Pachné Heltai Borbála

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pachné Heltai Borbála Nyelvcsere és szezonális migráció egy többnyelvű magyarországi közösségben Nyelvi gyakorlatok, ideológiák és kommodifikáció társadalmi folyamatok nexusában Doktori disszertáció tézisei Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezető: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor, MHAS Magyar Nyelvészet Doktori Program Vezető: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor, MHAS A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Kiss Jenő, MHAS Opponensek: Dr. Bodó Csanád, PhD Dr. Petteri Laihonen, PhD Titkár: Dr. Raátz Judit, PhD Tagok: Dr. Márku Anita, PhD Dr. Erb Mária, CSc Dr. Salánki Zsuzsanna, PhD Témavezető: Dr. Bartha Csilla, CSc Budapest, 2017

2 1. A dolgozat célja, felépítése és jelentősége Doktori dolgozatom célja, hogy képet nyújtson egy többnyelvű magyarországi településen, a Baranya megyében, Pécsvárad és Mohács között fekvő Geresdlakon tapasztalható nyelvi folyamatokról. A ma mintegy 750 fős település lakosságának etnikai és nyelvi összetétele szerteágazó történelmi-politikai-gazdasági folyamatok eredményeként alakult ki (vö. Erdődy é. n.). A lakosság többsége német nemzetiségű, akiknek ősei a 18. század első felében érkeztek az akkor még két önálló településre, Püspöklakra és Geresdre. A magyar nyelvű lakosok aránya a második világháborút követően nőtt meg, betelepítés, illetve vegyes házasságok útján. A falu mai cigány lakosai jellemzően a rendszerváltást követően kerültek a településre. Majd a jóléti szolgáltatások fejlődésével, illetve az uniós csatlakozással a mobilitás egy új formája, a szezonális migráció változtatott ismét a falu nyelvi-etnikai összetételén: előbb németek (köztük a falu egykori szülöttei), a kétezres évektől pedig finnek kezdtek nagyobb számban ingatlanokat vásárolni a településen. A külföldiek kisebb része végleg letelepedett, többségük pedig szezonálisan tartózkodik a faluban. A dolgozat a településen 2009 óta végzett kutatásomra épül, melynek fő kérdésfeltevése a következő: hogyan hat a szezonális migráció a település lakosságának, különösen a nyelvcsere folyamatát átélő német nemzetiségű közösség nyelvi gyakorlataira, nyelvi vélekedéseire és az interetnikus kapcsolatokra? A munka előzetes hipotézise tehát az volt, hogy e két, a dolgozat címében is megjelenő nyelvi-társadalmi folyamat, nyelvcsere és szezonális migráció ütközőpontjában új nyelvi gyakorlatok alakulnak ki. A disszertáció öt nagyobb fejezetből áll. Az első fejezet a szociolingvisztika, az antropológiai nyelvészet és a nyelvészeti etnográfia eredményeire építve alakítja ki a dolgozat elméleti keretét, valamint fekteti le a munkában használt terminusokat. A munka a geresdlaki közösség nyelvi gyakorlatainak vizsgálatát olyan nézőpontból valósítja meg, amely nyelv és etnicitás kategóriáira nem magától értetődő tényként, hanem társas eredetű konstrukcióként tekint. A második fejezet ismerteti a dolgozat módszertanát. A Geresdlakon tapasztalható komplex, a helyi szereplők és adottságok, valamint a szélesebb társadalmi folyamatok ütközőpontjában kialakuló nyelvi gyakorlatok megértéséhez egy interdiszciplináris módszertani stratégiát, a nexusanalízist (Scollon Scollon 2004) alkalmaztam. A harmadik fejezet ismerteti a terepmunkát és a gyűjtött adatokat, majd ugyanitt kerül sor a geresdlaki színtér alaposabb megismerésére: egy átfogó, a falubeli diskurzusokat, szereplőket és elrendeződéseket bemutató alfejezet következik. A negyedik fejezetben az előző áttekintő alfejezetből kirajzolódó három, a nyelvi gyakorlatokat leginkább befolyásoló jelenségkör részletes elemzését olvashatjuk. Ezek a többnyelvű kommunikáció, a nyelvi ideológiák és a nyelvi kommodifikáció kérdései. A dolgozat befejező, ötödik fejezete az eredményeket tágabb társadalmi folyamatok tükrében értelmezi, illetve utal a kutatás folytatásának lehetőségeire is. A dolgozat jelentőségét a következőkben látom. Egyrészt hasonló, a külföldiek betelepülésének nyelvi hatásait magyarországi aprófalvakban vizsgáló kutatás tudásom szerint ez idáig nem született, a nyelvészeti szakirodalom a kérdéssel csupán utalásszerűen foglalkozott (Kiss 2007). Másrészt a nyelvet társas gyakorlatként értelmezve a dolgozat hozzájárul a nyelvi erőforrások társadalmi szerepeinek megértéséhez, e szerepek kialakulásának és 1

