Általános tudnivalók Dunaújváros MJV webhelyen lett közzétéve (

Átírás

1 Általános tudnivalók Alkalmazott jogszabályok évben hatályos törvények: Rendeletek: évi C. törvény a helyi adókról (Htv.) évi LXXXII. törvény a gépjárm?adóról (Gjt.) évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a term?föld bérbeadásából származó jövedelem részletszabályai és 73. ) évi CL. törvény az adózás rendjér?l (Art.) évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.) évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (Avt.) 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól évi XCIII. törvény az illetékekr?l (Itv.) évben hatályos helyi rendeletek 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az ipar?zési adóról 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról 28/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az elektronikusan teljesíthet? adókötelezettségekr?l évben hatályos helyi rendeletek 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az ipar?zési adóról 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról 28/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az elektronikusan teljesíthet? adókötelezettségekr?l évben hatályos helyi rendeletek 32/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az építményadóról 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az ipar?zési adóról 34/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról évben hatályos helyi rendeletek 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról 58/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az ipar?zési adóról (2012. január 1. napjától december 31. napjáig hatályos) 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról (2012. január 1. napjától december 31. napjáig hatályos) 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról (2012. január 1. napjától december 31. napjáig hatályos) évben hatályos helyi rendeletek 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról évben hatályos helyi rendeletek 1. oldal (összes: 30)

2 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról évben hatályos helyi rendeletek 13/2004. (III.12.) KR számú rendelet az építményadóról Adónaptár Határid? Adónem Adófizetés és adóbevallás jogcíme január 15. Építményadó Az adókötelezettséget érint? változások bevallása, bejelentése Ipar?zési adó A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó, egyszer?sített adóalap-megállapítást választó adózók bevallásának benyújtása adóalap-mentesség, kedvezmény érvényesítése céljából február 15. Ipar?zési adó A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó, egyszer?sített adóalap-megállapítás alkalmazását érint? bejelentés február 25. Term?föld bérbeadásából származó jövedelemadó A tárgyévet megel?z? adóévben a kifizet? által levont adó bevallása. március 15. Építményadó Éves adó els? részletének megfizetése. Helyi ipar?zési adó Adóel?leg megfizetése. Gépjárm?adó Éves adó els? részletének megfizetése. március 20. Term?föld bérbeadásából származó jövedelemadó Magánszemély term?föld bérbeadásból származó a tárgyévet megel?z? évben szerzett jövedelmének bevallása. március 31. Talajterhelési díj A díj összegér?l szóló bevallás benyújtása és a díj megfizetése. május 31. Ipar?zési adó A tárgyévet megel?z? adóévben állandó jelleggel végzett tevékenység utáni adó bevallása. Az adóévre megállapított tényleges adó és az adóévben befizetett adóel?leg különbözetének megfizetése. szeptember 15. Építményadó Éves adó második részletének megfizetése. Helyi ipar?zési adó Gépjárm?adó Adóel?leg megfizetése. Éves adó második részletének megfizetése. december 20. Ipar?zési adó A társasági adóel?legnek az adóévi várható fizetend? adó összegére történ? kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az ipar?zési adóel?leg kiegészítése a várható éves fizetend? adó összegére. Az adóel?leg kiegészítésér?l szóló adóbevallás benyújtása. tárgyhó 12. napjáig Term?föld bérbeadásából származó jövedelemadó A kifizet? által a tárgyhót megel?z? hónapban levont adó megfizetése. tárgyhó 15. napjáig Idegenforgalmi adó Az el?z? hónapban beszedett adó befizetése és az adóbevallás 2. oldal (összes: 30)

