MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve

Átírás

1 MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Esélyegyenlőségi terve Preambulum Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület Esélyegyenlőségi Tervben rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen,- különös tekintettel a hátrányos, halmozottan hátrányos, roma származású, fogyatékkal élő emberekre- a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai elvek A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő irányelvek betartására törekszik: 1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A fenntartó a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. 2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.

2 Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 3) Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. 4) Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. 5) Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgozunk ki, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését. 6) Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékkal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is, és nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, az otthoni munkavégzés lehetőségét stb.). A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket támogatja. 7) Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek ban Magyarországon a éves nők 57%-a, a férfiak 65%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya.

3 Bár a dolgozó nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, a magyarországi felsőoktatási rendszer is összességében egyenlőbb esélyeket biztosít a nők számára, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Cél, hogy ezen az esélyegyenlőségi területen is egyensúly alakuljon ki. 8) Az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak fontos a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.), de ezen a területen még sok a lemaradásunk. 9) Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-50%- a, a súlyosan fogyatékosok %-a volt foglalkoztatott. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át). Ezeken a területeken újak létrehozására van szükségünk. 10) Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 7. (1)-(2) bekezdését). A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében. Elenyésző a vezetők, az

4 értelmiségiek és a hivatalnokok hányada a cigánynépességben: a éveseknek mindössze az 1 százaléka tartozik ezekbe a csoportokba, szemben a nem cigány nemzetiségűek 16 százalékával. Betanított és képzetlen munkát végez a éves cigány férfiak 27 százaléka, a nem cigányoknak csak a 6 százalékáról mondhatjuk el ugyanezt. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését nem csak az UNIÓS projektek lebonyolítása során (roma célcsoportok), hanem a mindennapi munkánk során is szem előtt tartjuk. 11) Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. II. Konkrét célok A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület az alábbi célokat tűzi ki: Célok: 1) A fenntartó az esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi munkatársat nevezett ki a szociális menedzser személyében. 2) Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása. 3) Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás szabályozása. 4) Munkakörülmények javítása, a 4o év felettiek és a fogyatékos munkavállalók részére.

5 5) Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása, különös tekintettel a családos munkavállalókra. 6) Foglalkoztatásból való kilépés és nyugdíjba vonulás elősegítése. III. Programok a célok megvalósítása érdekében 1) A fenntartó által kinevezett esélyegyenlőségi munkatárs feladatkörébe tartozik az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata azzal, hogy minden tárgyév re vonatkozóan december 31-ig beszámolót készít a terv teljesülésének vizsgálatáról. Az esélyegyenlőségi munkatárs véleményezi a munkavállaló által beadott panaszt anonim módon, és a munkáltató felé továbbítja. 2) Munkaerő felvétel, alkalmazás terén egyenlő bánásmód betartása: Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő felvételnél: Álláshirdetésekben ne szerepelhessenek életkori kitételek. A munkaerő felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra helyezzék. A tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél se utasítsák el a 40 év feletti jelentkezőket. 3) Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés átképzés tanulás: Az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulás kell biztosítani Valamennyi aktív életkorban lévő munkavállaló részére biztosítani kell a továbbképzést, átképzést és a tanulási lehetőséget. A 40 év felettiek részére kiemelt módon kel biztosítani az átképzés és egyéb tanulási lehetőségeket. Szervezni kell a 40 év feletti munkavállalók részére képzéseket / nyelvi, informatikai /. 4) Munkakörülmények javítása a 40 év felettiek és a hátrányos helyzetű munkavállalók vonatkozásában: A munkakörülmények kialakításánál segítsék elő az öregedéssel járó változások ellensúlyozására a megfelelő munkabiztonsági körülményeket.

6 5) Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása: Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, mely hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a juttatások, kedvezmények adása terén a 40 év felettiek és a hátrányos helyzetű egyéb csoportoknál. Gyermekeseknél biztosítani kell a törvényben előírt munkaidő kedvezményt. A törvényben előírt szabadságot kell kiadni egyes családi eseményeknél /születés, esküvő, haláleset stb./ Engedélyezi, hogy a krónikus betegségekben szenvedő, rendszeres kezelés alatt álló dolgozók a kezelést amennyiben ez írásbeli szakorvosi ajánlás vagy vélemény alapján indokolt a munkaidő egy részében is igénybe vehessék. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását. 6) A foglalkoztatásból való kilépés és a nyugdíjba vonulás segítése: A létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók körét a munkához való kritériumok meglétére való feltételekhez kell kötni. Nem kell csökkenteni a nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejét a beleegyezése nélkül. Meg kell vizsgálni a korai nyugdíjazás egyénre és munkáltatóra gyakorolt hatását. IV. Panasztétel biztosítása Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a dolgozó az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület elnökéhez fordulhat. A Felek rögzítik tehát, hogy a panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke a panaszt ha az ügy jellege lehetővé teszi anonim módon, az esélyegyenlőségi munkatárs (jelen esetben ezt a tisztséget a szociális menedzser látja el) véleményével együtt, a panasz megtételétől számított 10 munkanapon belül a munkáltató elé tárja. A munkáltató az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásra intézkedni. A vizsgálatot a vezetőségi ülés keretében (az elnök és tagjai meghívásával) folytatja le. A kijelölt szervezeti

7 egység a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatót. Amennyiben a munkáltató a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a dolgozó sérelmezi, a munkáltató az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 7 napig. Amennyiben a panasz nem a munkáltató intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a dolgozó által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell. V. Záró rendelkezések Amennyiben a munkavállalói létszámban, összetételben változás áll be, úgy az esélyegyenlőségi terv vonatkozó részeinek módosítására sort kell keríteni. Jelen, a munkahelyi esélyegyenlőség biztosítása érdekében létrejött megállapodást a Felek képviselői elolvasták, annak rendelkezéseit közösen értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják. Budapest, június 3. Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület