Sokkia gyártmányú RTK GPS rendszer

Átírás

1 Sokkia gyártmányú RTK GPS rendszer A leírást készítette: Deákvári József, intézeti mérnök Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2005-ben újabb műszerekkel gyarapodott. Beszerzésre került egy Sokkia gyártmányú Real Time Kinematikus GPS-vevőpár. A készülék a precíziós gazdálkodás nagy pontosságú méréseihez nyújt nélkülözhetetlen segítséget. Az RTK rendszer kétfrekvenciás, ütés, víz és környezetálló, robosztus kivitelű, terepi körülmények között is megbízható működésű eszközökből áll. 1. Sokkia Radian IS vevő Típus: H/W Rev: Sokkia Radian IS, 9.03 firmware verzió, 1. ábra A Sokkia RADIAN IS vevőkészülék

2 Sokkia GSR-2600 vevő Típus: GSR-2600, H/W Rev: 3.02 firmware verziójú, A készülék külön antennával használható, az antenna: Típusa: SK-600 H/W Rev: 4.00, 2. ábra A Sokkia GSR-2600 vevő az SK-600 antennával 2.1. A két GPS-vevő közös műszaki paraméterei: Adatfrissítés: Pontosság: Hidegindítás: 20Hz 1cm +1ppm (RTK üzemmódban, vagyis a bázisvevőtől minden 1km távolság 1mm-rel növeli a hibát) 0,5cm + 1ppm (statikus üzemmódban) kevesebb, mint 50 másodperc

3 Satel rádiómodemek A két vevő között RTK üzemmódban rádiómodemek biztosítják az adatforgalmat Gyártó: Satel Típus: Satelline-3AS Frekvencia: 458,5250MHz/12,5kHz 4. Utófeldolgozó és RTK adatgyűjtő programok A rendszerhez a Sokkia Spectrum Survey 3.5 szoftver biztosítja az utófeldolgozás lehetőségét, RTK üzemmódban pedig mind asztali, mind az Allegro CX kéziszámítógépen futó GART2000 szoftver biztosítja az egyszerű mérések lehetőségét. 3. ábra Satel rádiómodem

4 ábra Az Allegro CX kéziszámítógép 5. Az FVM MGI területén kialakított bázispont Az intézetben kialakítottunk egy bázispontot. A laboratóriumok előtti tér betonjában elhelyeztünk egy csavart. Az alábbi képek a pontra állított Radian IS vevőt mutatják.

5 ábra Az FVM MGI bázispontjára felállított Radian IS GPS vevő RTK üzemmódban bázisállomásként használjuk a pontot, ekkor a Radian IS vevő kiegészítésre kerül egy Satel rádiómodemmel, egy nagyobb kapacitású akkumulátorral, és egy URH antennával, így a bázis a rover vevőnek folyamatosan küldi a korrekciós adatokat. Az így kialakított konfigurációt láthatjuk a 6. ábraán Radian IS vevő Műszertalp Akkumulátor Satel rádiós modem Műszerállvány 6. ábra

6 6. Vetés közben rögzített nyomvonal utófeldolgozással A mérés Bácsbokodon október 25-én történt. New Holland erőgép és Vaedertstad vetőgép nyomvonalát rögzítettük. A mérés során a GSR-2600 vevő üzemelt bázisként, a bázispont a tábla szélénél volt (h=1,652m). A vetőgépre helyeztük fel a Radian IS vevőt, (h=2m), 7. ábra Vetés nyomvonalának rögzítése A nyomvonalat a GPS vevő memóriakártyára rögzítette. A táblánál végeztünk egy mérést, ( ), majd körbejártuk a táblát, ( ), ezután folytattuk a vetést ( ). A memóriakártyára rögzített nyers nyomvonal a következőképpen alakult. 8. ábra A nyers nyomvonal

7 - 7 - Az utófeldolgozás során először a tábla szélén lévő bázisállomás koordinátáit határoztuk meg. Ehhez a GPSNET permanens állomás RINEX formátumú adatait le kellett tölteni, így elvégezhető az utófeldogozás. Letöltöttük a PESO és a BUTE permanens állomás adatsorait. 9. ábra A GPSNET hálózat permanens állomásai (2005. szeptemberi állapot) Pontosítottuk a bázispont koordinátáit utófeldolgozással (a pécsi és a budapesti permanens állomás adataival is). 10. ábra A bázispont utófeldolgozása a pécsi és budapesti permanens állomás adataival

8 - 8 - Az így pontosított GSR-2600 vevő pontját is bázispontnak neveztük ki és elvégeztük a nyomvonalak pontosítását. 11. ábra Az egyik feldolgozott nyomvonal A többi rögzített nyomvonalat is feldolgoztuk:

9 ábra A további feldolgozott nyomvonalak A WGS-84 ben kapott adatokat, a GPSNET-ről letölthető EHT-1991 programmal számoltuk át EOV koordinátákká. Az utófeldolgozást elvégeztük közvetlenül a permanens állomás adataival is. Sajnos a budapesti állomás adatainak feldolgozása során sok adatpont nem került feldolgozásra, de a PESO adataival minden nyomvonalpont feldolgozható volt. Elemeztük a számolt értékeket a tábla szélén működő és a PESO permanens állomás adataival. Az első nyomvonal 3233 adatait összehasonlítva a két utófeldolgozás eredménye között a következő eltérések adódtak: (részlet) 1. táblázat A tábla melletti bázispont és a pécsi permanens állomás adataival történt utófeldolgozás eredményeinek eltérése Pontszám Bázis1 Nyomvonal1 eltéré s vizsz eltéré s mag. PESO Nyomvonal1 [m] [m] , ,78 0,04 0, , ,78 0,04 0, , ,78 0,04 0, , ,97 0,10-0, , ,95 0,10-0, , ,78 0,04 0, , ,78 0,04 0,116

10 , ,78 0,04 0, , ,78 0,04 0, , ,78 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,04 0, , ,77 0,03 0, , ,76 0,04 0, , ,76 0,03 0, , ,76 0,03 0, , ,75 0,04 0,143 Min 0,03-0,383 Max 0,32 0,256 A feldolgozott pontok megjeleníthetők pl. a DIGITERRA EXPLORER programjában, ahol megfelelően importálva az adatokat megkapjuk a táblaméreteket, illetve ábrázolhatjuk pl. a kihagyott és az átfedett területek nagyságát is. 13. ábra A DIGITERRA V4 programba importált és megjelenített adatok

11 ábra A munkaszélesség megfelelő beállításával megjeleníthetjük a kihagyott és az átfedett területeket.