A pécsi erdőművelési gépesítési bemutató tanulságai

Átírás

1 A pécsi erdőművelési gépesítési bemutató tanulságai dr. K O L L W B N T Z ÖDÖN erdőmcrnök A Mecseki Erdőgazdaság dolgozóinak rég óhajtott kívánsága teljesült akkor, amidőn főhatóságunk elhatározta, hogy 1960 év tavaszán részben a máshol már bevált, részben pedig új gépeket a nehéz talajviszonyokkal rendelkező Mecseki Erdőgazdaságban kipróbálja. Főhatóságunk annyira fontosnak tartotta a pécsi bemutatót, hogy az ország 32 erdőgazdaságából 25 erdőgazdaság részvételét biztosította. A Mecseki Erdőgazdaságnak pedig több mint száz dolgozója vehetett részt a tapasztalatcserén. Az erdőgazdaság erdőművelési csoportja és a bemutatóban érdekelt bólyi és hetvehelyi erdészetek dolgozói nagy lelkesedéssel készültek erre, mert joggal remélhették, hogy több olyan gép lesz, amelyet saját területükön tudnak alkalmazni és ezáltal a csemetenevelés és az erdősítés önköltségének csökkentésére az erdőgazdaság egy lépéssel előbbre haladhat. Így került április án sor a bemutatóra. Főként három egymással szervesen összefüggő kérdés megoldása volt égető az Erdőgazdaságnak. Az egyik a bányák és az ipar szívóhatása következtében állandósult munkáshiány folytán az erdőművelési munkák késedelmes elvégzésének leküzdése a gépek alkalmazásával, a másik a kötött talajokra alkalmas munkagépek kiválasztása, végül a 15 20%-os meredekségű domb és hegyoldalakon végzett erdősítési és ápolási munkák gépi megoldásának problémája. Az előbb felsoroltak voltak azok az irányvonalak, amelyek a bemutatandó gépek minőségét, számát és a bemutató helyét voltak hívatva megszabni. így esett a választás a bólyi nagyüzemi csemetekertre, és a hetvehelyi erdészet bükkösdi területére, amelyek talaj-, illetve lejtviszonyai komoly erőpróbának vetették alá az ott bemutatott gépeket. A bemutató az országosan legnagyobb problémát adó suhángkiemelés eszközeinek bemutatásával kezdődött. A bemutatott három suhángkiemelő közül a nehéz kötött talajon a szolnoki és a pécsi kiemelők adtak jó gépi eredményt.. Az egyszerű konstrukciójú pécsi kiemelővel még sorfa kiemelése is sikeresen végezhető, azonban a tolólemezzel felszerelt Sz 80-as erőgép olyan talajtömörítést okoz, hogy a nehéz talajok megfelelő morzsalékos állapotba való hozatala csak idejében végzett erős talajmunkával biztosítható. Elterjedését akadályozza, hogy csak kevés erdőgazdaság rendelkezik egyöntetű megállapítása dózéres Sz 80-assal. A jelenlevők szerint a szolnoki suhángkiemelő az. amely megfelelő munkát végezve az erdőgazdaságokban általában rendelkezésre álló erőgépnek Szolnoki suhángkiemelő Pécsi suhángkiemelő Sz 80-as tolólapra felszerelve

