Zöld Híd Alapítvány. TÁMOP B-11/ Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zöld Híd Alapítvány. TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve"

Átírás

1 Zöld Híd Alapítvány TÁMOP B-11/ Zöld Családi KÖZ-PONT Esélyegyenlőségi Terve

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. FOGALOMMAGYARÁZATOK BEVEZETŐ HELYZETELEMZÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLOK A PROJEKT KÖRNYEZETE DEMOGRÁFIA CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER KULTÚRA CIVIL SZERVEZETEK CÉLCSOPORT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV AZ ESÉLYEGYNLŐSÉGI TERV CÉLJA ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK KONKRÉT CÉLOK KONZULTÁCIÓ, VISSZACSATOLÁS MÓDOSÍTÁS ZÁRADÉK

3 1. FOGALOMMAGYARÁZATOK Esélyegyenlőségi célok az ÚMFT-ben Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az ÚMFT, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. Az esélyegyenlőség horizontális területei a Strukturális Alapok felhasználását szabályozó rendelet szerint az alábbiak: a tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során. a tagállamok és a Bizottság biztosítják, megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására az alapokhoz való hozzáférés különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése A hat fő esélyegyenlőségi terület Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület között 3

4 van olyan, amely kifejezetten valamelyik esélyegyenlőségi célhoz például a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez kapcsolódik, de olyan is van, amely egyszerre több célt támogat, illetve a hatodik terület más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének támogatását is lehetővé teszi. Az alábbiakban bemutatjuk a hat fő esélyegyenlőségi területet. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket, nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal, élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását, támogató intézkedéseket számos esélyegyenlőségi intézkedés támogathatja, ilyen például a rugalmas munkaidő lehetősége, szervezeti/vállalati gyermekintézmény fenntartása, vagy a kapcsolattartás megszervezése a GYES-en, GYED-en levőkkel. 4

5 A nemek közötti egyenlőség erősítése A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg ben Magyarországon a éves nők 51,5 %-a, a férfiak 61,7 %-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között (ezt hívjuk foglalkozási szegregációnak), míg a szervezeten belüli vertikális szegregációra utal a női felsővezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a munkavállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, és mára a felsőoktatásban a nők aránya elérte sőt meg is haladta a férfiak arányát, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget, ilyen például a nők létszámának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése is, de ide tartozik a nők számának emelése a kutatás-fejlesztési munkában. Az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele. Az akadálymentes környezet további haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és az idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, de szinte minden esetben értékelhető a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.). 5

6 További példa lehet közlekedési infrastruktúrát érintő projektekben az akadálymentes közlekedés megteremtése. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban, 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan %- a, a súlyosan fogyatékosok %-a volt foglalkoztatott. Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 7. (1)-(2) bekezdését). 6

7 A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében, de a legújabb kutatások is megerősítik, hogy a társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését is célul kell kitűzni az esélyegyenlőségi programok megvalósítása során. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kell segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; 7

8 minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhatunk, ilyen a pályakezdő fiatalok, vagy az 50 évnél idősebbek határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazása, vagy a középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók alkalmazása. 8

9 2. BEVEZETŐ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló évi CXXV. törvény elismeri, hogy minden ember egyenlő méltóságú személyként élhessen és a hátrányos megkülönböztetésre jogvédelmet, biztosít. A törvény kimondja az esélyegyenlőség megteremtésében az állami kötelezettséget, mely az önkormányzatokra és annak intézményeire is kiterjed. A törvény hatálya kiterjed az ötven munkavállalónál több személyt foglalkoztató költségvetési szervekre, továbbá esélyegyenlőségi program elfogadását is előírja. A Zöld - Híd Alapítvány a helyi esélyegyenlőségi program céljaival összhangban esélyegyenlőségi tervet készít. A terv célja, hogy a Zöld Családi KÖZ-PONT Zöld-Családi Erőforrás Központ Kialakítása és Fejlesztése a Pécsi Kistérségben elnevezésű projektjében biztosítsa: az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a megkülönböztetés tilalmát, és az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, az info-kommunikációs hozzáférést az eszközök használatához az esélyegyenlőséget a projekt minden részvevője számára. 9

