A pontos fogalmazás művészete Fordítás 1

Átírás

1 A pontos fogalmazás művészete Fordítás 1

2 A pontos fogalmazás művészete Az Európai Bizottság munkatársai sokféle dokumentumot készítenek. Bármilyen dokumentumról is legyen szó jogszabályról, szakmai anyagról, jegyzőkönyvről, sajtóközleményről vagy akár felszólalásról, a pontosan megfogalmazott szöveg mindig hatásosabb, hiszen könnyebben és gyorsabban megérthető. Ez az útmutató a pontos fogalmazáshoz kíván segítséget nyújtani mindazoknak, akik a magyart akár anyanyelvként, akár az Unió egyik hivatalos nyelveként használva alkotnak szöveget. A máig hatályban lévő 1/1958/EK tanácsi rendelet értelmében ugyanis az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelve egyben munkanyelve is a Bizottságnak. Az alábbiakban elsősorban nem szabályokat, hanem inkább tippeket olvashat, melyeket mindig a készülő dokumentum mondanivalóját és olvasóközönségét figyelembe véve érdemes alkalmazni. A pontos fogalmazás mellett három nyomós érv is szól: előmozdítja a hatékony együttműködést; megelőzi a felesleges levélváltást; segít elnyerni a célközönség jóindulatát. 1. tipp: Írás előtt tervezzük meg mondandónkat...3. oldal 2. tipp: Helyezzük az olvasót a középpontba...4. oldal 3. tipp: Adjunk a formára...5. oldal 4. tipp: Fogalmazzunk röviden és tömören...6. oldal 5. tipp: Fogalmazzunk érthetően ügyeljünk mondataink felépítésére...7. oldal 6. tipp: Kerüljük a túlzott főnevesítést igékkel dinamikusabb lesz a szöveg...8. oldal 7. tipp: Kerüljük a terpeszkedő szerkezeteket és vigyázzunk a személytelen szerkezetekkel...9. oldal 8. tipp: Kerüljük az elvont fogalmazást, legyünk konkrétak oldal 9. tipp: Bánjunk óvatosan a hamis barátokkal és a szakzsargonnal, ügyeljünk a rövidítésekre és a mozaikszókra oldal 10. tipp: Ellenőrizzük és lektoráltassuk a szöveget oldal Online uniós szerkesztési segédanyagok oldal 2

3 1. Írás előtt tervezzük meg mondandónkat A pontos fogalmazás legfontosabb feltétele és első lépése, hogy gondolataink világosak legyenek. Tisztázzuk tehát a következőket: Ki fogja a dokumentumot olvasni? Az Európai Bizottság dokumentumainak olvasói három fő csoportra oszthatók: uniós bennfentesek az Európai Bizottságnál vagy az Unió más intézményeinél dolgozó munkatársak; az uniós intézményeken kívüli szakértők; a nagyközönség azaz a legtágabb olvasói kör. Az Európai Bizottság legtöbb dokumentuma ma már online is hozzáférhető, így bárki olvashatja őket. Minden, amit az Európai Bizottságban végzett munkánk keretében leírunk és megjelentetünk, óhatatlanul befolyásolja az EU megítélését a közvélemény szemében. Arról, hogy hogyan helyezzük az olvasót a középpontba, lásd a 2. tippet. Mit szeretnénk elérni? Mi a dokumentum célja? Mit várunk az olvasótól, mit tegyen, miután elolvasta a szöveget? Hozzon döntést? Kezeljen egy adott helyzetet? Oldjon meg egy adott problémát? Változtassa meg valamiről a véleményét? Mi kerüljön mindenképpen a szövegbe? Döntsük el, mi a mondanivalónk lényege. Írjuk össze lista vagy szófelhők segítségével (l. alább), mely pontok szerepeljenek a szövegben, függetlenül azok sorrendjétől. Húzzuk ki a felesleges pontokat. A többi pontot csoportosítsuk logikai alapon. Pótoljuk hiányzó ismereteinket; listázzuk, mit kell ellenőriznünk, és/vagy milyen szakértővel kell egyeztetnünk. Ez a megközelítés gyakorlatilag minden nem irodalmi jellegű szöveg esetében alkalmazható, azaz emlékeztetők, jelentések, levelek, használati útmutatók stb. szövegezésekor. Az olyan hivatalos dokumentumok esetében, mint a jogszabályok, különleges szövegezési és szövegszerkesztési szabályokat kell követni. Ezenkívül alkalmazhatjuk a hét kérdés módszert is. Így biztos, hogy nem felejtünk ki egyetlen lényeges információt sem: MI? Üzenetem lényege KI? Az érintettek köre MIKOR? Dátum, óra, időkeretek, határidők HOL? Helyszínek HOGYAN? A körülmények, magyarázat MIÉRT? Az okok és/vagy a cél MENNYI? Számokban kifejezhető és mérhető adatok terpeszkedő szerkezetek zsargon terjengős rövidítések elvont 3

