-76- ÁTTEKTNTÉS AZ 195o UTÁNI CÉPESITÉSRŐL. Dr. Hajdú István. E sorok szerzője 195o-ben, mint fiatal erdőmérnök, sok más társával
|
|
|
- Veronika Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 -76- ÁTTEKTNTÉS AZ 195o UTÁNI CÉPESITÉSRŐL Dr. Hajdú István E sorok szerzője 195o-ben, mint fiatal erdőmérnök, sok más társával együtt, a gyalufogas fűrészt, mint termelékenységet fokozó ujitást vette kézbe. Az erdészeti gépesités terén a kibontakozás az ötvenes évek elejétől következik be.a fakitermelésben ekkor alkalmazzák először a csehszlovák két személyes MP-5o-es és MRP-53 motoros láncfűrészeket. Mivel ezek nagy súlyúk, illetve gyakori meghibásodásuk miatt nem váltak be, rövidesen általános lesz az egyszemélyes Druzsba motoros láncfűrész. /A motoros fűrészek megszerettetése végett, a gépkezelőknek és a motoros fűrészes brigád tagjainak az első évben ugyanazt a munkabért fizették ki, mint a kézi fűrészeseknek./ Ugyanebben az időszakban vezettük be a közelitésbe és a szállitásba a magyar DT 413-as, a szovjet Sz-loo-as lánctalapas traktort és a G 35-ös von tatót, valamint a rakodás megkönnyitésére a Radó-Lelesz féle transzportőrt. A traktorok mellett szükség volt még a lovas közelitési munkákra is,amit az "ERTI-féle fogatos közelitő-kerékpárral végeztek. Az erdőművelésben is erősödött a gépesités alkalmazása: az nerti-félen egy és két soros csemeteültető gép, a Marton-féle sorközi művelő tárcsa, csemetekerti vetőgép, 8-féle gödörfúró gép, 6-féle csemetekiemelő, illetve ápoló gép. Az erdomuveles es a fakitermelés technikai bázisa állandóan erősödött, s megkezdődött az erdei feltárás, illetve feltáró utak épitése is, ami a gépesités sikerének nélkülözhetetlen alapfeltétele volt.
2 -77- A gépesités szinte "divattá vált", és általános lett a gépek üzemszerű alkalmazása. Megteremtődtek a továbbfejlesztéshez alapvetően szükséges szervezeti, szervezési, javitási és kiserleti bázisok. A gépesités ekkor még műveletgépesités volt, aminek célja az erdei m u n kásoknak a nehéz testi munka alóli mentesítése tekintetében nem volt komplex, Még nem hatott vissza az üzemeltetési körülményekre, és a munkák szervezésének során ez számos ellentmondás hordozójává vált. Ellentmondások voltak jellemzőek a bérezés, az ösztönzés rendszerében, és számos előfeltétel megteremtésében nem sikerült még az előrelépés. Ide sorolhatjuk a munkaruhával, a gépesített munkához való szerszámokkal, a megfelelő kézieszközökkel való ellátás hiányosságait. Azok a fizikai dolgozók, akik ezekkel az akkori viszonylatban nagy teljesítményű gépekkel dolgoztak, már csak úgy tudtak megfelelő er».dményt elérni, ha valóban erdészeti szakmunkásokká váltak. Érteniök kellett az erdészeti célok megvalósításához, de ugyanakkor az általuk kezelt gépekhez is. Ekkor már ez lett a jelszó: "Legyenek a favágók erdészeti szakmunkások!" Az alapképzést az erdészeti szakmunkásképző iskolák, a továbbképzést pedig az érré a célra szervezett továbbképzések, tanfolyamok biztosították. Ekkor már egyre inkább fokozottabb anyagi-erkölcsi megbecsülésben részesítették a képzett, jól dolgozó erdészeti szakmunkásokat, elősegítették továbbképzésüket, letelepedésüket, lakásépítésüket, egyéb szociális problémáik megoldását. Munkaegészségügy terén biztosítják az erdészeti dolgozók egészségvédelmét, a munka- és védőruhák, védőételek, védőeszközök kötelező szolgáltatását, a védőberendezések felszerelését. Ebben az előrelépésben nagy szerepe volt a szakszervezeteknek is. Sztálin halála után, az eddigi merev, dogmatikus gondolkodást, a mind jobban erősödő közgazdasági szemlélet váltotta fel, és ez is elősegítette a fenti törekvéseket. Kezdett szabaddá válni a gondolkodás. Az 196o-tól 197o-ig terjedő időszakra a gépesités további fellendülése a jellemző. A Druzsba fűrészt felváltja a nyugatnémet Stihl- Contra. Ennek bevezetése azonban nem volt probléma-mentes: a munkábavétel után már néhány évre a gépkezelők egy jelentős részénél vibrációs ártalom lépett fel. A német gyár hamarosan intézkedett, és gépeit vibráció-csökkentő fogan-