3 Határid? Adónem Adófizetés és adóbevallás jogcíme benyújtása. Ipar?zési adó Az ideiglenes jelleggel végzett a tárgyhót megel?z? hónapban befejezett tevékenység utáni adó bevallása és megfizetése. negyedévet követ? hó 12. napjáig Term?föld bérbeadásából származó jövedelemadó Az adó megfizetése magánszemély esetén. 15 napon belül Valamennyi adónem Adókötelezettséggel kapcsolatos változások bejelentése (pl. vállalkozási tevékenység indítása, megszüntetése, személyi, illetve a cégadatokban történt változás, továbbá minden olyan körülmény, amely az adózásra kihat). 30 napon belül Ipar?zési adó Soron kívüli (záró) adóbevallás benyújtása végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt álló adózók, egyéni vállalkozónak min?sül? magánszemélyek tevékenységének megszüntetése, szüneteltetése esetén. 45 napon belül Ipar?zési adó Soron kívüli (záró) adóbevallás benyújtása felszámolás alatt álló adózók esetén.a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó, egyszer?sített adóalapmegállapítás választásának bejelentése. 90 napon belül Ipar?zési adó Soron kívüli (záró) adóbevallás benyújtása átalakulással (formaváltás, egyesülés, szétválás, beolvadás) megsz?n? adózók esetén ÜgyleírásokÁltalános információkadókötelezettség Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban el?írt: bejelentésre, nyilatkozattételre, adómegállapításra, bevallásra, adófizetésre, bizonylat kiállítására és meg?rzésére, nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), adatszolgáltatásra, adólevonásra, adóbeszedésre, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefügg? kifizetéseinek e számlán való teljesítésére. Adózó képviselete Ha törvény nem írja el? az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képvisel?je, vagy az általa, illetve törvényes képvisel?je által meghatalmazott személy is eljárhat. Az adóhatóság visszautasítja a képvisel? eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A képvisel? visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képvisel?r?l. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles 3. oldal (összes: 30)

4 igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erej? magánokiratba kell foglalni vagy jegyz?könyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem t?nik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megsz?nése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történ? bejelentés beérkezését?l hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megsz?nésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. A felszámolás, illetve a végelszámolás kezd? id?pontját megel?z?en adott meghatalmazás alapján a képvisel? akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességér?l a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességér?l nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képvisel? és a végelszámoló személye megegyezik. Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság el?tti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság joger?sen eltiltott a vezet? tisztségvisel?i tisztség gyakorlásától. Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság el?tt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakért?, nyilvántartásba vett okleveles adószakért?, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvel?, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képvisel?je, foglalkoztatottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéz? szakképesítéssel rendelkez? személy is és a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéz? szakképesítéssel rendelkez? személy is képviselheti. Természetes személyt az adóhatóság el?tt állandó meghatalmazás alapján bármely - képviseletre alkalmas - nagykorú személy is képviselheti. Az adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó adóhatósági illetékfizetési kötelezettségek A gazdálkodó szervezet ide nem értve az egyéni vállalkozót fizetési kötele zettségének halasztására, részletekben történ? megfiz etésére, mérséklésére, illetve elengedésére irányuló eljárása Ft A természetes személy ide értve az Illetékmentes 4. oldal (összes: 30)

5 egyéni vállalkozót fizetési kötele zettségének halasztására, részletekben történ? megfiz etésére, mérséklésére, illetve elengedésére irányuló eljárása Adóel?leg módosítás Adóigazolás kiadása iránti eljárás Másolat, kivonat Illetékmentes Illetékmentes Illetékmentes Els? fokú határozat elleni fellebbezés A gazdálkodó szervezet ide nem értve az egyéni vállalkozót által az adóha tóságnál kezd eményezett fizetési könnyítésre, a dómérséklésr e irányuló fellebbezés illetéke A fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forint, min forint, max forint. A fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forint, de legalább forint, legfeljebb forint. Végzés elleni fellebbezés Végrehajtási kifogás Végrehajtási Ft Ft Ft 5. oldal (összes: 30)

