zeneszerzés esetén a hangkártya nem a legfontosabb tényező, de ha csak egy kicsit is komolyabban akarunk tanulni, érdemes egy olyan külső hangkártyába fektetni, 10

11 amelyiknek van mikrofon bemenete is, és alacsony latency értéken is tud dolgozni. Ez utóbbi akkor fontos, amikor dallamot akarunk beadni a zeneszerkesztőbe. Az alaplapi hangkártyák többsége magas latency értékkel működik, így elég nagy késés keletkezik a leütött billentyű és a hang megszólalása között, de énekfelvételnél is problémát okozhat a késleltetett megszólalás. Az alaplapi hangkártyák képessége némileg javítható az ASIO4ALL elnevezésű szoftverrel, de túl sokat ettől sem várhatunk. Zeneszerkesztő szoftver (DAW) Rövid távon érdekes lehet bármely zeneszerkesztő szoftver, de hosszú távon amihez hozzászokunk, azzal fogunk dolgozni évekig. Márpedig ha rosszul döntünk, ez befolyásolhatja a karrierünket is. Két szélsőséges példát hoznék fel. Ha FL Stúdióval, vagy Reason segítségével kezdjük a tanulást, egy összetett rendszeren fogunk dolgozni, ami egyébként szerintem feleslegesen van agyonbonyolítva. Hosszú távon ahhoz fogunk hozzászokni, hogy bizonyos műveleteket 8 kattintásból érünk el, holott ezt egy másik rendszerben 4-ből megúsznánk. Reason esetén az évek alatt erős késztetést fogunk érezni, hogy külső szoftvereket (VST) is hasz11

12 nálhassunk, de a Reason egy zárt rendszer. Szóval kénytelenek leszünk áttérni egy másik szoftverre, ami időt vesz el tőlünk. A másik véglet, hogy egyből egy Pro Tools szoftverrel kezdünk dolgozni, amit a profik használnak, de lassúnak érezzük a használatát, a zeneszerzés különösen idegölő lesz rajta újoncként. Ezért azt javaslom, hogy kezdésnek válasszunk jól bevált zeneszerkesztőt, és csak azután kísérletezzünk más szoftverekkel, ha az alapokon túl vagyunk! Tekintettel arra, hogy ennek a könyvnek a terjedelme nem lenne elég az összes szoftver kezelésének bemutatására, ezért én a Studio One 3 felületén keresztül fogom prezentálni azokat a folyamatokat, ami segít egy jó zene elkészítésében. Nem célom a szoftver teljes körű bemutatása, csak azokat a megoldásokat részletezem, amelyek lényegesek az általam ismertetett folyamatok létrehozásában. Tucatnyi zeneszerkesztő program létezik amiből felsorolok párat. 1. Reason 2. FL Studio 3. Reaper 12

13 4. Cubase/Nuendo 5. Ableton Live 6. Bitwig 7. Studio One 8. Logic Pro 9. Digital Performer 10. Pro Tools Kezdőknek a Reason használatát tényleg csak szórakozásra ajánlom. Sokat lehet tanulni a szoftverből, de teljesen rossz irányba fogja vinni a berögződéseink. Egy profi felhasználó ezzel a programmal csodákat művelhet, de a kényelem fontos szempont, és a Reason nem felhasználóbarát alkalmazás. Az utolsó két program használata egyértelműen pro júzerek számára javasolt, olyan környezetben, ahol pénzt termelünk a munkánkkal. A Reaper egy ingyenes DAW, talán lehetne egyszerűbb a használata, de jó alternatíva a feltört szoftverekkel szemben. 13

