Magyar erdőgazdasági gépek a KGST nemzetközi összehasonlító vizsgálatain

Átírás

1 Magyar erdőgazdasági gépek a KGST nemzetközi összehasonlító vizsgálatain Dr. SZEPESI LÁSZLÓ Évről évre mélyül a szocialista országok közötti műszaki, tudományos és gazdasági együttműködés. Egyre inkább tért hódítanak a nemzetközi munkamegosztás különböző formái, amelyek segítségével az egyes országok jelentős anyag-, munkaerőés költségmegtakarításokat érnek el. A munkamegosztás további fejlesztése egyre közelebb hozza a szocializmus és a kommunizmus felépítését a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban. Sokan talán nem is tudják, hogy a nemzetközi munkamegosztás az erdőgazdasági gépek gyártása terén is kialakulóban van. Ebben jelentős szerepet kapott a magyar erdőgazdálkodás is tól a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Állandó Munkacsoportja egyes erdőgazdasági géptípusok részére összehasonlító vizsgálatokat szervez. Ezekre, egy-egy adott géptípusból, több ország küld egy-két legjobbnak ítélt saját gyártmányú példányt. A vizsgálatokat különböző országokban végzik el a mezőgazdasági gépkísérleti, illetőleg az erdészeti kutatóintézetek. A vizsgálatok eredményeképpen a legjobbnak ítélt típusokat felveszik a KGST gépgyártási programjába, s azokat a felmerült szükségleteknek megfelelően nagy sorozatban gyártják az érdekelt KGST országok részére. Amennyiben a vizsgált gépek nem elégítik ki a KGST által támasztott > több ország viszonyainak megfelelő követelményeket, akkor a vizsgált gépeken található jó megoldások felhasználásával egy-két új géptípus kialakítását javasolják végéig hat erdészeti nemzetközi összehasonlító gépvizsgálatot bonyolítottak le. A Szovjetunióban a csemetekerti magvetőgépek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a villanymotoros fűrészek, a Bolgár Népköztársaságban a traktoros gödörfúrók, a Magyar Népköztársaságban a suhángkiemelő ekék, a Lengyel Népköztársaságban az erdei ekék, a Német Demokratikus Köztársaságban a csemeteültetőgépek vizsgálatát végezték el. Előkészületben van a mélyszántóekék (Magyarország), a benzinmotoros fűrészek (Lengyelország), a 10 LE kistraktor (Német Demokratikus Köztársaság), valamint az önjáró alváz (Szovjetunió) csemetekerti munkagépeinek, végül az erdei útkarbantartó gépek (Csehszlovákia) vizsgálata. Az eddigi vizsgálatokon magyar erdőgazdasági gépek is szerepeltek. Résztvettünk a csemetekerti magvetögépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatán a Gödöllői" aprómagvető géppel, a traktoros gödörfúrók vizsgálatán a Szolnoki" és Győri" típusú suhángkiemelő ekékkel. Olyan erős nemzetközi mezőnyben amelyre a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia fejlett ipara jellemző nem érdektelen kérdés: hogyan szerepeltek a magyar gépek? Milyen előnyöket, hiányosságokat állapítottak meg a magyar erdőgazdasági gépekkel kapcsolatban, s milyen következtetéseket tudunk levonni a további hazai gépkialakításra, gépvizsgálatokon való részvételre vonatkozólag? Az alábbiakban a csemetekerti magvetőgépek, a traktoros gödörfúrók, valamint a suhángkiemelő ekék nemzetközi összehasonlító vizsgálatán résztvett gépekről, valamint a vizsgálatokra küldött magyar gépek eredményeiről szeretnék röviden beszá- 1. ábra. Gödöllői" aprómagvetőgép - ábra.,boszjackij"-féle fogatos magvetőgép (Lengyelország)