3 hatásainak megismeréséhez. Ezzel pedig hosszabb távon arra is válaszokat kaphatunk, mi a szerepe a nyelvi gyakorlatoknak a vizsgált közösség mindennapjainak alakulásában. 2. A dolgozat elméleti kerete A 60-as, 70-es évek során elsősorban Hymes és Gumperz (pl. Gumperz Hymes 1972, Hymes 1968, 1974, Gumperz 1982a, 1982b) a szociolingvisztika etnográfiai irányvonalának kidolgozásával arra irányították a figyelmet, hogy a jelentésteremtés az aktuális társas viszonyoktól függ, és a kontextus értelmezésétől meghatározott interakciók során történik meg. Ez az érdeklődés aztán a 80-as, 90-es években határozottabban egészült ki a nyelvi gyakorlatok és a tágabb társadalmi folyamatok, így a társadalmi egyenlőtlenségek problémái, a nyelv és a hatalom közötti kapcsolatok megértésének igényével, elsősorban Gal (pl. 1979, 1989), Heller (pl. 1994, 1995) és Woolard (pl. 1989, 1998) úttörő munkálatai nyomán (Martin-Jones et al. 2012:5, Martin-Jones Martin 2017: 3). E kérdésfeltevések már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a nyelvtudomány története során megalkotott koncepciók, amelyekkel a nyelvi különbségeket igyekszünk megérteni, a nemzetállami ideológiai folyamatokba ágyazódva jöttek létre (vö. Irvine Gal 2000: 74, 79). A globalizáció korában tapasztalható jelenségek, mint például a migráció vagy a digitális technológiák térnyerése ezután olyan nyelvi gyakorlatokat állítottak a kutatási érdeklődés középpontjába, amelyek vizsgálata még inkább a hagyományos koncepciók hiányosságaira hívják fel a figyelmet. Ezért az elmúlt mintegy tíz év szakirodalma új terminológiai javaslatokhoz (pl. Blommaert 2010, Blommaert Rampton 2011, Jørgensen et al. 2011) és legújabban élesebb vitákhoz is elvezetett (l. Pavlenko 2017). A dolgozat első elméleti alfejezete e tudománytörténeti ívet tekinti át, és alakítja ki az előzmények kritikai értékelésével terminológiáját. Az alapkérdések tisztázását követően a második elméleti alfejezet olyan koncepciókat mutat be, amelyek a jelentésteremtés és a társas viszonyok kapcsolatát segítenek megérteni. Ilyen az indexikalitás, amelynek kapcsán a munka Silverstein (2003) és Eckert (2008) elgondolásaira épít. E szerzők mondandója szerint a nyelvi elemek jelentése változékony, és az új jelentések is mindig ki vannak téve az újrainterpretálás folyamatának. A dolgozat Agha (2005, 2007) nyomán hasznosítja a regiszterképzés koncepcióját is. E fogalom arra a folyamatra utal, amikor egy nyelvi elem társadalmi figyelmet kap és beszélők egy csoportjának attribútumává válik. A munka épít Judith T. Irvine és Susan Gal (2000) koncepciójára is, akik szerint az indexikalitás folyamatát az ideológiák, azaz konceptuális sémák befolyásolják. Ők három alapvető útját mutatják be annak, hogy az ideológiák hogyan járulnak hozzá nyelvi változatok tipikus személyekkel vagy cselekedetekkel való összekapcsolásához. Ezek közül a dolgozat empirikus fejezetei a törlés műveletének koncepcióját hasznosítják, amely egyszerűsítést, a komplexitás figyelmen kívül hagyását jelenti. Továbbá a dolgozat hasznosítja Blommaert (2007) megfontolásait, aki azt hangsúlyozza, hogy a társadalmi események egy vertikális skála rétegzett kontinuumán történnek, az egyes skálaszinteken pedig eltérő normatív elvárások érvényesülnek. Az, hogy e skálák között a beszélő tud-e mozogni, a diszkurzív erőforrásokhoz történő hozzáférés kérdése. A fejezetben áttekintett elméleteket összeköti egyrészt az, hogy a nyelvi elemekhez tapadó jelentést változékonynak tartják, amely változás a társas viszonyok függvényében zajlik. 2

4 Másrészt e koncepciók rávilágítanak arra is, hogy a jelentések között értékbeli kapcsolat is van, és a nyelvi elemekhez tapadó jelentések felvetik a normativitás és a hatalom kérdéseit is. Amennyiben a beszélők olyan kontextusban tudják rendelkezésre álló erőforrásaikat mobilizálni, ahol ezen erőforrások jelentései a diszkurzív folyamatokkal értékessé válnak, előnyökre tehetnek szert. A társadalmi-gazdasági változások Geresdlakon is mind több olyan kontextushoz vezetnek, amelyekben bizonyos nyelvi tudás áruvá tehető. Ezt a kérdést, azaz a nyelvi kommodifikáció kérdését járja körbe a dolgozat harmadik elméleti alfejezete. A főbb előzmények (Bourdieu 1977, Irvine 1989, Gal 1989, Skutnabb-Kangas 1998) áttekintését követően a fejezet elsősorban azt a jelenséget mutatja be, amikor a nyelvi erőforrások az autenticitás kifejezőjeként töltenek be gazdasági szerepet. Kisebbségi nyelvek esetében ez a késő kapitalizmus korában gyakran a turizmus területén jellemző. A nyelvi erőforrások új szerepei azonban e területen sem magától értetődőek, hanem a kontextus szereplőinek diszkurzív munkája hozza őket létre. Az, hogy egy-egy közösségben mely nyelvi erőforrások és milyen módon kommodifikálhatóak, a lokális és tágabb társadalmi-hatalmi kérdések függvényében alakul (vö. Heller 2010a, 2010b, 2014, Heller et al. 2014, Dlaske 2015). 3. A dolgozat módszertana A dolgozat módszertani stratégiájának, a nexuselemzésnek a lényege az, hogy a társadalmi gyakorlatokat komplex rendszerben, a tágabb társadalmi folyamatok, illetve a helyi faktorok párhuzamos figyelembevételével vizsgálja. Ehhez egy interdiszciplináris módszertani eljárást kínál fel, épít az etnográfiára, a kritikai diskurzuselemzésre és az interakcionális szociolingvisztikára (Scollon Scollon 2004). A módszer a magyarországi szakirodalomban kevéssé alkalmazott (l. mégis Bodó Zabolai 2016). A nexuselemzés három egymással szorosan összefüggő lépésből áll. Az első szakaszban, a közösséggel való elköteleződés szakaszában (engaging the nexus of practice) kerül sor a vizsgált társadalmi gyakorlatot befolyásoló fő tényezők azonosítására, amelyek majd a további elemzés tárgyaivá válnak. A nexuselemzés szerint a társadalmi cselekvések három fő dimenzió metszéspontjában (nexusában) jönnek létre: (1) a vizsgált szituációban megjelenő diskurzusok összessége (discourses in place), (2) az elrendeződés, amelyben a cselekvés történik (the interaction order) és (3) a résztvevők magukkal hozott élettapasztalatai, tulajdonságai, cselekvéseikbe már beépült nézetei (historical body) (Scollon Scollon 2004: 19 20). A dolgozat Geresdlakra mint társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok ütközőpontjára tekint, maga a teljes közösség jelenti tehát a fő nexust, amelyet a munka elemez. Az első empirikus fejezet (a dolgozat 3. fejezete) a terepmunkálatok és a közösségbe történő beépülés folyamatainak reflexív bemutatását követően (3.1. és 3.2. alfejezetek) a diskurzusok, elrendeződések és résztvevők tárgyalásával állít fel egy áttekintő térképet a településről (3.3. alfejezet). Itt a munka elsősorban szociolingvisztikai és diskurzuselemzési koncepciókat hasznosít, valamint épít a nyelvcsere-kutatások tipológiai apparátusára is. A diskurzusok, azaz a korábbi és jelenlegi társadalmi folyamatokról cirkuláló elgondolások áttekintésével a munka a történeti, társadalmi, gazdasági, demográfiai kontextust ismerteti. A szereplők bemutatásánál a dolgozat kifejezetten a nyelvi sajátosságokra koncentrál, a beszélők nyelvi repertoárjának sokféleségét járja körbe. Az elrendeződés tárgyalásánál pedig azokat a színtereket és 3