3 -78- tyuval látta el, illetve csökkentette a motoros fűrészek rezgésszintjét. Az évtized vége felé kialakították az u.n. MAV" /vibráció ellen védett fűrészeket, az AV fogantyus Stihl Contrákat/, a Stihl o5o-eseket és más típusokat. A gépesítéssel több probléma is felmerült. A legszomorubb volt az,hogy a gépesités meghozta a maga áldozatait és mártírjait, igy pl. a kötéldarus közelítésben, de a gépesített szállítások, a motorfűrészes fadöntések során is. Mindez bizonyította, hogy a gépesités hatékony alkalmazása mellett egyre jelentősebb a nagyobb teljesítmény elérése, ugyanakkor dóhtő fontosságú az egészséges és biztonságos körülményeket nyújtó feltételek megteremtése, valamint a dolgozókkal és azok egészségével való fokozottabb törődés, továbbá az igényeknek megfelelő tervezés és üzemelés. Ebben az időszakban az átlagos éves fakitermelés - az előző időszak átlagához viszonyítva - jelentősen megnőtt. A nagyobb teljesítmény elérése a gépesités viszonylag nagyfokú fejlesztését kívánta meg. Ezt az erdei munkások állandó, fokozódó létszám- csökkenése is megkövetelte. így ujabb erőgépek is jelennek meg, talán egy kicsit több fajta is, mint az egy ilyen kis országban gazdaságos lenne /PF-6, T-4K-lo, NDK RS-o9, Zetor 25 K, a magyar UE-28, Zetor 3oll, a magyar UE 5o, DT 413, Zetor 5o Super, Sz 8o-as, Sz loo-as traktor/, ami a javításnál /pótalkatrész/ jelentett problémát. Később ez még bővült az Unimog 4o5 ös vontatókkal és a m a gyar DUTRA traktorok erősebb változataival. A közelítésben nagyobb szerepet kaptak a TNP csőrlővel ellátott mezőgazdasági traktorok, majd az időszak vége felé DHP forwarderek dolgoztak néhány TDT szovjet speciális közelitő traktor mellett. A rakodasban A-o21-es csörlok, TB gépkocsi csörlők, hidraulikus daruk /Gólya 1, Gólya 2, HIAB, s tb.,/, s az NDK Panter /ADK/ g é p k o c s i p a r u k voltak a jellemzőek. A nyárosok felújítása megkívánta a teljes talajelőkészitési rendszert, ehhez szovjet K-1A tuskókiemelőt, TK tuskózót, PPU-5o, PPU-5o-PG, később PPU-5o-A mélyszántó ekéket alkalmaznak. Ugyanakkor a tuskós területek beerdősitéséhez az ÉRTI kifejleszti a szükséges géprendszert, megtervezi és gyartja a csemeteültető gépeket, a sorközi és sorültető kultivátorokat, a talajmarót, a gyökérfésűt, és a függesztett gödörfúrót. Ezzel a kemény-^fás
4 -79- erdők felújításának gépesítése is nagy lépést tesz előre. A csemetekerti munkák gépesítésében az NDK gyártmányú RS-o9 gépsor,valamint az ezt kiegészítő ÉRTI csemete- és suhángkiemelő, és az erdészeti magvető-gép volt a jellemző. Ekkorra tehát a gépesités az erdőgazdálkodásunk szerves részévé vált már, és polgárjogot nyert az erdőgazdasági munkák egész területén. A hetvenes évek gazdasági szempontból a fellendülés, s egyben az útkeresés évei társadalmunkban is, az erdőgazdálkodásban is. Tovább fokozódik az erdei munkásaiétszám-csökkenés és az erdőgazdasági vállalatok önállósága. A fakitermelésben a nyugatnémet Stihl fűrészek mellett megjelennek a svéd Husquarna és más cégek /pl. Jonsereds/ gyártmányai is. A közelitésben a csörlős mezőgazdasági traktorok alkalmazása mellett legnagyobbrészt a speciális LKT-75-ös, illetve LKT- 8o-as traktorok dolgoznak, sőt a talaj- és ujulatot kimélő,. hordozható kötélpályák is. Behatóbban foglalkozni kellene a nagyméretű, nagysulyu közelitőgépek- nek az erdő talajának az állapotában okozott kártételével, mely a mechanikai vizsgálatok szerint 2o-4o év alatt jelentkezik, és a talaj termőképességét 1 termőhelyi osztállyal csökkenti. Az erdőben a helytelenül alkalmazott technika következményeként keletkezett kárositás sokkal nagyobb, mint azt a legkifinomultabb ötdőművelési eljárással ellensúlyozni lehetne. A rakodás HIAB és hazai KCR darukkal történik. A kérgezést a svéd CAMBIO, a finn VK, valamint a hazai "Egri" kérgezőgépek végzik, a tüzifahasogatásban legnagyobbrészt a szovjet KC mechanikus hasogatok dolgoznak, de terjedőben vannak a hazai megoldások alkalmazásai is. Lépések történtek a nagyteljesitményű technika bevezetésére is /VALMET és ÖSA forwarderek, Clark Bobcat /f azonban részben a hazai / k e ményfás, viszonylag kis területű véghasználati / állományviszonyok, részben valutáris, gazdaságossági problémák ezek jelentősebb alkalmazását nem teszik lehetővé. A nagyüzemi csemetetermelésben nagy szolgálatot tesz az osztrák RATH és a dán EGEDAL csemetekerti munkagépsor alkalmazása. A burkolt gyökerű csemetetermelést több "PAPERPOT" gépsor, továbbá a finn "NISULA" elven működő "Kanizsa" és néhány más kisérleti megoldás biztositj.a. Az erdőfelújításban tovább fejlődik a tuskós területek erdősítésének nagyüzemi megvalósítása, az olasz és hazai gyártmányú tuskókiemelő gépek,