2 Szolnoki magvető nagy magültetésre Budapesti magvető apró-, közepes-, nagymag vetésére megfelelően nagyobb elterjedésre számíthat és így az igényeket a legjobban kielégíti. Hátránya azonban, hogy a fordulóknál szükséges ekekiemeléshez külön munkaerőt kell alkalmazni. A kiemelőkést rázóvillával kellene felszerelni, mert ez a suhángok kiszedését könnyebbé tenné. A gépi magvetések problémájának megoldása a bemutatott vetőgépekkel még nincs teljesen megnyugtatóan biztosítva, bár ezek részben kisüzemi, másrészt nagyüzemi csemetekertben történő magvetésre, sőt magvetéssel történő erdősítésre is felhasználhatók. A gödöllői magvető inkább a kisüzemi csemetekert aprómagvainak aránylag egyenletes vetését biztosítja. Ez egy sort vet. Forrázott mag vetése nem sikerült. Kívánatos volna erre is alkalmassá tenni. Az összes magvetők közül a szolnoki magvető az, amely a tolólapátos magszórószer- Varga Keresztesi-féle csemetekiemelőgép pécsi, javított alakja Szegedi csemetekiemelőgép kezetével az egyenletes magszórást biztosítja. Különös előnye, hogy tárcsás vetőcsoroszlyával rendelkezik, továbbá a vetés mélysége szabályozható. Erdősítések magvetésére is alkalmazható a csoroszlyák megfelelő beállításával. A legnagyobb érdeklődést a budapesti magvető keltette. Ez az adagoló megfelelő beállításával apró-, közép- és nagy magvak vetésére készült. Vetőbarázdát húz, vet, takar és boronál. Zetor-hidraulikára szerelve kell vele dolgozni. Csak jól előkészített talajban lehet megfelelő eredményt elérni. A csemeteültetőgépek közül bemutatásra került az évek óta jól bevált SZLCS 1 szovjet csemeteültető. Ez egyelőre még jobbal nem pótolható. Óriási

3 előnye, hogy bármilyen erőgéppel, bármilyen kötött talajon használható. Egyetlen feltétel, hogy a talaj jó fizikai állapotban legyen. Az SZLCS 1. RS 09-es Maulwurfra átalakítottan is kipróbálásra került. Ennek az a nagy előnye, hogy a gépkezelő állandóan figyelemmel tudja kísérni az ültetők munkáját. A budapesti kísérleti üzem által tervezett ugyancsak RS 09-re szerelt csemeteültetőgép a talaj tömörítése után azt még el is egyengeti. A bemutató tanúsága szerint a Maulwurfra szerelt ültetőgépek kötött talajon megfelelően nem alkalmazhatók, laza talajon azonban kiválóan beválnak. A csemetekiemelőknél szükségesnek láttuk, hogy azokat fejlődésükben mutassuk be. Láttuk az,.ősi" Gavraféle csemetekiemelőt, mellette a Varga Keresztesi-féle csemetekiemelő pécsi javított alakját, majd a Zetor-hidraulikára szerelhető szegedi és a Maulwurfra szerelhető győri csemetekiemelőt. Természetesen a szegedi nyerte meg a résztvevők tetszését könnyű konstrukciója és jó munkája miatt és nem utolsó sorban azért, mert Zetor-hidraulikára szerelve biztos munkát tud végezni. A Maul- Három elemes ZK kultivátor Szolnoki gödörfúró wurfra szerelt csemetekiemelők a kötött talajban nem tudtak megfelelő munkát végezni. A következő gépcsoportot a csemetekerti talajápoló gépek alkották. A Zetor K 25-ös hidraulikára kapcsolt három elemes, zsilettkéses megoldású ZK kultivátorral egyszerre három sor csemete sorközi ápolását, lazítását végezhetjük. Ez kiváló csemetkerti munkagép, de természetesen csak akkor, ha a vetést gépi ápolásra előkészítettük, vagyis, ha a sorok egymással pontosan párhuzamosak, továbbá, ha a terület nincs elgyomosodva. Ellenkező esetben a csemeték kimetszése múlhatatlanul bekövetkezik, illetve a gyomok összetorlódnak. A motorrobot kultivátor (agrostroj) inkább a 4 5 ha-os csemetekert gépe. A kultivátor a géphez csuklósan csatlakozik, miáltal- kisebb jobbra-balra történő kilengés a munka biztonságát veszélyezteti. A nagyüzemű kertekben eddig alkalmazott munkagépeknek megfelelő sortávolságtól (60 cm) eltérő sortávolság (100 cm) alkalmazása válik szükségessé az erőgép keréktávolsága (80 cm) miatt. A motorrobot több munkagéppel rendelkezik, (így szállító, porozó, kultivátor, talajfuró stb.) amelyek annak sokoldalú használhatóságát elősegítik. A gödörfúrója azonban nem válik be, mert nem lehet vele függőleges gödröket készíteni. Kultivátorát két irányítókarral kell ellátni, így a vezetése és kiemelése biztonságosabb lesz. Kiszolgálásához a gépkezelőn kívül még egy fő szükséges, aki a kultivátort kezeli, tehát drága. A bemutatón az összes gépek közül a legnagyobb sikert a Zetor hidraulikára szerelt szolnoki gödörfúró aratta, amely 60 cm mély és ugyanolyan széles