10 Jogszabályi háttér A magyarországi jogalkotásban meglévő egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség kérdéskörét az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása tovább erősítette. A Magyar Köztársaság Alkotmánya meghatároz számos területet, ahol az esélyegyenlőség, az egyéni bánásmód kell, hogy érvényesüljön. A Közoktatási Törvény külön foglalkozik a tanulói jogokkal, kötelességekkel. A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, a 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 10

11 3. HELYZETELEMZÉS 3.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Elődünket, a Zöld - Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülést pécsi székhelyű energia-szolgáltató cégek hozták létre 1991-ben. Az egyesülés párbeszédet kezdeményezett a lakosság és az energetikával, környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek között. Célcsoportunk: Dél-dunántúli régió lakossága, szakmai csoportjai Óvodás, általános- és középiskolás korosztály Hátrányos helyzetű csoportok A Zöld - Híd Alapítványt az egyesülés hozta létre, 2000-ben, a megalapítás óta tanácsadó és ismeretterjesztő munkát végzünk az energetika és környezetvédelem területén. Célunk a figyelem felkeltése e kérdések iránt és az emberek ismereteinek bővítése egy élhetőbb és fenntartható világ érdekében. Meggyőződésünk, hogy mindez akkor valósulhat meg, ha tudatára ébredünk környezeti kérdésekkel kapcsolatos érintettségünknek, és mindennapi életünkben kisebb-nagyobb változtatásokat hajtunk végre. A Föld erőforrásainak és élővilágának megőrzése saját otthonunkban, hétköznapjainkban kezdőik. Hiszünk abban, hogy megfelelő ismeretek birtokában és a környezet iránti felelősségünk tudatában mind-annyian tehetünk Földünk természeti erőforrásainak környezetkímélő felhasználásáért. A Zöld Híd Alapítvány célja környezetünk és életünk minőségének javítása, a lakosság és főként a gyerekek figyelmének és felelősségérzetének felkeltése a környezeti problémák iránt. Továbbá a környezettudatos gondolkodás terjesztése környezeti nevelés, ismeretterjesztő és szakmai programok, fórumok, előadások valamint lakossági tanácsadás. 11

12 3.2. ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLOK A projekt általános célja a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások kialakítása, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő-, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a Pécsi Kistérség családjai számára, Pécsett illetve a Pécsi Kistérség hátrányos helyzetű településein. A célok megvalósítása érdekében a Zöld Híd Alapítvány létrehozta a Zöld Családi KÖZ-PONT -ot, amely a felsorolt célok megvalósításáért, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felelős családi erőforrás központ. Az Alapítvány célja, hogy az egyes családi élettel kapcsolatos szolgáltatások: tanácsadás, műhelyfoglalkozások által minél több a Kistérségben élő személyt érjen el a program során. Célunk a gyermekgondozásból visszatérők számára olyan szolgáltatások nyújtása, melyek segítik őket a munka világába való visszatérésben, illetve a gyermekük ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetésében. A projekt során több témában vehetnek igénybe tanácsadást a gyermekgondozásból visszatérő szülők (bölcsődéztetés, óvodáztatás, az aktuális családpolitikai eszköztár, támogató rendszerek, intézmények; munkaerő piaci kérdések, lehetőségek). Emellett munkaerő piaci műhelymunkán, zöld bébiszitter képzésen is részt vehetnek az érdeklődők, az elhelyezkedési esélyeik növelése érdekében. A képzés, műhelymunka és tanácsadás ideje alatt a gyermekek megőrzése megoldott. A projekt során akkreditálásra kerülő zöld bébiszitter képzést elvégző személyek elhelyezkedési esélye nő a Családi napközik, Játszóházak, illetve a bébiszittert fogadó családok körében, mivel olyan tevékenység végzésére válnak képessé, melyre a szolgáltatást igénybe vevők részéről az igény fokozatosan nőtt az elmúlt években. A gyermekgondozás, gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztetését kívánja elősegíteni az Öko Kuckó Pécsi Zöld Játszóház, mely felügyeletet kínál a 0-10 éves gyermekek számára a hétköznapokon, az ügyintézés, bevásárlás, szabadidős tevékenység vagy állásinterjú ideje alatt. Az Öko Kuckó Családi Kör a Zöld Híd Alapítvány által 2010-ben megkezdett Családi Napok hagyományát követi. Fontos célunk a középiskolában folytatott családi életre nevelési tevékenység kiegészítése, bővítése, hogy a családi életre nevelés keretén belül a szociális érzékenység fejlesztésére és 12

