Az általános forgalmi adó önellenőrzése

Átírás

1 Az általános forgalmi adó önellenőrzése Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :04:25 Tartalomjegyzék: 1. Az általános forgalmi adó önellenőrzéséről általában 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A téma az általános forgalmi adó önellenőrzési lehetőségeit, jogkövetkezményeit mutatja be. Kitér az önellenőrzési lehetőség feltételeire, a lehetőség elévülési idejére. 1. Az általános forgalmi adó önellenőrzéséről általában 1.1. Az általános forgalmi adó önellenőrzésének gyakorlata Általános szabályok Az adózó mind a befizetendő és a visszaigényelhető általános forgalmi adóját, mind a következő időszakra átvihető követelését jogosult önellenőrzéssel módosítani, ha tárgyidőszaki elszámolandó adójának megállapítása során tévedett. Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást, a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos jogszabályok szerint, a helyesbítendő adóra előirt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet 1. oldal

2 helyesbíteni. Könyvelői Praktikum ( :13:04 IP: től az áfamentes ügyletek utólagos korrekciójánál nem kell önellenőrizni. A vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható az áfaalap (pl. meghiúsulás). Önellenőrzést csak a már benyújtott bevalláshoz képest lehet elvégezni, ha az adóalany az adóját (támogatását) a jogszabályban foglalt rendelkezésektől eltérően állapította meg, vagy a bevallás kitöltése során tévedett, számítási hibát vétett és tévedését az adóhatóság ellenőrzésének megkezdése előtt tárja fel. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének - az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. A kézbesítés napja az a nap, amikor az elektronikus rendszer az irat kézhezvételét igazolja. A kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. Abban az esetben, ha az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adózó olyan új tényeket, körülményeket tár fel, amelyek a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatásához vezetnének, úgy kérheti az adóhatóságtól az ismételt ellenőrzés lefolytatását. Nincs helye azonban az önellenőrzésnek akkor, ha az adóhatóság elutasította az adózó ismételt ellenőrzés lefolytatására irányuló kérelmét. Jogszabályi rendelkezés szerint a helyesbítés összegének meg kell haladnia az 1000 forintot, mivel az adót is ennek megfelelően kell kerekíteni, így az azt el nem érő összeg még ha a kerekítési szabály szerint 1000 forint lenne is a különbözet önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Ez a rendelkezés általános, független attól, hogy a különbözet az adózó javára, vagy terhére mutatkozik. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. 2. oldal

3 Csak a jogszerűen végzett és befejezett önellenőrzés mentesíti az adózót az egyéb jogkövetkezmények (bírság, késedelmi pótlék) alól. Az adózó bevallását től önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidő előtt is helyesbítheti. Az önellenőrzésnél is figyelemmel kell lenni az elévülési szabályra, melynek részletes ismertetése az önellenőrzés általános ismertetésénél található. A év utolsó adó-megállapítási időszakát megelőző időszakok adókötelezettsége tekintetében a évben az adó-megállapításhoz való jog elévült, - kivéve azon esetet, amikor az adózó javára történő önellenőrzés miatt az elévülési idő megszakadt - azokra önellenőrzést végezni nem lehet. A számú nyomtatvány adatait december 31-ig lehet önellenőrizni. Amennyiben adózó a bevallását a törvényi határidőn belül nem nyújtotta be, önellenőrzésnek nincs helye, akkor úgynevezett pótolt bevallást kell benyújtani. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja Különleges szabályok Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg. Ilyen lehet például adókötelezettség választása a régi ingatlanok értékesítésére. A beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, melynek még nincs használatbavételi engedélye (beépítés alatt álló ingatlan), beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számítva 2 év nem telt el (beépített új ingatlan), építési telek (telekrész) (tehát az új ingatlanok ), csak Áfa felszámítása mellett értékesíthetők. Az egyéb (fenti három csoportba nem tartozó) régi ingatlanok értékesítése a főszabály szerint adómentes, azonban az adóalany adókötelessé teheti ezen értékesítéseit, amennyiben él választási jogával. 3. oldal

