A esemetekihozatal fokozásának lehetősége

Átírás

1 A esemetekihozatal fokozásának lehetősége P A P P L Á S Z L Ó ERTI tudományos munkatárs Az egységnyi terület a talaj mindenkori termelőerejének megfelelő, meghatározott szervesanyag produkcióra képes. Ha az egységnyi területen a növényegyedek száma annyi, hogy a talaj teljes termőképességét igénybe veszi, akkor a szervesanyag produkció maximális, a csemeték sűrűsége 100 százalékos. Természetes, hogy ez a folyamat az idő függvénye, s a csemete növekedésének csak későbbi szakaszában következik be. Ha az egységnyi területen lévő egyedek száma kisebb, mint ami a talaj teljes termőképességét igénybe venné, csemetenevelési szempontból két hátrány származik. Először is egy csemete részére nagyobb növő tér jut a szükségesnél, és az egységnyi területen a kívántnál kevesebb csemete terem. Másodszor a talaj teljes termőképessége nincs kiihasználva. Az önköltség csökkentése szempontjából igen fontos, hogy a művelt terület a maximális szervesanyagot produkálja, de a lehető legtöbb legyen a kiültethető csemeték mennyisége is. A csemetenevelés több évtizedes gyakorlata kialakította azt a legkedvezőbb sortávolságot, mely a fenti kívánalmaknak a legjobban megfelelt. A gépi művelés előtérbe jutása folytán azonban ez a sortávolság már nem volt megfelelő és azt a kihozatal szempontjainak háttérbe szorulásával a mindenkori művelő gépnek megfelelően kell megválasztani. A két szempont összeegyeztetése érdekében a Szovjetunióban az úgynevezett sávos vetést vezették be; a sorokat közel hozva egymáshoz, egy sávba 2,3 vagy több sort egyesítenek. A sávtávolságot választják meg úgy, hogy gépi művelésre alkalmas legyen. Ezzel az eljárással az egysoros vetéshez viszonyítva lényegesen emelkedik a kihozatal, mégpedig minél több sort egyesítünk egy sávba, annál nagyobb a hasznosított terület. A sávszélesség növelésének viszont az a hátránya, hogy csökken a gépi kiemelés lehetősége. Az utóbbi szempont szabja meg tehát, hogy hány sort érdemes egy sávba egyesíteni. A szovjet dokumentáció alapján már 1950-ben lehetett nálunk elvétve két sorból álló sávos vagy ikersoros vetést látni. Ez a vetési mód azonban azóta sem terjedt el jobban, holott erre vonatkozólag a csemetenevelési utasításban is és az irodalomban is találhatunk utalást. A sávos vetéssel kapcsolatos passzivitás egyik okát abban látom, hogy a meglévő csemetekiemelő gépeink nem alkalmasak az ikersor kiemelésére. A másik ok magyarázatát az alábbi vizsgálat eredménye adhatja meg tavaszán, az ERTI akkori kísérleti csemetekertjében, Máriabesnyőn, Cselédes Lajos, a csemetekert vezetője, Keresztesi Béla főigazgatóhelyettes kezdeményezésére az erdei- és feketefenyő vetését az alábbiak szerint végezte el. A táblák egyik felébe egysorosán, a másik felébe ikersorosan vetett a következő séma szerint (1. ábra). Ezek szerint egysoros vetés esetén 1 fm-en lévő csemete felneveléséhez 0,38 m 2 terület jutott. Ugyanekkor ikersoros vetés esetén 0,33 m' 2 terület jut 1 fm csemetére. Átszámolva 1 ha területre egysoros vetés esetén ke-