5 szituációkat mutatja be, ahol a lakosok gyakorlóközösségeket létrehozva interakcióba kerülnek egymással. A nexuselemzés második szakaszának (navigating the nexus of practice a gyakorlat nexusának navigálása ) feladata azoknak a jelenségeknek a részletes elemzése, amelyekről a kutató az első szakasz eredményeként úgy véli, hogy meghatározóak a társadalmi gyakorlat alakulásában. Hult (2010) metaforájával élve a dolgozat itt az előzőekben felrajzolt áttekintő térkép három csomópontjára fókuszál. Ebben a második empirikus fejezetben (4. fejezet) a munka elsősorban a diskurzuselemzés és a konverzációelemzés eszköztárát hasznosítja. Az adatokból kirajzolódó meglátásokat a szélesebb társadalmi gyakorlatok tükrében értelmezi (Pietikäinen Mäntynen 2009: 157), ugyanakkor szem előtt tartja, hogy a jelentésteremtést az interakcionális struktúrák is befolyásolják (Laihonen 2008, 2009). A dolgozat három téma köré csoportosítja a 3.3. áttekintő fejezetben feltárt, a nyelvi gyakorlatokat leginkább alakító faktorokat: (1) a nyelvi repertoárok mobilizálásának gyakorlatai, (2) a nyelvi gyakorlatokat befolyásoló ideológiák és (3) a nyelvi és kulturális erőforrások új kontextusba kerülése a kommodifikáció folyamatában. Ahogyan az alábbi ábra érzékelteti, a három témakör tárgyalásánál a dolgozat a közvetlen nyelvi jelenségektől halad a tágabb összefüggések felé, szem előtt tartva, hogy a nyelvi gyakorlatokat meghatározó jelenségkörök egymást kölcsönösen befolyásolják. 1. ábra: A dolgozatban kirajzolódó meghatározó nexusok A nexusanalízis záró, harmadik egysége a gyakorlat nexusának megváltoztatása (changing the nexus of practice). Ekkor kerül sor az eredmények értékelésére és visszaforgatására a vizsgált közösségbe. A dolgozatban ez a szakasz a záró fejezetben valósul meg. Az 5. fejezet az eredményeket a tágabb társadalmi folyamatok tükrében értékeli, illetve olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek elősegíthetik a közösség nyelvi és kulturális erőforrásainak további kiaknázását, egyben a kutatás folytatásának lehetőségeit is felvetik. 4

6 4. Az eredmények áttekintése Az elméleti háttér és az alkalmazott módszertan lehetővé tette a dolgozatban a következő összefüggésrendszer feltárását: A közösség tagjainak nyelvi repertoárja a társadalmi folyamatok függvényében változik. Repertoárjuk elemeit kontextustól függően, ideológiáiktól befolyásolva mobilizálják. Diszkurzív munkájukkal a beszélők formálják a nyelvi erőforrásokhoz tapadó értékeket, valamint alakítják társas viszonyaikat. Mindez pedig visszahat a nyelvi gyakorlatokra, hosszabb távon pedig a társadalmi folyamatok alakulására. Az alábbiakban a terepmunkálatok ismertetése után ezen összefüggés mentén foglalom össze a dolgozat főbb eredményeit. A közösséggel való elköteleződés folyamata A terepmunkálatok során szociolingvisztikai és etnográfiai módszereket alkalmaztam. Az adatgyűjtés alapját az interjúkészítés jelentette, összesen 152 résztvevővel. A kérdések a nyelvi gyakorlatok, a szubjektív nyelvi vélekedések és az interetnikus kapcsolatok témái köré csoportosultak. Az interjúk mellett terepmunkanaplót vezettem, fényképeket, hang- és videofelvételeket készítettem, valamint internetes társalgásokat és a faluhoz kapcsolódó dokumentumokat (prospektusok, képeslapok, hírlevelek, újságcikkek stb.) is gyűjtöttem. A különböző nézőpontokból történő adatgyűjtést lehetővé tette az is, hogy tolmácsként és nyelvtanárként is jelen voltam a településen. Az interjúk, a faluban tartott finn nyelvórák és a tolmácsolások során felmerülő metanyelvi diskurzusok elősegítették a nyelvi kérdések tudatosabbá válását mind számomra, mind a helyi résztvevők számára. A változatos módszerek eredményeként lehetővé vált, hogy az adatgyűjtés ne egyoldalú folyamat legyen, és magáról a kutatásról is minél több dialógust folytassak a résztvevőkkel (vö. Jones et al. 2000: 349). A terepmunkálatok az adatgyűjtésen túl tehát kölcsönös tanulási folyamatot is jelentettek. Ugyanakkor törekvéseim ellenére kívülállóként voltam jelen a közösség életében. Ebből következtek a terepmunkálatok nehézségei is, melyek közül a legjelentősebbet a cigány adatközlők alulreprezentáltsága adja. A gyűjtött adatokat saját kutatói döntésem alapján szelektáltam, objektivitásra törekedve, de saját ideológiáimtól befolyásolva elemeztem. Mindaz tehát, amit a dolgozat bemutat, szükségszerűen adott perspektívát tükröz. A nyelvi gyakorlatokat meghatározó társadalmi folyamatok A település múltjának eseményei közül a nyelvi gyakorlatokat hasonlóan más német nemzetiségű településekhez (vö. Erb 2010, 2012, Knipf-Komlósi 2003) meghatározzák a második világháborút követő események, melyek a német nyelv csökkenő használatához vezettek. E korszak az interjúkban különösen az iskolai oktatás nyelvi kérdései, valamint a nyilvános német beszédhez kapcsolódó negatív élmények mentén tematizálódott. A szezonális migráció (Williams Hall 2000) Geresdlakon a nyelvi gyakorlatokat befolyásoló társadalmi folyamatok egyik legjelentősebbike, amelyet a falubeliek semlegesen vagy gyakran a faluképre tett pozitív hatása miatt pozitívan értékeltek. Igen nagy változatosságot mutat, hogy a közösség egyes tagjait a külföldiek betelepülése milyen mértékben és formában érinti. A szezonális migrációhoz kapcsolódó közösségi diskurzusok 5