14 A szoftver hangminősége Akármelyik szoftvert is választjuk, fontos a hangminőség. Sokan vannak akik úgy vélik, hogy nincs hangminőségbeli különbség az egyes programok között, de ez nem igaz. Minden szoftver egyedi programozói megoldást alkalmaz, és amikor több sávot szerkesztünk a zeneszerkesztőben, a háttérben olyan folyamatok zajlanak, amire mi nem is gondolunk. Az egyik ilyen a mintavételi konverzió kezelése. Az emberi fül a 20 Hz és a Hz közötti hangokat képes hallani. A 20 Hz-es hang mély, a 20 khz pedig már a legmagasabb hallható tartományban szólal meg. Ahhoz viszont, hogy a zenei anyagunkban a teljes hallható spektrumot képesek legyünk 14

15 megszólaltatni, a digitálisan rögzített zenénkben másodpercenként minimum jel rögzítésére van szükség. A korábbi grafika a legalacsonyabb frekvencia megjelenítése esetén érvényes. A legmagasabb hallható frekvencia Hz, tehát egy másodperc alatt a számítógépnek 40 ezer feletti jelet kell rögzítenie ahhoz, hogy a hullámforma a felvett anyagban továbbra is megjelenjen. Így amikor egy 44.1 khz-es hangmintáról beszélünk, az azt jelenti, hogy jel került rögzítésre másodpercenként, és ez már elég arra, hogy a magas frekvenciák is megszólaljanak. A zeneszerkesztő szoftvernek azonban kezelnie kell az ettől eltérő mintavételi frekvencián rögzített hangmintákat is. Egy hangminta megnyújtásakor, vagy eltérő mintavételi frekvencia megszólaltatása esetén, a szoftvernek ki kell kalkulálnia, hogy miként szóljon az audiósáv az adott mintavételi frekvencián. Azért teszi ezt, hogy igazodjon a hangkártya éppen aktuális frekvenciájához. Ezt az egyes szoftverek különböző pontossággal teljesítik, tehát van olyan zeneszerkesztő program, ami jobban végzi a dolgát, némelyik rosszabbul. Az alábbi diagramok alapján kiderül, hogy melyik DAW miként hajtja végre a konverziót. Az ábrasorozatok egy 96 khz-es audió jel 44.1 khz-es jellé konvertálásakor fellépő pontatlan15

16 ságokat mutatják. Minél több a vonal, annál pontatlanabb a konverzió során használt filter precizitása. Az alábbi ábrákban a szürkeárnyalat szerinti különbségek azt jelentik, hogy a konverzió során fellépő tökéletlenség szórtan jelen van az egész spektrumon. 16

17 Forrás: A Reason 6 képességeit tekintve egyértelmű, hogy messze a legrosszabbul teljesít, amin már javítottak a 8-as verzióban. A Cubase rendkívül rosszul végzi a konverziót, talán a Nuendo nevű nagytestvére jobb ebből a szempontból. Az Ableton 9.11 gyakorlatilag tökéletes. A közepesen, vagy jól teljesítő szoftverek kevésbé mossák el a hangot sok sáv egyidejű használata 17

18 esetén, így már a Reaper is megfelelőnek számít. A Logic X ugyancsak jó konverziót produkál, az Ableton 9.11-től viszont még így is elmarad, de ez már olyan minimális szórt és gyenge eltérést mutat, hogy nincs az a fül, amelyik ezt észrevenné. Tehát szinte mindegyik szoftver megfelel a mai modern elvárásoknak. Azonban a szoftverek tesztelésekor számít a gyári effektek kidolgozottsága, azok hangminősége, a program használatának egyszerűsége, és a munka esetén fellépő fagyások, komplikációk száma. Figyelve a magyar és külföldi fórumokat, a legtöbb hibajelenség az FL Studio használatakor jön ki. Ez azonban nem feltétlen azért van, mert a szoftver rossz, jelentheti azt is, hogy a programot jóval többen használják, és összességében a hibajelenségek aránya egyenlő. Nem igazán létezik hivatalos információ arra nézve, hogy mely szoftverben van több lehetőség a hibára, így inkább azok súlyossága a mérvadó. Az FL Studio több olyan hibalehetőséget mutat, ahol a probléma visszavonhatatlan az anyagra nézve. Pl.: Eltűnő beállítások, behozhatatlan Plug-In, rendkívüli processzorhasználat. Ebben a tekintetben az összes többi szoftver jobban teljesít, mint az FL Studio. Az Ableton 8 sem a processzor kímélő programok közé tar18