4 2. Helyezzük az olvasót a középpontba Merjünk közvetlen hangon és érdekesen írni Mindig gondoljuk végig, kinek is írunk: nemcsak a felettesünknek vagy a fordításunkat lektoráló munkatársnak, hanem a célközönségnek is. Az idő akárcsak számunkra számukra is értékes. Gondoljuk végig, kik is ők, mit tudhatnak már az adott kérdésről, és mi az, amihez viszont magyarázatot kell fűznünk. Próbáljuk a témánkat az ő szemszögükből végiggondolni: Vonjuk be olvasónkat a témába, szólítsuk meg közvetlenül! (Az olvasó közvetlen megszólítása a Bizottság dokumentumaiban sajnálatos módon igen ritka jelenség.) Képzeljük el, milyen kérdések fogalmazódhatnak meg benne és írásunkban válaszoljunk ezekre! (E kérdéseket akár alcímként is feltüntethetjük. Például: Milyen változásokat hoz magával az új intézkedés?, Miért van szükség erre a politikai lépésre?, Kiket érint az intézkedés?, Mit szeretnénk ezzel a lépéssel elérni? ) Keltsük fel olvasónk érdeklődését! Ne terheljük túl felesleges információkkal. Amennyire lehet, kerüljük az Európai Bizottság eljárásaira, illetve az intézményközi formaságokra utaló megjegyzéseket. A legtöbb olvasó számára ezek érdektelen részletek, és csupán azt az érzést erősíthetik bennük, hogy a Bizottság tőlük távol álló, bürokratikus intézmény. Ha mégis feltétlenül szükség van e részletekre, röviden indokoljuk meg, miért. Ezután lehet összeállítani a szöveg vázlatát. 4

5 3. Adjunk a formára Mielőtt nekifogunk Amennyiben a vázlat összefoglalót is tartalmaz, először azt fogalmazzuk meg. Akár az is kiderülhet, hogy már ennyi is elég! Az összefoglalót illesszük a szöveg elejére, mert ez az a rész, amelyet először (vagy egyáltalán) el fognak olvasni. Fordítsunk kiemelt figyelmet azokra a szövegkohéziós elemekre, amelyek segítik az olvasót abban, hogy kövesse gondolatmenetünket, érvelésünket. Válasszunk olyan címeket és kulcsszavakat, amelyek segítségével könnyen megtalálja a legfontosabb információkat. Ezáltal elkerülhető, hogy folyamatosan ismételnünk kelljen magunkat. Használjunk informatív címeket vagy alcímeket, amelyek kiemelik a dokumentum legfontosabb részeit. Az Összefonódások hatékonyabb monitorozása cím például több információt tartalmaz, mint az Összefonódások monitorozása. Mindig gondoljuk végig, mivel érhető el a legjobb hatás, és ügyeljünk arra, hogy a dokumentum a lehetőségekhez képest olvasmányos maradjon. Tudunk-e ikonokat, ábrákat vagy táblázatokat használni szöveg helyett? Ki kell-e egészítenünk szószedettel vagy a meghatározásokkal a dokumentumot? A bevezető után a leggyakrabban olvasott rész a következtetések fejezete. Előfordulhat, hogy az olvasó a kettő között minden más részt átugrik. Legyen tehát a befejezés világos, tömör és lényegre törő. Hosszabb dokumentumok szerkezetének áttekintésében jól átlátható tartalomjegyzékkel segítsük az olvasót. Írás közben Szívleljük meg a további tippeket! Használjuk az uniós szövegszerkesztési segédanyagokat! (Lásd az utolsó oldalt.) Rövidítsünk! Legyünk szigorúak gondoljuk végig, vajon tényleg szükség van-e minden szakaszra vagy akár szóra. Ha nem, hagyjuk el a felesleges részeket: A pályázatok benyújtásakor betartandó határidő március 31. A pályázatok benyújtásának határideje március 31. Beadási határidő: március 31. Miután elkészültünk Az ellenőrzéssel és a lektorálással kapcsolatban lásd a 10. tippet. Az Európai Bizottságnál előforduló két gyakori probléma 1. Korábbi szövegek felhasználása megfelelő átdolgozás nélkül A korábbi sablonok esetleg nem pontosak, már nem tükrözik a tényleges helyzetet és az új szövegszerkesztési gyakorlatot. Ügyeljünk arra, hogy megtegyünk minden szükséges változtatást. 2. Ollózás más szövegekből Előfordulhat, hogy új szöveg összeállításakor több dokumentumból is át kell venni részeket. Ügyeljünk arra, hogy következetesen használjuk a terminusokat, ne bocsátkozzunk ismétlésekbe és ne hagyjunk ki fontos részeket, mert megtörhetik a szöveg logikáját, ez pedig megnehezíti a megértést. 5

