Általános tudnivalók. 3. Mi a népszámlálás feladata?

Átírás

1 Általános tudnivalók 1. Miért kell/fontos népszámlálást tartani? A népszámlálások modern követelményeinek is többé-kevésbé megfelelő népösszeírásokról az erős központi államgépezet kialakulását, az államtudományok és ezen belül a statisztika fejlődését követően beszélhetünk. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre. Mindkét adatfelvétel megfelelt a modern népszámlálások feltételeinek: egy időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, teljes körű összeírás volt, azaz az adott terület minden egyes személyére kiterjedt. Kontinensünkön a népesség számbavétele a 19. század elejétől vált többé-kevésbé rendszeressé. A modern értelemben vett népszámlálás Magyarországon is közel másfél százados múltra tekint vissza (1869-ben volt az első). A népszámlálási adatokból hosszú idősorok állnak rendelkezésre, amit nem szabad megszakítani, hiszen az adatok folytonossága teszi nyomon követhetővé társadalmunk fejlődését. Az elmúlt időszakban, az országban soha nem tapasztalt mértékű társadalmi-gazdasági átalakulási folyamat zajlott le. Ennek számszerű bemutatására, értékelésére szolgáltat pótolhatatlan információt a népszámlálás. Adatai segítik a társadalmi, folyamatok jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását. A statisztika eszközeivel nyilvánossá teszi a társadalom valós állapotát, támpontokat nyújt a közjó megállapításához és érvényesítéséhez. Ez az egyedüli teljes körű adatfelvétel, amely kiindulópontként szolgál az összes többi mintavételes kutatáshoz, statisztikai adatgyűjtéshez. Ha az alapsokaságról (=mintakeret) nincsenek pontos információink, a mintavételes felvételek nem lehetnek megbízhatóak. 2. Népszámlálás haszna/mire jó? A népszámlálás adatai megbízható alapot adnak az országos szintű gazdasági, szociális és területfejlesztési döntésekhez. Hosszú távra nyújtanak segítséget a tervezéshez, prognózisok készítéséhez, a fejlesztési irányok meghatározásához - nem csak országos, hanem európai, sőt világviszonylatban is. A népszámlálás jelentősége nem csupán a népességszám egyszerű megállapítása, hanem összetételének részletesebb leírása és olyan elemzések, összefüggések feltárása is, amelyekre egy népesség-nyilvántartás nem tud választ adni. A népszámlálás alapot nyújt a követő tíz évben készülő statisztikai és szociológiai felmérésekhez is, amelyek csupán a lakosság egy kiválasztott részét (mintát) vizsgálják, s így csak becsléseknek tekinthetők. Ezekhez is csak a teljes körű népszámlálás tud megbízható viszonyítási keretet nyújtani. 3. Mi a népszámlálás feladata? A népszámlálás az egyedüli teljes körű statisztikai adatgyűjtés, amely egy adott időpontra vonatkozva számba veszi az ország valamennyi lakosát és lakását, és átfogó képet nyújt az ország, a társadalom valós állapotáról, változásairól. A népszámlálás feladata, hogy ezeket az adatokat rendszeres időközönként (10 évenként) összegyűjtse és - összesített formában -

2 nyilvánosságra hozza, hogy az információk mindenki számára hasznosíthatók legyenek. Kiemelt jelentőséget ad az is, hogy az adatok kis területi egységekre is rendelkezésre állnak majd. 4. Kik használják a népszámlálás adatait? Egyedül ez a teljes körű statisztikai adatgyűjtés, amely egy adott országban egy adott időpontra vonatkoztatva számba veszi az ország valamennyi lakosát és lakását. A népszámlálási adatokat használják a döntéshozó országos és helyi szervek, a tudományos kutatók, elemzők Magyarországról és a világból. Különféle európai uniós pályázatokhoz is alapul szolgálnak az adatai, így gyakorlatilag a lakosság miden rétegét érintik. - Adatigényeket ki kell elégíteni, amelyek a legnagyobb területi szinttől (ország) a közbenső közigazgatási szinteken át (pl. régió, megye) az összesítések legalsó területi egységéig (település, kerület, választó-, számlálókörzet, háztömb) terjedhetnek. A mintavételes eljárásokkal készült felmérésekből nem lehet kisebb területi egységekre (már akár megyékre) vonatkozóan sem adatot nyerni. - Az egyéb nyilvántartásoknál részletesebb, összetett demográfiai, társadalmi, gazdasági jellemzést tesz lehetővé. - A Világ közel majdnem összes országában/területén tartanak népszámlálást a közötti időszakban nemzetközi ajánlások alapján, ami lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlításokat is. - Népszámlálás végrehajtása európai uniós kötelezettség, uniós rendelet írja elő, hogy minden tagországban azonos évben azonos minőségi kritériumok lapján, és meghatározott adatkörökre vonatkozóan népszámlálást kell tartani. Az Európai Unió tagországainak az adatközlése is egységes lesz. - Népszámlálási adatok kellenek pl. a képviselői helyek újraelosztásához, munkanélküliség, honvédelem, vándorlás, lakásügy, szállítás, igazságszolgáltatás, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, iskoláztatás országos és helyi szintű teendőinek megtervezéséhez. Továbbá társadalmi, gazdasági kutatásokhoz, EU-támogatások megpályázásához is. - A felhasználói kör tekintetében: kutató cégek, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), vagy akár egyetemisták is számba jönnek. 5. Miért jó az állampolgárnak a népszámlálás? A népszámlálás az egyetlen módszer, amellyel pontosan megismerhetjük Magyarország összes lakosának életkörülményeit. Ennek számszerű bemutatására, értékelésére szolgáltat pótolhatatlan információt a népszámlálás. A pontos adatok ismeretében megalapozottan lehet a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket tervezni és lebonyolítani. Adatai segítik továbbá a társadalmi és szociológiai folyamatok jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását. A Magyarországról nyújtott adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra. A magyarországi népszámlálás egy globális program része, általa adunk pontos képet magunkról a szomszédainknak, az Európai Uniónak, az egész világnak.

