A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve

Átírás

1 A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve

2 Tartalom A PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. RÉSZ... 3 BEVEZETÉS... 3 Az ET jogszabályi háttere... 3 Az ET elkészítése, elfogadása, bevezetése, tartalma és hatálya... 3 II. RÉSZ... 4 ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Az esélyegyenlőséget elősegítő általános elvek Az intézmény esélyegyenlőséget elősegítő hosszú távú céljai... 5 III. RÉSZ... 6 A CIKLUS ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI... 6 Panasztételi lehetőség, a jogorvoslati eljárás biztosítása... 6 IV. RÉSZ ZÁRADÉK / 10

3 A Pallasz Athéné Egyetem Esélyegyenlőségi Terve Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/A. -a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 36. ) A Pallasz Athéné Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Esélyegyenlőségi Terve (a továbbiakban: ET) elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alapján készült. I. rész BEVEZETÉS Az ET jogszabályi háttere (1) Jelen ET a következő jogszabályok vonatkozó részeinek figyelembe vételével készült: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény; b) az Európai Unió Tanácsa november 27-i 2000/78/EK Irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról; c) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény; d) a Pallasz Athéné Egyetem Szervezeti és Működési Rendje. (2) Jelen ET nem tartalmazza azokat a jogokat és kedvezményeket, amelyek más jogszabályból következnek. Az ET elkészítése, elfogadása, bevezetése, tartalma és hatálya (3) Az ET tervezetét az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjének 71. -a alapján az Egyetem Esélyegyenlőségi Bizottsága (továbbiakban EB) készítette el. (4) Az ET-t az Egyetem képviseletében a rektor, a kancellár, a munkavállalók képviseletében a közalkalmazotti tanácsok elnökei, valamint az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek vezetői, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. (5) Az ET az érintett partnerek aláírását követően válik hatályossá. (6) Az Egyetem Esélyegyenlőségi Terve négy éves időtartamra készül. Az EB a négyéves ciklus utolsó évének november hó 30. napjáig elkészíti a következő négyéves ciklus ETtervezetét.

4 (7) Az ET általános elveket és hosszú távú intézményi célokat, valamint az adott négyéves ciklusra vonatkozó középtávú célokat és eszközöket foglal magában. (8) Az ET hatályos az Egyetem valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára nézve. II. rész ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK 1. Az esélyegyenlőséget elősegítő általános elvek A hátrányos helyzetű csoportok (1) Az Egyetem meghatározott csoportokra vonatkozóan és nem egyénre szabottan végez esélyegyenlőséget biztosító tevékenységeket. (2) A hátrányos helyzetű közalkalmazotti csoportok: a) a nők, b) a romák, c) a fogyatékossággal élők, d) a két vagy több, önálló keresettel még nem rendelkező gyermeket nevelők, e) a tartósan beteg gyermeket nevelők, f) a tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók. A hátrányos helyzetű csoportokkal való bánásmód elvei (3) Minden munkajogi jogviszony tekintetében az egyenlő bánásmód követelményét kell érvényesíteni. (4) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. (5) Az egyenlő bánásmód követelménye mellett a hátrányos helyzetű csoportok esetében előnyben részesítési kötelezettsége van a munkáltatónak, mivel a cél az adott csoporthoz való tartozásból eredő esélyegyenlőtlenség felszámolása. Az elv alól kivételt képeznek a foglakoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. (6) Mivel a közalkalmazotti foglalkoztatás jellemzője a kötött juttatási rendszer, nem jelenti az előnyben részesítést a jogszabályban meghatározott juttatások biztosítása, azok elmaradása azonban jogellenes munkáltatói döntést jelent. (7) Ezekből következően az előnyben részesítés a foglalkoztatással összefüggő egyéb kérdéseket érinti. 4 / 10

5 2. Az intézmény esélyegyenlőséget elősegítő hosszú távú céljai A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód (1) Ezen pont kiterjed a munkaerő felvételével, alkalmazásával, a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások megállapításával, a képzés, a továbbképzés lehetőségével összefüggő esetekre. (2) Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása (3) Az Egyetem a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Kiemelt feladatának tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását. (4) Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, családi- vagy egészségi állapota miatt bekövetkező megkülönböztetés megelőzésére, esetlegesen megszüntetésére. (5) A munkáltató intézkedései során a humanizmus és a tolerancia jegyében jár el. Partneri kapcsolat, együttműködés (6) A munkáltató foglalkozatási viszony keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. (7) Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök biztosítását. (8) A munkáltató törekszik a munkavállalókkal párbeszédet folytatni minden olyan esetben, amely a munkavállalókat közvetlenül érinti. (9) A munkáltató kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók információhoz, tájékoztatáshoz való jogára. Társadalmi szolidaritás (10) A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi- vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. (11) Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, mely elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, érvényesülését. 5 / 10

