ERDŐSÍTÉSI TECHNOLÓGIÁINKRÓL

Átírás

1 ERDŐSÍTÉSI TECHNOLÓGIÁINKRÓL DR. TOMPA KÁROLY A XIII. Pártkongresszus dokumentumai egyértelműen aláhúzzák, hogy az intenzív fejlesztés a népgazdaság minden területén kötelező. Szerző az ország vezető erdőművelői segítségével Az erdők évé"re való tekintettel is elvégezte egy fontos munkaterület, az erdősítési technológiák évi tervszámainak elemzését és megadja a VII. ötéves tervre való felkészülés alapelveit. A következő tervidőszakban elodázhatatlanul szükség van technikaitechnológiai fejlesztésre, az ittott jelentkező lemaradás behozására. Szerző úgy véli hogy a fejlesztéshez a legszükségesebb feltételek megvannak, elsősorban az erdőművelők egységes, korszerű felfogásában, tenniakarásában. Az erdősítésekkel összefüggő munkák jelenlegi gépesítettségét a következő kerekített számok jellemzik: tuskózás 100% talajelőkészítés 65% vetés, ültetés 30% ápolás (vegyszerezéssel együtt) 5', A meglevő és a VII. ötéves terv végére várható gépesítettségi szint figyelembevételével a természetes felújítási és erdősítési munkákban a Fatermesztési Műszaki Irányelvek III. Természetes felújítás és erdősítés (Agroinform, Bp., 198, 0 p.) kiadványban összefoglalt technológiai csoportosítást (a természetes felújítások és erdősítések modelljeit) fogadhatjuk el. Ezek sémáját közreadjuk és a gazdaságok erdőművelői által közölt százalékos részarányokat és évekre táblázatosan ugyancsak közöljük. A beküldött adatok alapján a technológiák területarányos országos százalékát is kiszámítottuk. A táblázat az ország erdőterületeinek 72%át kezelő 21 MÉM erdő, valamint erdő és vadgazdaság, valamint az állami gazdaságok 1985re tervezett kereken ha első kivitelű területére vonatkozik és nem foglalja magában a tszek kereken 000 ha természetes felújítási, valamint erdőtelepítési előirányzatát (továbbá a tervezett pótlásokat, melynek országos előirányzata kb ha). A termelőszövetkezeti erdőkre nehéz összesített adatokat kapni. Nagy általánosságban csak annyit állapíthatunk meg, hogy ott több a kézi munkaerő, ezért még az egyszerűbb technológiák az általánosak. Az első kivitelű telepítések kb. felénél alkalmazzák a mélyforgatást és tuskózásuk is csak részleges (Erdős L. közlése). A táblázat számsorai is igazolják, hogy nemcsak a csemetekerti, de az erdőfelújítási, erdőtelepítési, ápolási munkák gépesítése terén is jelentős eredményekkel rendelkezünk. Az erdőfelújításokban, erdőtelepítésekben jól beváltak az altalajlazítók, gödörfúrók, ültetőgépek, gyökérfésük és különböző ápológépek. Meghatározott termőhelyeken a lejtős területek erdősítési gépsora jó minősítést szerzett.

2 'technológia sorszáma és megnevezése 1. Természetes felújítás magról _ _ Ternészetes felújítás sarjról Term.feluj.kézi ült.,ill.magvetéssel ki _ egészítve Term.fellj. gépi ültetéssel, ill. magve 1985 _ 6 5 _ téssel kiegészitve össz. % Mesters. felujitás kézi munkával talaj _ _ elökészités nélkül Mesters. felujitás,ill.telepités gépi _ _ 3 _ 7 _ munkával, talajelökész. nélkül Mesters.feluj.,ill.telepités kézi,felületi sekély talajelökészités után Mesters.feluj.,ill.telepités gépi,felületi sekély talajelökészités után Telepités gépi,padkás,ill.teraszos talaj _ elökészités után Mesters. feluj.,ill.telepités gépi bakhátas 1985 talajelökészités után Mesters.feluj.,ill.telepités nehéztárcsás 1985 _ 15 _ talajelökészités után/tuskózás nélkül/ Mesters.feluj.,ill.telepités mélylazitásos C00 talajelökészités után Mesters.feluj.,ill.telepités mélyforgatásos, ill. mélyszántásos talajelökész.után Mesters. feluj., tuskókiszedés és mélyforga _ 32 6 _ 3 _ tásos talajelökészités után össz. % ' MINDÖSSZESEN, t, ill. terület s z á. z s z á z a 1 é k 1700O p 'N 5* a sí!