4 Amennyiben adózó él választási jogával és adókötelezettséget választ, úgy az egyéb ingatlanok értékesítése vagy a fordított adózás alá tartozik a törvényben megfogalmazott feltételek teljesülése esetén (az ügylet belföldön bejegyzett adóalanyok között zajlik, a vevő jogállásából következően tőle az adó megfizetése követelhető (pl. nem alanyi adómentes státusza van)), vagy Áfa felszámítása mellett értékesíthető. Az az adózó, aki élt választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ilyen lehet például az ingatlan bérbeadására, haszonbérbeadására adókötelezettség választása. Az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása adása a fő szabály szerint mentes az adó alól, de az adózó választhatja az adókötelezettséget. Amennyiben adózó él választási jogával és adókötelezettséget választ, úgy a bérleti díjra Áfa-t kell felszámítania. Az az adózó, aki élt választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az EVA törvény alanyai nem választhatják az adóköteles értékesítést és bérbeadást, mert az Áfa tv. hatálya alá nem tartoznak. Ők az egyéb ingatlanokat mindenképpen adómentesen értékesíthetik, illetve az ingatlanjaikat csak adómentesen adhatják bérbe. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utólag módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak az adóbevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés megtörtént, a helyesbítés önellenőrzést nem von maga után. A külföldi szolgáltatás igénybevételét terhelő adó megfizetése és levonása egy elszámolási időszakra esik, tehát pénzmozgást nem igényel, amennyiben az adó levonható. Külön ezen a címen megfizetett adó nem értelmezhető, az beépül az adózó tárgyidőszaki adóelszámolásába, ezért a megfizetettséget az jelenti, ha adózó esedékes áfa bevallásában fizetendő adóként bevallja. Ebből következik, hogy csak az önellenőrzés benyújtását követő napon keletkezik az adólevonási jog, amely az azon időpontra vonatkozó, tárgyhavi adóelszámolásban érvényesíthető. Az 4. oldal

5 adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik ugyan a fizetési kötelezettség időpontjával, azonban az csak a bizonylat birtokában gyakorolható. Ha az adózó a fizetési kötelezettségét tartalmazó bevallásának benyújtását követően kapja kézhez a bizonylatot, önellenőrzést nyújthat be a fizetési kötelezettséget tartalmazó időszakra, vagy bármely későbbi időpontban érvényesítheti az adólevonási jogát Az önellenőrzés fázisai A hiba feltárása A bevallás benyújtásakor rendelkezésre álló és a később tudomásunkra jutott információk alapján el kell dönteni, hogy az új információk alapján szükséges-e az eredeti bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítése Az önellenőrzéssel feltárt adó nyilvántartásba vétele Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást külön-külön, - az önellenőrzések időrendi sorrendiségében - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás hiányában az önellenőrzés nem szabályszerű, így ezen mulasztás miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A nyilvántartásból ki kell tűnnie: - sorszám (mivel több helyesbítés is történhet) - a feltárás időpontjának (ez megegyezik a hiba észlelésével, ettől az időponttól számít a bevallás benyújtásának l5 napos határideje) - az eredeti bevallási kötelezettség adóalapjának és adójának összege, - a helyesbített kötelezettség adóalapjának és adójának összege, - önellenőrzési és késedelmi pótlék összegének, - a pénzügyileg rendezendő összegnek. - a helyesbített adóbevallás sorának A könyvelés során a hivatkozási számot célszerű feltüntetni, ugyanis ez könnyen visszakereshető. 5. oldal

6 A nyilvántartásba a helyesbített adó összegét forintban kell beírni, azt csak a bevallásban kell kerekíteni. Az összegek elé ki kell tenni az előjeleket, így kötelezettségtöbblet esetében (+) előjelet, kötelezettség csökkenése esetében (-) előjelet. A nyilvántartáshoz csatolni kell az önellenőrzési jegyzőkönyvet, mely az önellenőrzés okának lényegét tartalmazza, szöveges indoklással megfogalmazva. Az önellenőrzési pótlék számítását is tartalmaznia kell, valamint a késedelmes fizetés esetén a késedelmi pótlék kiszámítását is. A NAV honlapján (nav.gov.hu) rendelkezésre állnak a pótlékok kiszámítását segítő kalkulátorok, ez esetben a nyilvántartáshoz a kinyomtatott pótlékszámítást csatolni kell (célszerű az NAV kalkulátorát alkalmazni). Az önellenőrzéssel feltárt és nyilvántartásba vett különbözetről az önellenőrzési bevallást be is kell benyújtani az adózónak, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Csak a benyújtott bevallás számít szabályosan elvégzett önellenőrzésnek. Fontos változás 2011-től, hogy csak az előző napon postára adott bevallás fogadható el önellenőrzésként. Az önellenőrzési nyilvántartást és jegyzőkönyvet, a helyesbítéssel kapcsolatos bizonylatot az elévülés szabályai szerint 5 évig meg kell őrizni A helyesbített adó és önellenőrzési pótlék bevallása és megfizetése A helyesbített adó és pótlék bevallásához január 1-től az önellenőrzésre is a tárgyévre rendszeresített nyomtatványt kell használni. Az adott évre érvényes nyomtatványt kell használni -az elévülési időn belül történő- önellenőrzésére is. Így a 2014-es bevallás önellenőrzésére 1465 bevallás szolgál. Önellenőrzés esetén a 1465 bevallás Bevallás jellege kockában önellenőrzésre utaló O jelet kell tenni. Ismételt önellenőrzésre esetén a lap O rovatába egy X -et kell tenni. A nyomtatványon az önellenőrzés során megállapított helyesbített adatokat kell feltüntetni, nem a különbözetet. Azon sorokban, ahol változás nincs, az eredeti összegek maradnak. Ha adózó a nyomtatványt önellenőrzési bizonylatként kívánja használni, ebben az esetben az önellenőrzéssel helyesbített bizonylat típusát is kötelezően meg kell adni. 6. oldal