7 közül a dolgozat tárgyalja a betelepülés motivációit, a finnek és a németek beilleszkedésének eltérő jellegét, valamint a külföldiek és helybeliek eltérő gazdasági státuszából fakadó feszültség kezelésének stratégiáit. A dolgozat rámutat, hogy a települést érintő társadalmi folyamatok a közösségi identitáskonstruálás változatos gyakorlataihoz vezetnek (l. még Pachné Heltai 2016a). A dolgozat elemzéseiből kiderül, hogy a finnek Geresdlak egy új diszkurzív konstrukcióját hozzák létre, amelynek központi eleme a kincsestár metafora, azaz a természeti és kulturális erőforrások folyamatos előtérbe állítása. Ezt a képet változatos formában közvetítik a közösség tagjai számára. E kép összhangban van a helybeliek által a kulturális élet színterein, a közösségi identitáskonstruálás kreatív gyakorlataival felépített összefogás és egységesség diskurzusával, ugyanakkor markánsan eltér attól a periferikus faluképtől, amely szintén gyakori, és amelynek középpontjában a munkahelyhiány okozta elnéptelenedés és a falu elöregedése áll. Változatos nyelvi repertoárok A dolgozat rámutat, hogy Geresdlakon az olyan beszélők is (például a közösségbe beházasodók vagy máshonnan betelepült újabb lakosok), akik elsődleges vagy másodlagos szocializációjuk során nem ismerkedtek meg a magyaron kívül más nyelvekkel, geresdlaki hétköznapjaikban kapcsolatba kerülnek ha másként nem, a nyelvi tájképen keresztül a többségi, magyar nyelven kívüli nyelvekkel. Geresdlakon tehát a többnyelvűség változatos formáival találkozunk. A beszélők nyelvi repertoárja igen heterogén, egy-egy közösségen vagy generációs csoporton belül is nagy a változatosság. Összhangban korábbi kutatások eredményeivel (például Erb 2010) elmondható, hogy a német nemzetiségűek ma már valamennyi korosztálya számára a faluban a magyar az elsődleges kommunikációs eszköz, és a helyi német változatot mind kevesebben használják. Ugyanakkor a német nyelv különböző változatai az egyéni élethelyzettől függően jelen vannak a hétköznapokban. A dolgozat bemutatja azokat a főbb tényezőket, amelyek meghatározóak abban, hogy a beszélők milyen erőforrásokat milyen gyakorisággal és módon mobilizálnak. Ilyen az életkor, a házastárs nyelvi repertoárja, az esetleges németországi rokonsággal való kapcsolattartás módja, az esetleges német nyelvterületen történő munkavállalás, a médiafogyasztási szokások, a turisztikai szokások és a településen belüli interetnikus kapcsolatok. A dolgozat megállapítja, hogy a megismert cigány beszélők esetében is igaz, hogy gyermekkorukban a magyar mellett cigány változatot vagy változatokat is bizonyos mértékben elsajátítottak, ugyanakkor ma mind kevesebb kontextusban, elsősorban szűk családi körben használják őket. A dolgozat rámutat, hogy a faluba beköltöző finnek is általában többnyelvű repertoárral érkeznek a településre, jóllehet, többen olyan nyelveket beszélnek, amelyeknek egy globális skálán (vö. Blommaert 2007) ugyan magas a presztízsük, a faluban viszont nincs piaci értékük (mint az angol vagy a svéd). Emiatt többen nyelvtanulásba kezdenek, döntéseiket pedig a különböző nyelvekről alkotott elgondolásaik, az azokhoz fűződő indexikus jelentések befolyásolják. A településen élő németek tovább növelik a német változatok sokféleségét. Mivel a németek a falu életében nem vesznek részt a finnekhez hasonló aktivitással, kisebb mértékben válnak magyar nyelvi elemek repertoárjuk részévé. 6