6 4. Fogalmazzunk röviden és tömören Röviden Egy írás értéke sosem a hosszúságától függ. Az olvasó nem fog nagyobb tisztelettel gondolni arra, aki tíz helyett húsz oldalt írt különösen akkor nem, ha úgy érzi, a témát tíz oldalban is fel lehet dolgozni! Valószínűbb, hogy inkább neheztelni fog arra, aki írásával a szükségesnél többet vett igénybe értékes idejéből. Hogyan tudjuk szövegünket megtisztítani a feleslegtől? Egyértelmű dolgokat felesleges kijelenteni. Bízzunk az olvasó józan eszében! Felesleges telezsúfolni a dokumentumot olyan kifejezésekkel, mint például amint az közismert, személyes véleményem szerint, mind A, mind B szempontjából egyaránt. A hasonló vagy azonos jelentésű szavak ismétlése (tautológia) stílushiba (pl. valós tény : egy tény mindig valós; vizuális látvány stb). Ugyanígy vigyázzunk a szinonimahalmozással is. Kerüljük az önismétlést! Amikor például egy hosszú nevű bizottságra hivatkozunk, elég egyszer kiírni a teljes nevet. A kérdést felvetették a nyelvi kiadványszerkesztési útmutatók beszerzéséért felelős bizottságnak. A bizottság azt válaszolta Mondatszerkezetekben is vigyázzunk az ismétlésekkel: A szoftver olyan szoftver, amely. Az ilyen mondatok monotonná teszik a szöveget, ráadásul a fogalom önmagával való meghatározása logikai hibának számít. és tömören Fejezzük ki magunkat egyszerűen, amikor csak lehetséges. Emiatt nem fogják a szerzőt kevésbé műveltnek vagy igényesnek tartani, viszont hitelesebbnek fog hatni a szöveg. azon tény fényében, hogy bizonyos számú a nagy többség ennek megfelelően annak érdekében, hogy a következők céljából a következők esetében amennyiben nem ez a helyzet ez utóbbi esetben kapcsolatosan/vonatkozóan mivel néhány a legtöbb eszerint azért, hogy azért, hogy ha/amennyiben ha nem, akkor ilyenkor / ez esetben -ról/-ről A terpeszkedő szerkezetekről bővebben a 8. tippben olvashat. A rövidebb dokumentumok és mondatok általában nagyobb hatást képesek gyakorolni. Iránymutatásul: 1 dokumentum = legfeljebb 15 oldal 1 mondat = átlagosan szó (inkább legyen több, de rövidebb mondatunk!) Az Európai Bizottság dokumentumaira jellemző túlzottan hosszú mondatok sokszor akadályozzák a szöveg pontos megértését. Ha lehet, bontsuk ezeket rövidebb mondatokra! Ne feledkezzünk meg a kötőszavakról ( de, tehát, azonban ), nehogy a logikai összefüggések elhalványodjanak a szövegben. Kerülendő azonban az azonos értelmű kötőszavak halmozása ( de viszont, de ellenben, hogy vajon stb.). 6