7 Kötelezően mellékelni kell a 04. számú önellenőrzési mellékletet, ezen a lapon az önellenőrzési pótlék meghatározását kell elvégezni. Az önellenőrzési pótlék is adó, amennyiben önellenőrzése szükséges, abban az esetben a nyomtatvány csak az önellenőrzési pótlék helyesbítését tartalmazhatja, az áfa adónem önellenőrzést nem. Amennyiben adózó az áfa adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzéssel kapcsolatosan fejti ki a szóban forgó jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a nyomtatvány-garnitúra 05. számú nyilatkozati lapját - részletes kifejtéssel, jogszabályi hivatkozással - is be kell nyújtani, azonban ez csak a 04. számú önellenőrzési lappal együtt érvényes. A bevalláshoz rendelt nyilatkozattal egyidejűleg más okból sorra kerülő önellenőrzés egyidejűleg nem lehetséges. Ez utóbbi esetben az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított l5 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen az Art általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ezen esetben is érvényes azon általános szabály, mely szerint az adóellenőrzéssel lezárt időszak önellenőrzéssel nem helyesbíthető től a termékimportot terhelő adó önellenőrzésekor is fel kell tüntetni az előző időszak adatait (02, 03 lapok). Ha az önellenőrzés olyan számlákat érint, melyek korábban a 2 milliós szabály miatt már bevallásra kerültek, vagy olyan számlákat érint, melyek nem szerepeltek az önellenőrzéssel érintett bevallásban (nem kellett szerepeltetni, mert nem került a 2 milliós körbe), az adatokat a 1465M-01-K, vagy a 1465M-02-K lapot is szerepeltetni kell Az összesítő nyilatkozat benyújtásának szabálya Az Art. rendelkezése értelmében az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésről, termékbeszerzésről, szolgáltatás nyújtásról és szolgáltatás igénybevételéről összesítő nyilatkozatot kell benyújtani. Az összesítő nyilatkozatok összegadatainak meg kell egyeznie az ugyanazon időszakra benyújtott áfa bevallások kitöltési útmutatóban leírt sorainak összegeivel. Mivel az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, amennyiben az adatok nem egyeznek módosítani szükséges. Ez a módosítás akkor minősül önellenőrzésnek, ha a módosítás adót, adóalapot érint. Amennyiben csak a nem megfelelő sorba írt összegnek helyes sorba történő feltüntetéséről van szó, 7. oldal