2 reken fm, ikersoros vetésnél fm csemete sor helyezhető el hektáronként, s ez 15 százalékos többletet jelent az ikersor vetés javára. ^ ö c K - 30cm v-8c0i~* 30cm 8cm-* Egysoros vetés don^tijan* dcm Wc/n - - i San-IOcm* Őcm Ikersoros vetés Ha erdeifenyőbői 80 db, feketéből 70 db csemetét számolunk fm-enként, akkor egysoros vetés esetén erdeifenyőből , ikersoros vetés esetén db csemete, feketefenyőből ugyanilyen sorrendben és csemete nevelhető fel 1 ha-on. A csemetekihozatal tehát ha-onként elméleti számítás alapján erdeifenyő esetén , feketefenyő esetén db csemetével növelhető, csupán a kedvezőbb sortávolság megválasztása útján elért jobb területkihasználással. I. táblázat Csemete 10 Csemetesor Csemete Csemete Megnevezés m a -en, db 10 m 2 -en, fm 1 fm-en 1 ha-on, db Ef Ikersoros Egysoros Ff Ikersoros Egysoros Ezek után vizsgáljuk meg, hogy miként alakult a csemetekihozatal a valóságban. Mindegyik táblában, ahol a csemete a legegyenletesebb volt, 10 m^s parcellákat jelöltünk ki. A parcellákból kiemeltük az összes csemetét és megszámoltuk. A számlálás eredményét az I. táblázat tünteti fel. Ha az adatokat az előbb számított értékekkel összehasonlítjuk, eléggé meghökkenünk, különösen az erdeifenyő esetében: 10 millió csemete 1 ha-on elképzelhetetlen mennyiség. Az ikersoros vetés mindkét fenyő esetében közel kétszeresére emelte a csemete mennyiségét. Nyilvánvalóan az ikersoros vetésben kialakult kedvező mikroklíma eredményezte, hogy annyival több csemete maradhatott életben. A továbbiakban nézzük meg, mit jelent ez gyakorlatilag. Mindegyik parcellából db mintacsemetét vettünk és lemértük. Az elemzés adatait az átlagcsemetére vonatkoztatva a II. táblázat szemlélteti.

3 77. táblázat Az átlagcsemete 1 fm-en termelt zöldanyag Megnevezés Tővastagság Törzsmagasság Szár Gyökér Összes Szár Gyökér Összes mm cm súlya g g Ef Ikersoroa 1,8 13 1,67 0,37 2, Ff Egysoros 2,2 13 3,33 0,68 4, Ikersoros 2,9 11 5,36 1,06 6, Egysoros 3,7 10 7,50 1,63 8, Az adatok igen érdekesek és önmagukért beszélnek. Mindegyik adat világosan szemlélteti, hogy mennyivel hitványabb csemete nőtt az ikersorokban. Különösen figyelemre méltó az 1 fm-en termelt zöldanyag mennyisége. Láthatjuk, hogy hiába volt pl. az erdeifenyő esetében kétszer annyi csemete 1 fm-en ikersoros vetéskor, az összes zöldanyag mennyisége mindössze 19 g-mal több, mint az egysoros vetésben. Ez is alátámasztja a bevezetőben tett megállapítást, hogy az egységnyi terület szervesanyag produkciója a sűrűség emelésével csak egy bizonyos értékig növelhető. Ennek természetes következménye az. hogy minél több az egységnyi területen az egyedek száma, annál hitványabb lesz egy-egy csemete. III. tállázat Megnevezés Csemetemennyiség 1 fm-en összesen j Kiültethető Selejt db db % 1 ha-on kiültethető csemete, db Ef Ff Egysoros Ikersoros A III. táblázat a csemeték osztályozását tünteti fel a szabványok alapján. Ebben az esetben a Duna Tisza közéről lévén szó a 2,8 mm tővastagságon aluli feketefenyő és a 2,5 mm tő vastagságon aluli erdeifenyő csemetéket minősítettük selejtnek. A táblázatból láthatjuk, hogy pl. az ikersoros vetésben 1 ha-on nőtt 10 millió erdeifenyő csemetéből csupán db a kiültethető, a többi selejt. Meg kell jegyezni, hogy a kiültethetőnek ítélt csemetéknek is rendkívül hitvány gyökérzetük van. S ha a tővastagság meg is üti az előírt alsó határértéket, a gyökerek hitványsága miatt kell selejtnek minősíteni. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a sűrűség fokozódásával a vastagsági csoportok a vékonyabb méretek felé tolódnak el. Jelen esetben is például az erdeifenyő csemeték az ikersoros vetésben az 1 3 mm tővastagság között helyezkednek el (2. ábra). A feketefenyő esetében sokkal kedvezőbb a helyzet. A feketefenyő differenciálódása jobb, mint az erdeifenyőé. Az öngyérülés jóval korábban indul meg és erőteljesebben folyik. A tenyészeti év végére beavatkozás nélkül is elég jól kiritkul és sokkal több, jobb gyökérzetű, kiültethető csemetét eredményez. így a ritkítást nem hiányolja olyan mértékben. Más