3 Válaszával Ön elsősorban a lakóhelye, a szűkebb környezete fejlesztését könnyíti meg, de természetesen hozzájárul ahhoz is, hogy a Magyarországról nyert kép minél teljesebb legyen....legfőképpen pedig: a népszámlálás mindenkit érintő, országos ügy. Az adatok megbízhatósága érdekében a részvételt és a hiteles adatközlést a törvény kötelezővé teszi. 6. Szükség van-e egyáltalán egy újabb népszámlálásra, nem elegendőek-e a különféle célokra a népesség-nyilvántartásból és más felvételekből nyerhető adatok? Magyarországon a népszámlálási tematikának csak egy részére vonatkozóan van az egész lakosságra kiterjedő nyilvántartás, melyet népesség-nyilvántartásnak nevezünk. Ez csak a nemre, korra, családi állapotra és lakcímre tud választ adni. A népszámlálások nem a népességszám egyszerű megállapítása miatt fontosak, hanem a népesség összetételének mind részletesebb leírása és elemzése miatt. A népszámlálások jelentősége nem a népességszám egyszerű megállapításában, hanem összetételének mind részletesebb leírásában és elemzésében, az összefüggések feltárásában van. Magyarországon jelenleg a népszámlálási tematika egészére vonatkozóan nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely teljesíteni tudná ezt a feladatot. Egyre több országban honosodik meg az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze (statisztikai célra) és használja az információk kinyerésére. Ennek eléréséhez azonban komoly jogszabályváltozásokra van szükség. Magyarországon a népességnyilvántartás, az oktatási és foglalkoztatási nyilvántartások jelenleg nem használhatók ilyen célra. Emellett azt is biztosítani kell, hogy a névhez kötött adatok statisztikai célra kizárólag anonimizált formában legyenek felhasználhatók. Mivel a szenzitív adatokhoz nem lehet adatbázisból hozzájutni, ha azokra az állam a jövőben is kíváncsi lesz, vegyes rendszert kell majd kialakítani. 7. Az elmúlt évtizedben sokat változtak a népszámlálással szemben támasztott követelmények. Megvannak-e az új igényekhez igazodó feltételek? Az adatgyűjtés módja változik az előző népszámláláshoz képest a leginkább. A válaszadói terhek csökkentése, illetve a válaszadás kényelmesebbé tétele érdekében többféle adatszolgáltatási mód áll a lakosság rendelkezésére. A legnagyobb újdonság az interneten történő válaszadási lehetőség, de lehetőség lesz a papírkérdőíveket önálló kitöltésére és a hagyományos, kérdezőbiztosnak adott interjús válaszadásra is. Az adatfeldolgozást igyekszünk mindig a legmodernebb technikákkal végezni. Ez most is így lesz, az adatok rögzítése a kérdőívek számítógépes beolvasásával történik hasonlóan a 2001-es népszámlálás adatfeldolgozásához, ami az eredmények leggyorsabb feldolgozását és közzétételét teszi lehetővé. Az eredményeket az eltérő igényekhez igazodva több módon tesszük majd elérhetővé. A hagyományos papír kiadványok az interneten is megjelennek, és a népszámlálási közzétételt szolgáló tájékoztatási adatbázisból az internetes felhasználók egyedi lekérdezéseket is