8 melynek eredményeként a bevallott adóalap, adó összege nem változik, akkor ez a javítás nem minősül önellenőrzésnek. Itt felhívom a figyelmet, hogy a fizetendő, illetve levonható adó alapjának módosítása még ha az, az elszámolandó adó összegét nem is módosítja önellenőrzésnek minősül Az önellenőrzési pótlék Általános szabályok Az önellenőrzés az általános szabályok szerint és az áfa vonatkozásában is csak akkor jár önellenőrzési pótlékfizetéssel, ha az adózónak bevallani elmulasztott kötelezettsége van, tehát a helyesbítés az adózó terhére mutatkozik. Ha az önellenőrzés igényelhető adót eredményez (tehát a helyesbítés az adózó javára mutatkozik), pótlék felszámítása nélkül elvégezhető az önellenőrzés. Amennyiben a kötelezettség módosulás következtében ténylegesen befizetendő adó keletkezik az önellenőrzési pótlék általános mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, ugyanazon időszakra végzett ismételt önellenőrzésnél annak 75 százaléka (célszerű az APEH honlapján található kalkulátor segítségével kiszámítani és ezt a számítást csatolni a nyilvántartáshoz). A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidőt követő naptól, a nyilvántartásba vétel napjáig terjedő időszakra kell felszámítani. Ha az önellenőrzés eredményeként az adózó kötelezettsége az általa megállapított és bevallott következő időszakra átvihető követelés helyett befizetendő adót mutat, és ezen összeget az adózó esedékességkor nem fizette meg, az általános pótlék megállapításának van helye. Az általános pótlékszámítási szabályok vonatkoznak azon esetre is, amikor az adózó olyan bevallást módosít önellenőrzéssel, amellyel korábban bármelyik jogcímen megnyitotta a visszaigényléshez való jogot, pl. átlépte az értékhatárt, és így rendelkezett a visszaigényelhető összeggel. Azonban az önellenőrzés arra irányul, hogy pl. árbevétel küszöbérték csökkenése miatt az eredeti visszaigénylése jogosulatlanná válik (2008. év előtti bevallásoknál). Az önellenőrzési pótlék önálló adónem, ennek megfelelően az adóhatóság az önellenőrzési pótlék bevallásának elmulasztása esetén az önellenőrzési pótlékra, mint önálló adónemre elrendelt ellenőrzés során a bevallani elmulasztott önellenőrzési pótlékot előírhatja adózó terhére, és jogkövetkezményeket szabhat ki 8. oldal

9 (bírság, késedelmi pótlék). Az önellenőrzési pótlék, mint önálló adónem önellenőrizhető. Az önellenőrzési pótlék kizárólag abban az esetben helyesbíthető, ha például helytelen időszak lett megjelölve vagy számítási hiba történt, tehát ha az önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál tévedett az adózó. Az önellenőrzési pótlék helyesbítésére nincs lehetőség abban az esetben, ha a helyesbítésre a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne sor. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlékot kívánja önellenőrizni, úgy az a bevallásnyomtatványon csak önmagában lehetséges, egyidejűleg nem használható az áfa önellenőrzésére is. Aki késedelmesen fizeti meg a bevallással helyesbített adót, önellenőrzési pótlékot, az esedékesség napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az adózó saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti a késedelmi pótlékot. A tévesen felszámított késedelmi pótlékot az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli Az általános szabálytól eltérő szabályok Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó az eredeti esedékességkor vagy az előző önellenőrzés során hiánytalanul megfizette, akkor az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, azonban az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem pedig megfizetni. Tehát az önellenőrzési pótlék maximum vagy ennyi, vagy kevesebb, a számításnak megfelelően. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. 9. oldal

10 Az adott adónemre vezetett folyószámla adatai alapján lehet megállapítani azt, hogy adózó az adót az eredeti esedékességkor, vagy a kérdéses adónemre és időszakra korábban benyújtott önellenőrzés alkalmával megfizette-e. Az előző pótlékszámítást a következő példa szemlélteti: Havi bevallás benyújtására kötelezett nem magánszemély adózó egyik kimenő számlájában forint összegű felszámított áfa összeget december 20-án esedékes áfa bevallásában eredeti esedékesség időpontjában nem szerepeltette, ugyanakkor eredeti esedékességi időpontig hiánytalanul megfizette az adóhatóság részére. A hibát észlelve önellenőrzést nyújtott be, és az önellenőrzés esedékességének időpontjában is kvázi túlfizetésként mutatkozik áfa adónem folyószámláján, az általa befizetett forint. Ebben az esetben lehetősége van a fenti kedvezményes mértékű önellenőrzési pótlék számítására. A bevallási hibát február 5-én tárta fel és ugyanezen időpontban önellenőrzési bevallását az adóhatóságnak benyújtja. Először az általános szabályok szerint kell az önellenőrzési pótlékot kiszámítani, mely számítás eredménye kerekítve l500 forint. Jelen esetben az általános szabályok szerinti önellenőrzési pótlék összege mindössze l500 forint és adózónak ezt kell bevallani és befizetni, de ha az összeg az 5000 forintot meghaladná, az e feletti összeget nem kell bevallani és megfizetni (magánszemélynél ez a határ 1000 Ft). Amennyiben az önellenőrzés azért nem eredményez pótlólagos befizetési kötelezettséget, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, vagy ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ahhoz azonban, hogy a ténylegesen felmerülő önellenőrzési pótlék összege megállapítható legyen, el kell végezni az általános szabály szerinti önellenőrzési pótlék számítását, majd ezt követően a késedelmi pótlék számítását a két bevallási időszak közötti időre. A kétféle módon meghatározott összeg közül az alacsonyabb terheli az adózót önellenőrzési pótlék címén. 10. oldal