13 egészséges életmód bemutatására is sor kerüljön, mivel mind az elfogadó attitűd, mind az egészséges életvitel nélkülözhetetlen a tartós párkapcsolat kialakításához és a családalapításhoz. Az esélyegyenlőségi érzékenyítő műhelymunka és a drogperevenció hivatott az előbbi célok megvalósítására. A családi konfliktusok, problémák megoldására a fiatalok önállóan, illetve szüleikkel, testvéreikkel együtt vehetnek részt pszichológusi tanácsadáson, konfliktuskezelésen A PROJEKT KÖRNYEZETE A projekt célja a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások kialakítása, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő-, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó szolgáltatások működtetése a Pécsi Kistérség családjai számára, Pécsett illetve a Pécsi Kistérség egyéb településein. A projekt megvalósulásának helyszíne a Pécsi Kistérség, mely a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megye centrumában található. A kistérség Pécs Megyei Jogú várost és 38 települést foglal magába. A települések nagy része aprófalu, lakosainak száma 1000 vagy 500 fő alatti. A kistérség területe 471 km 2, fő él területén. A Pécsi kistérségben élők jelentős többsége, fő a megyeszékhelyen él. Pécs és a Pécsi Kistérség aprófalvai más célokat fogalmaz meg és más lehetőségeket hordoznak magukban, így a Kistérség egyenlőtlen képet mutat. A Zöld Híd Alapítvány megalakulása óta Pécsett és környékén tevékenykedik. A 2010-es évtől Öko Kuckó Pécsi Zöld Játszóház néven gyermekmegőrzőt nyitott. Jelen program során is a Pécsi Kistérségben élő családokat kívánja megszólítani az Alapítvány, hogy a családokat támogató gyakorlati szolgáltatások, a gyermekvállalás és a munkavallás összeegyeztetését elősegítő, valamint a családi életre neveléshez kapcsolódó programok, szolgáltatások által javuljon az életminőségük, megoldódjanak a családi élettel, gyermekelhelyezéssel kapcsolatos problémáik. Pozitív, követendő mintákat kapjanak, és a program lezárulta után, a fennmaradó közösségek tagjaiként vihessék tovább a megkezdett programokat. A legtöbb programelem Pécsett lesz elérhető, ennek oka, hogy a Pécsi Kistérség aprófalvas terület, nehezen megoldható a közlekedés az egyes kistelepülések között. Pécs könnyen 13

