A FAHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI ÉS CÉLJAI
|
|
- Piroska Papné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Í A FAHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI ÉS CÉLJAI A FAGOK erdőgazdaságai 1975-ben 4245 ezer m 3 bruttó, illetve 3366 ezer m 3 nettó fatömeget termeltek ki, átlagosan 5,44 óra/nettó m 3 élőmunka ráfordítással (gépkezelők és járművezetők nélkül). A gépek és járművek mennyiségéből számítva minden nettó m 3 után még 0,96 óra/nettó m 3 gép- és járműkezelői időt ehhez még hozzá kell adnunk. E szerint ez utóbbi másodlagos" élőmunka ráfordítással együtt 1975-ben a felhasznált teljes idő 6,40 óra/m 3 volt. Az V. ötéves tervidőszakban az évi átlagos előirányzat 4400 ezer bruttó m 3, de 1980-ban 4500 ezer bruttó m 3 fa kitermelése. Az adott feladat végrehajtása során el kell érni, hogy az évi 20,7%-os arányú termelési apadék legalább 18%-ra csökkenjen. Ennek figyelembevételével az évi nettó fa előirányzata kerek számban 3700 ezer m 3 -ben határozható meg. A IV. ötéves tervidőszak során tapasztalt munkaerő-csökkenés mértékét a jelen időszakra is érvényesnek minősítve megállapítható, hogy a kitermelési előirányzat teljesítéséhez 1980-ban a gépkezelők és járművezetők időszükséglete nélkül már csak 4,50 óra/nettó m 3 élőmunka ráfordítási lehetőséggel lehet számolni. Ezen körvonalazott előirányzat szükségszerű mértéke előreláthatóan csak növekedhet, mindenekelőtt a nyárfa kitermelésével összefüggő, más erdőgazdálkodó szerveket is érintő integrációs, illetve kooperációs feladatok kialakuló nagyságrendje szerint. Ennek mértéke a saját feladat 10%-át is elérheti, s ez a bekövetkező tény az élőmunka ráfordítási lehetőségek terén hasonló nagyságrendű csökkenést eredményezhet. A tervidőszak műszaki-fejlesztési feladata tehát a fahasználati munkában olyan gépesítettség és azokhoz kapcsolódó olyan munkarendszerek kialakítása, amelyeknek eredményeként az előirányzott termelékenységi szint elérhető. Más elfogadható adatok hiányában a statisztikai adatszolgáltatásból az időértékek alapján kiszámítottam a fahasználati tevékenységen belül évben a MÉM erdőgazdaságaiban megvolt különböző termelő gépek mennyiségét. Ez a következő volt: 3077 db láncfűrész 162 db kalapácsos kérgezőgép 93 db forgógyűrűs kérgezőgép 513 db traktor 544 db gépkocsi 5 db vontató hajó 18 db rakodó transzportőr 11 db targonca 3 db homlokrakodó 280 db hidraulikus daru (önjáró és gépkocsira szerelt) 9 db KKSz -,10-es bakdaru
2 A felsoroltakon kívül még 54 db személyszállító jármű (zömében mikrobusz) szolgálta az üzemág tevékenységét. A felsorolt és a hozzájuk számítandó egyéb kisgépek összes bruttó értéke (az erdei vasutak nélkül) mintegy 560 millió Ft és eszerint 1 m 3 nettó fatömegre 166, Ft esik. Ez a felkészültség áz évben a MÉM erdőgazdaságai részére a fahasználati tevékenységen belül, munkaműveletenként, saját gépparkkal a következő gépesítettséget tette lehetővé: ^ döntésben és darabolásban 97,5% '.- kérgezésben 40,6% közelítésben és kiszállításban _ 41,3% szállításban 91,4% rakodásban 39,5% A statisztikában közelítés és kiszállítás megnevezés alatt szereplő teljesítményeket részletesebben elemezve a kapott adatok szerint közelítésben elért gépesítettség 37,5% közelítés és kiszállítás együttes műveletében 55,2%.. kiszállítás esetében pedig 65,3%. A kitermelés munkamódszereinek alakulását a statisztika vonatkozó adataiból lehet levezetni. Eszerint: anyagmozgatásra tő melletti darabolásos, anyagmozgatással komplex módszer 59,1% erdei út melletti és felsőrakodói felkészítéses módszer 33,5% alsórakodói felkészítéses módszer 7,4%' A negyedik, ötéves tervidőszakban a harmadik ötéves tervben alkalmazott módszerekhez viszonyítva jelentős fejlődést értünk el, mégis annak üteme nem kielégítő. Az állami erdőgazdaságok nem érték el az üzemtervi előírások szintjét. Javult, de még mindig nem kielégítően alacsony a termelési apadék. A közvetlen kitermelési költségek emelkedtek. A meglevő helyzetnek mind az élőmunka ráfordítások, mind pedig a gépes járműpark kihasználása terén elsősorban a termelékenység nem kielégítő volta az okozója. Nem kielégítő a munka szervezettsége, az egyes munkaműveletek végrehajtásának összehangoltsága sem. Erre utalnak a MÉM gépesítettségi és gépkihasználási statisztikai adatai, amelyekben 85%, vagy afölötti időkihasználási eredmények' alig-alig találhatók. A műszaki fejlesztés célszerű formálásának tapasztalati úton történő elősegítése érdekében kiragadott módon csak három témakörben foglalkozom az elmúlt évben elért eredmények ismertetésével. a) A fakitermelés munkáján belül a vágástéri, vagy vágásteret is érintő anyagmozgatás gépesítése korábban kizárólag mezőgazdasági traktorok alkalmazását jelentette. Azoknak speciális erdészeti közelítőgépekkel való lecserélése csak néhány éve tartó folyamat. Az évi adatok szerint közelítésben és kiszállításban összesen 333 db különböző erőgép dolgozott 1681 ezer m 3 teljesítménnyel; az összesen belül lánctalpas és csuklós erdészeti gép 77 db (23,1%) és azok teljesítménye 517 ezer m 3 (30,7%) volt. Az egy csuklós traktorra eső teljesítmény a mezőgazdasági traktorokhoz ^viszonyítva növekedett (ennek mértéke kb. V3 ) annak ellenére, hogy ezek a gépek olyan nehéz terepviszonyok között dolgoztak, ahol rhezőgazdasági traktorok jellemzően nem alkalmazhatók. A csuklós traktorok beszerzési ára a mezőgaz-