4 elvégezhetnek majd, természetesen az adatvédelmi szempontból biztonságos összesítések szintjén. Emellett európai szinten is változni fog a népszámlálási adatok közzététele és elérhetősége. Az Unió tagországai egységes rendszerben és azonos adattartalommal azonos technológiai módszerrel teszik majd közzé az adataikat, ami az európai adatok széles körű és sokrétű elemzését teszi majd lehetővé. 8. Kötelező-e az adatszolgáltatás? Ha valaki ezt megtagadja, hogyan büntethető? A népszámlálás végrehajtását a Parlament által elfogadott törvény rendeli el. Az adatszolgáltatás minden kérdésre kötelező, kivételt képeznek ez alól az anyanyelvre, a nemzetiségre, vallásra, egészségi állapotra vonatkozó kérdések, amelyek szenzitív (érzékeny) kérdések, így ezekre a válaszadás önkéntes. Az adatszolgáltatás megtagadása a statisztikai törvény szerint szabálysértés, amely pénzbüntetéssel szankcionálható. A Központi Statisztikai Hivatal azonban megfelelő tájékoztató munkával és a számlálóbiztosok gondos felkészítésével, a lakosság bizalmának elnyerésével törekszik ennek a rendkívül fontos adatgyűjtésnek a sikeres végrehajtására, nem pedig szankciók érvényesítésével. 9. Hozhat-e a népszámlálás a szociológiai felmérések tendenciáitól eltérő eredményeket? A teljes körű összeírás pontosabb, a valós helyzethez jobban közelítő és gyakorlatilag tetszőleges területi részletezésben megadható adatokat szolgáltat, mint a mintavételen alapuló összeírások. A megfelelően kiválasztott mintákon végzett felmérések a főbb tendenciákat országosan vagy egy-egy területre vonatkozóan jól bemutatják, megbízhatóságukat a népszámlálási eredmények igazolhatják. A népszámlálás fő eredményei országos szinten várhatóan nem térnek el jelentősen a megfelelő szakmai igényességgel végzett szociológiai felvételek eredményeitől. 10. Ki mindenkit, mi mindent számolnak meg? Az eszmei időpontra vonatkozóan Magyarország területén számba vesznek minden lakást és minden itt élő természetes személyt. Ez vonatkozik mindazokra a magyar állampolgárokra, akik az ország területén életvitelszerűen élnek, vagy ha külföldön vannak, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodnak ott. Összeírják még az ország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokat és hontalan személyeket is. Az adatfelvétel során számba vesznek az ország területén minden lakást, lakott üdülőt, egyéb lakóegységet, illetve közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt. 11. És a külföldön tartózkodóknál? Kik tartoznak a az átmenetileg külföldön élők közé? Az összeírás köre szerint azok a személyek, akiknek az adott lakcímen (az összeírás helyén) van az állandó otthonuk, de átmenetileg külföldön tartózkodnak (pl. munkavégzés, tanulás miatt), és a külföldön tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egybe kell számítani a már külföldön töltött időt a még hátralévő

5 idővel, és ha az együttesen nem éri el a 12 hónapot, akkor a személyt átmenetileg külföldön tartózkodónak kell tekinteni. Ha a külföldön tartózkodás teljes időtartama meghaladja a 12 hónapot, a személy nem tartozik bele az adott ország tényleges (népszámlálási) népességébe, így őt összeírni sem kell. 12. Hány számlálóbiztosra, illetve ellenőrre lesz szükség a sikeres adatgyűjtéshez? Az adatfelvételt közel számlálóbiztos végzi. Az adatszolgáltatókat az előre felkészített számlálóbiztosok keresik fel. A számlálóbiztosokkal való szerződéskötés feltétele a MINŐSÍTÉSÜK (alkalmasság megállapítása), melynek a feltétel rendszerét a KSH határozza meg. A számlálóbiztosok munkáját kb felülvizsgáló és területfelelős fogja folyamatosan ellenőrizni, akik szintén szakszerű képzésben részesülnek ben mely más országokban tartanak népszámlálást? A világ szinte összes országában (6 kivételével) tartanak népszámlálást a közötti időszakban. A legtöbb ország az évtized forduló körül tartja a cenzust, számszerűen a legtöbb ország 2011-ben tartja a népszámlálását. Az Európai Unió tagországai az utóbbi években szoros együttműködésbe kezdtek a cenzusukat illetően. A 2008-ban született népszámlálási uniós rendelet nyomán ezentúl egységesen, azonos évben tartják népszámlálásukat, első alkalommal 2011-ben.