8 A nyelvi repertoárok bővülése A dolgozat rámutat, hogy a beszélők nyelvi repertoárjai nem fix halmazok, hanem folyamatos átalakulásban vannak (vö. Gal 1987, Bartha 1998, Blommaert 2010). Az olyan, általánosabb, más településeken is tapasztalható jelenségek mellett, mint a külföldi munkavállalás, a turisztikai mobilitás vagy a médiafogyasztás, Geresdlakon a szezonális migráció a formális és informális nyelvtanulás lehetőségeit is bővíti. A helybeliek esetében a dolgozat elemzi például a faluban tartott finn nyelvtanfolyamok, a hétköznapi kapcsolattartás során elsajátított nyelvi ismeretek vagy éppen a nyelvi tájképben jelen lévő új nyelvi elemek nyelvi repertoárokra tett hatását (l. még Heltai 2012, 2014, Pachné Heltai 2015). Azt, hogy a betelepülő külföldiek elsősorban a finnek kezdenek-e formálisabb módon nyelvtanulásba, a különböző nyelvekről alkotott elgondolásaik befolyásolják. Például hogy melyik nyelv piaci értékét tartják a szűkebb és tágabb kontextusban nagyobbnak, vagy az, hogy mit gondolnak az egyes nyelvek nehézségéről. Ha a finnek magyarul kezdenek tanulni, az jóval feltűnőbb a helybeliek körében, mint amikor német nyelvi ismereteiket erősítik. Amikor a finnek magyarul szólalnak meg, a magyar nyelvi erőforrások egy új indexikus értékkel egészülnek ki (vö. Eckert 2008, 2012): a nyelv az egymás iránti érdeklődés és a beilleszkedés igényének markerévé válik. Emellett ez a helybeliek figyelmét arra irányítja, hogy a nyelvelsajátítás ma sem csak az intézményi keretek között történhet. Ha viszont a finnek úgy gondolják, hogy a német könnyebb, valamint a tágabb környezetben való jobb hasznosítási lehetőségek miatt inkább a német nyelvű kommunikációt részesítik előnyben kis mértékben ugyan de növelik a német nyelvű kommunikáció színtereinek számát, és új kontextust teremtenek a német nyelvi erőforrásokat bevonó nyelvi gyakorlatoknak. A nyelvi repertoárok mobilizálásának jellemzői A nyelvi repertoárok mobilizálásának és módosulásának folyamatait a közösség tagjainak nyelvi ideológiái is befolyásolják. E tekintetben a dolgozat fontos eredménye, hogy a nyelvi repertoárok változatossága, a mindennapok többnyelvűsége tudatosan kevéssé reflektált, azaz a résztvevők sokszor nem tulajdonítottak jelentőséget az őket körülvevő nyelvi erőforrások változatosságának. A német nemzetiségű beszélőknél jellemző volt, hogy az elsődleges szocializáció során elsajátított ismereteket a funkcionalitás szempontjából felértékelték az iskolai színtéren elsajátítható ismeretekkel szemben. Amikor viszont a megváltozott társadalmi kontextus következtében átalakuló repertoárjukat értékelték, azt már nem a kontextus figyelembevételével tették, ami miatt nyelvi ismereteiket hajlamosak voltak leértékelni. Amennyiben repertoárjuk bizonyos elemeit alulértékelik, nem tekintenek rá erőforrásként, a kommunikációs szituációkban kevésbé alkalmazzák azokat. Fontos eredménye a dolgozatnak az a megállapítás, hogy a betelepülő finnek érzékelik a Geresdlakon beszélt német változatok heterogenitását. Megjelenésükkel egy új társas tartomány (vö. Agha 2005, 2007) alakult ki, azaz egy új közösség, akik e változatokról valamit gondolnak, és ezen értékítéleteik befolyásolják őket nyelvi gyakorlataikban. A különböző generációk eltérő nyelvi szocializációja, nyelvtudása és tapasztalatai következtében kialakuló, az egyes változatokat kreatívan mobilizáló helyi német beszédmódot a finnek gyakran a szabálytalanság, könnyedség képével kötötték össze, megteremtve ezzel egy elfogadó nyelvi környezetet, ahol maguk is bátran használhatják töredékes ismereteiket (Blommaert 2010). 7

9 A jelentésteremtés és a személyközi viszonyok alakulása A dolgozat elemzései rámutattak, hogy a beszélők birtokában lévő nyelvi erőforrások amellett, hogy alapvető funkcionális célokat látnak el, a többnyelvű társalgások során új jelentéseket kapnak. Ezeknek a jelentéseknek szerepe van az egyes nyelvi erőforrásokhoz fűződő értékek alakulásában, valamint a személyközi viszonyok rendszerét is formálják. Így például a hitelesség, az autenticitás és az egzotikum kifejezőeszközeivé válhatnak, amivel a beszélők megbízhatóságuknak, a közösséghez tartozásuknak vagy a másik iránti nyitottságuknak adhatnak hangot (l. még Pachné Heltai 2016b). Az, hogy egy beszélő nyelvi repertoárjába milyen elemek tartoznak, és hogy azokhoz ő maga, valamint a közösség milyen értékeket kapcsol, hatással van a közösségi életben való részvételére, illetve a tágabb társadalmi környezetben való boldogulására is. Azok, akik hozzáférnek és kötődnek a közösségi színtereken értékelt nyelvi és kulturális erőforrásokhoz, aktívabban vesznek részt a közösség életében, például a különböző rendezvényeken. Ha valaki tud németül kommunikálni és ismereteit pozitívan értékeli, növeli az esélyét a településre érkező külföldiekkel történő kapcsolatteremtésnek is. Az, hogy a cigány nyelvek nem válnak a közösségi élet részeivé, hogy nem tekintik őket kommodifikálható tőkének, a cigány nyelveket beszélő lakosok közösségi részvételét csökkenti, és a közösség periferikus helyzetét stabilizálja. A jelentésteremtés és a közösség helyzetének hosszabb távú alakulása A dolgozat elemzései rámutatnak, hogy a nyelvi és a hozzá szorosan kapcsolódó kulturális erőforrások a közösség diszkurzív munkájával a kommodifikáció folyamatában is új jelentéseket kapnak. Ingatlanhirdetések elemzésével a munka bemutatja, hogyan válnak a nyelvi erőforrások elsősorban a globális színtéren az otthonosság és a befogadás szimbólumává. A településen évente megrendezett nagyszabású Gőzgombóc Fesztivál nyelvi gyakorlatainak elemzése arra mutat rá, hogy a fesztiválon a magyartól eltérő erőforrásoknak elsősorban vagy a külföldi vendégekkel történő kommunikációban van funkcionális, vagy az autenticitás, illetve az egzotikum megteremtésében van szimbolikus szerepe. A faluról készült médiamegjelenések elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzett riportok és cikkek Geresdlakot a hétköznapitól eltérő, meseszerű, a pozitív emberi kapcsolatokat szimbolizáló közösségként konstruálják meg, és e kép megteremtésében a változatos nyelvi erőforrásoknak, a többnyelvű beszédmód reprezentálásának és a nyelvtanulási aktivitások bemutatásának központi szerep jut. Számos pozitív hatása is lehet e médiamegjelenéseknek, hiszen a külső érdeklődés, a pozitív értékekkel való folyamatos szembesülés a lokális identitást, a büszkeségérzetet erősítheti azokban a helybeliekben, akiknek kultúrája és mindennapi gyakorlatai megjelennek a médiaanyagokban. Ha azonban ezzel a képpel kevésbé tud azonosulni a geresdlaki befogadó, az az internetikus kapcsolatokra és mindennapi közérzetére negatív hatással is lehet. A kommodifikációs folyamatok elemzése felhívta a figyelmet arra is, hogy a német nemzetiséghez kapcsolódó értékek áruvá tétele részben a nemzetállam meghatározta utakon zajlik. Ebben benne rejlik annak a veszélye, hogy a kisebbségi kultúrához kötődő termék jelentésmezője átalakul és a nemzetállam szimbólumává válhat. Másrészt a kulturális élet finanszírozási lehetőségeinek formáit is a többségi intézményrendszer határozza meg. 8