19 tozik, míg a 9.1 már optimalizáltabban kezeli a gép erőforrásait. A beépített gyári Plug-In szoftverek hangminőségében már elemezhetetlen a helyzet, valamiben az egyik jó, valamiben a másik. A minőségi tényezők szempontjából talán a kompresszor és a reverb az, ami erősen meghatározhatja a képességeket. Ilyen tekintetben a Logic nagyon jónak számít. Egyéb szoftverek. Ahhoz, hogy zenét szerezzünk, elengedhetetlen olyan szoftverek beszerzése, amelyek különböző hangszíneket hoznak létre, vagy a már meglévő audióanyagunk hangzását meg tudjuk változtatni vele. Tehát, hogy képesek legyünk megkeverni azt. Ezekből a szoftverekből iszonyatosan sok van, teljes képtelenség felsorolni őket, de néhányat bemutatok. Ezeket a legtöbbször VST, vagy VSTi szoftvereknek hívják. A VST az effektek összefoglaló neve, míg a VSTi a szoftveres szintetizátorok jelölése. Ahhoz, hogy ezeket használni tudjuk, szükség van egy DAW-ra. A Studio One ingyenes verziója ugyan jó kipróbálásra, de néhány funkció tiltva van benne. Ezért a rendszer működését és a 19

20 keverési tanácsokat a 32-bites Professional verzió alapján mutatom majd meg. Ez utóbbi is elérhető a gyártó oldaláról. Ebben az esetben 30 napig teljes értékű a szoftver működése. Ha feltelepítettük a Studio One-t az önmagában még nem elég ahhoz, hogy zenét szerezzünk. Ehhez szükséges a Studio One-hoz kapható gyári hangminta szett feltelepítése is. Ez a hangbank csak akkor letölthető, ha a szoftvert megvásároltuk. Ez alapból 12 GB körüli helyet foglal el. Bárhová tehetjük, az installálás egyszerű. Amennyiben nem az alapértelmezett helyre tesszük a hangbankot, meg kell adnunk az általunk választott könyvtárat. Ezt a StudioOne --> Options--> Locations--> Sound Sets menüsor elérése után tudjuk megtenni. Kattintsunk az add gombra, és adjuk meg a könyvtár helyét. Az ok gomb megnyomása után már készen állunk arra, hogy használjuk a szoftver saját hangbankját. Ha a gyári hangbank szett nem elég, lehetőség van a korábban említett VSTi szoftverek telepítésére, amelyet a Studio One képes kezelni. Ezek a VSTi szoftverek tulajdonképpen szoftverszintetizátorok, amelyekből bármilyen hangot meg tudunk szólaltatni. Ha lusták vagyunk, használhatjuk ezeknek a szoftvereknek a gyári 20

21 beállításait, de a tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbbször finomítani kell a hangzáson. Túl erős reverb, delay, esetleg felesleges arpeggio, phaser effekt használatakor érdemes felülbírálni az alapbeállítást. Néhány közismert VSTi program. 1. ReFX Nexus 2. Lennar Digital Sylenth 3. Reveal Sound Spire 4. Xfer Serum 5. Native Instruments Massive Ezeknek a szoftvereknek a telepítésével kitágulnak a lehetőségeink, már ami a hangszerelést illeti. De mi a helyzet az effektekkel? Zengető, visszhang effekt, equalizer. Ezek az effektek alapból benne vannak a Studio One-ban, ahogyan más zeneszerkesztő programban is. Nem mindegy azonban a minőség! A gyári lehetőségek néha kevésnek bizonyulnak. Éppen ezért kell kiegészítőként más effektekkel dúsítani a választékot. Néhány ismertebb VST effekt program. 21