3 daságiakhoz viszonyítva 2 3-szoros, mégis az elvégzendő anyagmozgatás feltételei azok megvételét indokolják. Ugyanígy a nehéz viszonyok közötti munkában felmerülő önköltség is indokolt. Várhatóan azonban a begyakorlás után a termelékenység növekszik és az önköltség is kedvezőbbé válik. A mezőgazdasági traktorok célszerű arányú lecserélését tehát mind a munka racionalizálása, mind pedig a munkásvédelmi intézkedések fokozottabb betartása indokolja, v b) Hasonlóan évi statisztikai adatokból elemezve a szállításban résztvevő valamennyi gépkocsi évente egy tonna raksúly-kapacitással 805 m 3 faanyagot szállított el. Ez, 200 munkanapot véve figyelembe, valamennyi gépkocsira átlagosan napi négy fordulót jelent. A MÉM erdőgazdaságainál az átlagos szállítási távolság 18 km. Az elért teljesítmény ilyen formában határozottan kedvező és magyarázata elsősorban a rakodás gépesítésének fejlődésében található. c) A kérgezés terén elért teljesítmények kedvezőtlen képet mutatnak. Az alkalmazott gépek névleges időkihasználása is igen alacsony (35 és 50% között mozog), de a forgó gyűrűs gépek teljesítménye szinte alig értékelhető: a műszaki paraméter-közléseknek a 30 35%-a körül mozog. A célszerű elhatározások vagy döntések meghozatala elsősorban a gépek üzemelési problémáinak megoldása, de az idevágó beruházási politika megfelelő értékelése terén is alapvető követelmény. Statisztikai adatok igazolják, hogy a hosszúfás fakitermelési módszer (a IV. ötéves tervidőszakban a termelés-fejlesztés elsősorban vallott módszere) ben elérte a 41%-os arányt. Ezen belül azonban az alsó rakodói módszer csak 7,4%-ot képvisel. Alapjában véve ez a vágástéri, vagy a vágásteret is érintő anyagmozgatás hosszúfás rendszerének ilyen arányú megvalósulását és az adott mérték szerint a fa felkészítésének az erdőből az erdei rakodónak nevezhető helyekre való átcsoportosítását jelenti. Egyúttal az ötéves időszak alatt a gépesítettség terén is határozott növekedést értünk el. A növekedés a III. ötéves tervhez viszonyítva: a közelítés területén 20% a kérgezésben _ 23% és a rakodás esetében 29% A fejlesztés lehetőségei A munkamódszerek továbbfejlődése irányának és azokon belül megvalósítandó gépi megoldások meghatározása érdekében néhány elvi megfontolás lerögzítése szükséges. Bármelyik termelési rendszernek (így a hosszúfás kitermelés módszerének is) alapvető célja az, hogy egyrészt az anyagmozgatás és rakodás racionalizálása, valamint gépesítése érdekében a darab-tömeg elve szerint a folyamaton belül alkalmazásra kerülő gépek teljesítménylehetőségének megfelelő legkedvezőbb feltételekét, másrészt a felkészítés munkaigényes műveleteinek elvégzéséhez (pl. a kérgezés) alkalmas helyen kedvező nagyságrendű fatömeg-koncentrációt biztosítson. Hibás dolog volna azonban az utóbbi elvnek az indokoltnál nagyobb arányú megvalósítása. Egy ilyen túlzott szándék a ma meglevő szállítási távolságot jelentősen megemelné anélkül, hogy a bekövetkező költségtöbbletet bármi is ellensúlyozná.
4 Véleményem szerint a helyes út csakis a fakitermelési munka folyamatos végzését és az egyes műveletek arányos gépesítését biztosító rendszerek megvalósítása lehet. Az ezzel összefüggő elhatározások kialakítását pedig mindenekelőtt a termelő munka jellemzői motiválják. A kitermelések rendszerét és a gépesítés módját főként az anyagmozgatás lehetősége határozza meg. Az anyagmozgatás pedig történjék az választék, rövidfa vagy hosszúfa alakban három alapvető tényező figyelembevételét kívánja meg: a fahasználat módját, a vágásterület lejtfokát és a továbbiakban a feltártsági körülményeket, a mozgatandó fa méretét, illetve a kitermelt fa egységnyi területre eső sűrűségét és ezzel összefüggésben az alkalmazható gépek teljesítmény-lehetőségét. A továbbiakban a felsorolt a kitermelések során meghatározó tényezőket főként a hosszúfás, esetenként a rövidfás rendszerek szemüvegén keresztül vizsgálom, alapot kívánván ezzel adni a fejlettebb módszerek alkalmazásának körvonalazásához. 1. A fahasználat módja szerint különbséget kell tenni: tarvágások és kevésbé felújult végvágások (sem az újulat, sem a lábon maradó fák védelme nem követelmény), a bontó vágások, felújult végvágások és gyérítések között (az álló fák, vagy az újulat védelme meghatározó feltétel). Előbbi esetben a vágástéri anyagmozgatás történhet koronás fában, ágas fában (5 cm vastagságig legallyazott fa), fenyő esetében szálfában, hosszúfában, rövidfában, vagy választékban. (A hosszúfát általában az első durva elágazásnál, vagy 16 cm vastagság körüli elvágással célszerű kialakítani.) Lombos erdők bontó vágásaiban és gyérítésekben általában koronás fában és ágas fában közelíteni nem lehet. 2. A közelítésnél a lejtési, a továbbiakban pedig a-feltártsági körülmények szerint választott anyagmozgatási módszerek az alábbiak szerint csoportosíthatók : a) Sík és enyhe lejtésű terepen (15%-ig) a közelítés eszköze lehet: csörlővel és emelő lappal, vagy hidraulikus markolóval ellátott mezőgazdasági traktor (lehetőleg összkerék meghajtású, ha a közelítés távolsága 150 m-en aluli); külön tengelyre szerelt csörlős adapter főként nem orrnehéz traktorokhoz és jellemzően 150 m-nél hosszabb közelítési távolság esetében; speciális erdészeti közelítő gép (csuklós, vagy lánctalpas) csak abban az esetben, ha a közelítendő fa jellemzően nagy méretű; forwarder rendszerű szerelvény (DHP szerelvény, vagy egyéb) a közelítés és kiszállítás együttes műveletére, a géprendszerhez igazodó módon és a munkamódszer szerint hosszúfa vagy rövidfa (6 m alatti anyag) alakban; fogat, ha a fa mérete nem nagy (általában 0,3 m :í -nél nem nagyobb), esetenként pedig a koronarész közelítéséhez; kistraktor (lehetőleg ízeit) a vékony méretű véghasználatokban, különösen pedig a gyérítésekben. b) Közepes lejtésű (40%-igJ terepen csörlős rendszerű adapterrel felszerelt mezőgazdasági traktor alkalmazása két kötélhossznak megfelelő sűrűségű vágástéri feltárást tesz