4 a helyzet az erdeifenyő esetében. Rendkívül lassan differenciálódik, igen sűrű állást elbír, amit a 333 fm-enkénti csemeteszám az esetben is jól szemléltet. Az erdeifenyő százalékos megoszlása vastagsági csoportok szerint Megállapítható tehát, hogy az ikersoros vetéssel növelhető a csemete kihozatal olyan mértékben, amilyen mértékben a terület kihasználást kedvezőbbé tesszük (lásd a fényképet). Ez kereken 15 százaléknak felelt meg. Megjegyzendő azonban, hogy ez a 15 százalék a fent ismertetett konkrét esetre vonatkozik. A továbbiakban vizsgáljuk meg a kérdést általánosan a szokásos vetési sémákra vonatkozólag. Kisüzemi kertekben, ágyasokba való vetéskor legáltalánosabb a 25 cm-es sortávolság. Az egyöntetűség kedvéért 8 cm-es barázdaszélességet veszek számításba. A legegyszerűbb gépesítés legalább 40 cm-es sorközt kíván meg. Fogatos műveléshez pedig 60 cm-es sorköz szükséges. Az első esetben 0,25, a másodikban 0,48 és a harmadikban 0,68 m 2 terület jut egy fm csemete nevelésére. A.z ennek alapján számított adatokat erdeifenyőre vonatkozólag a IV. táblázat tartalmazza. Sor-, illetve sávköz, cm Csemetesor fm/ha Csemete, db/ha Egysoros Ikersoros Egysoros Ikersoros IV. táblázat Ikersoros vetés többlet ki hozatala százalékosan Az adatokból láthatjuk, hogy 1 sor esetén a 25 cm sorközi vetés kihozatala messze túlhaladja mindegyiket. A sorköz növelésével a csemete kihozatal rohamosan csökken. 40 cm-es sorközben csaknem felére, 60 cm-es sorközben pedig közel harmadára esik a hektáronkénti csemete menynyisége. Ikersoros vetés esetén 40 cm-es sávközt hagyva 0,33, 60 cm-es sávközt hagyva 0,43 m 2 terület jut 1 fm csemete nevelésére. Ez azt jelenti, hogy az első esetben 45, a másodikban 58 százalékkal tudunk több csemetét felnevelni ugyanazon a területen, ugyanazzal a talajelőkészítéssel és ápolási költséggel.

5 A fenti táblázat adatai erősen elgondolkoztatok. Mert pl. a fogatos művelés érdekében választott 60 cm-es sorközi vetés alacsony kihozatala arányban áll-e a fogatos művelés előnyével, mikor ikersoros vetéssel és a sávköz 40 cm-re való szűkítésével a csemetekihozatalt kétszeresére emelhetjük. Az elmondottak figyelembevételével az alábbiakat állapíthatjuk meg 1. Kisüzemi kertekben, hol a nevelés kézi erővel történik, a 25 cm-es sortávolság biztosítja a legnagyobb kihozatált. Bár az önköltség további Egysoros vetés Máriabesnyön (Papp L. felvétele) Ikersoros vetés Máriabesnyön (Papp L. felvétele)