22 1. Ik Multimedia Amplitube 2. Izotope Ozone Nectar 3. Valhalla Room 4. Waves Plug-Ins 5. Illformed Glitch 6. Fabfilter Plug-Ins Ha ezek fel vannak telepítve a gépre, akkor szinte bármit ki tudunk hozni a számítógép adta lehetőségekből. Azonban ahhoz, hogy valóban képesek legyünk használni ezeket a szoftvereket, meg kell értenünk a működésüket! El kell sajátítanunk azt, hogy mikor melyik szoftver használatára van szükség. A kezdőknél alapvető probléma, hogy nem tudják mit mire kell használni, ezért ha maga a zene ötletes lenne, de a keverés kritikán aluli, az elrontja a végeredményt. Van továbbá még egy szoftver, amelynek használatát erőteljesen javaslom. Ez a Sony Sound Forge, vagy az ingyenes alternatívája, az Audacity. Mac környezetben talán még a Bias Peak nevű szoftver az amit érdemes beszerezni. Ezek standalone alkalmazások, de a segítsé22

23 gükkel úgy szerkeszthetjük az audiósávjainkat, ahogyan azt egy DAW esetében nem biztos, hogy tudjuk. Kezdetek Innentől rátérünk a legfontosabb effektek használatára, és elkezdjük a gyakorlatban működtetni azokat. Ha eddig még nem telepítetted az oldalamról letölthető oktatóanyagot, tedd meg, mert innentől szükség lesz rá! Készítsünk egy új, üres session-t a Studio Oneban! Kattintsunk a Create new Song menüpontra! Ekkor egy ablakban megadhatjuk, hogy hová legyen elmentve a projekt fájl, ha mentésre kerül sor. Válasszuk ki a könyvtárat, és nevezzük el a projektünket egy olyan néven, ami alapján a későbbiekben be tudjuk azonosítani, amikor újra be akarjuk tölteni. Mivel az általam megadott példafájlok 48 khz és 24-bit értékben lettek rögzítve, ezért állítsuk be a sample rate és a resolution értékeket ezekre a számokra! Kattintsunk az ok gombra! Ekkor egy üres felület fog betöltődni. A Studio One jobb oldali felületén jelenik meg a browser, azaz a kereső. Ha nem látjuk, az F5 használatával előjön. Az instruments menüpontban a feltelepített VSTi szintik 23

24 lesznek, az effects-ben az effektek. A loops-ban a gyári sound set található. A pool a zenei anyagba betöltött sample mintákat, hangfájlokat fogja tartalmazni. Ez akkor hasznos, ha munka közben kitöröltünk egy audióanyagot, és már nem emlékszünk a nevére, de újra fel akarjuk használni. Most válasszuk a files menüpontot és keressük meg a bassdrum original.wav fájlt! Ha megvan, fogjuk meg az egérrel és dobjuk be a szerkesztőterületre! Miután ez megtörtént, a bedobott dobfájlon nyomjunk egy jobb egérgombot! Előfordulhat, hogy a lábdobnak már van egy 24

25 alaptempó megállapítva, ami itt 131 BPM. Lábdobok, tapshangok stb. esetén ügyeljünk arra, hogy itt ne legyen érték megadva, különben ha más tempón dolgozunk, a zeneszer- kesztő alapból elnyújtja, vagy tömöríti az audióanyag hosszát. Ilyenkor ha nagyon kicsit is, de megváltozik a hangja. Tempó megadást csak loopok esetén alkalmazzunk! A BPM percenként. annyi ütést értéke is, ha jelentése: Negyedhangok száma Magyarán lábdob egy perc alatt fog produkálni amennyi a BPM a lábdob csak a negyedeken szól. A loopok gyakorlatilag előre elkészített dobalapok, más néven groove-ok, vagy komplex 25