6 Jogi, nemzetközi háttér 1. Nemzetközi jogi háttér Az ENSZ 2010-es világprogramja: minden ország készítsen népesség- és lakásszámlálást legalább egyszer a közötti periódusban ENSZ-EGB-Eurostat európai regionális ajánlás (2006): lehetséges módszerek, technológiák ismérvek definíciói, osztályozások alapvető és nem alapvető témák EU-szintű: Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról Meghatározza a tízévenkénti nép- és lakásszámlálásra vonatkozó átfogó adatokkal kapcsolatos feladatokat és szerepeket, Meghatározza az eredmények és módszerek minőségére és átláthatóságára vonatkozó közös követelményeket, Rögzíti a referenciaévet, rögzít bizonyos definíciókat, Az elkövetkező népszámlálások általános keretéül szolgál. Eu-szintű végrehajtási rendeletek: A 1201/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a jellemzők bontásáról és a fogalmakról A Bizottság 519/2010/EU rendelete (2010. június 16.) a statisztikai adatok és metaadatok programjának elfogadásáról A Bizottság 1151/2010/EU rendelete (2010. december 8.) a minőségi jelentésre vonatkozó előírásokról és az adattovábbítás technikai formátumáról 2. Hazai jogi háttér évi többször módosított CXXXIX. törvény a évi népszámlálásról a Kormány 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról 3. Van-e a kérdések tekintetében valamilyen egyeztetés az ENSZ és más nemzetközi ajánlások figyelembevételéről? A nemzetközi kapcsolatok fejlődése, a gazdasági, politikai erőviszonyok alakulása, a világméretű munkaerő- és menekültáramlás, a népességfejlődés sajátosságai mind felszínre hozták az összehasonlíthatóság, az adatgyűjtési és közlési harmonizáció igényét. A 19. század vége óta a népszámlálásokat nemzetközileg is kezdeményezik, akkor ajánlotta először a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus, hogy a világ minden országa végezzen cenzust óta az Egyesült Nemzetek is aktív szerepet játszik, ekkor készült az első ajánlás a nép- és lakásszámlálásra az ENSZ Statisztikai Bizottsága kérésére. Az ajánlások határozzák meg a népszámlálások fő tulajdonságait, úgymint: a földrajzi és a személyekre vonatkozó teljes körűséget, az eszmei időponttal definiált egyidejűséget, a

7 meghatározott időközönkénti, ismétlődő adatgyűjtést, az egyénenkénti számba-vételt és az állam által irányított végrehajtást. E mellett részletesen ismertetik a népszámlálások törvényi előkészítése, pénzügyi feltételei, munkafázisai, próbái, szervezési és földrajzi előkészítése, különböző jellegű kérdőívei, reklámhadjáratai, összeírási módszerei és utasításai, időtartama, valamint eredményei közzétételének és értékelésének általános szempontjait és jellemzőit. A nagyvilág különböző részeit más-más viszonyok jellemzik. Az ENSZ regionális szervei ezért ezekhez igazodva speciális ajánlásokat készítenek az egyes régiókra. Az öreg kontinensre vonatkozó ajánlást az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és az Európai Unió statisztikai hivatalának szakértői közösen fogalmazták meg. 4. Van-e az EU-ra egységesített népszámlálási törvény, kivitelezési terv, és ha igen, akkor az követhető-e a magyar népszámlálásnál? Az Európai Unió tagállamai a 2000 körüli népszámlálásokat követően még szorosabbra fűzték együttműködésüket a népszámlálások vonatkozásában ban európai parlamenti és tanácsi rendelet született a nép- és lakásszámlálásról, amely minden tagállamra kötelező érvényű. E rendelet kimondja, hogy ezentúl minden tagország azonos évben, először ben tartja a népszámlálását. A végrehajtás módját nem határozza meg, de az összegyűjtendő adatok körét igen. A tagállamok kötelesek betartani a rendeletben megszabott általános és egyedi minőségi követelményeket is. E mellett a rendelet végrehajtási rendeletei adnak konkrétabb szabályokat, valamint az európai népszámlálási ajánlás szolgál sorvezetőül. 5. Milyen módosítások voltak a Népszámlálási Törvényben? Milyen érdekek indokolják ezt? A módosítások egy része tartalmi jellegű volt, azoknak az adatoknak a felvételére irányult, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalom alapvető demográfiai-szociológiai-gazdasági jellemzéséhez (pl. élveszületett gyermekek száma, vallás). Másik részük technikai vagy szervezési jellegű: ilyen pl. a pontos lakcím megadásának szükségessége ami a teljes körűség ellenőrzéséhez elengedhetetlen, ill. ennek alapján tudjuk megszervezni az adatgyűjtést, tudjuk regisztrálni az adatfelvétel folyamatát: honnan jött már kérdőív, hova kell még kérdezőt küldeni. Minden lakásról cím szerint meg kell állapítanunk, készült-e róla kérdőív vagy sem. 6. A népszámlálás adatairól kell-e kötelezően külföldi szervezeteket, intézményeket tájékoztatni, ha igen, akkor melyeket és milyen célból? Igen. Jogi kötelezettségünk van az Európai Unió számára meghatározott határidőre (2014 márciusa) átadni a népszámlálási rendeletben deklarált kötelezően gyűjtendő adatok körét a megadott bontásban és a megszabott módon. E mellett az ENSZ valamint más nemzetközi szervezetek részéről is történek adatkérések, amelyek nem kötelező jellegűek, de a nemzetközi összehasonlítások miatt ajánlott részt venni ezekben a nemzetközi együttműködésekben. A statisztikák egyébként elkészülnek angol nyelven is, így bármilyen külföldi érdeklődő számára hozzáférhetőek és olvashatóak. Újdonság lesz a 2011-es népszámlálási adatok nemzetközi lekérdező rendszere, amely lehetővé teszi majd az uniós országokból származó népszámlálási adatok gyors és hatékony lekérdezését.