7 Az egyszerű, letisztult stílus további ismérvei: kerüli a kétértelműséget Ha ugyanaz a szó több különböző dologra vonatkozik, félrevezetheti az olvasót: Kérelmének beadási határideje kedd. Az említett határidő módosítására kérelmet nyújthat be. Kérelme (de melyikről is van itt szó?) Kérelmének beadási határideje kedd, de szükség esetén igényelhet határidőmódosítást. Kérelme valamint a stilizálási célú szinonimacserét Lehet, hogy úgy érezzük, érdekfeszítőbb a szöveg, ha ugyanazt a dolgot többféleképpen nevezzük (szinonimák alkalmazásával). Ennek is megvan azonban az a veszélye, hogy összezavarja az olvasót: Kérelmét keddig kell beküldenie. A bizottságnak jogában áll folyamodványát visszautasítani. (mármint a kérelmet vagy valami mást?) Kérelmét, melyet keddig kell beküldenie, a bizottságnak jogában áll visszautasítani. és tagadó szerkezetek helyett inkább állításokat használ Nem ritka, hogy a kérelmeket elutasítják, ezért ne éljen panasszal mindaddig, amíg meg nem bizonyosodott afelől, hogy kérelmét nem hiányosan nyújtotta-e be. Meglehetősen gyakori, hogy a kérelmeket elutasítják, ezért kérjük, csak akkor éljen panasszal, ha megbizonyosodott afelől, hogy kérelmét hiánytalanul nyújtotta be. 5. Fogalmazzunk érthetően ügyeljünk mondataink felépítésére Ha sok-sok tényt és gondolatot tartalmazó szöveget kell írnunk vagy átdolgoznunk, különösen ügyeljünk a szórendre és a szövegkohézió megteremtésére. Az alábbi példák azt mutatják be, hogyan előzhetjük meg a félreértéseket. Ügyeljünk a szórend jelentésmódosító hatására. Több európai kormányfő üdvözölte a választások eredményét Varsóban. 1. Több európai kormányfő üdvözölte a varsói választások eredményét. 2. Több európai kormányfő üdvözölte a választások varsói eredményét. 1. ha csak a varsói választások eredményéről van szó 2. ha ugyanazon a napon több tagállamban is választást tartottak Figyeljünk arra, hogy a mondat melyik eleme hangsúlyos (ez határozza meg a szórendet, befolyásolva a megértést). A magyar nyelvben a hangsúlyos információ az állítmány elé kerül: A roamingdíjak csökkentéséről döntött ma a Bizottság. A Bizottság ma döntött a roamingdíjak csökkentéséről. Az igekötő helyének módosítása a hangsúlybeli különbségen túl jelentésbeli különbséghez is vezethet: A Bizottság meghatározta a következő programozási időszak prioritásait. (= és közzé is tette) A Bizottság határozta meg a következő programozási időszak prioritásait. (= nem a Tanács) Kerüljük az idegen hatást tükröző mondatszerkesztést. A kiemelésre a magyar nyelvnek is megvannak a saját eszközei. Ami ebből igazán fontos, az az (az angol What is really important is that mintájára) Ebből igazán az a fontos, hogy 7

8 6. Kerüljük a túlzott főnevesítést igékkel dinamikusabb lesz a szöveg Az alábbiakhoz hasonló egyszerűsítésekkel szövegünk áttekinthetőbb lesz: e helyett a tönkretétele által hozzájárulásán keresztül írjuk inkább ezt azáltal, hogy tönkretették azáltal, hogy hozzájárult értékelést végez vizsgálat tárgyává tesz ellenőrzést gyakorol értékel megvizsgál/ kivizsgál ellenőriz Vannak tárgynak álcázott igék is, amelyeket néha az igekötő felesleges használata is bonyolít: Vagyis, ha van rá lehetőség, próbáljunk a főnévi szerkezet helyett egyszerűen igéket használni. Az igék közvetlenebb hatást gyakorolnak, és kevésbé tűnnek elvontnak. Az -ás/-és végződésű főnevek gyakran álcázott igék. Többször találkozunk ilyen megoldásokkal az alábbi példákhoz hasonló szerkezetekben, holott az ige használatával az üzenet érthetőbb lenne: felülvizsgálatot végez kiértékelést végez elvégzi a megújítását felülvizsgál kiértékel megújítja Látjuk tehát, hogy sok esetben javíthatunk a szöveg olvashatóságán, ha a főneveket igével helyettesítjük. 8