6 Méltányos és rugalmas elbánás (12) A munkáltató olyan pozitív, méltányos intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. (13) Mindezek mellett a munkáltató minden esetben szem előtt tartja az egyenlő munkáért egyenlő juttatás elvét. Esélyegyenlőséget teremtő viszonyulás a hallgatók és a külső kapcsolatok felé (14) Az Egyetem minden dolgozója alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a hallgatókkal való kapcsolatai során. (15) Az Egyetem minden dolgozója alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a külső kapcsolatai során. Az Esélyegyenlőségi Bizottság Az Egyetem az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulása érdekében a Szervezeti és Működési Rend keretei között, a munkavállalói csoportok és érdekképviseletek delegáltjainak közreműködésével létrehozza az egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot, amelynek működéséhez megfelelő feltételeket biztosít. Az Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai: a) a karok dékánjainak delegálásában egy-egy fő, b) a funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek vezetőinek közös delegálásában egy fő, c) az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek delegálásában egy fő, d) a kari közalkalmazotti tanácsok egy-egy delegáltja. A Bizottság tagjai közül elnököt választ, az elnök a Bizottság képviseletében meghatározott ügyekben eljár. Az Egyetem rektora az intézményi szintű esélyegyenlőséggel összefüggő teendők és feladatok összehangolására esélyegyenlőségi koordinátort bízhat meg. Az esélyegyenlőségi koordinátor részt vesz az Esélyegyenlőségi Bizottság munkájában. III. rész A CIKLUS ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI Panasztételi lehetőség, a jogorvoslati eljárás biztosítása 6 / 10

7 (1) A munkavállaló az esélyegyenlőségét sértő bármilyen intézkedés vagy magatartás megtapasztalása esetén az Esélyegyenlőségi Bizottság felé szóban vagy írásban benyújtott panasszal élhet. A szóbeli panasz benyújtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A sérelmet szenvedett fél kérésére az EB az eljárást a panasztevő személyének titokban tartásával folytathatja le. Ebben az esetben a panasztevő adatait az EB zárt borítékban helyezi el az ügy dokumentumai között. Abba csak a Bizottság tagjai, az esélyegyenlőségi koordinátor, a rektor, a kancellár, valamint az arra jogosult közigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek tagjai tekinthetnek be. (3) Az EB az eljárást 7 munkanapon belül folytathatja le, amely határidőt a Bizottság indokolt esetben egy ízben, a panasztevő egyidejű értesítése mellett további 7 munkanappal meghosszabbíthatja. (4) Az EB döntési javaslatáig a sérelmezett intézkedés nem foganatosítható. (5) A Bizottság írásban értesíti a munkáltatót és ezzel egyidejűleg a panasztevőt és a sérelmezett intézkedést hozó (magatartást tanúsító) vezetőt a döntési javaslatáról. A döntési javaslat alapján a döntést az Egyetem munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője hozza meg. (6) Amennyiben a Bizottság döntési javaslatában a panaszt alaptalannak ítéli, az érintetteket tájékoztatja a jogszabályban foglalt egyéb jogorvoslati lehetőségekről is. (7) A panasztételi jog nem érinti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a közalkalmazott által külön jogszabályban (személyiségi jogi per, munkaügyi per, munkaügyi- vagy szabálysértési hatósági eljárások, különösen az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása) biztosított jogérvényesítési lehetőséget. Az egyenlő bánásmód betartása a munkaerő-felvétel, -alkalmazás terén (8) A munkaerő felvételénél a hangsúlyt az adott munkakörhöz, munkához szükséges képességekre, készségekre, jártasságra kell helyezni. (9) A munkáltató nem alkalmaz a munkavállalókra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetést, így különösen a családi állapot, a nemzetiség, a faj, a származás, a vallás, a politikai meggyőződés, az érdekképviseleti szervezethez való tartozás miatt. (10) A munkáltató a személyi ügyek intézésekor minden esetben figyelembe veszi a munkavállalók tájékoztatásra és informáltságra való jogát és lehetőség szerint egyéni igényeit. (11) Ha a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszonya ideje alatt válik megváltozott munkaképességűvé, a munkáltató biztosítja a továbbfoglalkoztatást csökkentett munkaidőben vagy könnyített munkakörben. A dolgozó felmentése egészségügyi alkalmatlanság címén csak a rehabilitációs eljárás lefolytatása után, a vonatkozó jogszabályok betartásával történhet. Az erkölcsi és az anyagi elismerés (12) A munkáltató nagyobb figyelmet fordít az Egyetem érdekében, ellentételezés nélkül végzett tevékenység erkölcsi elismerésére. 7 / 10