5 szükségesséj de ez esetben a kicsörlőzés munkáját a gép vagy önmaga végzi, vagy előközelítésként külön terepjáró gép, esetleg fogat; speciális erdészeti gépek alkalmazásával a közelítési nyomok kiépítése nélkül, vagy elnagyolt kiépítésével lehetséges az anyagmozgatás (pl. csörlős csuklós traktorral, ha saját maga termelékenyen végezheti a rakomány képzését; markolós rendszerű géppel, ha ezt á munkát előközelítés formájában más gép látja el); Forwarder rendszerű gépek alkalmazása a gép igénye szerinti vágástéri feltárást és az előközelítés biztosítását követeli meg; lóval és ízeit megoldású mezőgazdasági traktorral is történhet a közelítés, ha a fa mérete azt lehetővé teszi, c) Meredek lejtésű terepen (40% felett): egymástól mintegy m-re levő sűrűségű közelítési úthálózat kiépítése mellett az előbbiekben felsorolt megoldások is választhatók; más esetekben pedig áttelepíthető kötélpályával, illetve kötéldaruval, vagy többdobos csörlős gépcsoporttal végezhető el a vágástéri anyagmozgatás. 3. A fa mérete ritkábban döntő tényező, mert a közelíthető hossz vagy volumen kialakítása egyéb okok miatt már eleve megtörténik. Annál fontosabb az egységnyi területen kitermelt fa mennyisége, amely tényező az előbbiekben tárgyalt megoldási módok szerint szemmel kísérhető. Az 1 3. pontokkal kapcsolatos elhatározások elősegítése érdekében a MÉM erdőgazdaságai kitermelésében feltárt jellemző faméreti és lejtfok adatok alapján elemzésem szerint országosan az egyes közelítési módok alábbi arányú alkalmazására van lehetőség. a) az egy darab fa vastag fatömege szerint ágas fában is közelíthető: fogattal az összes fatömegnek (0,3 m 3 /db alatti nagyságú fák esetében) 32%-a közelítő adapterrel felszerelt mezőgazdasági traktorral (0,3 1,2 m 3 /db) 45%-a speciális erdészeti közelítőgéppel (1,2 m 3 /db fölött) 23%-a b) a vágásterületek lejtése szerint sík és enyhe lejtésű terepre jut a fatömegnek* 60%-a közepes lejtésű terepre. 35%-a és meredek lejtésűre 5%-a A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy a kitermelések során a vágástéri, vagy a vágásteret is érintő anyagmozgatás gépesítése jelentős százalékban alacsonyabb értékű gépek és azokhoz szükséges adapterek révén is megoldható. A hosszúfás, de az egyéb rendszerű fakitermelések önköltségét elsősorban az anyagmozgatás formálja. Ezért az elhatározások elősegítése érdekében még néhány elvi és gyakorlati következtetés felsorolására is kitérek. 1. A darabolást és osztályozást lehetővé tevő manipulációs telepek létesítési költsége magas, az évi forgalomra vetítve és csak a gépi berendezésekkel számolva , Ft/m 3 -re tehető. 2. A lombos fa törzsrésze , Ft/m 3, míg a koronarész Ft/m 3 értéket képvisel. Ugyanakkor a kitermelések során a munkaigényes tevékenységet éppen az utóbbi jelenti.
6 3. A fafeldolgozó ipar igényeinek változása nemcsak a választékolást, hanem az eddigi munkamódszereket is részben-egészben megváltoztathatja. 4. Hazai lombos erdeinkben a kitermelt fa tömegnek 16 cm-nél vastagabb ún.. törzsrésze átlagosan 60%-ra tehető. A felsorolt tényezők nemcsak a hosszúfás szállítás arányainak, hanem a termelési rendszereknek a kialakítását is formálják. Mindezekből következően alsórakodói telephelyeket különösen pedig gépsorokkal felszerelteket jellemzően csak faipari üzemek mellett, éppen azok legkedvezőbb ellátási céljait szolgálva a vastagabb (törzs-) részre szabad csak létesíteni. A vékonyabb faanyaggal összefüggő munkát pedig ott kell elvégezni, ahol a természetes gravitáció, a legolcsóbb szállítási eszköz alkalmazása, a munkaigényes műveleteket elvégző gépek teljesítményével arányos fatömeg koncentráció, valamint a szállítás irányában biztosítható munkahely szerint az a legkedvezőbb. Esetenként ez a munkahely alsó rakodó is lehet, de az erdőben kialakított megoldások jellemzően kedvezőbb önköltséget biztosítanak. A vastagsági mérettől függő fahasznosítás ilyen értelemben meghatározója lehet a kitermelés módszerének és azon belül az anyagmozgatás során választott fa méretének, alakjának is. Ezzel összefüggésben sík és enyhe lejtésű vágásterület esetében elterjedőben van a közelítést és kiszállítást együttes műveletben végző anyagmozgatás. Ez -az ún. forwarderes rendszer, rövidebb kiszállítási távolság esetében félvonszolásos módot is megengedve, míg hosszabb távolságnál tengelyen történő szállítással, legtöbbször kötött hosszúsági méretet követel meg. így alakulhat ki az a megoldás, hogy a fa törzsrészének hosszát elsősorban a tervezett legkisebb fejátmérő (pl. 16 cm), míg a koronából nyert faanyagét a kiszállító szerelvény mérete (pl. 4 m) határozza meg. A törzsrész gyakrabban hosszúfa lesz (ha a kialakuló felfogás szerint a hosszúfa a 6 m-nél hosszabb anyag lesz), míg a koronarész anyagmozgatása már a vágásterületen a géphez kötött ún. rövidfa (nem-választékolt, hanem a géphez kötött méret szerinti) alakban történik. Számolnunk kell a továbbiakban azzal a ténnyel, hogy a rakodói felkészítés munkavégzésére elterjedőben van a több célú gépek alkalmazása (processzorok). Előnyük éppen abban van, hogy ezen gépek alakjában (legyen az pl. kérgező, gallyazó, daraboló gépegység, vagy aprítéktermelő célgép) tulajdonképpen a felkészítő gépsor kerül közelebb a faanyaghoz és teszi egyben szükségtelenné az alsórakodói daraboló és osztályozó berendezések megépítését. Hátrányuk, hogy az aprítéktermelő gépsor kivételével a többi célgép jellemzően csak fenyő és nemes nyár fafajok esetében alkalmazható. Nagy mennyiségű fenyőt kitermelő államokban hasonlóképpen elterjedőben vannak a döntő-rakásoló (esetleg további műveleteket is elvégző) fakitermelőgépek. A további munkavégzés gépesítése, szervezése, különösen az anyagmozgatás terén nem igényel speciális, csak alkalmazott megoldásokat ra a nem tő melletti választékolást jelentő termelési rendszerek arányát 60%-osra tervezzük. A tervezett hosszúfás munkarendszerek az alábbiak: az alsó rakodói (terítőpados, vagy gépsorokkal ellátott), az erdei út melletti és felső rakodói, a felső rakodón (esetleg erdei út mellett) alkalmazott processzorokkal végzett munka, az aprítéktermelés módszere.