6 kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés Ügyintézési határid? Adóügyekben az ügyintézési határid? 30 nap, amely legfeljebb újabb 30 nappal hosszabbítható meg. Adóigazolási ügyekben az ügyintézési határid? 6 nap, az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban 8 nap. Fizetés könnyítési, adómérséklési eljárás Ügyleírás Az Art. meghatározott feltételek mellett méltányossági lehet?séget azon adózók részére biztosít, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által joger?s határozatban el?írt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség id?pontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (fizetési kötelezettséget megállapító joger?s adóhatósági határozaton, önadózás esetén a fizetend? adót/adóel?leget tartalmazó bevalláson, behajtási eljárás során a behajtást kér? megkeresésén, az adózóval közölt adóhatósági adómegállapításon) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történ? megfizetésére (együtt: fizetési könnyítés), illetve mérséklésére, elengedésére irányuló kérelem. Fizetési könnyítés engedélyezése, valamint mérséklés (elengedés) tehát kizárólag kérelemre történhet. Nem engedélyezhet? fizetési könnyítés a már beszedett helyi adóra és az adók módjára kimutatott köztartozásra. A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása során az adóhatóságnak a törvényben meghatározott feltételek fennállását kell vizsgálnia. Eszerint fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) abban az esetben engedélyezhet?, ha a fizetési nehézség a kérelmez?nek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben t?le elvárható, továbbá átmeneti jelleg?, tehát az adó kés?bbi megfizetése valószín?síthet?. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. Természetes személy esetében a felróhatóság vizsgálatának figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhet? a fizetési könnyítés, ha a kérelmez? igazolja vagy valószín?síti, hogy az adó azonnali vagy egyösszeg? megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyez? határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. Amennyiben az adózó a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Az adómérséklés szabályai eltérnek a természetes személy és a jogi személy kérelmez?k esetében. Az adóhatóság csak a magánszemély adózót terhel? adótartozást (t?ketartozást) mérsékelheti vagy engedheti el, jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehet?séget. Az adóhatóság a magánszemély adózót terhel? adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárm?adó, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt él? közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Jogi személyek esetében adómérséklésre kivételes méltánylást érdeml? körülmény fennállása esetén kerülhet sor. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklést csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy el?segíthet?. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során nem 6. oldal (összes: 30)

7 merülhet fel a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhet? körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelent?séggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e, avagy sem. Az adóhatóság a mérséklést az adózó teljesít?képességéhez mérten az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti. A kérelem teljesítéséhez el?írt feltételek fennállását a kérelmet el?terjeszt? adózónak kell bizonyítania. A kérelemhez kötöttség elve alapján az önkormányzati adóhatóság a kérelemben az adózó által kérelmezett?l eltér? típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet. Az Art (1) bekezdése alapján a természetes személy adózó ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb forint összeg? adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a törvényi feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény). Ügyintézési határid? Általános ügyintézési határid? 30 nap. Az eljárás díja, illetéke Méltányossági eljárás kezdeményezésekor a természetes személyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek viszont Ft eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidej?leg, belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással megfizetni. Ha egy beadványban terjesztenek el? több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként (eljárásonként) kell megfizetni. Pl. fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetéshalasztás), valamint adómérséklés egyidej? kérelmezése esetén Ft-ot kell fizetni. Az illetékbeszedési számla száma: Kapcsolódó dokumentumok Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Fizetés könnyítés iránti kérelem gazdasági társaságok részére Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemély vállalkozók részére Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemélyek részére Mérséklés iránti kérelem gazdasági társaságok részére Mérséklés iránti kérelem magánszemély vállalkozók részére Mérséklés iránti kérelem magánszemélyek részére PDF formátumú dokumentumok Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemélyek részére Mérséklés iránti kérelem magánszemélyek részére Helyi ipar?zési adóel?leg módosítása Ügyleírás Az adóel?leg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Az adózó az adóel?leg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha el?legét az el?z? id?szak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az el?z? id?szak adatai alapján fizetend? adóel?leg összegét. Az adóel?leg módosítását az esedékesség id?pontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Az adóel?leg módosítása az Art. 2. melléklet II. A/1. pont a) és b) alpontja alapján normál szabályok szerint adózók esetében március 15-ig., illetve szeptember 15-ig., a naptári évt?l eltér? üzleti évet választó adózók esetében az 7. oldal (összes: 30)