14 megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel, illetve egyéb tevékenységek (munkavégzés, oktatás, ügyintézés, szórakozás) miatt a Pécsi Kistérség lakói gyakran tartózkodnak Pécsett. A pécsi programok mellett az egyes településeken is sor kerül Családi Napok megszervezésére DEMOGRÁFIA A Dél-Dunántúlon a népesség családi állapot szerinti összetétele jelentősen átalakult az elmúlt évtizedek során, a 15 év feletti népesség körében a házasok aránya 68 % volt 1980-ban, re a házasok aránya 45 %-ra esett vissza. A KSH legfrissebb statisztikája alapján megállapítható, hogy országosan 8 %-os csökkenés figyelhető meg a születések számában, ezzel párhuzamosan nő az elhalálozások száma. A Pécsi Kistérségben is fogyó tendencia figyelhető meg a népességszám tekintetében. A Kistérségre jellemző, hogy Pécsről a közeli falvakba költöznek a lakosok, és ingáznak lakóhelyük és munkahelyük közt. Ezzel a tendenciával magyarázható a Pécs lakosságának a megyei átlagot meghaladó arányú csökkenése. Pécs elöregedő város, a lakosság hozzávetőleg 64 %-a tartozik a éves korosztályba. A Pécsi Kistérség területén fő él. A Pécsi Kistérségben élők 64,7%-a a munkavállalási korú népességhez tartozik, a regisztrált álláskeresők száma fő A Pécsi kistérségben élő foglalkoztatottak több, mint 80 %-a a Pécsi Kistérség területén dolgozik, a munkahelyek jelentős hányada Pécsett található. Egyes felmérések szerint a Pécsi Kistérségen élő munkavállalók körülbelül 2 %-a dolgozik a mezőgazdasági-, 28 %-a az ipari-, 70 %-a a szolgáltatási szektorban. A foglalkoztatás növelésének hatékony eszköze lehet az egyes szolgáltatások iránti keresletre alapozott képzések meghirdetése. A Pécsi Kistréségben egyre többen veszik igénybe a játszóházak, gyermekmegőrzők szolgáltatásait, valamint egyre keresettebb a gyermekeket az otthonukban ellátó bébiszitter. Erre a tendenciára válaszolva hoztuk létre a zöld bébiszitter képzést. A program során a képzések, előadások és egyéb programok ideje alatt az Alapítvány megszervezi a gyermekek ingyenes felügyeletét, elősegítve ezzel a szülők részvételi arányának növekedését. A gyermekgondozásból visszatérőknek problémát jelent a munka világába való visszatérés, illetve a gyermek ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetése. A 14

15 jogaikkal, lehetőségeikkel kapcsolatban tájékozatlanok. A projekt során több témában vehetnek igénybe tanácsadást a gyermekgondozásból visszatérő szülők. A Dél-Dunántúlon 1980-ban 100 házasságkötésből 34 végződött válással, 2009-ben 100 házasságkötésre 72 válás jutott. Ez a tendencia teszi szükségessé a pszichológusi tanácsadás elérhetővé tételét, mely a családi konfliktusok megoldását segíti elő, illetve a Szülők Iskolája című előadássorozat megszervezését, amely a prevenció hatékony eszköze azáltal, hogy a családban jelentkező problémákkal kapcsolatban kínál információkat, megoldási lehetőségeket. Az egész ország területén megfigyelhető a gyermekvállalási tendenciák változása, az első gyermek születésének az ideje kitolódik, egyre idősebb korban kerül sor az első szülésre (2009-ben a gyermekek felét 30 éves, vagy annál idősebb nők hozták világra), ezzel párhuzamosan kevesebb gyermeket vállalnak a nők. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, fontos, hogy a családi életre nevelés keretén belül a válásról, a családi szerepekről is halljanak a fiatalok CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER Országosan jellemző a családtámogatási rendszerre, hogy túlsúlyban vannak a pénzbeli nyújtott ellátások. A 2011-es júliusi KSH településszintű munkaerő-piaci adatok alapján, járadék típusú ellátásban fő, segély típusú ellátásban 714 fő, rendelkezésre állási támogatásban és bérpótló juttatásban fő részesült a Pécsi Kistérség területén. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás megállapodásban rögzítette az alábbi feladatok ellátását: megszervezi a családsegítő szolgálat működését, szolgáltat egyes gyermekjóléti alapellátásokat, bölcsődei ellátást. A 2009-es évben Magyarországon összesen gyermek részesült bölcsődei ellátásban, egyre nő a családi napközik száma (2009-ben 2621 gyermeket láttak el családi napköziben Magyarországon). A családi napközikben húsz hetes kortól 14 éves korig valósulhat meg a gyermekek felügyelete és gondozása, kiemelten fontos ezen intézmények működése azokon a településeken, ahol nem működtet az önkormányzat bölcsődét. A nagyobb településeken a családias légkörű, rugalmasabb szolgáltatás miatt jelentkezik az igény a családi napközikre. A Pécsi Kistérség területén is nőtt az elmúlt években a családi napközik száma. 15

