Település-gazdálkodási ismeretek

Átírás

1 Település-gazdálkodási ismeretek Települési önkormányzatok vagyona, költségvetése, bevételei-kiadásai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2017/2018. tanév tavaszi félév A helyi önkormányzatok vagyonhoz jutása, története XIII. századig királyi vármegyék Nemesi vármegyék (Kehidai oklevél- 1232) Falvak földesúri fennhatóság alatt, csak a kisbirtokos nemesek által alapított nemes községek kerültek közvetlenül a vármegyéhez. A királytól kiváltságot szerzett települések (szabad királyi városok) közvetlenül a királyhoz, nem a vármegyéhez tartoztak. Mezővárosok: csak földesuruktól szerezhettek többletjogot (pl. vásártartás) 1848-as polgári forradalom: népképviselet elve az önkormányzatokra nézve is /nem valósult meg 1886, évi XII. tc. szerint a községeknek tulajdonuk volt. E törvénycikk szabályozta a vagyonnal való gazdálkodást is, megkülönböztetve a vagyontárgyakat forgalomképességük szerint és előírva a közösségi vagyonból származó jövedelem közösségi célra történő felhasználását. Vagyontárgyak: községi ingatlanok Vagyoni értékű jogok: halászati, italmérési, vásári helypénzszedési jog Használatra átengedett ingó javak: pl. községi mérleg Az önkormányzatok vagyonhoz jutásának módozatai Tanácsrendszer: államosítás. Település- járás (1984-ig) - megye A tanácsok és szerveik, az általuk felügyelt intézmények, vállalatok csupán az egységes és oszthatatlan állami tulajdon kezelői voltak. Az állam a vagyonnal szabadon rendelkezhetett, bármikor kártalanítás nélkül elvonhatta. (tanácsok=a szocialista államhatalom helyi szervei) Kiadás orientált feladat finanszírozás, tervlebontásos állami elosztás (Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium ) Községfejlesztési alap (KÖFA-1954 II. Tanácstörvény) Az önkormányzatok vagyonhoz jutása: meghatározta az alkotmány, a vagyonátadást az évi XXXIII. tv. (vagyontörvény) biztosította, a vagyon kezelését az évi LXV. (önkormányzati törvény) határozza meg 1. Az évi LXV. tv. (önkormányzati tv.) erejénél fogva: a volt tanács és szervei kezelésében lévő ingatlanokhoz, erdők és vizek meghatározott részéhez, a tanács által alapított és felügyelt közüzemi célt szolgáló állami gazdálkodó szervezetek és költségvetési üzemek vagyonához, a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményeihez, vonalas létesítményekhez és berendezéseihez, a volt tanács kezelésében levő oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyonához. Az állami bérlakásokhoz, középületekhez, a volt tanács pénz-, értékpapír vagyonához és más vagyoni értékű jogaihoz. 2. Az évi XXXIII. Vagyontörvény alapján a vagyonátadó bizottság egyéni döntésével: külön törvényekben meghatározott állami földekhez és erdőkhöz, ingatlanokhoz (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, műemlék ingatlanok), vizekhez, természetvédelmi területekhez, műemlékekhez, költségvetési üzemek vagyonához, tanácsi közüzemekhez, patikavagyonhoz. Főváros: A törvényben felsorolt területeken levő földet, parkot, teret, egyéb közterületet, beépítetlen földet; a kerületi tanács és szervei, intézményei, közüzemei kezelésében lévő védett természeti területet, erdőt. (Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonkezelése, után kártalanítás nélkül elvett egyházi ingatlanok) 3. Privatizációs törvények alapján -az Állami Vagyonügynökség közreműködésével- az önkormányzat területén működő állami vállalatok átalakulásával, az önkormányzatokat megillető belterületi földérték után járó üzletrész, vagy később pénz. 4. Egyéb: Az önkormányzatok egymás közötti megállapodásával, (pl. feladatmegosztáshoz kapcsolódó vagyonátadás), örökléssel, ajándékozással, vásárlással, kisajátítással, 1

2 Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy aztmeghaladó időszakra szól. A jegyző köteles a jogszabályok alapján meghatározott belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az önkormányzatok vagyona Önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak Ingatlanok Erdők Vizek Közüzemi szervek vagyona Lakossági célokat szolgáló közművek Intézmények vagyona Középületek és telekterületük Bérlakások Vagyoni értékű jogok Licenc Know-how Értékpapírok Bérleti és használati jogok Telki szolgalom Pénzeszközök Törzsvagyon: Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, aluljárók, járdák, parkolók, buszmegállók, közterek, parkok, játszóterek, köztemetők, vizek, vízfolyások, tavak, közcélú vízlétesítmények, belvízi csatornák, árokrendszerek, a törvény és az önkormányzat által ide sorolt ingók és ingatlanok. (A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető. Vagyonkezelési szerződés szükséges. (Möt. 109 ) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. 2