5 -8oa vágástakarító, a szárnyas talajlazitó tárcsa, a csemeteültető, a permetező, a granulátumszóró gépek alkalmazásával. Az erdőgazdasági munkák gépesitésének gyors kialakulása, illetve általánossá tétele-túlzás nélkül állítható^ széditő iramú. Két jellemző adat Káldy professzor ui^ közlése alapján: 1954-hez képest az erdészeti gépállomány lóerőről 1978-ra 35o.ooo lóerőre emelkedett! Ezzel arányban csökken az 1 m3 faanyagra vonatkoztatott élőmunka ra forditás, mely: 196o--ban 197o-ben 198o-ban 764 perc 41o perc 285 perc /Tájékoztatásul: ugyanez az érték Svéde t á g b a n 8o perc körül mozog. Igaz, hogy sűrű évgyűrűjű, szabályos fenyvesekben./ Napjainkban a magyar erdőgazdálkodás arra törekszik, hogy a következő időszakban jelentősen megnövelje a legnagyobb fizikai igénybevétellel járó munkaműveletek termelékenységét a gyors és teljes gépesítéssel, és emellett javitsa a munkák minőségi színvonalát. A művelet gépesítéséről át kell térni a folyamat gépesítésére, - s ehhez jelentős erdőgazdasági beruházásra van szükség. Biztosítani kell továbbá a szervezettséget, valamint a kezdeményezések szabad kibontakozása mellett, a szakképzés színvonalának az emelését. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya szerint a tanulás a leghatékonyabb beruházás, és a műszaki fejlesztés legfontosabb tényezője az ember! A fentieken kivül még alapvető fontosságú az erdei úthálózat erőteljes fejlésztése. /A jelenlegi 8,o fm/ha feltártsági szintet célszerű lenne távlatilag 15,o fm/ha-ra felemelni./ A feltárásra vonatkozó állami támogatás mértékét hasznos lenne 6o-7o %-ra növelni. Az erdei hulladékból termelhető apriték felhasználás kiszélesítése - elsősorban energia-^termelési célra - a VII. ötéves terv fontos erdészeti feladata. Ennek alapja a technikai és a technológiai kérdések sürgős megoldása, a megfelelő gépek beszerzése. Eredményeink szociálpolitika terén: - A változó, szabadtéri munkahelyeken dolgozóinkat 8o %-ban kiszállítjuk a munkahelyre. Ez a szociális ráfordítás legnagyobb tehertétele, mely
6 -81- az összes ráfordításnak k b. 38 %-át teszi ki. - A változó munkahelyeken dolgozók 36 %-a üzemi étkezésben részesül. Az üzemi étkeztetés a dolgozók egyik legfontosabb joga és szociális vívmánya, ezért arra kell törekedni, hogy az igénybe vevők száma növekedjék, illetve az étkeztetés színvonala növekedjék, a változatosság, a higiéniai k ö vetelmények és a jó ivóvíz biztosításával. - A változó munkahelyen dolgozók /kb. lo.ooo fő/ 68 %-át munkahelyi m e legedővel látjuk el. Azonban a munkahelyi melegedők nem mindig felelnek meg egészen a szociálpolitikai előírásoknak, és még mintegy 2.ooo ujabb, az alapvető szociálpolitikai előírásoknak megfelelő melegedőre lenne szükség. /Átöltözés, tisztálkodás lehetőségének biztosítása./ - Az egy főre eső éves szociális juttatások színvonala az erdészeti dolgozóink átlagos havi jövedelmének a fele. /Ugyanez a skandináv államokban 2-2,5 havi jövedelemnek felel meg.../ Feladatunk: a szociálpolitikai juttatások további emelése, a külföldi eredmények megközelítése. Mire kell még törekednünk? Az erdőgazdálkodás jövője szempontjából nagyon fontos az üzemterv szerinti gazdálkodás által előirt és biztosított stabilitás megteremtése.ez az erdőgazdálkodás alapja, amely nélkül a távlati gazdálkodás nem valósítható meg. A jelen es a jövő erdészeinek a teendője, a technika és a biológia k ö z ti egyensúly megteremtése és fenntartása. Ez a feladat mindkettő alapos me g ismerését igényii. Ezzel elősegítjük a reánk bízott nagy nemzeti értékünk, a magyar erdő egészségi állapotának biztosítását, megőrzését, s egyúttal a termelékenység biztonságos növelését is.
Az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök
4. számú melléklet Az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök I. Erdőgazdálkodásban használt gépek, eszközök beszerzése: A. Fatermesztési gépek: 1. Talaj-előkészítés gépei:
ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
FAGAZDASÁGI MŰSZAKI NAPOK
FAGAZDASÁGI MŰSZAKI NAPOK MECSEKI EFAG, 1978. AUGUSZTUS 4 5. 634.0.945.35 Az 1978. évi Műszaki Napok bemutatói két nap alatt a szaporítóanyag termesztéstől a kitermelésig felölelték az egész erdőgazdasági
A 26. sorszámú Erdészeti gépésztechnikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 26. sorszámú Erdészeti gépésztechnikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 521 02 1.2. Szakképesítés
A Fagazdasági Műszaki Nap
A Fagazdasági Műszaki Nap Az elmúlt közel két évtized munkájának eredményeként az elkövetkező években jelentősen megnőnek a nyár fakitermelési feladataink. A hazai fejlesztések következtében növekvő papírfaigények