9 7. Kerüljük a terpeszkedő szerkezeteket és vigyázzunk a személytelen szerkezetekkel További lehetőség a szöveg egyszerűsítésére a terpeszkedő szerkezetek és a szószaporítás kerülése. Hasonlítsuk össze a következőket: Végre felismerésre került az eltérések oka. Végre felismerték az eltérések okát. Módosítást eszközöltek az új statisztikai szoftveren. Módosították az új statisztikai szoftvert. A felesleges névutókkal alkotott terjengős kifejezések is nehezítik a szöveg olvasását. Bár a névutók alkalmasak árnyalt kifejezésre, ne halmozódjanak indokolatlanul az értelmében, következtében, szempontjából, alapjában, terén, területén kifejezések: a tárgyalás során/keretében megállapodtak arról, hogy Tárgyalások folytak a roamingdíjak tekintetében. A kérdést több alkalommal is megtárgyalták. a tárgyaláson megállapodtak arról, hogy Tárgyaltak a roamingdíjakról. A kérdést többször is megtárgyalták. Kerülendő a felesleges igekötők használata: *lerendez* rendez, *kihangsúlyoz* hangsúlyoz, *leközöl* közöl, *lepontosít* pontosít stb. és vigyázzunk a személytelen szerkezetekkel A távolságtartó hivatali nyelv egyik jellemzője, hogy homályban hagyja a cselekvőt. Míg jó néhány idegen nyelv (így az egyre erősebb hatást gyakorló angol) ezt passzív szerkezetekkel fejezi ki, a magyar nyelv ilyenkor gyakran terpeszkedő szerkezetet használ. Ezek a szerkezetek azonban sok esetben behelyettesíthetők az úgynevezett általános alannyal (a többes szám harmadik személyű igei formával), és ez gördülékenyebb szöveget eredményez. Ügyeljünk azonban arra, hogy a megelőző mondatok alanyát ne érthesse az olvasó a szóban forgó mondat alanyának, és hogy az ige valóban ugyanazt fejezze ki, mint a terpeszkedő szerkezet. Az ügy hamarosan kivizsgálásra kerül. Az ügyet hamarosan kivizsgálják. Ám csak akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha valóban nem ismerjük a cselekvőt. Amikor lehet, inkább pontosítsuk, ki mit csinál. A szöveg csak nyer ezáltal. Miért nagy a jelentősége annak, hogy tudjuk, ki a cselekvő? Gondoljunk arra, hogy az uniós dokumentumokat több nyelvre is lefordítják. Ha az eredeti dokumentum pontatlan, fennáll a veszélye, hogy a különböző nyelvi változatok egymástól eltérőek lesznek, hiszen minden egyes fordító a maga módján próbálja kitalálni, mire gondolhatott a szerző, és így különböző értelmezések szerint dolgozik. 9

10 8. Kerüljük az elvont fogalmazást, legyünk konkrétak A konkrét üzenetek pontosabbak, világosabbak, míg az elvont szövegek homályosságukkal elriaszthatják az olvasót. Előfordulhat, hogy túlzottan elvont szöveg láttán az olvasó arra a következtetésre jut, hogy az írónak fogalma sem volt a témáról. A hasonló jelentésű, ám elvontabb, körülményesebb megfogalmazás helyett használjuk inkább a konkrét kifejezést, hacsak nincs jó okunk arra, hogy használatát elkerüljük. A megfogalmazás közvetlenebb, az üzenet pedig hatásosabb lesz. Bizonyos esetekben e helyett célkitűzést megvalósít foglalkoztatási lehetőségek negatív fejlődés befektetés a humántőkébe* használhatjuk ezt eléri a célkitűzést munkahelyek csökkenés/csökkenő tendencia munkaerőtovábbképzés; a dolgozók készségeinek megerősítése; szakképzés és oktatás *Amint azt a fenti példa is mutatja, gyakran a pontos jelentés kiválasztása jelenti a probléma megoldását. TIPP: A szövegszerkesztő programban az adott szót kijelölve és az egér jobb gombjával kattintva a legördülő menü alján megjelenő Szinonimák opció segíthet abban, hogy megtaláljuk a pontos kifejezést. A rokon értelmű szavak legördülő listája egyaránt tartalmaz elvont és konkrét megoldásokat. Törekedjünk arra, hogy a homályosabb, általánosabb értelmű szó helyett a konkrétabbat válasszuk. Kerüljük továbbá az elkoptatott, kiüresedő kifejezések használatát: csinál (könyvelést, jelentést, műsort ) helyettük számos hasonló értelmű kifejezés áll rendelkezésünkre (könyvel, jelent, készít stb.). és a semmitmondó divatszavakat is: a fémjelez, komplex, magas (minőség) és hasonló kifejezések burjánzása ront a szöveg minőségén. 10