3 Települési önkormányzatok pénzügyei Önkormányzat bevételei: Saját bevételek Bevételek Saját bevételek Átengedett központi adók Egészségbiztosítási támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás Egyéb támogatások A bevételek felhasználásának módja: Kötetlen felhasználású Kötött felhasználású (pántlikás pénzek) Helyi adók (1990.évi C. tv. A helyi adókról) Vagyoni típusú adók (telekadó, építményadó) Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója) Tevékenység típusú: Iparűzési adó Átvett pénzeszközök Önkormányzat és intézményei egyéb saját bevételei 117 (5) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. (Mötv) Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, Törvény alapján az önk-ot megillető illetékek, bírság, díj Vadászati jog haszonbérbe adásának bevétele Egyéb.:pl. bontási anyag vagy leselejtezett anyag értékesítés bevétele A helyi adó az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazás alapján, az illetékességi területen szedhet. Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata. Célja az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése. Jellemzői: nem kötelező keret jellegű (az adó mértékének a felső határát a törvény határozza meg, a mértékét az önkormányzat) Szabályai: az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be csak az illetékességi területén szedhető bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt rendeleti szinten az önkormányzat bevételét képzi az adótöbbszörözés tilos az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket a beszedett adó felhasználásában az önkormányzat köteles a település lakosságát tájékoztatni Alanyai: a magánszemély, a jogi személy, egyéb szervezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, Külföldi magánszemély vagy szervezet egyes esetekben Tárgya: ingatlan, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog munkaerő-foglalkoztatás nem állandó lakosként való tartózkodás meghatározott gazdasági tevékenység folytatása Adók bevezetése: Települési önkormányzat jogosult bevezetni. kerületi önkormányzat jogosult bevezetni: az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni :a helyi iparűzési adót kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni fenti adókat, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá e minőségére tekintettel vállalkozó A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet. Az önkormányzat a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével határozhatja meg, Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) Adómentes valamennyi helyi adó alól Valamennyi helyi adó alól mentes az A helyi adó törvény hatálya nem terjed ki: Észak-atlanti Szerződés Szervezete az államra, és az Észak-atlanti Szerződés a helyi önkormányzatra, alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok. a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, Országos Betétbiztosítási Alapra, Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra, Kárrendezési Alapra Építményadó Tárgya: lakás, nem lakás célú épület, épületrész, építmény az önkormányzat területén Alanya: az év első napján a tulajdonos (több tulajdonos esetén tulajdonuk arányában) Mértéke: hasznos alapterület alapján 1100Ft/m 2 (2005-től ezt az összeget az önkormányzatok növelhetik az inflációval); korrigált forgalmi érték alapján 3,6% Mentesség: a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, a felújított műemléképület, illetve az abban lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) - a törvényben meghatározottak szerint - a felújításra január 1- jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 3

4 Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) Telekadó Tárgya: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek (beépítetlen belterületi földrész), Alanya: az év első napján a tulajdonos Mértéke: telek területe alapján 200 Ft/m2 (2005-től ezt az összeget az önkormányzatok növelhetik az inflációval); korrigált forgalmi érték 3%-a Mentesség: az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek, az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik, Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója) Magánszemélyek kommunális adója Tárgya: építmény, beltéri telek Alanya: a tulajdonos, illetve nem magánszemély tulajdonába lévő építmény bérleti jogával rendelkező személy Mértéke: az adótárgy száma alapján max Ft/adótárgy. Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója) Idegenforgalmiadó Tárgya: nem állandó lakosként való tartózkodási idő; fizetett díj, Alanya: nem állandó lakosként vendégéjszakát eltöltő személy az önkormányzat illetékességi területén, Mértéke: megkezdett éjszakák száma alapján max. 300 Ft/fő/éjszaka vendégéjszakára jutó szállásdíj alapján a szállásdíj max. 4%-a Beszedésre kötelezett: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, üzemeltető, fenntartó, szállásadó, Mentesség: a 18 év alatti és a 70 év feletti magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése, a munkáltató által kiküldetési rendelvénnyel, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát eltöltő egyházi személy; a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap. Tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó Helyi iparűzési adó Tárgya: a vállalkozási tevékenység (állandó, ideiglenes) Alanya: önkormányzati illetékességi területén vállalkozók és gazdasági társaságok Mértéke: nettó árbevétel * 2% (nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Több önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozói tevékenység- nyilatkozni kell a megoszlásáról.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint helyi iparűzési adó Mentesség A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség Szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége Beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége Helyi adó megfizetése magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15. vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van Önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény: rendeletben kell meghatározni, minden vállalkozóra azonos feltétel, 2,5 MFt vagy ez alatti vállalkozói adóalapösszeg háziorvos, védőnő vállalkozó számára (20MFt vállalkozási szintű adóalap alatt) 4