SZLOVÁKIAI KÖZPONTI FÉLKÉSZÍTŐ TELEPEK ÉRTÉKELÉSE
CUNDA MIHÁLY SZLOVÁKIAI KÖZPONTI FÉLKÉSZÍTŐ TELEPEK ÉRTÉKELÉSE Az uralkodó fafajok Csehszlovákiában az erdei- és a lucfenyő, bár a Szlovák SZK területén a tölgynek és a bükknek is jelentős a szerepe, a
A 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 1.2. Szakképesítés
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
Kockázatértékelés a fakitermelésben
Kockázatértékelés a fakitermelésben Az erdőgazdaságban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkolás súlyos
A 26. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 26. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 1.2. Szakképesítés
Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet
M Ű K Ö D É S H A T Á S O K Á L T A L Á N O S Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, I. ERDŐGAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZAKTANÁCSADÁS Támogatási kérelem beadásának éve:... Mekkora a teljes erdőgazdálkodói
MAJOR TAMÁS PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA
MAJOR TAMÁS PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA Könyv: Major T. Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi B. (2002): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés 1. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Major T. Czupy I. Horváth B. Marosvölgyi
AZ LKT TRAKTOR SIKERE
634.0.377.44 AZ LKT TRAKTOR SIKERE DR. KÁLDY JÓZSEF Az LKT csehszlovák törzskormányzású traktorok a hazai erdőgazdaság technikai fejlődésében nagy szerepet játszottak mert magasabb technikát képviseltek
ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű
Ú ű ű ű Á Ü Ó Á É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű Ü Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á ű Ö ű ű ű É ű ű ű Ö ű Ú ű ű Á ű ű Ü Á Á Ö Á Ó ű ű ű ű ű ű Á ű
FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdészeti szakmunkás szakma i képzéséhez OKJ szám: 34 623 01 Évfolyam: 2/10. évfolyam (közismereti oktatással) Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely
Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Az erdőgazdasági munkaszervezés alapjai
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy. a távlati célok megvalósítása milyen mértékben haladtunk: irányában a) erdőfelújítási hátralékunk figyelembe véve a befejezett erdőfelújításokat csökkent, ütemét azonban
í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í
ő ü ő ő ő ó Ö ő ü ő ü Á ő ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő ő ő ó ő ü Ö í ő ü í ő í í Ö í Ó ú ó í ő ü í ó ó í ő í ő í í ű Ö í í ű í ő ű í í ű ű í í ű ű í í ű í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í
Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú
Á Á É Á ú É í Á É í í í í í í É í É Á í í í ű í ú í í ű í í ű í í í É í í í í í í í Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú Á í í í í ű ű ű í í ű ű í ú ú í ú í í í í ű í
ÚJ LEHETŐSÉGEK A SZABADFÖLDI CSEMETETERMESZTÉS GÉPESÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSÉRE
a tengelyeken a tárcsaleveleket pedig jobb- és balmenet célszerű alkalmazásával rögzítjük. A tárcsatengelyek csapágyai nagy teherbírású, beálló görgőscsapágyak, a csapágyház pedig öntöttvas. Az öntöttvas
A BORSODI EFAG GÉPESÍTÉS! EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI
634.0.36/37 A BORSODI EFAG GÉPESÍTÉS! EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI Bartucz Ferenc Az erdőgazdasági munkák gépesítésének célja az árutermelő és kibocsátó képesség fokozása. A Borsodi EFAG-ban, de az
A FAHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI ÉS CÉLJAI
Í34.0.31137 A FAHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI ÉS CÉLJAI A FAGOK erdőgazdaságai 1975-ben 4245 ezer m 3 bruttó, illetve 3366 ezer m 3 nettó fatömeget termeltek ki, átlagosan 5,44 óra/nettó
ö Ö ő Í ó ő ö ú ó ó ő ü ü ü ö ü Ö ö ö ö ö ü ű ö ü ó ö ö ő ő ó ó ő ú ü Á
ö ő ú ó ü ü ő ó ó ö ö ő ő ö Ö ő Í ó ő ö ú ó ó ő ü ü ü ö ü Ö ö ö ö ö ü ű ö ü ó ö ö ő ő ó ó ő ú ü Á ö ő ó ő ő Í ó ö ő Í ó ö ö ü ü ú ő ü ó ö ó ó ö ű ü ó ö ő ű ő ű ö ö ü ü ő ű ó ő ü ő ű ő ö ö ö ó Ü ő ú ű ű
á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö
Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú
Á Ö Ü Ö