8 7. Külföldön hogy zajlik a népszámlálás? A népszámlálások hagyományos összeírási módja a számlálóbiztosokkal történő kikérdezés. A világ legtöbb országában ma is ezt a módszert alkalmazzák, ugyanakkor a fejlett, elsősorban európai országokban a népszámlálás nagy költsége miatt új utakat is keresnek a népszámlálások lebonyolításához. Elsősorban a fejlett adminisztratív nyilvántartásokkal rendelkező skandináv országokban terjedt el a regiszteres népszámlálás, amely egyéni kikérdezés nélkül, a különböző hivatalos regiszterek összekapcsolásával nyeri ki a népszámlálási adatokat. Egy másik módszer a regiszterek kombinálása mintavételes felvételekkel, hiszen lehetnek olyan adatok, amelyek nem szerepelnek nyilvántartásban, így azokat mintás felvétellel pótolják, és igazítják a teljes körű adatokhoz. Egyedülálló módszer Európában és a világban is a gördülő népszámlálás, amelyet Franciaországban hajtanak végre. Itt évente kisebb területeken vetésforgószerűen végzett összeírások összesítésével állítják elő a népszámlálási adatokat. Az Európai Unió tagországaiban az elmúlt években a figyelem középpontjába került az olcsóbb módszerek keresése. A megoldás az adminisztratív nyilvántartások felhasználása lehet, azonban az átállás a hagyományos módszerről egy regisztereket alkalmazó módszerre számos jogi és technikai feltételt kíván meg. Az első lépés ezért általában a regiszterek részleges alkalmazása, amikor a meglévő nyilvántartási adatokat mintás felvételek eredményeivel kiegészítve biztosítják a népszámlálási adatokat (kevert módszer).

9 Kommunikáció 8. Mi a legfontosabb teendő a népszámlálás pozitív képének kialakításához? A népszámlálás eredményein alapuló információk fontosságát kell kihangsúlyozni, hiszen egy modern társadalomban és gazdaságban az információ a jó értelemben vett hatalom. A KSH adatszolgáltatói szerepe nagyon fontos az állandóan és gyorsan változó piaci- és versenyhelyzetben lévők számára. A statisztikai adatok és elemzések hosszú távra adnak segítséget tervezéshez, prognózisok készítéséhez. Tudatosítani kell, hogy nemcsak egy szűk szakmai kör számára hasznosíthatóak a népszámlálás adatai, hanem széles körű társadalmi érdeklődésre is számot tarthatnak. 9. A kedvező társadalmi elfogadtatás, meggyőzés a népszámlálás szükségszerűségéről valójában kinek a feladata és felelőssége? A KSH megalakulása óta szervezi a magyarországi népszámlálásokat. Az elmúlt több mint 140 év alatt kellő tapasztalatot szerzett a sikeres lebonyolításban. A Hivatal vezetői együtt a statisztikai adatokat leggyakrabban használó intézményekkel bizonyíthatják a társadalom számára a népszámlálások hasznosságát. A minél szélesebb körű és pontosabb adatszolgáltatáshoz a polgárok együttműködésére van szükség. Bár törvény mondja ki, hogy az adatszolgáltatás kötelező, ennek ellenére a hatékony meggyőzés jobban segít a kedvező, önkéntes hozzáállás kialakításában. A közvetlen kapcsolatba lépés a polgárokkal a kellő körültekintéssel kiválasztott és jól képzett számlálóbiztosok feladata. Fontos segítséget nyújthatnak a kommunikációban a helyi önkormányzatok tisztviselői, civil szervezetek, valamint a média közszolgálati tevékenysége. 10. Miért fontos a reklámkampány? A tapasztalatok szerint akkor tekinthető sikeresnek a népszámlálás, ha a lakosság nem azért adja meg az adatait, mert az a törvény erejénél fogva kötelező, hanem azért, mert tisztában van a népszámlálás jelentőségével, tudja, hogy ez a saját érdeke is. Ahhoz, hogy ez a hozzáállás kialakuljon, minden a népszámlálást érintő információval rendelkeznie kell, ezért jelentős mértékű kommunikációra van szükség. 11. A népszámlálás után mennyi idővel kerülhetnek nyilvánosságra az első eredmények, adatok? Az előzetes eredmények 2012 márciusában jelennek meg, a részletes adatközlés pedig 2012 végén kezdődik az országos Összefoglaló adatok kötettel, amelyet 2013 elején követnek annak megyei változatai. Ezt követően kerül sor a népszámlálási témakörök (lakás, demográfia, iskolázottság, foglalkozás, háztartás-család) adatait részletesen ismertető kiadványok megjelenésére. Az Európai Unió számára történő kötelező adatszolgáltatás dátuma 2014 márciusa, így arra az időpontra állnak majd rendelkezésre az európai szinten összehasonlítható azonos adattartalmú népszámlálási adatok.