5 Települési adó Jogszabályi háttér: évi C. tv. Helyi adókról 1. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pont évi CLXXXIX. Tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. Magyarországon bevezetett települési adókról Összesen 78 településen van jelenleg bevezetett települési adó Rendeleti szintű szabályozás A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel. Jellemzően: Földadó Településkép védelmi adó Talajterhelési díj Motoros vízijárműveket terhelő adó Magasépítmények települési adója Földadó Termőföld azon része, amely az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) nádas, vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva Alanya: naptári év első napján tulajdonos Adó mértéke: 2000 Ft/ha/év Adó mentesség: 1 ha alatti összes földterület tulajdon Motoros vízi járműveket terhelő adó pl. Bp. III. kerület Tárgya: területen tárolt 10kW motorteljesítményt meghaladó motoros vízi jármű Alanya: negyedév első napján a tulajdonos Adó mértéke: 50kW-ig 75 Ft/kW/negyedév kw között 100 Ft/kW/negyedév 200 kw felett Ft/kW/negyedév Adókedvezmény: 50% elektromos hajtású vagy hidrogén tüzelőanyag cellás üzemű eszköz Adómentesség: vízirendészetnél vízimentésre használt jármű Ebrendészeti hozzájárulás (Ebadó) /Nem tipikus helyi adó/ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény módosításával az önkormányzatok vethetik ki. Tárgya: eb Alanya: kutyát tartó személy, vállalkozás Mértéke: évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint. Mentesség: mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás kutya a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott kutya; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az eb tartási céljának, az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg A települési önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Települési önkormányzatok pénzügyei Bevételek Saját bevételek Átengedett központi adók Egészségbiztosítási támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás Egyéb támogatások A bevételek felhasználásának módja: Kötetlen felhasználású Kötött felhasználású (pántlikás pénzek) 5

6 Önkormányzat bevételei: Átengedett központi adók Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírságok Beszedett illetékből származó jövedelem Egyéb megosztott adók, pl.:gépjárműadó. Egyéb bevételek Hitelfelvétel Kötvény kibocsátás Egészségbiztosítási támogatások Egészségbiztosítási Alap normatív (Helyi önkormányzat által fenntartott orvosi rendelők, rendelőintézetek működését szolgálja) Átengedett központi adók, átengedett bevételek I. Környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírságok A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege (100%), fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40%-a függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen a települési önkormányzatot illeti meg, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította. A közterület-felügyelő által a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság teljes összege az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. Átengedett központi adók, átengedett bevételek II. Önkormányzati tűzoltóság fenntartásához, működtetéséhez, fejlesztéséhez (1996. évi XXXI. törvény és a tárgyévi ktgvetésitv alapján) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult, a megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül, a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. Egyéb : gépjárműadó (gépjárműadóról szóló tv. és az évi ktgvetési tv alapján) a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a az önkormányzatot illeti meg (2012-ig a 100% helyben maradt). a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. Települési önkormányzatok pénzügyei Bevételek Saját bevételek Átengedett központi adók Egészségbiztosítási támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás Egyéb támogatások Központi költségvetési hozzájárulás, támogatás évi A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati millió Ft feladatainak I. Helyi önkormányzatok működésének általános ,9 II. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak * ,7 III. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak * ,7 IV. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak ,3 A helyi önkormányzatok kiegészítő i Vis maior támogatás Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének Helyi önk-ok felhalmozási célú kieg. i * év előtt a gyermekétkeztetés a II. ponthoz tartozott , évi millió Ft , , , , , , évi millió Ft , , , , , , ,2 Összesen: ,3 a IX. fejezetből (2017-ben: ,4 millió Ft, 2016-ban ,7 millió Ft 2015-ben ,6 MFt, 2014-ben ,9 MFt 2013-ban ,9 MFt volt) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak (2. sz. melléklet) I. Helyi önkormányzatok működésének általános 1. Települési önkormányzatok működésének Önkormányzati hivatal működésének Beszámítás! Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alap Egyéb kötelező önkormányzati feladatok 2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása 3. Határátkelőhelyek fenntartásának 4. Megyei önkormányzatok feladatainak 5. A évről áthúzódó bérkompenzáció 6. Polgármesteri illetmény II. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak 1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bér 2. Óvodaműködtetési támogatás 3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának 4. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz 6