7 Mind az anyagmozgatás, mind a felkészítés területén a jelen időkben, vagy a közeljövőben alkalmazásra kerülő, jellemzően nagy teljesítményű gépek beszerzési ára igen magas. Az ezekkel összefüggő nagy értékű beruházások hatékonyságának biztosítása megfelelő előkészítést kíván meg. A gyakorlat számára tételesen kidolgozott, biztonsággal javasolható módszerbeli és technikai, összességében technológiai rendszerek elméleti és gyakorlati megalapozás nélkül nem ajánlhatók. A munkamódszer és az ahhoz szükséges technikai ellátottság egymást feltételezik. Erdészeti téren pedig még külön alapvető tényező a munkahelyi adottságok nagyfokú különbözősége. Ezért azt javasolom, hogy az egyes termelési rendszerek kidolgozására és azok alkalmazásának tökéletesítése érdekében három viszonylatra hegy-, domb- és síkvidék egy-egy gazdaságot, azokon belül egy-két erdészetet kívánatos kijelölni. Ezekben a technikai bázist jelentő üzemekben egyrészt konkrét termelésszervezési eredmények készülhetnek, másrészt a gazdaságosság valamennyi tényezője feltárható. Az eredmények pedig széles körben ismertethetők lesznek. A témakör keretében csak néhány olyan gondolatra és nyitott kérdésre térek ki, amelyeknek fontosságát több erdőgazdaság már most hangsúlyozza. j. A jelenlegi választékolási rendszert az igények sokrétűsége alakította ki és annak teljesítése a rendelkezésre álló munkaerő szerint lehetséges volt és egyben az iparifa kihozatal lehetőségét is növelte. A folyamatosan csökkenő munkaerő-ellátottság, de a nagy teljesítményű célgépek alkalmazása is ezt a gyakorlatot szükségszerűen meg fogja változtatni. Mi legyen az a célszerű választékolási rendszer (célválasztékok, kötött méretek stb.), amely a jövő számára a jó megoldást adja? 2. A gyakran emlegetett folyamatos termelési rendszer és az ezzel összefüggő ún. folyamat-gépesítés a fakitermelés során semmiképpen sem jelentheti a gyári szalagrendszernek megfelelő szinkronizáltságot. A fakitermelésnek, de különösen a vágástéri anyagmozgatásnak elsődleges meghatározója az időjárás. Éppen ezért, de a többi természeti tényező hatása is azt eredményezheti, hogy egyes időszakokban (az ugyanúgy jelenthet órákat, mint napokat) a folyamat egy-egy munkafázisa szünetelhet, lehetőleg a többi részre ható hátrány nélkül. Ennek a problémának a feloldása csakis az egyes műveletek számára képezett tartalékkészlet révén lehetséges. Hol, melyik munkafázisban és az egyes gépek teljesítménye szerint éppen a folyamatgépesítés feltételének biztosítása érdekében mennyi legyen a tartalék-készlet? 3. Bármilyen kitermelési rendszer biztonságát az erdőfeltárás határozza meg. A folyamatos munkavégzés az anyagmozgatás biztonságától függ. Több szakember véleménye szerint pl. a hosszúfás (de a rövidfás is) rendszereken belül ennek az igénynek a kielégítése csak akkor lehetséges, ha a közelítési fázis befejezte után az évi faanyagnak több mint a fele időjárási viszonyoktól függetlenül használható utak mellé kerül. Közismert tény, hogy a közelítés munkáját, a lehetséges gépek kiválasztását elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A közelítés maga pedig gyakran a legnehezebb és egyben a legdrágább munkaműveletek közé tartozik. A terepadottság nehézségeit kétféle módon: fokozott feltárás révén, vagy különleges gépi berendezésekkel lehet leküzdeni. Mikor, melyik módszer, vagy azok összehangolt alkalmazása adja a legkedvezőbb megoldást? 4. Már most is, de a termelésbe beáramló gépek gyakorlati alkalmazása még inkább kellő számú és jól képzett szakmunkás gépkezelőket kíván meg. Az alapképzés természetesen továbbra is a szakmunkásképző iskola feladata
8 marad. Ugyanakkor a gyakorlatban már dolgozó szakmunkások továbbképzése, a speciális tanfolyamok megtartása éppen a bázis-üzemekre alapozva oldható meg. Mikor és milyen feladatokat kell megoldani annak érdekében, hogy a technika fejlődésével szinkronban legyen a szakoktatás? 5. Végül, de nem utolsósorban, az erdészeti alaptevékenység és ezen belül főként a fakitermelés gépeinek típusegységesítése is az említett üzemekben szerzett tapasztalatok alapján alakítható ki a legkedvezőbben. Milyen szervezési intézkedésekkel oldható meg a tipizálás? 1970-ben az állami erdőgazdaságok egy m 3 vastagfát átlagosan 448 perc élőmunka ráfordítással termeltek ki. Korábbi számítások szerint az akkor meglevő módszereken belül az egyes műveletekben lehetségesnek tartott maximális gépesítés révén ez az időszükséglet kb perccel lett volna csökkenthető. Az ezen a téren 1975-ben elért 326 perces eredmény jelentősen kisebb gépesítettség mellett a munkamódszerváltás következménye. Az 1980-ban indokoltnak és lehetségesnek tartott 270 perc körüli időráfordítás egyrészt a termelékenyebb módszerek további fokozását, másrészt a nagy teljesítményű anyagmozgató és egyéb célgépek alkalmazásának mielőbbi gondos előkészítését követeli meg Dr. Balogh Ferenc ERDÉSZETI GÉPELLÁTÁS Az állami erdőgazdaságok és e gyéb erdőgazdálkodó szervek, mint az erdőterülettel rendelkező állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, vízügyi igazgatóságok speciális erdészeti és elsődleges fafeldolgozó gépellátását 1969 óta az AGROTRÖSZT végzi. A feladat sokrétűsége, az aránylag kis volumen, de nagy típustömeg indokolta, hogy a MÉM volt erdőgazdasági műszakifejlesztési főosztálya az erdészet gépellátását legalábbis túlnyomó részben az AGROTRÖSZT-nél biztosítsa. Ezen elgondolás alapján január 1-től az AGROTRÖSZT import joga a motorfűrészekkel, a. kérgezőgépekkel, hasítógépekkel, keretfűrészekkel, hasító és rönkvágó szalagfűrészekkel, speciális körfűrészekkel, valamint fűrészlapélező, ill. -karbantartó gépekkel bővült. Az erdőgazdaságokban is alkalmazott tehergépkocsik, földmunkagépek, rakodó gépek és másodlagos faipari gépek importját külkereskedelmi vállalatok végzik (MOGÜRT, TECHNOIMPEX stb.), de a daruk, targoncák és földmunkagépek forgalmazásával az AGROTRÖSZT is foglalkozik. Az AGROTRÖSZT, ill. a megyei AGROKER Vállalatok által forgalmazott erdészeti gépféleségek típusai a piaci és gyártási lehetőségek, valamint az erdőgazdaságok, az Erdészeti Tudományos Intézet, az Erdészeti és Faipari Egyetem és a Fagazdasági Vállalatok Országos Központja fejlesztési munkáját és gya-