3 Erdőgazdaságaink újabban az erdősítések gépesítésében a biológiailag kedvezőbb, energiatakarékosabb megoldások alkalmazására törekednek. Ilyenek a tuskózás nélküli eljárások, részleges talaj előkészítési és erdősítési megoldások, forgatás nélküli mélylazításos munkarendszerek, a nagyobb méretű szaporítóanyag felhasználásával történő erdősítési eljárások stb. A burkolt gyökérzetű csemeték felhasználásának részaránya ma még csak 3% körül mozog, és az erdőgazdaságok 1990ben sem kívánnak 5 6%nál többet felhasználni. Az objektív gátló tényezők ismeretesek. Az ápolásban mind nagyobb mértékben hasznosítják a mezőgazdasági munkagépeket és a vegyszeres gyomirtási eljárásokat. Magról (8+5%) és sarjról (17%) a kézi kiegészítéseket is figyelembe véve erdeink 30%át újítjuk fel (1 3. techn.). Talaj előkészítés nélkül vagy részleges talajelőkészítéssel 17%nyi területen végzünk kézi ültetést (5. és 7. techn.). Ha csak az erdősítési feladatokat (mesterséges felújítás és erdőtelepítés) nézzük, ez 2%ot jelent. Talaj előkészítés nélküli gépi erdősítést (6. techn.) 5, ill. 7%nyi (a második szám csak az erdősítésekre vonatkozik) területen, gépi pásztás sekély talaj előkészítést és gépi ültetést (8. techn.) 7, ill. 10%nyi területen, gépi padkásteraszos technológiát (9. sorsz.) 1 1%nyi területen, tuskós területen nehéztárcsás, mélylazításos technológiát (11. sorsz.) 1, ill. 2%os részarányban, tuskós területen mélylazításos, gépi ültetéses technológiát (. sorsz.) 6, ill. 8%nyi részarányban, tuskós területen mélyforgatásos, mélyszántásos, gépi ültetéses technológiát (13. sorsz.) 8, ill. %nyi részarányban, és tuskó nélküli területen teljes mélyszántásos technológiát (1. sorsz.) 25, ill. 36%nyi részarányban végeznek erdőgazdaságaink. Érdemes volna az egyes erdőgazdaságok adatait is részletesen elemezni. Erre nincs lehetőségünk, de az olvasó a számokban elmélyülve meggyőződhet arról, hogy egyes erdőgazdasági tájainkon a domborzati, éghajlati, hidrológiai, talajviszonyoknak és a technikai felszereltségnek megfelelő technológiákat általában megfelelő százalékos arányban alkalmazzák. Elsősorban domborzati, klíma és talajviszonyok indokolják, hogy pl. a kézi ültetés talajelőkészítés nélkül a Mecsekben, Mátrában, Zalában, NYFKnál, MN erdőgazdaságában nagyobb mértékű és részleges talaj előkészítéssel egybekötve Balatonfelvidéken, Borsodban, Somogyban, Vértesben, Gyulajon, Mezőföldön, Budavidéken és a TÁEGnél is meglehetősen nagy területeket erdősítenek. A talajelőkészítés nélküli gépi ültetésben Borsod, DélAlföld, Kisalföld, Mecsek, Zala, NYFK (ültetőcsöves technológia) áll az élen. Örülni kell, hogy Balatonfelvidék, Borsod, Mecsek, Somogy, Budavidék, NYFK gépi pásztakészítés után nagy százalékban ültet géppel. Tuskós területen nehéztárcsás talaj előkészítés után elsősorban Gemenc, Pilis, és a TÁEG erdősít. A mélylazításos technológiát tuskós területen főleg Balatonfelvidék, Kisalföld, Somogy, Gemenc, Gyulaj, Mezőföld, NYFK, MN alkalmazza. Külön tuskókiszedési művelet nélkül (a tuskók a mélyforgató ekével kiszánthatok és a termőrétegben nincs talajhiba) mélyszántással, sokszor mélylazítással kombináltan nagy arányban erdősít Kiskunság, Nagykunság, Gemenc, Gyulaj, TÁEG, MN és az ÁGok. A sík területek legeredményesebb erdősítési modelljét, a tuskókiszedést és mélyforgatásos talaj előkészítést 5%nál kisebb mértékben, illetve egyáltalán nem alkalmazza Balatonfelvidék, Ipolyvidék, Mecsek, Mátra, Somogy, Zala, Gyulaj, Budavidék, Pilis, TÁEG, NYFK, MN, és 0%nál nagyobb mértékben használja DélAlföld, Kisalföld, Kiskunság, Nagykunság, ÁGok. A fejlesztésről A VII. ötéves terv végén, 1990ben a technológiák alkalmazásának országos területarányos százaléka nem változik számottevően, ami nem jelent kon