11 9. Bánjunk óvatosan a hamis barátokkal és a szakzsargonnal, ügyeljünk a rövidítésekre és a mozaikszókra Vigyázz, hamis barát! A hamis barátok olyan szavak, amelyek két különböző nyelven hasonló alakúak, ám jelentésük különböző. Egy olyan többnyelvű környezetben, mint amilyen az Európai Bizottság is, a munkatársak néha keverik az általuk használt nyelveket. Gyakori például a francia és az angol közötti áthallás, illetve megfigyelhető, hogy a legtöbbet használt nyelv (pl. az angol) befolyásolja az anyanyelvi beszédet és fogalmazást. Egy rosszul megválasztott kifejezés azonban elriaszthatja az olvasót, aki úgy érezheti, semmi köze az EU intézményeihez, amelyek mint a világtól távol eső, zárt klub működnek. Legroszszabb esetben pedig félreértésekhez és diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet (például, ha valaki kis ország helyett azt írja egy adott államról, hogy nem jelentős ország ). Hamis barát (azaz az idegen szóhoz hasonló magyar szó) Minek a hatására? (eredeti angol kifejezés) Miért helytelen? (a magyar szó jelentése) akció action tágabb értelemben: cselekvés; kedvezményes vásárlási lehetőség aktuális actual 1. mai/jelenlegi; 2. alkalmi, időszerű kompetencia competence magyarul inkább képesség értelemben használandó Az idegen szó tényleges magyar megfelelője az angol szó értelme sokkal tágabb: tett, eljárás, cselekedet, cselekvés, művelet, tevékenység, munka, per, kereset stb tényleges/valóságos hatáskör, illetékesség konkurens concurrent versenytárs (főnév) egyidejű (melléknév) perspektíva perspective(s) a magyarban nézőpontot is jelent távlat; financial perspectives az európai uniós terminológiában: pénzügyi terv pozíció position (térbeli) helyzet álláspont, nézet, vélemény speciális* special különös, egyes esetekre szorítkozó külön-, különös specifikus* specific különleges, sajátos 1. jellemző, jellegzetes, 2. meghatározott (az angol szó jelentése tágabb, mint a magyaré) technikai technical eljárási móddal, jártassággal kapcsolatos, (szókapcsolatokban további lehetőségek) transzparens transparent reklámfelirat, jelmondatos tábla (főnév) 1. műszaki, technológiai; (átvitt értelemben) 2. szakmai, szakértői, jogban: alaki (melléknév) jelentése átlátszó, tiszta, átvitt értelemben: világos *Azonos gyökerű, ám különböző jelentésű szavak összecsúsznak a velük rokonságban lévő magyar speciális kifejezéssel. 11