10 12. Mikor jelennek majd meg az első adatok? Hol és mikor olvashatja a nyilvánosság az elemzéseket? Az előzetes eredmények 2012 márciusában jelennek meg, a részletes adatközlés pedig 2012 végén kezdődik. A legfontosabb kiadványok papíron (DVD melléklettel) is megjelennek, a közzététel fő csatornája azonban az internet, ahol minden kiadvány szabadon elérhető lesz, és interaktív népszámlálási adatbázisból is lekérdezhetők az eredmények, összesített formában, a személyes adatok védelmének maximális biztosításával. Költségek 13. Milyen költségekkel jár a népszámlálás, és milyen főbb tételekből áll össze a teljes költség? A népszámlálás tervezett költsége több mint 18 milliárd Ft. Ez az összeg az előkészítés, az adatgyűjtés és feldolgozás, valamint a publikálás költségeiből áll össze, és kb. 4 év alatt kerül felhasználásra. A költségek túlnyomó része, közel 15 milliárd Ft 2011-ben jelentkezik. 14. Csökkenthetőek a költségek bizonyos kérdés-csoportok elhagyásával? Kérdéscsoportok elhagyása csak minimális mértékben befolyásolná a költségeket. Az így keletkező információveszteség viszont jelentős problémát okozhatna a felhasználók körében. 15. Mennyire fontos a népszámlálás költségvonzatairól tájékoztatni a közvéleményt? Az átláthatóság miatt mindenféleképpen, valamint a költségek megismertetése során fontos tudatosítani a közvélemény számára azt a tényt, hogy a népszámlálással összegyűjtött adatok hosszú távon hasznosulnak, folyamatosan elégítik ki a társadalomban felmerülő, széles körű igényeket. Tekintettel arra, hogy tízévenként van népszámlálás, ezért ezek a költségek lényegében egy évtizedre szólnak. 16. Lehetséges-e csak a részösszegek nyilvánosságra hozatala? A népszámlálással kapcsolatos források a KSH részéről csak közbeszerzési eljárás útján használhatók fel, amelyek nyilvános adatok. Másrészről, a Népszámlálási Törvény rendelkezik az önkormányzatok által felhasználható költség tételekről. A népszámlálás tervezett költsége több mint 18 milliárd Ft, amely összeg magában foglalja az előkészítés, az adatfelvétel és feldolgozás, valamint a különböző statisztikai publikációk előállításának költségeit. Ebből az összegből egy jelentős tétel visszakerül az államhoz járulékok és adók formájában. A népszámlálás az ország egész lakosságát érinti, ezért elmondható, hogy személyenként mintegy forintba fog kerülni. 17. A költségek biztosításához elképzelhető-e szélesebb támogatói kör megnyerése?

11 A népszámlálás állami feladat. Költségeit a központi költségvetésből kell biztosítani. A kommunikációs feladatok költségeihez azonban néhány az esemény rangjához méltó támogató bevonása lehetséges. 18. Elképzelhető-e a magánszféra jelentékeny bevonása a népszámlálás támogatásába? A magánszféra keretében a civil szervezetek bevonására került sor a Partnerprogram keretében. A Központi Statisztikai Hivatalnak alig néhány hónap áll rendelkezésére arra, hogy elérje, hogy bizalmat szavazzanak a népszámlálásnak. A népszámlálást népszerűsítő kommunikációs tevékenység kiterjed az elektronikus és a nyomtatott médiában való szereplésekre, tájékoztatókra, rendezvényeken való aktív megjelenésre, tájékoztató kiadványok, ismertető anyagok kiadására. Ugyanakkor elengedhetetlen a civil társadalom részvétele a lakosság aktivizálásában és a meggyőző civil kontroll biztosításában, ezért szeretnénk a civil szervezetek támogató segítségét igénybe venni. A támogatás megszervezése érdekében civil partnerprogramot hoztunk létre azon szervezetek tömörítésére, akik aktív támogatásukkal szeretnének hozzájárulni a népszámlálás sikeréhez.