11 Példa a fenti kedvezményes pótlékszámítás szemléltetésére: Az adózó havi áfa bevalló és október 20-i áfa bevallásában megállapított forint fizetési kötelezettséget, amit hiánytalanul az esedékesség időpontjában meg is fizetett. November 20-i bevallásában forint fizetési kötelezettséget vallott. Ezt az összeget szintén maradéktalanul az esedékesség időpontjában megfizetett január l5-én megállapítja, hogy októberben benyújtott bevallásában forint olyan kötelezettséget elmulasztott bevallani, amely forintot a novemberi bevallásában levonható adóként szerepeltethetett volna. Tévedésének rendezésére önellenőrzést nyújt be, ezáltal az októberi kötelezettsége forint kötelezettségnövekedést mutat az októberben benyújtott bevalláshoz képest novemberi kötelezettsége forint csökkenést mutat a novemberi bevalláshoz viszonyítva. Amennyiben szabályszerűen járt volna el, ezt az összeget október havi áfa bevallásában nem szerepeltethette volna, mivel a vámhatóság által kivetett termékimport esetén az adólevonási jog az adó megfizetésének napján keletkezik. Az önellenőrzési pótlék számítása 2500 Ft számított összeget mutat, a késedelmi pótlék számítása 2073 Ft. Tehát az alacsonyabb összeg a (kerekítve) 2000 Ft önellenőrzési pótlék terheli az adózót. Göngyölített áfa helyesbítése esetén különleges szabályt kell alkalmazni az önellenőrzési pótlék tekintetében, amikor több, egymást követő elszámolási időszak áfa bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy a korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbíti. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakra átvihető követelés összegében történő tévedés miatt előfordulhat, hogy több bevallási időszakra is kell önellenőrzést végrehajtani, mivel az eltérések az első vagy egy korábbi időszak tévedéséből fakadnak. Az önellenőrzési pótlék alapja ez esetben főszabályként az első téves bevallásban feltárt adókülönbözet. Ezen összeg után kell az önellenőrzési pótlékot felszámítani az első téves bevallás benyújtására megállapított határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba vételének napjáig. Előfordulhat azonban, hogy az önellenőrzéssel érintett bevallásokkal összefüggésben további eltéréseket is feltár az adózó. Az önellenőrzési pótlék alapját ez esetben a további megállapítások figyelembevételével kell meghatározni oly módon, hogy amennyiben az első (vagy az előző) bevallásban feltárt 11. oldal

12 kötelezettség növekedésen túlmenően további kötelezettség növekedést állapít meg az adózó, akkor ez utóbbi összeg újabb pótlékalapot képez. Az önellenőrzési pótlékot ez esetben ez utóbbi tévedést tartalmazó bevallás benyújtására megállapított időpontot követő naptól a tévedés feltárásának időpontjáig terjedő időtartamra kell felszámítani, tehát a feltárt adókülönbözet esetén csak az előző időszakhoz képest bekövetkező növekedés képezi az önellenőrzési pótlék alapját. A fenti eset jelentős pótlékfizetési kötelezettséget eredményezhet, mely alól az eljárási törvény alapján egyes esetekben el lehet tekinteni. Vagyis kérelemre az adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját, ha több egymást követő elszámolási időszak áfa bevallásán azért kell önellenőrzést végezni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van, ameddig az adóhatóság helyt nem ad a kérelemnek hogy adózó az önellenőrizési pótlék alapját az első adóbevallásban feltárt különbözet összegével egyezően állapíthatja meg az önellenőrzési pótlék megfizetését halaszthatja adózó, míg jogerősen el nem bírálják beadványát. Az adóhatóságnak nincs választási lehetősége, tehát a kérelemnek helyt ad, azonban dokumentumok hiányában rendelkezik, így az nem tekinthető az önellenőrzés szabályszerűségének elismeréseként, ezáltal nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot (az önellenőrzés helyességét az adóhatóság elévülési időn belül ellenőrizheti). Az önellenőrzési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha az önellenőrzés eredményeként nem eredményez a bevallás visszaigényelhető vagy befizetendő adót. (ha például az adózó következő időszakra átvihető követelése emelkedik ról forintra). A göngyölítésnél is természetesen figyelni kell az elévülési időre, mivel a vissza nem igényelhető negatív elszámolandó adó göngyölítését a törvény elévülési időn belül engedi. A vissza nem igényelt, következő időszakra átvitt negatív elszámolandó adónak a fizetendő adó csökkentésére felhasználás során azon feltevés szerint kell eljárni, hogy először mindig a legrégebbi időszak áthozott követelését használja fel az adózó e célra. Az adóhatóság az önellenőrzési bevallásban feltüntetett összeget nem görgeti automatikusan tovább, tehát mindaddig minden hónapra önellenőrzést kell benyújtani, amíg a következő időszakra átvihető követelés el nem fogy (a 12. oldal