8 adóév harmadik, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig kérelmezhet?. A hatóság a kérelmet nyolc napon belül visszautasítja, ha jogszabály a kérelem el?terjesztésére határid?t vagy határnapot állapít meg, és a kérelem id? el?tti vagy elkésett [Air. 48. d) pont]. A kérelem id? el?ttinek min?sül, ha az ipar?zési adóbevallást, melyben adózónak a módosítani kért adóel?leget kell bevallani, még nem nyújtotta be. A kérelem elkésett, ha adózó az adóel?leg-módosítási kérelmet, az el?leg esedékességét követ?en terjesztette el?. Ügyintézési határid? A kérelem benyújtásától számított 30 nap. Az eljárás díja, illetéke A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Ipar?zési adóel?leg mérséklése iránti kérelem Túlfizetés rendezésével kapcsolatos eljárás Ügyleírás Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összeg? adót fizet be, visszamen?legesen jóváírásra kerül sor, esetleg téves befizetést teljesít, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítésér?l vagy saját önkormányzati számlájára történ? átvezetésér?l (pl. más adónemben kés?bb esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhet? vissza, a tarozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthet? a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a bejelentett bankszámlájukra teljesíthet? a kiutalás. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követ?en az adózót már nem illeti meg a visszaigénylés, vagy átvezetés iránti rendelkezés jogosultsága. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetésér?l és kés?bb esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig automatikusan elszámolásra kerül arra. Speciális szabály található az Art. 15. (2) bekezdésében. E szerint, az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyviv?, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkez? természetes személy tevékenysége szünetelésének, illetve a közjegyz? közjegyz?i szolgálata szünetelésének id?tartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen min?ségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megsz?nését követ?en sem kérhet, illetve a szünetelés id?tartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés id?tartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezd?- és záróid?pontja közötti id?szakot kell érteni. A cégnyilvánosságról, a bírósági céleljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) 98. (2) bekezdése értelmében a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság nevében hatályos jognyilatkozatot csak a végelszámoló tehet. Amennyiben adóhatóságunk a végelszámolás alatt álló vállalkozás adófolyószámláján túlfizetést tart nyilván, arról célszer? még a cég törlése el?tt rendelkezni. A cég a törlését követ?en visszaigénylésre nem jogosult. Ekkor az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az adóhatóság hivatalból számolja el az 8. oldal (összes: 30)

9 általa nyilvántartott, az adózót terhel? esetleges adótartozásra. A cég törlését követ?en az adóhatóság kizárólag annak a személynek a kiutalási kérelmét teljesíti, aki a legf?bb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat benyújtásával igazolja, hogy a kiutaláshoz való jogot a társaságtól megszerezte [Ctv (3) bekezdése]. Ügyintézési határid? A kiutalást és/vagy átvezetést az adóhatóság a nyomtatvány beérkezését?l számított 30 napon belül teljesíti. Az adó-visszatérítés kiutalása kezd? id?pontjának az igénylés adóhatósághoz való beérkezésének napját kell tekinteni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amelyeknél törvényi el?írás szabályozza a visszaigénylés, illetve a kiutalás id?pontját. Az Art. 2. számú mellékletének II./A)/1/c) pontja alapján a vállalkozó a megfizetett adóel?leg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követ? év május 31-éig fizeti meg, illet?leg ett?l az id?ponttól igényelheti vissza. Ebben az esetben a 30 napos ügyintézési határid? tehát május 31. napjától számítódik. Amennyiben a kérelem hiányosan kerül benyújtásra, abban az esetben az adóhatóság a javításig, a szükséges adatok megadásáig a visszaigényelt összeget nem utalja ki. A hiánypótlásra történ? felhívás eredménytelensége esetén az adóhatóság a kérelmet elutasítja. Az adózó bevonásával történt javítás esetén az adóhatóság részére kamatmentesen kiutalásra nyitva álló 30 napos határid? legkorábban az adózói javítás napjától kezd?dik. Az eljárás díja, illetéke A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok Adóigazolás Ügyleírás Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Adótúlfizetés átkönyvelése, ill. visszaigénylése iránti kérelem PDF formátumú dokumentumok Adótúlfizetés átkönyvelése, ill. visszaigénylése iránti kérelem Az adóigazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szerepl? adatok alapján, az adózó által kért és a jogszabályban el?írt adattartalommal állítja ki. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig el?írt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellen?rzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs. A nyomtatványon meg kell jelölni az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát. Ügyintézési határid? 9. oldal (összes: 30)