10 5. Kitekintés: az eredmények és a kutatás értékelése A jelenleg zajló társadalmi változások, a mobilitás különböző formái, a szezonális migráció, a közösségi élet fellendülése Geresdlakon új színtereket teremtenek a többnyelvű nyelvi gyakorlatoknak. A finnekkel való kapcsolattartás, a közösségi élet alkalmain nyíló kommunikációs lehetőségek, a külföldi munkavállalás a német nyelvi gyakorlatok növekedéséhez vezetnek a közösség bizonyos tagjainak esetében. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a német nyelv intézményi színtéren, illetve német nyelvterületen elsajátított változatai, az ezekből aktuálisan létrejövő változatok a jövőben is részei lesznek a közösség repertoárjának, és nem kizárólag az oktatási színtéren vagy a munka világában, hanem például a közösségi élet és a rokoni érintkezések színterein is. A cigány nyelvváltozatok használatát negatívan befolyásolja, hogy a némettel ellentétben e változatok semmilyen új szerepben vagy kontextusban nem tűnnek fel. A közösség törlő ideológiája (Irvine Gal 2000) a nyelvcsere folyamatát gyorsítja, ráadásul a cigány gyerekek az iskolában sem találkozhatnak otthonról hozott nyelvi és kulturális erőforrásaikkal (vö. Bartha 2015). A közösség nyelvi gyakorlatainak jövőbeli alakulása annak is függvénye, hogy évtizedes távlatban hogyan alakul a faluba irányuló szezonális migráció. Amennyiben a német beköltözőkhöz hasonlóan a finnek faluban töltött ideje is csökkenni fog, majd házaikat árulni kezdik, az a közösség önmagáról alkotott képének drasztikus negatív irányú változásához vezethet, ami gátat szabhat a helyi gazdaság élénkítését célzó tevékenységeknek. A falu lakosságának összetételét és a nyelvi gyakorlatok alakulását a jelenlegi legnagyobb kihívás, a munkahelyhiány kérdésének jövőbeli alakulása is meghatározza. Kutatásom rámutatott, hogy a geresdlaki közösség igyekszik választ keresni az őt érő társadalmi-gazdasági változásokra, amiben fontos szerep jut a település többnyelvűségének. E stratégiateremtésben a falubelieknek ugyanakkor csak bizonyos csoportjai vesznek részt, és őket is eltérő motivációk mozgatják. Hogy e stratégiák a jelenlegi generációk mindennapjait teszik-e élhetőbbé vagy hosszabb távon valódi gazdasági potenciált is fognak-e jelenteni, ami már a falubeliek szélesebb körét is érintheti, egyelőre nyitott kérdés. Bízom benne, hogy kutatói érdeklődésem hozzájárulhatott ahhoz, hogy a közösség tagjai számára tudatosabbá váljanak a település nyelvi és kulturális értékei. A dolgozat zárásként néhány olyan javaslatot is megfogalmaz, amelyek az oktatás, a közösségépítés és az önkormányzati stratégia területein a közösség segítségére lehetnek erőforrásai kiaknázásában. A dolgozat elméleti kerete lehetővé tette, hogy a település nyelvi gyakorlatait ne csupán a kisebbségi nyelvi többségi nyelvi gyakorlatok mennyiségi relációjában vizsgáljam, hanem a jelentésteremtés folyamataira összpontosítva a nyelvi erőforrások új szerepeire hívjam fel a figyelmet. A munka módszere, a nexusanalízis lehetőséget adott interdiszciplináris elemzési szempontok alkalmazására. Terminológiai választásaival a dolgozat arra törekedett, hogy a többnyelvű beszédmód elemzését ne a nyelveket élesen elválasztó megközelítésmódból kiinduló fogalmakkal végezze el. Minthogy azonban e fogalmak a nyelvről való hétköznapi beszédnek nem részei, a kutatás során készült interjúk metanyelvében sem jelentek meg. A munka egyik fontos tanulsága tehát, hogy a többnyelvűségi kutatások jövőbeli feladata megtalálni azokat a módszertani megoldásokat, amelyek segítségével a résztvevők teremthetik 9