8 (13) A munkáltató minden esetben szem előtt tartja a többletmunkáért járó anyagi elismerés nyújtásakor az egyenlő munkáért egyenlő juttatás elvét. (14) Munkáltató rendszeresen felülvizsgálja a bérezési-juttatási rendszert, és az esetlegesen meglévő hátrányos helyzetek kialakulásának okait, az indokolatlan béreltéréseket megszünteti. A humánerőforrás fejlesztése, továbbképzési lehetőség biztosítása (15) Az élethosszig tartó tanulást az életkortól függetlenül biztosítani kell. Minden aktív életkorban lévő alkalmazott részére biztosítani kell az átképzés, a továbbképzés és a tanulás lehetőségét. (16) Minden közalkalmazott számára biztosítani kell a munkavédelmi előírások megismerésének lehetőségét. (17) A munkáltató a munkavállaló továbbképzési, tanulási igényeit megvizsgálja, és amennyiben azok nem ellentétesek az Egyetem érdekeivel, a továbbtanulást, továbbképzést egyénre szabott tanulmányi szerződésben rögzített feltételekkel támogathatja. Ezen támogatás szükség esetén a Kollektív Szerződéssel összhangban pénzbeli juttatás is lehet. (18) A munkáltató kiemelt figyelmet fordít a gyermeküket egyedül nevelő szülők továbbképzésére a munka elvégzését nem hátráltató munkaidő-kedvezmény biztosításával. A munkakörülmények javítása (19) A munkavállalók egészségi állapotának és jó közérzetének megtartása érdekében a munkáltató lehetővé teszi a munkavállalók számára a szervezett egészségügyi, betegségmegelőzési céllal történő szűrővizsgálatokon való részvételt. (20) A munkáltató esetlegesen kedvezmények biztosításával ösztönzi a munkavállalókat az egészséges életmód kialakítására, sporttevékenység végzésére. (21) A munkáltató kiemelt figyelmet fordít a nők és a fogyatékkal élők munkakörülményeinek javítására, biztosítva a folyamatos kétoldalú párbeszédet a hátrányos helyzetű csoport igényeinek feltárása céljából a csoport és a munkáltató között. A szakmai előmenetel megfelelő ütemű biztosítása (22) A munkáltató valamennyi munkavállaló részére megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény alapján, a Foglalkoztatási Követelményrendszer előírásai szerint biztosítja az előmeneteli lehetőséget. (23) A munkáltató kiemelt figyelmet fordít a nők és a fogyatékossággal élők szakmai előmenetelére, biztosítva a folyamatos kétoldalú párbeszédet a hátrányos helyzetű csoport igényeinek feltárása céljából a csoport és a munkáltató között. 8 / 10

9 A családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása (24) A munkáltató abban az esetben, ha ez nem akadályozza a munkavállalók munkaköri feladatainak ellátását, a két vagy több önálló keresettel még nem rendelkező gyermeket nevelő, vagy a legalább egy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók számára a Kollektív Szerződésben szabályozott módon munkaidő-kedvezményt biztosíthat. (25) A munkáltató a munkavállaló részére rendkívüli családi események (gyermekszületés, ballagás stb.) esetén szabadságot biztosít a rendes szabadság keretének terhére. (26) A munkáltató a szabadságolások tervezésénél lehetőség szerint figyelembe veszi az iskolai, az óvodai, a bölcsődei szüneteket. (27) Az intézmény a szakszervezet vagy más szervezeti egységek segítségével kirándulást, üdülést szervez a dolgozók részére, ahol az esélyegyenlőségre kiemelten figyel. (28) A munkáltató a megüresedett álláshelyek feltöltésénél előnyt biztosít a visszatérők (TGYÁS, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság, külszolgálat) alkalmazására, adott esetben részmunkaidőben történő foglalkoztatására. Akadálymentes munkahelyi környezet megteremtése (29) A munkáltató kiemelt figyelmet fordít az Egyetem kezelésében lévő ingatlanok folyamatos karbantartására az akadálymentesítés érdekében. (30) A fogyatékossággal élő munkavállalók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében a munkáltató figyelmet fordít a munkavégzést segítő eszközök beszerzésére. (31) Munkáltató elkötelezi magát arra, hogy jövőbeli infrastrukturális beruházásai megvalósítása során minden esetben szem előtt tartja a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szempontját. 9 / 10

10 IV. rész ZÁRADÉK (1) A Pallasz Athéné Egyetem ciklusra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervét a munkáltató részéről a rektor és a kancellár, a munkavállalók részéről a közalkalmazotti tanácsok elnökei és az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek képviselői elolvasás és a véleményeik megtárgyalása és beépítése után, mint akaratukkal mindenben egyezőt írták alá. (2) A munkáltató vállalja, hogy az Esélyegyenlőségi Terv aláírásáról az Egyetem munkavállalóit értesíti, és számukra az Esélyegyenlőségi Tervet az Egyetem honlapján közzéteszi, a belső elektronikus hálózatán elérhetővé teszi. (3) Jelen ET december 31-ig hatályos. Kecskemét, február 1. Dr. Ailer Piroska rektor Finta Zita kancellár Dr. Tóth József FDSZ Kecskeméti Szervezete elnök 10 / 10