4 zervatizmust, csak a lehetőségek objektív felmérését. (Ezt tekintve Varga B. val azonos véleményen vagyok.) A talajelőkészítés nélküli kézi mesterséges felújítás 7%ról 5%ra, a kézi részleges talajelőkészítéses telepítés 10%ról 9%ra csökken, de egyes gazdaságoknál 6 7%os csökkentést alkalmaznak. Nagyobb mértékben nő 6%ról 10%ra a mélylazításos technológia; van olyan gazdaság, ahol 20% a növekedés. A tuskókiszedés és mélyforgatás egyes erdőgazdaságoknál nagymértékben emelkedik, másoknál kb. ugyanilyen mértékben csökken és végül is változatlan marad (25%). Ezután a sommás megállapítás után emeljünk ki néhány alapelvet. A modelleknek egyértelműen meghatározható alkalmazási területük van, amely elsősorban a domborzati viszonyoktól, termőhelyi adottságoktól és bizonyos mértékben a fafajtól, ill. a szaporítóanyag méreteitől is függ. A hagyományos kézi talaj előkészítés (5. és 7. techn.) és erdősítés távlatokban csak a meredek vagy egyéb okok miatt még hordozható géppel sem járható területeken (köves, sziklás kopárokon, vizenyős, lápos területeken, stb.) maradhat meg. Nagy élőmunkaráfordítása miatt egyre inkább háttérbe kell szorulnia. Ezeken a termőhelyeken is előtérbe kell kerülnie azoknak a megoldásoknak, amikor az erdősítést nagyobb méretű, ill. burkolt gyökérzetű csemetével, szükség szerint talajjavítással, ill. tápanyagutánpótlással, az ápolást pedig vegyszerezéssel végezzük. Az alkalmazási kör tovább bővülhet az esztétikai, üdülési és egyéb közjóléti erdősítésekben. A mélyforgatásos (11 1. techn.; erdőfelújítás esetén tuskózás is, 1. techn.) módszert a jövőben körültekintőbben kell végeznünk. Ennek a költséges munkarendszernek az alkalmazását, a hagyományos kézi erdősítéshez képest mintegy 0 50%os munkaerőmegtakarításon kívül a fafaj megválasztással összefüggő termesztési tényezők (pl. nemesnyár) vagy a talaj állapota (túlzott elgyepesedés, talajhiba stb.) indokolhatja. A mélyforgatással a nagy költségek mellett igen sok esetben a termőhely állapotában is tartós károsodás következhet be, ami nem áll arányban az ültetés után jelentkező 1 2 éves kedvezőbb növekedéssel. Tuskós területen teljes talajelőkészítést (11. techn.) nagy vágástörő berendezésekkel ez idő szerint főleg az SZUban, Kanadában, az USAban stb. végeznek, de nálunk is van erre már néhány ROMÉ és NARDI nehéztárcsa. A részleges mélyműveléssel (altalajlazítással, 8., techn.) járó erdősítési módszer a munkaerőhiány és a szükséges gépállomány értéke szerint is lényegesen kedvezőbb a mélyforgatásos módszernél. Az erdősítés tuskózás nélkül is teljes mértékben gépesíthető. A talajlazítást 1 m mélységig is végezhetjük, ami az eredményességet nagymértékben fokozza. Az ERTI által szerkesztett, alkalmas talajon jól bevált altalajlazítóval a napi teljesítmény 5 ha, ami a kedvező önköltségi és biológiai előnyök mellett lehetővé teszi az erdősítési munkák lényegesen gyorsabb elvégzését. Az altalaj lazítás különösen a vágásfelújítások, de az egyre növekvő erdősítési feladatok szempontjából is igen előnyös. A mélyforgatással ellentétben ugyanis az altalajlazítás hosszabb időszakon keresztül végezhető (legkedvezőbb időpontja július elejétől késő őszig). Az altalajlazítást kívánatos összekapcsolni tárcsázással és megfelelő vegyszeres gyomirtással. Egy menet munkaszélessége cm, mélysége cm. Pásztás altalajlazítás esetén a sorok egymástól való távolsága cm. Ez a sortávolság lehetővé teszi a sorközökben a gépek járását. Lejtős területeken a talajelőkészítés és ültetés kipróbált gépesített módszere az ERTI (Vilcsek J.) által kidolgozott széles padkás és keskeny teraszos módszer (9. techn.). Alkalmazását a 35 nál kisebb hajlásszögű földkopár, kő