12 Kerüljük a szakzsargont, vagy fűzzünk hozzá magyarázatot A (szak)zsargon bennfentesek vagy szakmabeliek csoportja által használt szavak összessége. Jelenléte elfogadható minden olyan szövegben, amelyet csak az említett csoport tagjai olvasnak. A nem szakmabeli olvasóktól azonban a szükségesnél nagyobb erőfeszítéseket követel meg, hogy megértsék a zsargonnal teletűzdelt szöveget. Lehet, hogy egyes olvasók emiatt félre is teszik a szöveget. Éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy mások is elolvassák írásunkat, amennyire lehet, tisztítsuk meg a szakzsargon elemeitől. Amennyiben MÉGIS szükség van szakzsargon használatára a nagyközönség számára írt anyagokban is, fűzzünk magyarázatot az ilyen kifejezésekhez az első előforduláskor, vagy csatoljunk szószedetet, illetve illesszünk be az alább felsorolt honlapokra utaló linket, esetleg hivatkozást, hogy megkönnyítsük az olvasó dolgát. Az itt következő, távolról sem teljes táblázat az EU intézményeinél gyakran előforduló kifejezéseket tartalmazza: Szakzsargon (magyar) acquis, (közösségi) vívmányok arányosság bővítés csatlakozó ország kohézió komitológia ( bizottságosdi ) közösségi módszer mainstreaming szubszidiaritás tagjelölt ország Javasolt meghatározás az EU jogszabályainak összessége (a tagállamokra vonatkozó jogok és kötelességek összessége) az arányosság elve kimondja, hogy egy bizonyos cél eléréséhez használt eszközök nem haladhatják meg az annak a célnak az eléréséhez megfelelő és szükséges szintet az EU kiterjesztése, azaz új tagok felvétele a csatlakozó ország státuszt az a tagjelölt ország nyerheti el, amely megfelel a koppenhágai kritériumoknak, és az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásai lezárultak arra a törekvésre utal, hogy az Unión belül csökkenjenek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek olyan eljárás, mely során a Bizottság speciális tanácsadó bizottságok véleményét kéri ki (az uniós joganyag végrehajtásával kapcsolatban) az EU-ban a döntéshozatalra kifejlesztett módszer, melynek révén a Bizottság, a Parlament és a Tanács szorosan együttműködnek annak biztosítása, hogy az adott témát minden uniós szakpolitikában általánosan figyelembe vegyék a szubszidiaritás elve értelmében az uniós döntéseket mindig a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni az az ország, amely felvételét kérte az Európai Unió tagállamai közé, és amelynek a Közösség hivatalosan elfogadta a csatlakozási kérelmét, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Számos, a szakzsargon részét képező vagy uniós szövegekben előforduló technikai és jogi kifejezés megtalálható az Europa weboldalon elérhető szószedetekben és szakkifejezés-gyűjteményekben (eur-lex.europa.eu/summary/glossary.html?locale =hu; europa.eu/!yn99uy). 12

13 Bánjunk óvatosan a rövidítésekkel és mozaikszókkal A túl sok ismeretlen rövidítés miatt a szöveg érthetetlenné válik, és fennáll a veszélye, hogy az olvasó elalszik (vagy akár dühbe gurul): (ERFA + EMOGA + KAP = ZZZ/GHRR). Előfordulhat, hogy valamelyik rövidítés esetleg nem ismert az olvasó előtt. Ilyenkor a következőt érdemes tenni: ha a kifejezés csak egyszer vagy kétszer fordul elő a szövegben, írjuk ki teljes hosszában; vagy első előforduláskor írjuk ki teljes hosszában, mögötte zárójelben feltüntetve a rövidítést, majd a továbbiakban használjuk csak a rövidítést; és/ vagy csatoljuk a rövidítések listáját vagy egy olyan linket, amely elvezet jelentésükhöz. Az Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató Fő mozaikszók és rövidítések (Main acronyms and initialisms) című részében (publications.europa.eu/code/ hu/hu htm) számos, az Európai Bizottság dokumentumaiban használt betűszó és rövidítés magyarázata megtalálható. Mint mindig, most is gondoljunk az olvasó igényeire: Vannak olyan olvasók, akiket zavar, ha az ismert rövidítéseket teljes hosszukban kiírjuk. Ha a széles körben használt TARIC rövidítés helyett minden sorban kiírnánk az Európai Közösségek integrált vámtarifája elnevezést, a dokumentum hossza jelentősen megnövekedne. Gondoljunk arra is, hogy különböző szövegkörnyezetben a különböző rövidítések és betűszavak másmás jelentést kapnak. Például: az lehet a(z) vagy Forrás: iate.europa.eu Európai Űrügynökség (European Space Agency) Euratom Ellátási Ügynökség (Euratom Supply Agency) Európai Számlák Rendszere (European System of Accounts) a veszélyeztetett fajokról szóló törvény (Endangered Species Act) környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Environmentally Sensitive Area) Kelet- és Nyugat-Afrika (Eastern and Southern Africa) elektronstimulált adszorpció (Electron Stimulated Adsorption) és még számos más lehetőség 13