16 A programunk során a speciálisan a gyermekgondozásból visszatérők számára kialakított tanácsadás alatt a gyermekek felügyeletét is meg kívánjuk oldani játszóházunkban, az Öko- Kuckó Családi Kör pedig a hasonló élethelyzetben lévő szülők tapasztalatcseréjét, közös problémamegoldását segíti elő. A Családi Kör kialakítása hosszú távon a szülők együttműködését, a kölcsönös segítségnyújtást alapozza meg. Hátrányos helyzetű települések a Pécsi Kistérség területén: Aranyosgadány, Áta, Bosta, Kisherend, Kovácsszénája, Regenye, Szőke, Husztót, Téseny KULTÚRA A Pécsi Kistérség kulturális és szellemi központja Pécs, Múzeumai (Pl.: Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Victor Vasarely Múzeum), operatársulat és szimfonikus zenekar működik, több színház található a város területén. Olyan rendezvények várják a Kistérség lakosait, mint a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó. A gyermekes családok számára a Pécsi Kistérségben számos szabadidős, kulturális és sportesemény kínálkozik, azonban szükséges lenne olyan hosszútávon működő komplex szolgáltatásra, mely egyszerre kínál tanácsadást, tartalmas szabadidő eltöltést, gyermekprogramokat és a szülök számára kötetlen tapasztalatcserét. A programunk során kialakítani kívánt Öko Kuckó Családi Kör ezt a célt hivatott ellátni, a Zöld Híd Alapítvány által 2010-ben megkezdett Családi Napok hagyományait követve, az akkor szerzett tapasztalatokat felhasználva, a 2011-ben végzett igényfelmérés adataival összhangban CIVIL SZERVEZETEK A családokat támogató civil szervezetek száma a Pécsi Kistérségben viszonylag magas, azonban a szervezetek egymástól elszigetelten működnek, kevés esetben figyelhető meg hosszú távú együttműködés. A Pécsi Kistérségben működő civil szervezetek különböző feladatokat látnak el: Családokat támogató, nagycsaládosokkal foglalkozó szervezetek: pl.: Családvarázs Egyesület, Pécsi 16

17 Székesegyház Nagycsaládos Egyesület; Gyermekvállalással, gyermekneveléssel foglalkozó szervezetek: pl.: Kanga Egyesület, Pécsimami ; Tanácsadás családok számára: pl.: Társak Tanácsadó központ, Megújulás Családterápiás Központ). A Pécsi Kistérség területén tizenhét családi napközi üzemel, egyre nagyobb igény jelentkezik a játszóházak, gyermekmegőrzők működésére is, ennek oka, hogy a szülők számára az ügyintézés, bevásárlás egyéb szabadidős programok ideje alatt nem minden esetben megoldott a gyermekek felügyelete. A Kistérségben működő játszóházak között a Zöld Híd Alapítvány Játszóháza az egyetlen, amely a környezettudatos, zöld szemléletet közvetíti a gyermekek és szüleik számára. A program során adatbázist kívánunk létrehozni, és a szülőknek tartott tanácsadás illetve a Családi Kör rendezvényei alatt a civil kezdeményezések széles körben való megismertetését, a szülők, családok lehetőségeinek körvonalazását kívánjuk elérni, hogy a Pécsett és a Pécsi Kistérségben működő civil szervezetek, egyéb civil kezdeményezések törekvései eljussanak a célcsoporthoz, és párbeszéd, együttműködés alakuljon ki CÉLCSOPORT A Pécsi Kistérség területén fő él. A 0-17 közötti lakosok száma fő, a gyermekek, fiatalok aránya az idősebb korosztályokhoz viszonyítva alacsony. Pécs elöregedő város, a lakosság hozzávetőleg 64 %-a tartozik a éves korosztályba. A Pécsi Kistérségben is fogyó tendencia figyelhető meg a népességszám tekintetében. Nagycsaládosok Országos Egyesülete adatai alapján a magyarországi családok 5 %-a sorolható a nagycsaládok körébe, a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okán a nagycsaládok száma is csökken. A rendszerváltás után megnőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, a Dél-Dunántúlon 1990-ben ezer lakosra 6,5 hallgató jutott, 2008-ra ez a szám 20,8-ra emelkedett. Pécs a Dunántúl felsőoktatási központja. A foglalkoztatás növelésének hatékony eszköze lehet az egyes szolgáltatások iránti keresletre alapozott képzések meghirdetése. A 2008-as évben a Dél-Dunántúlon az átlag nettó jövedelem 107 ezer forintos nettó jövedelem körülbelül 10 %-kal maradt el az országos átlagtól. A legfrissebb 2011-es júliusi KSH településszintű munkaerő-piaci adatok alapján, járadék típusú ellátásban fő, 17