Ü Ü Á Ö Ü Ö ű Á Ü Ü Ü Ü Á Ü Ö ű ű Ü ű ű Ü ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű Ü ű ű ű Ü ű ű Ü ű Ü Ü ű ű ű ű ű É ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Á É ű É ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű Ö Ü ű Ü Ü Ü ű Ü ű Ü Ü Ü ű Ü ű Ü Ü Ü ű ű
ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú
Á ö ö Á ü É Ő Ö ú í ü É í ö ó ó ű í ö ó í ö ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú ó ü ö ó í í ü ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ö Ó ó ö í í ű ö ö ű ó ó
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű
ő ű ő ő Ú Ú ű Ú É ÚÉ Ö Ö Ő Á Ú Ú ő ő É É Ü Ú Ú ű Ú Ú ő Ó Ú ű ő Ü ű ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű Á É É Á Á ő ő Ú ő ő ő ő ő ő ő Ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő ő ő ő Ü ő Ú ő ő ő
A pécsi erdőművelési gépesítési bemutató tanulságai
A pécsi erdőművelési gépesítési bemutató tanulságai dr. K O L L W B N T Z ÖDÖN erdőmcrnök A Mecseki Erdőgazdaság dolgozóinak rég óhajtott kívánsága teljesült akkor, amidőn főhatóságunk elhatározta, hogy
Á ö ö ö ó Ó ó Ü ú Ü ö ö ó ö ó ú ö ö ű ó ú ö Ü ó ó ö ó ö ó ö ö ö ű ú ó ó ű ú ö ü Ü ö ö ö ö ó ó ó ó ö ö ö ö ö ű Ü ó ö Ü ó ó Ü ó ó ó ó ö ö Ü ó ö ó ó Á ó ü ö ó ó ó Á ó ó ó Ó Ü ó ó ö ó ű Í ü Í ó ű Ü ó ü ö ö
ö ö Ö ü í í í ü ü í í í ű Ö ü ö ú ű ö í ú ú ú ü ö ü í
ü ö ö Ö ü ú ü ö ö ú ö ö ö Ö í ü í í ü ö í ö ü í í í ü ü í ü ö ü ö ö Ö ü í í í ü ü í í í ű Ö ü ö ú ű ö í ú ú ú ü ö ü í ö ö ü í ö ö Ö ü ú ö ö í í ű ú ú ü ö í í ü ö ú ú í ű ú í ú ú í ö ö ö í ű ú ö ú ö ö í
ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í
É Á É Á Ó Á É Ü Ú ö Ó ö ü ú ö ö ö ö ö ö ü ö ö Á Á É üí ö ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í ú ö Ó ö ö ö í ö ö ü ö í ö í í ö Í ö ö ö Í ö ö í Ó í ö í í í ö ö Í Ő í ö ö ö
í á á á í á á á ő í ő ö ö ó ó á á ü á á ö í ó á á ö ű á ú á ü á ö á ő ő ő á á ő ő á á ő ő á ő á í á ó á í ó ó á í ó ö á ö í á í ő ö í ó ö í űö ű ó ö ü
í á á ó á á ó á ő á ő á ó á ő á á á ú ó á á á ú ó á á ó á á á á á á á á ú á á á á á á ó í á á Á á á Í á ű ö ő á á í á ö í á á á ó Ú á á ö ű ö á á á á á ö ö ó ű ö á ő ó á ó ő á á á ö ó ó í á ü ö á á ű ö
AZ ERDŐGAZDASÁGI MUNKARENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI I. RÉSZ
634.0.903 Dr. Bondor Antal AZ ERDŐGAZDASÁGI MUNKARENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI I. RÉSZ A mezőgazdasági gyakorlatban elterjedt termelési rendszerszemlélet viszonylatainkra való átültetése egyrészt
ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő
ü ó ó ó ü Ő Ü ü Ü óú Ü ő ó ó Ú Ú ó ó Ú ú ő ó ő Ü ó ó ó ó ő Á ó ó ő Á ó ü ő ü ő ő ű ó ő ó ú ó ó Ú ő ű ő ó ő ő ü ő ü ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó
ü Á É Á Á Á É É ü É ő Á É Í Í É É É í é í ö í ü ö é ö ö é ú é é é é é é ő ő ő é É é é ü é é í é É É É é í ö é é é Í é í é é ö ü é í ö é é É í ö é é ú ű É ö é é ö ö é ö ö ö é í ö é É ö í é é ü é Á é ü
ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö
ö Ó Í Á ű ü ö ö ü ű ö ö ű ü ú ű Ó ű ü ü ö ü ö ű ű ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö ö ü ö Á ö ü Ú ö ŐÁ Í ö ú ű Ö Ő Ö ö ö ö Ő Ú Á ü Á ö ö ö ö Í ö ü ú ö ö ü ű ü Á Ó ö Ő ö Á Ő ű ö ö ö
ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő
Á É É É Ö ó É Á ó É Ü Ü ő Ü ő ö ö ó ő ó ö ö Ö Ú ú ö ö ö ó ó ó ó ö ö ő ő ó ó ő ö ö ö ö ó ö É ö Ö É ó ö ó ú ö ö ó ó ó ó ú ú ö ú ő ó ó ö ó ö ű ö É ö ö ő ó ö ó ö ó ö ő ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú
É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő
É Í É É Í Ő É ő ő É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő Í Ó É É í ü ő É É Á ő ő É ű ő Á ő í ű ő ü ő ő ü ő ő í ő ő ő ú í ő ő ő í ü É Í É É ő í ő ő ő ő ő í í ő í ő í ú ú ú É Í Ő É í ő í ú Á ő
ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü
ö ő ö ö Ó ő ü ü ű ö ö ü ö ö ö ö ö Ö ö ő ő ő ő ö ö Ö ő ü ö ú ő ő ő ú ü ő ő ű ő ú ö ü Ó ő ö ő ő ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü ö Ó ő ü ű ű ő ö ő ő ő ő ő ő ű ő Á Ö ö ü Ó ü Ó
ö ú Í ő ő ö í ö ű í ő ő ü ő ő ő ú ő í í Í ő ő ö ő Íí
Ó Ö ü ö ő ü ő Á í ö ö ü ő ú ő ő ő Í í ü Á ű ő ö ő Ó ö ő ő ő ő ő í ü ű ő ü ő ő ő ö ő Í í ű ö ő ő í ő ő Í í í Í í ú í ö í ő ő í í í ö ú Í ő ő ö í ö ű í ő ő ü ő ő ő ú ő í í Í ő ő ö ő Íí í ö ö ő í ő í ő ü
ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö
Á ö É Á ö ú ú ö É É Á Á É í Á ü ü ü ö í ö ö ő Á í ü ö ő í ő í ö ú ö í í í Ü ü ő ő ő ő ö őí ő ű ő őí í ú ö ő ő ö ő ő í ö ő ö ü ű ö Ú ú í í ü ö Á ő í ő ő ő í ő í ü ű ő ő ü őí ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö
É í