II. RÉSZ. A négy alapvető fahasználati munkarendszert és azok variánsait a oldal ábrája szemlélteti. A munkarendszerék közötti különbségek
634.0.908 AZ ERDŐGAZDASÁGI MUNKARENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI DR. BONDOR ANTAL II. RÉSZ A négy alapvető fahasználati munkarendszert és azok variánsait a 264 265. oldal ábrája szemlélteti. A munkarendszerék
RészletesebbenA Fagazdasági Műszaki Nap
A Fagazdasági Műszaki Nap Az elmúlt közel két évtized munkájának eredményeként az elkövetkező években jelentősen megnőnek a nyár fakitermelési feladataink. A hazai fejlesztések következtében növekvő papírfaigények
RészletesebbenSZLOVÁKIAI KÖZPONTI FÉLKÉSZÍTŐ TELEPEK ÉRTÉKELÉSE
CUNDA MIHÁLY SZLOVÁKIAI KÖZPONTI FÉLKÉSZÍTŐ TELEPEK ÉRTÉKELÉSE Az uralkodó fafajok Csehszlovákiában az erdei- és a lucfenyő, bár a Szlovák SZK területén a tölgynek és a bükknek is jelentős a szerepe, a
RészletesebbenAZ LKT TRAKTOR SIKERE
634.0.377.44 AZ LKT TRAKTOR SIKERE DR. KÁLDY JÓZSEF Az LKT csehszlovák törzskormányzású traktorok a hazai erdőgazdaság technikai fejlődésében nagy szerepet játszottak mert magasabb technikát képviseltek
RészletesebbenAz erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai. Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője
Az erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője A 6 x 6 TRANS Kft bemutatkozása I. Cég alapítás: 2000-ben előtársasági forma Fejlődés
RészletesebbenMŰSZAKI-GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A FAKITERMELÉSBEN
DR. RUMPF JÁNOS MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A FAKITERMELÉSBEN A fakitermelési munkafolyamatot végrehajtó munkarendszereket és különböző változataikat egyszerűen ábrázolhatjuk, ha azokat a
RészletesebbenA FENYŐ PAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREI
634.0.311 A FENYŐ PAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREI PETHŐ JÓZSEF A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát (NYFK) területén a fakitermelés fejlesztését alapvetően a vállalat ipari tevékenysége határozza
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök
4. számú melléklet Az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök I. Erdőgazdálkodásban használt gépek, eszközök beszerzése: A. Fatermesztési gépek: 1. Talaj-előkészítés gépei:
RészletesebbenERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
RészletesebbenRÖNKTÉRI ANYAGMOZGATÁS AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS TÜKRÉBEN
RÖNKTÉRI ANYAGMOZGATÁS AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS TÜKRÉBEN HARASZTI SÁNDOR Az elmúlt években olyan termelő gépsorok létesültek jelentősebb fűrészüzemeinkben, amelyek magas technikai szintet képviselnek az
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdészeti szakmunkás szakma gyakorlati képzéséhez OKJ szám: 34 623 01 Évfolyam: 3/11. évfolyam (közismereti oktatással) Gazdálkodó szervezet
RészletesebbenA FAKITERMELÉS TECHNIKÁJÁNAK TECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE
A II. változatot főként a 15 20 cm átlagos átmérőjű állományokban alkalmazzák. A ledöntött anyagot gallyazás után hosszúfában közelítik valamilyen vágástéri, vagy erdei rakodóra felkészítés végett. A rakodói
RészletesebbenA FENYŐPAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREINEK ÉRTÉKELÉSE
634.0.324.4/5 A FENYŐPAPÍRFA TERMELÉS MUNKARENDSZEREINEK ÉRTÉKELÉSE PETHÖ JÓZSEF A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát területén is kiemelkedő jelentőségű feladat a nevelővágásokat szakszerűen, termelékenyen
RészletesebbenA FAKITERMELŐ AGGREGÁTOK VÁRHATÓ SZEREPE A HOSSZÚFÁS FAKITERMELÉSBEN
Az állóeszköznyilvántartásban szereplő erdei utak bruttó értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Ez önmagában is érzékelteti az útfenntartás jelentőségét. Erre a gazdálkodó szervek egyre kevesebb gondot
RészletesebbenKÉRDŐÍV ÁLLAMI ERDŐTERÜLETEN GAZDÁLKODÓK
NÉBIH EUTR NEMZETI HATÓSÁG www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo 1023 Budapest, Frankel Leó út 42.-44. Levelezési cím: 1370 Budapest, Pf. 345. E-mail: erdeszet@nebih.gov.hu Telefon: 06-1/3743-201 Fax: 06-1/3743-206
RészletesebbenA 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 1.2. Szakképesítés
RészletesebbenNAGY TELJESÍTMÉNYŰ FAKITERMELŐ GÉPEK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI
DR. WALTER FERENC NAGY TELJESÍTMÉNYŰ FAKITERMELŐ GÉPEK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI A hazai fakitermelésben iá termelékenységet lényegesen növelő műszaki fejlesztés végrehajtására erdeink sokfafajúsága, keménylombos
RészletesebbenÚJ TECHNOLÓGI A A TÁGHÁLÓZATÚ NEMESNYÁRASO K
834.0.333 Fopulus ÚJ TECHNOLÓGI A A TÁGHÁLÓZATÚ NEMESNYÁRASO K CSORDÁS JÓZSEF, NEVELŐVÁGÁSÁRA FARKAS LÁSZLÓ * A 9612 ha-on gazdálkodó Kiskunhalasi Állami Gazdaság az Alföld déli részén helyezkedik el.