6 csökkentésének itt is meg van a lehetősége, amint azt a Sipos-féle vetőgép és a hozzátartozó kultivátor szerkesztésének kezdeményezése jól mutatja. 2. Nagyobb tömegű fenyőcsemete neveléséhez legmegfelelőbb a 40 cm-es sávközzel ikersorosan végzett vetés. Ez a távolság már lehetővé teszi a vetési és ápolási munkák kisebb arányú gépesítését. 3. A sávköz további növeléslével a csemetekihozatalt csak akkor tudjuk a megfelelő szinten tartani, ha egy sávban 3 vagy még több sort egyesítünk. Ennek gépi kiemelését azonban már nem látom megoldhatónak. 4. Az ikersoros vetés általános bevezetésének előfeltétele a gépi kiemelés megoldása, másodszor a ritkítás biztosítása. 5. Mivel az ikersorokban kialakult kedvező mikroklíma lényegesen emeli a csemeték megmaradását, azzal a tehetőséggel 'kecsegtet, hogy a fm-re vetendő mag mennyisége is lényegesen csökkenthető. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy az ismertetett adatok a kérdés tisztázására nem elégségesek. Űj norma megállapításához különböző tájakról származó, több adatra van szükség. 6. A csemeték jobb megmaradása az ikersoron belül rontja a minőséget. A csemeték nyurgák, silány gyökerűek lesznek. így a csemeték az ikersorokban még kevésbé hagyhatók magukra, mint egysoros vetés esetén. A megfelelő ritkításról idejében gondoskodni kell. Ezzel kapcsolatban viszont azt kell megjegyeznem, hogy ritkítási kísérleteink kizárólag egy-.soros vetésben folynak. Ezért tisztázandó az, hogy a csemeték az ikersoron belül miként reagálnak a ritkításra, főleg milyen lesz gyökérfejlődésük. Végeredményben mielőtt az ikersoros vetés általános bevezetésére térnénk, javasolom a nagyobb csemetekerteknek, hogy a rendes egysoros vetéssel párhuzamosan állítsanak be üzemi kísérletet ikersoros vetéssel. A második év tavaszán az erdeifenyőt fm-enként , a feketefenyőt db-ra ritkítsák meg. A kísérlet eredményének alapján közvetlenül fognak az ikersoros vetés előnyéről helyi vonatkozásban meggyőződni és az általános bevezetés zökkenőmentes lesz. A ritkítás kivitelezéséről egy más alkalommal fogok szólni, amikor a ritkítási kísérleteink eredményéről számolok be. IRODALOM Keresztesi Béla: Növeljük a csemetekihozatalt. Erdőgazdaság szám. Iszacsenko: A csemeték kihozatala és minősége a vetés sűrűségétől függően. Lesznoje Hozjajsztvo, sz. Csaja Domonkos: Hozamfokozás csemetenevelés terén. Erdő, 1SÍ sz. Kozsemjako, Sz. G.: Az erdeifenyő szélessorú csemetekerti vetésének előnye. Lesz i sztyepo. Moszkva, szám. Papp László: Kiültetésre alkalmas feketefenyő csemeték nevelése. Erdészeti Kutatások szám. Ez év elején megkezdődött a Szovjetunióban a Druzsba" típusú könnyű, benzinmotoros láncfűrészek tömeges alkalmazása a termelésben. Az idén a Szovjetunió faipari minisztériumának vállalatai , 1957-ben pedig ilyen fűrészt kapnak. (Lesznoje promislenoszty március 13. sz.) * ** 1956-ban a Szovjetunió faipari minisztériuma erdőgazdasági út- és vasútépítési főigazgatóságának 1051 km erdei utat kell megépíteni, éspedig 774 km keskenyvágányú vasutat és 277 km autó utat. Ez a feladat mintegy 70 százalékkal magasabb mint amekkorát a főigazgatóság az elmúlt évben teljesített. (Lesznoje promislenoszty április 3. sz.)