4 gödröt 30 másodperc alatt bármilyen kemény talajban ki tud fúrni. Nyársuháng ültetésére, előhasználati állományok létesítésére nagyon jó munkagép. Hasonló nagy sikert aratott a szolnoki mélygödörfurógép, amelynek a 140 cm mély, 40 cm átmérőjű gödör elkészítésére mindössze két percnyi időre volt szüksége az erősen kötött talajon. A stabilitás szempontjából viszont legjobb a budapesti kísérleti üzem által készített RS 09-es Maulwurfra szerelt gödörfúró, ez azonban az erősen kötött talajon csak lassú munkát tud végezni. A behatolás megfelelő sebességéhez a furó súlya kevésnek bizonyult, kötött talajon tehát nem alkalmazható. A csemetekerti gépek bemutatása után tartott rövid ebédszünet és pihenő ideje alatt a jelenlevőknek alkalmuk volt megvitatni az addig látottakat. A délutáni bemutató a lalajelőkészítés gépeinek megtekintésével a töttösi erdő- PP 50 P s mélyszántó eke Deszki Baja-féle PP 50 P s módosítás vánóéllel ben folytatódott. Az SZ 80-ra szerelt tuskókiemelő nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, mert a vártnál csak kisebb eredményt tudott produkálni; a karógyökerű, továbbá 25 cm-nél vastagabb tanyérgyökerű tuskók kiemelését nem bírta végezni. A vékonyabb, de legfeljebb 25 cm-es gyertyán tuskó kiemelését simán végezte. A látottak alapján az a vélemény alakult ki, hogy a kötött talajokon általában tányérgyökerű vékonyabb tuskók kiemelésére, lazább tala-

5 jon nagyobb tuskók kiemelésére megfelelő módon lehet használni. Munkája drága. A PP 50 P-s szovjet mélyszántó ekét három féle módosítással láthattuk: deszki vágóéllel felszerelve, amely a kötött gyökeres talajok mély szántásához nagyon jól bevált, tuskós területen is használható, mert az ekét a tuskón átemeli; Baja-féle módosítással, melynek lényege, hogy az előhántó eke fejére hátrahajló gyökérvágó élet, továbbá az ekefejjel egybeépített előrehajló vágóélet is felszereltek, mint talajtrágyázó is laza talajon föltétlenül jó eredményt ad; kecskeméti módosítással, amelynél a mélyszántó ekefej mellett még az előhántó eke is egybe van építve a deszki vágóéllel; munkája gyökeres, kötött talajon jó eredményt adott. Ugyanitt került bemutatásra a Zetor K 25-re szerelt Tárcsás kultivátor 300 cm-es sorok ápo- Szivattyús ivóedény lásahoz ágfaaprítógép, amely mint a siló a répát 5 cm vastagságig az ágfát felaprózta. Ez, mint kísérleti gép, nagy érdeklődést keltett. Másnap a hetvehelyi erdészetben az erdőápolás gépei kerültek bemutatásra. Egyöntetű vélemény az univerzális tárcsa mellett.szól, amely a hegyvidéki erdőgazdaságok meredek hegyoldalain Super Zetorra kapcsolva az ápolás gondját megoldja. Óriási előnye, hogy bármilyen gazos talaj ápolására alkalmas. A csipkés tárcsák különösen jól beváltak. Nagyon ügyes, hogy ugyanaz a munkagép 2 X 120 cm, 200 cm-es, és 300 cm-es sortávolság mellett is használható egyszerű, átalakítással. Így a nyár erdősítések gépi ápolása is megoldást nyert. A kételemes ZK kultivátor azonban a ferde terepen levő erdősítések ápolásában nem vált be, mert oldalt csúszva zsilettkésével a csemeték egy részét kivágja. Sík terepen azonban nagyon jól beválik, természetesen akkor,