12 Összeírási technikák/feladatkörök 19. Várhatóan hány háztartás kerül összeírásra? A népszámlálás során várhatóan mintegy 4 millió 400 ezer címet kell felkeresni, és számlálókörzetbe sorolni. E mellett előfordulnak olyan címek is, amelyek nem szerepelnek a népszámlálási címregiszterben. Ezek új címként kerülnek a regiszterbe, és természetesen ezeket is összeírjuk. Az összeírandó címek száma megyénként: Megye Lakás Intézetek száma Összeírandó címek száma Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Jász Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Milyen szempontok alapján állítják össze a kérdezési körzeteket? Az összeírás körébe tartozó címeket számlálókörzetekbe kell sorolni. A évi népszámlálás során automatikus körzetesítő alkalmazás került kialakításra. A rendszer által felajánlott körzeteket a manuális körzetesítés során pontosítottuk. A körzetesítés eredményeként különböző típusú körzetek jöttek létre, amelyek lehetnek belterületi és külterületi körzetek, intézetenként intézeti körzetek, valamint településenként egy hajléktalan

13 körzet. A körzetek nagyságának meghatározásánál településrész jelleg szerint eltérő szempontokat kellett figyelembe venni. A sűrűbben lakott és könnyebben bejárható településrészen egy körzetbe több összeírandó cím kerülhetett, mint egy nehezebben bejárható és szórt címeket tartalmazó területen. A belterületi településrészeken átlagosan 125, míg a külterületi részeken mintegy 25 összeírandó címben határoztuk meg a számlálókörzet nagyságát. A létrejött intézeti körzetek száma az intézetek számával, a hajléktalan körzetek száma pedig a települések számával azonos. Ezzel a módszerrel számolva várhatóan mintegy 50 ezer számlálókörzet került kialakításra. 21. Milyen szempontok alapján határozták meg a számlálóbiztosok körzeteit? A számlálóbiztosi feladatok elvégzésnek időszükségletét az internetes válaszadási arány, az összeírandó címek száma, a címek egymástól való távolsága és a válaszadók adatszolgáltatói hajlandósága befolyásolja. Az interneten válaszolók arányát átlagosan 10 % körül becsüljük, ez az arány körzetenként nagyon eltérő mértékű lehet. Mivel felhasználható információval a körzetenkénti internetes válaszolókról nem rendelkezünk, ezért az összeírandó címmennyiséget úgy határoztuk meg, hogy a számlálóbiztosi feladat akkor is elvégeztető legyen, ha egyetlen internetes válaszadó sem lesz az adott körzetben. Belterületen, egy számlálóbiztos 125 címért (egy körzetért), míg külterületen mintegy 75 címért (3 körzetért) felel. A nem lakott intézetek és a legfeljebb 25 személynek otthont adó intézetek összeírását az intézeti cím normál körzetének számlálóbiztosa végzi el, míg a nagyobb intézetek esetében önálló intézeti számlálóbiztossal számoltunk. A számítások alapján 2011-ben a népszámlálás végrehajtásához körülbelül 40 ezer számlálóbiztost kell alkalmazni. (Végleges számok a számlálóbiztosokról szeptemberben lesznek.) 22. Miért kell a pontos lakcím? A lakcím adja a népszámlálási összeírás keretét. Lakcím nélkül technikailag nem kezelhető a lakásállomány. A lakcímre a teljes körűség ellenőrzéséhez van szükség, e nélkül nem tudnánk, honnan érkezett be, és honnan várható még kérdőív. A pótösszeíráshoz is ez adja a támpontot. Az internetes kitöltés miatt még fontosabb a lakcím, hiszen kontrollálhatatlan lenne, honnan érkezett már be az önkitöltött kérdőív, és hova kell még kérdezőt kiküldeni. A lakcím csak a lakáskérdőíven szerepel, a személyi kérdőíveken már nem. (Itt csak technikai kód szerepel.) 23. Honnan veszik a népszámláláshoz a lakcímeket? A népszámlálás címadatait a 2001-es népszámlálás címadatai alapozzák meg, amelyeket frissítettünk a területszervezési változásokkal az önkormányzati jelentések alapján, és sokrétű egyeztetésre került sor a településekkel a közterületek tekintetében. Továbbá a címeket aktualizáltuk az idő közben történt építési-bontási hivatalos adatok alapján. Budapest tekintetében a címek pontosítására teljes körű címbejárás történt 2010 nyarán. A népszámlálás címadatait kiegészítettük a Népesség-nyilvántartótól kapott címállománnyal is. A KSH a népszámlálási címállományt nyomtatott címjegyzékekre vezeti föl, ezek alapján