5 görgeteges, vízmosásokkal sűrűn és mélyen szabdalt, tuskó nélküli vagy 10 cmnél nem nagyobb átmérőjű tuskós területen javasolják. Az intenzív erdősítési munkarendszerek közé soroljuk a faültetvények létrehozását is, amelynek sík területen alkalmazható gépsora kialakult. Az átlagos mélyforgatásos erdősítési technológiától az eltérés abban jelentkezik, hogy itt nagyméretű szaporítóanyagot alkalmazunk. Nem sík területen az ilyen szaporítóanyag elültetése jelenleg kézi munkával, esetleg hordozható gödörfúróval végezhető. Speciális erdősítésnek számítanak továbbá azok az eljárások, amikor az erdősítést előzetes talaj előkészítés nélkül végezzük (6 techn.). Erre a célra hazai viszonyaink között leginkább az osztrák QUICKWOOD típusú ültetőgép felel meg. A gép hazai üzemi méretű kipróbálása jó eredménnyel járt. Megfelelő vágástérietakarító géppel és vegyszeres gyomirtással összekapcsolt erdősítési technológiában a gép kiválóan hasznosítható. Előzetes talaj előkészítés nélkül működő ültetőberendezések és gépek sorába tartozik a NYFK ültetőcsöves erdősítési módszere, a finn POTTIPUTKI ültetőcső, a francia CERMAS típusú ültetőgép stb. Ezek üzemeltetése burkolt gyökérzetű csemetékkel lehetséges. Nagyméretű csemetét (akác, hazai nyarak, nemesnyárak) mélyforgató eke után közvetlenül is ültethetünk (Horváth L. módszere). Az egyéb különleges erdősítési módszerek közé sorolhatjuk még a nyárültetvények, rövid vágásfordulójú botoló ültetvények, mélyültetéses nyártelepítések, mezőgazdasági termesztéssel kombinált, valamint több célválaszték termelésére szolgáló ültetvények létesítését is. Ugyancsak új feladat a kommunális ipari és mezőgazdasági szennyvizek elhelyezésére szolgáló ültetvények telepítése is. A fejlesztést tekintve az erdősítési munkák hatékonyságának növelése érdekében ki kell alakítani a komplex géprendszert, hiszen a közép és hosszú távú fejlesztési tervek szerint egyre növekvő mennyiségű és ütemű erdőfelújítási, továbbá változatlan erdőtelepítési és fásítási tevékenységgel kell számolnunk. Az évről évre csökkenő munkaerő következtében ennek a feladatnak a megoldása csak úgy lehetséges, ha erdősítési munkarendszereinket tovább javítjuk és az erdősítési munkák teljes munkafolyamatának gépesítését megoldjuk. A gépesítés fejlesztése során főleg a következő irányelveket kell érvényesítenünk: A munkafolyamat gépesítése során először az alkalmazandó munkarendszert kell megválasztani. A munkarendszer az elsődleges, ez dönti el a technika megválasztását. A munkákat koncentrálni kell. Kis területű munkahelyek helyett nagyobb területű munkahelyek kialakítására kell törekedni. Az egyes műveletek végzésére alkalmazott gépek típusszámát szűkíteni kívánatos a karbantartás, javítás, alkatrészellátás érdekében. A gépparkot elsősorban hazai és KGST országokban gyártott gépekből kell összeállítani. A munkagépek beállítására és kezelésére nagy gondot kell fordítani. Enélkül üzembiztos, jó minőségű munkát végezni, a gépek kihasználási fokát növelni és optimális teljesítményt elérni nem lehet. A gépet kiszolgáló munkáslétszámot tudományos elemzéssel kell megállapítani. A gépkezelők alapos kiképzése és továbbképzése is elengedhetetlen feladat.