13 kifizetetlen beszerzéseket mindaddig időszakról időszakra göngyölítetni kell, amíg az adóbevallás a befizetendő adóval zárul, azt követően a kifizetetlen beszerzések görgetését is újra kell kezdeni.). Példa göngyölített áfa önellenőrzésére: A vállalkozás I. negyedévi áfa bevallásában forint, következő időszakra átvihető követelést vallott be. Bizonylatai felülvizsgálata során feltárta, hogy forint áfát jogszerűtlenül helyezett levonásba. Ennek megfelelően a következő időszakra átvihető követelés összegét forintra csökkentette önellenőrzésében. Az önellenőrzési pótlék alapja ( ) forint. Adatok: eft-ban Eredeti Módosított Tárgyidőszakban elszámolandó adó Következő időszakra átvihető követelés Önellenőrzési pótlék alapja ( ) Adózás 2.1 ÁFA Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat. 2.2 Társasági adó Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) 13. oldal

14 Az áfa önellenőrzése kapcsán a kötelezettség nőhet, csökkenhet, az átvitt kötelezettség módosulhat Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Különös esetekben az EVA szerint adózó adóalany is kötelezett áfa bevallásra. Ez a bevallás is önellenőrizhető, mely hatással lehet az EVA alapjára Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Különös esetekben az EVA szerint adózó adóalany is kötelezett áfa bevallásra. Ez a bevallás is önellenőrizhető, mely hatással lehet az EVA alapjára. 2.5 Egyéb adók és járulékok Ha az áfa önellenőrzése adóalapot is érint, hatása lehet az iparűzési adóra. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem érinti 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok 14. oldal

15 Önellenőrzési jegyzőkönyv (doc KiB) A jegyzőkönyvben lehet rögzíteni az önnellenőrzés tényét, időpontját, esedékességét, a számszaki eltéréseket és a felszámítandó önelenőrzési pótlék összegét. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 15/2012. Adózói kérdés-válasz Tájékoztató az önellenőrzés nélkül elszámolható, adókötelezettség csökkenést eredményező korrekciós esetek körének január elsejétől hatályos változásáról A termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítőjének, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 78. (3) bekezdése alapján az Áfa tv ában és a 78. (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő esetekben az (egyes ügyletekhez kapcsolódó) adókötelezettség utólagos csökkenése miatt nem szükséges önellenőrzést végeznie, a bevallott adót csökkentő tételt az adóalanynak azon bevallási időszakról benyújtott áfa bevallásában kell figyelembe vennie, amelyben az érvénytelenítő illetve módosító számla a jogosult (meghatározóan termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő) személyes rendelkezésére áll. Ha az adóalany ebben a bevallásában nem veszi figyelembe a bevallott adót csökkentő tételt, azt az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény szerinti elévülési időn belül bármely későbbi bevallásában is érvényesítheti. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) ai január elsejei hatállyal módosították az Áfa tv ait, amelynek következményeként bővült az önellenőrzés nélkül elszámolható, adókötelezettség csökkenést eredményező korrekciós esetek köre. I. Az Áfa tv. 78. (4) bekezdésének a január elsejétől hatályos rendelkezése értelmében az Áfa tv. 78. (3) bekezdése szerint kell eljárni abban az esetben is, ha 15. oldal