10 A kérelem beérkezését követ? naptól számított 6 nap. Ha a határid? utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határid? a legközelebbi munkanapon jár le. Az igazolás kiadásának idejét befolyásolja, illetve az azonnali igazolás kiadását megakadályozhatja például a hiányzó, vagy hibás bevallás, az adótartozás, a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, képviseleti, meghatalmazotti jogosultság hiánya. Az eljárás díja, illetéke Az Art. által meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Adóigazolás iránti kérelem PDF formátumú dokumentumok Adóigazolás iránti kérelem Adó- és értékbizonyítvány Ügyleírás Az önkormányzati adóhatóság a jegyz? hatáskörében állítja ki az illetékességi területén található ingatlanok esetében az adó- és értékbizonyítványokat. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az ingatlan és az ingatlanszerz?k (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényez?ket, továbbá az ingatlannak az adott id?pontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére, külön jogszabályi rendelkezés alapján van lehet?ség. Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelez?vé teszi. Az adó- és értékbizonyítvány az alábbi jogszabályokban meghatározott esetekben és ügytípusokban adható ki: bírósági végrehajtási ügyekben a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 140. (1) bekezdése alapján, hagyatéki eljáráshoz a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény 26. (1) bekezdése alapján, a fiatal feln?tt otthonteremtési támogatása ügyében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 78. (1) bekezdés ac) pontja alapján, gyámhatósági ügyekben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 143. b) pontja, a 153. (1) bekezdés b) pontja alapján, állami ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerz?désb?l ered? kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló évi CLXX. törvény módosításáról szóló évi CXVIII. törvény 4. (1) bekezdés c) pontja alapján, kényszertörlési eljárásban a cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés céljából a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 117. (7) bekezdése alapján, adósságrendezési eljárásban a természetes személyek adósságrendezésér?l szóló évi CV. törvény 1. melléklet 2. pont h) alpontja, a 4.1. g) alpontja, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról szóló 231/2015. (VIII.12.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pont; 3. (2)-(3) bekezdések alapján. Szükséges iratok: kérelem, az értékelni kért ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata, az ügylet tárgyát képez? szerz?dés másolata. A hatóság az adó- és értékbizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik. Nem adható ki a bizonyítvány továbbá, ha az ügyfél a felhasználásának célját nem jelöli meg. A hatóság értékbecslés céljából indokolt esetben helyszíni szemlét tart, melyr?l értesíti az ügyfelet. Az adó- és 10. oldal (összes: 30)

11 értékbizonyítvány tartalmát az ellenkez? bizonyításáig mindenki köteles elfogadni. Ügyintézési határid? A kérelem benyújtásától számított 8 nap. Az eljárás díja, illetéke Általános esetben kérelemre történ? eljárás indításakor Ft illetéket kell fizetni, melyet a számú számla javára kell teljesíteni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függ?en, külön-külön kell megfizetni. A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Itv. 33. (2) bekezdésében foglaltak alapján. Kapcsolódó dokumentumok Építményadó Ügyleírás PDF formátumú dokumentumok Adó- és értékbizonyítvány kiadása iránti kérelem Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lév? építmények közül a lakás (vállalkozási tevékenység céljára szolgáló vagy nem magánszemély tulajdonában lév?) és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény), valamint az önkormányzat illetékességi területén lév? ingatlanon elhelyezett, a településkép védelmér?l szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanya az, aki a naptári év els? napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Htv. lehet?séget biztosít arra, hogy valamennyi tulajdonos írásban megállapodjon, hogy mely személy lesz az, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Ennek feltétele valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás (ez része az adatbejelentési nyomtatványnak). Az adóalanyiságot azonban nem csak a tulajdonosi min?ség alapozza meg. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték? jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdül? esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. Ezen túl az önkormányzatnak is meg van a lehet?sége, hogy e mentességi kört rendeletben tovább b?vítse. A törvény az építményadó vonatkozásában kett?s adómentességi rendszert szabályoz. Ez a tárgyi illetve az alanyi adómentesség. Alanyi adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megel?z? adóévben folytatott tevékenységéb?l származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építményadóban a fenti mentesség a felsorolt, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalanyok számára kizárólag a létesít? okiratban meghatározott alaptevékenység, f?tevékenység kifejtésére szolgáló épület után jár. A Htv. szerint mentes az adó alól a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységr?l szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, m?trágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszer?en állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. 11. oldal (összes: 30)