2 3. ábra. SL " jelű csehszlovák 4. ábra. SzLS 8" jelű szovjet gyártmányú magvetőgép gyártmányú magvetőgép molrri. Helyszűke miatt csak a fontosabb előnyökre, hiányosságokra térhetek ki, viszont a közölt adatokból és ábrákból a szakközönség egyebekre is tud következtetni. A csemetekerti magvetőgépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatát 1960 április június hónapiaiban folytatták le a Szovjetunióban, a puskinói mezőgazdasági gépkísérleti intézetben. A vizsgálaton részt vett a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió. A vizsgálatokra érkezett csemetekerti magvetőgépek műszaki jellemzőit az 1. sz táblázat, a gépeket pedig az 1.,., 3. és 4. sz. ábrák mutatják be. 1. táblázat A nemzetközi összehasonlító vizsgálaton a Szovjetunióban resztvett csemetekerti magvetőgépek műszaki jellemzői Sorsz. Mutatók Gödöllői" (Magyarország) Csemetekerti Boszjaokij K-43" (Lengyelország) magvetőgépek SL " (Csehszlovákia) SzLS-8" (Szovjetunió) Energiaforrás Konstrukciós munkaszélesség, mm... Sorok.száma, db Meghajtás módja A vetőberendezés típusa... A kivethető magok nagysága. Munkasebesség, km/óra... Összsúly, kg Létszámszükséglet, fő Teljesítmény, ha/8 óra Sortávolság, mm Külső méretek : a) hosszúság, mm b) szélesség, mm c) magasság, mm Fordulási sugár a legtávolabbi külső pontot számítva, mm Magládák befogadóképessége, dm' aprómagnál nagymagnál Áttételi viszony Kézi (1 fő) Ékszíj Merítőkanalas Aprómag 1,8 30,5 1, cca 4 0,47,1 Fogat (1 fő) 600 Fogaskerék Tolóhengeres Makk 3,5 4,0 303,3 3, ,1 Kézi ( fő) Fogaskerék-lánc Tolóhengeres Mindenféle,0 100, ,09 0,13,0,19 0,6, 0,34, 0,48 0,67, 0,96 Traktor Traktorkerékről Tolóhengeres Mindenféle 3,9 656,0 1 6, ,5, 1,0,0, 4,0 A vizsgálatokon összehasonlítást nem lehetett végezni, mivel a gépek erősen eltérő jellegűek voltak (kézi, fogatos, traktoros).

3 Megállapították, hogy a Gödöllői" magvetőgép aprómag vetésére csak igen könnyű talajokon alkalmas. A gép előnyeként állapították meg az alacsony önsúlyt, a vetőberendezés eredeti kialakítását, amely lehetővé tette a magvak sérülésének kiküszöbölését, a vetett magmennyisóg igen pontos szabályozási lehetőségét, az áttételi viszony egyszerű és nagy határok közötti állítási módját, az utóbbi kényelmes szabályozását, végül a munka- és szállítóhelyzet egyszerű átállítási lehetőségét. A gép hibájaként elsősorban a kisátmérőjű kerekeket említették meg, amelyek megnehezítették az iránytartást. A vizsgálatok szerint a magadagolás a magládából az adagolóig nem megfelelő (néha sok, néha kevés a mag), a vetőcsoroszlyák mélységállítása nem lehetséges, amellett igen könnyűek, a karok elhelyezése alacsony, s ez a dolgozó idő előtti elfáradásához vezet. Nincs biztosítva a barázdafenék tömörítése, valamint a magvak betakarása, végül nem látták el a magládát kifolyónyílással, s így nehézkes a magféleségek cseréje. Mivel a vizsgálatra bocsátott gépeket nem lehetett összehasonlítani, a jövőre lehetőleg közel azonos jellemzőkkel rendelkező csemetekerti magvetőgépek összehascnlitását javasolták. Az erdészeti gödörfúrógépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatát szeptember októberében folytatták le a Bolgár Népköztársaság russzei mezőgazdasági gépkísérleti állomásán A vizsgálatra Bulgária, Magyarország, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldött gépet. Az egyes gépek műszála jellemzőit a. sz táblázat, a gépek vázlatát az 5. sz. ábra mutatja.. táblázat X nemzetközi összehasonlító vizsgálaton Bulgáriában résztvett traktoros gödörfúrók műszaki jellemzői Traktoros gödörfúrók Sorsz. Mutatók Mechanizátor" Szolnoki" KPJ-100" NP" (Bulgária) (Magyarország) (Szovjetunió) (Csehszlovákia^ 1. Lapát Csavar Lapát Csavar. Traktor Traktor Traktor Traktor 3. A meghajtás módja Kardán Kardán Kardán Kardán Optimális fordulatszám/perc Maximális munkamélység, Csavarmenet emelkedési A fúróberendezés súlya, kg A gép fémigénye, kg/cin (4) 3,6 4 4, Teljesítmény, gödör/óra Szabad magasság, mm Külső méretek : h660 d) a traktor hossza a gödörfúróval, mm A kardán hajlásszöge, felemelt helyzetben, fok A kardán hajlásszöge maximális 1 munkamélységnél, fok 9 lí A magyar gyártmányú Szolnoki"-féle gödörfúróval kapcsolatban a lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen megállapították, hogy mind erdei, mind gyümölcsfák ültetésének elősegítésére egyaránt alkalmas. Az agrotechnikai követelményeket kielégíti. Az egyszerűen kialakított négykarú emelőberendezés biztosítja a fúró munkaközbeni stabilitását. A munkavégző szerszám (fúró) konstrukciós szempontból szilárd, s ez a munkát megkönnyíti. A gép többi elemei szilárdságüag nincsenek jól kiképezve. A tartóberendezés gyenge, munka közben gyakran deformálódott és tört. Ugyancsak igen gyenge kiképzésű a kardántengely is. A reduktortengely 1000 gödör kiásása után eltört. A reduktor egyébként túl nagy, nehezen kezelhető, hiányzik róla az olaj beöntésére és kieresztésére szolgáló nyílás. A váz, a kardán és a reduktor konstrukciós hibái miatt a gép megbízhatósági mutatója 0,76. A gödör kiásására