16 a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkenése okozta. Ennek megfelelően január elsejétől nem szükséges önellenőrzést végezni olyan esetben, ha a fizetendő adó utólagos csökkenésére pl. azért került sor, mert az adóalany tévesen ítélte Áfa tv. hatálya alá tartozó, adóköteles ügyletnek a kérdéses ügyletet, s emiatt korrigálja a számláját. Az adó csökkenését az adóalany legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. Az Áfa tv. 78. (4) bekezdésének a január elsejétől hatályos rendelkezése alapján január elsejétől nem szükséges az adóalanynak önellenőrzést végeznie olyan esetben sem, amikor a fizetendő adó utólagos csökkenésére azért kerül sor, mert az adóalany az ügyletre vonatkozónál magasabb adómértéket alkalmazott, vagy például számítási hiba miatt a ténylegesnél nagyobb összegű adót szerepeltetett a számláján és emiatt korrigálja a számláját. Az adóalany az általa fizetendő adó ilyen okból történő csökkenését legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. Az előzőekből következően például abban az esetben, ha az adóalany januárjában észleli, hogy a decemberében teljesített kereskedelmi szálláshely szolgáltatása forint adóalapjára helytelenül 25%-os adómértékkel forint adót számított fel és a szolgáltatásról kibocsátott számlájában feltüntetett adómértéket 18%-ra, az áthárított adó összegét forintra módosítja a szolgáltatás igénybevevője felé február 2-án postázott számlával egy tekintet alá eső okiratában, akkor az adóalany legkorábban a február hónapról benyújtandó áfa bevallásában érvényesítheti a 7000 forint adókötelezettség csökkenést (figyelemmel a korrekciós bizonylat február 2-ai postázására). II. Az Áfa tv. 78. (3) bekezdése az Áfa tv. 78. (4) bekezdése alá tartozó eseteken túlmenően olyan esetekben alkalmazandó, amikor az adóalap utólagos csökkenésére az Áfa tv ában meghatározottaknak megfelelő indok alapján került sor. Így azáltal, hogy a Mód. tv (1) bekezdése az Áfa tv. 77. (1) bekezdését egy c) ponttal egészítette ki, az Áfa tv. 78. (3) bekezdésének az alkalmazási köre is kibővült. Az Áfa tv január elsejétől hatályos 77. (1) bekezdés c) pontja szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamint Közösségen belüli termékbeszerzés esetében az adóalap utólag csökken a 16. oldal

17 jogosultnak visszatérített (visszatérítendő) ellenértékkel, ha az ügylet teljesítését követően válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki. Az előzőekre tekintettel január elsejétől nem szükséges az adóalanynak önellenőrzést végeznie olyan esetben, amikor a megállapodottnál magasabb ellenértékkel kibocsátott számláját a teljesítést követően korrigálja, a hibásan feltüntetett adóalapot és adóösszeget módosító számlával csökkenti. Az adóalany az általa fizetendő adónak az Áfa tv. 77. (1) bekezdés c) pont szerinti csökkenését legkorábban abban a bevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll. A megállapodottnál magasabb ellenértéket tartalmazó számla kibocsátására sor kerülhet tévedésből, adminisztrációs hibából eredően illetve egyéb okból is. Az előzőekből következően például abban az esetben, ha az adóalany partnere január 5-én jelzi, hogy az adóalany az árajánlatában megjelölt forint adóalap helyett forint adóalapot szerepeltetett a novemberi teljesítésű ügyletről kibocsátott számlájában, s a felek egyeztetésének eredményeként az adóalany a partnere részére január 25-én átadja azt a számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyben a forint adóalapot forintra módosítja és ezzel egyidejűleg az áthárított adót forintról forintra csökkenti, akkor az adóalany az 5000 forint adókötelezettség csökkenést legkorábban a január hónapról benyújtandó bevallásában szerepeltetheti (figyelemmel a korrekciós bizonylat január 25-ei átadására). III. Megjegyzendő, hogy a Mód tv (2) bekezdése módosította az Áfa tv. 77. (2) bekezdés a) pontját is. A módosítás révén egyértelművé vált, hogy az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem csak olyan esetben alkalmazandó, ha a teljesítés hiánya miatt az előleg teljes összegét visszafizetik, hanem olyan esetben is, amikor a teljesítés hiánya miatt az előlegnek csak részbeni visszafizetésére kerül sor. Az Áfa tv. 77. (2) bekezdés a) pont pontosítása révén az Áfa tv. 78. (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetek köre január elsejével nem bővült. Amennyiben például az adóalany nyomda részére december 12-én 2000 db kiadvány elkészítésének megrendelésére tekintettel forint előleget fizetett 17. oldal