12 Dunaújváros Önkormányzata Közgy?lése a törvényi mentességeken túlmen?en további mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában lév? lakás céljára szolgáló építményre és az ahhoz tartozó kiegészít? helyiségre (ide nem értve a gépjárm?tárolót), valamint a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonában, vagyoni érték? jogában lév? garázsra. A mentesség e jogcímeken nem vehet? igénybe, ha az építményben vagy annak egy részében vállalkozási tevékenység folyik és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan bevétel vagy költség kerül elszámolásra. Az adókötelezettség a használatbavételi, illet?leg a fennmaradási engedély joger?re emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszer? bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtér?l szóló hatósági bizonyítvány kiadását követ? év els? napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követ? év els? napján keletkezik. Az adókötelezettséget érint? változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átmin?sítését) a következ? év els? napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megsz?nik az építmény megsz?nése évének utolsó napján. Az építménynek az év els? felében történ? megsz?nése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz?nik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Dunaújvárosban alkalmazott adómértékek az önkormányzati rendeletben találhatóak. Dunaújváros Önkormányzat Közgy?lése épület fajtánként és hasznos alapterület szerint differenciált adómértékeket állapított meg. Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között az építményadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követ? 15 napon belül (a szerzést, változást követ? év január 15. napjáig) kell adatbejelentést teljesítenie. Az építmények adóztatáshoz szükséges adatokat az adóhatósággal más hatóság nem közli, az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben az adózót terheli. Ebb?l következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegend? azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem az adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak. Nem kell újabb adóbejelentést tenni mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában adókötelezettséget érint? változás nem következett be. Ingatlan adás-vétel esetén az eladót, és vev?t (szerz? felet) egyaránt terheli a bejelentési kötelezettség. Az eladó esetében a bejelentés benyújtásával kerül megszüntetésre az adókötelezettség az adott építmény vonatkozásában, míg a vev? esetében az adatbejelentése alapján állapítja meg az önkormányzati adóhatóság az építményadót. Adatbejelentés-benyújtási kötelezettsége alól Dunaújváros Közgy?lésének építményadóról szóló rendelete értelmében mentesül a vállalkozónak nem min?sül? adóalany a tulajdonában lév? lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában. A tulajdonukban lév? építményt a Htv. 3. (2) bekezdésében meghatározott, alanyi adómentes szervezeteknek is be kell jelenteniük, majd a feltételek meglétér?l minden év május 31-éig, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon írásban kötelesek nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak min?sül. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a Htv. felhatalmazása alapján január 1-jét?l az építményadó keretein belül adóztatás alá vonta az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett a településkép védelmér?l szóló törvény szerinti szabadtéri reklámhordózókat. A településkép védelmér?l szóló LXXIV. törvény 11/F. 3. pontja szerint reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvet? feltételeir?l és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény 3. d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszer?sít? egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járm?vön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), 12. oldal (összes: 30)

13 valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméret? hirdetéseket. A gazdasági reklámtevékenység alapvet? feltételeir?l és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény 3. d) pontja szerint gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehet? forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti er?ket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni érték? jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történ? igénybevételének el?mozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszer?sítésére vagy áru, árujelz? ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám). A településkép védelmér?l szóló LXXIV. törvény 11/F. 4. pontja szerint reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, el?segít? vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. A reklámhordozó utáni építményadó alanya az, aki az adóév els? napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa (Htv. 12/A. ). Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követ? év els? napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával sz?nik meg (Htv. 14. (5) bek.). Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete (Htv. 15/A. ). Az adótárgyak után az adótárgy tulajdonosának az adóév január 1-jei állapot alapján legkés?bb az adóév január 15-éig kell adatbejelentést tenni az Adatbejelent? lap a reklámhordózó utáni építményadóról megnevezés? nyomtatványon. Az adó mértéke Ft/m2/év. Az adatbejelentések alapján az építményadó határozattal kerül megállapításra. Ügyintézési határid? Általános ügyintézési határid? 30 nap. Fizetési határid? és számlaszám Az építményadót az Art a, az Art. 3. melléklet II. fejezete A) pontjának 4. alpontja, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 20. (1) és (2) bekezdése által meghatározott módon és id?pontokig Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó számlájára ( ) kell teljesíteni. Általános befizetési határid? március 15-e és szeptember 15-e. Az eljárás díja, illetéke Az eljárás díj- és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Építményadó adatbejelentés Nyilatkozat építmény adó mentességr?l (az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár részére) Kiegészít? lap külföldi tulajdonosok adatairól Adatbejelent? lap a reklámhordozó utáni építményadóról Helyi ipar?zési adó Ügyleírás 13. oldal (összes: 30)