18 segély típusú ellátásban 714 fő, rendelkezésre állási támogatásban és bérpótló juttatásban fő részesült a Pécsi Kistérség területén. A Kistérség területén problémát jelent a munkanélküliség, illetve az a jelenség is, hogy a képzések csak részben alkalmazkodnak a munkaerő piaci változásokhoz. A gyermekgondozásból visszatérőknek problémát jelent a munka világába való visszatérés, illetve a gyermek ellátásának, nevelésének és a munkavállalásnak az összeegyeztetése. A jogaikkal, lehetőségeikkel, az aktuális szociálpolitikai eszköztárral kapcsolatban tájékozatlanok. A program során a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését kívánja elősegíteni a játszóház, mely felügyeletet biztosít a 0-10 éves gyermekek számára hétköznapokon, az ügyintézés, bevásárlás, szabadidős tevékenység vagy állásinterjú ideje alatt. A Pécsi Zöld Játszóházban megszervezett Öko-Kuckó Családi Kör a gyermekes szülőknek kínál tanácsadást, színes, tartalmas gyermekprogramokat és lehetőséget a tapasztalatcserére A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása, szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása. 18

19 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 4.1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV CÉLJA Az Esélyegyenlőségi Terv (ET) célja valamely szervezeten belül a munkavállalók közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzően humán erőforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. A projekt maradéktalan megvalósítása a gazdasági szereplőkkel, civil szervezetekkel, a lakossággal, a kistérségben lévő településekkel való együttműködés útján, pályázati források bevonásával és az érintettek aktív részvételével, összehangolt tevékenységével lehetséges. 19

20 4.2. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK A Zöld - Híd Alapítvány a következő irányelvek betartására törekszik: 1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás során alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Ez kiterjed a munkaerő felvétellel, alkalmazással, képzéssel, továbbképzéssel és egyéb foglalkoztatással és megbízással összefüggő esetekre, egyéb szerződéses viszonyokra. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók és megbízottak bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. Cél szerinti tevékenységeinek megvalósításában a társadalmi hátránnyal küzdő célcsoportunk esetére a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítjük. 2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 3) Partneri kapcsolat, együttműködés A Zöld - Híd Alapítvány a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Fontos, hogy érezzék, munkaviszonyuk kölcsönösségen alapuló szerződéses kapcsolat. 4) Társadalmi szolidaritás Tevékenységünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a társadalmunk minden tagjára vonatkoztassuk a szolidaritást, s előmozdítjuk annak erősítését. Ugyanezt elvárjuk a dolgozók egymással szemben tanúsított viselkedésében is. Fokozott hangsúlyt fektetünk a partneri viszony kialakítására és a hatékony együttműködésre. 20

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Esélyegyenlőségi terve Preambulum Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi. Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. január 1. 2016. december 31. közötti időszakra Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2013