14 10. Ellenőrizzük és lektoráltassuk a szöveget Használjuk a helyesírás-ellenőrző programot, de vegyük figyelembe, hogy nem tud minden hibát kiszűrni. Olvassuk el újra a dokumentumot kritikus szemmel, az olvasó nézőpontjából. Világos-e a kapcsolat a mondatok és a bekezdések között? Logikus-e az érvelés? Mindig van valami, amin még lehet csiszolni vagy egyszerűsíteni. Kérjük ki munkatársaink véleményét, például valaki olyanét, akivel korábban még nem egyeztettünk. Figyelmesen hallgassuk meg javaslataikat. Kövessük azokat a tanácsokat, amelyek által a szöveg tömörebb, világosabb és érthetőbb lesz. További segítség A szöveg írója még ha az előbbi tippeket követve a lehető legvilágosabban fogalmazott is érezheti úgy, hogy az általa írt dokumentum javításra szorul. Bizonytalankodhat azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő igét vagy mondatszerkezetet használta-e. Vagy gondolhatja úgy, hogy szándékával ellentétben néhány mondat még mindig túl hosszú, esetleg idegenül hat. Segítség a szöveg szerkesztéséhez (csak a Bizottság munkatársai esetében) Ha további segítségre van szüksége, kapcsolatba léphet a Fordítási Főigazgatósággal (DGT), és kérheti szövege gondozását (Editing). Elsőbbséget élveznek azok a dokumentumok, amelyek a Bizottság munkaprogramjában szerepelnek, amelyeket a későbbiekben a Fordítási Főigazgatóságnak le kell fordítania, vagy amelyeket széles körben fognak olvasni. A részletekről a myintracomm.ec.europa.eu/ serv/en/dgt/making_request/edit/pages/index.aspx weboldalon tájékozódhat. Itt találja Writer s Toolbox néven a dokumentumok szövegezését segítő, belső használatra szánt eszköztárunkat is. Tekintettel az összetűzések rendkívül káros hatásaira, követeljük azonnali beszüntetésüket Béke? 14

15 Online uniós szerkesztési segédanyagok Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának weboldalán ec.europa.eu/translation az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén talál a pontos fogalmazást és a szerkesztést segítő útmutatókat. Az angol nyelvű helyesírásra, központozásra és a Bizottságnál érvényes nyelvhasználati gyakorlatra vonatkozó részletes információkat a Fordítási Főigazgatóság angol nyelvi osztályának Angol kiadványszerkesztési útmutatója (English Style Guide) tartalmazza. Az útmutató az alábbi címen érhető el: europa.eu/!ub38wb Az Európai Unió kiadványaira vonatkozó szabályok az Unió valamennyi hivatalos nyelvén a Kiadóhivatal által kiadott Intézményközi kiadványszerkesztési útmutatóban találhatók meg: publications.europa.eu/code/hu/hu htm Az uniós jogszabályok szerkesztésére vonatkozó iránymutatásokat a Közös gyakorlati útmutató tartalmazza: eur-lex.europa.eu/content/techleg/kb hun. pdf Az internetre szánt írásokra vonatkozó tanácsokat az Information Providers Guide című útmutatóban találhat (csak angolul érhető el): ec.europa.eu/ipg/content/tips A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni). Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015 ISBN doi: / Európai Unió, 2015 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 15

16 HC HU-N Felhasznált irodalom Ez az útmutató a következő forrásokra támaszkodva készült (angolból átdolgozva a magyar nyelv kívánalmainak megfelelően): Balázs Géza: Magyar nyelvhelyességi lexikon, Corvina, Budapest, 2002 Szepesy Gyula: Nyelvi babonák, Gondolat, Budapest, 1986 Tótfalusi István: Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat, in: Magyar Nyelvőr, 1998/4. B. Kovács Mária: A funkcióigés szerkezetek a jogi szaknyelvben, in: Magyar Nyelvőr, 1999/4. The Oxford Guide to Plain English by Martin Cutts, Oxford, United Kingdom Écrire pour être lu, Ministère de la Communauté française, Belgium 30 Regole per Scrivere Testi Amministrativi Chiari, Università di Padova, Italy Bürgernahe Verwaltungssprache, Bundesverwaltungsamt, Germany Klarspråk lönar sig, Regeringskansliet, Justitiedepartementet, Sweden Käännetäänkö tekstisi, tulkataanko puheenvuorosi? Kotimaisten kielten tutkimuskeskus, Finland Writing for Translation, Translation Centre for the Bodies of the European Union The OECD Style Guide, 2 nd edition OECD, Paris Illusztrációk: Zeta Field, Fordítási Főigazgatóság, Európai Bizottság Ez az útmutató az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető. Online változata a következő címen olvasható: ec.europa.eu/translation