14 Helyi ipar?zési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó állandó jelleg? tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Ideiglenes az ipar?zési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkez? vállalkozó épít?ipari tevékenységet (TEÁOR08 besorolás szerint a ágazatok összessége) 30 napot meghaladóan, de maximum 180 napon belül folytat. Az adó alanya a vállalkozó. A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) pontja értelmében vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer?en végz?: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mez?gazdasági?stermel?, feltéve, hogy?stermel?i tevékenységéb?l származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú, kiemelked?en közhasznú szervezetnek min?sül? nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megel?z? adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéb?l származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az adókötelezettség az ipar?zési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával sz?nik meg. Az ideiglenes jelleg? ipar?zési tevékenység esetén az adókötelezettség id?tartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerz?dés alapján a megrendel? teljesítés-elfogadásának napjáig terjed? id?szak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. Az adózónak az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezését?l számított tizenöt napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz. A Htv. 42/E. (1) bekezdése a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 36. (4) bekezdése alapján adatszolgáltatási kötelezettséget ír el? az állami adóhatóság számára a január 1-jét követ?en cégalapítással létrejött vállalkozások meghatározott körének vonatkozásában. A kötelezettség teljesítése keretében az állami adóhatóság a cégbíróság útján érkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, haladéktalanul megküldi. Cégalapítás esetén tehát az adózót a székhelye szerinti önkormányzathoz nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség az ipar?zési adóban, az állami adóhatósághoz való adatbejelentés egyúttal a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történ? eljárási kötelezettségteljesítést is magában foglalja. A törvény ugyanakkor nem mentesíti a vállalkozást cégalapítás esetén sem állandó, sem ideiglenes jelleg? ipar?zési tevékenység vonatkozásában a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságához teljesítend? bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól. Az adó alapja általános esetben az állandó jelleggel végzett ipar?zési tevékenység esetén Htv pontja szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes a Htv. 39. (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jelleg? ipar?zési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemz?en a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 14. oldal (összes: 30)