18 a megrendelő, de a szerződés módosításának eredményeként csak 1000 db kiadvány elkészítése és leszállítása történik meg a nyomda részéről, és ezért a nyomdának február 14-én forint előleget vissza kell fizetnie a megrendelőnek, az előleg visszafizetése kapcsán az Áfa tv. 78. (3) bekezdése alkalmazandó. Az adókötelezettség csökkenését a nyomda (legkorábban) abban a bevallásában veheti figyelembe, amelyben az előlegről kibocsátott számlát módosító bizonylatot a megrendelő rendelkezésére bocsátotta. IV. Megjegyzendő továbbá, hogy az Áfa tv. 78. (3) bekezdése olyan esetben is alkalmazandó, ha az ügyletről azért nem készült számla, mert arról az Áfa tv. X. fejezete szerint nem kellett számlát kibocsátani. Tekintve, hogy ilyen esetben az adóalap utólagos csökkenéséhez sem kapcsolódik számla korrekció, az előzőekben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: Az Áfa tv. 77. (1) (2) bekezdései valamint a 78. (4) bekezdése szerinti indok alapján történő utólagos adókötelezettség csökkenést az adóalany legkorábban azon bevallási időszakában veheti figyelembe, amelyben a jogosultnak az ellenértéket visszatérítette, az előleget visszafizette (illetve a betétdíjat visszatérítette). V. Az előzőek mellett hangsúlyozandó, hogy január elsejétől is megvalósulhat olyan utólagos adókötelezettség csökkenés, amelyre az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem terjed ki. Ilyen esetben a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítője, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalany az adókötelezettség utólagos csökkenését az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját is magába foglaló bevallási időszak önellenőrzése útján érvényesítheti. Az adókötelezettség utólagos növekedése esetén az Áfa tv. 78. (3) bekezdése nem alkalmazható, ilyen esetben a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítőjének, továbbá a termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőjeként adófizetésre kötelezett adóalanynak célszerű önellenőrzést végeznie. 18. oldal

19 Az adólevonásra jogosultnak nem az Áfa tv. 78. (3) bekezdését, hanem az Áfa tv át kell alkalmazni abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben következik be utólag változás. Az Áfa tv (4) bekezdés alapján abban az esetben, ha a levonható adó utólag növekszik, akkor az adóalany a pótlólag levonható adó összeget (a különbözetet) főszabály szerint (legkorábban) abban a bevallásában érvényesítheti, amelynek az adómegállapítási időszakában a korrekciós bizonylatot megkapta. Az Áfa tv (2) (3) bekezdés alapján abban az esetben, ha a levonható adó utólag csökken, az adóalanynak a pótlólag fizetendő adót főszabály szerint abban a bevallásában kell szerepeltetnie, amelynek az elszámolási időszakában a korrekciós bizonylatot megkapta. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály] évi XCII. törvény az adózás rendjéről 13. (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. (2) 49. (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe. 19. oldal

20 (2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). (3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. (4) Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni. 50. (1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. (2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni. (3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja. 51. (1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. (1a) Az (1) bekezdéstől eltérően amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, 20. oldal

21 a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. (2) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. (3) 93. (1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. 124/B. Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye. 124/C. (1) Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e rendelkezései szerint teljesíti. (2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült. (3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá 21. oldal

22 nyilatkozni kell arról, hogy a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja. (4) Az adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást a (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megszűnésének igazolásáig, de legfeljebb 90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem igazolja és a határidő meghosszabbítását sem kéri, az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást végzéssel megszünteti. Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a jogerőre emelkedést követően - e határozat jogerős megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - végrehajtási cselekményt nem foganatosít. (5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához szükséges - az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta. (6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság - az adó visszatérítésével egyidejűleg - a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozatjogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e - ban szabályozott visszatérítésre - a 37. (6) bekezdés kivételével - egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha 22. oldal

23 törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. (1a) A bíróság által jogerősen megállapított a) csalás (Btk ), költségvetési csalás (Btk ), b) a június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, c) a december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy d) a szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk ában, illetve a június 30-ig hatályban volt évi IV. törvény 71. -ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg. (1c) Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik (1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. (2) Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. (3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az 23. oldal

24 általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. (4) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. (5) Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. (6) Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is. 1. számú melléklet a évi XCII. törvényhez A) Általános rendelkezések 6. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. 8. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról e melléklet B) pontjában meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani. B) Az egyes adóbevallások határideje 1. A havi és évközi bevallás határidői b) Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 135. (2) bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó 24. oldal