26 dallamok, gitárfelvételek. Ilyenkor a file tempo mindig az adott fájl tempóját mutatja, nem azt, hogy mi milyen sebességen akarunk dolgozni. Most töröljük ki ezt az értéket! Így egy not set feliratot fogunk találni. Ha ezzel megvagyunk, kattintsunk egyszer a bal egérgombbal a dobhangunkra és nyomjuk meg háromszor a d betűt! A d betűvel tudjuk duplikálni a lábdobot. Jelen esetben még 3 lábdob került a sorba. Ez ad ki egy ütemet, 4 darab negyedet. Most nyomjuk meg a loop gombot! Ezután képesek leszünk kijelölni az alábbi kép alapján azt a területet, amit a zeneszerkesztő folyamatosan ismétel, hurkol, loopol. A Space billentyűvel elindíthatjuk a lejátszást. 26

27 Ez a hang egy eredeti dob felvétele, és hallhatóan inkább puffog, mintsem ütne, gyengén szól. Ezt az állapotot egy equalizer és egy kompresszor használatával is tudjuk korrigálni. Kattintsunk kétszer a következő képen látható felületre, vagy a jobb alsó sarokban nyomjuk meg a mix gombot, esetleg az F3 billentyűt! Ekkor előjön a mixer felülete. A mixerpulton, a nyíllal jelölt háromszög alakú 27

28 gombot megnyitva előjön az adott sáv azon területe, ahol kezelhetjük az effekteket. Az inserts rész + gomb megnyomásával kiválaszthatjuk az adott effektet. Válasszuk a Presonus Pro EQ effektjét! Így az adott sávra töltöttünk egy EQ-t. Equalizer Az equalizer segítségével hangszínszabályzást végezhetünk. Pontosabban a hangunk egy olyan frekvenciatartományának hangerejét csökkenthetjük, vagy növelhetjük, amelynél szükséges a beavatkozás. A parametrikus equalizerek egyik fő jellegzetessége, hogy mi adjuk meg az összes beállítási értéket, amikor változtatunk a frekvenciákon. A következő paraméterekbe tudunk belenyúlni: -G, azaz a hangerő decibelben. Teljes nevén gain. -F, azaz a frekvenciatartomány, ahol a változtatást végre akarjuk hajtani. -Q, azaz, hogy a módosítás mekkora frekvenciatartományt ölel át. Ennek a dobnak az esetében egyértelmű, hogy tompa. Növelni kell a magas tartományt. Ha a mixeren megnöveljük a hangerőt, érezhető, 28

29 hogy a lábdobban akad azért erő, de halkabban már elvész a dinamizmus és fénytelen. A lábdoboknál fontos, hogy a dob ne csak puffogjon, hanem üssön is. Ezt pedig érdekes módon nem kizárólag a mély emelésével érjük el, hanem a magas tartományéval is. Amikor meghallgatunk egy már kikevert lábdobot, vagy egy dinamikus szintetizátor hangot, az egyik fontos tényező, hogy van-e benne tranziens. Ez a hang, vagy dallamváltás kezdeti szakaszán fellépő hangos pattanó hangrész, ami milliszekundumok alatt meg is szűnik. Ez egy magas frekvenciájú szakasz, amelynek az amplitúdója, hangereje kiemelkedik a hangszínünk további részéből, de szinte azonnal meg is szűnik. Ettől is érezzük dinamikusabbnak a lábdobot, vagy ha megpengetünk egy gitárt, annak hangját. Ha equalizerrel megemeljük a magas tartományt, némileg képesek vagyunk növelni ezt a tranzienst, de csak abban az esetben, ha az adott hangszínben már eleve van némi belőle. Az equalizerrel hangerőt növelünk, de csak abban a frekvenciatartományban, ahol szükség van rá. Ha tehát megemeljük a magas tartományt, felerősítjük az eleve a magas tartományban jelen lévő tranzienst. Ez a fajta tranziens emelés csak rövid hangszínek esetében hatékony, de ha 29

30 egy hosszú szőnyeg (PAD) hang tranziensét akarjuk megemelni, oda nem az equalizer a legjobb megoldás. EQ tipp: Minden egyes hangszínhez más és más EQ beállításra van szükség. Amikor használjuk 30