4 5. ábra. Traktoros gödörfúró: 1. Mechanizátor" (Bulgária,). Szolnoki" (Magyarország), 3. KPJ 100" (Szovjetunió), 4. NP" (Csehszlovákia) fordított idő szempontjából az összes gödörfúrók közül az első helyet foglalja el. Az említett hibák miatt egy új gödörfúrógép kialakításához a Szolnoki" gödörfúróból csak a fúróberendezés felhasználását javasolták. * A suhángkiemelő ekék nemzetközi összehasonlitó vizsgálatát 1980 augusztus 1961 májusa között folytattuk le az Erdészeti Tudományos Intézet rendezésében. A vizsgálatokon a Magyar Népköztársaságon kívül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vett részt. 6. ábra. Szolnoki"-féle suhángkiemelő 7. ábra. Győri"-féle suhángkiemelő

5 8. ábra. VPN " jelű szovjet suhángkiemelő 0. ábra. VON" jelű csehszlovák suhángkiemelő A vizsgált suhángkiemelő ekék műszaki jellemzőit a 3. sz. táblázat, a suhángkiemelő ekéket pedig a 6., 7., 8. és 9. sz. ábrák mutatják be. A vizsgálatot a Szolnok megyei, Vértesi és Mezőföldi Állami Erdőgazdaságok területéin, az 1960 év-őszére jellemző rendkívül kedvezőtlen csapadékviszonyok között folytattuk le. A résztvevő két magyar gép közül a Szolnoki" síuhán.gkiemelőgéppel kapcsolatban megállapítottuk, hogy indokolatlanul hosszú, kiemelőkése az egyszerűségre való törekvés eredményeképpen egy darabból készült, azért a kopásnak kitett részek nem cserélhetők, s a kés élezése nehézkes. A gép kiegyensúlyozott haladását az ekenád nem biztosítja, ezért a gép irányítása nem megfelelő, s a kiemelés az, erőgép egyik oldalát jelentősen igénybeveszi. Mivel a gép vontatott, a talajegyenetlenségekhez jól igazodik, másolja" a talajfelszínt. A kés kiemelése balesetveszélyes. Jóllehet a gép a legmagasabb teljesítményt nyújtotta, de kiképzése miatt nagyüzemi gyártásra nem volt javasolható. Fenti hiányosságok fenntartása mellett a gépet alkalmasnak találtuk bármely talajon végzendő suhángkiemelésekre. 3. táblázat \ nemzetközi összehasonlító vizsgálaton Magyarországon resztvett snhángkiemelö ekék műszaki jellemzői Sorsz. Suhángkiemelő ekék Mutatók Szolnoki" Győri" VFlí-" VON" (Magyarország) (Magyarország) (Szovjetunió) (Csehszlovákia) 1. Energiaforrás (traktortípus) Sz-80", DT-413" Zetor-Super" DT-54A" Zetor 50 Super" (féllánctalpas). A kapcsolás módja Vontatott Függesztett Függesztett Félig függesztett 3. Munkaszélesség, mm Max. konstrukciós munka- 600 eoo A kiemelés módja (eke) Kézicsörlős Hidraulikus Hidraulikus Hidraulikus 6. Az egyszerre emelt sorok száma, db Összsúly, kg A kiemelőberendezés súlya, kg Kiegyensúlyozókés súlya, kg * 10 19, Létszámszükséglet, fő ,1 0,07 0,11 0, Külső méretek : munkahelyzet szélesség, \ mm munkahelyzet magasság, mm szállítási magasság, mm Fordulási sugár (külső pont Min. 8 ' Min.' Helyben Helyben 15. Szükséges forgószélesség, ni