11 meg a kutatás során használt metanyelvet. Ez az eredmények visszaforgatásának lehetőségeit is növelné, hiszen átjárhatóságot teremtene a tudományos és hétköznapi diskurzus között. 10

12 A tézisekben felhasznált szakirodalom Agha, Asif Voice, footing, enregisterment. Journal of Linguistic Anthropology 15(1): Agha, Asif Language and Social Relations. Cambridge University Press, Cambridge. Bartha Csilla A szociolingvisztika alapjai. ELTE Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. Bartha Csilla Nyelvi hátrány, avagy a cigány gyermekek oktatásának elmulasztott lehetőségei. In: Antalné Szabó Ágnes Major Éva sorozatszerk., Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 3. ELTE, Budapest Blommaert, Jan Sociolinguistic scales. Intercultural Pragmatics 4(1): Blommaert, Jan The Sociolinguistics of Globalization. Cambridge University Press, Cambridge. Blommaert, Jan Rampton, Ben Language and superdiversity. Diversities 13(2): _art1.pdf ( ) Bodó Csanád Zabolai Margit Eszter A csángó műrokon és a keresztanya: Nem és nemzet a moldvai magyar nyelv revitalizációs programjában. Társadalmi Nemek Tudománya. Interdiszciplináris efolyóirat 6(1): ( ) Bourdieu, Pierre The economics of linguistic exchanges. Social Science Information 16(6): Dlaske, Kati Discourse matters: Localness as a source of authenticity in craft business in peripheral minority sites. Critical Approaches to Discourse Analysis Across Disciplines 7(2): Eckert, Penelope Variation and the indexical field. Journal of Sociolinguistics 12(4): Eckert, Penelope Three waves of variation study: The emergence of meaning in the study of sociolinguistic variation. Annual Review of Anthropology 41: Erb, Maria Sprachgebrauch der Ungarndeutschen, In: Kostrzewa, Frank V. Rada, Roberta szerk., Deutsch als Fremd- und Minderheitensprache in Ungarn: Historische 11

13 Entwicklung, aktuelle Tendenzen und Zukunftsperspektiven. Schneider Verlag, Hohengehren Erb, Maria Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Tendenzen und Perspektiven. In: Müller, Márta Kerekes, Gábor szerk., Traditionspflege und Erneuerung: Perspektiven der deutschen Nationalität in Ungarn im 21. Jahrhundert. Reihe Wissenschaft der Neue- Zeitung-Bücher 1. Ad Librum, Budapest Erdődy Gyula évszám nélkül. Geresd, Püspöklak, majd Geresdlak történetének rövid áttekintése 1945-től napjainkig. Kézirat. Gal, Susan Language Shift. Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria. Academic Press, New York. Gal, Susan Linguistic Repertoire. In: Ammon, Ulrich Dittmar, Norbert Mattheier, Klaus J. szerk., Sociolinguistics/Soziolinguistik. An International Handbook of the Science of Language and Society. 1. kötet. Walter de Gruyter, Berlin New York Gal, Susan Language and political economy. Annual Review of Anthropology 18(1): Gumperz, John J. 1982a. Discourse Strategies. Studies in Interactional Sociolinguistics 1. Cambridge University Press, Cambridge. Gumperz, John J. 1982b. Language and Social Identity. Studies in Interactional Sociolinguistics 2. Cambridge University Press, Cambridge. Gumperz, John J. Hymes, Dell szerk Directions in Sociolinguistics. The Ethnography of Communication. Holt, Rinehart and Winston, New York. Heller, Monica Crosswords. Language, Education and Ethnicity in French Ontario. Mouton de Gruyter, Berlin New York. Heller, Monica Language choice, social institutions and symbolic domination. Language in Society 24(3): Heller, Monica 2010a. The commodification of language. Annual Review of Anthropology 39: Heller, Monica 2010b. Language as resource in the globalized new economy. In: Coupland, Nikolas szerk., The Handbook of Language and Globalization. Wiley-Blackwell, Malden, MA

14 Heller, Monica The commodification of authenticity. In: Lacoste, Veronique Leimgruber, Jakob Breyer, Timo szerk., Indexing Authenticity: Sociolinguistic Perspectives. Mouton de Gruyter, Berlin Heller, Monica Pujolar, Joan Duchȇne, Alexandre Linguistic commodification in tourism. Journal of Sociolinguistics 18(4): Heltai Borbála Éva Külföldi betelepülők hatása egy többnyelvű magyarországi beszélőközösségben. In: Váradi Tamás szerk., VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia online konferenciakötete. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest Heltai Borbála Éva Unkarin suomalaiskylä Geresdlak. Siirtolaisuus Migration (41)1: Hult, Francis M Analysis of language policy discourses across the scales of space and time. International Journal of the Sociology of Language 202: Hymes, Dell The ethnography of speaking. In: Fishman, Joshua szerk. Readings in the Sociology of Language. Mouton, The Hague Hymes, Dell Foundations in Sociolinguistics: An Ethnographic Approach. University of Pennsylvania Press, Philadelphia. Irvine, Judith T When talk isn t cheap: language and political economy. American Ethnologist 16(2): Irvine, Judith T. Susan Gal Language ideology and linguistic differentiation. In: Kroskrity, Paul V. szerk., Regimes of Language: Ideologies, Polities, and Identities. School of American Research Press, Santa Fe New Mexico Jones, Kathryn E. Martin-Jones, Marilyn Bhatt, Arvind Constructing a critical, dialogic approach to research on multilingual literacy: participant diaries and diary interviews. In: Martin-Jones, Marilyn Jones, Kathryn E. szerk., Multilingual literacies. Reading and Writing Different Worlds. John Benjamins, Amsterdam Jørgensen, Jens Normann Karrebæk, Martha Madsen, Lian Malai Møller, Janus Spindler Polylanguaging in superdiversity. Diversities 13(2): _art2.pdf ( ) Kiss Jenő Új kutatási feladat a magyar szociolingvisztikában. In: Zelliger Erzsébet szerk., Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest

15 Knipf-Komlósi, Elisabeth Sprachwahl und kommunikative Handlungsformen bei der deutschen Minderheit in Ungarn. In: Mattheier, Klaus J. Keel, William szerk., German Language Varieties Worldwide: Internal and External Perspectives/Deutsche Sprachinseln weltweit: Interne und externe Perspektive. P. Lang, Frankfurt am Main Laihonen, Petteri Language ideologies in interviews: A conversation analysis approach. Journal of Sociolinguistics 12(5): Laihonen, Petteri Nyelvi ideológiák a romániai Bánságban. In: Borbély Anna Vančoné Kremmer Ildikó Hattyár Helga szerk., Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. A 15. Élőnyelvi Konferencia tanulmánykötete. Tinta Kiadó, Budapest Dunaszerdahely Nyitra Martin-Jones, Marilyn Blackledge, Adrian Creese, Angela A sociolinguistics of multilingualism for our times. Introduction. In: Uők. szerk. The Routledge Handbook of Multilingualism. Routledge, New York London Martin-Jones, Marilyn Martin, Deirdre Introduction. In: Uők. szerk., Researching Multilingualism. Critical and ethnographic perspectives. Routledge, London New York Pachné Heltai Borbála Nyelvhasználati változások és a nyelvi tájkép többnyelvű kontextusban. In: Balázs Géza Pölcz Ádám szerk., Tájszemiotika. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest Pachné Heltai Borbála 2016a. Közösségi élet Geresdlakon. Barátság 23(5): Pachné Heltai Borbála 2016b. Változó nyelvi gyakorlatok és a mobilitás új formái egy többnyelvű településen: Nexusanalízis egy online társalgásról. In: Bartha Csilla szerk., A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. Akadémiai Kiadó, Budapest Pavlenko, Aneta 2017 (megjelenés előtt). Superdiversity and why it isn't. Reflections on terminological innovation and academic branding. In: Breidbach, Stephan Küster, Lutz Schmenk, Barbara szerk., Sloganizations in Language Education Discourse. Oldalszám nélkül. Multilingual Matters, Bristol, UK. Kézirat elérhető: ess_2017_ ( ) Pietikäinen, Sari Mäntynen, Anna Kurssi kohti diskurssia. Vastapaino, Tampere. Scollon, Ron Scollon, Suzie Wong Nexus Analysis. Discourse and the Emerging Internet. Routledge, London. 14

16 Silverstein, Michael Indexical order and the dialectics of sociolinguistic life. Language & Communication 23(3-4): Skutnabb-Kangas, Tove Nyelvi sokféleség, emberi jogok és a szabad piac. (Ford. Bartha Csilla) Fundamentum 2(1-2): Williams, Allan M. Hall, C. Michael Tourism and migration: New relationships between production and consumption. Tourism Geographies 2(1): Woolard, Kathryn A Double Talk. Bilingualism and the Politics of Ethnicity in Catalonia. Stanford University Press, Stanford. Woolard, Kathryn A Introduction: Language ideology as a field of inquiry. In: Schieffelin, Bambi B. Woolard, Kathryn A. Kroskrity, Paul V. szerk., Language Ideologies: Practice and Theory. Oxford University Press, Oxford New York

17 Az értekezés témakörében megjelent irodalom Pachné Heltai Borbála Változó nyelvi gyakorlatok és a mobilitás új formái egy többnyelvű településen: Nexusanalízis egy online társalgásról. In: Bartha Csilla szerk., A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. Akadémiai Kiadó, Budapest Pachné Heltai Borbála Nyelvhasználati változások és a nyelvi tájkép többnyelvű kontextusban. In: Balázs Géza Pölcz Ádám szerk., Tájszemiotika. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest Heltai Borbála Unkarin suomalaiskylä Geresdlak. Siirtolaisuus Migration (41)1: Heltai Borbála Többnyelvűség, turizmus, új migráció és gazdaság: Változó interetnikus kapcsolatok és a többnyelvűség új formái egy németek, finnek, magyarok és cigányok lakta településen. In: Így kutattunk mi! A Nemzeti Kiválóság Országos Program ösztöndíjasainak tanulmányaiból III. Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest Heltai Borbála A nyelvi sokszínűség új formái a kutatás új kihívásai. In: Szabó István szerk., II. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia. Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata, Pécs Heltai Borbála Neue Formen der sprachlichen Diversität: Möglichkeiten und Herausforderungen für den Minderheitenunterricht und den deutschen Sprachgebrauch. In: Boócz-Barna Katalin szerk., Deutschunterricht für Ungarn. Ungarischer Deutschlehrerverband, Budapest Heltai Borbála Nyelvcsere és migráció egy többnyelvű hazai beszélőközösségben. In: Kontra Miklós Németh Miklós Sinkovics Balázs szerk., Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Gondolat, Budapest Heltai Borbála Mehrsprachige Kommunikation in einem ungarndeutschen Dorf mit ausländischen Ruhesitzmigranten und Hausbesitzern. In: Komlósiné Knipf Erzsébet Péteri Attila V. Rada Roberta szerk., Sprachen und Disziplinen im Wandel. A 21. Nemzetközi GeSuS-Konferencia kötete. Budapester Beiträge zur Germanistik. ELTE BTK Gemanisztikai Intézet, Budapest Heltai Borbála Külföldi betelepülők hatása egy többnyelvű magyarországi beszélőközösségben. In: Váradi Tamás szerk., VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia online konferenciakötete. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest Ismeretterjesztő írások Pachné Heltai Borbála Közösségi élet Geresdlakon. Barátság 23(5):

18 Heltai Borbála Kutatói beszámoló Geresdlakról, a magyarországi finn faluról. Finnugor Világ 1: Heltai Borbála Geresdlak egy sokszínű és soknyelvű közösség. Édes Anyanyelvünk 5: 8. Heltai Borbála Neue Mehrsprachigkeit in einem ungarndeutschen Dorf. BUSCH- Trommel 2012/2. 17