15 A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély vállalkozó, az egyszer?sített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó, a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó, valamint azok a vállalkozók, akiknek az adóévben a nettó árbevételük nem haladta meg a 8 millió forintot, az általánostól eltér?en a Htv. 39/A. (2)-(3) bekezdése, illetve a 39/B. (1)-(2) bekezdése szerint is megállapíthatják az adó alapját. Az err?l szóló bejelentést valamennyi esetben az adóévr?l szóló bevallásban, a bevallás benyújtására el?írt határid?ig kell megtenni az adóhatóságnál. A határid? jogveszt?, elmulasztása esetén az egyszer?sített meghatározási módszerek egyike sem alkalmazható, továbbá választása önellen?rzés útján nem pótolható. A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) a f?szabálytól [Htv. 39. (1) bek.], valamint a Htv. 39/A. (3) bekezdését?l eltér?en dönthet úgy, hogy az adóévi adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. A Htv. 39/B. (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e min?ségére tekintettel a 41. -ban és az adózás rendjér?l szóló törvényben foglaltaktól eltér?en, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével adóel?leg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli. A Htv. 39/B. (9) bekezdése értelmében a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezd? napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelentheti be adóhatóságunkhoz. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak min?sül. Az adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentésre nyitva álló határid? jogveszt?, elmulasztása esetén nincs lehet?ség a Htv. 39/B. (3) bekezdés szerinti, egyszer?sített adóalap-megállapítás adóévre történ? választására. Dunaújváros Megyei Jogú Városban alkalmazott adómérték az állandó jelleggel végzett ipar?zési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett ipar?zési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként Ft. A helyi ipar?zési adóról állandó jelleggel végzett tevékenység esetében az adózónak az adóévet követ? év május 31-éig kell adóbevallást tennie, a helyi ipar?zési adóel?leg kiegészítés összegér?l a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell adóbevallást tennie. Az adómentes adóalany a mentesség feltételeinek meglétér?l a helyi ipar?zési adó mentességi nyilatkozat benyújtásával minden év május 31-éig írásban köteles nyilatkozni az adóhatóság részére. A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli, kivéve amennyiben valamilyen adóel?nnyel kíván élni. A KATA adózónak tehát bevallást kell benyújtania, amennyiben adóalap-mentességet, adókedvezményt kíván figyelembe venni, az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót, a megfizetett e-útdíjat az állandó jelleg? adókötelezettségük kapcsán fizetend? ipar?zési adóba be kívánja számítani, a foglalkoztatás-növelés címén adóalap-mentességet 1 f? után 1 millió Ft/év kíván érvényesíteni. Valamennyi hivatkozott tényállás esetén a bevallás benyújtására nyitva álló határid? az adóévet követ? év január 15. napja, mely id?pont jogveszt?, elmulasztása esetén nincs lehet?ség a kedvezmény, mentesség érvényesítésére. Szintén az adóévet követ? év január 15-éig kell bevallást benyújtani, ha az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. Ennek esetei: ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó 15. oldal (összes: 30)

16 táppénzben, baleseti táppénzben, csecsem?gondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesült, katonai szolgálatot teljesít? önkéntes tartalékos katona volt, fogvatartott volt, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Az ideiglenes jelleggel végzett ipar?zési tevékenység után fizetend? ipar?zési adóról a megfizetés határidejével egyez?en a tevékenység befejezésének napját követ? hónap 15. napjáig kell bevallást tenni. Ügyintézési határid? Általános ügyintézési határid? 30 nap. Fizetési határid? és számlaszám Az ipar?zési adót az adózás rendjér?l szóló évi CL. törvény által meghatározott módon és határid?ben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Ipar?zési adó Számlájára ( ) kell teljesíteni. Az ipar?zési adóel?leg befizetési határideje március 15-e és szeptember 15-e. Az állandó jelleggel végzett ipar?zési tevékenység esetén a vállalkozó a megfizetett adóel?leg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követ? év május 31-ig fizeti meg, illet?leg ett?l az id?ponttól igényelheti vissza. A helyi ipar?zési adóel?leg-kiegészítés összegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. (jellemz?en dec. 20.) napjáig kell megfizetni. A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozó az adóját évente két egyenl? részletben március 15., és szeptember 15. napjáig fizeti meg, azonban abban az esetben, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az els? és utolsó hónapot követ? hó 15. napjáig. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni ipar?zési adót legkés?bb a bevallás határidejével egyez?en a tevékenység befejezésének napját követ? hónap 15. napjáig kell megfizetni. Az eljárás díja, illetéke Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellen?rzés benyújtása díj és illetékmentes. Kapcsolódó dokumentumok Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok Bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatvány Bevallás állandó jelleggel végzett ipar?zési tevékenységr?l évi ipar?zési adóbevallás évi ipar?zési adóbevallás évi ipar?zési adóbevallás évi ipar?zési adóbevallás Ipar?zési adóbevallást helyettesít? nyilatkozat az adómentesség feltételeinek meglétér?l (társadalmi szervezet, alapítvány, közszolgáltató szervezet, közhasznú szervezetek, stb. részére) Bevallás az ipar?zési adóel?leg kiegészítésér?l Bevallás ideiglenes jelleggel végzett ipar?zési tevékenységr?l Nyilatkozat szüneteltetés alatt megsz?nt egyéni vállalkozók részére PDF formátumú dokumentumok Bevallás állandó jelleggel végzett ipar?zési tevékenységr?l évi ipar?zési adóbevallás évi ipar?zési adóbevallás évi ipar?zési adóbevallás 16. oldal (összes: 30)