7 III. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak 1. Szociális ágazati összevont pótlék 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok Család- és gyermekjóléti szolgálat, Család- és gyermekjóléti központ, Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, Időskorúak nappali intézményi ellátása, Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása, Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, Hajléktalanok nappali intézményi ellátása, Családi bölcsőde, Hajléktalanok átmeneti intézményei, Támogató szolgáltatás, Közösségi alapellátás, Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység ) 4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok (A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bér; Intézmény-üzemeltetési támogatás) 5. Intézményi gyermekétkeztetés (A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bér; Gyermekétkeztetés üzemeltetési, A rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének ) 6. Rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének 7. Bölcsőde, mini bölcsőde IV. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak 1. könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok 2. Települési önkormányzatok által fenntartott, ill. támogatott előadó-művészeti szervezetek 3. Kulturális illetménypótlék A helyi önkormányzatok kiegészítő i (3. sz. melléklet) I. Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési i 1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának 3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak 4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat 5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének 6. Jó adatszolgáltató önkormányzatok 7. Megyei önkormányzatok rendkívüli 8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek 9. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó 10. Önkormányzatok rendkívüli 11. Önkormányzati elszámolások II. Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési i 1. Kompok, révek fenntartásának, felújításának 2. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 3. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések 4. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai 5. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 6. Mini bölcsődei férőhelyek kialakításának 7. Pannon Park beruházási projekt 8. Békásmegyeri vásárcsarnok építése 9. Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának 10. Normafa Park kiemelt beruházás 11. Normafa Park történelmi sportterület megvalósításának 12. A évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése Karcagon 13. Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozása a kommunista diktatúra idején internálóés kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínén 14. A Blaha Lujza tér rendezésének 15. Hermina garázs beruházás III. Vis maior támogatás Nemzetiségi önkormányzatok I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok 1. Működési támogatás 2. Feladatalapú támogatás II. Országos nemzetiségi önkormányzatok, az általuk fenntartott intézmények és a nemzetiségi média 1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média 2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg: SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedes jegyre kerekítve ahol: SZAL = számított alaplétszám, ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a főt, úgy főként kell a számításkor figyelembe venni, a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 1. ba) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa, b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 1. ba) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa, c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 1. ba) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma, d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 1. ba) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma. 7

8 Önkormányzat kiadásai Önkormányzat költségvetése A) Működési kiadások Személyi jellegű kiadások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások B) Felhalmozási, fejlesztési kiadások C) Támogatások Működési célú pénzeszköz átadás Társadalom- és szociálpolitikai juttatások Egyéb támogatások D) Egyéb kiadások Pl. Hiteltörlesztés, kötvény-visszafizetés, Költségvetés készítési kötelezettség Rendelet alkotási kötelezettség a költségvetésről és annak végrehajtásáról A költségvetés összeállításának rendjét az Államháztartásról szóló tv. szabályozza. A települési önkormányzat maradványérdekeltségű költségvetési szerv (a költségek és kiadások csökkentésében érdekelt) Központi költségvetés készítése Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. (Gazdasági stabilitási törvény) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. A Kormány október 15-éig az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Települési önkormányzati költségvetés készítése A jegyző, főjegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a tervszámoknak megfelelően készíti elő. A jegyző által előkészített költségvetés tervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő testületnek Csúszás: a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek ha az Ogy nem fogadta el a naptári év kezdetéig. Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése Külső ellenőrzés: Országgyűlés - Állami Számvevőszék Kormányhivatal költségvetési Könyvvizsgáló Belső ellenőrzés (tv. írja elő) Jegyző- belső ellenőrzési feladatokat ellátó munkatárs, önkormányzati társulás, az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló személy vagy társulás Pénzügyi bizottság (2 000 fő felett kötelező) éves belső ellenőrzési terv!! 8