É Ő É í í ő í ü í ü í Á Á Ü ö ü í í ú ő Ü ü ö í ö ö ü ö ő ü ö Í ö ű ü ü Ú ö í ú Ü ö ö ú Í ö Ü ú ü ö ö ö ö ő Ü ő ü ű í ü ö í í ü ö ő ő ő ö ö É Í É Í Á Ü ú ü ő í ű ő ö Í í ú í Ü Í ő Í Ú Ü ő í ű í Ü ű ő Ü
Í Í ó óó ó ó Ó í í ú ú ü í ó ű ü ó ü ü Í Ú ó Á ű Ó ű Á í ü ó í ü ó ó ó ó ú ú Ó ó ű ü í ó í ü ó ü ó í í ü í í í í í Í
É í Ó Ü É ó ú ú ó Ű í ó ú í Í ú ó ú í Ó í Á ó ú ó í ó í ű í Ó ú Í ó Íű í ó í ü í Á ó ü ú ó í ü í Í Í Í Í í í Í Í ó óó ó ó Ó í í ú ú ü í ó ű ü ó ü ü Í Ú ó Á ű Ó ű Á í ü ó í ü ó ó ó ó ú ú Ó ó ű ü í ó í ü
DR. KALDY JÓZSEF: Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fejlesztési kérdései
DR. KALDY JÓZSEF: Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fejlesztési kérdései Az erdőgazdasági termelés gépesítési kérdéseinek a középpontjában továbbra is a fahasználati munkák gépesítése és ezzel kapcsolatban
ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö
ő ö ü ú Ö ő ü ü ő ő ó ő ő ö ö í ő ü ő ő í ü ó ü ő í ú ü ő ó ő ó ú ö ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ü ö Ö ő ü ö Ö ő ü ú ü ö ő Í ő Í ú Í ü ő ó ü ö ü ő ó ő ü ő ó ü ő ó ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö
í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í
Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í
OKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének
ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö
ö ü Ő Ö ü ö ó ü ü í ü ö ö ö ö ü í ü ü ö ó í ö ú ö ö ö Ö ö ó ó ó ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö í ö ü ú ö ö ö ö ö ö í ö í ü
OKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
KÉRDŐ ÍV társaságok 31,32,38,39
. A MAGÁN-ERDŐ GAZDÁLKODÓI TESZTÜZEMI HÁLÓZAT 300 mintás felmérése KÉRDŐ ÍV társaságok 31,32,38,39 megye:. szektor:.... 2004 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Szervezeti forma: betéti társaság / közkereseti társaság
á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í
ó Á ó ó ü ü ó á á á á ó á ü ő á ö á ó ó ö á á á ö á á á ó ö á ó á á á á ő ö ö Á á ö ö á á á á ő á ó á á á ő ö á á ü ő á í ö ő á í á ö á á ö á ó ü í á á á á á í á á á á á á á í á ű ő á á ő á á ü á á ő ú
ü ó í í ö ő ú í ö ő ü ű ö ó ó É ő ó í ö ü ó ő ő í í í í ó ó ó ó ö ú ő üí ő í
Í ó ő ó ő í í ü ó í í ö ő ú í ö ő ü ű ö ó ó É ő ó í ö ü ó ő ő í í í í ó ó ó ó ö ú ő üí ő í ó ó ű ö ő í ó ö ő ó ő ü ő ó í ö ó ó í ö ö í ő Í ü ő ó ú ű ő ü ő ó ö ö í ó í ó ő í í ó í ü ő ő ö ő ó ó ó í ű ö
ú ű Á Á ö ű ö ű Á Á Á ú ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ö ö ö ö ö ö ö Ú Ó ö Ó É Ó Ó Ó ű ú ú É Á ö ö ű ö ű ú Ó ö ö ú ú ű ö ú ö ö ö É ö ö ö ö ö ö ű É ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ö É ö ö ö ö ú ö ö ű Á ö ö ö ö ö
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
A FAKITERMELŐ AGGREGÁTOK VÁRHATÓ SZEREPE A HOSSZÚFÁS FAKITERMELÉSBEN
Az állóeszköznyilvántartásban szereplő erdei utak bruttó értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Ez önmagában is érzékelteti az útfenntartás jelentőségét. Erre a gazdálkodó szervek egyre kevesebb gondot
A csákvári erdészet gazdálkodása az új gazdasági rendben
A csákvári erdészet gazdálkodása az új gazdasági rendben Az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Csoportja rendezésében tartott továbbképzésre a Csákvári Erdészet munkaközössége által összeállított, anyag
I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok. Szakképesítés megnevezése Szakképzési évfolyam száma Óraszám Erdőgazdasági gépkezelő 1000
2. ERDŐGAZDASÁGI GÉPKEZELŐ 5 SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 521 04 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése:
ö í ö ö ő Ő Ő Ö ü ó ö ú ó ű Ö ő ő ő ő ö Ő ö ő í Á ö ő ö ű í Ü Ő ű ó ö ú ő ó í ő ő ű ö ü ó ő í ő ő í ó í í ü ö ö ó ü ő ű í ő ö í ű ö ö ú í ö ó ü ü ő ú
Á Ö É ó í ö í ö ö ő Ő Ő Ö ü ó ö ú ó ű Ö ő ő ő ő ö Ő ö ő í Á ö ő ö ű í Ü Ő ű ó ö ú ő ó í ő ő ű ö ü ó ő í ő ő í ó í í ü ö ö ó ü ő ű í ő ö í ű ö ö ú í ö ó ü ü ő ú í ó ö ó ü ü ő í ü ö ö ő í í ű ű ö ö ő ú í
NAGY TELJESÍTMÉNYŰ FAKITERMELŐ GÉPEK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI
DR. WALTER FERENC NAGY TELJESÍTMÉNYŰ FAKITERMELŐ GÉPEK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI A hazai fakitermelésben iá termelékenységet lényegesen növelő műszaki fejlesztés végrehajtására erdeink sokfafajúsága, keménylombos
ÚJ TECHNOLÓGI A A TÁGHÁLÓZATÚ NEMESNYÁRASO K
834.0.333 Fopulus ÚJ TECHNOLÓGI A A TÁGHÁLÓZATÚ NEMESNYÁRASO K CSORDÁS JÓZSEF, NEVELŐVÁGÁSÁRA FARKAS LÁSZLÓ * A 9612 ha-on gazdálkodó Kiskunhalasi Állami Gazdaság az Alföld déli részén helyezkedik el.
ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é
é ú é ú é ő ő é ú é é ú ő ő ó ú é é é ű é é é é é ó é ú é ő ő é ó é é é é é é é Ó é é Ó ó ő é ó ó é ő ő é é ü ú é é ő é ó é é Ó é ú é ú é é ú é ő é é é ó é é é ú é é é é é ó ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
Í í í Í í ú ü ü ö Í ö ü ö ö ö í ö ö ü í ú ö í ö í í í ö í ú ü ö ö ö í ö í ö ö í ü ö í ü ö í ö ö ö ö í ö í ü ü ö í í ö ü ö í í ö
ö ö ü ö ü ö ö ü ö í ü ü ö í ö ü í ö í ö ö ö Ö í ü ö ö ö ü ü í ú ö ú Á í ö ö í ö ö ö ö í í ú í ö í ö ü ö ú í í í í ú í ü ö í í í ö í Í í í Í í ú ü ü ö Í ö ü ö ö ö í ö ö ü í ú ö í ö í í í ö í ú ü ö ö ö í
í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö
ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é
í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó
É É É É Á Á Í Á É Á É É Ö Á Ő ó ő ő ő á í á ű í ő á ö ö ö á íüí ő ö á á ü ő á á á á ó ö ö ö á ó á ö ú ö í á ő á á á í ő á á ö ü ő í ő ő á á ó á á í á í í ő í ó ó á í á Íó Í ü í Í ő í ó í ó Í ó ó ő á ó
ő ó ó ó ő Í ü ö ú ó ó ö ő ű ű ü ó ó ó ü ü É Á É Ü ó ű ö ó ö ó ü ö ö ó ö ó ú ö ő ó Ó Ó ü ü ó ő ü ő ö ö ö ó Ü ő ó ó ú ű ó ú ü ü ó ó Í ó ó Á ü ó ü ö Í ö
ó É ü Ú ó ő ú Í ü Á ó ÜÜ ó É Ö Ü Ü ö Í ö ö Ú Ú Ü Í ö ó ú Í ó ü Í Ü ó ö É ö ő ö Í ó ú É ó Ó É ó ú ú ú ó ó ó ó ú ü ö ő ü ó ö ó ó ü Ü ó É ü ó ü ö ő ó ü ó ö ó ő ó ó ó ő Í ü ö ú ó ó ö ő ű ű ü ó ó ó ü ü É Á
Gépujdonságok, a csehszlovák erdőgazdaságban
Gépujdonságok, a csehszlovák erdőgazdaságban Dr. H E N Z E L JÁNOS A Művelődésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága által a főiskolai, ill. egyetemi segédoktatók
A FENYŐPAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREINEK ÉRTÉKELÉSE
634.0.324.4/5 A FENYŐPAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREINEK ÉRTÉKELÉSE PETHÖ JÓZSEF A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát területén is kiemelkedő jelentőségű feladat a nevelővágásokat szakszerűen, termelékenyen
ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő ó ú ö őí ó ó ó ű ö ű ö ö ő ő ű
ö Ö ő ő ö ö ö ő ó ó Ó ú ó ó ő Í ó ö ő Á ő ő ó ó ő ó ő ö ö ú ő ó ó ó ó ó ő ó Í ő ü ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő
Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő
ú Á ú Á ó Ö Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő Ú ú ó ó ü ú í í ű ó ü ó ő ú ó ű ü ő ű ű ó ű ü ő ó í ó ü ű ő ó ó ó ó ó ő ü ü ő í ó í ó í ő í ó í ó ü ó ű ő ó ó ó ó í ó ú í ó í í ó í ó ó ű ó ú í ó í ő í ó
Miről tanácskoztak Genfben Európa erdész-gépesítői 7
Miről tanácskoztak Genfben Európa erdész-gépesítői 7 Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetén (FAO) belül működik több erdőgazdasággal és faiparral fogalkozó tanulmányi
ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó
Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ú Ú Ü É Ü Ü ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó Ö ű Ú É É Ö Ö ű Ó Ö ű Ü Ü Ü Ú É É ő ő ő Ó Ó Ó Ű Ű Ü Ü ő Ü Ö Ó Ö Ó ő Ó ő ő ő ő ű ő ő ű ű É ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő Ö Ö Ö ő Ü Ö ő ő
é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í
é ü é ö é é é ú Í ö é Íó ö ü é ü é ö é ó é ü ö ö ü é ö é é é ö ú ö é é ó ú é ü é ö é é é é é é é é é é ö ü é ö é é é ö ú ö é é é ö é Ö é ü ö é é ö ö é é é é é é é é é é ü é ú ó é é ú ú é ó ó é é é ó ö
ő óű ü ó ö ő ü ö ö ó ö ő ú ü ö ö ő Í ü ó ö ö ú Í ő ó ö ö ő ö ő ó ő Úő ó ú ő ö ő ó ő ő ő ö ü ő ó ö Í ő ő ö ő ő ú ő Ú ó ó ő ö ő Í ü ő ő ő ó ü ő Í ő ő Í
ö Ö ő ü ö ő ő ő ö Ö ő ó ó ó ó ü ö ö ő ő ő ó ó ö Í ö ö ö ő Á Á É ü ü ő ó ő ű ö ó ö ö ó ó ő ö ö ü ú ö ő ö ő ö ő ő ő ó ö ö ü Í ö ő ő ű ö ő ö ő Ú ő ó Úő ü ü ö ü ü ö ö ü ú ö ő ö ő ó ő ő ö ö ő ó ö ő ü ü ö ö
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás
ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő
ó ó ó ű ó Í ő í ö í ő ó ó Ú ó ó ó ö ó ő ó ö ó í ó ö ő ő í ő í í ó ö í ó ü ű ö ő ö ü ő í ű ó ő ü ó í ó í ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő É ó ó ó ö ö ó ő ó ó ö ó í ó Í í í ö ó ó ó Í í ó őü
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó
ö ü Ö ü ü ó í í ö ö í ü ú ü ó ü ó Ö ö í ú ü ó ó í ó ü ó ü ö Ö ü ö Ö ü ü ü ó Ö ö í ú ó ó ó ó ü ó Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú
ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú
ú ő ű ő ú ő ő ő ú ő ő ő ű ú ú ő ő ú ő ő ő ő Ú ú ő ű ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú ú ű ő ő ő ő ő ő ű ú ő ő ú ő ú Ü ú ú ű ő ő ú ő ő ú É ő ő ú ő ő ő ő
É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó
Ö É É É ö É Á ö Á ú ó É ó ö ó í ö ö ő í ő ő ő ö í ú ő ó ó ó ó ő ő ü ú ő ő ő ö ö ü ú ö ó ö ö í ö ö í ű ö ö ü ö ü ó ú í ú É ü í ő ő í ő ó í ú í ó ű ú í í ó ö ö ő ú ú í ő ó í É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő
A csemetekerti, erdősítési és fásítási munkák gépesítése
A csemetekerti, erdősítési és fásítási munkák gépesítése TÓTH KÁROLY V I L C S E K JÁNOS erdőmérnökök, Szolnok: Köztudomású tény, hogy népgazdaságunk egyre növekvő faanyagszükségletét jelenleg csak kb.