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
RészletesebbenA 26. sorszámú Erdészeti gépésztechnikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 26. sorszámú Erdészeti gépésztechnikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 521 02 1.2. Szakképesítés
RészletesebbenA BORSODI EFAG GÉPESÍTÉS! EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI
634.0.36/37 A BORSODI EFAG GÉPESÍTÉS! EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI Bartucz Ferenc Az erdőgazdasági munkák gépesítésének célja az árutermelő és kibocsátó képesség fokozása. A Borsodi EFAG-ban, de az
RészletesebbenAZ ELŐHASZNÁLATI FATÖMEG KITERMELÉSÉNEK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY FEJLESZTÉSI KÉRDÉSE
634.0.32 Húszamé Székely Gizella AZ ELŐHASZNÁLATI FATÖMEG KITERMELÉSÉNEK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY FEJLESZTÉSI KÉRDÉSE. A nevelő vágások elvégzése igen fontos erdészeti feladat, ennek elsősorban az értékes,
RészletesebbenA 26. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 26. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 1.2. Szakképesítés
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
RészletesebbenBiztonságos erdőgazdálkodás
Biztonságos erdőgazdálkodás Mátrafüred, 2013 A fakitermelési munka veszélyforrásai A) Szabadban végzett nehéz fizikai munka. Időjárási körülmények jelentős hatással bírnak. Terepadottságok befolyása. A
RészletesebbenKockázatértékelés a fakitermelésben
Kockázatértékelés a fakitermelésben Az erdőgazdaságban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkolás súlyos
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén
Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén Sári Zsolt okl. erd mérnök 2007. szeptember 20-21. A NYÍRERD ZRT. mintegy 61 ezer hektáros, állami tulajdonú m ködési területe Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenPályához nem kötött anyagmozgató berendezések
Pályához nem kötött anyagmozgató berendezések Dr. Gerencsér Kinga 1 Pályához nem kötött anyagmozgató berendezések típusai Homlok villás targoncák Kerekes rakodók Rakodók fej feletti markolóval Darus autók
RészletesebbenSzállító eszközök a rönktéren. Fűrészipari technológia I. előadás
Szállító eszközök a rönktéren Dr.Gerencsér Kinga 1 A szállító eszköz kiválasztása Fafaj, tömeg, alak és méret Évente feldolgozott mennyiség Műszakteljesítmény Nagy szállító- és emelő berendezésre kell
RészletesebbenKÉRDŐÍV MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE
NÉBIH - EUTR NEMZETI HATÓSÁG www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo 1023 Budapest, Frankel Leó út 42.-44. Levelezési cím: 1370 Budapest, Pf. 345. E-mail: erdeszet@nebih.gov.hu Telefon: 06-1/3743-201 Fax:
RészletesebbenDR. KALDY JÓZSEF: Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fejlesztési kérdései
DR. KALDY JÓZSEF: Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fejlesztési kérdései Az erdőgazdasági termelés gépesítési kérdéseinek a középpontjában továbbra is a fahasználati munkák gépesítése és ezzel kapcsolatban
Részletesebben83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet
a mezőgazdasági és erdészeti i jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól A munkavédelemről szóló 993. évi XCIII. törvény. -ában és az illetékekről szóló 990. évi XCIII. törvény 67. -ában foglalt
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenA KORSZERŰ FAKITERMELŐ GÉPEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Á GYÉRÍTÉSEKBÉN
634.0.362 A KORSZERŰ FAKITERMELŐ GÉPEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Á GYÉRÍTÉSEKBÉN Dr?. TEMESI GÉZA Az erdőgazdasági technika utóbbi egy-két évtizedben tapasztalható, gyors ütemű fejlődésének eredményeként
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdészeti szakmunkás szakma i képzéséhez OKJ szám: 34 623 01 Évfolyam: 2/10. évfolyam (közismereti oktatással) Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely
RészletesebbenA VÉRTESI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG TEVÉKENYSÉGE ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI MUNKÁI
Végvári Jenő: A VÉRTESI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG TEVÉKENYSÉGE ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI MUNKÁI A Vértesi Erdőgazdaság termelési feladatait a népgazdasági elvárások és az üzemterv adta lehetőségek között
RészletesebbenNYÁRTELEPÍTÉSEK ELSŐ FAHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A TERMELŐ SZÖVETKEZETI ERDŐKBEN
tálban, az Országos Vízügyi Hivatalban, és néhány gazdaság, intézmény megbízásából. Ezekből azonban nincsenek a megyei filmtárakban kópiák. Összegezve; Az utóbbi évek szépen gazdagították az erdő- és fagazdaság
RészletesebbenAPRÍTÉKTERMELÉSI MUNKARENDSZER-VÁLTOZATOK VIZSGÁLATA A MECSEKI EFAG-BAN TÖBBTÉNYEZŐS DÖNTÉSI MODELLEL
Fiataljaink munkáiból BALOGH ZOLTÁN 634.0.323.9 APRÍTÉKTERMELÉSI MUNKARENDSZER-VÁLTOZATOK VIZSGÁLATA A MECSEKI EFAG-BAN TÖBBTÉNYEZŐS DÖNTÉSI MODELLEL ' / A hazai erdőgazdálkodásban az évről évre növekvő
RészletesebbenMiről tanácskoztak Genfben Európa erdész-gépesítői 7
Miről tanácskoztak Genfben Európa erdész-gépesítői 7 Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetén (FAO) belül működik több erdőgazdasággal és faiparral fogalkozó tanulmányi
RészletesebbenRDO AZ BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 116. ÉVFOLYAMA DECEMBER. XXX. ÉVFOLYAM 12.SZÁM. t * -
AZ RDO AZ 1862- BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 116. ÉVFOLYAMA 5t t * - 1981. DECEMBER. XXX. ÉVFOLYAM 12.SZÁM T A R T A L O M Schandl Lajos: Egységrakományos" fakitermelési technológia a Pilisi Parkerdőgazdaságban
RészletesebbenAz erdőgazdasági munkaszervezés alapjai
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy. a távlati célok megvalósítása milyen mértékben haladtunk: irányában a) erdőfelújítási hátralékunk figyelembe véve a befejezett erdőfelújításokat csökkent, ütemét azonban
RészletesebbenTüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték
Tüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont,
RészletesebbenÁruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.