6 A Győri" típusú suhángkiemelő a vizsgálatra küldött gépek közül a legegyszerűbb szerkezettel rendelkezett. A kiemelőkés éle a hátsó tengely közelébe került, ezért a gép melységingadozása igen alacsony volt. Eredeti megoldásnak látszott a teleszkopikusan állítható, mélységben is szabályozható kiegyensúlyozókés, amelynek segítségével a gép iránytartását igen jól lehetett szabályozni. A gép hátrányai a kis haladási sebességekkel, az alacsony első tengelymozgással, ebből eredően a kormányozási lehetőségek romlásával, a kiegyensúlyozó berendezésnek csak egyenletes felületű csemetekertben való alkalmasságával függtek össze. A gépet alkalmasnak találtuk laza és középkötött talajokon telepített suhángok kiemelésére. * Az erdészeti gépek nemzetközi összehasonlító vizsgálataiból megállapítható, hogy a magyar gépek az erdészeti, illetőleg az agrotechnikai követelmények kielégítése szempontjából az első helyeket foglalták el. Mivel valamennyi magyar gép újítás, az elért eredmény újítóink találékonyságát, szorgalmát dicséri. Az, hogy a gépek mégsem elégítették ki a KGST vizsgálatok által támasztott követelményeket, elsősorban a gépek kivitelezésével kapcsolatos szilárdsági, gyártástechnológiai és szerkezeti hiányosságoknak tudható be. Ebből arra következtethetünk, hogy az újításból eredő, valamint a különböző erdőgazdaságok, vállalatok által létrehozott erdőgazdasági gépekkel jóval nagyobb hatékonyságot lehetne elérni, ha azokat gépészeti, gyártástechnológiai, szerkesztési sőt gyakran balesetvédelmi szempontból megvizsgálnánk és azokon a szükséges módosításokat keresztülvezetnénk. Ha ez korábban is megtörtént volna, egy-két gépünk feltétlenül bekerült volna a KGST gépgyártási programjába. Az erdészeti gépek nemzetközi összehasonlító vizsgálatainak magyar vonatkozású eredményei, az erdőgazdasági gépkialakítás intézményesen rendezendő szervezési kérdései mellett, rámutatnak arra is, hogy kívánatos az erdőgazdasági gépek kialakításával kapcsolatos kutatásokat a konkrétan felmerülő erdőgazdasági szükségleteknek, valamint a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek figyelembevételével koordinálni. Viszonylag jelentős erők foglalkoznak az erdőhasználati munkák gépesítésének kutatásával, jóllehet a problémák zöme jelenleg az erdőműveiéisi munkák gépesítésénél jelentkezik. Igen fontos emellett az 1961-ben megindult erdőgazdasági gépek minősítésének kiszélesítése és mélyítése, mert az segítséget ad az erdőgazdaságoknak a meglevő sokféle gép közötti eligazodásihoz, a legmegfelelőbb gépek kiválasztásához Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok új szellemet hoznak az erdőgazdasági gépek kialakításába, meggyorsítják az egyes műveletek gépesítésének folyamatát, s a várható nagysorozatok következtében a szükséges gépmennyiség beszerzésénél jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Termőhely kutatási és nyárfatermesztési beszámoló a Tudományos Akadémián Intézetünkben kezd kialakulni és hagyománnyá válni, hogy egy-egy tudományos osztály kutatómunkájáról a gyakorlati erdőgazdálkodás legkiválóbb képviselői előtt, a MTA Erdészeti Bizottságával közösen rendezett vitaülésen számol be." Ezekkel a szavakkal vezette be dr. Keresztesi Béla az ERTI igazgatója az Intézet termőhelykutatási és nyárfatermesztési osztályának beszámolóját a múlt év novemberében rendezett ülésen. Bevezetőjének további részében röviden vázolta az erdőgazdálkodás általános fejlődésével kapcsolatban a kutatás iránt erősen fokozódó igényt és azokat a feltételeket, amelyek ennek a kielégítését biztosítják. Meglepő volt hallani, mennyire szerteágazó munkát végzett eddig az Intézet, hány külön feladatot kellett, hogy megoldjon. Az évben rendelkezésére állott kutatói napból csupán 7310-et használt fel a tervben rögzített témák kutatásához, a többit témán kívüli munkák kötötték le.