6 ha az erdősítések sortávolsága 120-as és a sorok egymással párhuzamosak. Itt azonban szükséges, hogy a sorok köze ne legyen elgazosodva, mert ez esetben zsiletkései a gazt összegyűjtik. A Zetorra és Maulwurfra szerelhető körforgós kapákért nem lelkesedtek a sok hiba-lehetőség miatt, továbbá, mert ezzel a már elgyomosodott talajon nem lehet dolgozni. Ellenben nagy volt az érdeklődés a Druzsbára szerelt fűkasza iránt, abban a reményben, hogy ezzel meredek hegyoldalon is lehet sorközi kaszálást végezni. A kasza helyett körfűrészt felszerelve bozótirtásnál alkalmazható. A használatával kapcsolatos vélemények megoszlottak, de abban megegyeztek, hogy egy dolgozó nem bírja sokáig 1 vele a munkát. A higiéniát van hivatva szolgálni a szivattyús ivóvdény, amelyen a dolgozók már nincsenek közös ivópohár használatára kárhoztatva. Ennek használata úgy történik, hogy a felső korong lenyomásával a szivattyú működésbe jön, a vizet a kivezető csővön felnyomja. A bemutató sok kérdésre megnyugtató választ adott, de sok kérdésre nem tudott választ adni. Ez a kiértékelés folyamán napfényre is került. Az csendült ki, hogy a gépi bemutatók nem tudták a gépek huzamos munkáját bizonyítani, nem lehetett azokról pontos értékelést adni. A gépek nagyrésze a bemutató előtt csak egy-két nappal érkezett meg, úgy hogy megfelelő állandó munkavégzés nem történhetett vele, így teljesítményéről a bemutató erdőgazdaság közvetlen tapasztalattal nem rendelkezett, másrészt egyeseknél, mint kísérleti, tehát egyetlen, példánynál nem is volt vállalható az, hogy a huzamosabb munkavégzés következtében bekövetkezhető esetleges meghibásodás miatt a bemutatása lehetetlenné váljon. Ezt a fonákságot az OEF is érezte és ezért elhatározta, hogy ezentúl a gépi tapasztalatcserék megrendezésével megbízott erdőgazdaság részére a gépeket több hónapon át végzett munkára kiadja azért, hogy egyrészt a bemutatóra már látható legyen a gép által végzett munka, sőt annak eredménye is, másrészt, hogy a bemutató erdőgazdaság a bemutatóra már megfelelően megalapozott műszaki normákkal és egyéb adatokkal is rendelkezzék, végül, hogy a prototípus használhatósága, strapabírása is bizonyítható legyen. A pécsi tapasztalatcserét mindezek ellenére is sikeresnek kell elkönyvelnünk. Elsősorban azért, mert bebizonyosodtak, hogy melyek azok a gépek, amelyeket alkalmazni lehet a meredek és kötött talajokon, másodsorban pedig azért, mert a csemetekerti és erdőtelepítési munkák gépesítésére a megfelelő gépeket megtaláltuk. A vegyszeres gyomirtás sikere esetén sem csökken ezek jelentősége, mert a talaj lazán tartása a csemeték részére továbbra is fontos marad. A bemutató alapján az alábbi eredményeket'szűrtük le. Kötött talajon beválik: suhángkiemelő szolnoki, pécsi; magvető szolnoki; csemeteültető SZLCS 1; csemetekiemelő pécsi (Varga Keresztesi), szegedi; talajápológép 3 elemes ZK kultivátor (csak cs. kertben), 4 elemes tárcsás kultivátor erdősítésekben; gödörfúró szolnoki Zetor hidraulikára szerelt; mélyszántó eke PP 50 P-s deszki vágóéllel. A rendező erdőgazdaság rendkívül hálás az OEF-nek egyrészt azért, hogy az erdőművelés gépesítésének tapasztalatcseréjét megrendezhette, és ezáltal a megfelelő gépeket megtalálhattuk, másrészt, hogy a bemutatóhoz szükséges gépeket rendelkezésre bocsátotta, végül köszönetet mond a társerdőgazdaságoknak és az ERTI-nek a gépeknek a bemutatóra való átengedéséért.