5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
RészletesebbenFÖLDMUNKA GÉPESÍTÉSI FELADAT géplánc összeállítás
Elvégzendõ Tömegelosztás FÖLDMUNKA GÉPESÍTÉSI FELADAT géplánc összeállítás 12000 m3 1500 m Keresztszelvény 14 m Átlagos töltésmagasság 2 m m (A munkkörülmény szorzók a gépkatalógusnál találhatóak) Talajjellemzõk
RészletesebbenTávvezérelt anyagmozgató rendszer a Toyotától
www.toyota-forklifts.hu Távvezérelt anyagmozgató rendszer a Toyotától 2 TOYOTA MATERIAL HANDLING TÁVVEZÉRELT ANYAGMOZGATÓ RENDSZER 3 Fejleszteni kívánja komissiózási munkafolyamatát? Válassza t - mote
RészletesebbenGépészet szakmacsoport. Fahasználati géptan
1 Fahasználati géptan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A fakitermelés
RészletesebbenA hosszúfás fakitermelés helyzete és várható alakulása Magyarországon
A hosszúfás fakitermelés helyzete és várható alakulása Magyarországon D R. S Z Á S Z T I B O R O T T J Á N O S A fahasználati munkák fejlesztését nemzetközi viszonylatban a három munkafolyamat: a kitermelés,
RészletesebbenXXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2012. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2004-05. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenMiskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. 1. fólia
Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1. fólia Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 2. fólia 3. fólia Külső anyagmozgatás elemei Szállítás. közúti, vasúti, vízi, légi,
Részletesebben83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet
a mezőgazdasági és erdészeti i jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól A munkavédelemről szóló 993. évi XCIII. törvény. -ában és az illetékekről szóló 990. évi XCIII. törvény 67. -ában foglalt
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI CELLULÓZNYÁR-TERMESZTÉS TAPASZTALATAI ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Erdős László
A MEZŐGAZDASÁGI CELLULÓZNYÁR-TERMESZTÉS TAPASZTALATAI ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI 634.0.627.9 AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Erdős László Hazánk nyárfatermesztéséhez nagymértékben járult hozzá az 1/1966. FM PM
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2006-07. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenA VÍZI SZÁLLÍTÁS ÉS RAKODÁSGÉPESÍTÉS
634.0.37 A VÍZI SZÁLLÍTÁS ÉS RAKODÁSGÉPESÍTÉS Nagy András FEJLESZTÉSE GEMENCEN A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság annak jogelődje a Dunaártéri Erdőgazdaság területi elhelyezkedésénél fogva a Duna és
RészletesebbenUTIJELENTÉS A Waldburg Forstmaschinen Wolfegg (WFW) innovációs rendezvényéről
UTIJELENTÉS A Waldburg Forstmaschinen Wolfegg (WFW) innovációs rendezvényéről Bevezetés 2010. szeptember 24-25-én szervezte a németországi Waldburg Forstmaschinen Wolfegg cég (WFW) innovációs rendezvényét,
RészletesebbenFejlesztés és munkavédelem a faanyagmozgatásban
nyártelepítések jelentősebb mértékben a Bárdibükki, a Kutasi, a Kaposvári és a Lábodi Állami Gazdaság területén folynak. Többször felvetődött, hogy a somogyi nyárasok általában azért gyengék, mert sűrűn
RészletesebbenBlumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz
Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.
Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenPIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év
PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2017. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2017-ben 52
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenRobbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei
Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei ALBERT Károly PhD hallgató Miskolci Egyetem, Bánya és Geotechnikai Intézet, 3515, Miskolc - Egyetemváros, Egyetem út
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ
- GÖDÖLLŐ 2011. MÁRCIUS 24. Fontosabb jogszabályok FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990.(IV.12.) KöHÉM (ER) rendelet a közúti járművek
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenLogisztikai módszerek
BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás
RészletesebbenNYÁRFAKITERMELÉSI MÓDSZEREK A NAGYKUNSÁGON
634.0.326 Populus Fekete József NYÁRFAKITERMELÉSI MÓDSZEREK A NAGYKUNSÁGON A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot 1970-ben a Tisza II. tározótérbe eső 10 20 éves, nevelővágási korban levő nyárállományok
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenIndex: A GORSZKO SZTOPANSZTVO szerkesztősége a közölt tanulmányokat magyarra lefordítva bocsátotta rendelkezésünkre.
A GORSZKO SZTOPANSZTVO szerkesztősége a közölt tanulmányokat magyarra lefordítva bocsátotta rendelkezésünkre. TARTALOM AZ ERDŐ Jordán Petkov: Köszöntjük a magyar erdészeket 385 Petar HadiiszM: Bulgária
RészletesebbenMagyar joganyagok - 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet - a mezőgazdasági és erdészet 2. oldal (6)1 5. (1) Ha az igénylő már rendelkezik valamely gépre (
Magyar joganyagok - 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet - a mezőgazdasági és erdészet 1. oldal 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti i jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól
RészletesebbenSzerkezetek szállítása
Szerkezetek szállítása Eloregyártott szerkezetekbol történo építés esetén a gyártás és a szerelés térben és idoben elkülönül egymástól. A két muveletet a szállítási folyamat köti össze. A szállítási feladatot
RészletesebbenKöltségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti
RészletesebbenSzeretettel üdvözlöm Önöket!