14 indulnak útjukra a számlálóbiztosok. A címek további pontosítására az összeírás során még lesz lehetőség. 24. Az országos számlálást elejétől a végéig a Központi Statisztikai Hivatal intézi? A népszámlálás olyan nagyszabású országos feladat, amelynek lebonyolítása meghaladná a Központi Statisztikai Hivatal lehetőségeit. A KSH felelőssége a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának szakmai irányítása, az elektronikus adatgyűjtés elvégzése, valamint az adatok feldolgozása és közzététele. Az adatgyűjtés területi végrehajtásában azonban a helyi önkormányzatok, jegyzői irodák is nagy szerepet kapnak: ők szervezik - a KSH szakmai szempontjai alapján - a számlálóbiztosokat, valamint gondoskodnak a helyi szintű oktatások megvalósításáról, helyszínéről. 25. Mi a KSH feladata a népszámlálásban? A KSH feladata a népszámlálás előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítása. A KSH által biztosított szakmai irányítási szervezet hierarchiájának csúcsán a Népszámlálási főosztály áll. A KSH elnöke a megyékben és a fővárosban megyei felelőst nevez ki, aki szervezi az adatfelvétel végrehajtásának előkészítését, irányítja a végrehajtást, az adott megyéhez, fővároshoz tartózó területfelelősök munkáját, valamint kapcsolatot tart a megyei közigazgatási népszámlálási felelőssel. A KSH a szakmai szempontok érvényesítését a területfelelősi hálózaton keresztül biztosítja. A településeken a KSH-t a területfelelős képviseli. A területfelelős szoros kapcsolatot tart fenn a települési népszámlálási felelőssel (jegyzővel). A területfelelősök feladata a felülvizsgálói hálózat megszervezése, munkájának támogatása, ellenőrzése, a számlálóbiztosok munkájának szakmai felügyelete együttműködve a települési népszámlálási felelőssel. Az ellenőrzési hierarchia következő szereplője a felülvizsgáló, aki a számlálóbiztosok munkáját közvetlenül irányítja, ellenőrzi, támogatja. Feladata a beérkezett kérdőívek minőségének értékelése, érkeztetése, az elektronikus monitoring rendszer által kért információk rögzítése. 26. Mik az önkormányzati feladatok a népszámlálásban? A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője az összeírás időszakára megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelőst nevez ki. Feladata az adatfelvétel törvényes lefolyásának ellenőrzése, szoros együttműködésben a megyei felelőssel. A népszámlálás helyi előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője, mint települési népszámlálási felelős gondoskodik. Nagyobb települések esetén munkáját segíti a népszámlálási előadó és/vagy népszámlálási ügyintézők. A települési népszámlálási felelős feladata az adott településen a szükséges számlálóbiztosi létszámról való gondoskodás, a végrehajtás technikai feltételeinek biztosítása, az összeírás előrehaladásának felügyelete, az adatszolgáltatók által jelzett problémák kezelése, a pótösszeírás megszervezése. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása során a települési népszámlálási felelős együttműködik a KSH területfelelősével.

15 Időpontok 27. A népszámlálás megszervezéséhez és előkészítéséhez mennyi időre volt szükség? Három éven át tartó, nagyon összetett munka kellett az összeírás megszervezéséhez és előkészítéséhez. Ennek során több tízezer válaszadót bevonva három próbafelmérésre is sor került, amelynek tapasztalatai szükségesek voltak a népszámlálás végleges kialakításához. 28. Mikor tartják a népszámlálás? A évi népszámlálásra október 1. és 31. között kerül sor. Ez a teljes körű lakás- és személyösszeírás azonban egy meghatározott "eszmei időpontra", vonatkozóan készít állapotfelvételt. Az eszmei időpont ezúttal október 1. (szombat) 0.00 óra lesz, vagyis a válaszokat mindig erre az időpontra gondolva kell megadni 29. Pontosan mit értünk az eszmei időponton? A népszámlálás egy meghatározott időpontra vonatkozó állapotfelvétel, és ezt a döntő pillanatot, az úgynevezett eszmei időpontot törvény jelöli ki. A népszámlálás eszmei időpontja: október 1. (szombat) 0.00 óra. A kérdőíveken szereplő válaszok mindegyikének ennek az októberi szombatnak az első pillanatában érvényes helyzetet kell tükröznie. Az az újszülött például, aki szeptember 30-án (pénteken) éjfél előtt jön világra, beleszámít az országos összeírásba, viszont az a jövevény, aki október 1-jén (szombaton) 0 óra valahány perckor születik, a 2011-es népszámlálásban már nem szerepel, őt csak a következő cenzus alkalmából írják össze.