őö őö Í ö ü í ú őö őö ú ö ú ű ő ö őö őö ü őö Íö ú ö ú Í
ö ő ü Ö ö Ö ü ö Í ö ö Á ö ö ö í ö ú ö ő ö í í ö ő í ö ö í ö Ö ő ü ö ö ő Ö íőö őö őö í ú őö ú ö ú Í őö őö Í ö ü í ú őö őö ú ö ú ű ő ö őö őö ü őö Íö ú ö ú Í ö Ó őö ő ö ü őö őö ú ö ú É őö őö Í ö ü őö í őö
ö ő ö ő ü ű ó ó ő ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ó ő ő ő
ó ü ő ő ó ú Á É É Ú í ö ő ö ő ö ő ü ű ó ó ő ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ó ő ő ő ú ó ó ű ö ő ó ö ő í ú í ú ő í ő ü ő ó í ö ó ó ö ö í ő ü ő ó í ü ő ó ü ő ó ő ü ő ó í ő ü ő ó ő ü ő ó ő ó ó ó ú ö ő í ú ó ő ó ő ó ő
Á Á Ó Ó Ü Í Á ó í ő ó ó í ó ó í ó ü í ü ű í ü ó ó ő ó ő ó ű ó í í í ő í ó íí í ó ú ő í ó í ú ű ó ú ó ő ő í ű í ü ó í ó í ó ő í í ü ű ü ó ű ó ó í ó ü í
Á Á Ó Ó Ü ó í ő ú ő í Á ü Á Á Ó Ó ü ü ü ü ü Ö Ö ü í ü ű ő ü É Ú ú Á ü É É í ó ó ő ó ő ó ó ő ü ő ó ő í ő ő ü ó ó í ó ó ü ű ó ó Á Á Ó Ó Ü Í Á ó í ő ó ó í ó ó í ó ü í ü ű í ü ó ó ő ó ő ó ű ó í í í ő í ó íí
ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö
í Á Ü ő ő ő ö ö É í ó ú ü ő Á ó ó ú Ü í ó ó ö ó ó ő ö ö Ü ő ü Ü ó Ö ő ű ű ö ö ú ö ő í í ó í ó ö ö Ö ő Ű ő ö ő ú ó ú ű ű ő í ó ű ő ő ő ó í í ó í ű ü ó ü ó ó ó í ű ó ó ö ó ó ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő
ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö
ő í ö ö ú ő í ő ő í í ú ö ú Ü Ü ö ú ő í í í ö ú í ő í í ö ú ű í ö ő ö ú ű í ő í ő í í őí Ü ű ö ő Ü ö í ő ő Ü ö Ü őö ő ö í í í ő Ü í Ü ö í ö ő ö ö ő ö í ö ő ú í ő ö í Ü ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő
í ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő í ő É ö ü ö ő ü ü ű ű ő í ö ö ű í ö ő ő ü ő ö ő ő ö í ö ő í üí ú í í ű ű ő ú ö ő ű ő í í ő ö ő ő ö ő í ú ö ö Í í ű í ú ü ö ö Ú ö í ő ö
Ú ö É Í ü
Í ö Í ű Í ű ö Ú ö É Í ü Ú É Í ú Í Á Ú ö Ü É ű ö Í ö ö ö Ü Ú Ú Ú Ü ö Ú Í Ü ö ö Í Ü ű ö ü ö ű ö Ú Ü ö ú Ü ű ö ö Ü Ü É ű Ü Ú ö ö Ü ű ö ö Ü Ú ö ú ö ö Á ö ö Ü Ú ö ú Ú ö Ü ö ö Ü ö ö ö ö Ü Í Ü ö ö Ü ú ö Ü É ö
í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú
Á Ü ő ö í É ö ö Á Á ö Á Á Á ö ö Ü í ö ő ő í í ő ő ő ő ö ö ü ü ö ü ü ü ü ö ö ö ő í í ö ö ő í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
é ó é ü ö é é ó é Ö é ó é é ú ó é é é é é é é é é Ö é Ő é é ö é Ö ü é ó Ö Ü ö ö é é é Ő ö é é Ü é ö é é é é é é é ü é é ö é é é é é ü é é ü é é é ö ö
é ű ö ö é é ö ú é ü é é é ü ö ö é é é ö ö é é é ű ö ú é ü é é é é é é é é é é ö é é ű ö ű ö é é é Ö é é é ü ö é é ö ö é é é é é é é ü é é é ű é ü é é ú é é ű ú é é é é é ö é é ö é ó ö é é ö é é ö é ö é