Szeretettel üdvözlöm Önöket! Gyenes Károly Agrárgép üzletág www.dmker.hu Intenzív ültetvények, gyümölcsösök gépesítése korszerű megoldásokkal Mi kell egy ültetvény megvalósításához? Klíma (Hőmérséklet,
RészletesebbenPIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év
PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2016. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2016- ban 50
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenKÉRDŐÍV FAIPARI SZEREPLŐK RÉSZÉRE
NÉBIH EUTR NEMZETI HATÓSÁG www.nebih.gov.hu/szakteruletek/erdo 1023 Budapest, Frankel Leó út 42.-44. Levelezési cím: 1370 Budapest, Pf. 345. E-mail: erdeszet@nebih.gov.hu Telefon: 06-1/3743-201 Fax: 06-1/3743-206
RészletesebbenLOGISZTIKA Tárolás, Raktározás Rakodás. Szakálosné Mátyás Katalin
LOGISZTIKA Tárolás, Raktározás Rakodás Szakálosné Mátyás Katalin Dinamikus (RST) anyagáramlási műveletek: Rakodás Szállítás Tárolás Statikus anyagáramlási műveletek: Csomagolás Egységrakomány-képzés Gyűjtés
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
Részletesebben-76- ÁTTEKTNTÉS AZ 195o UTÁNI CÉPESITÉSRŐL. Dr. Hajdú István. E sorok szerzője 195o-ben, mint fiatal erdőmérnök, sok más társával
-76- ÁTTEKTNTÉS AZ 195o UTÁNI CÉPESITÉSRŐL Dr. Hajdú István E sorok szerzője 195o-ben, mint fiatal erdőmérnök, sok más társával együtt, a gyalufogas fűrészt, mint termelékenységet fokozó ujitást vette
RészletesebbenANYAGMOZGATÁS ÉS GÉPEI 3 FÕ ANYAGMOZGATÓ TEVÉKENYSÉGET KÜLÖNBÖZTETTÜNK MEG SZÁLLÍTÁS (S)
3 FÕ ANYAGMOZGATÓ TEVÉKENYSÉGET KÜLÖNBÖZTETTÜNK MEG RAKODÁS (R) kis horizontális és vertikális távolság, kis mûveleti idõ. nagy mûveleti idõ, minimális mozgatás. TÁROLÁS (T) SZÁLLÍTÁS (S) nagy horizontális
RészletesebbenÁGAPRÍTÓ GÉPEK AY 400-10cm AY 600-16cm AY 900-21cm AY 1000-26cm
ÁGAPRÍTÓ GÉPEK AY 400-10cm AY 600-16cm AY 900-21cm AY 1000-26cm A Volverini gépgyár több mint 20 éve kezdte meg működését. A családi vállalkozásként működő gyár mára a világ számos pontjára szállít mezőgazdasági
RészletesebbenVálasztékolás és rönkosztályozás
Választékolás és rönkosztályozás Dr.Gerencsér Kinga 1 A választékolás A hosszúfa optimális felosztása minőség méret szerint a piacon keresett áruválasztékra Dr.Gerencsér Kinga 2 Dr.Gerencsér Kinga 3 Választékoló
RészletesebbenVáltozás jegyzék VERZIÓ: ÚJ FEJLESZTÉSEK. Hivatkozás # Leírás. Verzió dátuma:
VERZIÓ: 2.1.8 Verzió dátuma: 2014.12.22 ÚJ FEJLESZTÉSEK Hivatkozás # Leírás Erdőgazdálkodás --> Közjólét -->Közjóléti létesítmények --> Közjólét létesítmények nyilvántartása Létesítmény szekció sorrend
RészletesebbenA munkabiztonság fokozása a faanyagmozgatásban
A munkabiztonság fokozása a faanyagmozgatásban WÁ GNER TIBOR A Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság Baleseti Nyilvántartásából" merített statisztikai adatok szerint a balesetek 15 20%-a a fakitermelésben, 30
RészletesebbenA vágások és a fahasználati munkák tervezése és szervezése BÉKY ALBERT a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság főmérnöke
A vágások és a fahasználati munkák tervezése és szervezése BÉKY ALBERT a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság főmérnöke A fakitermelés legelső munkahelye a vágásterület, az erdőrészlet, ahol az álló fákat elválasztjuk
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenKombinált áruszállítás. Készítette: Szűcs Tamás
Kombinált áruszállítás Készítette: Szűcs Tamás 2019 A kombinált áruszállítás elterjedése Az elmúlt évtizedekben a közúti szállítást (gyors és rugalmas szolgáltatása következtében) nagy távolságoknál is
RészletesebbenA faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László
A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László "Az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége (Confederation of European Forest Owners (CEPF)) felhívta a döntéshozók, az üzleti élet és a nyilvánosság szereplőinek
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenA szovjet erdőművelés legújabb gépei
A szovjet erdőművelés legújabb gépei SZILÁGYI BENJÁMIN Az elmúlt évben a Szovjetunió és Magyarország közötti tudományos együttműködés keretében augusztus 16-tól november 16-ig tanulmányozhattam a Szovjetunió
RészletesebbenTÁRGY: Javaslat az Elektromos gépkocsi vásárlás támogatása című pályázat benyújtására E L Ő T E R J E S Z T É S
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 319. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Elektromos gépkocsi vásárlás támogatása című pályázat benyújtására E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
RészletesebbenCOflEPWAHH 1-: JI-p Kandu fi.: ycnex TpaKTopa J1KT 55 TeMeuiu r.: BO3MO>KHOCTM Hcnojib30BaHHíi jreco3arotopntejibhb!x jvauihh B npope>t'mpauwflx 60
T A R T A L O M A Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tevékenysége (Zsíros István) 45 Andor József: A motorfűrész az első helyen marad? 51 Dr. Káldy József: Az LKT traktor sikere 55 Dr. Temesi Géza:
RészletesebbenKÖTÉLPÁLYADARUS FAANYAGMOZGATÁS A MÁTRAI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁGBAN
KÖTÉLPÁLYADARUS FAANYAGMOZGATÁS A MÁTRAI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁGBAN ZS1LVÖLGYI LÁSZLÓ Az MTA MÉM Agrár Műszaki Bizottság kutatási és fejlesztési tanácskozásán elhangzott előadás. A jelen gazdasági
RészletesebbenFURNÉR-, RÉTEGELTLEMEZ- ÉS LÉCBETÉTES BUTORLAPGYÁRTÁS LEHETŐSÉGEI HAZAI ALAPANYAG BÁZISON
634.0.832.29 Kiss János FURNÉR-, RÉTEGELTLEMEZ- ÉS LÉCBETÉTES BUTORLAPGYÁRTÁS LEHETŐSÉGEI HAZAI ALAPANYAG BÁZISON Az V. ötéves tervek kidolgozása és egyeztetése törvényszerűen fel kellett hogy vesse ismételten
RészletesebbenA TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN
A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR JÓZSEF Az erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Ütemét, faellátásunk
RészletesebbenEsettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben
Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék
Részletesebben