Esélyegyenlőségi terv 2013 2013 Szervezet neve: Egyenlő Esélyért Egyesület 2007 Címe: 2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 39. Adószáma: 18616909-1-11 Képviseletre jogosult személyneve: Kiss Csilla Klára Alkalmazandó: 2013. november

Részletesebben

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Tárkány KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2013. TULAJDONOS NEVE BEOSZTÁSA ÁTVÉTEL DÁTUMA PÉLDÁNY SORSZÁMA ÉRVÉNYESÍTŐ PECSÉT HELYE Karbantartásra kötelezett példány: Karbantartásra nem kötelezett példány:

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve

A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve 2013-2016 I. RÉSZ... 3 BEVEZETÉS... 3 AZ ET JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 AZ ET ELKÉSZÍTÉSE, ELFOGADÁSA, BEVEZETÉSE ÉS TARTALMA... 3 II. RÉSZ... 3 ÁLTALÁNOS ELVEK

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR

A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Időbeli hatálya: 2014. január 1 2014. december 31. Esélyegyenlőségi terv Jelen esélyegyenlőségi terv a munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 Az ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 2012. október 15-től 2014. szeptember 30-áig terjedő időszakra Tartalomjegyzék A. ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 1. Családbarát munkahelyi körülmények

Részletesebben

Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány

Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény a hátrányos megkülönböztetés csökkentése

Részletesebben

PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PALOTÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015-2020. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Palotás Község Önkormányzatánál foglalkoztatottak egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve, a hatékony jogvédelem biztosítása

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. április 25-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. június 15-től 2017. június 14-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben,

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS azonosító száma: TÁMOP3.4.38/2296 A (fő)kedvezményezett neve: Avastetõi Általános, MagyarAngol Két Tanítási Nyelvû skola és Alapfokú Mûvészetoktatási 1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁS JELENTÉS 1. Jelentés azonosító

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV SOPRON 2014 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2014. január 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend. Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend. Göndörné Frajka Gabriella jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 30.-i ülésére 2. napirend TÁRGY: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2011.01.01-2012.12.31. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2011. január 1-jétől 2012.december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel a projektekben Környezeti fenntarthatóság Esélyegyenlőség Jogkövetkezmények Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

A) Esélyegyenlőség érvényesülése

A) Esélyegyenlőség érvényesülése Projekt Adatlap 3. számú melléklet A) Esélyegyenlőség érvényesülése A következő táblázat kitöltésével mutassa be, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. Melléklet a 148/2015. (VI.30) számú KT határozathoz Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az Esztergár Lajos Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ ezúton megküldi tájékoztatóját az EFOP pályázat kiírásának tartalmáról.

Az Esztergár Lajos Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ ezúton megküldi tájékoztatóját az EFOP pályázat kiírásának tartalmáról. 1. s z. m e l l E s z t e r g á r L a j o s C s a l á d - é s G y e r m e k j ó l é t i S z o l g á l a t é s K ö z p o n t 7 6 3 2 P é c s, An i k ó u. 5. L e v e l e z é s i c í m : 7 6 1 6 P é c s,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa

Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND 1. Törvényi háttér Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Család és munka Papon

Család és munka Papon TÁMOP-2.4.5-12/3 A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása Család és munka Papon Pályázati azonosító: TÁMOP-2.4.5-12/3-2012-0001

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV SOPRON 2016 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2016. január 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők:

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mivel költségvetési szervként 50 főnél több közalkalmazottat foglalkoztat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. január Tartalom I. Esélyegyenlőség biztosítása a szervezeten belül... 4 1. Általános célok, etikai elvek... 4 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód... 4 1.2. Az

Részletesebben

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Baráti Közhasznú Egyesület Esélyegyenlőségi terve a Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának esélyegyenlőségi terve

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának esélyegyenlőségi terve A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának A szabályzat a szervezeti és működési szabályzat 2015. szeptember 1-től 3. sz. melléklete Általános célok, etikai

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben